Orbán Viktor reagált arra az elképzelésre is, ami eltörölné a gazdák ingyenes vízhasználatát. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy az ezt javasló emberek „buborékban élő emberek”, nincs közük a valósághoz. „Ugyanaz a gondunk Brüsszellel, mint itt a budai úrigyerekekkel a Tiszában”, buborékban élnek, nem ismerik a valóságot – szögezte le.
Ott ülnek Brüsszelben és azt mondják, az a jó, ha piaci ára van a dolgoknak – emelte ki. Valóban az a jó, de a gazdák Magyarországon például nem tudják kifizetni a vizet, mert nincs annyi pénzük – mutatott rá.
Ilyenkor nem a tankönyveket kell bújni, hanem azt kell mondani, hogy konkrét ügy van, itt és most kell segíteni – jelentette ki Orbán Viktor. Akkor mindegy, hogy mit olvastak a budai úrigyerekek vagy a brüsszeliek a tankönyveikben, ilyenkor a valóságból kell kiindulni – érvelt.
Hozzátette, a vizet a gazdáknak olcsóbban, ha lehet, ingyen kell adni, „akkor is ha Brüsszel a feje tetejére áll”. Elmondta, mindig megtalálják a jogi módját annak, hogy a gazdák ingyen juthassanak vízhez, mert ez kulcskérdés a magyar mezőgazdaság és az ő személyes életük szempontjából.
Ha a „Kinek mi tetszik ebből?” játékot játszanánk, nem lenne gondom egy pillanatig se, mikor megjelölném ezt a részt: „… de a gazdák Magyarországon például nem tudják kifizetni a vizet, mert nincs annyi pénzük…”. Ja. Pontosan így van. A gazdáknak nincs annyi pénzük. És erre Orbán rámutatott. Nagyon helyesen.
Az érdekesség a szövegben az, hogy a fenti szörnyű helyzetre egy olyan ember „mutatott rá”, aki immár 15 éve, a kétharmados többség jóvoltából gyakorlatilag korlátlan hatalommal kormányozza az országot. Ahogy a rámutatásból látszik, mostanra oda kormányozta, ahol a gazdáknak már nincs pénzük. Még vízre se.
Ha én lennék hasonló helyzetben, ilyet nem mondanék, mert igencsak szégyellném magam. El is bujdosnék az újságíró elől messzire, hogy még véletlenül se kelljen színt vallanom saját botrányos működésemről. A miniszterelnök úr nem ilyen. Ő bármikor bátran megmondja a tutit, mert általában fogalma sincs róla, hogy éppen mit beszél, például hogy esetünkben magáról mond igen kellemetlen kritikát. Gondolom, másnap azért szólnak neki. Kíváncsi lennék rá, ilyenkor milyen képet vág. Persze az is lehet, hogy nem szólnak, én például, ha ott lennék a megfelelő helyen, a megfelelő fizetéssel, hallgatnék, mint a sír.
Mint ismert, Orbán korlátlan hatalommal (kétharmad), morálisan előnyös helyzetből (annyit szidhatta az elődeit, amennyit csak akarta, még ünnepelte is érte az egész ország), hatalmas anyagi öntámogatással (a Gyurcsányék által befizetett, majd általa egy könnyed mozdulattal lenyúlt MANYUP vagyon az akkori GDP tíz százaléka volt!), válságmentes és felívelő világgazdasági helyzetben, valamint évente hatalmas összegű EU támogatással kezdte az uralkodását, és így is folytatta 15 éven át. Ezért nagyon kínos, ha számon kérik, hogyan jutott az ország mindez ellenére ilyen keserves helyzetbe, ugyanis ez akkora kudarc, amely már-már a szocialista tervgazdaságok negatív rekordjaival is összemérhető. Pedig azok nem kicsik!
Ha konkrét a kérdés, akkor a papagájkommandó a következő indokokat szokta használni annak a kellemetlen ténynek a magyarázatául, hogy mi, mint hajdani éltanulók, miért Bulgáriával vetélkedünk az utolsó előtti helyért, más megfogalmazásban miért nincs pénzük a magyar gazdáknak öntözővízre:
- Mert a Gyurcsány…
Ezekből a szövegekből ma már aránylag kevés van, mert 15 év regnálás után az efféle hivatkozás elég kínos. Azért még akad belőle, ha a stábnak hirtelen nem jut eszébe semmi.
- Mert a Covid…
A helyzet az, hogy járvány az egész világon volt, de lélegeztetőgépre mi költöttük fajlagosan a legtöbbet, a kiküldött fürkészők és portyázók (= Szijjártó és bandája) beszerzői tehetsége révén. Összesen 300 milliárdot. Kár, hogy nem volt szükség annyira, igaz, nem is volt mindegyik alkalmas a feladatra, meg aztán elegendő személyzet se volt, hogy mind a 16 000 gépet működtesse, de minden más kiválóan lett megszervezve. Nem is értem, hogy szolgálhat ez a korrekt járványkezelés a mostani pocsék gazdasági helyzet indokául.
- Mert az EU nem küldi a pénzt…
Persze, hogy nem. Amíg a 27 pontot nem teljesítjük, nem is fogja. Utálja, ha rossz helyre kerül a pénze, ami nagyon csúnya dolog tőle, de mégis ragaszkodik hozzá, hogy oda ne! Mi meg ahhoz ragaszkodunk, hogy nem teljesítjük, amit kér, mert a szuverenitásunk szerves része, hogy mi mondjuk meg, mi a lopás, és mi nem az. Ebbe Brüsszel csak ne szóljon bele! Értem?
- Mert a háború meg a szankciók…
A helyzet az, hogy mi fel vagyunk mentve. Nem tornából, hanem az orosz energiahordozók vételének és használatának tilalma alól, amelynek előnyét az orosz földgáz esetében nem is kell magyarázni, az orosz olajon meg Pressman úr szíves közlése szerint 2,2 milliárd dollárt sikerült nyerészkednünk. Putyintól olcsón vettük, majd finomítva drágán adtuk el a világpiacon. Az meg már magától értetődik, hogy Paks üzemanyagát a Roszatomtól kapjuk, és ez 2027-ig biztosan így is marad.
A fenti „magyarázatok” alapján egyértelmű, hogy jelenlegi helyzetünket egyedül a miniszterelnök úr és csapata zsenialitásának köszönhetjük. Ez a zsenialitás a családjának, a barátainak meg az üzletfeleinek az anyagi helyzetét illetően rendkívül pozitív irányban működött, és bár az ország esetében sajnos fordítva van, azért a fél siker is valami!
Miniszterelnök úr zsenialitása főleg a határozott véleményben mutatkozik. Van neki, és nem fél használni sem. Mint azt megfogalmazta, „Ugyanaz a gondunk Brüsszellel, mint itt a budai úrigyerekekkel a Tiszában, buborékban élnek, nem ismerik a valóságot.” Ő bezzeg ismeri, többször járt már a gáton, igaz már inkább miniszterelnök-házasemberként, mintsem legényi minőségben. A buborékmentes valóság, amit ő ismer, eléggé egyszerű. Nincs a gazdáknak pénze, ezért ingyen kell adni a vizet. Az eredmény a szokásos, pont úgy, mint a rezsicsökkentésénél:
- nulla állami bevétel, amelyből pedig, ha lenne, csatornákat és tározókat lehetne építeni az ország egész területén,
- aki a legtöbb vizet fogyasztja, az spórolja meg az ingyenességgel a legtöbb pénzt,
- ugyanakkor azzal, ami ingyen van, nem szokott takarékoskodni senki, vagyis a felhasználás egyértelműen pazarló lesz, és lesznek, akik akár fizetnének is érte, de nekik a pazarlás miatt már nem jut.
Ennél sokkal jobb lenne mindenkivel fizettetni a vízért, ugyanakkor a kevésbé tehetős gazdákat a bevétel egy részéből támogatni, a maradékból meg bővíteni az öntözőrendszert. Ugyanakkora kiadással járna, mint az ingyenvíz, megszűnne a pazarlás, azaz több öntözővíz hasznosulna, a hálózati bővítés révén több helyre jutna el az öntözővíz, és nem megint a gazdagokat támogatná az állam. Ezt mondja Brüsszel is, de ismerjük már a buborékos jómadarakat! Ugye?
Rendkívül meglepő lenne számomra, ha ezt valaki elmagyarázná a miniszterelnök úrnak, és ő ezt meg is értené. Bár lehet, hogy nem ostobaságból, hanem tudatosan támogatja mindig a gazdagokat, azaz saját magát kivéve a teljes rokoni és baráti körét. Egyedül ő az, akinek nincs semmije, azon a 7,5 milliós havi fizetésen meg a miniszterelnöknek járó egyéb juttatásokon túlmenően, de puritán ember, abból is eltengődik valahogy. Igaz, eltartási kötelezettsége nincs, a feleségének ott vannak a felcsúti szántók, legelők és rétek, a lányának Tiborcz, az apjának a bányák, és Mészáros is kisegítheti, ha anyagi nehézségekbe ütközne néhanap.
Szóval semmi aggály, barátaim, lesz itt ingyenvíz (majdnem) mindenkinek. Akkor is, ha Brüsszel a feje tetejére áll!
Karakán, mi? Ha hülyeség is, de karakán.
