Donald Trump elnök kedden a Fehér Ház tárgyalt főtanácsadóival, amerikai tisztviselők jelezték, hogy a következő 24-48 óra kritikus fontosságú lesz annak eldöntésében, hogy lehetséges-e diplomáciai megoldás Iránnal, vagy az elnök ehelyett katonai fellépéshez folyamodik.
Trump a találkozó előtt jelentősen fokozta retorikáját az iráni rezsimmel szemben, kijelentve, hogy az Egyesült Államok pontosan tudja, hol rejtőzik Ali Khamenei ajatollah.
„Könnyű célpont, de biztonságban van ott – Nem fogjuk megölni, legalábbis egyelőre nem. De nem akarjuk, hogy rakétákat lőjenek ki civilekre vagy amerikai katonákra. Fogy a türelmünk” – írta Trump a közösségi médiában.
„Most már teljes és totális ellenőrzésünk alatt tartjuk Irán égboltját”
– jelentsen ez bármit is egy másik bejegyzésben.
Utolsó esély a diplomáciára?
A látszólagos fegyverforgatás ellenére az amerikai tárgyalók kedden továbbra is úgy értékelték, hogy Irán gyenge helyzetben van, és kénytelen lehet visszatérni a tárgyalóasztalhoz, végül elfogadni egy olyan megállapodást, amely előírná számára a nukleáris dúsítás minden formájának feladását – közölték a diplomáciai folyamatban részt vevő tisztviselők is.
Miközben Irán és Izrael kapcsolata konfliktusba került, az iráni rezsim jelezte, hogy hajlandó újraindítani a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal – közölték a tisztviselők, hozzátéve, hogy a Trump-adminisztráció konkrétabb kötelezettségvállalásokat keres, mielőtt letér a háborús útról.
Ha Irán visszatér a tárgyalásokhoz és beleegyezik az urándúsítás leállításába, amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy már ezen a héten sor kerülhet egy magas szintű találkozóra Steve Witkoff különmegbízott és potenciálisan J. D. Vance alelnök vezetésével. Ez a forgatókönyv azonban valószínűleg gyors cselekvést igényelne Irántól. Trump jelezte: kezd megfogyatkozni a türelme a közel-keleti helyzettel kapcsolatban.
Az elnök gondolkodásmódját ismerő források szerint frusztrálónak találta, hogy a destabilizálódott Irán nem tudott azonnali válaszokat adni a kormányzatnak.
Egyelőre „védekező” amerikai fellépés
Az amerikai hadsereg már hadieszközöket küld a régióba, beleértve további repülőgépeket és egy második repülőgép-hordozót és annak csapásmérő csoportját a Közel-Keletre – mindezek védelmi jellegű lépések, közölték a tisztviselők.
„Erősek vagyunk, felkészültek, védekezőek és jelen vagyunk”
– mondta Pete Hegseth védelmi miniszter az Egyesült Államok közel-keleti álláspontjáról a Fox Newsnak adott interjújában hétfőn.
Míg az eszközök átcsoportosítása a régióban állomásozó, becsült 40 000 amerikai katona védelmét szolgálja, nyitva hagyja a lehetőségeket a Trump-adminisztráció számára, ha úgy dönt, hogy közvetlenül segíti Izrael Irán elleni offenzív műveletét.
„A mi szerepünk, hogy a lehetőségeket naprakészen tartsuk, de a fellépésünk továbbra is védekező” – mondta egy amerikai tisztviselő.
Egy fontos kérdés, hogy az Egyesült Államok beveti-e B-2 lopakodó bombázóit. A nehéz stratégiai bombázók képesek a 13 000 kilogrammos Massive Ordnance Penetrator bunkerromboló bombák hordozására, amelyek képesek lehetnek megsemmisíteni Irán mélyen föld alatti nukleáris létesítményét a Fordo Fűtőelem-dúsító Üzemben.
Jelenleg a hadsereg 19 B-2-es bombázóból álló flottája a Missouri állambeli Whiteman légibázison állomásozik. A repülőgépek közül hatot korábban az Indiai-óceánban található Diego Garcia szigetén található légibázisra vezényeltek – ami jóval közelebb van Iránhoz. Ezeket azonban B-52-es nagy hatótávolságú bombázók váltották fel, amelyek nem képesek a Fordo telephely megsemmisítéséhez szükséges bunkerromboló bombák szállítására.
Egy védelmi minisztériumi tisztviselő szerint már nagyjából egy tucat amerikai haditengerészeti hajó tartózkodik Bahrein felségvizein, távol a bázistól, aki hozzátette, hogy a hajóknak nincs hivatalos feladatuk. Köztük van egy part menti harci hajó, négy aknakereső és hat vízi járőrhajó – mondta a tisztviselő.
A haditengerészetnek két rombolója is van a Vörös-tengeren, egy repülőgép-hordozója és három másik felszíni hajója az Arab-tengeren. További két amerikai romboló a Földközi-tenger keleti részén van – mindegyik rakétavédelmi rendszerrel felszerelve, amelyek képesek iráni ballisztikus rakéták lelövésére.
Egy változó amerikai napirend
A Trump-adminisztráció katonai akció felé való közeledésének jelei között szerepelhet az elnök azon tervének lemondása, hogy a jövő héten Hollandiába utazzon a NATO-csúcstalálkozóra. A keddi sajtótájékoztatón Tammy Bruce, a külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy a csúcstalálkozó még „tervezett” – de a helyzet változhat az Iránnal való dinamika függvényében.
„Ez valami olyasmi, ami – ahogy a dolgok általában – nagyon gyorsan változik. Szóval azt mondanám, hogy bármi lehetséges” – mondta.
Az elnök már korábban távozott a kanadai G7-csúcstalálkozóról, hétfőn úgy döntött, hogy lerövidíti ott töltött idejét, hogy a Fehér Házból figyelemmel kísérhesse a közel-keleti helyzetet.
