Találni olyan államokat is, amelyek rokonszenveznek Putyinnal: Magyarország, Olaszország, Ausztria, Görögország, Bulgária és Ciprus. A szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy nem szabad túlértékelni az orosz diverziós próbálkozásokat, mert a nyugati pánikreakciók sokkal veszélyesebbek, mint Moszkva akciói.
Burkhard Bischof (Die Presse) szerint Európában társadalmakat és pártokat oszt meg az ismét egyre élesebben felvetődő kérdés: miként kell Oroszországhoz viszonyulni. Moszkva támogatói, köztük az Osztrák Szabadságpárt, új „keleti politikát” sürgetnek, azaz hogy ismét párbeszédet kell kezdeni és fel kell oldani a szankciókat. A másik tábor ebbe bele is menne, ha Putyin felhagyna a gyakorlattal, mármint hogy stratégiai hazugságokkal próbálja meg megtéveszteni a partnereket. Az Európai Külkapcsolati Tanács most megjelent tanulmánya arra mutat rá, hogy egyfolytában harc folyik a nemzetközi magatartási szabályokról. Egyfelől van az EU által képviselt liberális univerzalizmus, benne az emberi jogokkal és demokráciával, valamint azzal, hogy az államoknak joguk van kiválasztani a szövetségeseiket. Másfelől ott az irányított orosz demokrácia, amely a külpolitikában még mindig befolyási övezetekben és nagyhatalmi játszmákban gondolkodik, a 19. század szellemi örökségeként.
Az elemzés az unión belüli orosz befolyásolási kísérleteket elemezve rámutat, hogy mivel Moszkvának nemigen vannak támogatói a tagállamok hivatalos köreiben, ezért felkarolja a rengeteg elitellenes mozgalmat. De azért találni olyan államokat is, amelyek rokonszenveznek Putyinnal: Magyarország, Olaszország, Ausztria, Görögország, Bulgária és Ciprus. A szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy nem szabad túlértékelni az orosz diverziós próbálkozásokat, mert a nyugati pánikreakciók sokkal veszélyesebbek, mint Moszkva akciói. És ha kormányok közben elhanyagolják, hogy foglalkozzanak a megosztottság belső okaival, akkor ez arra bátorítja a demagógokat, hogy opportunista módon játszanak az orosz veszéllyel.
