Kezdőlap Címkék Védővám

Címke: védővám

Garantálhatja-e Orbán rendszerének stabilitását a Magyarországra települő kínai ipar?

10 milliárd euró értékben exportál akkumulátorokat évente Magyarország – közölte Nagy Márton gazdasági miniszter, aki elmondta, hogy az éves GDP 5,5%-át teszi ki az akkumulátor ipar, és ez 10-11%-ra nőhet, ha a nagy kínai akkumulátor gyárak megkezdik a termelést Magyarországon. Közben azt is elismerte, hogy a költségvetés hiánya 6,5%, és ebben még nincsen benne a Nemzeti Bank hatalmas vesztesége, amely tavaly elérte a GDP 3%-át. Hogy lesz így pénzügyi egyensúly?

A nemzeti együttműködés rendszere jelentős részben az uniós euró milliárdokon alapult, de Brüsszelben elzárták a csapot. Orbán Viktor az európai választásokban bízott, de pofára esett. Marad a kínai kártya, ezt jelképezte Hszi Csin-ping elnök májusi látogatása. Azóta viszont az Európai Unió védővámokat vezetett be a kínai elektromos autók ellen. Veszélybe kerül-e Orbán kínai kártyája is?

“A német ipar is beleragadt abba, hogy részben a kínai beszállítóktól, részben pedig a posztszovjet térségből származó nyersanyagoktól függ. A gyártás pedig a kelet-európai uniós országok összeszerelő üzemeiben koncentrálódik az olcsó munkaerő miatt. Ennek a működésétől függ a nemzeti együttműködési rendszer iparpolitikája is.

Magyarországon például még van olcsó orosz földgáz, amely Németországban már nem elérhető”

– nyilatkozta a Telexnek Gerőcs Tamás, a Binghampton egyetem kutatója, aki sietett hozzátenni: ”Ez a modell iszonyatosan felerősíti a külföldi tőkétől, nyersanyag importtól és technológiától való függést.”

Ennyit a szuverenitásról, melyről oly szívesen beszél Orbán Viktor miniszterelnök. Aki nagy belpolitikai kockázatot is vállal a kínai akkumulátor és elektromos autó gyárakkal a környezetvédelem miatt. Ez már Debrecenben is megmutatkozott, ahol a feldühödött tüntetők azt javasolták Orbán Viktornak, hogy

„építs akkumulátorgyárat Felcsúton!”

Még fel sem épült a gyárak nagy része, de máris rúgják ki a kirgiz munkásokat, mert csökken a kereslet.

Vezethet-e adósságcsapdába a kínai kölcsön?

Ven Csiapao kínai kormányfőt tapsvihar üdvözölte Athénban a parlamentben amikor jelentős kölcsönt ajánlott a pénzügyi csőd idején Görögországnak. Aztán a kínaiak megszerezték a legnagyobb görög kikötő, Pireusz legnagyobb részét.

Innen indul az Új Selyemút Európa elfoglalására. Ezért épül a Budapest-Belgrád vasútvonal.

Járhat-e pórul Magyarország is?

“Azt lehet mondani, hogy a kínai hitelek feltételei általában kevésbé szigorúak mint az IMF kölcsönökéi, mert nem követelnek meg húsbavágó reformokat. Nem korlátozzák a kölcsönt felvevő állam gazdaságpolitikáját mint ahogy azt sem, hogy a pénzt kinek osztja ki az állam. A nemzeti együttműködés rendszere nyilvánvalóan ezért is preferálja a kínai kölcsönt az IMF-el szemben.”

A kínaiak viszont általában ahhoz ragaszkodnak, hogy saját cégeik jelentős szerepet kapjanak a különböző projektek megvalósításában. A Budapest-Belgrád vasútvonalon a kínai és orosz cégek végzik a munka oroszlánrészét, mert ők adják a hitelt, de Magyarországon lehetőséget kapnak Orbán hűséges oligarchái is, mert egy uniós tagállamnak erősebbek a tárgyalási pozíciói.

Orbán Viktor nagy kockázatot vállal azzal, hogy szinte mindent a kínai kártyára tesz  fel, de a többi ajtó bezárult előtte. A baj az, hogy ezt Pekingben is tudják: a kínaiak a szankciók sújtotta Oroszországgal szemben is maximálisan kihasználják helyzetüket: Putyinnal például közölték, hogy csak orosz belföldi áron vesznek tőle földgázt, és nem hajlandók földgázvezetéket finanszírozni Oroszország és Kína között.

Orbán: “A versenyképesség hanyatlása Európa legnagyobb problémája”

0

Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel tárgyalt Rómában Orbán Viktor, aki a közös sajtóértekezleten a többi között ezt mondta: ”Mind a magyarok, mind pedig az olaszok számára az a cél, hogy a kontinens versenyképes legyen!”

Uniós együttműködés kell – döbbent rá a magyar miniszterelnök, aki a szuverenitásról csak itthon beszél, mert számára is nyilvánvaló: a magyar gazdaság csakis uniós keretek között lehet versenyképes!

“Ha nem kötünk európai versenyképességi paktumot, akkor többszázezer munkahelyet veszíthetünk  el Európában“ – fogalmazta meg Orbán Viktor, aki arra az apróságra nem tért ki, hogy akkor miért fúrja az Európai Uniót, ha a versenyképességünk tőle függ? Orbán még a magyar alkotmányba is beleíratta: nem veszünk fel közös uniós kölcsönt! Pedig Mario Draghi pontosan ezt javasolja a versenyképességi jelentésben, melyet Brüsszel számára készített. Mario Draghi Itália miniszterelnöke volt Giorgia Meloni előtt, most pedig a gazdasági kérdésekhez nemigen értő kormányfő gazdasági tanácsadója. Ezt Orbán Viktor sem hagyhatja figyelmen kívül annak ellenére sem, hogy Giorgia Meloni becsukta a kaput az orra előtt Brüsszelben: nem veszik fel a Fideszt a szélsőjobboldali pártcsaládba, mert Orbán oroszbarát politikáját sokan nem fogadják el.

“Ha mások se játszanak a szabályok szerint, akkor nekünk sem kell”

– tanácsolja Mario Draghi az Európai Uniónak.

Washingtonban és Pekingben is nagy figyelemmel várják az Európai Központi Bank ex elnökének jelentését az Európai Unió versenyképességéről, mert Mario Draghi egységes európai gazdaságpolitikát javasol annak  érdekében, hogy az Európai Unió ne maradjon le az Egyesült Államok és Kína mögött.

“Több állami és uniós támogatásra lenne szükség és védővámokra az európai ipar fejlődése érdekében”

– jelentette ki Mario Draghi, aki hamarosan benyújtja versenyképességi jelentését Brüsszelben.

Mit javasol Draghi? Szorosabb gazdasági integrációt az Európai Unióban. Erre nagyon kell figyelnie Washingtonnak is – írja a Politico arra utalva, hogy egy 450 milliós gazdasági közösség komoly vetélytársa lehet a 330 milliós Egyesült Államoknak. Csakhogy az uniós piac egyáltalán nem integrált, nincsenek olyan nagyvállalatok és bankok, amelyek ki tudnák használni a nagyságból adódó előnyöket mint az Egyesült Államokban vagy Kínában – mutat rá Olaszország ex miniszterelnöke, aki ma is tanácsokat ad utódának, Giorgia Meloninak. Draghit az Egyesült Államokban is sokra tartják hiszen egyik diplomáját a MIT- en szerezte meg, és dolgozott a Goldman-Sachsnak is.

Mennyire érdekli az USA-t a Draghi jelentés az európai versenyképességről? – kérdezte a Politico tudósítója a washingtoni pénzügyminisztérium egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú tisztviselőjét.

“Annyira érdekel minket a Draghi jelentés amennyire az európaiakat” – válaszolta szellemesen az amerikai pénzügyi vezető arra célozva, hogy az Európai Unió politikailag igencsak megosztott márpedig a nagyobb gazdasági integrációhoz politikai döntés kell.

“Az mindenesetre figyelemreméltó, hogy egy olyan súlyú ember mint Mario Draghi elvállalta ennek a jelentésnek az elkészítését.”

A 76 éves olasz pénzügyi szakember azzal indokolta vállalkozását, hogy

az Európai Unió végképp lemarad a globális versenyben, ha nem indul meg gyorsan a gazdasági integráció felé.

Macron francia elnök lelkesen támogatja Mario Draghi elképzeléseit csakhogy Franciaországban a politikai helyzet meglehetősen kaotikus, a francia befolyás nem elég erős Brüsszelben ahhoz, hogy a tagállamok többsége elfogadja Mario Draghi merész javaslatait: ezek közös uniós pénzügyi alapok létrehozását célozzák az ukrajnai háború finanszírozására, a zöld átállásra, Európa digitális lemaradásának csökkentésére stb. Miből finanszíroznák ezeket az uniós pénzügyi alapokat? Közös uniós kölcsönből! Egy ilyen volt már, a 750 milliárd eurós helyreállítási kölcsön a Covid pandémia után, de nagy kérdés, hogy meglesz-e a közös politikai akarat egy következő uniós hitelfelvételre.

“Draghinak érvekkel kell meggyőznie a tagállamok állam és kormányfőit, hogy érdekükben áll ez a reform”

– mondja a Centre for European Reform vezető közgazdásza, aki Draghi elnöksége idején az Európai Központi Bankban dolgozott.

“Azt hiszem éppen azért kérték fel erre a nehéz feladatra épp Mario Draghit, mert ő képes lehet erre” – hangsúlyozza Sander Tordoir.

Milyen hatása lehet ennek az USA-ra? Mario Draghi a versenyképességi jelentésben épp arra hívja fel a figyelmet, hogy Biden elnök zöld csomagja sok európai céget elcsábít az Egyesült Államokba, épp ennek ellensúlyozására kellene az Európai Unióban hasonló iparfejlesztési csomagot elfogadni még akkor is, ha ez ellenkezik a szabályokkal.

Mind az USA mind Kína túllép a szabályokon, és hatalmas állami támogatást nyújt az exportképes cégeknek. Erre hivatkozva alkalmaz Biden elnök 100%-os védővámot a kínai elektromos autókra. Ezt követte az Európai Unió is, amely ha szerényebb mértékben ugyancsak védővámokkal igyekszik fékezni a kínai elektromos járművek rohamát. Csakhogy Kína, amely ma már a világ legnagyobb autós piaca és legnagyobb autó exportőre, jelezte: 25%-os védővám sújthatja az európai elektromos autókat Kínában.

Az Európai Unió két tűz között van ráadásul a legnagyobb kereskedelmi partnere Kína míg a legfontosabb politikai-katonai szövetségese az Egyesült Államok.

Mario Draghi protekcionizmussal vádolja elsősorban Kínát, de második helyen az Egyesült Államokat is.

“Az európaiak elsősorban nem az amerikai gazdasági nacionalizmus miatt aggódnak bár az is aggasztja őket hanem amiatt, hogy az USA lehagyja őket a globális versenyben, és kiszorítja európai vetélytársait a globális piacról.”

Mi lenne, ha Trump visszakerülne a Fehér Házba?

Ez az egyik fő aggodalma Mario Draghinak és az egész Európai Uniónak, ahol attól tartanak, hogy a felerősödő amerikai gazdasági nacionalizmus az Egyesült Államokban visszavetheti az európai gazdasági növekedést. Jól megmutatta ezt a brexit, melyet Trump nagy hangon támogatott, majd kiderült, hogy a megígért nagy brit-amerikai együttműködésből semmi sem lett: mindmáig nincs kereskedelmi egyezmény sem London és Washington között. Trump a választási kampány során egységesen 10%-os tarifa emelést javasol, melyet Kína esetében azután meg is tetézne. Mindez Európára nézve azt jelenti, hogy Brüsszelnek újra át kellene gondolnia gazdaságpolitikáját. Ez persze nem jelenti a globális gazdaság végét:

”Fragmentáltabb világ jöhet, melyben sok szó esik az ellátási láncok lerövidítéséről, de a globális gazdaság eléggé robusztus marad mégpedig nemcsak az áruk és a szolgáltatások, de a munkaerő és az eszmék áramlása számára is”

– mondja Geoffrey Okamoto, aki Trump idejében a washingtoni pénzügyminisztérium egyik vezetője volt, dolgozott az IMF-nél is, és jelenleg a Goldman Sachs egyik ügyvezető igazgatója. Mit gondol ő a Draghi jelentésről?

“Ha Európa ebben az irányban indul meg, akkor intenzív párbeszéd alakulhat ki az USA és az Európai Unió között azokról az intézkedésekről is, melyeket eddig az amerikai kormány tett ezen a téren.”

Ez célzás Biden elnök Inflation Reduction Actjére, mellyel az USA elcsábítja az európai cégeket kedvezményeket ígérve nekik, ha betartják a zöld átmenet előírásait.

Brüsszelben felfigyeltek arra is, hogy Biden elnök milyen intenzíven támogatja a hazai chip gyártást. Az Európai Unióban jövőre kell dönteni a nagy támogatási programokról, és a chipek ügye mindenképp szóba kerül majd. Már csak azért is, mert Biden elnök rávett egy holland céget arra, hogy ne szállítsa egyedülállóan hatékony chipjeit Kínába.

Szavakban teljes az USA – EU egység, de a gyakorlat erősen kérdéses:

”minden országnak joga van arra, hogy zöld gazdaságot fejlesszen, és támogassa a gazdasági növekedést”

– jelentette ki John Podesta, Biden elnök egyik tanácsadója.

Podesta pontosan tudja, hogy az Európai Unió mennyire megosztott belülről. Nehezen tud például egységesen vámot kivetni vagy emelni, mert minden tagállam egyetértésére szükség van. Az Európai Unió azért is hátrányban van az USA-val és Kínával szemben, mert számára a világkereskedelem sokkal fontosabb mint a hatalmas belső piaccal rendelkező vetélytársak esetében. Draghi joggal mutat rá jelentésében, hogy az Európai Unió nem használja ki azt, hogy egységesen 450 milliós piaca van.

“a zöld átmenettel kapcsolatban realistának kell lennünk : ha nem akarunk teljes mértékben Kínától függeni , akkor új kereskedelmi kapcsolatokat kell kiépíteni”- nyilatkozta a Politiconak Trevor Sutton, aki a New Yorki Columbia egyetemen egy tiszta energia és kereskedelem programot vezet.

Brüsszel – Peking autóháború: ki nyer és ki veszít?

Az uniós szankciók fékezhetik, de nem állítják le a BYD offenzíváját az elektromos autók piacán, mások viszont rosszul járhatnak.

Az uniós szankciók nemcsak a kínai autógyárakat érintik hanem a Kínában működő külföldieket például a Teslat is, amelynek a legnagyobb gyára Sanghajban van. Peking el akarja kerülni a kereskedelmi háborút az Európai Unióval, amely a második legfontosabb kereskedelmi partnere.

17,4 – 38,1% e két határérték között ingadoznak a kínai elektromos autókra kivetett uniós vámok, és ez mindenképp csapás az exportőrök számára, akik amúgyis azzal kénytelenek szembenézni, hogy az elektromos autók nem igazán kelendőek állami támogatás nélkül Európában sem.

A BYD, amely a legtöbb elektromos autót állítja elő a világon, nem rendül meg az uniós szankcióktól, tovább nyomul előre – mondják azok a szakértők, akik a CNN gazdasági rovatának nyilatkoztak. Gregor Sebastian, a Rhodium Group vezető elemzője arra mutatott rá, hogy a BYD autóit csak 17,4%-os vám sújtja vagyis a legalacsonyabb tarifa, és ez lehetővé teszi a BYD-nek, hogy árban továbbra is alákínáljon az európai autógyáraknak pedig épp őket akarja az Európai Unió megvédeni. A szakértő hangsúlyozza:

“A BYD épít egy gyárat az Európai Unióban – ez Szeged, de nem említik Magyarországot – de a Kínából érkező autókat 17,4%-os vám mellett is vígan el tudja adni Európában különösen, hogy a hibridekre nem vonatkozik a vám. A BYD profitja Európában 45%-kal magasabb mint Kínában, így aligha mondanak le az exportról.”

Peking már régóta készülődik az európai elektromos autópiac elfoglalására: már 2021-ben több elektromos autót szállítottak ide mint Ázsiába, és azóta ez a tendencia fokozódott.

Épp az európai piac meghódításával vált Kína a világ első számú autó exportőrévé.

Az USA 100%-os import vámmal védekezik a kínai elektromos autók ellen, Biden elnök a négyszeresére emelte a tarifát. Trump viszont tanácsadóként akarja alkalmazni Elon Muskot, aki mind Washingtonban mind Brüsszelben lobbizik azért, hogy a szankciók csak a kínai autókat érintsék, az ott gyártott külföldieket ne.

Kínának óriási az exportkapacitása:

Az Európai Unió piaca az egyetlen, amely képes a kínai exportot felszívni. Pekingnek hosszútávú céljai vannak az elektromos autók exportjával, mert az Egyesült Államokkal folyó technológiai versenyben ezen a téren már messzire jutottak. Pekingben a párizsi klímavédelmi egyezmény elfogadása után globális zöld offenzívát terveztek, és most ezt valósítják meg: napelemek, szélturbinák, akkumulátorok  elektromos autók stb.

Februárban Pekingben nagy konferenciát rendeztek az elektromos autók globális exportjának támogatására – ezen részt vettek a kereskedelmi minisztérium és a nemzeti bank vezetői is.

Kínának még mindig jelentős bérelőnye van a világ fejlett államaihoz képest.

A kínaiak elsősorban az olcsó elektromos autókra mennek rá, ezért sikeres a BYD, az állami SAIC viszont, amely drágább járműveket állít elő, telibe kapta az uniós vámot, mert rá a legmagasabb tarifa vonatkozik: 38,1%. A kínai cég eladásainak tavaly 15%-át tette ki az európai piac. Ha tartani akarják ezt a részesedést, akkor nekik is gyárat kell építeniük az Európai Unióban.

Mi lesz a Teslaval, amely a Kínában gyártott autóit árusítja Európában?

Elon Musk nem hiába lobbizott Brüsszelben, mert az Európai Unió fővárosában különleges elbánást terveznek a Tesla autókkal szemben. Rá is kivetnek vámot, de kevesebbet mint a kínai elektromos autókra. A Tesla egyelőre annyit közölt, hogy emelkednek a Tesla 3 árak az uniós vámok miatt.

“Ha a Tesla 21%-os vámot kapna mint a hozzá hasonló kínai autók, akkor versenyképtelenné válna az európai piacon” – nyilatkozta a Rhodium Group szakértője a CNN gazdasági rovatának.

A német autóipar az életéért küzd

Nemrég még az európai gazdaság zászlós hajója volt, de az elektromos autók globális versenyében lemarad az amerikai és kínai vetélytársak mögött. Hogy birkózik meg ezzel az egzisztenciális válsággal a német autóipar, amely Magyarországon is igencsak jelen van?

Az elektromos autók drágák: a német autógyárak legolcsóbban 25 ezer euróért adják, de a járművek többsége jócskán felül van a 30 ezer eurón. A Volkswagen közölte: 2026 előtt senki se számítson olcsó elektromos autóra a cégtől! – írja a Der Spiegel.

A Mercedes, amely másik kategóriában játszik, kínai partnerével, a Geelyvel egyre több extrát kínál, és ez természetesen felviszi az árat.

Az árrés a hagyományos autók és az elektromos járművek között nem csökken. Berlinben sokan arra akarják rávenni Brüsszelt, hogy emelje meg a vámokat a kínai elektromos járművek előtt mondván: Peking hatalmas összegekkel támogatja az exportot.

A Mercedes, amely aktívan együttműködik a kínaiakkal, ellenzi a vámok emelését.

“A védővámok következtében a német autóipar elkényelmesedne, és később képtelen lenne eladni az elektromos autóit a globális piacon”

– hangsúlyozta Ola Källenius, aki a China Dailynek nyilatkozott azt követően, hogy fogadta őt Li Csiang miniszterelnök. Aki a maga részéről udvariasan bár, de utalt rá, hogy amennyiben az Európai Unió diszkriminálja a kínai elektromos autókat, akkor nagyon is elképzelhető hasonló válasz a világ legnagyobb autós piacán, a kínain.

14%-kal csökkennek idén az autóeladások Németországban

Ezt jósolja a német autóipari szövetség /VDA/. Mi indokolja a kincstári pesszimizmust? A német kormány decemberben eltörölte a támogatást az új elektromos járművek vásárlásához pedig ez akár 4500 eurót is jelenthetett. Sem a vásárlók sem az autógyárak nem tértek még magukhoz ezután a meglepő döntés után különösen, hogy Németországban az életszínvonal stagnál vagy épp egyes társadalmi rétegeknél csökken, így a vevők kétszer is meggondolják új kocsi vásárlását.

Az sem javítja az elektromos autógyártás perspektíváját, hogy a kormány megosztott az ügyben: a szabaddemokraták a szintetikus üzemanyag mellett kardoskodnak, és ők adják a közlekedési minisztert a berlini kabinetben. Volker Wissing közlekedési miniszter azzal érvel, hogy az elektromos autógyártásban az amerikaiaknak és a kínaiaknak komoly előnyük van, Németország viszont eléjük vághat, ha a szintetikus üzemanyagra alapozza terveit.

A német kormány eredetileg 15 millió elektromos autót akart látni az utakon, de ez minden bizonnyal vágyálom marad – írja a Der Spiegel.

Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy az elektromos autók az utolsók az új autók versenyében 2024 elején: még mindig a benzines járművek vezetnek, második a hibrid, harmadik a dízel, és csak a negyedik helyen szerénykednek az elektromos járművek. Tavaly januárban még a második helyen álltak alig lemaradva a hibridektől.

Az elektromos autók furcsa piaci helyzetét jól mutatja, hogy jelenleg diszkont verseny bontakozik ki: ki ad nagyobb kedvezményt? A kereskedők általában 15-20%-os kedvezményt adnak, de van ahol még ennél is többet. Akik már vásároltak elektromos autót egyszer csak azon veszik észre magukat, hogy annak az értéke rohamosan csökken. A lízing egyre drágább hiszen a kamatláb magas.

5 éve a katolikus Caritas Paderborn egész autó flottáját átállította elektromos járművekre. Akkor büszkén újságolták, hogy mennyivel csökkentették az üzemeltetési költségeket. Ma már szívják a fogukat, és nem vesznek új elektromos autót, de kitartanak mellette – írja a Der Spiegel.

Zöldek kontra neonácik

A kormányban is fontos szerepet játszó zöldek számára az elektromos autó a zöld átmenet szimbóluma. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland hecckampánya ezért is irányul az elektromos autózás ellen.

A szélső baloldal is célpontnak tekinti az elektromos autózást: tüntettek a Tesla Berlin melletti gyára előtt, ahol techno fasisztának nevezték Elon Muskot, aki egyébként támogatja az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalmat.

Mindeközben Németország fokozatosan veszít szerepéből a globális piacon: tavaly a két legnagyobb elektromos autógyártó a Tesla és a kínai BYD volt 1,8 illetve 1,5 millióval. A Volkswagen messze lemaradva a harmadik 770 ezerrel.

Az Európai Unió szeretné, ha a benzin és dízel járművek 2035 után fokozatosan eltűnnének. A Mercedes elnöke ezt mindeddig támogatta, de látva a legújabb trendeket már úgy nyilatkozott:

”ki tudja, hogy mikor lehet eladni az utolsó hagyományos autót az Európai Unióban?”

Ole Källenius elnök-vezérigazgató arra célzott, hogy a Mercedes jelenleg még igen szép profitot csinál a hagyományos járművekből.

A szakszervezetek kiállnak az elektromos autók ellen: 780 ezren dolgoznak az autóiparban, és félnek a lemaradástól a globális versenyben. A Volkswagen szakszervezeti vezetője így beszélt erről: ”Végzetes lenne az egész német gazdaság számára, ha szembe szállnánk a nemzetközi trenddel, amely az átállást jelenti az elektromos járművekre” – nyilatkozta Daniela Cavalo a der Spiegelnek.

Csakhogy míg Németországban vitatják az elektromos autózás jövőjét addig Európa más részein szívesen invitálják a Teslát és a kínai autógyárakat. Giorgia Meloni kormányfő mindkét elektromos autógyártó óriást csábítgatja Olaszországba.

A legkínosabb tanulságot egy szakszervezeti vezető fogalmazta meg a Der Spiegelnek:

“ha nem mi csináljuk meg a legjobb elektromos autót, akkor a kínaiak megteszik!”

– mondta Achim Dietrich, egy autóalkatrész üzem szakszervezeti főnöke.

Itt az EU válasza az amerikai importvámokra

0

Már júliusban hatályba lépteti válaszintézkedéseit az Európai Unió az importált acélra és alumíniumra kivetett amerikai védővámokra. Első körben nagyjából 2,8 milliárd eurónyi amerikai termékkel szemben vezetnek be 25 százalékos importvámot.

Bár korábban arról volt szó, hogy az Európai Unió mentességet kap az amerikai védővámok alól, ez csak néhány hétig tartott. Az Egyesült Államok az acél és alumínium importjára szabott ki 25, illetve 10 százalékos védővámot.

Az Európai Bizottság ezt követően a Kereskedelmi Világszervezethez,

a WTO-hoz fordult az amerikai védővámok miatt,

illetve még korábban vizsgálatot indított annak felderítésére, hogy szükségesek-e intézkedések annak érdekében, hogy megvédjék az unió piacát az amerikai lépés nyomán nagy mennyiségben átirányított acéltól és alumíniumtól.

Mostani ülésén pedig jóváhagyta azt az amerikai árulistát, amelyet az EU importvámokkal sújtana, és amelyet már korábban megküldött a WTO-nak. A listán többek között a mogyoróvaj, az áfonya és a narancslé szerepel, de megtalálhatók rajta bizonyos mezőgazdasági termékek, számos vas- és acéláru, ruhák, ágyneműk, dohánytermékek, motorkerékpárok, jachtok, illetve a bourbon whiskey is. Szakértők szerint

számos érintett amerikai cég központja fontos republikánus vezetésű államokban található.

A bizottság közölte: a tagországokkal együttműködésben várhatóan még júniusban sikerül lezárni a megfelelő eljárást, a védővámok így már a következő hónapban életbe léphetnek.

Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos azt mondta: ez megfontolt, arányos és jogszerű választ jelent az amerikai kormány egyoldalú és törvénytelen lépésére. Azt is mondta:

„Sajnáljuk, hogy az Egyesült Államok nem hagyott számunkra más választást.”

Az EU tavaly 6,4 milliárd euró értékben exportált acélt és alumíniumot az Egyesült Államokba. Brüsszeli tájékoztatás szerint ezért a jövőben további 3,6 milliárd eurónyi amerikai termékre vetnek majd még ki importvámot. Erre három év múlva vagy a WTO vitarendezési eljárásának lezárulta után kerülhet sor.

Az EU egyelőre mentességet kap az amerikai védővámok alól

0

Ezt jelentette be az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője. Az Európai Unió mellett hat ország, Argentína, Ausztrália, Brazília, Dél-Korea, Kanada és Mexikó is mentességet kap.

Robert Lighthizer főképviselő a szenátus pénzügyi bizottságában tartott meghallgatáson elmondta: Donald Trump engedélyezte a vámok megfizetése alóli felfüggesztést a végleges megállapodást célzó tárgyalások idejére.

Az acél- és alumíniumtermékekre kivetett védővámokról szóló határozat holnap lép érvénybe. Az már korábban kiderült, hogy az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás tagjaként Mexikó és Kanada mentességet kap, ehhez csatlakozott most a négy másik ország és az Európai Unió.

A védővámok fő célpontja Kína,

Trump már egy másik rendeletet is aláírt, amelyben extra vámot vet ki más kínai árukra is. Kína erre válaszlépésekkel fenyegetőzött.

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb acélimportőre – az importból a védővámok alól mentességet Kanada részesedése a legnagyobb (16,7 százalék), utána jön Brazília (13,2) és Dél-Korea (9,7). Kína részesedése kevesebb mint 3 százalék. Az amerikai alumíniumimport legnagyobb része is Kanadából származik: az összes behozatal 40 százalékát teszi ki.

Korábban többen arról is beszéltek, hogy

a védővámok amerikai munkahelyeket is veszélybe sodornak.

Az Egyesült Államok szövetségesei és vetélytársai is a szabadkereskedelem elleni támadásnak és egyértelmű protekcionista fordulatnak nevezték a védővámokat. Az Európai Unió és Kína különösen azt nehezményezte, hogy Trump nemzetbiztonsági okokra hivatkozott.

Az EU korábban már jelezte: válaszlépéseket tesz, például a Kereskedelmi Világszervezethez fordul, és importvámokat vet ki bizonyos amerikai árukra, amennyiben nem terjesztik ki rá is a mentességet. Az Európai Bizottság összeállított egy listát, melynek kiszivárgott változata alapján szükség esetén nagyjából 2,8 milliárd eurónyi amerikai termékre vetnének ki 25 százalékos importvámot.

Sok amerikai munkahely is megszűnhet Trump védővámja miatt

0

Az amerikai elnök 25 százalékos védővámot vetett ki a külföldi acélra, ami akár kereskedelmi háborúhoz is vezethet. Ezzel hosszú távon mindenki rosszul jár, de már rövid távon is munkahelyek szűnhetnek meg – Amerikában is.

Pennsylvaniában, egy Pittsburgh melletti kisvárosban kampányolt a hétvégén Donald Trump, a gyűlést egyúttal kihasználta arra is, hogy dicsérje az acél-, és alumíniumipari védővámokról szóló, pénteken aláírt döntését. Szerinte eddigi gazdaságpolitikája kezdi meghozni eredményét.

„Az acéliparotok visszatér, minden visszatér majd”

– mondta. Azt is megígérte, hogy megválaszolja a védővámokra ellenlépésként hozott európai vámokat is, például védővámot vet ki az európai import autókra is.

Csakhogy a védővámok és az esetleges ellenlépések miatt munkahelyek szűnhetnek meg Amerikában, többek között az egykor acélipari központ Pennsylvaniában is. Itt van például a Novolipetsk Steel nevű cég, amely, ahogy a neve is mutatja,

egy orosz óriás amerikai leányvállalata.

A cég orosz acélt importál, amit aztán Amerikában dolgoz fel, a védővámok viszont hatalmas profitkiesést jelentenének. Emiatt vagy visszafogják a termelést, vagy meg is szüntetik, és elküldik 1200 alkalmazottjukat.

A védővámok fő célpontja amúgy Kína, holott a kínai részesedés az amerikai acélimportból mindössze 3 százalék. Kanada mentességet kapott a védővámok alól, pedig Kanada a legnagyobb importőr, és a részesedése most tovább nőhet. Ugyanis könnyen elképzelhető, hogy sok kínai és orosz cég oda helyezi át a termelést.

Amerikai-európai kereskedelmi háború?

0

Védővámok bevezetését fontolgatja az EU az acél- és alumíniumtermékekre – közölte az Európai Bizottság reagálva arra, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette: a jövő héttől 25 százalékos importvámot vezet be ezekre az árukra. Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi főbiztosa annyit közölt a Financial Times tudósítása szerint, hogy bármilyen ellenintézkedés előtt megvárják a formális washingtoni bejelentést.

Korábban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is hasonló lépéseket helyezett kilátásba, Sigmar Gabriel német külügyminiszter erre fel is szólította az unió vezetőit.

Trump szerint a védővám „jó dolog”, egy hasonló uniós vagy kínai lépés azonban könnyen kereskedelmi háborúhoz vezethet. Malmström a Financial Timesnak arról beszélt, dominóhatást válthat ki a csütörtök este bejelentett intézkedés.

Nem lelkesednek Trump ötletéért a piacok sem: a tőzsdék világszerte eséssel reagáltak a bejelentésre. Ráadásul az sem biztos, hogy az amerikai gazdaság profitál egy ilyen vámból: Európa legnagyobb háztartásigép-gyártója, a svéd Electrolux bejelentette, hogy felfüggeszti Tennessee-be tervezett gyára megvalósítását. Ezzel egy 250 millió dolláros üzlet hiúsulhat meg.

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelentette be, hogy akár már a jövő héten 25 százalékos importvámot vezet be az acél és 10 százalékot az alumínium bevitelére. Trump szerint az elmúlt évtizedekben egyes országok tisztességtelenül kereskedtek ezekkel a termékekkel, ezért meg kell védeni az amerikai termelést az olcsó külföldi konkurenciától.

(Financial Times/hvg.hu)

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK