Észtország, ahol nyelvrokonaink élnek, a legkisebb balti állam, alig több mint egymillió lakossal, akik orosz megszállás alatt éltek 1945 és 1991 között, de ebből a hátrányos helyzetből indulva kiválóan teljesítettek nem utolsó sorban azért, mert felismerték a digitális globalizáció jelentőségét.
A Skype, a Bolt vagy a Wise alkalmazást ebben Észtországban találták ki. Most új programot indítottak, amely a mesterséges intelligencia felhasználását segíti elő az egész társadalomban, de mindenekelőtt az oktatási rendszerben. Ahol már amúgyis sokkal jobban teljesítenek mint Magyarország: a Pisa vetélkedőben ők az elsők Európában, a világon a hetedikek! Mi pedig a világon a huszonnyolcadik helyen szerénykedünk. Pedig az észtek nagyon mélyről indultak: a cári birodalom részét képezték egészen annak bukásáig, majd rövid függetlenségi periódus után jött a Hitler – Sztálin paktum, amely a Szovjetuniónak juttatta Észtországot. A Szovjetunió bukása után kezdődhetett meg újra az észt állam működése melynek egy főre jutó GDP-je 1995-ben mindössze 3134 dollár volt, messze elmaradt ezzel Magyarországtól: 4494 dollár. Nézzük a mai helyzetet: Észtország 29967 dollár, Magyarország 23262 dollár. Ez bizony tekintélyes különbség Észtország javára.
Nem tilos az okostelefon az iskolákban, épp ellenkezőleg
Észtországban minden diákot meg akarnak tanítani a digitális világ ismeretére, az eszközök használatára, ezért senkinek sem jut eszébe betiltani az okostelefonokat az oktatási intézményekben.
Épp ellenkezőleg: a kormány nyitott mesterséges intelligencia alkalmazásokkal akarja ellátni az oktatási intézményeket, hogy mindenki már egészen fiatal korban megismerje és használja ezt a lehetőséget, amelynek a jövőjét ma még felmérni sem lehet.
“Már mi vagyunk a világ egyik leginkább digitalizált országa, de a célunk az, hogy a mesterséges intelligencia felhasználói között is az élbolyba kerüljünk az egész világon “- mondta a kormány szóvivője Tallinnban.
Kristina Kallas oktatási miniszter a londoni Guardiannek elmondta:
”Eszünk ágában sincsen betiltani az okostelefonokat az iskolákban, épp ellenkezőleg, fel akarjuk használni a technikát az oktatásban.”
Tilalom helyett arra ösztönzik a diákokat, hogy használják fel az okostelefonokat az információ szerzésben, a tanulásban.
“Minden iskola maga állapítja meg az okostelefonok használatának szabályait, de tilalomról sehol sem hallottam. Miután az iskolák maguk hozzák a szabályokat, ezért azokat be is tartják” – mondta a demokrácia előnyeire rámutatva az oktatási miniszter Tallinnban.
Ezzel szemben a magyar oktatási rendszer poroszosan centralizált, nem a diákok ösztönzésére hanem fegyelmezésére épít – tilalmakkal.
XIV. Leó pápa is egyik első beszédében a mesterséges intelligenciával foglalkozott mondván:
Ha nem az ember uralja azt, akkor fennáll a veszély, hogy a mesterséges intelligencia veszi át az irányítást.”
Észtországban ugyanígy látják: ezért a mesterséges intelligencia maximális megismerésére felhasználására ösztönzik a diákokat. Ebben látják ugyanis a jövőt míg a magyar kormányzat beéri a propagandával: hány Nobel díjas tudós kezdte meg a tanulmányait Magyarországon, hogy azután külföldön érjen el eredményt. Magyarország lemaradása nem véletlen: az oktatásra évtizedek óta kevesebbet költünk az Európai Unió átlagánál. A tanárok fizetése és megbecsültsége nemzetközi összehasonlításban továbbra is siralmas, az iskolák technikai felszereltsége messze elmarad az európai színvonaltól. Közben pedig nyelvrokonaink, az észtek szépen csendben teszik a dolgukat Európa élvonalában a digitális forradalomban és a mesterséges intelligencia felhasználásában.
