Kezdőlap Címkék Vilnius

Címke: Vilnius

Oroszország elégedetlen a vilniusi csúcstalálkozó eredményeivel, és garanciákat akar a biztonságára

A múlt héten Vilniusban tartották a NATO-csúcstalálkozót, amelynek résztvevői számos Ukrajna számára fontos döntést hoztak. A NATO-csúcs eredményei „jók”, de Ukrajnának és szövetségeseinek még sokat kell dolgoznia, hogy mindkét fél teljes elégedettségére záruljon egy NATO csúcstalálkozó.

Elfogadták Ukrajna többéves támogatási programját, döntöttek az NATO-Ukrajna Tanács létrehozásáról, és megállapodtak abban, hogy megszüntetik a Tagsági Akcióterv végrehajtásának követelményét. Ez utóbbi jelentős könnyítés Ukrajna valamikori belépésének gyorsítására. Ukrajna biztonsági garanciákat kapott a “Hetektől”. A dokumentum a „Közös Nyilatkozat Ukrajna támogatásáról” címet viseli és Biden elnök szerint ez a dokumentum garantálja Ukrajna biztonságát a jövőben. A brit kormány pedig történelmi lépésnek nevezte a javasolt garanciákat a háború jelenlegi szakaszának vége felé. A Nyilatkozat bármely ország aláírására nyitva áll. Július 17-ig ismert, hogy további 10 ország csatlakozott hozzá.

A dokumentum mindenekelőtt felvázolja a “hét” tagállam azon kötelezettségeit, hogy továbbra is “segítségnyújtást adnak a biztonság növelésére a modern katonai felszerelések területén szárazföldön, levegőben és tengeren, kiemelten a légvédelem és a nagy hatótávolságú tüzérség területén.” Ezen túlmenően a támogatás kiterjed nagy hatótávolságú lőfegyverek, páncélozott járművek és egyéb kulcsfontosságú eszközök – például harci repülőgépek -, valamint az euro-atlanti partnerekkel való fokozott interoperabilitás (együttműködési képesség) elősegítésére.”

Ukrajna vállalja, hogy folytatja a demokratikus reformokat, beleértve a bűnüldöző szervek reformját, az igazságszolgáltatási rendszert, a korrupció elleni küzdelmet, a vállalatirányítást és a gazdasági reformokat, valamint a biztonsági és a közszféra reformját. 

Ukrajna vállalja a védelmi reformok előmozdítását is, különös tekintettel “a fegyveres erők feletti demokratikus polgári ellenőrzés megerősítésére, valamint az ukrán védelmi intézmények és ipar hatékonyságának és átláthatóságának növelésére.”

Szintén a NATO-csúcs eredményeit követően Ukrajna nemzetközi partnerei bejelentették egy új katonai segélycsomag nyújtását több mint 1,5 milliárd euró értékben. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint Németország nyújtja a legnagyobb segélycsomagot, 700 millió euró értékben. Tartalmaz 25 Leopard 1A5 harckocsit, 40 Marder 1A3 páncélozott járművet, 2 Patriot légvédelmi rendszert, 5 Bergepanzer 2 javító páncélozott járművet, lőszert. Számos más ország is bejelentett katonai segélycsomagokat. Például Ausztrália Bushmaster páncélozott személyszállítókat fog szállítani; Franciaország – nagy hatótávolságú SCALP rakéták (a brit Storm Sadow rakéták francia analógja hosszabb hatótávolsággal); Norvégia – NASAMS kilövők és irányító központok, valamint Black Hornet felderítő drónok; Nagy-Britannia – páncélozott járművek és harckocsik lövedékei; Kanada – páncélozott járművek és 410 millió dollár, Hollandia pedig hozzájárul a légvédelem és a tüzérség erősítéséhez. Emellett 11 partnerország (Dánia, Hollandia, Belgium, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Svédország és Nagy-Britannia) memorandumot írt alá Ukrajnával, amely meghatározza az ukrán pilóták F-16-os vadászgépen való képzésének feltételeit.

Zelenszkij elnök akként nyilatkozott, hogy

a csúcstalálkozó „jó” volt, „tökéletesnek” akkor nevezhetné, ha Ukrajnát meghívták volna a Szövetségbe.

Ettől függetlenül biztos benne, hogy Ukrajna meghívást kap a NATO-ba, “amint a biztonsági feltételek ezt lehetővé teszik.”  Azt viszont határozottan tagadta az ukrán elnök, hogy a Kremllel folytatott esetleges tárgyalások kapcsán bármiféle kompromisszumot kötnének Ukrajna jövőbeni NATO-tagságával kapcsolatban:

“Soha nem cserélünk státuszt egyik területünkre sem. Még akkor sem, ha egy faluról van szó, amelyben egy nagypapa él “.

Egy friss szociológiai felmérés eredményei szerint az ukránok abszolút többsége – 89%-a – szeretné Ukrajnát a NATO tagjaként látni.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozón az eddigi legerősebb döntéseket fogadták el “annak teljes tudatában, hogy Moszkva tiltakozni fog.”

Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője közölte, hogy Ukrajna azonnali felvételének megtagadása a NATO-ba teljesen logikus lépés, hiszen “azonnal háborúba sodorná az USA-t Oroszországgal”.

Oroszország valószínűleg nagyon ideges a NATO új védelmi terveivel kapcsolatos döntése miatt, amely szerint 300 000 katonát telepítenek magas készültségben a két fő fenyegetés – Oroszország és a terrorizmus – leküzdésére.

Oroszországgal ellentétben azonban a NATO egy védelmi szövetség, amelynek nem célja agresszív fellépés.

Az orosz reakciók

Oroszország élesen reagál a vilniusi NATO-csúcs eredményeire. A NATO-bővítés veszélye, különösen Ukrajna szövetségi csatlakozása volt az egyik ok amelyre válaszként Oroszország bejelentette az úgynevezett “speciális művelet” megkezdését.

Az orosz fél ugyanakkor a vilniusi csúcs eseményeit kommentálva propaganda-narratívákkal próbálta hitelteleníteni a Szövetséget. Szergej Lavrov, az orosz külügyminisztérium vezetője azt mondta, hogy a finn és a svéd állam nemzeti érdekeit állítólag feláldozták annak érdekében, hogy össze kell fogni a Nyugatot az Oroszország elleni harcban azzal, hogy Ukrajnát újabb neonáci eszközzé alakítják – jelentsen ez akármit is.

Az orosz külügyminisztérium a hidegháborús tervekhez való végleges visszatéréssel és provokatív terjeszkedési politikával vádolta a NATO-t. A külügyminisztérium szóvivője, Maria Zakharova megjegyezte, hogy a NATO hibrid háborút vív Oroszországgal, amelynek eszköze a “kijevi rezsim”, és azt is hangsúlyozta, hogy a NATO maga nem érdekelt az ellenségeskedés megszüntetésében.

Vlagyimir Putyin orosz diktátor diplomatikusabban nyilatkozott. Azt mondta, nem ellenzi a NATO és a G7 által Ukrajna számára kinyilvánított biztonsági garanciák megvitatását, azzal a feltétellel, hogy az Orosz Föderáció biztonsága is biztosított. Putyin pozitívan emlegette az isztambuli megállapodásokat Ukrajna biztonsági garanciáiról, de nem hajlandó egyetérteni Ukrajna euro-atlanti irányvonalával. Nyilvánvaló, hogy Ukrajna biztonsági garanciái a NATO-tagság formájában elérhetetlenné teszik a Kreml imperialista álmait. Ukrajna NATO-tagként viszont fenyegetést jelent Oroszország számára, amihez egyértelmű és határozott válaszra lesz szükség.

Joe Biden amerikai elnök a Volodimir Zelenszkijvel folytatott találkozón kijelentette, hogy “nagyon várja” azt a napot, amikor Ukrajna hivatalosan is NATO-tagságát ünnepli.

A Dnyeszteren túl

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) arra kérte az Orosz Föderációt – a szövetségesek vilniusi csúcstalálkozójának keddi sajtóközleményében -, hogy vonja ki valamennyi csapatát a Moldovai Köztársaság területéről, amelyek Kisinyov hozzájárulása nélkül állomásoztak a Dnyeszteren túli régióban.

„Megismételjük, hogy támogatjuk a Moldovai Köztársaság területi integritását és szuverenitását nemzetközileg elismert határain belül, és arra kérjük Oroszországot, hogy a Moldovai Köztársaság beleegyezése nélkül elfoglalt területekről vonja ki  – a Dnyeszteren túli régióban – ott állomásozó haderejét.”

Határozottan támogatjuk a Moldovai Köztársaság azon jogát, hogy külső beavatkozás nélkül döntsön saját jövőjéről és külpolitikájának irányáról, és teljes mértékben tiszteletben tartjuk a Moldovai Köztársaság alkotmányos semlegességét.

„A NATO fokozza politikai és gyakorlati támogatását az ellenállás erősítése és a politikai függetlenség megőrzése érdekében, a romló biztonsági környezet mellett”

– áll a NATO-vezetők közleményében.

Ugyanakkor “a szövetségesek üdvözlik a Moldovai Köztársaság erőfeszítéseit a demokratikus reformok előmozdítása érdekében, és elkötelezettek a Moldovai Köztársaság támogatása mellett, ahogy halad előre az európai integráció útján.

„A NATO továbbra is gyakorlati segítséget nyújt a megerősített védelmi kapacitásépítési programján keresztül, mivel a Moldovai Köztársaság fellép biztonsági és védelmi képességei megerősítése, valamint fegyveres erői modernizálása érdekében”

– szögezi le a közlemény.

A Moldpres sajtóügynökség emlékeztet arra, hogy Nicu Popescu moldovai miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter és európai integrációs miniszter is részt vesz a NATO július 11-12-i vilniusi csúcstalálkozóján. A keddi megbeszélésen a moldovai tisztségviselő ismertette a regionális biztonsággal kapcsolatos fejleményeket, az Orosz Föderáció által Ukrajna ellen indított háború által generált kockázatokat, valamint a Kisinyov által a Moldovai Köztársaság biztonságát érő összetett kihívások leküzdésére tett intézkedéseket.

Míg Ukrajna a déli és keleti régióit megszálló Putyin erőkkel harcol, egy másik orosz csapatcsoport állomásozik délnyugati határa mentén 30 éve.

Ez Transznisztria, Moldova keleti régiója, ahol egy önjelölt “állam” él, amely valójában Oroszország tényleges ellenőrzése alatt áll. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatai megerősítik ezt a státuszt.

Kijev egyszerűen figyelmen kívül hagyta a Dnyeszteren túli kérdést, és egyes hatóságok profitáltak ebből a csempész “fekete lyukból”. Minden megváltozott a teljes körű orosz invázióval. Nyilvánvaló, hogy a határ közelében egy befagyott konfliktus veszélyezteti a nemzetbiztonságot, és korlátozza Ukrajna és Moldova európai jövőjét.

Ukrajna meg tudja és meg is kell oldania Transznisztria kérdését. Ellenkező esetben lehetetlen lenne véget vetni a háborúnak Európában.

Tegnap történt – 2023. július 12.

  • Volodimir Zelenszkij úgy ítéli meg, hogy a G7-ek ígéretei nem helyettesíthetik a NATO-tagságot. Az ukrán elnök ettől eltekintve szerdán úgy értékelte, hogy a G7-országok Kijevnek nyújtott hosszú távú katonai segítségnyújtásról tett vállalása „fontos győzelmet” jelent az ország biztonsága szempontjából.
  • Az Egyesült Királyság további segélyeket jelentett be Ukrajnának. A brit kormány bejelentette, hogy Ukrajnának több mint 70 harci és logisztikai járművet, több ezer lőszert ad a Challenger 2 harckocsikhoz, valamint 50 millió font (58,6 millió euró) borítékot a felszerelés javítására.
  • Norvégia vállalja, hogy drónokat és légvédelmi elemeket szállít Ukrajnának. A norvég kormány idén további 2,5 milliárd koronát (mintegy 220 millió eurót) von le a tervezett többéves költségvetésből.
  • Volodimir Zelenszkij tárgyalt Joe Bidennel a nagy hatótávolságú fegyverek küldéséről. Az ukrán elnök ismét biztosította, hogy ezeket a fegyvereket csak katonai célpontok ellen használják és csakis Ukrajna területén.
  • Moszkva szerint a G7-ek Ukrajnának nyújtott garanciái “károsítanák” Oroszország biztonságát. Az orosz ügynökségek által idézett Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy az ilyen garanciák „sokkal veszélyesebbé teszik Európát az elkövetkező évekre.
  • Ukrajna szerdán közölte, hogy az elmúlt éjszakán 11 orosz drónt lőtt le a főváros Kijev felett.
  • Az orosz védelmi minisztérium szerint a Wagner-csoport több mint 2000 katonai felszerelést és 20000 kézi lőfegyvert adott át az orosz hadseregnek. Prigozsin beleegyezett, hogy átadja emberei fegyvereit a reguláris orosz csapatoknak, miután június végén feladta a lázadást.
  • A gabonaexport-megállapodás meghosszabbításáról szóló tárgyalások folynak” – mondta Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök szerdán. Az ukrán gabona exportjáról szóló megállapodás július 17-én jár le.

Vilniusban a NATO bezárja sorait

Joe Biden és Olaf Scholz Volodimir Zelenszkij erőltetése ellenére is kitartott korábbi kijelentése mellett nem jelölték meg a Ukrajna NATO-ba vezető útjának menetrendét.

Az amerikai és a német vezetők július 11-én, kedden nem engedtek ukrán partnerük azon kérésének, hogy a Kreml vezette háború után országa mielőbb csatlakozzon az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO). A litvániai Vilniusban tartott NATO-csúcs első napján a két férfi, akik tartanak a konfliktus eszkalációjától, és elutasítják a Szövetség Oroszországgal szembeni közvetlen részvételét, ellenállt szövetségeseik, elsősorban  Lengyelország és a balti államok vezetésének, – akikhez ezúttal Franciaország is csatlakozott – nyomásának. Ugyanakkor a szövetség támogatja Ukrajnát a 16 hónapja tartó orosz invázió elleni harcban.

Volodimir Zelenszkijnek keserű a pirula. Még mielőtt Vilniusba érkezett vacsorázni a Szövetség vezetőivel, nem habozott tiltakozni a NATO 31 tagállama között készülő döntések ellen.

Zelenszkij, aki a kétnapos csúcstalálkozón érkezik Vilniusba, “abszurdnak” minősítette egyes NATO-vezetők vonakodását, hogy egyértelmű menetrendet adjanak Ukrajna szövetséghez való csatlakozásához.

„Ez azt jelenti, hogy nyitva maradt egy ablak Ukrajna NATO-beli részvételéről. Ez motivációt ad Oroszországnak, hogy folytassa terrorját

– hangsúlyozta.

A NATO kijelöli Ukrajna „útvonalát”, de nincs „idővonal”

0

„Ukrajna reformjának útját” is felvázoljuk, de  „nem tudok ütemtervet adni, nincsen előre megrajzolt idővonal – mondta Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója újságíróknak az Észak-atlanti Szerződés (NATO) vilniusi keddi NATO-csúcstalálkozóján. Azt is bejelentette, hogy szerdán találkozik Joe Biden amerikai elnök és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij.

Jake Sullivan kizárta Ukrajna azonnali NATO-ba lépését a Moszkva által indított offenzíva miatt, és kifejtette, hogy ez  “háborúba vezetné a NATO-t Oroszországgal”. Úgy érezte, hogy  a vilniusi csúcson találkozó szövetségesek részéről „nagy a jóakarat”, Volodimir Zelenszkij pedig „egyértelmű jelzést”  kér   a Nyugattól országa NATO-tagságra vonatkozó kilátásairól.

„A kérdés az, hogy mi az út? Azt hiszem, jó megállapodásra juthatunk

– mondta, miközben a szövetségesek egy végső közleményen dolgoznak, hogy megtalálják a mindenkit kielégítő megfogalmazást.

A 31 NATO-ország a tagság kérdése mellett Ukrajna biztonságát biztosító intézkedésekről is tárgyal az Oroszországgal szemben nehéz ellentámadást folytató országnak nyújtott katonai segítségen túl. Jake Sullivan pontosította, hogy ezt a témát a szerdai találkozóján Biden és Zelenszkij találkozón fogják megvitatni.

Ferenc pápa az identitás keresésről

0

Őrizzétek meg a gyökereket, de óvakodjatok a kiközösítéstől! – hirdette a pápa Litvániában, ahol látogatást tett a kis balti állam függetlenségének 100-ik évfordulója alkalmából. Ferenc pápa miközben megemlékezett Litvánia népének nehéz sorsáról, felhívta a figyelmet arra, hogy a holokauszt idején elpusztították az ország zsidó lakosságát, szinte száz százalékig.

Ferenc pápa imát mondott azon az a vilniusi ünnepségen is, amelyen a gettó felszámolásáról emlékeztek meg. A nácik – a helyi SS alakulatok támogatásával –  a zsidókat a gettóból egy közeli erdőbe vitték és kivégezték. A gettó 57 ezer lakója közül alig kétezren maradtak életben. Vilniust korábban Észak Jeruzsálemének nevezték, mert pezsgő szellemi és vallási élet folyt ott még akkor, amikor a város a cári birodalomhoz, illetve Lengyelországhoz tartozott. Ebből nem maradt semmi sem.

„Mi vagyunk azok, akiknek nem szabadott volna életbe maradni” – hangsúlyozta Faina Kuklianski, a helyi zsidó közösség vezetője. Megköszönte a pápának a látogatást Vilnius egyetlen megmaradt zsinagógájában, ahol az áldozatok neve fel van írva a falakra.

Litvániában azért erősödött fel az antiszemitizmus, mert a szovjet megszállás idején (1939-41-ben) a zsidók egy része együttműködött a bolsevik hatóságokkal, amelyek litvánok ezreit deportálták Szibériába. Erről is megemlékezett Ferenc pápa annál a rossz emlékű épületnél, mely felváltva volt a Gestapo és a szovjet titkosrendőrség székháza Vilniusban.

Litvániában a második világháborút követően partizánháború folyt a szovjet megszállás ellen. Így alakult ki olyan helyzet, hogy míg a másik két balti államban nagyszámú oroszt telepítettek be, Litvániában viszonylag kevesen vannak. Annál nagyobb problémát jelent a lengyel kisebbség, hiszen Vilnius sokáig lengyel városnak számított. Ezért is hívta fel a figyelmet Ferenc pápa arra, hogy

a nemzeti identitás keresése sohasem mehet a kisebbség rovására,

mert a tragikus következményeket megmutatta a második világháború, amikor a nácik és a szovjetek egyaránt kihasználták a nemzeti gyűlölködést ellenfeleik kiirtására.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!