Kezdőlap Címkék Paks2

Címke: Paks2

Gáz van a cseppfolyós gáz körül (is)

Tovább csúszhat a magyar gázellátásban szerepet kapható horvátországi LNG-terminál kiépítése, a kapacitástender határidejét megint eltolták. Közben lehet, hogy áttörés érik az elektromos energia tárolásának költségében, ami kiválthat egy sor fosszilis forrást és az atomot is.

Noha az amerikai kormány erősen kapacitálja például Horvátországot a cseppfolyós földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálok építésére – ellensúlyozandó az orosz függést -, a Krk-szigetére tervezett fogadóállomás kapacitásának átalakított tenderét többedjére is meg kellett hosszabbítani. Korábban alig volt érdeklődés a felkínált mennyiségre, most már jóval többen szállnának be vásárlóként, de a határidőt kitolták december 20-ára.

Horvátország jó évtizede tervezi megépíteni az LNG lefejtésére alkalmas terminál kiépítését. Az eredetileg jövőre átadandó, 6 milliárd köbméter kapacitású terminál – a környezetvédők tiltakozása mellett – nem mozgatta meg túlságosan a lehetséges vevők fantáziáját.

A horvát kormány két éve arról döntött, hogy csak egy kisebb, 2 milliárd köbméteres terminált épít, a legújabb terv szerint a Kvarner-öbölben 2020-ban kezdi meg működését a terminál, amely 265 millió euróba kerülne, s közel 40 százalékát az unió állná. Az adriai cseppfolyósgáz-terminál kapacitása 2,6 milliárd köbméter évente, hogy kifizetődő legyen, legalább 1,5 milliárd köbméter értékesítésére van szükség. Az ezen keresztül érkező gázmennyiség értékesítése is nehézségbe ütközött mindeddig, a Poslovni Dnevnik gazdasági lap híre alapján azonban van remény a kapacitás értékesítésére.

Ez a terminál

a magyar gázellátás további diverzifikálására lenne alkalmas,

annak ellenére, hogy noha elsöprő az orosz import hazánkba, de ezek annyi helyről szerezhetők be, hogy lényegében megszűnt az ellátás leállásának veszélye, ahogyan erről nemrégiben írtunk is.

A lengyelországi LNG-kapu túlságosan messze van, a cseppfolyósított, majd gázneművé visszaalakított gáz költsége eleve magasabb a jelenleg legolcsóbb orosz földgázénál. Ráadásul a hosszú évek óta 8-9 milliárdos éves magyar gázfogyasztásban a horvátországi 2,6 milliárd amúgy is valószínűleg meglehetősen kevés szerepet kapna. Ez a lehetőség tehát inkább az ellátásbiztonságot erősítené (hatmilliárdot meghaladó tárolókapacitás is rendelkezésre áll).

Mindeközben arról érkezett hír, hogy áttörés érhet az alternatív energia területén. Száz dollár alá sikerült csökkenteni a cink-levegő akkumulátorok költségeit, ami megoldással kecsegtet a világ egyik legnagyobb problémájára. Ha ugyanis sikerülne az olcsó és hatékony energia-tárolás, az a megújuló energiaforrások győzelméhez vezetne és a széndioxid-kibocsátást minimálisra csökkentené. Lehet, hogy Paks 2 sem kell? – teszi fel a kérdést, a fejleményt ismertető Privátbankár.

Ami Paksot illeti, újabb és újabb csúszások gátolják az új erőművi blokkok építését. Most

a kulcselemnek számító hűtés megoldására kiírt tender lett eredménytelen.

Az erről beszámoló Jávor Benedek EP-képviselő leírja, hogy a Roszatom leánycége augusztus végén írta ki a tendert az üzemvízcsatorna-bővítés kiviteli tervezésére és megvalósítására. Az orosz közbeszerzési honlapon napokban közzétett közlemény szerint nem érkezett egyetlen, a feltételeknek megfelelő ajánlat sem. Az egyik pályázó, a Főmterv, a beadási határidőt sem tudta tartani, a másik, határidőn belül érkezett orosz ajánlat viszont nem teljesíti a speciális szakértőkre vonatkozó előírásokat, így el kellett utasítani.

Jávor szerint

„a paksi bővítés haldoklása hónapok óta nyilvánvaló”,

a szerződés aláírása óta eltelt bő 4 év alatt 3 évnyi késést hoztak össze. Tíz napja maga Orbán Viktor mondta azt Moszkvában, hogy a határidő „másodlagos”, a legfontosabb a biztonság. Három napja erről beszélt Süli János Paks-ügyi miniszter is a parlamentben, amikor azt mondta, hogy

folyamatban van a finanszírozási szerződés módosítása.

Erre azért van szükség, mert ennek alapján 2026-tól kell kezdeni a törlesztést (a kamatokat addig is fizetjük), ha azonban addigra nem készül el az erőmű, az teljesen felboríthatja még a jelenlegi tartalmában is sokak szerint megalapozatlan projektet, ahogyan erről a G7 portál ír elemzésében.

Paks2-nek egyébként még a létesítési engedélye sincs meg,

eddig a könnyített feltételeknek sem tudott eleget tenni a cég, ami további csúszást vetít előre.

Más kormánytag azonban most is ellentmond társának. Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón azt fejtegette, nem hiszi, hogy a jelenlegi brüsszeli Európai Bizottság engedélyezné a hitelszerződés módosítását. Arról is szólt, hogy emlékei szerint az atomerőmű-építést vállaló államok közül Oroszország ajánlata volt a legelőnyösebb. Ez azonban nem igaz, éppen amiatt (is) indult eljárás a paksi szerződés miatt, mert elmaradt a nemzetközi közbeszerzés.

Paks2 már nem az energiáról szól

Magyarország gazdasági jelentősége talán nem indokolná azt a figyelmet, amelyet az orosz sajtó Orbán Viktor moszkvai látogatásának szentelt. Szinte valamennyi tekintélyes orgánum első helyen említi az energetikai együttműködést a két ország között, amelynek – Putyin megfogalmazása szerint – két fontos pólusa van: egyrészt a paksi atomerőmű bővítése, másrészt az orosz olaj és földgáz szerepének növelése az európai térségben. Mit gondol minderről Jávor Benedek, a Párbeszéd EP képviselője?   

  • Paks2 nem az energiáról szól
  • Négy év – három év csúszás
  • Beláthatatlanul nőnek a költségek
  • Hová kerüljön a hulladék?
  • Mit szólnak a pécsiek?

Orbán Viktor moszkvai tárgyalásairól szólva mintegy mellékesként azt mondta: minden jól halad Pakson, legfeljebb „némi csúszással”. Mit jelent mindez?

Nyilvánvalóan kiderült a paksi bővítéssel kapcsolatos egyeztetésekről, és az a különféle kijelentésekről, hogy a háttérben valami zavar lehet. Amit a nyilvánosságnak minderről elmondtak, engem szomorúsággal tölt el, mert egyre inkább úgy látom, a paksi bővítés Magyarország érdekeivel ellentétes projekt. Orbán Viktor feketén-fehéren azt nyilatkozta: se nem igazán energetikai, se nem tisztán gazdasági vállalkozásnak tekinti. Valójában egy harmadik: színtisztán politikai lépés, amelynek egyetlen célja Oroszország barátságának megőrzése és megerősítése.

Sarkosan fogalmaz. Ezt miből gondolja?

A miniszterelnök azt mondta ki, hogy az a paksi bővítés, amely a magyar adófizetőknek legalább 4000 milliárd forintjába kerül majd, pusztán egy „ár”, amit Orbán Viktor európai politikai ambícióinak megvalósításért cserébe fizet a Putyin-rezsimnek. Említette, hogy csúszásban van a beruházás, s mintegy legyintve erre, azt mondta: sokféle technikai kérdést, engedélyt, szabályozást, bürokratikus akadályt kell leküzdeni, de ezek másodlagosak…

Úgy érzi, ez egy újabb pávatánc? Ön szerint mi az elsődleges?

Mint mondtam, a politikai célok beteljesüléséhez egyáltalán nem fontos egy-egy építkezés befejezési határidejének betartása. A magyar kormány sajátosan áll hozzá a beruházáshoz. Négy év alatt, amióta életbe lépett a szerződés, a vállalkozás három év csúszást szenvedett már. A 2020-as eredeti határidő helyett a 30-as évek eleje előtt Paks2 biztosan nem fog áramot termelni.

Ha az országnak nincs égető szüksége a paksi villamos energiatöbbletre, akkor talán nem is olyan fontos az egész.

Ezzel ezt is kimondta a kormányfő. A szerződés szerint a felvett orosz hitelt 2026-tól törleszteni kell, ezzel pedig egy hihetetlenül súlyos adósságcsapdába kormányozta az országot a miniszterelnök.

Nem gondolja, hogy az építkezés megkezdésének halogatásával éppen e fizetési terhek kitolását igyekszik elérni a magyar kormány?

Biztosan nem. Ha úgy gondolta volna, hogy a terhek túl nagyok, akkor arra kellett volna kísérletet tennie, hogy addig hátráljunk ki a megállapodásból, amíg azt viszonylag kis ráfizetéssel megtehetjük. Erről kellett volna Moszkvában tárgyalnia.

Mert ha nem?

Csak tovább nőnek a terhek. Egy atomerőmű építésében a csúszás súlyos költségnövekedést jelent. A 4000 milliárdos keret biztosan nem lesz tartható, ha 6-8 év késéssel készül a beruházás. A költségnövekedés ezer milliárdokban lesz mérhető, amit megint csak a magyar adófizetőknek kell előteremteniük.

Paks 2 szerintem egy csapás Magyarország függetlenségére.

Sokkal jobb helye lett volna ezeknek a milliárdoknak a megújuló energiás projektekben.

Mintha ez sem állna már annyira távol a kormánytól, mint néhány évvel ezelőtt még gondolták. De a mostani tárgyalásokon a hulladéklerakás problémája mintha szóba sem került volna.

A Paks2 hulladékainak elhelyezése valóban kritikus pontja ennek a szerződésnek. Az eredeti orosz-magyar megállapodásban még szó volt erről. Szóba jött annak a lehetősége, hogy Magyarország további feldolgozásra visszaszállíthassa Oroszországba az elhasznált fűtőanyagokat, de a szerződésből végül ez is kimaradt. A végleges lerakást idehaza kell megoldanunk. jelen pillanatban mind az ideiglenes, mind a végleges elhelyezést is Magyarországon kell megoldani.

Ez mit jelent?

Két dolgot. Egyrészt a beruházás költségeihez hozzá kell adni egy ideiglenes tároló megépítésének költségeit is, ami szintén ezer milliárdos nagyságrendű kiadás. Ennek a kialakítására, a helyszínére még tervek sem készültek.

Gyakorlatilag az engedélyezett tervcsomag nem tartalmaz olyan dokumentációkat, amelyek alapján rá lehetett volna ütni az engedélyezés pecsétjét.

Várhatóan a két erőmű között fogják ezt a tárolót is kiépíteni, ami újabb biztonsági problémát is felvet. A második: a végleges lerakás ügye. Régóta a Mecsek térségében keresik az alkalmas helyszínt, úgy tudom, ezt valahol Pécs környékén fogják kialakítani. A kormányzat által erre betervezett költségkeretet súlyosan alulbecsülték, a nemzetközi tapasztalatok alapján legalább a tervezett kiadás kétszeresével kell valójában számolni. A környezeti és biztonsági kockázatok ebben az esetben is nagyon terhelik a térséget, hiszen csupán néhány kilométerre lesz a megyeszékhelytől. A Fidesz mindent megtett azért, hogy e döntés véleményezéséből kiszorítsa a pécsieket.

A moszkvai sajtótájékoztatóból arra lehet következtetni, hogy egy komplex energetikai megállapodás körvonalazódik a két ország között. Moszkva, úgy tűnik, támogatná, hogy hazánk az energetikai elosztó központjuk legyen.

Erről nem sok információ látott még napvilágot, de szakmailag erősen kétségbe vonnám a realitását. Magyarországnak nincs szüksége újabb gáztárolókra, jelenleg mintegy 7 milliárd köbméternyi kapacitásunk van, miközben az ország fogyasztása 5-6 milliárd évente. Amikor állami kézbe vették a tárolókat megrongálták a kapacitásukat a párnagáz kiszivattyúzásával. Ha most újra növelni akarnánk a befogadóképességet, nagyon sok pénzt kellene ráfordítani.

Ha valóban az a cél, hogy mi legyünk az orosz energiaszállítások elosztó helye, akkor azt a kérdést is fel kell tenni: ebben milyen autonómiát kapunk?

Meglátásom szerint ezzel is csak orosz ellenőrzést engedünk be a magyar tárolókapacitások fölött.

Hírek szerint ebbe a hálózatba kapcsolódna be a Törökország felől majd Európába érkező gázvezeték, és Krk szigetéről az amerikai cseppfolyós gáz is hozzánk „futna be”.

Nem tudom, milyen szemmel néznék majd az Európai Unió országai, hogy az amerikai cseppfolyós gázszállítmányok felett is valamilyen orosz ellenőrzés jöjjön létre. Az európai energiabiztonsági stratégia éppen az oroszoktól való gázfüggőség csökkentését célozza, semmilyen érv nem szól amellett, hogy elfogadják ezt a helyzetet.

Paks2 csak Orbán és az oroszok gazdagodását szolgálja

0

Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke szerint Orbán mindent megtesz, hogy mielőbb megkezdődhessen az atomerőmű-építés.

Miután Orbán Viktor tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, a jövő év legelején, januárban megindul Paks2 építése – idézi Hajdú Nóra közleménye Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert,

A két államfő azonban a 3-as metró felújításáról már egy szót sem ejtett.

A tegnapi Putyin látogatást jól látható módon a magyarországi teljes demokratikus közvélemény elitélte. De hasonlóan lesújtó az orosz államfő látogatásának nemzetközi visszhangja is.

Bebizonyosodott, hogy Orbán Viktor saját hatalma megőrzése érdekében kész figyelmen kívül hagyni Magyarország érdekeit. Az immár különlegesnek nevezhető orosz – magyar kapcsolatok hazánk elszigetelődéséhez vezetnek. Ezért sem szabad elkezdeni a Paks2 atomerőmű építését, főleg nem a választások előtt.

A paksi atomerőmű bővítése soha nem térül meg,

Putyin markába taszítja hazánkat, bizonyítottan veszélyes, ráadásul nyilvánvalóan azt az egy célt szolgálja, hogy strómanjain keresztül Orbán Viktor tovább gazdagodjon.

Magyarország jelene és jövője az Európai Unióban és a NATO-ban van. Orbán Viktornak és a Fidesznek azonnal be kell fejeznie a putyinista, illiberális, hazánkat keletre sodró politikát.

Januárban kezdődik a paksi építkezés

0

A jövő év legelején, januárban megindul az építkezés Pakson, a Paks II. atomerőmű építését “nem állíthatja meg most már semmi” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Azután mondta ezt, hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal tárgyalt. Szijjártó Péter a megbeszélésről elmondta: új döntéseket nem hoztak, a korábban meghozott megállapodások végrehajtását tekintették át. Úgy látják, hogy “a korábban meghozott közös döntések gyümölcsei kezdenek beérni”, pozitív eredményei, hatásai kezdenek látszani.

A miniszter szerint az orosz elnök és a magyar miniszterelnök találkozóján is megerősítették, ami vasárnap hangzott el Süli János tárca nélküli miniszter és az orosz Roszatom cég elnökének tárgyalásán, hogy az EU-s eljárások elhúzódása miatti

22 hónapos csúszás után

a jövő év legelején, januárban megindul az építkezési folyamat Pakson.

A beruházás teljes összege 12 milliárd dollár,

és hétfőn is megerősítették, hogy ebből 5 milliárd dollár értékű munkát magyar vállalatok végezhetnek el, tehát a 40 százalékos arányhoz tartja magát az orosz fél – mondta Szijjártó Péter.

MTI/FüHü

Paks2 közvélemény-kutatás: eltérő eredmények

0

Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatását éppen hogy megelőzve tette közzé az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. a megbízásából készült országos reprezentatív közvélemény-kutatás – nem meglepő módon a projekt mellett kiálló – eredményét. Mások korábbi kutatásai más eredményre jutottak.

Az 1000-2000 fő megkérdezésével készülő éves közvélemény-kutatások sorába illeszkedő mostani felmérésben a megkérdezettek 54 százaléka támogatta, hogy Pakson új, modern és biztonságos atomerőművi blokkok épüljenek a meglévő egységek pótlására, 36 százalék ellenezte, 10 százaléka pedig nem foglalt állást a kérdésben – írja az MTI.

A hírügynökség által idézett közleményből úgy tűnik,

igen célzott volt a kérdésfeltevés,

hiszen „a válaszadók 51 százaléka úgy nyilatkozott: nem lenne hajlandó többet fizetni az áramért, ha azt megújuló energiaforrásokkal állítanák elő atomenergia helyett”. A lakosság többsége emellett úgy véli: az atomenergia biztosítja ma leginkább az ország és a lakosság biztonságos és folyamatos áramellátását.

Mások is mértek, más eredményt kaptak

A Greenpeace megbízásából a Median készített 2016 decemberében 1200 fős reprezentatív felmérést a kérdésben, és arra az eredményre jutott, hogy

a magyar lakosok 53 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Paks2 megépüljön orosz hitelből.

Arra a kérdésre pedig, hogy ha dönthetne, milyen energiafajta mellett voksolna, csak 7 százalék nevezte meg az atomenergiát, és az MVM felmérésével ellentétben 75 százalék a megújuló energiaforrásokat preferálta.

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából az idén január végén, 1503 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatást a paksi atomerőmű bővítésének megítéléséről.

A megkérdezettek többsége szerint a beruházás költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára.

A válaszadók többsége szerint az Oroszországgal történt megállapodás kiszolgáltatottá teszi az országot. Így a megkérdezettek többsége azt is gondolja, hogy az Oroszországgal történt megállapodás összességében kedvezőtlen. A megkérdezettek többsége, majd’ fele (47 százalék) szerint a paksi atomerőmű bővítése nagyon költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára. Mindössze a válaszadók harmada (34 százalék) mondta azt, hogy a beruházás hosszútávon kedvező az ország számára, és ezért még a nagy adósság is elfogadható.

És végül egy harmadik – egy titkos, de az Index által az idén áprilisban megszerzett – ezer fős, szintén reprezentatív közvélemény-kutatás eredményét is érdemes ide citálni:

a megkérdezettek 50 százaléka szerint az oroszokkal kötött szerződés veszélyezteti az ország függetlenségét

(30 százalék szerint nem).

Paks

A Paksi Atomerőmű telephelyén jelenleg négy reaktorblokk termeli a villamos energiát. Ezeknek a meghosszabbított üzemideje 2030-2037 között jár le. Pótlásukra a 2014. január közepén bejelentett orosz-magyar kormányközi megállapodás szerint a Paksi Atomerőmű telephelyén két új, egyenként 1200 megawatt elektromos teljesítményű blokk épül – írja az MTI által idézett közlemény.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy nem igazán kedvező orosz hitelből, amelynek újratárgyalásától az orosz fél elzárkózott.

FRISS HÍREK

Brit választ...

Kérdezni tud...

Kovács Zoltán

Tovább görög...

A Trump-váda...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK