A nehézségek és feszültségek ellenére a szavazásra jogosultak 42,3 százaléka, összesen 2,26 millió katalán szavazott a tegnapi elszakadási népszavazásban, 90 százalékuk az elszakadás mellett tette le a voksát. A helyi parlament szavaz a függetlenség kikiáltásról. Egész Európa, de a világ nagy része is döbbenten figyelte a spanyol karhatalom erőszakos kísérletét arra, hogy megakadályozza a voksolást, amelyet Madrid érvénytelennek tart.
Carles Puigdemont katalán elnök szerint ez a remény és a szenvedés napja volt a katalánok számára, akik így kiérdemelték a jogot arra, hogy független köztársaságban élhessenek. A következő napokban a kormány elküldi majd a voksolás hivalatos végeredményét a katalán parlamentnek, amely a nép szuverenitásának letéteményese, és így joga van eljárni a népszavazásra vonatkozó törvény szerint – szögezte le.
Arról is beszélt, hogy az Európai Unió már nem fordíthatja félre a fejét.
A spanyol alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek, s a madridi kormány által érvénytelennek kikiáltott vasárnapi népszavazás alaphangját már az is megadta, hogy a kormány sok ezer rendőrt, katonát vezényelt a tartományba már a megelőző napon, mégpedig azzal a paranccsal, hogy akadályozzák meg a referendumot.
Ebből sok helyütt összecsapás lett, nyolcszáznál is többen megsérültek. A drámai képsorokat, videofelvételeket a legnagyobb közösségi portálokra is feltették az elszenvedők – s a világ borzadva figyelte az eseményeket.
Ugyanakkor a madridi kormány keményen kiállt a népszavazás ellen, a kormányfőhelyettes azt közölte, ami Katalóniában folyik az nem is népszavazás. Soraya Saenz Santamaria megvédte a rendvédelmi erőket, mondván: a törvényességet, a demokráciát és a rendet igyekeznek védeni, és igy szállnak szembe a katalán kormányzat felelőtlenségével.
A szavazóhelyiségekben tumultuózus jelenetek alakultak ki, a rendőrségnek a szavazás megkezdése előtt sikerült bezárnia, az urnanyitás után pedig megszállnia több szavazóhelyiséget is. A fegyveres erők megpróbálták megakadályozni a szavazni kívánók bejutását, s ez kiszorítósdihoz, fizikai kontaktushoz, esetenként erőszakhoz is vezetett. Voltak összetűzések, s egyes helyeken barikádokat emeltek az elszánt szavazók. A spanyol rendőrség gumilövedékeket is bevetett.
A rendőrségi erőszak is szavazásra késztette a katalánokat.
Volt olyan aki elmondta, hogy nem is akart szavazni, mert úgy gondolta, hogy a spanyol kormánynak azt jóvá kell hagynia, de amikor látta a dulakodást, úgy döntött, mégis elmegy.
Az, hogy most mi következik, egyelőre nem tudni. Hogy mi lenne kívánatos, azt a Euronews tudósítója, Cristina Giner foglalta össze igen tömören: miután az alkotmánybíróság felfüggesztette a referendumot,
a politikusokon a sor, hogy enyhítsék a társadalmi feszültséget, és kezeljék az alkotmányos válságot, amely éket ver a katalán és a spanyol kormány közé.
Hátterünk a katalán helyzetről itt olvasható. A tegnapi nap krónikája pedig itt található.
