Az Egyesült Államok ex elnöke, aki szeretne visszamenni a Fehér Házba, meghívta floridai birtokára az amerikai olajóriások vezetőit, hogy elmondja nekik: mire számíthatnak, ha az USA elnökét újra Donald Trumpnak hívják majd.
110 milliárd dolláros adókedvezményt ígért Trump cserében azért az egymilliárd dollárért, melyet a kampányához kért. A demokraták azonnali vizsgálatot követelnek, és nem zárják ki azt sem, hogy bíróság elé viszik az ügyet. A londoni Guardian megszerzett egy dokumentumot, amelyikből kiderül, hogy Trump célkeresztjében a Biden adminisztráció elképzelései állnak arról, hogy meg kell szüntetni az adókedvezményeket, amelyeket az olajkutatás címén már régóta élveznek a nagy cégek, melyek vezetőit vendégül látta Trump Mar-a-Lago-i birtokán. Biden adó tervezete 35 milliárd dolláros hazai és 75 milliárd dolláros külföldi bevételtől fosztaná meg az olaj társaságokat.
A Friends of the Earth környezetvédelmi szervezet munkatársa szerint Trump ajánlata az olaj óriásoknak nem más mint biztosítási kötvény: egymilliárd dolláros kiadással megspórolhatnak 110 milliárd dolláros veszteséget.
Ezek az adókedvezmények már évtizedek óta fennállnak, és a Biden kormányzat a zöld átmenetre való hivatkozással szeretné azokat megszüntetni. Trump viszont kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímavédelmi egyezményből, és 2017-ben jelentős adókedvezményt adott az olaj óriásoknak, melyek őt támogatták a 2016-os választáson.
Az Exxon, a Chevron, a ConocoPhillips és az iparágat képviselő American Petroleum Institute idén is igen intenzíven lobbiznak Washingtonban Biden tervezett lépései ellen annál is inkább, mert lejár néhány régebbi adókedvezmény határideje, és ezért jövőre bárki lesz is az elnök, döntési helyzetbe kerülhet. Biden nagy valószínűséggel nem hosszabbítaná meg az adókedvezményeket, Trump viszont fogadkozik, hogy ő igen.
Fúrják Biden minimális társasági adó tervét is
Yellen pénzügyminiszter meg akarja akadályozni, hogy a nagy cégek adóparadicsomokba mentsék profitjukat, ezért hosszas tárgyalások után elfogadtatta a globális társasági minimum adót, melyet az olaj óriások nem szeretnének megfizetni. Ezért az Exxon azért lobbizik Washingtonban, hogy a bonuszokat 100%-ig le lehessen írni az adóból, és ily módon meg lehetne kerülni a globális minimum adót.
A Chevron és a ConocoPhillips azért küzd, hogy az olajfúrás költségeit továbbra is le lehessen írni az adóból. Ez régi kedvezmény, de az iparágnak 10 milliárd dolláros hasznot hajt.
Biden már beiktatása után megmondta 2021-ben:
“én az előző kormányzatokkal ellentétben nem akarok kedvezményeket adni az olajiparnak.”
Csakhogy az adótörvényekben a washingtoni Kongresszusnak is nagy szava van: a republikánusok döntő többsége az olajipar oldalán áll, de vannak lobbisták a demokraták között is.
Az olajipar vezetői tisztában vannak azzal, hogy váltani kell.
Az óriások a műanyag gyártásban vélik felfedezni a kiutat, de a kisebb cégeknek ez nem jelent megoldást.
Mi lesz a földgázzal? Az energiaválság egyik nagy nyertese az amerikai cseppfolyósított földgáz, melynek legfontosabb exportőre a Venture Global, amely Katarral együtt meghatározó szerepet játszik a világpiacon. A Venture Global főnöke is jelen volt Trump floridai birtokán, de őt nemcsak az adókedvezmények érdekelték hanem az is, hogy Trump a környezetvédőkkel folytatott vitákban a termelők oldalán áll. Ez létfontosságú a cseppfolyósított földgázt előállító óriás számára, mert az energiaválság idején komoly konfliktusba keveredett Louisiana államban, ahol egy LNG terminál építése miatt óriási vízhiány alakult ki a környéken.