A Jobbik útja – 5. A „dicsőséges” tatárszentgyörgyi hadjárat

0
3137

„A Magyar Gárda sajnálattal fogadta, hogy Berente Imréné, Tatárszentgyörgy polgármestere a rá nehezedő politikai nyomás hatására a gárda vasárnapi rendezvényét a roma bűnözés és a roma társadalom elleni demonstrációnak minősíti és a békés demonstráció betiltását kezdeményezi.” Ezt a közleményt adta ki 2007. december 8-án a Magyar Gárda.

A gárdisták szerint ezzel a polgármester asszony nem csak az egyesület rossz hírnevét kelti, hanem az alkotmányosság kereteit is feszegeti, hiszen az érvényes rendőrségi határozattal szembeszállva önkormányzati hatáskör alá kívánja vonni azt a rendezvényt, amely „a Gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá esik. A Magyar Gárda Egyesület közölte: törvény adta jogával élve megtartja Tatárszentgyörgyre tervezett békés demonstrációját.”

S bár a tatárszentgyörgyi polgármester visszavonta a Magyar Gárda területfoglalási engedélyét a felvonulásra, a Pest megyei rendőrség szóvivője december 9-én délelőtt közölte: „A rendőrségnek nincs jogi lehetősége, hogy feloszlassa a tüntetést”.

Amint azt a sorozatunk korábbi fejezeteiben többször is említettük, a Magyar Gárda hivatalosan honvédsírok ápolására és parlagfű irtására, valamint más, a nemzeti identitás megtartására alakult. Legalábbis ezzel igyekeztek megnyugtatni azokat, akiket félelemmel töltött el az egyenruha, a katonás vonulás, valamint a nem éppen békésnek tűnő, főként a cigányságra nézve fenyegetésként felfogható jelszavak.

A tatárszentgyörgyi felvonulásnak – utólag elmondhatjuk -, nagyobb volt a füstje, mint a lángja. De azért, annak ellenére, hogy a helyszínen fizikai atrocitás nem történt, a lángja is elég nagy volt.

Helyszíni beszámolók szerint a „vidék közbiztonságáért és a cigány bűnöző csoportok” ellen tüntető gárdatagok három oszlopban felálló, több mint kétszáz méter hosszú menetet alkottak, és dobszóval vonultak be Tatárszentgyörgyre, majd beszédeket mondtak.

A falusiak nagyobb csoportokban az út széléről figyelték a menetet, mintegy száz roma pedig ellentüntetést tartott a falu központjában, majd annak végeztével egy többségében romák lakta utca egyik házának kertjében szalonnát sütöttek.

A helyszínen ott volt Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat  elnöke, Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, valamint több cigány önkormányzati képviselő. Farkas Flórián, a Lungo Drom vezetője vélhetően más fontos elfoglaltsága miatt nem élt a helyszíni megjelenés lehetőségével.

2007. december 9-én a – már és még működő – Független Hírügynökség a következőképpen számolt be az indulatoktól sem mentes, ám végül békésen végződő rendezvényről. „300 gárdista, fekete egyenruhában, árpádsávos zászlókkal, dobszó kíséretében vonult át a falun, a templomtól a rendezvény helyszínére. Őket néhány száz szimpatizáns és helybéli kísérte. A felszólalók a cigánybűnözés ellen tiltakoztak, amelyet az országot terrorban tartó járványnak neveztek.”

A gárda tagjai eredetileg azon az utcán vonultak volna, ahol a helybeli romák élnek, de a rendőrség figyelmeztette a szervezőket, hogy ebben az esetben nem tudják garantálni a település biztonságát. Ezért a főúton vonultak végig egy, a központtól körülbelül egy kilométerre lévő területre. A felszólalók egy kis emelvényről beszéltek.

Bíber József Tibor, a Jobbik alelnöke szónoklatában a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazta és egy hatékony „cigányprogram” kidolgozását sürgette, valamint azt, hogy szüntessék „a romákkal szembeni pozitív diszkriminációt” Bíber József Tibor állítása szerint ők nem a cigányellenesek, de elítélik a „cigánybűnözést”.

A Jobbikból azóta kilépett Szegedi Csanád, a Magyar Gárda alapítója arról beszélt, hogy a „cigánybűnözés egy járvány”, amely terrorban tartja az országot. Mindenki retteg tőle, de senki sem mer beszélni róla – tette hozzá. Szerinte a kormány az adófizetők pénzén finanszírozza a “cigányság demográfiai robbanását”. Át kell alakítani a segélyezés rendszerét, hogy az “élősködők ne boldogulhassanak”.

A Magyar Gárda alapítója a rendezvény után közölte: demonstráció- sorozatot kezdenek, elmennek Borsod, Szabolcs-Szatmár és Nógrád megye egy-egy településére a közeljövőben, hogy ott is felszólaljanak a “cigánybűnözés” ellen.

Még aznap este szóvivője útján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is elítélte a gárda demonstrációját.

Tragikus utózöngéje a történteknek, hogy nem egészen másfél évvel a Magyar Gárda tatárszentgyörgyi „hadjárata” után, 2009. február 23-án hajnalban a település cigánytelepén fegyveresek lelőttek egy 28 éves cigány férfit és ötéves kisfiát, miután előzőleg felgyújtották a település szélén lévő, Fenyves utcai házukat.

A Jobbik útját bemutató sorozatunk előző része itt olvasható. Sorozatunk következő részében a Jobbik és a sajtó kapcsolatát mutatjuk be.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .