Kezdőlap Címkék Zsidó

Címke: zsidó

Maroknyi zsidó kilátástalan küzdelme Kairóban

0

Valaha az egyiptomi társadalom fontos részét alkották. A kozmopolita Alexandria krémjét a koptokkal együtt. 90 éve még 80 ezren voltak, mára 40 zsidó maradt az országban. Közülük 13-an élnek Kairóban.

A puszta túléléséért harcol az egyre apadó egyiptomi zsidó közösség. Az ország egykor biztos menedéke volt a 19. század végi kelet-európai és oroszországi pogromok elől menekülő zsidóknak. Az 1920-as évek elején virágzó zsidó közösség működött a kairói Darb el-Barabira kerületben, sok üzlettel, imaházzal és iskolával.

“A zsidók akkoriban a társadalom fontos részét alkották, még ha kisebbségben is voltak. Nagyon jól integrálódtak a gazdaságba, a politikába és a művészetekbe” – mondja Amir Ramszesz, a 2013-as, A zsidók Egyiptomban című dokumentumfilm rendezője. A film nyomon követi az egyiptomi zsidók és identitásuk történetét a húszas évektől máig.
Az akkor nemrégiben megalakult zsidó állammal vívott 1948-as, majd a többi arab-izraeli háború után a zsidók száma drámaian csökkent Egyiptomban. Sokakat elüldöztek az országból. Akik a saját akaratukból távoztak, azok többnyire Európában kötöttek ki, csak kevesen mentek Izraelbe. Csak egy kicsi csoport választotta a maradást.

Nasszer elnök idején sok egyiptomi zsidót kiutasítottak az országból, mondván, hogy az állam ellenségei. Még ma is, amikor Egyiptom politikai, gazdasági és társadalmi válságok során botladozik át, Izraelt és a cionizmust gyakran vádolják azzal, hogy összeesküvésekkel akarja felforgatni és gyengíteni az államot. A tüntetéseken izraeli zászlókat is égetnek az amerikaiak mellett, és a gyanús külföldieket zsidó kémeknek bélyegzik. Sőt: néhány évvel ezelőtt a konteó járta Egyiptomban egy végzetes Vörös-tengeri cápatámadás után, hogy a ragadozót Izrael irányította Sharm el Sheikbe, hogy ezzel is csapást mérjen az arab tavasz után, Mubarak stabil rendszerének végével egyébként is padlóra került egyiptomi turizmusra.
“50 évig a zsidó szót összekapcsolták az Izrael szóval, vagy legalábbis ugyanabban a kontextusban használták” – mondja Ramszesz. “Az egyiptomi médiában épp úgy, mint  az oktatási rendszerben vagy az 50-es, 60-as évek propagandájában. A két szó végül össze is ragadt”.

A kairói Saar Hasamajim (Menyország kapuja) zsinagóga magas, szürke épület, mind a négy oldalát vésett pálmafák díszítik. 1899-ben fejezték be az építését, az ősi, fáraókori templomok stílusában. A tervező azt az egységet is szimbolizálni akarta, ami a judaizmust összeköti a közös egyiptomi múlttal, a régmúlt időktől a mostaniakig.

A zsinagóga az 1960-as években volt utoljára tele. Ma elhagyatott jelképe az egyiptomi történet egyik elfeledett fejezetének.

A megmaradt kairói zsidó közösség minden tagja nő, és a legfiatalabb közülük a hatvanas éveiben jár. A férfiak közül sokan áttértek az iszlámra a házassági szabályok miatt. Egy zsidó férfi nem vehet el muszlim nőt, de egy muszlim férfi összekötheti az életét egy zsidó nővel. Így aztán a közösség sorra veszítette el férfi tagjait, akik hivatalosan immár nem zsidók.

Nyomornegyedeket idéző téglaépületek és szeméthegyek ölelik körül a világ egyik legrégebbi zsidó temetőjét, a kairói Basszatint. Egészen pontosan ez a második legrégebbi a jeruzsálemi Olajfák hegyén lévő után. Valamikor díszes síremlékek álltak benne, de a márványt az 1960-as évek építkezési lázának idején széthordták. Hiába próbálta megmenteni a közösség akkori vezetője, Karmen Weinstein, a temető egyre inkább szemétlerakó hellyé vált.

Azokon a napokon, amikor senki nem látogatja a temetőt, egy állami biztonsági őr vigyáz rá. Ez elriasztja a nyíltan rongálókat, de néhány éve fiatalok egy csoportjának sikerült megszentségtelenítenie Karmen Weinstein sírját, alighogy elmentek onnét a virágot hozó családtagok.

Az egyiptomi zsidó közösség ritkán mutatkozik nyilvánosan. A helyzet aligha változik az elkövetkező években. Lehet, hogy egy nap arra ébredünk, hogy egyetlen zsidó sem maradt Egyiptomban – mondja Ramszesz.

FüHü/Kassay Yvette

Újabb intifádától tartanak Izraelben

0

Izrael biztonsági kapukat állított fel Jeruzsálemben a Templom hegyen miután palesztin támadók három rendőrt megtámadtak, akik közül ketten meg is haltak.

Ezt követően a Budapestről hazatért Netanjahu miniszterelnök úgy döntött, hogy az ideiglenesen kihelyezett biztonsági kapuk maradnak a szent hegy bejáratánál, melynek mecsete, az Al Aksza szimbólum az egész muzulmán világban. A jordániai vallási szervezet, mely az Al Aksza mecset körüli ügyeket intézi, arra szólította fel a hithű muzulmánokat: ne használják a biztonsági kapukat! A hívők így a mecseten kívül imádkozhattak pénteken az iszlám ünnep napján. A radikálisabb palesztinok összecsaptak a rendőrökkel: az eredmény három halott és több mint 450 sebesült.

Egy palesztin gyilkos Halamisban Ramallah közelében a vallási vacsora közben rontott rá egy zsidó családra. Négy embert megkéselt, közülük hárman meghaltak. A támadó is súlyosan megsebesült

Mahmud Abbasz palesztin elnök elítélte a támadást, de követelte a biztonsági kapuk eltávolítását. Közölte: addig nem tárgyal az izraeli hatóságokkal, amíg a kapukat el nem távolítják. Mahmud Abbasz palesztin elnök Jared Kushnerhez fordult az ügyben. Trump elnök veje, aki ortodox zsidó és kiváló kapcsolatokat ápol Izraellel, főtanácsadó a Fehér Házban. Hozzá tartoznak a közel-keleti ügyek.

Izraelben újabb intifádától tartanak, de a kormány – ügyes diplomáciával-elszigetelte a palesztinokat.

A radikális palesztinokat, akiket a Hamász képvisel, immár az arab országok többsége is terrorista szervezetnek tekinti.

Izrael másik ellenfelét, a Hezbollah milíciát, mely északról fenyegeti az országot szintén terrorista szervezetnek nyilvánították a muzulmán csúcson Szaúd Arábiában. Netanjahu miniszterelnök az elmúlt napokban többször is hangsúlyozta – Budapesten is-, hogy jelenleg a civilizációk háborúja zajlik a világban.

A fő ellenfél az iszlamista terrorizmus. Izrael pedig ennek a háborúnak az első vonalában áll védelmezve a nyugati civilizáció értékrendjét- hangsúlyozta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Macron elismerte a franciák bűnösségét

0

Jacques Chirac akkori köztársasági elnök 1995-ben kipával a fején kért bocsánatot azoktól a zsidó polgártársaktól, akiket a francia rendőrök és csendőrök begyűjtöttek és átadtak a németeknek.

A zsidók többsége sohasem jött vissza a lágerekből. Franciaországban el kellett telnie ötven évnek ahhoz, hogy a köztársasági elnök kimondja: igen, mi franciák is bűnösek vagyunk a zsidó üldözésben!

Korábban erről szemérmesen vagy hallgattak vagy kizárólag a megszálló németeket hibáztatták.

Emmanuel Macron most megismételte Jacques Chirac bocsánatkérését a zsidó mártírok terén Párizsban. Külön bocsánatot kért az elhurcolt és elpusztított zsidó gyerekektől. Az új köztársasági elnök azzal is ünnepélyesebbé tette a megemlékezést, hogy meghívta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt is.

Ilyen még nem volt Franciaország háború utáni történetében.

Azt hitte, senkije sincs, aztán 30 méter hosszú lett a családfája

0

A zsidó nagyapa, aki azt hitte, hogy minden rokona a holokauszt áldozata lett, 500 új rokont fedezett fel hirtelen

Április 24-én a holokauszt emléknapján Alex Kafri izraeli nyugdíjas üzenetet kapott a lányától: jelentkezett egy távoli rokon Seattle-ből (USA Washington állam). A 71 éves nyugdíjas elsírta magát: tíz éve kutatott a rokonok után és eddig nem talált senkit és semmit. Édesanyja Hollandiából érkezett Izraelbe és a dokumentumok szerint a népes rokonságról senki sem élte túl a holokausztot. Édesapja Litvániában látta meg a napvilágot és ott a holokauszt az egész zsidó közösséget megsemmisítette.

Alex Kafri édesapja Litvániában született 1900-ban, amikor az ország a cári birodalom része volt. Az első világháború után független lett- jelentős zsidó kisebbséggel. Ennek a zsidó kisebbségnek a többsége aktívan részt vett az új állam életében, de egy cionista kisebbség inkább a kivándorlást választotta. Idetartozott az idősebb Kafri is, akit Litvániában még Kuklanak hívtak. A holokauszt idején Litvániában a zsidóság döntő többségét megölték. Így az izraeli nyugdíjas egy darabig hiába kereste a hozzátartozóit.

Aztán a Facebookon beesett egy távoli rokon és megindult a lavina. Megkezdték a családfa összeírását és végül 30 méter hosszú lett!- büszkélkedik az izraeli nyugdíjas. Aki természetesen díszvendég volt azon az ötszáz személyes családi vacsorán, melyet Londonban rendeztek meg. Az eseményről a Haaretz is beszámol hiszen Izraelben is ritkaságnak számít, hogy a holokauszt után több mint hetven évvel fedezze fel valaki, hogy még ötszáz rokona van, akikről eddig semmit sem tudott.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK