Donald Trump szeretné megszerezni az atomerőművet Zaporozsjéban, melyet az oroszok elfoglaltak, de az ukránok semmiképp sem akarnak lemondani róla, hiszen nagy szerepet játszott az ország energiaellátásában.
Trump persze nem ezért akarja megszerezni az atomerőművet hanem, mert Ukrajna ásványi kincseinek a kiaknázása, amely az USA egyik fő célja, igen energiaigényes vállalkozás, és ehhez kellene az atomerőmű teljesítménye. Zaporozsje megyét az oroszok maguknak követelik noha még nem foglalták el teljesen, Zaporozsje városa például továbbra is ukrán kézen van. Putyin szkeptikusan nyilatkozott egy gyors megegyezés lehetőségéről.
Putyin: semmi sem lesz olyan mint a háború előtt
Az orosz elnök hűséges oligarchák előtt igyekezett eloszlatni az optimista várakozásokat: nincs küszöbön a megegyezés Ukrajna ügyében, és a Nyugat nem oldja fel a szankciókat azonnal. Olyan szoros gazdasági együttműködés nem alakul ki Oroszország és a Nyugat között mint az ukrajnai háború előtt. A válogatott közönség előtt Putyin megismételte: Oroszország területi követelése nem más mint a Krímen kívül négy másik ukrán megye megszerzése. Donyeck és Luhanszk mellett az orosz elnök felsorolta Herszont és Zaporozsjét is. Érdemes megemlíteni, hogy Herszonból a nagy visszavonulás idején az oroszok elvitték Patyomkin herceg koporsóját mint akik sohasem kívánnak visszatérni. A herceg Nagy Katalin cárnő szeretője és kormányzója volt ezen a területen. Odessza kikötő városát is ő fejlesztette, ezt Putyin sokáig meg akarta szerezni, de most úgy nyilatkozott, hogy lemondana Ukrajna harmadik városáról és legnagyobb kikötőjéről, ha a többi területi követelését teljesítik.
Szijjártó: az Oroszország elleni szankciók károsak
A magyar külügyminiszter az Rt.com-nak nyilatkozott, annak az orosz portálnak, amely eltűnt az internetről, mert betiltották orosz propaganda terjesztése miatt.
A magyar diplomácia vezetője arra mutatott rá, hogy az ukrajnai háború előtt olcsóbb volt az energia, és ebből az európai gazdaság sokat profitált.
Donald Trump azon is munkálkodik, hogy Oroszország ásványi kincseire is rátegye a kezét. Ezért helyre akarja állítani az Északi Áramlat gázvezetékeket, melyeket az ukránok robbantottak fel a brit hírszerzés és a CIA segítségével. Oroszország északi területein hatalmas földgázkincs rejtőzik, de ennek kiaknázására nincsen meg a technológiája. Ezt adnák az amerikaiak. Az olcsó orosz energia ily módon levihetné az energiaárakat az egész világpiacon. Ez is Trump egyik törekvése, mert az amerikai elnök ezen a módon akarja megfogni az inflációt.
Az Északi Áramlat gázvezeték újraindítását az a Matthias Warnig intézi, aki évtizedes barátságban áll Putyinnal. Kapcsolatuk még abban az időben kezdődött amikor Putyin a KGB alezredeseként szolgált Drezdában, Matthias Warnig pedig a Stasi kapcsolattartó tisztje volt. Annyira megbíznak egymásban, hogy Putyin Matthias Warnigra bízta a lányai életét, akik álnéven éltek Németországban miközben a papa a maffiával harcolt Szentpéterváron a kilencvenes években.
Már Henry Kissinger ajánlgatta Putyinnak akkoriban az együttműködést az USA-val, de akkor a főpolgármester gazdasági helyettese még a német vonal embere volt Szentpéterváron. Putyin már orosz elnökként kiválóan együttműködött Schröder kancellárral, aki jelenleg is orosz zsoldlistán van, és Merkel kancellárral, akivel felváltva beszélgettek németül és oroszul. Mindez véget ért Putyin Ukrajna elleni agressziójával 2022-ben, de a magyar kormány abban reménykedik: hamarosan újra megindulhat az együttműködés Oroszország és a Nyugat között. Orbán Viktorra is kijózanítóan hathat Putyinnak az a kijelentése, hogy “már sosem lesz olyan az együttműködés a Nyugattal mint a háború előtt volt.”
