Így szúrtak ki tavaly a szakgimis érettségizőkkel

0
51

Hiányoztak a feltételei annak, hogy a szakgimnáziumokban 2017-ben megfelelő felkészülés után érettségizzenek: nem volt elegendő felkészülési idő az ágazati szakmai vizsgákra, és nem álltak rendelkezésre a pedagógiai programok – állapította meg az alapvető jogok biztosa. A tárca látva a bajokat négy lehetőséget mérlegelt, végül inkább nem tett semmit.

 

A tavalyi tanév végén a szakgimnáziumokban (korábban szakközépiskolákban) először kellett az oktatott tárgyakból álló szakmai ágazati érettségit tenni ötödik tárgyként. A korábban sebtiben átalakított, és ennek során a nemzetgazdasági tárca fennhatósága alá került szakgimik érettségije körül már a tanév során gyűltek a bajok: késtek a szükséges szakmai követelmények, aminek híján problémássá vált a felkészülés a május-júniusi érettségikre.

Székely László ombudsman most lezárult vizsgálata beigazolta az előzetes félelmeket. Beadványokban azt kifogásolták, hogy a érettségi tárgyból középszinten úgy kellett vizsgázniuk, hogy az ennek részletes követelményeit előíró rendelet csak előző december 28-án jelent meg (az emelt szintű már augusztusban). Ezzel a panaszosok szerint nem állt rendelkezésre a megfelelő felkészülési idő.

Székely László végkövetkeztetése az, hogy a szakmai ágazati vizsgatárgy követelményrendszere az érettségire felkészülés megkezdésének idején, 2015 szeptemberében (vagyis az utolsó előtti évfolyam indulásakor) nem állt rendelkezésre, hanem csak a következő év szeptemberében, illetve decemberében hirdették ki.

Ez pedig nem elegendő felkészülési idő

a teljesen új – esetenként akár 10-12 tantárgyat összefogó – szakmai ágazati ismeretekből álló vizsgára. Ennek megfelelően az iskolai pedagógiai programok sem tartalmazhatták az új érettségi követelményeket.

Vagyis az iskolákban a jogszabályokkal összhangban lévő

pedagógiai programok hiányában sem voltak meg a feltételek a tanulók érettségire való felkészítéshez.

A segélykiáltások már a tanév elején elkezdtek érkezni. Az ombudsman jelentéséből kiderül, hogy a beadványok hatására 2017. február közepén kért válaszokat az Emmitől. (Ekkor járt le az érettségire jelentkezés határideje.) A köznevelési államtitkár a válaszban nem is tagadta a „visszásság” fennállását. Mivel pedig nem akarják a diákok tömegesen rossz vizsgáit, már ekkor felvetődött, hogy valamilyen intézkedéssel enyhítsék a problémát.

Ezért a minisztériumban egyeztettek a kormányhivatalokkal

az érettségiztető tanárok megválasztása és a diákokkal szembeni „lojális értékelés” érdekében

– olvasható Székely jelentésében.

Ennek nyomán az ombudsman kezdeményezte, hogy mód nyíljék a szakmai érettségi tárgyaknál a vizsgaosztályzat jegymegajánlására. Az Emmi ezt kiegészítette azzal, hogy a konzultációkon javasolták az érdemjegyekhez szükséges teljesítményhatárok leszállítását 5 százalékkal (ezzel 20 százalékkal kettessel átcsusszanhat az érettségiző).

El is készült – valamikor áprilisban – a jegymegajánlásra a miniszteri utasítás tervezete, de aztán ezt elvetették. A negyedik lehetséges megoldásként felvetődött, hogy nem tesznek rendkívüli intézkedést, megelégednek szóbeli mintatételek és írásbeli mintafeladatok közzétételével, különféle konzultációkkal.

Aztán ezek is elmaradtak, mert az oktatási államtitkár (Palkovics László, aki ma, innovációért és technológiáért felelős miniszterként már megerősítené a szakgimnáziumokat) szerint ez

„újabb káoszt okozott volna”.

És azt fejtette ki: biztos abban, hogy a szakmai érettségi vizsgák rendben lezajlanak.

Az ombudsman megkeresett egy sor szakiskolai vezetőt azt tudakolván, hogyan tudtak felkészülni a vizsgákra, és milyen tapasztalataik voltak az érettségivel. Rendre olyan válaszokat kapott, hogy késve és kevés segítséget kaptak „felülről”, például mintafeladatban. nagyon későn szembesültek iskolák azzal, hogy a 9-10. évfolyamon indított ismeretek jelentős súlyt kapnak az írásbeli és a szóbeli vizsgákon egyaránt. Hiányolták több tárgy esetében a szakmai tankönyv hiányát.

Ez utóbbi azért kritikus probléma, mert a vadonatúj szakmai ágazati vizsgatárgy voltaképpen az összes önálló tantárgyból gyúr össze egyetlen ismerethalmazt. Vagyis legalább 4-5 tantárgyat tartalmaznak egyes vizsgatárgyak, de akad, ahol 10-12-t.

Ennek kapcsán az ombudsman idézi azt a szakmai véleményt, hogy ezek a szakmai érettségik mostani formájukban inkább hátrányba hozzák a szakgimiseket, s rontják továbbtanulási esélyeiket, mert jóval nagyobb tanagyagot kérnek számon, mint egy közismereti stúdium érettségijén.

A jelentésből az tűnik ki, hogy a komolyabb botrányok elmaradásában jelentős szerepük volt az iskoláknak és a tanároknak, mert sok külön-felkészítéssel és általában is nagy mennyiségű energia mozgósításával segítették elő a diákok érettségijét.

Mivel új rendszerről van szó, az ombudsman egyetért azzal, hogy a korábbi önálló ágazati tárgyak vizsgaeredményei nem vethetők össze automatikusan. De amikor megvizsgálta a szakgimik elődjei, a szakközépek diákjainak korábbi szakmai tárgyú érettségijeit, azt tapasztalta, hogy azok egy terület kivételével minden esetben magasabb átlagú eredményt értek el, mint a tavalyi szakmai érettségiken.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..