Kezdőlap Címkék Papagájkommandó

Címke: papagájkommandó

ELHIBÁZOTT

A költségvetési vita ezúttal megmutatta, hogy hogyan működik a Fidesz propagandagépezete.

Tudtuk eddig is – Kuncze Gábor ezt jellemezte sok-sok évvel ezelőtt a papagájkommandó kifejezéssel – hogy minden fideszes megszólaló elismétli ugyanazokat a kifejezéseket, mondatokat, fordulatokat. Kitalálja a központi kampánystáb, és odateszi a sajtótájékoztatót tartó, a parlamenteben felszólaló politikusok elé, akik minden alkalommal elismétlik. Ilyen szavak a „magyar emberek”, „családok”, „adócsökkentés”, „brüsszeli bürokraták” „illegális bevándorlók” „megvédjük” stb. stb. Ebben a mostani költségvetési vitában a fideszes felszólalók a „szomszédunkban dúló háború” kifejezéshez mindig hozzáteszik: „elhibázott brüsszeli szankciók”. Hogy az Európai Unió szankciókat vezetett be az Ukrajnát már 2014-ben megtámadó, majd idén februárban átfogó háborút indító Oroszországi Föderáció (ez magyarul az orosz állam pontos megnevezése) ellen, az vitathatatlan.

De miért elhibázottak ezek a szankciók?

A szankcióknak alapjában véve két iránya van. Az egyik: személyi szankciók az oroszországi gazdasági és politikai vezető réteg kiválasztott, kulcspozíciókat betöltő személyei ellen: utazási lehetőségük korlátozása az Európai Unió országaiba, illetve az EU-országokban levő vagyontárgyaik (ingatlanok, yachtok, bankbetétek) lefoglalása. A másik: Oroszország gazdasági: kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatainak korlátozása azzal a céllal, hogy akadályozza az ország gazdaságának működését és ezzel gyengítse az orosz állam hadviselő képességét.

Mi ebben az elhibázott?

Azt szokták mondani, hogy a szankciók nagyobb kárt okoznak az EU tagországainak, mint az orosz államnak. Kétségtelen, hogy miután az Oroszország és az uniós tagországok gazdasági kapcsolatai az elmúlt évtizedekben mindkét fél számára előnyösek voltak. (Ugyanúgy, mint egykor a Szovjetunió kereskedelmi kapcsolatai a kis KGST-országokkal, köztük Magyarországgal: a szovjet nyersanyagok és energiahordozók szállítása stabil beszerzési forrást jelentett Magyarország és a többi kis KGST-ország számára, ugyanakkor a Szovjetunió biztos piaca volt a magyar ipar és mezőgazdaság alacsony és közepes minőségű tömegtermékeinek, ők viszont olcsón, rubelért jutottak hozzá a sokszor számukra kifejlesztett ipari termékekhez és élelmiszerekhez.) Nem vitás, hogy az orosz energiahordozók importja előnyös a közép-és dél-európai gazdaságok (Németország, Ausztria, Olaszország, Görögország) számára ugyanúgy, mint a továbbra is orosz energiahordozókat importáló egykori szocialista országok számára, és előnyös számukra az Oroszországba irányuló ipari export is. A kereskedelmi kapcsolatok megszakítása illetve korlátozása számukra is hátrányos, nemcsak az orosz gazdaságnak okoz károkat. Drágább lesz az energiahordozók beszerzése, elvesznek az ipari piacok. Még sincs más mód az orosz hadviselés gazdasági hátterének gyengítésére. Ezért vállalja ezt az áldozatot tudatosan a többi európai demokrácia. Az Orbán-kormány ezt nem helyesli. Az első öt szankciós csomagot ugyan vita nélkül tudomásul vette, a hatodikat már nem, csak úgy hagyta jóvá, hogy az olajembargó Magyarország kőolajimportját nem érinti. De a korábban elfogadott szankciókat is helyteleníti.

Mi az, ami a szankciókban elhibázott?

Az, hogy vannak. Az, hogy a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok szűkítésével gyengítik az orosz hadviselés gazdasági hátterét. Ezt Orbán nem tartja kívánatosnak. Ugyanúgy nem, ahogy az Ukrajna honvédő háborúját segítő fegyverszállításokat sem.

Míg az Európai Unió többi országa Ukrajna oldalán áll a putyini Oroszország agressziójával szemben, az orbáni magyar állam nem.

Orbán és Szijjártó továbbra is az Orosz Föderáció szövetségese. Ezért nevezi elhibázottnak a szankciókat a fideszes papagájkommandó.

Kiskáté egy kis kávéval – Déli Kávé Szele Tamással

Kellemesebb témát ígértem a mai kávé mellé a tegnapinál, de tán csak nevetségesebb lesz: a kormánypárt a jelek szerint olyan híveit alkalmazza a pártapparátusban (és különben minden egyéb téren is), akik, hogy úgy fogalmazzunk, „nem a legélesebb kések a fiókban”, de nem is a legélesebb elmék.

Segítségre szorulnak.

Kiskátéra, sorvezetőre.

Nos, egy ilyen sorvezető került nyilvánosságra tegnap a Népszava jóvoltából, mely azt a célt szolgálja, hogy ha a választókerületekben, az önkormányzatoknál kellemetlen kérdéseket szegeznének a fideszes politikusoknak, azok tudjanak mit válaszolni rájuk. Márpedig fognak furcsákat kérdezni tőlük, ugyanis vagyon rá ok: persze, aki magától nem tud választ rögtönözni, azon keveset segít, ha előre betanulja, kívülről a Központ direktíváit. Az meg még szebben nézne ki, ha a zsebéből rántaná elő a cetlit, hogy arról olvassa fel a véleményét… de lássunk gyakorlati példákat is. Például, mi a teendő, ha a fideszes politikust, aktivistát a rabszolgatörvényről kérdezik? Mit válaszol?

„A Fidesz-KDNP a munkások oldalán áll, ez a kormány mindig is a munkahelyteremtés kormánya volt. Az ellenzéki előterjesztést azért utasítjuk el, mert ez csak egy ürügy ahhoz, hogy politikai balhét csináljanak, mindez már rég nem a Munka törvénykönyvéről szól. A mostani ellenzéki akciók Soros György európai parlamenti választási kampányának része. Azért támadnak minket, mert a magyarok nemet mondtak a bevándorlásra, és hazánk a Soros-terv útjában áll.”

Hát ezt a hosszú választ nincs az a Németh Szilárd, aki kívülről bevágja. Ezt, kérem, olvasniuk kell majd, főleg az egyszerűbb lelkeknek. Feltéve persze, hogy tudnak olvasni. De úgy tudom, az azért követelmény a politikai pályán. Viszont mi a helyzet a Munka Törvénykönyvével?

„A Munkatörvénykönyv (sic!) módosításának is az a célja, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől lebontsuk a bürokratikus akadályokat. A kormány ezért támogatta, hogy a dolgozók önként vállalt munkavégzésre kapjanak lehetőséget és így többet kereshessenek, de ehhez mindig a dolgozó beleegyezése szükséges.”

Visszaélés nincs is ebben az országban, nem természete az a magyar embernek, ugyan már… ki élne vissza azzal, ha egy törvény lehetőséget ad arra, hogy az alkalmazottait pluszmunkára kötelezheti, és csak később, évek múlva kell kifizesse a túlórákat? Ja: mindenki, akinek erre lehetősége van. Hát jó, ez sem nyúlfarknyi szöveg, ezt is puskázni kell majd, no de mit mond a sorvezető az uniós választásokról?

„Az EP-választáson a magyarok dönthetnek: az ellenzék közös listája egy bevándorláspárti Soros-lista lesz. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP listája olyan jelölteket tartalmaz, akik számára Magyarország az első és akik nemet mondanak a bevándorlásra.”

Honnan tetszik tudni, hogy lesz közös lista?

A Jobbik épp a minap közölte, hogy ebben nem vesz részt, mellesleg a választás természetéből fakadóan nem is lenne sok értelme a többi párt számára sem – maximum lélektani sikert érhetnének el egy nagy, áttörő győzelem esetén, bár ahhoz kéne az a bizonyos nagy győzelem. Ha már itt tartunk, megpróbálom elmagyarázni azt is, mit jelent az EP-választás.

Most nem a parlamenti és nem az önkormányzati választásokról van szó. Az EP-választás tisztán listás, tehát az 5 százaléknál többet kapó pártok maradnak versenyben, hogy a végén a szavazatok arányában elosszák közöttük a Magyarországnak járó 21 képviselői helyet, így egy ellenzéki tömb létrehozásának semmi értelme nem volna. Az EP-választások nem, ismétlem, nem a magyar Parlamentről szólnak. Még csak nem is előképei a 2022-es országgyűlési választásoknak, ahogy az önkormányzatiaknak sem. Gyengébbek kedvéért: ha mind az összes magyar választó ugyanarra a pártra szavazna (és csak pártra lehet, koalícióra nem), akkor is huszonegy hely járna nekünk az Európai Parlamentben, ahogy most is, hogy meg fognak oszlani a szavazatok.

De akkor mi a tétje az EP-választásoknak?

Nem, nem a bevándorlás ügye. Az a valóságban harmadlagos – a valóban fontos kérdés az, hogy milyen Európában fogunk élni? Milyen struktúra szerint?

Az Európai Unión belül két irányzat küzd egymással. A föderációs Európa alapvetően egy szövetségi államban gondolkodna, közelítené egymáshoz a tagállamokat, akár annyira is, mint az Amerikai Egyesült Államokban, a Nemzetek Európája pedig szövetségi állam helyett államszövetséget akar, a tagállamok nagyon magas fokú autonómiájával, a munkaerő szabad mozgásának korlátozásával, zárt határokkal, de vámunióval – egyfajta Német-Római Birodalommá alakítaná az Uniót, amiben minden ország vezetője legalább akkora úr a maga szemétdombján, mint egy valamikori választófejedelem, és abba, hogy mit csinál otthon, senkinek semmi beleszólása, főleg Brüsszelnek nincs.

Nos, ha az Orbán Viktor által favorizált erők győznek az EP-választásokon, a kiskirályok Európája kerül közelebb hozzánk. Épp ezért mondom: nem arról van szó a mostani választásokon, hogy 1. ki fogja Magyarországot vezetni, 2. ki fogja a településünket vezetni, 3. ki melyik magyar pártot szereti vagy utálja, hanem az a kérdés, milyen Európában szeretnénk élni. Erre tetszenek szavazni, és nem egy „ellenzéki népfrontra” vagy egy magyar kormányváltásra.

No, de térjünk vissza eredeti témánkhoz, a sorvezetőhöz:

szimpla kis paranoiás hazugságokat tartalmaz, amiket nehéz megjegyezni is, mert dagályosan vannak fogalmazva, meg tetszenek majd látni: akárhány kormányaktivista puskázni fog, a zsebéből csempészi majd elő a cetlit.

Különben nem új dolog ez a Fidesz háza táján. Mindig használtak ők ilyen kiskátékat, sorvezetőket. A 2014-es választások idején volt is emiatt egy nem kicsit röhejes botrány. Történt pedig, hogy Orosházán a helyi Fidesz megkapta az akkor éppen aktuális „érvelőkártyát”, szét is osztották az arra érdemesek között – aztán a pikszisből azóta nagyon kiesett Simonka György kerületi elnök írt nekik egy körlevelet, amelyben az összes hozzá tartozó kormánypárti polgármestert felszólította, hogy elkötelezettsége jeléül adjon számot arról, megfelelő szinten megtanulta-e a párt kommunikációs anyagát.

Az országgyűlési képviselő által aláírt levél szerint a „központ” is meg akart bizonyosodni a helyi fideszes vezetők tájékozottságáról, ezért el kell kerülniük a felkészületlenség látszatát is. Simonka egy zártkörű felmérő találkozóra hívta a települési vezetőket, ahol próbára tehették tudásukat.

A levelet azonban az érvelőkártyákkal együtt egy ellenzéki képviselőnek is továbbították, így derült fény arra, hogy a kormánypárt nem csak bebifláztatja, bemagoltatja az egybites érvrendszerét a szekértolóival, hanem – fel is kérdezi!

Lehet, dolgozatot is írnak belőle, szegények.

Illetve: nem is olyan nagyon szegények, maximum lelkiekben, de az meg nem volna igazságos, mert akkor övék lenne a mennyeknek országa.

Sőt, a Szabad Pécs a tavalyi országgyűlési választások előtt is talált ilyen „érvelőkártyát”! Ez a következőket tartalmazta:

„A választás tétje, hogy Magyarország bevándorlóország lesz-e.
Egy napon évtizedek múlhatnak.
A Soros-terv a menekültek betelepítése, és a kerítés lebontása (vagy fordítva), ha nem a Fidesz nyer, az ön szomszédjába költöznek a bevándorlók, és akkor cseszheti. Kivéve, ha a Fidesz…
A Fidesz nagyon jó úton halad, mindent megvédett már égen és földön, de még van munka, amit el kellene végezni, különben S.O.R.O.S.
Szél migránssimogató balos.
Gyurcsány már tönkretette az országot egyszer.
Karácsony köpönyegforgató.
Vona pénz- és hataloméhes.
És mind Soros embere.
Szóval 2018. április 8.=Fidesz=jövő.” (Szabad Pécs)

Hát, akkor kérem, két dolog lehetséges. Túl azon, hogy az érvrendszer harmatgyenge, hiszen hamis, a Fidesz maga is tudja, hogy nem a legjobb képességű emberekből verbuválódik az aktivistatábora. És hát nem is az átlagosakból, szájukba kell rágni mindent, amit csak lehet. Ilyen csapattal dolgozni, hej, szegény, szegény Kubatov…

A Fidesz nem bízik a saját embereiben sem

De van egy másik lehetőség is. A Fidesz nem azért osztogatja az érvelőkártyáit már több ciklus óta, mert tudja, kik dolgoznak neki: hanem azért, mert nem bízik a saját embereiben. Inkább a gyári választ adják, mondják, mint amit valóban gondolnak.

Mert az lenne csak igazi botrány, ha kiderülne, valójában mi jár a fejükben.

Megkockáztatom: ha ez az egységes kommunikáció kialakítása a kormánypártnál, akkor az az egység erősen kétséges.

Semmi gond, legalább megpróbálkoznak vele – de évtizedek óta kudarcot vall ez a körleveles, sorvezetős módszer, minek erőltetik?

Bár, ha belegondolok, hogy annak is kell élni valamiből, aki a körleveleket írja, kezdem érteni.

De az is biztos, hogy a Fidesz-aktivistákat könnyen össze lehet majd téveszteni a papagájokkal.

Mindig szóról szóra ugyanazt fogják mondani. Csak a papagáj okosabb náluk.

Ő papír nélkül is meg tudja tanulni.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!