A tudományos akadémiákat tömörítő európai szervezet most először adott ki politikával foglalkozó közleményt, és az Európai Egyetemek Szövetségének igazgatója is bírálja a magyar kormányt, amiért beavatkozik az egyetemek működésébe és veszélyezteti az akadémia függetlenségét.
Az ALLEA, vagyis az Akadémiák Európai Szövetsége nevű szervezetet 1994-ben alapították, most az Európa Tanács 40 tagországából közel 60 akadémia, kutatóintézet a tagja. Ez számít az egyik legjelentősebb és legbefolyásosabb tudományos szervezetnek Európában.
A Népszava szerint a szervezet története során először a magyarországi fejleményekkel kapcsolatban adott ki politikai tartalmú közleményt.
Még júniusban nyílt levelet írtak Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek, amelyben tiltakoztak azért, mert a kormány akar dönteni az akadémia kutatási keretének nagy részéről. Mostani közleményükben (amely itt olvasható) azt írják: aggasztónak tartják, hogy
a magyar kormány ismételten beavatkozik az egyetemek működésébe, és veszélyezteti az akadémiai függetlenséget.
A társadalmi nemek tanulmánya programok betiltása a szervezet szerint azt jelenti, hogy a kormány megsérti az akadémiai szabadság nemzetközileg elfogadott alapelveit, ez viszont veszélyezteti a magyar tudományos munka nemzetközileg elismert szerepét. Arra szólítják fel a kormányt, hogy garantálja az akadémiai szervezetek autonómiáját, és konzultáljon az érintett felekkel.
A Science Business nevű portál szintén a „genderszakok” betiltásáról ír. A cikkben megszólal Navracsics Tibor uniós oktatási biztos, aki gyakorlatilag a magyar kormány álláspontját visszhangozza, mondván, csak diplomát nem lehet ilyen szakokon adni majd, és félreértik az ügyet. Idézik a kormányt véleményét is, miszerint ilyen szakokra nincs igény (ezt egyébként a CEU néhány napja cáfolta).
Az ALLEA-hoz hasonlóan befolyásos szervezet, az Európai Egyetemek Szövetsége igazgatója, Michael Gaebel azt mondta a lapnak: a kormány egyeztetés, az egyetemek és az akkreditációs bizottság megkérdezése nélkül döntött az ügyben. Őt nem elégíti ki Navracsics és a kormány magyarázata, szerinte
„nincs arra precedens, hogy egy kormány az egyetem akarata ellenére megszüntessen egy képzést”.
A cikkben egyébként írnak a kormánynak a CEU elleni támadásáról, a Figyelő listázásairól, és az MTA elleni akcióról is.
De nem csak Európában tiltakoznak, hanem Amerikában is: Mary Romero, az Amerikai Szociológiai Szövetség elnöke a Bódis József oktatási államtitkárnak küldött levelében felszólította a kormányt, hogy tartsa meg Magyarországon a széles körben elismert társadalmi nemek tanulmánya programokat.
A Független Hírügynökségnek Szűcs Zoltán Gábor politológus, kutató azt mondta: egyértelműen
van nemzetközi visszhangja a történteknek, és ez nem kedvező a kormányra nézve.
Mint mondta, nincs olyan, magát komolyan vevő kutató, aki el tudná fogadni, fel tudná vállalni a kormány terveit. Szerinte két ideológia közti különbségről van szó: az egyik szerint az egyetemi autonómia nem érték, a másik szerint viszont „bárki bármit gondoljon, egy egyetem feladata eldönteni, mi a tudomány”. (Szűcs Zoltán Gábor egyébként ezzel kapcsolatban idézte egy, korábban a Mércén megjelent írását is, amelyben részletesebben kifejti ezt a gondolatot.)
Arról is beszélt, hogy az MTA-val kapcsolatban fenntartja azt, amit két hónapja az Akadémiáért tartott tüntetésen mondott: rossznak tartja az átalakítási terveket. Akkor egyébként azt mondta, a magyar történelemben kétszer fordult elő, hogy a hatalom bele akart szólni, hogy ki mit kutasson: a szabadságharc leverése és a kommunista hatalomátvétel után.
