Az Egyesült Államok és Izrael iráni csapásai mögött nemcsak biztonságpolitikai megfontolások, hanem a globális energiapiac és a dollárhatalom újrarendezése is kirajzolódik. Miközben Trump a petrodollár védelméért és az orosz energia kiszorításáért küzd, Európa az orosz gáz leváltására készül, Magyarország pedig egy olyan geopolitikai játszma közepén találja magát, ahol a régi szövetségek és stratégiák gyorsan elpárolognak.
Izrael és az Egyesült Államok támadást indított Irán ellen azzal az indokkal, hogy megakadályozzák az országot az atombomba előállításában. Donald Trump felszólította a Forradalmi Gárdát — az iráni vallási rendszer legfontosabb támaszát — a megadásra. Felmerül azonban a kérdés: mi lehet Trump valódi célja Iránban, különösen annak fényében, hogy választási kampányában azt ígérte, tartózkodni fog a költséges és eredménytelen külföldi katonai beavatkozásoktól, mint amilyen Afganisztán vagy Irak volt.
Trump politikáját a Business First elv határozza meg. A háború és a gazdasági érdekek összefonódásáról már Bertrand Russell Nobel-díjas filozófus is írt:
„A római birodalom hadvezérei epikureus szkeptikusok voltak. Céljuk a templomok aranyának megszerzése volt, hogy aztán a zsákmányt megosszák: fele a hadvezérnek, fele a katonáknak jutott. A muszlim tábornokok, akik a korai hódításokat végrehajtották, szintén nem voltak vallási fanatikusok. Kezdetben szkeptikusan viszonyultak a próféta tanaihoz, és csak akkor kezdték követni Mohamedet, amikor rájöttek, hogy a hódításokkal hatalmas vagyonra tehetnek szert.”
Russell szerint a hit és a háború viszonya gyakran sokkal inkább gazdasági, mint ideológiai természetű.
Az olaj és a dollár
Az amerikai dollár globális erejének egyik alapja, hogy az olaj- és földgázkereskedelem döntő része dollárban zajlik. Ezt Henry Kissinger érte el a Jom Kippur háború után. Azok a vezetők, akik megpróbálták megkérdőjelezni a petrodollár-rendszert, gyakran tragikus sorsra jutottak:
- Szaddám Huszeint kivégezték, miután az USA és szövetségesei megszállták Irakot.
- Moammer Kadhafit 42 év uralom után megbuktatták, majd saját népe végzett vele.
- A legújabb példa Venezuela: Nicolás Maduro elnököt amerikai kommandósok elfogták és az Egyesült Államokba szállították.
Irán — a világ egyik legnagyobb olaj- és gáztermelője — szankciók alatt áll nukleáris és rakétaprogramja miatt. Legfontosabb exportpiaca Kína, amellyel nem dollárban kereskedik. A BRICS-országok célja a petrodollár dominanciájának fokozatos gyengítése. Vlagyimir Putyin ennek egyik legaktívabb támogatója, ami megnehezíti a megegyezést Trumppal, aki az orosz energiát ki akarja szorítani Európából.
Orbán álma szertefoszlott: nincs Putyin–Trump paktum
Washingtonban földgáz-csúcsot tartottak, ahol Szijjártó Péter is részt vett. A találkozón bejelentették: Európa kivezeti az orosz földgázt. Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter megerősítette Trump álláspontját:
az USA nem akar orosz olajat és földgázt látni az európai piacon.
Magyarország a jövőben két amerikai cégtől vásárol majd cseppfolyósított földgázt, amellyel kiválthatja az orosz importot. Ez alapjaiban kérdőjelezi meg a magyar kormány háborús kommunikációját, amely szerint az EU és Ukrajna összeesküdött Magyarország ellen. A valóságban az orosz energia leváltása az Egyesült Államok hosszú távú stratégiai célja, amelyet az ukrajnai háború csupán felgyorsított.
Orbán Viktor továbbra is abban a korszakban gondolkodik, amikor az orosz energia tartotta életben az európai gazdaságot. Ennek azonban az USA vetett véget, mert stratégiai fenyegetésként tekintett az Európa–Oroszország–Kína együttműködésre, amelyre a magyar kormány is építette terveit.
