Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális képviselőcsoportjának a frakcióvezetője a Twitteren buzdít a vizsgálat támogatására.
Ahogy arról a Független Hírügynökség tegnap elsőként beszámolt, Tiszta voks néven nemzetközi kampány indult, hogy felderítsék az április 8-ai magyarországi választáson elkövetett esetleges csalásokat. A szervezet ír vezetője a FüHü-nek adott interjúban azt mondta:
„Ez nem csak Magyarországról szól. Egész Európa számára nagyon fontos ez az ügy.”
Garvan Walshe arról is beszélt, hogy „lesznek olyan befolyásos európai és más országbeli emberek”, akik támogatják őket.
Az első név már ki is derült. A Twitteren ugyanis Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának a vezetője írt a kezdeményezésről.
Is Orban's Hungary a true democracy? It's time to find out. Hungary's Supreme Court has found that the election was marred by organised fraud. #TistaVoks (True Votes Hungary) is trying to uncover the truth & deserves to be supported! https://t.co/aCLMEkVF90
itt az ideje kideríteni, hogy Orbán Magyarországa valódi demokrácia-e.
Azt írja, a magyar Kúria is talált szervezett visszaélésekre utaló jeleket, ezért arra biztatja követőit, hogy támogassák a kezdeményezést, amely közösségi finanszírozással gyűjt pénzt a vizsgálathoz.
Bannon, Donald Trump volt stratégiai főtanácsadója nem adott érdemi válaszokat a kérdésekre kongresszusi meghallgatásán. Több lap szerint Bannont a Robert Mueller vezette bizottság is meghallgatta a héten. Trump volt helyettes kampányfőnöke, Rick Gates állítólag vádalkut készül kötni.
Steve Bannon (MTI/EPA/Shawnn Thew)
Bannont csütörtökön a Kongresszus hírszerzési bizottságában hallgatták meg, teljesen eredménytelenül. Ugyan előre megállapodtak abban, melyik kérdéseket teszik fel neki, érdemi válaszokat viszont nem adott. A bizottság a 2016-os választásba való orosz beavatkozást vizsgálja.
Több képviselő, demokrata és republikánus egyaránt, arról beszélt, hogy
Bannon ezzel akadályozza a bizottság munkáját,
van, aki eljárást is indítana ellene. De még republikánus politikusok is arról beszéltek, hogy az egész bizottság elégedetlen volt, közülük is van, aki eljárást szeretne ellene. A bizottság republikánus vezetője, Mike Conaway szerint mindenki csalódott volt a meghallgatás után.
A CNN úgy tudja, hogy Bannon a meghallgatás előtt Trumppal egyeztetett, aki azt mondta neki: hivatkozzon arra, az alkotmány által biztosított jogára, hogy nem is köteles mindenre válaszolni. Bannon el is mondta ezt a bizottság előtt, és valóban erre hivatkozva nem válaszolt a kérdésekre.
A héten ugyanakkor
kétszer is találkozott Robert Muellerrel,
az oroszok beavatkozását, valamint a Trump-csapat és Oroszország összejátszását vizsgáló különleges ügyésszel.
A New York Times szerint a meghallgatás összesen 20 órán keresztül tartott, és Bannon itt válaszolt is a kérdésekre. Mueller többek között arról kérdezte, hogy Trump miért rúgta ki James Comey FBI-igazgatót, és hogy miről tárgyalt az orosz nagykövettel Trump veje, Jared Kushner és volt nemzetbiztonsági főtanácsadója, Michael Flynn.
Mueller vizsgálatával kapcsolatban a CNN úgy tudja, hogy Trump volt kampánytanácsadója, Rick Gates hamarosan vádalkut köthet.
Ő lehet a harmadik, aki együttműködik a bizottsággal.
Gates szerepe ráadásul nagyon fontos volt: ő volt Paul Manafort, a már szintén vád alá helyezett volt kampányfőnök helyettese, de az ő leváltása után is a stáb tagja maradt.
Arról, hogy Mueller vizsgálata hova vezethet és eljuthat-e Donald Trumphoz, itt olvashat bővebben.
A vizsgálat már nem elsősorban arról szól, hogy mennyire avatkoztak be az oroszok az elnökválasztásba, hanem arról, hogy az elnök akadályozta-e a nyomozást. A különleges ügyész, Robert Mueller sorra hallgatja meg Trump legközelebbi munkatársait, és már az elnököt is szeretné. Az is kiderült: azután, hogy Trump leváltotta a vizsgálatot eredetileg vezető James Comey FBI-igazgatót, Muellert is ki akarta rúgatni.
Fotó: MTI/EPA/Gian Ehrenzeller
Eddig négy ember ellen emelt vádat a Robert Mueller vezette bizottság: Michael Flynn, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója; Paul Manafort volt kampányigazgató; a helyettese, Rick Gates; valamint a korábbi kampánytanácsadó George Papadopoulos ellen.
Közülük a CNN szerint Rick Gates, bár először ártatlannak vallotta magát, hajlandó együttműködni Muellerrel – neki egyébként nem csak a kampányban volt szerepe, Trump beiktatási bizottságában is fontos posztja volt.
Folyamatosan zajlanak a meghallgatások is: Mueller beszélt már Daniel Coats nemzeti hírszerzési igazgatóval, Mike Pompeo CIA-igazgatóval, Reince Priebusszal, Trump volt kabinetfőnökével, az elnök vejével és tanácsadójával, Jared Kushnerrel, a volt FBI-igazgató James Comey-val, valamint legutóbb, első kormánytagként Jeff Sessions igazságügyi miniszterrel. A következő pedig várhatóan Steve Bannon volt stratégiai tanácsadó lesz, valószínűleg már a héten.
Jeff Sessions Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds
Sessions meghallgatása a Vox értékelése szerint teljesen logikus és régóta várható volt, hiszen
ő az ügy egyik kulcsfigurája:
a kampány alatt külpolitikai tanácsadó volt, vagyis tudnia kellett az oroszok megkereséseiről, miniszterként pedig ő felügyeli az FBI-t is, amely elindította a vizsgálatot.
Ő maga is keveredett korábban ellentmondásokba: még a miniszterjelölti meghallgatásán azt mondta, nem kommunikált az oroszokkal a kampány alatt – aztán kiderült, hogy kétszer is találkozott az orosz nagykövettel. Később azt mondta, félreértette a kérdést, de állítólag ez is közrejátszott abban, hogy tavaly márciusban bejelentette, semmilyen szinten nem ellenőrzi a vizsgálatot.
Sessions meghallgatása Muellernél, amelyről a New York Times számolt be, órákon át tartott. Őt is főleg arról kérdezték, hogy mivel indokolta Trump James Comey kirúgását, és miért akarta azt, hogy mindenképp egy hozzá lojális ember vezesse az orosz vizsgálatot.
Ezek a kérdések már egyértelműen annak a jelei, hogy
Muellert egyre inkább az érdekli: akadályozta-e az elnök az igazságszolgáltatás munkáját.
Márpedig, ha végignézzük, hogy mi minden történt az elmúlt egy évben a vizsgálattal kapcsolatban, akkor okkal merülhet fel a gyanú.
Michael Flynn ügyével kezdődött az egész. A hivatalos indoklás szerint őt azért váltották le alig 24 nap után nemzetbiztonsági tanácsadói posztjáról, mert félrevezette Mike Pence alelnököt azzal kapcsolatban, hogy miről beszélgetett az orosz nagykövettel a kampány alatt. Az is kiderült, hogy Flynn már tavaly január 24-én, titokban találkozott az FBI nyomozóival, akik az orosz beavatkozást eredetileg vizsgálták.
Kirúgásának másnapján aztán
Trump megkérte James Comey-t, hogy „engedje el” a Flynn elleni vizsgálatot
– ezt Comey a kongresszusi vizsgálóbizottság előtt, eskü alatt vallotta (az orosz beavatkozást ugyanis egy ilyen bizottság is vizsgálja). Az akkori FBI-igazgatót Trump már korábban is győzködte, „lojalitást” kért tőle, március végén pedig a hírszerzés két legfontosabb vezetőjét, Daniel Coatsot és Mike Pompeót kérte arra, hogy győzzék meg Comey-t, állítsa le a vizsgálatot. (Mint láthattuk, Mueller már őket is meghallgatta.)
James Comey Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew
Mindez nem vezetett sikerre, a vizsgálat folytatódott. Május 9-én aztán Trump leváltotta az FBI-igazgatót, hivatalosan azért, mert „nem megfelelően kezelte” a Hillary Clinton email-botránya ügyében folyó vizsgálatot.
Ezután azonban az FBI munkáját felügyelő igazságügyi minisztérium Robert Muellert nevezte ki, hogy különleges ügyészként folytassa a vizsgálatot – ne feledjük, ez már bő két hónappal azután volt, hogy Jeff Sessions kivonta magát a nyomozás felügyelete alól. Muellert így Sessions helyettese, Rod Rosenstein nevezte ki.
Az elnök pár nappal később dühösen nekitámadt a miniszternek, hogy miért nevezték ki Muellert, állítólag Sessions menesztése is felmerült. Sőt, a New York Times információi szerint tavaly júniusban
Trump magát Muellert is ki akarta rúgatni.
Ezt ő maga nem tehette meg, a minisztériumot kellett volna rávennie. Egyik vezető jogászát, a régi republikánus Donald McGahnt bízta meg ezzel a feladattal, ő viszont azt mondta: inkább felmond. Trump így letett a tervről. McGahn más vezető Fehér Ház-i hivatalnokoknak azt mondta, Mueller kirúgásának katasztrofális hatása lenne Trump elnökségére. A kiszivárgott hírre Trump a maga módján reagált, szerinte ez csak „fake news”.
Robert Mueller Forrás: Wikimedia Commons
Ugyanakkor az FBI-ra folyamatosan próbált nyomást gyakorolni. Júliusban például Andrew McCabe igazgatóhelyettes kirúgását követelte, majd egy, szintén a napokban megjelent hír szerint a Comey kirúgása után kinevezett igazgatót, Christopher Wrayt akarta rávenni, hogy távolítson el olyan embereket, akiket ellenfelének gondolt (köztük McCabe-et), és hozzá lojálisakat vegyen fel. Wray azonban válaszul szintén a lemondásával fenyegetőzött.
Az 1996 óta az FBI-nál dolgozó McCabe márciusban egyébként amúgy is nyugdíjba menne, végül azonban nem várta ezt meg: hétfőn váratlanul bejelentette lemondását. Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője közölte: Trumpnak semmi köze nem volt a lemondáshoz. A CBS-nek azonban egy forrás azt mondta: McCabe-bel közölték, hogy távoznia kell.
Mindezek után most ott tartunk, hogy, ahogy a Washington Post elsőként megírta,
Mueller Trumpot is ki akarja hallgatni.
Az elnök amúgy folyamatosan tagadta, hogy törvényt sértett volna, szerinte Comey kirúgásával nem akadályozta az igazságszolgáltatást, és csak boszorkányüldözés zajlik ellene. Később aztán felvett egy új jogászt, Ty Cobbot, aki meggyőzte: jobban jár, ha együttműködik. Most már azt mondta, „örömmel” venne részt egy eskü alatt történő meghallgatáson. Ennek feltételeiről a csapata még tárgyal Mueller embereivel, így még nem lehet tudni, mikor kerülhet rá sor.
Vallomástételre több lehetőség is van: az elnök jogászai először valószínűleg azt ajánlják fel, hogy Trump írásban válaszol Mueller kérdéseire, de ezt ő szinte kizárt, hogy elfogadja. A másik opció, hogy személyes meghallgatásra kerül sor, ahol ott lehetnek Trump ügyvédei is. Amennyiben ezt elutasítják, akkor viszont Muellernek megvan a jogköre arra, hogy idézést adjon ki az elnök ellen, akinek így egy esküdtszék előtt kellene vallomást tennie.
A Washington Post szerint ugyanakkor
Trump tanácsadói és barátai közül többen attól tartanak, hogy az elnök a habitusa miatt bajba kerül egy személyes meghallgatás alatt,
ugyanis ritkán fogalmaz pontosan, szeret túlozni, és nem egyszer volt már rá példa, hogy meglehetősen szabadon kezelte a valóságot. Muellernek viszont rendelkezésre áll többek között Comey, Sessions és Flynn vallomása is.
Fotó: MTI/EPA pool/Kevin Dietsch
Ahhoz, hogy Trumpot valóban megvádolják az igazságszolgáltatás akadályozásával, azt is bizonyítani kell, hogy „bűnös szándékkal” tette ezt. Ahogy a Foreign Policy írja: azt kellene például bizonyítani, hogy azért rúgta ki Comey-t és támadta az FBI bizonyos vezetőit, mert tanúskodhattak volna ellene. A Lawfare szakértői szerint mindenesetre az elmúlt egy év eseményeiből valóban kirajzolódik egy olyan kép, hogy az elnök próbálja akadályozni az igazságszolgáltatás munkáját, de a stáb ellenállása miatt nem igazán képes rá.
Így aztán az ügy folytatása azon is múlik, hogy Trump hogyan szerepel a meghallgatáson. Meg persze azon, hogy saját pártja mit gondol az ügyről.
A Kongresszusban ugyanis a republikánusok vannak többségben, vagyis, csak ők tudják impeachment során megbuktatni az elnököt.
Ez a helyzet várhatóan az idei kongresszusi választások után sem változik jelentősen, vagyis ki lehet jelenteni: akármire is jut Mueller vizsgálata, Trump addig marad hatalmon, amíg saját pártja nem fordul ellene.
Az ügynök még egy jelzőt is használt Trumpra. Kitették a vizsgálóbizottságból.
„Istenem, mi történt ezzel az országgal? Lehet, hogy ez a kib***ott idióta lesz az USA elnöke?
Dehát nem képes egyetlen kérdésre sem értelmes választ adni!”
– írta az ügynök. A választás napján pedig így írt: „ez k**vára ijesztő, lehet, hogy ez a gyűlöletes ember lesz az USA elnöke?”
A republikánusok persze most azt állítják az elnökválasztásba való orosz beavatkozást vizsgáló bizottságról, hogy elfogult. Robert Mueller a vizsgálat vezetője, aki egykor az FBI igazgatója volt, erre azt válaszolta: amint megtudta, miket írt az ügynök, azonnal intézkedett és áthelyeztette.
Nemrég Trump vejét is meghallgatta a bizottság, amely az elnökhöz közel állók pénzügyeit is vizsgálja.
Egyesek szerint ugyanis az oroszok ilyen ügyek miatt akár zsarolhatják is az elnököt.
Mások pedig másféle zsarolásról beszélnek: amikor Trump harminc éve Oroszországban járt egy szépségversenyen, akkor egy minden bizonnyal bekamerázott lakosztályban állítólag különféle szexuális játékokat játszott a résztvevőkkel.
Mindenesetre Trump egykori előválasztási ellenfele, Marco Rubio republikánus szenátor azt mondta: még korai az impeachmentet emlegetni, vagyis azt a jogi eljárást, melynek keretében megfoszthatják tisztségétől az Egyesült Államok elnökét.
A választásokba való orosz beavatkozást vizsgáló Robert Mueller csapata kihallgatta Sam Clovist, Donald Trump kampánystábjának társelnökét, hogy megtudják, Trump vagy legfőbb tanácsadói mit tudtak a stáb oroszokkal való kapcsolatáról.
A Reuters információi szerint a vizsgálat azt is ki akarja deríteni, hogy Trump jóváhagyta-e a kapcsolatfelvételt az oroszokkal. Clovist nemrég hallgatták ki. Az orosz beavatkozást a szenátus hírszerzési bizottsága is vizsgálja, ott is vallomást tett.
Több forrás úgy értékeli, hogy ezzel
újabb dominó dől el,
miután az egyik kampánytanácsadó, George Papadopoulos már bűnösnek vallotta magát abban, hogy hazudott az FBI-nak az oroszokkal való kapcsolatairól. Vagyis a vizsgálat egyre közelebb ér Donald Trumphoz.
Hogy szerezte meg Katar a 2022-es világbajnokság rendezési jogát? Miképp jutott hozzá a 2026 és 2030-as focivébé televíziós közvetítési jogához a Paris Saint Germain futballcsapatának katari főnöke? Miből fizetett a PSG 222 millió eurót a brazil Neymarért? Ezekre a nem épp könnyű kérdésekre kell válaszolnia Nasszer al-Kelaifinek, akinek párizsi főhadiszállásán látogatást tett a pénzügyi rendészet és két vizsgálóbíró.
A franciák egy svájci kérésnek tettek eleget: a FIFA zavaros pénzügyei iránt ők érdeklődnek elsősorban, hiszen a nemzetközi labdarúgó szövetség Lausanne városában van bejegyezve.
Már az egész vezérkar lebukott,
köztük a katari menedzser jóbarátja, a francia Jerome Valcke.
Ő korábban a FIFA főtitkára volt, a mindenható Sepp Blatter jobbkeze. A párizsi Le Monde megkérdezte a levitézlett főtitkárt, aki természetesen mindent cáfolt. De vegyük sorra az ügyeket:
Platini, az UEFA főnöke Sarkozy elnök kérésére elintézte, hogy Katarban legyen a futball VB, ráadásul épp december 18-án lesz a döntő – ez pedig Katar nemzeti ünnepe. Sarkozy azért segített, mert
a katari emír cserébe megvette Sarkozy kedvenc csapatát,
a súlyos anyagi gondokkal küzdő Paris Saint Germaint, a francia Fradit. Így lett Nasszer al-Kelaifi, a katari emír bizalmasa a párizsi futballcsapat főnöke.
A sokoldalú katari menedzser korábban az al-Dzsazira televízió sportigazgatója volt. Párizsban is gyorsan médiacéget alapított a nagy fociesemények közvetítésére. A BeIn cég már évekkel korábban meg akarta szerezni a 2026-os és a 2030-as vb közvetítési jogát a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.
A katari menedzser állítólag eurómilliókkal kente meg a FIFA vezetőit, mindenekelőtt a főtitkárt.
A harmadik korrupciógyanús eset Neymar megvásárlása. Ez csekély 222 millió euróba került, és kicsapta a biztosítékot az UEFA-nál. A szövetség etikai ügyekkel foglalkozó testülete kínos kérdésekkel bombázza a PSG menedzserét: honnan van ennyi pénz? Miért épp a francia csapathoz szerződött a Barcelona sztárja?
Nasszer al-Kelaifi természetesen üzleti titkot emleget, de előbb utóbb azért válaszolnia kell a kínos kérdésekre. Ő nem túlságosan ideges, azt mondja: „amíg az emír bízik bennem, addig nem lehet baj”.
Naná, hogy Lázár János őrjöng, mert az Európai Parlamenti Költségvetési Ellenőrzési Bizottság küldöttsége meg akarja tekinteni a 600 millió forintnyi uniós pénzből finanszírozott felcsúti kisvasutat.
Vagy azért aggódik a nagyszerű Lázár, mert attól tart, hogy ezek a dögök le akarják nyúlni ezt a hamisítatlan magyar hungaricumot, hogy majd maguk építsék meg az Európa legnyugatibb és legkeletibb, illetve legészakibb és legdélibb pontját összekötő kisvasutat, Cabo da Rocától a Bajdara-folyótól 8,5 km-re eső helyig, illetve a Nordkinn-foktól Punta de Tarifáig. Vagy attól tart a nagyszerű Lázár, hogy a küldöttség titkos tagja lesz egy pszichológus vagy pszichiáter, akinek kutatási területe
a péniszirigység, a libidó, a nárcizmus és az autoerotizmus.
Az is tetszik, hogy mind a nagyszerű Lázár, mind a tündöklő Deutsch tiltakozása során arra hivatkozik, hogy felháborító, hogy ezek „azt a projektet vizsgálják, amelyet a magyar miniszterelnök szülőfalujában valósítottak meg” ( így dörög Lázár), illetve „miért pont ennek a „szerencsétlen kis falunak” a beruházását vizsgálják, ahol épp ott született a miniszterelnök, s ahol nem volt semmi probléma, mert ha lett volna, már nyomozna a magyar hatóság” (így tréfálkozik Deutsch).
A hatóság vizsgálatában biztosak lehetünk. Ami pedig a magyar miniszterelnök szülőfaluját, ezt a „szerencsétlen kis falut” illeti,
ezek a bunkó vizsgálóbiztosok már tényleg semmit nem tudnak Európáról, az európai hagyományokról, vallási és kulturális tradíciókról.
Mert lám, már azt sem tudják, hogy a tér, ez a hatalmas lengeteg, nem homogén, nem egynemű, hiszen van szent tér is („Ne jöjj ide közel – mondja az Örökkévaló Mózesnek -, vedd le a sarudat a lábaidról, mert a föld, amelyen állasz, szent föld” (2Mózes 3,5). Szent tér, ahol az istenség megmutatkozik, ahol mások a szabályok (templom, zsinagóga, mecset, Felcsút), ahol másként kell viselkedni, s ahová a profán világ nem hatolhat be.
Az elnök idősebb fiát, ifjabb Donald Trumpot tanúként idézte be a szenátus igazságügyi bizottsága, amely Trump kampánystábjának orosz kapcsolatait vizsgálja.
Azt egyelőre nem közölték, hogy mikor hallgatják meg az elnök fiát, de valószínűleg néhány héten belül. A CNN szerint a bizottság megállapodott vele, hogy zárt ajtók mögött hallgatják meg.
Néhány hete derült ki, hogy
az ifjabbik Donald Trump a kampány alatt találkozott egy, a Kremlhez közel álló orosz ügyvédnővel,
Trump veje, Jared Kushner, és akkori kampányfőnöke, Paul Manafort társaságában. Először ellentmondóan nyilatkoztak erről a találkozóról, majd elismerték, és azt mondták, az ügyvéd Hillary Clintonról ígért terhelő információkat.
Kushnert és Manafortot már meghallgatta a szenátus hírszerzési bizottsága, zárt ajtók mögött.
Fotó: MTI/EPA pool/Mark Wilson
Nem csak a szenátus vizsgálja, hogy mennyire avatkoztak be az oroszok a tavalyi elnökválasztásba, és hogy Trump kampánycsapata mennyire játszott össze velük. Robert Mueller különleges ügyész is vizsgálatot folytat. Ő, ahogy korábban is írtuk, már vádesküdtszéket is létrehozott, ami a vádemelés felé vezető egyik lépés.
Mueller csapata, szintén a CNN szerint,
Paul Manafortnak és szóvivőjének már büntetés terhe melletti idézést
is kézbesített. Manafort ellen adó- és más pénzügyi bűncselekmények miatt is eljárás folyik.
Robert Mueller különleges ügyész vádesküdtszéket hozott létre. Trump pénzügyeit is vizsgálja.
A vádesküdtszék, amelynek létrehozásáról először a Wall Street Journal számolt be, megnöveli Mueller mozgásterét, hiszen így bírság terhe mellett idézhet be tanúkat, és több eszköze van bizonyítékokat gyűjteni. Mindezek után pedig
az esküdtszék dönthet az esetleges vádemelésről is.
A tagjai egyébként egyszerű állampolgárok.
Robert Mueller Forrás: Wikimedia Commons
A volt FBI-igazgató Mueller a tavalyi elnökválasztásba történt orosz beavatkozást vizsgálja. Ezt egyébként vizsgálja az FBI és kongresszusi bizottságok is.
Hírszerzési információk szerint az oroszok Trump érdekében avatkoztak be a választási folyamatba.
Eddig az derült ki, hogy Trump családtagjai és munkatársai többször is találkoztak oroszokkal a kampány alatt. Trump eddig végig tagadta, hogy összejátszott volna Oroszországgal.
A Reuters ugyanakkor úgy tudja, hogy a vádesküdtszék már ki is adott idézéseket egy tavaly júniusi találkozóval kapcsolatban, amelyen Trump fia, veje és egy, a Kremllel kapcsolatba hozott orosz jogász, Natalja Veszelnyickaja vett részt. A találkozóról később Trump fia ellentmondásosan nyilatkozott, az utolsó verzió az volt, hogy kompromittáló anyagot ígértek nekik Hillary Clintonról.
A BBC szerint Mueller teljes kontrollt gyakorol a vizsgálat felett.
Azt is vizsgálja, hogy Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatás munkáját,
amikor kirúgta James Comey FBI-igazgatót, aki korábban vezette az orosz beavatkozással kapcsolatos vizsgálatot.
Putyin és Trump a G20 csúcson Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Mihail Klimentyev
Trump egy nyugat-virginiai gyűlésen azt mondta, „az egész orosz történet kitaláció”. Ugyanakkor korábban épp orosz kapcsolataik miatt kellett kirúgnia kampányfőnökét, Paul Manafortot, valamint Michael Flynn nemzetbiztonsági főtanácsadót.
A CNN szerint a vizsgálóbizottság már Trumpnak és csapatának a pénzügyeit is vizsgálja. A televízió forrásai szerint
ez újabb lépés a vádemelés felé vezető úton.
Trump korábban egy interjúban arra figyelmeztette Muellert, hogy a pénzügyeinek vizsgálata egy olyan határvonal, amelyet nem léphet át.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
