Tovább csúszhat a magyar gázellátásban szerepet kapható horvátországi LNG-terminál kiépítése, a kapacitástender határidejét megint eltolták. Közben lehet, hogy áttörés érik az elektromos energia tárolásának költségében, ami kiválthat egy sor fosszilis forrást és az atomot is.
Noha az amerikai kormány erősen kapacitálja például Horvátországot a cseppfolyós földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálok építésére – ellensúlyozandó az orosz függést -, a Krk-szigetére tervezett fogadóállomás kapacitásának átalakított tenderét többedjére is meg kellett hosszabbítani. Korábban alig volt érdeklődés a felkínált mennyiségre, most már jóval többen szállnának be vásárlóként, de a határidőt kitolták december 20-ára.
Horvátország jó évtizede tervezi megépíteni az LNG lefejtésére alkalmas terminál kiépítését. Az eredetileg jövőre átadandó, 6 milliárd köbméter kapacitású terminál – a környezetvédők tiltakozása mellett – nem mozgatta meg túlságosan a lehetséges vevők fantáziáját.
A horvát kormány két éve arról döntött, hogy csak egy kisebb, 2 milliárd köbméteres terminált épít, a legújabb terv szerint a Kvarner-öbölben 2020-ban kezdi meg működését a terminál, amely 265 millió euróba kerülne, s közel 40 százalékát az unió állná. Az adriai cseppfolyósgáz-terminál kapacitása 2,6 milliárd köbméter évente, hogy kifizetődő legyen, legalább 1,5 milliárd köbméter értékesítésére van szükség. Az ezen keresztül érkező gázmennyiség értékesítése is nehézségbe ütközött mindeddig, a Poslovni Dnevnik gazdasági lap híre alapján azonban van remény a kapacitás értékesítésére.
Ez a terminál
a magyar gázellátás további diverzifikálására lenne alkalmas,
annak ellenére, hogy noha elsöprő az orosz import hazánkba, de ezek annyi helyről szerezhetők be, hogy lényegében megszűnt az ellátás leállásának veszélye, ahogyan erről nemrégiben írtunk is.
A lengyelországi LNG-kapu túlságosan messze van, a cseppfolyósított, majd gázneművé visszaalakított gáz költsége eleve magasabb a jelenleg legolcsóbb orosz földgázénál. Ráadásul a hosszú évek óta 8-9 milliárdos éves magyar gázfogyasztásban a horvátországi 2,6 milliárd amúgy is valószínűleg meglehetősen kevés szerepet kapna. Ez a lehetőség tehát inkább az ellátásbiztonságot erősítené (hatmilliárdot meghaladó tárolókapacitás is rendelkezésre áll).
Mindeközben arról érkezett hír, hogy áttörés érhet az alternatív energia területén. Száz dollár alá sikerült csökkenteni a cink-levegő akkumulátorok költségeit, ami megoldással kecsegtet a világ egyik legnagyobb problémájára. Ha ugyanis sikerülne az olcsó és hatékony energia-tárolás, az a megújuló energiaforrások győzelméhez vezetne és a széndioxid-kibocsátást minimálisra csökkentené. Lehet, hogy Paks 2 sem kell? – teszi fel a kérdést, a fejleményt ismertető Privátbankár.
Ami Paksot illeti, újabb és újabb csúszások gátolják az új erőművi blokkok építését. Most
a kulcselemnek számító hűtés megoldására kiírt tender lett eredménytelen.
Az erről beszámoló Jávor Benedek EP-képviselő leírja, hogy a Roszatom leánycége augusztus végén írta ki a tendert az üzemvízcsatorna-bővítés kiviteli tervezésére és megvalósítására. Az orosz közbeszerzési honlapon napokban közzétett közlemény szerint nem érkezett egyetlen, a feltételeknek megfelelő ajánlat sem. Az egyik pályázó, a Főmterv, a beadási határidőt sem tudta tartani, a másik, határidőn belül érkezett orosz ajánlat viszont nem teljesíti a speciális szakértőkre vonatkozó előírásokat, így el kellett utasítani.
Jávor szerint
„a paksi bővítés haldoklása hónapok óta nyilvánvaló”,
a szerződés aláírása óta eltelt bő 4 év alatt 3 évnyi késést hoztak össze. Tíz napja maga Orbán Viktor mondta azt Moszkvában, hogy a határidő „másodlagos”, a legfontosabb a biztonság. Három napja erről beszélt Süli János Paks-ügyi miniszter is a parlamentben, amikor azt mondta, hogy
folyamatban van a finanszírozási szerződés módosítása.
Erre azért van szükség, mert ennek alapján 2026-tól kell kezdeni a törlesztést (a kamatokat addig is fizetjük), ha azonban addigra nem készül el az erőmű, az teljesen felboríthatja még a jelenlegi tartalmában is sokak szerint megalapozatlan projektet, ahogyan erről a G7 portál ír elemzésében.
Paks2-nek egyébként még a létesítési engedélye sincs meg,
eddig a könnyített feltételeknek sem tudott eleget tenni a cég, ami további csúszást vetít előre.
Más kormánytag azonban most is ellentmond társának. Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón azt fejtegette, nem hiszi, hogy a jelenlegi brüsszeli Európai Bizottság engedélyezné a hitelszerződés módosítását. Arról is szólt, hogy emlékei szerint az atomerőmű-építést vállaló államok közül Oroszország ajánlata volt a legelőnyösebb. Ez azonban nem igaz, éppen amiatt (is) indult eljárás a paksi szerződés miatt, mert elmaradt a nemzetközi közbeszerzés.
