Kezdőlap Címkék USA

Címke: USA

Leáll az Északi áramlat az amerikai szankciók miatt?

Az Allseas nevű svájci – holland cég szombaton jelezte: felfüggeszti a munkálatokat az Északi áramlat tengeralatti csővezetéken amíg ki nem derül: érinthetik-e őket azok az amerikai szankciók, melyekkel Trump elnök fenyegeti őket? Az USA elnöke aláírta a washingtoni kongresszus által megszavazott szankciót, mely büntető eljárást jelenthet mindazon cégeknek, melyek részt vesznek az Északi áramlat 2 építésében. A földgázvezeték közvetlenül köti össze Oroszországot és Németországot a Balti tenger alatt.

„Az amerikaiak azt akarják, hogy ne vegyünk levegőt !”

Így fakadt ki a külügy szóvivője Moszkvában. Németország tudomásul vette a szankciókat , de nem kíván ellenlépéseket tenni- jelezte Angela Merkel kancellár. Az Északi áramlat 2 építkezése már közel jár a befejezéshez , de a szankciók mégiscsak komoly károkat okozhatnak hiszen csúszhat az átadás , ha az utolsó szakaszban több külföldi cég felfüggeszti a munkát. Az amerikai törvények szerint 60 nap áll rendelkezésre arra, hogy azonosítsák a cégeket és meghatározzák a szankciókat.

Miért nem akarja Trump, hogy még több orosz gáz érkezzen Németországba?

Az USA elnökének két érve van. Az egyik a nemzetbiztonság. Washington attól félti Németországot és egész Európát , hogy túlságosan függővé válnak az oroszoktól vagyis Putyin elzárhatja a gázcsapot. A németek erre azt válaszolják: az oroszoknak sokkal nagyobb szükségük van az európaiak pénzére mint az EU tagállamainak az orosz földgázra!

Az amerikai másik érve gazdasági : saját cseppfolyósított földgázukat akarják eladni Európában. A lengyelek- mint minta szövetségesek – máris jelentkeztek , hogy vegyenek „a szabadság földgázából „- ahogy azt Pompeo külügyminiszter nevezte. A németek viszont arra mutatnak rá , hogy „a szabadság földgáza” drágább mint az oroszoké. Vagyis Amerika két legyet ütne egy csapással , ha rásózhatná „a szabadság földgázát ” Európára : egyrészt eladhatná a saját áruját , másrészt pedig rontaná az európai vetélytársak versenyképességét a globális piacon. Ezért a németek nem hagynak kétséget afelől : mindenképp befejezik az Északi áramlat 2 vezeték megépítését , és így már jövőre több földgázt kaphatnak Oroszországból.

1 milliárd az 1 millió ujgurért

Kínában könyörtelenül számoljátok fel az iszlám „radikalizmust”! Ezt az utasítást adta Peking a Hszincsiang-Ujgur autonóm tartomány kádereinek, akik ennek szellemében jártak és járnak el az ujgur kisebbséggel szemben Kínának ebben a határmenti tartományában.

A New York Times megszerzett egy 403 oldalas dokumentumot, melyből folyamatosan részleteket közöl. Peking évek óta brutális módszerekkel küzd az iszlamista szervezetek ellen a Hazincsiang-Ujgur tartományban. Több mint egymillió embert tart átnevelő táborokban, ahol az élet- és munkakörülmények rémesek. Hivatalosan Peking eddig nem vállalta fel ezt a több mint tíz éve tartó megfélemlítő kampány, ezért a New York Times cikksorozata kínosnak számít. Más kérdés, hogy az Egyesült Államok is nem kevésbé brutális módszereket alkalmazott az iszlamista terrorizmus felszámolására Afganisztánban – sikertelenül. Arról nem is beszélve, hogy Putyin elnök is azzal alapozta meg hatalmát, hogy hihetetlen brutalitással leszámolt az iszlamista lázadókkal Csecsenföldön.

Hetven éve, a Kínai Népköztársaság kikiáltása idején a Hszincsiang-Ujgur tartomány népességének döntő többsége ujgur volt. Ők nyelvileg a török nyelvcsaládhoz tartoznak, vallásuk pedig az iszlám. Hatalomra kerülése után a kommunista párt megkezdte a kínaiak tömeges betelepítését. Ma már ők vannak többségben, az ujgurok kisebbségbe kerültek a saját hazájukban. Ráadásul a nagyvárosokban a kínaiak elsöprő többséget alkotnak míg az ujgurok nagy része vidéken él. Minden fontos állást kínaiak töltenek be. A tartomány jelenlegi urát 2016-ban nevezték ki a helyi kommunista párt vezérévé. Csen Kuankuo kíméletlen harcot hirdetett meg az „iszlamista terrorizmus ellen”.

Nincs kegyelem

A helyi kommunista párt utasította a kádereit, hogy könyörtelenül lépjenek fel azok ellen, akik veszélyeztetik Kína nemzeti egységét és a társadalmi rendet. Ebből a célból lágereket hoztak létre, ahol „terrorista gyanús” ujgurokat őriznek, és próbálnak átnevelni „öntudatos kínai dolgozókká”. A terroristáknak nincs kegyelem – hangzik a központi utasítás. A kínaiak mindenfajta ujgur tiltakozó megmozdulást azonnal terrorista akciónak bélyegeznek meg, és ekként számolnak le vele.

Erdogan cserbenhagyta az ujgurokat

Az ujgur szervezetek kapcsolatokat kerestek külföldön, és találtak is. A radikális iszlamista ujgurok beléptek az Al Kaidaba Pakisztánban. Ott egy egész ujgur dandár küzd a próféta fekete zászlaja alatt gyakran követve el terror cselekményeket. A mérsékeltebbek Törökországgal vették fel a kapcsolatot. Erdogan elnök szimpatizál a „nagy türk birodalom eszméjével”, mely egyesíteni kívánja a török nyelvcsaládhoz tartozó népeket – természetesen Törökország vezérének irányítása alatt. Csakhogy Erdogan összekülönbözött az USA-val, mert orosz fegyvereket vásárolt. Emiatt a pénzügyi csőd szélére került. Peking 1 milliárd dolláros gyors segélyt ajánlott, ha cserébe Erdogan elfelejti ujgur testvéreit. A török elnök ráállt. Amikor nemrég Kínában vendégeskedett, akkor sietett kijelenteni, hogy ebben az országban a nemzeti kisebbségek sorsa kiváló és irigylésre méltó. Az ujguroknak be kell illeszkedniük a nagy kínai rendszerbe!

Így áll most az ujgurok ügye, melyet az USA azért bírál most, mert kereskedelmi háborúban meghátrálásra akarja kényszeríteni Kínát. Bár a New York Times egyáltalán nem híve Donald Trumpnak, de Kína bírálatában a demokraták egy húron pendülnek a republikánusokkal, mert az amerikai elit félti az USA vezető szerepét a feltörekvő kínaiaktól.

Neonáci csoport szervezte az antiszemita akciókat az USA-ban

Michigan és Wisconsin államban zsinagógákat támadtak meg. Horogkeresztet festettek rájuk. Az amerikai közvélemény előtt sokáig nem volt világos, hogy kik a tettesek: iszlamista fanatikusok vagy pedig a szélsőjobb?!

A FBI most közölte: New Jersey államban működő neonáci csoport hajtotta végre az akciókat. A fiatalok tudatosan választottak távoli államokat, hogy megzavarják a rendőrséget és félrevezessék a közvéleményt. A nyomozók végül eljutottak a szervezőkhöz: The Base – a bázis a neonáci csoport neve. Az Al Kaida is ugyanezt jelenti, ezért volt kezdetben a félreértés hiszen a szeptember 11-i merénylet óta sokan tartanak az iszlamista fanatikusoktól az Egyesült Államokban. De ezeket az antiszemita akciókat nem ők hajtották végre hanem a középosztály fiaiból álló neonáci csoport.

Az internet segítségével ezek a csoportok világszerte szerveződnek: nemrég a német Alkotmányvédelmi hivatal fedezte fel, hogy egyes amerikai neonáci csoportok Németországban is aktívak. Vagyis a neonáci szervezetek éppúgy világméretű hálózatot építenek ki mint az Iszlám állam vagy a többi fanatikus iszlamista szervezet. Az FBI szerint különösen azért veszélyes ez, mert a neonáci szervezetek tudatosan választanak olyan célpontokat, melyek távol esnek a hagyományos működési területüktől. Ilyen akció volt például amikor egy ausztrál neonáci Új Zélandon támadott meg két mecsetet – megölve több mint ötven embert. A neonácik ebben is az iszlamista fanatikusokat követik, akik Sri Lankán is azért hajtottak végre merényletet, mert azzal számoltak, hogy az ottani terror elhárítás jóval gyengébb mint azokban az államokban, ahol már komoly tapasztalatokkal rendelkezik a rendőrség terrorista ügyekben. Az USA-ban ez a számítás nem vált be: az FBI végül lebuktatta a neonáci csoportot, mely antiszemita akciókat szervezett a Nagy Tavak környékén.

Európának meg kell tanulnia az erő nyelvén beszélni

Ursula von der Leyen, az új seprű nem csak jól, de másként is kíván seperni. Kihasználni a Brexit előnyét erőt felmutatva akar politizálni mind az Oroszországgal, mind Kínával szemben.

Ursula von der Leyen Berlinben beszélt erről abból az alkalomból, hogy a Fal leomlásának harmincadik évfordulóját ünnepelték. A brüsszeli bizottság leendő elnökasszonya, aki korábban hadügyminiszter volt Németországban, hangsúlyozta, hogy katonai erőt is fel kell mutatnia az Európai Uniónak! Ebben a tekintetben nem hagyatkozhat az Egyesült Államokra. Ebből a szempontból a brexit kedvező hatást gyakorolt az Európai Unióra, mert az angolok ellenezték a leginkább a közös hadsereget míg a megmaradt tagállamok egyetértenek abban, hogy erre egyre nagyobb szükség van.

A másik terület, ahol erőt kell mutatni, az a diplomácia: mindenekelőtt Oroszországgal és Kínával szemben kell határozottabban fellépni az európai érdekek védelmében. A harmadik fontos változást Ursula von der Leyen a gazdaság területén szeretné elérni: fokozott érdekérvényesítést az USA-val és Kínával szemben is.

Ursula von der Leyennek november elsején kellett volna átvenni hivatalát elődjétől, Jean-Claude Junckertől, de egyelőre nem állt össze a bizottság. Három biztos jóváhagyása még hátravan: a magyar, a román és a francia biztos az első körben nem kapta meg a szükséges támogatást, ezért a három országnak új biztost kellett kijelölnie. Ezeket az új biztosokat Ursula von der Leyen asszony elfogadta, de még hátravan az Európai parlament jóváhagyása. Ursula von der Leyen asszony abban bízik, hogy az új brüsszeli bizottság december elsején megkezdheti a munkáját.

Lavrov: Amerikai ivadék volt Abu Bakr al-Bagdadi

Az USA által kitalált ivadéknak nevezte az Iszlám állam vezérét az orosz diplomácia vezetője. Lavrov külügyminiszter visszhangozta Asszad szíriai elnök gyanúját: lehet, hogy Abu Bakr al- Bagdadi nem is halt meg – ahogy azt Trump elnök állította!

Az viszont biztos, hogy az amerikaiak hozták helyzetbe Abu Bakr al-Bagdadit azzal, hogy illegálisan megszállták Irakot és lerombolták az iraki államot. Abu Bakr al-Bagdadi egy olyan börtönben kezdte meg a karrierjét, mely az amerikaiak ellenőrzése alatt állt – hangsúlyozta Lavrov orosz külügyminiszter.

Moszkvában gyakran hangoztatták, hogy az Iszlám állam az USA által létrehozott politikai konstrukció, melynek a célja az, hogy vallás háborút folytasson Irán ellen. Megakadályozva azt, hogy Iránt és libanoni szövetségesét, a Hezbollah siita milíciát folyosó kösse össze egymással. A kapcsolat végül létrejött Szíriában, ahol az irániak és a Hezbollah együtt küzdöttek a kormánycsapatokkal az Iszlám állam ellen. Asszad szír elnök is azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy a saját céljaira használja ki az iszlamista fanatizmust a Közel Keleten.

Észak Korea üdvözölte Trump új tárgyalási javaslatát

„Bölcs politikai döntésnek” nevezte az USA elnökének elképzelését arra, hogy miképp lehetne kimozdítani a holtpontról az amerikai koreai tárgyalásokat Kim Myong Gil főtárgyaló. A nukleáris leszerelésről folyó tárgyalásokon ő képviselte hazáját. Most örömmel konstatálta, hogy Trump megszabadult „egy bajkeverőtől”. Nevet a koreai diplomata nem említett, de mindenki tudta, hogy John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóra gondol, aki a kemény vonalat képviselte Washingtonban.

Trump nemrég kijelentette: Egyelőre nem megyek Phenjanba

Kim Dzsong un ugyanis meghívta az amerikai elnököt Észak Koreába. Sajtóértekezletén Trump nem erősítette meg, de nem is cáfolta a meghívást. Közölte: egyelőre nincsenek meg a feltételei egy észak-koreai látogatásnak. Eddig három csúcstalálkozó volt: tavaly Szingapúrban , idén februárban Hanoiban, majd pedig nyáron a G7 csúcstalálkozó után. Akkor Trump Japánból érkezett a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalra. Át is lépett a vonalon. Így ő lett az USA első elnöke, aki Észak Korea földjére tette a lábát.

A tárgyalások azonban nem haladnak. Szingapúrban abban állapodtak meg, hogy Észak Korea leszereli nukleáris fegyverzetét és ballisztikus rakétáit, melyekkel elérheti akár az Egyesült Államokat is. Cserébe Amerika megszünteti a szankciókat, melyeket fojtogatják Észak Korea gazdaságát, ahol a lakosság jelentős része az éhséggel küszködik a fegyverkezési program miatt. A megállapodást mindkét fél másképp értelmezi: Washington szerint csakis akkor oldják fel a szankciókat, ha Észak Korea teljesítette a vállalásait és azt nemzetközi ellenőrök hitelesítették. Észak Korea szerint párhuzamosan kellene haladnia a leszerelésnek és a szankciók feloldásának. Látva a tárgyalások eredménytelenségét, Észak Korea újrakezdte rakéta kísérleteit. Nemrég nevezték ki a rakéta haderőnem parancsnokát az egész észak-koreai hadsereg vezérkari főnökévé.

Phenjanban felébredt a remény amikor Trump elnök kirúgta nemzetbiztonsági tanácsadóját. John Bolton ugyanis a kemény vonal híve volt. Ezért küldtek meghívót Donald Trumpnak. Aki közölte, hogy a személyes kapcsolatai nagyon jók Kim Dzsong un-nal, de az újabb találkozónak még nem érkezett el az ideje. Trump figyelmét jelenleg az iráni válság köti le, mert katonai csapással fenyegette meg az iszlamista rendszert, amiért az drónokkal támadta meg a világ legnagyobb olaj kitermelő helyét Szaúd Arábiában.

Kína újra vásárol szóját Amerikától

Ez enyhülést jelent a kereskedelmi háborúban, melyben Washington és Peking olyan megállapodást készít elő, mely nem oldja meg a problémákat, de lehetővé teszi a háborúskodás elkerülését. Mindkét fél tart ugyanis ettől. Mind Kínában mind az Egyesült Államokban belső feszültséget eredményezne az elhúzódó kereskedelmi háború. Trump ráadásul választási kampányt is folytat.

Trumpra szavaznak-e a farmerek, ha elhúzódik a kereskedelmi háború Kínával?

A kínaiak nem az amerikai farmerektől vették a szóját és a gabonát amióta Trump újabb büntető vámokkal sújtotta őket. Nagy csapás ez az amerikai farmereknek, akik ráadásul a rendkívüli időjárással is küszködnek.

„Csődbe megyek és sokan mások is így járhatnak” – nyilatkozta egy farmer Nebraska államban a Reuters tudósítójának. A gabona termesztő farmer, aki 1700 szóból álló kiáltványt tett fel a Facebookra furcsa módon nem Trumpot hibáztatja! Jövőre is rá akar szavazni! Pedig a rendkívüli időjárás épp a klímaváltozás következménye, melyet Trump tagad. Az USA elnöke kilépett a nemzetközi klíma egyezményből. A Kína ellen indított kereskedelmi háborúval pedig padlóra küldte a farmereket, akik a világ legnagyobb piacát veszítették el szinte egyik percről a másikra.

28 milliárd dolláros segély csomag

Trump is érzi, hogy baj van: hű támogatói a mezőgazdasági államokban egyáltalán nem azt látják hogy az az elnök, akire 2016-ban leszavaztak túlságosan eredményes politikát folytatna az érdekükben. Ezért a kínaiak büntető vámjaiból begyűlt pénzek jelentős részét a farmerek kapják. Két év alatt ez 28 milliárd dollárt jelentett, és az arany eső tovább hullik – egészen a jövő novemberi választásokig.

Mindez persze kevés a csőd szélén álló gazdák megnyugtatására. Bűnbakot kellett találni. Trump tanácsadói meg is találták. Érdekes módon nem Kínában pedig a kínaiak bírálatában a demokrata ellenfelek is egyetértenek. De a farmerek realisták: nem akarnak összeveszni egy 1,4 milliárd lakosú állammal vagyis azzal az óriási  piaccal, mely hosszú távon szinte mindent felvásárolhat – ahogy növekszik az életszínvonal a Mennyei Birodalomban. Trump is tisztában van ezzel: első nagykövete Pekingben épp Iowa állam ex kormányzója volt. Ez talán a legtipikusabb farmer állam, ahol egy bizonyos Hszi Csinping nevű kínai mandarin megkezdte az USA megismerését még a nyolcvanas években.

Amerikai hadügyminiszter az Európát fenyegető kínai és orosz veszélyről

Mark Esper védelmi miniszter Londonban kijelentette: Kína és Oroszország biztonsági kockázatot jelentenek és gazdasági problémákat okoznak Európának. Az amerikai hadügyminiszter arról próbálja meggyőzni a brit kormányt, hogy zárja ki a kínai Huaweit az ötödik generációs tenderből – nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.

Mike Pompeo külügyminiszter néhány hónapja Európában járt azzal a céllal , hogy a Huawei bojkottjára beszélje rá a NATO szövetségeseket. Csekély sikerrel járt. Magyarországon azt a választ hallhatta Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy a németeket és a franciákat követjük ebben a tekintetben. Sem Berlin sem pedig Párizs nem fogadja el az amerikai érvelést.

Lengyelország kizárja a Huaweit a saját piacáról

Az Európai Unió tagállamai közül egyedül Lengyelország döntött amerikai kérésre a Huawei ellen. Mike Pence alelnök és Morawiecki lengyel miniszterelnök szerződést irt alá erről Varsóban. Korábban Lengyelországban letartóztatták a Huawei egyik vezetőjét – kémkedés gyanújával.

Merkel kancellár Pekingben tárgyal

Németország számára Kína a legnagyobb kereskedelmi partner. Márpedig a kínaiak világossá tették: a Huawei kizárását az ötödik generációs tenderből olyan sértésnek tekintik, amelynek súlyos következményei lehetnek.

Mike Pence alelnök Németországot bírálta Varsóban

Az amerikai alelnök elsősorban azt rótta fel a németeknek , hogy nem teljesítik vállalt kötelezettségüket a NATO-ban vagyis nem költik a GDP 2%-át katonai célokra. Trump elnök ennek ellenére elfogadta Merkel kancellár meghívását Németországba. Az USA elnökének ez lenne az első hivatalos látogatása Berlinben.

Az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát és Oroszországot

Ez tavaly óta hivatalos doktrína Washingtonban. Ezt hangsúlyozta Mark Esper hadügyminiszter is Londonban. Ehhez képest Trump elnök a G7 csúcstalálkozón augusztus végén azt közölte: a következő csúcsra Miamibe szívesen meghívná Putyin elnököt is…

Az USA bekeríti Oroszországot?

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó három olyan államot keresett fel, melyek létfontosságúak Moszkva stratégiai biztonsága szempontjából: Ukrajna és Moldávia után Fehéroroszországban is látogatást tett egy magasrangú amerikai vezető. Minszkben több mint húsz éve nem láttak vendégül ilyen fontos amerikait hiszen az USA úgy könyvelte el Lukasenko rendszerét mint mely Putyin rendíthetetlen szövetségese.

Ukrajnában és Moldáviában olyan vezetés jutott hatalomra, mely távolodni kíván Moszkvától és közeledni az Európai Unióhoz és az Egyesült Államokhoz. Fehéroroszország mindeddig kitartott Putyin mellett. Vajon Bolton látogatása nem hoz-e fordulatot ott is? Ukrajna és Moldávia elsősorban azért fordult a Nyugathoz, mert onnan remélt támogatást súlyos gazdasági problémáinak a megoldására. Oroszország maga is számtalan gazdasági gonddal küzd és nemigen képes arra, hogy komoly támogatást nyújtson bárkinek is. Az amerikaiak ígérhettek pénzt Lukasenkonak arra az esetre, ha kicsit eltávolodna Moszkvától és közeledne a Nyugathoz.

Az EU és az USA versenyt fut Oroszországért és a másik három államért

Sem Brüsszel sem Washington nem akarja, hogy az oroszok Kínával fogjanak össze a Nyugattal szemben. Ezért is merült fel újra Putyin meghívása a nagyhatalmak csúcsértekezletére. Trump már kerek-perec kijelentette, hogy meghívja Putyint Miamibe. Macron elnök ezt az EU nevében ellenezte. A francia elnök ugyanis feltételhez kötné Putyin meghívását.

Macron csúcstalálkozót szervez Ukrajnáról. Ezen az Európai Uniót a francia elnökön kívül a német kancellár képviselné. A másik két résztvevő Oroszország illetve Ukrajna elnöke lenne. Ennek a konferenciának az eredményétől tenné függővé Macron francia elnök azt, hogy Putyin részt vehessen a nagyhatalmak következő csúcstalálkozóján, melyet jövőre Miamiban (USA) rendeznek meg.

A nő, aki több mint 100 millió ember adatait lopta el

A 33 éves Paige Thompson a Capital One Financial Corporation védelmi rendszerét törte fel. Ily módon 100 millió amerikai és 6 millió kanadai polgár adataihoz jutott hozzá. A 33 éves nőről csak annyit lehet tudni, hogy korábban egy informatikai cégnél dolgozott Seattle-ben. A bíróság döntése alapján augusztus elsejéig a hekker börtönben marad. Akkor dönt a bíró arról, hogy szabadlábra kerülhet-e óvadék ellenében?

Ilyen sok ember adatait még sohasem lopták el sem az Egyesült Államokban sem pedig Kanadában. Mindez azt mutatja, hogy a hekkerek és a védelmi rendszerek háborújában az utóbbiak nem állnak túlságosan jól. Ha egy magányos nőnek sikerült feltörnie a védelmi rendszert, akkor az nem lehetett túlságosan hatékony bár biztos, hogy méregdrágán vásárolták meg. A rendőrség egyelőre nyomoz abban az ügyben, tudni szeretnék , hogy a letartóztatott hekker magányos farkas volt-e, voltak-e segítői illetve kinek a megbízásából szerezte meg több mint 100 millió ember adatait. A meghekkelt cég kínos perek elé nézhet…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK