Júliusban a második legnagyobb drágulást Magyarországon mérte az Eurostat, több, mint a dupláját a 28-ak átlagának. Utóbbit a közös pénz egy százalékos inflációja tartja féken.
Júliusban az éves alapon mért infláció az EU-ban 1,4 százalék volt az Eurostat kimutatása szerint. Ez két tized százalékpont csökkenés egy hónap alatt, és lényeges esés a tavaly júliusi 2,2 százalékhoz képest.
A pénzromlási „versenyt” most Románia nyeri 4,1 százalékkal, Magyarország a szintén nem dicsekvésre méltó ezüstérmes 3,3-del. A kormány nem is fúj harsonákat a pénzromlás láttán, nem úgy, mint amikor az EU-ban az élre ugrottunk a gazdasági növekedésben. A sor túlfelén Portugália áll, ahol egyenesen csökkentek az árak, Cipruson lényegében nincs infláció, a recesszió felé sodródó olasz gazdaságban is alig nőttek az árak.
Júniushoz képest – éves alapon – 15 tagállamban mutattak ki mérséklődő drágulást, 11-ben pedig növekvő inflációt. Az euróövezet áremelkedése 1 százalék volt a hetedik hónapban.
A magyar érték némi szelídülést mutat az utóbbi hónapok négy százalékhoz közelítő drágulása után. Elsősorban az üzemanyagok árának mérséklődése miatt, ezzel szemben sok élelmiszer átlagon felül drágult, továbbá jövedéki termékek adója is felfelé nyomta az átlagértéket. Az euróövezetben a szolgáltatások drágultak leinkább, majd szintén az élelmiszerek és jövedéki áruk járultak hozzá nagy mértékben az inflációhoz.
