Kezdőlap Címkék Zsidó

Címke: zsidó

Egy zsidó Afganisztánban

1

Régebben egyedül Herat városában több mint 300 zsidó család élt, az országban egykoron 40000 – mesélte a BBC tudósítójának Zablon Simintov, aki egyedül maradt zsidóként Afganisztánban.

Zablon Simintov mindig garantálja a legjobb helyet a helyi zsinagógában, de a kiváltság a hátránya: ő az utolsó zsidó Afganisztánban. Zablon nem hajlandó elhagyni az országot, melynek hajdanán 40 000 zsidó közösse volt. Fő feladatának tekinti, hogy gondoskodjon Kabul utolsó megmaradt zsinagógájáról, amelynek ő az egyetlen tagja.

 „A családom egész idő alatt hív engem és azt mondja: „Gyere ide, te vagy az utolsó zsidó Afganisztánban, mit csinálsz ott? „- mondja. Simintov, aki korábban szőnyegkereskedő volt, nem válaszol erre a kérdésre. Izrael megalakulása után – 1948-ban – volt az első nagy kivándorlási hullám. A második akkor amikor megérkeztek a szovjet csapatok Afganisztánba a hetvenes évek végén. Aztán a tálibok rémuralma idején elment a zsidó közösség maradéka is. Így maradt magára Zablon Simintov, aki igyekszik megtartani ősei hitét egy olyan országban mint Afganisztán, ahol vallási okból naponta gyilkolnak meg embereket.

Nem könnyű a hit gyakorlása egyedül, de a hatvan éves férfi kitart. Fenyegették a tálibok, mások pénzt ígértek neki, ha áttér a zsidó hitről az iszlámra, melyet a lakosság 99%-a követ Afganisztánban. „Engem zsidónak teremtett az Isten, titeket meg muzulmánnak. Mindannyian maradjunk meg a hitünk mellett!”- ezt válaszolta a zsidó férfi, aki a hitével magára maradt Afganisztánban.

 

„Ne féljetek! Ebédre visszajövök!”

1

„Ne féljetek! Ebédre visszajövök!”- mondta a zsidó diáklányoknak a skót tanárnő, akit  meggyilkoltak Auschwitzban.

1944 áprilisában tartóztatták le a skót Jane Haininget zsidók rejtegetése miatt Budapesten. Auschwitzba vitték, ahol 47 éves korában meghalt. A brit kormány Holocaust érdemrenddel tüntette ki 2010-ben. A Life of Love and Courage címmel új könyv jelent meg a skót tanárnőről, aki zsidó gyerekeket mentett Budapesten a holokauszt idején. Mary Miller, a könyv szerzője elmondja hősnőjéről, hogy teljesen átlagos ember volt, aki azonban a rendkívüli körülmények között példás bátorságot tanúsított és ezért az életével fizetett. Pedig dönthetett volna másképp is: 1939-ben munkaadói hazahívták Budapestről, ahol 1932 óta tanított a skót missziós iskolában. Ahol a diáklányok nagyrésze zsidó volt. A végzetteket hozzásegítette ahhoz, hogy állást találjanak Nagy Britanniában. Ez akkoriban életmentő akciónak számított. „Ha a lányoknak szükségük volt rám a jó időkben, akkor a rossz időkben méginkább így van ez!” Ezt válaszolta brit munkaadóinak és maradt Budapesten, ahol 1944 márciusáig viszonylag biztonságban érezhette magát. A németek bejövetele után minden megváltozott. A zsidók rejtegetése súlyos bűncselekménynek minősült. Ezért letartóztatták a skót missziós iskola tanárnőjét, aki így búcsúzott a rettegő diáklányoktól: ” ne féljetek! Ebédre már visszajövök!” Soha nem tért vissza! Két hónap múlva meghalt Auschwitzban, ahol a nácik több mint egymillió embert öltek meg.

Slomó, a szakértő

Lehet, hogy többek számára ismert a vicc, amely szerint Kohn Moszkvában elhatározza, hogy egy élete, egy halála, egyszer személyesen/facebook fölkeresi „a mi nagy Yehudi Menuhinunkat!” Mindenről lemond, egész életében teszi félre a pénzt, csak azért, hogy „a mi nagy Yehudi Menuhinunkat” meglátogathassa Brooklynban. Végül összejön a pénz, beadja az útlevélkérelmét, a KGB hatszázszor lenyomozza, ötezerszer elbeszélgetnek vele, miért akar kimenni az USA-ba, de ő csak azt hajtogatja, hogy semmi másért, csak azért, hogy „a mi nagy Yehudi Menuhinunkat” meglátogathassa. Végül aztán felül a repülőre, megérkezik New Yorkba, beül egy taxiba, s „a mi nagy Yehudi Menuhinunk” lakására viteti magát. Becsönget, s „a mi nagy Yehudi Menuhinunk” nyit ajtót. Kérdően rátekint Kohnra, amire Kohn elragadtatottan azt mondja, hogy én csak azért jöttem Moszkvából, hogy „a mi nagy Yehudi Menuhinunkat” láthassam. Menuhin meghatódik, előveszi a csekkfüzetét, s azt mondja: Kérem, árulja el, mibe került ez magának, s én azonnal visszatérítem az összeget. Nem, nem – mondja Kohn, szó sem lehet róla, én csak azért jöttem, hogy „a mi nagy Yehudi Menuhinunkat” láthassam. Erre Menuhin bevezeti a szalonba, rámutat egy kényelmes fotelre, és azt mondja: Kérem, foglaljon itt helyet, én most előveszem a Stradivarimat, s egyedül csak Önnek fogok hegedülni. Amire Kohn összecsapja a kezét, s boldogan felkiált: Nahát, és a mi nagy Yehudi Menuhinunk még hegedülni is tud!

Ez csak azért jutott eszembe, mert egy barátom elküldött egy március 26-án esedékes programot, amelynek címe: Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának? A program szervezője a Századvég: maga G. Fodor Gábor nyitja meg a rendezvényt, rögtön utána fellép a nagy kereszténység-szakértő, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, ám a rendezvény fénypontja minden bizonnyal az a kerekasztal-beszélgetés lesz, ahol két jeles kereszténység-kutató szakember, Juhász Hajnalka miniszteri biztos és ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány elnökhelyettese, a Civil Összefogás Fórum fő aktivistája társaságában fellép az ugyancsak neves kereszténység-szakértőként ismert és tisztelt Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija.

Persze meglehet, Köves Slomó tévedésből lesz itt, ugyanis ő arra a kerekasztal-beszélgetésre ígérkezett el, amelynek témája, hogy mit köszönhet a kereszténység a zsidóságnak, de az is meglehet, hogy Köves Slomó a fene nagy kapkodásban összekeverte a történeti kronológiát. Mert eddig úgy tudtam, hogy a kereszténység köszönhet sokat a zsidóságnak, például magát Isten kinyilatkoztatott szavát, a Tanach egészét (amely aztán az Ószövetség nevet kapta a keresztségben), a morális parancsolatokat, a történelmi látásmódot és így tovább, de most kiderül, hogy éppen fordítva: a zsidóság köszönhet sokat a kereszténységnek. És ez így is van: kétezer év antijudaizmusát, rendszeresen ismétlődő, kiterjedt pogromokat, vérvádat, az ostyagyalázás és a kútmérgezés vádját, nagyüzemi kényszerkereszteléseket, gettókat és a szent inkvizíciót, avagy a nagypénteki folklorisztikus zsidóveréseket.

Mindenesetre én meg Kohnnal együtt kiáltok fel boldogan: Nahát, és a mi nagy Köves Slomónk még a kereszténységhez is ért!

Megválaszolandó kérdések

0

Márki-Zay Péternek néhány kérdést nem ártana tisztázni, ha a demokrácia élharcosává akar válni. Ezért fel is teszek neki pár nagyon fontos kérdést, remélem eljut hozzá és válaszol ezekre.

Kedves Péter!

– Elfogadhatónak tartod e, hogy egy párthoz közeli média, kategorikusan és rendszeresen orkoknak, genetikai selejteknek nevezzen magyar állampolgárokat a származásuk kapcsán?
– Elfogadhatónak tartod e az Unió és Izrael zászlajának elégetését?
– Elfogadhatónak tartod e, hogy azt a Horthy Miklóst, akinek lelkén több százezer magyar halála szárad, bárki is a történelmünk pozitív szereplőjének tartsa?
– Elfogadhatónak tartod a Holocaust borzalmának tagadását, vagy akárcsak relativizálását?
– Elfogadhatónak tartod, hogy bárki is listát akarjon készíteni akár a zsidókról, akár az izraeli-magyar kettős állampolgárokról?
– Elfogadhatónak tartod, akár mint keresztény ember, hogy a cigány származású emberek gyerekvállalását valaki negatívnak értékelje, azok „túlszaporodásáról” beszéljen?
– Elfogadhatónak tartod, hogy bárki embereket a származásuk okán kasztrálásra javasoljon?
– Elfogadhatónak tartod, hogy a cigány családoktól el kéne venni a gyerekeiket és azokat bent lakásos iskolába kényszeríteni?
– Elfogadhatónak tartod, hogy bárki illegális félkatonai szervezeteket hozzon létre, vagy azokat támogassa?
– Elfogadhatónak tartod, hogy Izrael, a térség egyetlen demokratikus államával szemben, terrorista államokat támogasson bárki is?
– Elfogadhatónak tartod, hogy a zsidó áldozatok emlékét meggyalázva, a Duna-parti cipőkbe köpjön valaki?
– Elfogadhatónak tartod, hogy valaki megüssön egy másik embert, annak származása miatt, majd ezek után egy párt megtartja tagjai sorában?
– Elfogadhatónak tartod, hogy egy párt támogasson egy demokratikus, erőszakmentes, engedélyezett demonstráció megzavarását, mint amik rendszeresen történnek a Pride esetében?
– Elfogadhatónak tartod, hogy gyalázzanak embereket azért, mert saját választásuktól függetlenül melegnek születtek?
– Elfogadhatónak tartod, hogy egy pártot olyan személy vezessen, aki ellen etnikai bűncselekmény elkövetése miatt jogerős bírósági ítélet van és soha nem kért bocsánatot az elkövetett borzalomért?
– Elfogadhatónak tartod, hogy a határok nem sérthetetlenek és helyesled a határ revíziós soviniszta elvárásokat, célokat?
– Elfogadhatónak tartod, hogy valaki náci karlendítéssel szórakoztassa a társait egy esküvőn? Ez szerinted vicces?
– Elfogadhatónak tartod, az érpataki modellként elhíresült gazemberséget?
– Elfogadhatónak tartod, hogy bárkit munkatáborba lehessen záratni?
– Elfogadod, hogy vissza kéne állítani a halálos ítélet intézményét?
– Elfogadhatónak tartod, hogy valaki azt állítsa, Magyarország kormánya a jó oldalon állt a II. VH idején? Hősöknek vagy áldozatoknak tekinted a Donnál elesett magyarokat?
– Elfogadhatónak tartod, hogy valaki cigány bűnözésről beszéljen és azt az érzetet keltse, hogy a cigányok származásuk alapján potenciális bűnözők és munkakerülők?
– Elfogadhatónak tartod, hogy antiszemita nézetek mellett kiálló emberek legyenek egy párt listavezetői?
– Hihetőnek tartod, hogy egy párt, amelyik összetartó ereje a rasszizmus, antiszemitizmus, homofóbia, xenofóbia volt, hirtelen megváltozzon, egyik reggel úgy keljen fel, hogy ezek elmúltak már nála, de eszébe sem jut bocsánatot kérni a mocskos dolgai miatt?

Még rengeteg, ehhez hasonló fontos kérdésem lenne, és a válaszok nagyon nagyban befolyásolják nyilván a hozzád való viszonyulásomat, de a válaszaid lehet téged is arra kényszeríthetnek, hogy a nézeteiden, a szövetségi viszonyaidon változtassál. Persze ha ezen kérdések közül van amire igennel válaszolsz, akkor nincs okod változtatni semmin, csak akkor ne akarj demokratának látszani és számomra vállalhatatlan lesz a személyed. Öntsünk akkor együtt ha lehet, tiszta vizet a pohárba!

Rózsa Mihály

74%-al nőtt az antiszemita akciók száma Franciaországban

0

A címben szereplő kutatás adatait Castaner belügyminiszter közölte abból az alkalomból, hogy ismeretlen tettesek megrongáltak egy emlékművet, melyet egy zsidó fiatalember szörnyű halálának tiszteletére emeltek Párizs környékén. A zsidó fiatalembert muzulmán fiatalok elrabolták és fogvatartották. Azt hitték, hogy a családja gazdag, ezért váltságdíjat követeltek érte. Miután nem kaptak semmit, a zsidó fiatalembert halálra kínozták majd kidobták az utcára. Az emlékművet azon a helyen emelték, ahol a haldokló fiatalember testét megtalálták. Ezt rongálták most meg Franciaországban.

A belügyminiszter azonnal a helyszínre sietett, hogy személyesen ítélje el az antiszemita akciót. Rövid beszédében Castaner belügyminiszter elmondta: két éven át csökkentek az antiszemita akciók Franciaországban, de tavaly ugrásszerű volt a növekedés: 74%!

Különösen aggasztó egyes sárga mellényesek antiszemitizmusa

Franciaországban ma valamennyi párt elítéli az antiszemitizmust. A szélsőjobb, amely korábban hajlott az antiszemitizmusra, ma a fajgyűlöletet a muzulmánokra irányítja. A sárga mellényes mozgalom, melyet elsősorban a szociális elégedetlenség mozgat, hajlik arra, hogy a zsidókat tegye felelőssé a globális kapitalizmus hátrányos hatásaiért. Ezért megjelentek olyan feliratok mint, hogy

Macron- pute à juif /zsidóbérenc, szó szerint a zsidók kurvája/

A köztársasági elnök liberális reformokat akar végrehajtani, hogy ezekkel versenyképesebbé tegye Franciaországot. A sárga mellényesek ez ellen tiltakoznak minden hétvégén. A mostani hétvége volt a 13-ik ilyen tiltakozás sorozat.

Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége

A francia belügy szerint az antiszemitizmusnak két fő forrása van. Az egyik a hagyományos antiszemitizmus, mely a sárga mellényesek között jelentkezik. Ez a kedvezőtlen gazdasági változásokért a zsidókat okolja. A másik a muzulmán antiszemitizmus, mely különösen felerősödött a nagy iszlamista merényletek óta. Brüsszelben most tartják annak a francia dzsihád harcosnak a perét, aki a Zsidó Múzeum körül kezdett el lövöldözni: négy embert meggyilkolt és sokat megsebesített.

Izraelben a Netanjahu kormány kivándorlásra biztatja a zsidókat Franciaországból. A francia kormány ezt elutasítja mondván : megvédjük zsidó polgárainkat! A zsidó intézmények jórészét a rendőrség állandóan védelmezi, hogy így előzze meg az antiszemita akciókat Franciaországban.

A tavalyi volt az antiszemitizmus leggyilkosabb éve

0

25 éve a tavalyi volt az antiszemitizmus leggyilkosabb éve. Ezt állapította meg a Diaszpóra minisztérium jelentése Jeruzsálemben. Tavaly 13 embert gyilkoltak meg csak azért, mert zsidók voltak – három különböző merénylet során. Ezek közül a legnagyobb visszhangot és egyben félelmet is az a merénylet váltotta ki, melyet Pittsburgh városában követtek el az Egyesült Államokban. Izrael stratégiai szövetségese az Egyesült Államok, ahol fegyveres támadásra zsidók ellen évtizedek óta nem került sor. Mindezért sokan Trump elnököt okolták: nem ő húzta meg a ravaszt, de ő adta a fegyvert az antiszemita merénylő kezébe! – írta a Haaretz publicistája a merénylet után.

Argentínában öltek meg utoljára tömegesen zsidókat a származásuk miatt. Buenos Aires külvárosában egy zsinagóga és a körülötte levő zsidó intézmények váltak célponttá a kilencvenes években. Azt a merényletet az iráni titkosszolgálat szervezte Argentínában. Az amerikai antiszemita merénylő viszont nem állt kapcsolatban külföldi szervezetekkel.

Európában is megnövekedett az antiszemita veszély, melyet az Iszlám állam terrorakciói is szítanak. Az Európai Unió felmérése szerint a zsidó polgárok 85%-a érzi a származása miatt fenyegetve a saját hazájában! Ráadásul a megkérdezett zsidók 89%-a nyilatkozott úgy, hogy az antiszemitizmus növekvőben van a saját hazájában.

Nagy Britanniában különösképp növekvőben van az antiszemitizmus, melyet a brexit körüli politikai küzdelmek felerősítenek – hangsúlyozza a Diaszpóra minisztérium jelentése.

Franciaországban is újra felbukkant a politikai antiszemitizmus – ezúttal a sárga mellényes tiltakozó mozgalom soraiban.

Macron – pute à juifs (zsidóbérenc)- ez a jelszó is megjelent a sárga mellényesek között, akik a liberális elnök reformjai ellen tiltakoznak Franciaországban.

Jeruzsálemben a kormány felszólította a világ valamennyi államát, hogy tegyen meg mindent az antiszemitizmus visszaszorítására illetve a zsidó polgárok biztonságérzetének növelése érdekében – írja az ynetnews izraeli portál.

Miért nem szeretik a nacionalisták a katolicizmust?

0

Krisztus első politikai tette volt – amivel meghatározta a nyugati civilizáció történetét -, hogy kiemelte a vallást a (zsidó) nemzet közegéből és egyetemes misszióval ruházta fel.

A „politikai” persze nagyon is idézőjelben értendő, hiszen éppen nem politikai célú volt ez a tett, ami egyúttal „forradalmat” is hozott a vallástörténetben: hogy ti. a vallás gyakorlása először az emberi történelemben – valóban túlvilági célra (az üdvözülésre) irányult. Ehhez képest a kereszténység – immár intézményesült formában – kétezer éve azzal küzd, hogy érvényt szerezzen az egyetemességének és túlvilági irányultságának. Mióta a nacionalizmus megjelent a színen mint az első tömegideológia és a tömegpolitikai gyakorlat, ebben a küzdelemben evidensen vesztésre áll.

De előtte sem volt egyszerű. Az egyetemesség igényét azelőtt legalábbis könnyebb volt fenntartani, de a túlvilági irányultság azóta gondot okoz, hogy a Római Birodalom államvallása lettünk (sic!) a IV. század elején, elkezdtünk földben és fémben gondolkozni, illetve bejelentettük igényünket a császári trón feletti rendelkezésre (a XI. század vége felé). A sokrétű – dogmatikai, intézményi, lelki – meghasonlások végkifejletére mutat de Maistre Considérations sur la France-ának érintésével (vagy kitérőjével) Dosztojevszkij híres Második Eljövetel-parafrázisa a Karamazov testvérekben, Bulgakov Mester és Margaritája stb: az Egyház megöli Krisztust, mert (egyebek mellett) fontosabb neki a hívek evilági ellenőrzése, mint túlvilági üdvözülése.

Az ellenőrzés kényszere persze biblikus alapú (a Bűnbeesés), de az eszközévé váló Egyház túlságosan emberivé vált. Ez csak fokozódott azzal, hogy az Egyház saját politikai hatalma a XIX. századra jelentőset zuhant, mert amit eddig valamelyest ötvözni tudott a saját apostoli küldetésével, ti. a politikai igényeit, azt ezután más eszmék társutasaként gyakorolhatta csak. A legfontosabb ilyen modern (politikai) eszme, amelynek a szolgálatába szegődött, a nacionalizmus volt, aminek eklatáns példája Horthy Magyarországa, ahol a nacionalizmus visszavetette a kereszténységet — ha lehet ilyet mondani — a judaisztikus állapotába: nemzetivé és politikaivá degradálta. Ez nem nagyon zavarta a híveket, akiknek fejében az állami propaganda nagy elánnal csinált és csinál máig „rendet” és hozza egy lapra az összehozhatatlant. A nacionalisták tehát régóta a korrekció igényével tekintenek az Egyházra és/vagy felül akarják írni a híveikben Egyház és vallás hagyományosan kettős – egyetemes és túlvilági – irányultságát. És nagyon nem szeretik a magukat megmakacsoló katolikusokat (lásd a pápa és egy maroknyi főpap sorsát a mai magyar kontextusban).

Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy alkalmas feloldása ennek a konfliktusnak, ha a nacionalizmusra is fogékony hívő katolikus e két tartományt – amennyire lehet – elválasztja egymástól, illetve bizonyos helyzetekben konfliktusosként éli meg őket és a lelkiismerete szerint dönt. De az nem járható jelentős lelki veszteség nélkül, ha a katolicizmusát alárendeli a nacionalista állami propagandának.

A katolicizmus mindenesetre a népi formájában tömegideológia is lett politikai célok szolgálatában (míg eközben a katolicizmus legnagyobb gondolkodói – kvázi a hívő elit – Szent Ágoston és Szent Tamás nyomán mindig egyetemes és üdvtörténeti kontextusban éltek és alkottak). A kereszténységet persze sújtja a deszakralizáció, amelynek nyomán önmaga nem tud már saját erkölcsi világegyetemet létrehozni, amely sikerrel vehetné fel a versenyt a progresszióval az egyik oldalon, a nacionalizmusokkal a másikon. Ezért a gyengébb minőségű főpapjai vezetésével enged az utóbbiak szirénhangjának és belemegy abba a zsákutcába, amelyben krisztusi életet persze nem remélhet, de hatalmat még egy darabig igen. A hatalma azonban származékos és esetleges (a világi uraitól függ), az önálló ellenőrző szerepe is csekély az emberi erkölcsök fölött (ami a nacionalizmus előtt még indokolhatta a világi hatalmát), illetve itt és most csak a ködös „keresztény európai kultúra” védelme maradt neki legitimációként, de ebben evidensen nem Krisztushoz fordul inspirációért, hanem az anyagi támogatások osztogatóihoz.

(Ahol jelentősége volt, elválasztottam ebben az írásban a kereszténységet a katolicizmustól, az Egyházat egyetemes egyházként értettem, de nem foglalkoztam a nem-katolikus — reformátor – egyházakkal és szektákkal ezek eredendően nemzeti vagy lokális jellege és skizmatikus — nem-apostoli — alapítása miatt.)

Béndek Péter

Nőtt az orosz, csökkent a francia zsidók bevándorlása Izraelbe

0

Ez derül ki a Zsidó Ügynökség (Jewish Agency) legfrissebb adataiból, melyek a 2018-as évre vonatkoznak. Eszerint Oroszországból drámai mértékben megnőtt azoknak a zsidóknak a száma, akik az alijázást választották. Az összes bevándorló több mint egyharmada Oroszországból érkezett Izraelbe. Tavaly 10500 orosz zsidó választotta Izraelt, ez 45%-os növekedést jelent!

Avigdor Lieberman, aki maga is a nagy Szovjetunióban született, és kidobó ember volt Kisinyovban, pártot alapított Izraelben az egykori szovjet zsidók számára. A legutóbbi időkig ő volt Izrael hadügyminisztere, de lemondott, mert nem értett egyet Benjamin Netanjahu gázai politikájával.

Ukrajnából 6500 zsidó érkezett Izraelbe. Ez 9 százalékos csökkenést jelent, de csak azért, mert az előző évben Ukrajnából jelentettek rekord alijázást Izraelbe. Összesen 29600 zsidó választotta Izraelt a múlt évben – közölte a Zsidó Ügynökség. Kevesebben vándoroltak ki Franciaországból és Nagy Britanniából: 2600 francia zsidó választotta az alijázást, ez 25 százalékos csökkenést jelent. Nagy Britanniából 600-an vándoroltak be Izraelbe, ez négy százalékos csökkenést mutat. Benjamin Netanjahu többször sürgette a nyugat-európai zsidókat a nagy iszlamista merényletek után, hogy vándoroljanak be Izraelbe. Mind Franciaország mind Nagy Britannia kormánya elutasította ezt az opciót mondván meg tudják védeni a zsidó közösségeket!

A Zsidó Ügynökség vezetője az alijázás statisztikáit ismertetve hangsúlyozta minden zsidót szeretettel várnak Izraelben, mert céljuk egy sokszínű társadalom, melyet különösen gazdagíthatnak a különböző kultúrákból érkező zsidók. Izraelben tavaly ünnepelték az államalapítás hetvenedik évfordulóját, amely a holokauszt után menekülő zsidóknak lehetővé tette egy új haza megteremtését azon a földön, ahol az őseik éltek.

Ilyen az, amikor egy rabbi a házmesterportálra téved

Nyilatkozott a 888-nak Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabija. Köves Slomó az a rabbi, aki a legutóbbi választási kampányban – mint utóbb magyarázkodta -, önhibáján kívül Hollik István fideszes képviselő választási szórólapján szerepelt. És ugyancsak ő az a rabbi, aki más zsidó szervezetek vezetőivel ellentétben felvállalta a Sorsok Háza projektet, mely a magyar államnak a vészkorszak idején viselt felelősségét lenne hivatott a lehető legkisebb mértékűre csökkenteni.

A történet másik szereplője a 888. internetes portál, amely korábban azzal vált ismertté, hogy az egyik volt szocialista pártelnök feleségét szexuális segédeszközként ajánlotta a kifinomult ízléssel megáldott, nyilván keresztény és konzervatív értékeket valló olvasótábor figyelmébe. Ez a 888 nevű portál amúgy a napokban arra bíztatta az egyetemi ifjúságot, hogy jelentsék fel azokat a tanáraikat, akik nem a NER szellemiségétől vezérelve tartják előadásaikat, és liberális eszméket terjesztenek.

Jól egymásra találtak: a fideszes zsidó és a feljelentésre, mások rendőrkézre adására mindig kapható házmester.

Kizárt dolog, hogy a kormány rabbija, Köves Slomó ne tudott volna a 888 általunk is ismertetett csínyeiről. Már ezért is el kellett volna tekintenie, hogy szóba álljon G. Fodor Gábor portáljával, de hát valamiért nem tartotta fontosnak, hogy visszautasítsa az interjút, de lehet úgy is fogalmazni, hogy fontosnak tartotta, hogy a portálnak nyilatkozzon.

Ízlések és pofonok különbözők, nem vagyunk egyformák. Vannak, akik undorodnak a besúgóktól, ha másért nem, mert a vészkorszak embertelenségeire emlékeztetik őket. Köves Slomó túllépett ezen aggályain, és mindent elmondott, amit a Habony-média eme zászlóshajója hallani akart. Például azt, hogy az antiszemitizmus ma egyre inkább a baloldalon jelentkezik, mert a baloldali lapok bírálják Izraelt. Köves Slomó itt úgy tett, mintha nem tudná, mi a különbség az antiszemitizmus és Izrael mai, Netanjahu által politikájának bírálata között. A kormány kiválasztott rabbija játssza a hülyét, mintha nem lenne a számára is a napnál világosabb, hogy Benjamin Netanjahu nem egyenlő Izraellel (még kevésbé a zsidósággal) – mint ahogyan Orbán Viktor sem egyenlő  Magyarországgal, és amikor az Európai Unió illetékes testületei a magyar miniszterelnököt kritizálják, akkor nem a magyar embereket bántják, hanem Orbán Viktort.

Köves Slomó egyetlen szót sem veszteget a valódi antiszemitákra – azokra, akik ma Magyarországon Horthy szobrokat avatnak, a Hitlert imádó Wass Albert verseit dicsőítik. A kormány kiválasztott rabbija úgy tesz, mintha nem tudná, hogy az, amit a 888 és hasonló szellemiségű társai művelnek, finoman fogalmazva is, nem más, mint házmestertempó. Írhatnánk ennél konkrétabban is, hogy mire gondolunk, de nem szeretünk fölöslegesen bíróságra járni, enélkül is tudja mindenki, hogy mit gondolunk a 888-ról és arról, aki nyilatkozóként szóba áll velük.

„Minek nekünk az öreg zsidó akkor?”

Meg szoktam védeni Orbán Viktort. Ismerőseim, barátaim közül ugyanis sokan azt állítják, hogy Orbán antiszemita. Vitatkozom velük, mert szerintem ez nem igaz.

Úgy gondolom, és már hosszú évek óta ez a véleményem, hogy Orbán rosszabb annál, mintha antiszemita lenne. Orbán populista, ami ebben az esetben – pontosabban, az ő esetében – azt jelenti, hogy számára a hatalom mindennél fontosabb, ennek megszerzése és megtartása érdekében bárkivel képes alkalmi szövetségeket kötni.

Adott esetben szélsőségesekkel, kirekesztőkkel, antiszemitákkal is.

Mindennek csak látszólag mond ellent, hogy a miniszterelnök időnként „lenyilatkozza”, hogy Magyarországon zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben, hogy nálunk él Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége, ráadásul minden más országnál nagyobb biztonságban.

Ez azonban csak az egyik oldal, a mérleg másik serpenyőjében ott a kormányzati hátszéllel erősített Horthy-kultusz, a Szabadság téri emlékmű és a Sorsok Háza körüli történelemhamisítás. Nem beszélve a milliárdokba kerülő és mindmáig tartó Soros elleni kampányról. Nemrég még a zsidó származású magyar-amerikai milliárdos fotójával volt tele az ország számos plakáthelye, s bár a hivatalos cél nem az volt, hogy Soros zsidó voltát hangoztassák, „mellékszálként” ez is jól funkcionált, mert mindenki tudta, hogy miről van szó.

Egy nyári Fidesz frakcióülésen Gulyás Gergely állítólag feltette a kérdést: ha nem ártott a Fidesznek, amikor a vizes világbajnokság idején eltűntek a Sorost ábrázoló és őt kritizáló plakátok az utcákról, akkor a vb után, amikor elmentek a külföldi sportolók és szurkolók, miért kell újrakezdeni a kampányt ellene? „Minek nekünk az öreg zsidó akkor?” – kérdezte Gulyás. Mire Orbán: „Mi is gondolkoztunk ezen elvtárs, de augusztus van és semmi nem jutott eszünkbe helyette, marad a Soros”.

Mindez alátámasztja, amit az elején írtunk: hogy Orbán és a Fidesz, valamint az általuk fémjelzett kormány nem utálja, csak használja Sorost, és az antiszemita kártyát. Ráadásul úgy, hogy közben mossák kezeiket: ők soha egyetlen szóval nem utaltak Soros zsidó származására, arról pedig, hogy ki mit gondol róla, ők tényleg nem tehetnek. Magyarországon szólásszabadság van, és mindenki azt, gondol, amit akar.

Sunyi és alattomos hozzáállás ez, nem kell különösebben okosnak lenni ennek belátásához.

De van ennek a történetnek egy másik olvasata is. Amíg a Fidesznek volt egy Simicskája, aki – stílszerűen szólva – Orbán pártjának éceszgébereként is funkcionált, addig csak úgy sorjáztak az ötletek. Nem mondanánk, hogy ezek tisztességes, korrekt ötletek voltak, épp ellenkezőleg – de a Fidesz szempontjából igen hasznosnak bizonyultak. Amióta nincs Simicska, az elvtársak nem tudnak újat kitalálni a gyűlölet fokozására. Maradnak a migránsok és mögöttük Soros, őt lehet felelőssé tenni minden gonoszságért, a magyarság elleni támadásokért. Ő akarja tönkre tenni a keresztény kultúrát, valamint egykori, őt és sorstársait megtagadó hazáját.

„Minek az öreg zsidó akkor?” A kérdés nem jó, mert így kellett volna föltenni: „Meddig használjuk még az öreg zsidót akkor?” Ebben az esetben a válasz is más lett volna: „Addig elvtárs, ameddig nem találunk helyette mást, akit gyűlölni lehet”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK