90 éve alakult meg a Kör Berlinben, ahol Hitler 1933-ban hatalomra jutott, és megkezdte a zsidók és a másként gondolkodók üldözését. Németországban könyveket égettek el nyilvánosan máglyán. Thomas Mann, aki emigrált az Egyesült Államokba, ekkor mondta: ”Ahol könyveket égetnek, ott az emberekre is hamarosan sor kerül.”
A holokauszt 1942 januárjában indult, és a második világháború végéig az európai zsidóság nagy részét – több mint hatmillió embert – kiirtották a nácik, akik ellen a Kör elszántan küzdött – élén egy amerikai asszonnyal.
Mildred Fish 27 éves fiatal irodalom kutatóként érkezett Németországba 1929-ben épp akkor amikor a gazdasági világválság miatt megkezdődött az összeomlás, amely hatalomra segítette a nácikat 1933-ban. A régi pártok képtelennek bizonyultak a válság kezelésére, csak két szélsőséges mozgalom maradt talpon: a nácik és a kommunisták. A német elit a nácikat választotta, mert a kommunistákat Moszkvából irányították. A német elit azt hitte, hogy irányíthatja a nácikat, de tévedett. Hitler mindent egy lapra tett fel, hogy megteremtse a német világbirodalmat. Személyesen döntött úgy, hogy az amerikai nőnek, aki vele szemben az ellenállást szervezte, meg kell halnia!
Hét év az ellenállásban
Mildred Fish hamarosan férjhez ment egy radikális német közgazdászhoz, és így Mildred Harnack lett a neve. Ma így hívják azt az utcát Berlinben, ahol a Kör működött, egy értelmiségi család lakásában. Kezdetben csak a zsidó diákokat támogatták abban, hogy folytathassák a tanulmányaikat, később azután aktív ellenállást folytattak, amely egészen a hírszerzésig terjedt.
Együttműködtek a Rote Kapelle szovjet hírszerző szervezettel, melyet a magyar Radó Sándor irányított Svájcból. A Vörös Zenekar döntő fontosságú információkat továbbított Moszkvába, ahol az örökké gyanakvó Sztálin nem bízott bennük sem, de a vezérkar felhasználta a berlini tervekről szóló beszámolókat, melyeket az életük kockáztatásával szereztek meg és továbbítottak a náci birodalom fővárosából. Aztán a Rote Kapelle egyik munkatársa lebukott, és a kínzások hatására neveket és címeket árult el a Gestaponak. Így került börtönbe Mildred Harnack, akit az amerikai rokonai állandóan a menekülésre ösztönöztek. A fiatal amerikai nő maradt, és szervezte a Kört, amely fénykorában 150 tagú volt, és igen kiterjedt tevékenységet folytatott: papírokat szerzett zsidóknak a meneküléshez, röplapokat terjesztett azzal az egyszerű kérdéssel: hova mennek a zsidókat szállító vonatok? Az ellenálló csoport tagjainak 40%-a nő volt, aki az életét is kockára tette a nácik elleni harcban.
1942 szeptemberében tartóztatták le az amerikai irodalom tudóst, Goethe és Schiller szerelmesét, akit a Gestapo főhadiszállásán szörnyen megkínoztak, de nem árult el senkit sem. Hadbíróság elé állították, amely hatéves kényszermunkára ítélte. Ez is nagyon súlyos büntetés volt hiszen a túlélési esélyek minimálisak voltak, de mégsem halálbüntetés. 1942 decemberében Berlinben már tudták, hogy elveszítik a sztálingrádi csatát, a Szovjetunió nem omlik össze. Ezért a hadbíróság viszonylag enyhe ítéletet hozott, mert Berlinben sokan kezdtek gondolkodni egy nyugati különbéke esélyén – a többi között Canaris tengernagy, a katonai hírszerzés vezetője, akit a nácik aztán 1945 tavaszán kivégeztek.
Hitler feldühödött az ítélet láttán, magához kérette Mildred Harnack aktáját, és új bírósági eljárást rendelt el. A hadbíróság ezúttal már halálos ítéletet hozott – megértve a Führer kívánságát. A kivégzésre 1943 februárjában került sor, a nácik a guillotine-t alkalmazták mondván, hogy az praktikusabb mint az akasztás. Ezenkívül nagyobb az elrémisztő hatása is. Mildred Harnack nem kért kegyelmet, cellájában is Goethe verseket fordított angolra.
“Ich habe Deutschland so sehr geliebt!” – “Annyira szerettem Németországot” –
Ezek voltak az amerikai asszony utolsó szavai, melyet feljegyzett a börtön lelkésze.
Németországot említette, és nem a hazáját, az Egyesült Államokat, mert Goethe világát szerette, és nem azonosította azt Hitlerével. Pedig sok fontos értelmiségi is támogatta Hitler Harmadik Birodalmát, amelyet az átlagos németek közül is sokan a magukénak éreztek. A Wehrmacht katonái milliószámra haltak meg a Führer nevével az ajkukon. Hitler éppen azért követelt halálos ítéletet Mildred Harnack fejére, mert érezte, hogy a belső ellenállás rémes rendszerének a lényegét érinti amikor megkérdezi: németek, miért harcoltok? Mi történik a zsidókkal, akik oly sokat tettek a német kultúráért és tudományért?
Mildred Harnack 1943 február 16-án halt meg, mindössze negyven éves volt, és az egyetlen amerikai, aki életét adta az ellenállásért a náci Németországban.
“A gonosz akkor eredményes, ha a jó emberek nem szállnak szembe vele”
– ezt vallotta Mildred Harnack, aki megpróbálta megmenteni Németországot önmagától, és akinek nevét ma utca viseli Berlinben.
