A közel-keleti háború kiszorította Ukrajnát a hírekből. Pedig érdekes fejlemény, hogy Putyin mind jobban rászorul Észak Koreára: egy hónapon belül másodszor tárgyalt a Védelmi Tanács titkára Phenjanban. Mind Oroszország mind Észak Korea tisztában van azzal, hogy a világ a Közel Keletre figyel, ezért a korábbinál merészebb lépéseket tehetnek.
Két építő dandár – 5000 építőmunkás – és 1000 aknamentesítő katona érkezik Észak Koreából a kurszki területre Oroszországban, ahonnan csak nemrég sikerült kiszorítani az ukrán csapatokat. “Ebből is látszik, hogy a kapcsolataink nemcsak papíron léteznek hanem a gyakorlatban is” – hangsúlyozta Sojgu Phenjanban. A majd mindenható Védelmi Tanács titkára már harmadszor járt Észak Koreában, és egy hónapon belül másodszor. Vajon miért?
Andrej Lankov veterán Észak Korea szakértő szerint ez csak az első lépcső: a közeli jövőben több tíz vagy akár többszázezer észak-koreai munkás érkezhet Oroszországba katonai egyenruhában.
Oroszországban a hadiipar és a front felszippantja a munkaerő jórészét, ezért tartós munkaerőhiány alakult ki az építőiparban. A két állam közötti egyezmények titkosak, de biztosra vehető, hogy Putyinnak kevesebbet kell az észak-koreai munkabrigádoknak fizetnie mint a saját munkaerőnek. Ráadásul az észak-koreai munkabrigádok olyan veszélyes helyekre is vezényelhetők, ahol az oroszok megtagadhatnák a munkát.
Putyin tavaly júniusban írta alá Észak Koreában az átfogó stratégiai együttműködési egyezményt Kim Dzsong Un-nal. Azóta katonák érkeztek és haltak meg a kurszki területen, és áradnak a lőszer szállítmányok Oroszországba. A Japan Times szerint Észak Korea több millió tüzérségi lövedéket küldött Oroszországba hajókon, illetve vonaton. Az észak-koreai veszteségeket 600 halottra becsülik a katonai szakértők. A sebesültek száma többezer lehet. A brit hírszerzés értesülései szerint az észak-koreai halottak és sebesültek száma meghaladhatja a 6000-et.
Sojgu látogatása kapcsán Dél Korea sietett tiltakozni mondván Észak Korea és Oroszország megsérti az ENSZ szankciókat.
Sojgu újabb katonákat kért – állítja a Dongseo egyetem tanára, aki az NK Newsnak nyilatkozott:
”Minthogy káosz alakult ki a Közel Keleten Észak Korea és Oroszország úgy érezheti, hogy könnyebben tehet merész lépéseket. Ha Észak Korea százezer katonát küldene Oroszország támogatására, az is csak kis hír lenne.”
Kim Dzsong Un furcsa nyitása a világ felé
A duci diktátor szakít apja elzárkózási politikájával, és visszatér nagyapja diplomáciájához – állapítja meg a dél-koreai sajtó. A rendszeralapító Kim Ir Szen szovjet százados egyenruhában érkezett szülőföldjére 1945-ben miután Roosevelt és Sztálin megállapodása alapján a Szovjetunió augusztusban megtámadta Japánt, és elfoglalta Koreát, mely 1910 óta japán uralom alatt állt.
Kim Dzsong Un azt mutathatja most meg a népének, hogy egy nagyhatalom mint Oroszország most rászorul.
Trump első elnöksége idején Kim Dzsong Un elérte azt, ami apjának és nagyapjának sosem sikerült: az Egyesült Államok elnöke leült vele tárgyalni – méghozzá többször is! Eredménye nem lett a tárgyalásoknak, de Phenjanban levonhatták a következtetést: mindezt az érdeklődést Észak Korea azzal vívta ki, hogy atomfegyvere van és olyan ballisztikus rakétái, melyekkel amerikai támaszpontokat is elérhet. Mi ebben Oroszország szerepe?
A Szovjetunió bukása után Észak Korea sok orosz nukleáris és rakéta szakértőt megvásárolt: ők alapozták meg a nemzeti kommunista rezsim stratégiai fontosságú iparát. Mit ígért Putyin cserébe Észak Koreának a támogatásért? Ez foglalkoztatja a stratégiai szakértőket Dél Koreában, Japánban, az USA-ban és Kínában is. Macron francia elnök felszólította Pekinget: gyakoroljon nyomást Észak Koreára! A titokzatos nemzeti kommunista rendszer ne küldjön katonákat és lőszereket Oroszországba! Pekingben nagyon óvatosak. Okkal. Kim Dzsong Un a mentorát, aki egyben a nagybátyja is volt, lelövette, mert kínai típusú reformokat javasolt Észak Koreában.
