Húsvétkor halt meg a 88 éves pápa, aki elsősorban a szegények, a megalázottak és megszomorítottak képviselője akart lenni a világban.
A jezsuita rend első pápája, aki Szent Péter trónjára Latin Amerikából érkezett, ezért is választotta a Ferenc nevet Assisi Szent Ferenc emlékére. Ferenc pápa kétszer járt Magyarországon, ahol elment a zsinagógába is, hogy a keresztény – zsidó megbékélést és párbeszédet hangsúlyozza abban az országban, ahol több mint félmillió ember a holokauszt áldozata lett 1944-ben. A pápa a migránsok nagy pártfogója is volt, ezért szembekerült Orbán Viktor politikájával éppúgy mint Donald Trumpéval. Ferenc pápa egyik utolsó kinevezése olyan főpapot állított a washingtoni egyházmegye élére, aki keményen bírálta Trump kirekesztő politikáját a bevándorlókkal szemben.
Ferenc pápa maga is bevándorló családban született Argentínában: a Bergioglio család Olaszországból érkezett Buenos Airesbe, melynek azután bíboros érseke lett a későbbi Ferenc pápa. Aki igyekezett világegyházzá tenni a vatikáni vezetést: sok bíborost nevezett ki az Európán kívüli területekről hiszen míg kontinensünkön csökken a katolikusok száma, Afrikában, Ázsiában és Latin Amerikában emelkedőben van.
Húsvét vasárnap Ferenc pápa még fogadta J. D. Vancet, az Egyesült Államok alelnökét, aki nemrég kijelentette: “Európában csak Olaszország és Magyarország folytat helyes politikát a migránsokkal szemben.”
Ki lehet az új pápa?
A bíborosok választják meg az új pápát titkos szavazással. Azok a bíborosok jogosultak a szavazásra, akik még nem töltötték be a nyolcvanadik évüket. A bíborosi többségét már Ferenc pápa nevezte ki, ezért sokan úgy vélik, hogy újra Európán kívüli főpap kerülhet Szent Péter trónjára. Esélyesként emlegetik Luis Tagle bíborost a Fülöp szigetekről, Ázsia legfontosabb katolikus országából illetve Peter Turkson bíborost Ghánából. Afrikában növekszik a leggyorsabban a katolikus hívők, a világon már több mint 1,4 millió ember számít e vallás hívének. Európából esélyesnek tartják Erdő Pétert, aki korábban az Európai Püspöki Konferencia elnöke is volt. Erdő Péter 2002 óta áll a magyar katolikus egyház élén bár már nem ő a püspöki konferencia elnöke hanem Veres András püspök, aki közelebb áll Orbán Viktor politikájához mint Erdő Péter bíboros, aki 73 éves tehát a kora ideális lenne a pápai feladatokhoz, melyekkel már nehezen birkózott meg a két legutóbbi pápa, akik idős és beteg emberként kerültek Szent Péter trónjára.
Szinte szimbolikus, hogy Ferenc pápa utolsó külföldi vendége Vance amerikai alelnök volt hiszen a Vatikánnak most egy olyan új világban kell képviselnie a katolikus egyházat, amely teljesen felbolydult Trump politikájának következtében.
A két konzervatív pápa: II. János Pál és XVI-ik Benedek után Ferenc pápa progresszív irányvonalat követett, és ezzel gyakran beleütközött a konzervatív körök ellenállásába. Erdő Péter bíborost is konzervatívnak tartják, de olyannak, aki szót tud érteni más irányzatokkal, mert jó diplomáciai érzékkel rendelkezik. Erdő Péter ezentúl kiváló egyház jogász is, amely megkönnyítheti a tájékozódást a Vatikánban, amely oly sok gondot okozott a külföldről érkezett pápáknak az elmúlt évtizedekben. 1978-ban választották meg Wojtyla bíborost pápának, és ezzel évszázadok után került külföldi Szent Péter trónjára. Korábban ez az olasz bíborosok monopóliuma volt, de ők túlságosan is belekeveredtek az olasz belpolitikába, ezért a világegyház érdekében a bíborosok lengyel pápát választottak 1978-ban, és azóta a külföldi főpapok esélyei jobbak a pápaválasztáson.
