Váratlanul állt elő a Fidesz azzal a javaslattal, hogy a legközelebbi országgyűlési választásokon a fél százalékot el nem érő pártok kötelesek lesznek visszafizetni az állami támogatást. Az ötlet elsősorban azért meglepő, mert a törvényt és a vele járó jelentős pénzösszegek lehetőségét maga a kormánypárt vitte a parlament elé, és fogadtatta el képviselőivel, miközben a többiek és a szakértők hevesen tiltakoztak ellene. Az ugyanis már az első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy az új paragrafus a csalás melegágya, hiszen következmények nélkül lehet elkölteni az állami forrásokat.
A Fidesz akkor is nagyjából ugyanazt mondta, amit mostanában szokott: a magyar emberek kiszűrik a csalást, felelősen fognak dönteni. Ezekben a gondolatokban ugyan semmilyen valóságos érv, meggyőzés nincs, de a Fidesz nem is szokta érezni, hogy ilyesmire szükség van, ha netán vitába keveredik. A Nemzeti Együttműködés Rendszere már akkor is hatékonyan működött; az Állami Számvevőszék választások utáni vizsgálata alig tárt fel szabálytalanságokat, jóllehet Napnál világosabb volt, hogy jónéhány párt saját hasznára fordította a milliókat, nem pedig a kampányra. Az alábbi, a Transparency International (TI) által készített táblázatból elég világosan kiderül, hogy mely pártokról van szó.
| Országgyűlési mandátumhoz nem jutott pártok | Indított
jelöltek száma |
Állami kampány-támogatás mértéke |
Jelöltek által átadott összeg | Egyéb bevétel (adomány, tagdíj stb.) | Kampány-
monitor által |
Különbség |
| Jólét és Szabadság Demokrata Közösség | 191 | 447 750 000 Ft | 61 000 000 Ft | 46 512 000 Ft | 462 238 000 Ft | |
| Szociál-demokraták Magyar Polgári Pártja | 167 | 447 750 000 Ft | 2 335 000 Ft | 445 415 000 Ft | ||
| Közösség a Társadalmi Igazságosságért | 104 | 298 500 000 Ft | 548 000 Ft | 61 328 000 Ft | 237 720 000 Ft | |
| Haza Nem Eladó Mozgalom | 175 | 298 500 000 Ft | 116 200 Ft | 14 059 000 Ft | 284 557 200 Ft | |
| Seres Mária Szövetségesei | 184 | 298 500 000 Ft | 58 000 000 Ft | 94 000 Ft | 25 820 000 Ft | 330 774 000 Ft |
| Magyarországi Cigánypárt | 91 | 298 500 000 Ft | 575 Ft | 3 000 000 Ft | 295 500 575 Ft | |
| Magyar Munkáspárt | 89 | 149 250 000 Ft | 486 600 Ft | 12 624 000 Ft | 137 112 600 Ft | |
| Sportos és Egészséges Magyar-országért | 70 | 149 250 000 Ft | 465 600 Ft | 1 700 000 Ft | 148 015 600 Ft | |
| Új Dimenzió Párt | 95 | 149 250 000 Ft | 34 000 000 Ft | 1 400 000 Ft | 181 850 000 Ft | |
| Új Magyarország Párt | 69 | 149 250 000 Ft | 47 000 000 Ft | 2 120 000 Ft | 194 130 000 Ft | |
| Független Kisgazda Párt | 82 | 149 250 000 Ft | 45 000 000 Ft | 1 000 000 Ft | 148 519 000 Ft | 46 731 000 Ft |
| Zöldek | 53 | 149 250 000 Ft | 31 000 000 Ft | – | – | |
| Együtt 2014 | 54 | 149 250 000 Ft | 21 000 000 Ft | – | – | |
| Összefogás | 130 | 298 500 000 Ft | 57 000 000 Ft | 1 091 800 Ft | – | – |
| Összesen | – | 3 432 750 000 Ft | 354 000 000 Ft | 2 710 975 Ft | 319 417 000 Ft | 2 764 043 975 Ft |
Az összesítésben ugyancsak találhatunk néhány meglepő dolgot. A Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja (csak a könnyebb beazonosítás végett: Schmuck Andor pártja) a maximális 477 milliós támogatásban részesült, miközben a TI számításai szerint nagyjából kétmillió forintot költött ténylegesen a kampányra. Hogy az ÁSZ miért volt oly kegyes a táblázatban szereplő pártokhoz, arról legfeljebb sejtéseink lehetnek, ám ha ezeknek itt és most nem adunk hangot, mi valóban bízhatunk az olvasóinkban és a fantáziájukban.
A biznisz teljesen egyértelműnek tűnt már négy évvel ezelőtt is – még akkor is, ha az ÁSZ-nak ez nem szúrt szemet -, de a cél is nagyjából megfogalmazható volt: elemzők megállapításai szerint a Fidesz érdekeit szolgálta sok apró, és biztosan esélytelen párt rajthoz szólítása; számukra megért annyi adóforint kiszórását az a remény, hogy ezen pártok is az ellenzéktől visznek el szavazatokat és növeli a kétharmados győzelem esélyeit. Számos támadás érte a Fideszt a kamupártok beemelése miatt, ám minden – mint általában – hatástalan maradt. Ehhez képest érkezett váratlanul a Fidesz frakcióvezetőjének törvénymódosító indítványa, amely szigorú elszámoltatásra kötelezné azokat a pártokat, amelyek nem érik el a fél százalékos támogatottságot sem a választásokon. A tervezet, ha jól olvastuk, nem hagy kiskaput az ilyen formációk vezetőinek: saját vagyonukkal felelnek az eredményességért. Vagyis, ha elköltik az állami apanázst és kudarcot vallanak, akár az ingatlanjaikkal kell helytállniuk, nehogy kár érje a költségvetést.
Vajon miért a hirtelen észhez térés? Mi történhetett a kormányzó párt háza táján, hogy hajlandó volt erre a logikus lépésre? Vajon mi lehet a trükk, hol húzódik meg a fideszes rafinéria. Eddig akárhány elemzővel beszéltünk, mindenki kiemelte: racionális a döntés, de szokatlan a Fidesztől. A leginkább elfogadhatónak tűnő magyarázat szerint a változást az hozta, hogy maga a Fidesz is úgy ítéli meg: sokan akarnak kormányváltást, olyanok is számosan, akik a mai ellenzék soraiban nem találnak megfelelő pártot, azaz a hirtelen gombamód megszaporodott pártokat üdvözítőbb megritkítani, mivel fennáll a veszély, hogy a szavazatok a Fidesztől vándorolnának el. Lehet, hogy így van, mindenesetre egyelőre – jobb híján – állapítsuk meg: valamelyest tisztult a választási törvény. Hangsúlyozzuk: valamelyest.
