A 147 dolláros eddigi rekordot is felülmúlhatja egy hordó Brent olaj ára, ha elfajul a konfliktus Izrael és a Hamász között – értékeli a helyzetet a Világbank, amely arra a nyilvánvaló tényre utal, hogy a világ energiaellátása még mindig javarészt a Közel Kelettől függ. Erre figyelmeztet a Világbank, amely az egész világgal együtt aggodalommal követi a közel-keleti háború fejleményeit.
Márpedig ötven évvel ezelőtt a Jom Kippur háború idején az arab államok olajbojkottot hirdettek a nyugati világ ellen, amely Izraelt támogatta a konfliktusban. Most hasonló ársokktól tartanak Washingtonban, ahol azt jósolják, hogy a jelenlegi 90 dolláros ár felmehet 140-157 dollárra is! Ezzel felborulna a világgazdaság egyensúlya. A korábbi rekord, a 147 dollár a 2008-as nagy globális pénzügyi válsághoz kötődik.
A közel-keleti konfliktus nem sokkal az orosz – ukrán háború kitörése után következett be márpedig az energiapiacot megrázta az, hogy a nyugati államok fokozatosan leszakadtak az orosz energia szolgáltatásról, melyhez évtizedeken át szorosan kapcsolódtak.
“A döntéshozóknak nagyon figyelniük kell, mert hogyha eszkalálódik a háború a Közel Keleten, akkor duális sokk érheti a világ energiapiacát” – nyilatkozta a sajtónak, köztük a londoni Guardian tudósítójának a Világbank vezető közgazdásza. Indermit Gill sietett hozzátenni, hogy
“Az eszkaláció a Közel Keleten nemcsak az energiapiacon okozna drámai változásokat, de az élelmiszerbiztonság is felborulna a világ jelentős részén. Sok országban az éhezés napi realitássá válhatna.”
Jelenleg Izrael és a Hamász konfliktusa nem ingatta meg az olaj világpiacot, de hogyha a háború kiterjed, akkor ez nagyon gyorsan megváltozhat.
Ha nem terjed ki a háború a Közel Keleten, akkor valószínű, hogy csökken az olaj ára, mert a világgazdaság lassul, és emiatt mérséklődhet az olaj ára.
Jövőre 81 dollár lehet az átlagos olajár
Ez az optimista forgatókönyv, de van három másik is, amely jóval magasabb árral számol:
Az első pesszimista forgatókönyv szerint napi félmillió – kétmillió hordó olajjal csökken a kínálat – nagyjából úgy mint a líbiai polgárháború idején 2011-ben. Ebben az esetben egy hordó Brent olaj ára 93-102 dollár között alakulna.
A második számú negatív forgatókönyv szerint az iraki háború idején tapasztalt feltételek jellemeznék az olaj világpiacot: 2003-ban napi 3-5 millió hordó olaj hiányzott a világpiacról. Az árak ennek megfelelően 109-121 dollár között alakulnának jövőre.
Végül a legrosszabb, a Jom Kippur háború forgatókönyve: napi 6-8 millió hordó olaj hiányzik a világpiacon, és ennek megfelelően az árak az egekbe szökhetnek, és elérhetik a 140-157dolláros sávot.
1973-ban több mint négyszeresére emelkedett az olaj világpiaci ára, és ezzel véget ért a fellendülés, és megkezdődött az infláció elleni szívós küzdelem a világgazdaságban.
“Ha sokáig magasak az olajárak, akkor elkerülhetetlen az élelmiszerek áremelkedése”
– hangsúlyozta a Világbank vezető közgazdászának helyettese. Ayhan Kose elmondta, hogy komoly olajáremelés tovább fokozná az élelmiszer árak inflációját, és ez főként a szegény országokban drámai következményekkel járhat. Már ma is 700 millió ember számít alultápláltnak a világban, és ez a szám vészesen megnövekedhet.
“Ha az olajárak tartósan magasak maradnak, akkor az élelmiszerinfláció nem marad meg a szegény országok problémájának hanem az egész világ gondja lehet” – hangsúlyozta a Világbank vezető közgazdászának helyettese.