Kezdőlap Címkék USA

Címke: USA

Az USA és Magyarország – Orbán államtitkár Washingtonban

„Egy esetben van probléma, akkor, ha a liberálisok irányítják Amerikát. Ők ugyanis azt gondolják, hogy mindenhol a világban liberálisoknak kellene irányítaniuk az országokat”
– mondta a miniszterelnökség stratégiai államtitkára Washingtonban.

Orbán Balázs könyvének angol fordítását mutatta be az amerikai közvéleménynek. A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye, angol fordításban The Hungarian Way of Strategy, Orbán Viktor nézeteit népszerűsíti.

A könyvhöz Tucker Carlson is írt ajánlást. A Fox News sztár riporterét Orbán Viktor nyáron látta vendégül Magyarországon.

„Nincs semmi gond” a magyar-amerikai kapcsolatokban

Ezt is hangsúlyozta az államtitkár, aki nyilvánvalóan kincstári optimizmusról tett tanúbizonyságot hiszen Orbán Viktort a hírek szerint nem hivták meg Washingtonba arra a demokrácia csúcsra, ahol Biden az USA szövetségeseivel találkozik majd decemberben.

Maga Biden is bírálta Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét, de a nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Sullivan már egyenesen arról beszélt, hogy a korrupciós ügyeket fegyverként használva lehet megbuktatni a hasonló rezsimeket.

Blinken külügyminiszter édesapja korábban Budapesten volt nagykövet, és szponzorálta a CEU könyvtárát. Az Orbán kormány kipaterolta a CEU-t, amely Bécsbe költözött.

Trump elnök idejében ez nem okozott különösebb zavart hiszen Soros György a demokrata párt egyik fő szponzora. Most viszont a hatalomra került demokraták egyáltalán nem érzik úgy, hogy „semmi gond sincs az USA és Magyarország kapcsolatában”.

A Márki-Zay jelenség

Az ellenzék miniszterelnök jelöltjét épp akkor hívta meg Washingtonba a State Department amikor Orbán Viktor Trump elnöknél vendégeskedett. Korábban öt évig Márki-Zay Péter az Egyesült Államokban és Kanadában élt.

Magyarországon a kormánypárti sajtó egy része azzal gyanúsítja őt, hogy a CIA embere.

Nemrég a magyar külügy államtitkára Washingtonban azzal vádolta meg az USA-t, hogy beavatkozik a magyar belügyekbe amikor támogatja a Szabad Európa rádiót, amely bírálja a magyar kormányt.

Ebből látszik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nagyon is tisztában van azzal, hogy Washingtonban igencsak örülnének, ha elbukná a következő választást. Minthogy Brüsszelben hasonló a várakozás, ezért a magyar miniszterelnöknek ezúttal ellenszélben kell hajóznia. Pedig 1990-ben, az első demokratikus választáson ő is számíthatott az USA támogatására. Bush, akkori amerikai elnöknek ő mutathatta meg Budapestet a liberális Fidesz képviseletében. Nemcsak a republikánus Bush lelkesedett Orbán Viktorért, de a demokrata Bill Clinton is, aki 1998-ban őt támogatta a választási kampányban.

Azóta alaposan megváltoztak az idők. Orbán Viktor nem véletlenül támogatta Donald Trumpot a legutóbbi választáson. Tisztában volt azzal, hogy a Biden adminisztrációtól nem sok jót remélhet.

Orbán szlovén barátját bírálja az Európai Parlament elnöke

Janez Janza szlovén miniszterelnök nem fogadta az Európai Parlament küldöttségét, mely a nemzeti együttműködés rendszerének visszásságait kívánta feltárni. Helyette Twitteren Soros György bábjaiként jellemezte az Európai Parlament képviselőit. A célzást elutasította David Sassoli, az Európai parlament olasz elnöke. Sassoli szerint a célzás sértő és antiszemita.

Janez Jansa -Orbán Viktor legjobb közép-európai tanítványaként – akkor kapja elő Soros Györgyöt, ha épp a jogállam sérelmeiről vagy a sajtó szabadság megsértéséről érdeklődnek nála.

Szlovénia az EU soros elnöke

Ebben a félévben Szlovénia tölti be ezt a posztot, ezért különösen kínos, hogy Janez Jansa miniszterelnök nem fogta vissza magát. Ráadásul azt közölte az Európai Parlament elnökével: vegye tudomásul, hogy Szlovénia nem gyarmat!

Mark Rutte holland miniszterelnök is kifogásolta Janza viselkedését. Erre neki azt írta Twitteren, hogy nem Szlovéniában lövik le az újságírókat hanem Hollandiában. A szlovén miniszterelnök arra célzott, hogy Hollandia egyik legismertebb újságíróját a nyílt utcán lőtték le. Minden bizonnyal a maffia volt a megrendelő, amelynek ügyeiről az oknyomozó újságíró gyakran írt Hollandiában.

Janez Jansa olyan médiát szeretne mint Orbán Viktor, akinek sikerült óriási túlsúlyt kialakítani. A kritikus média a perifériára szorult miközben a közszolgálati és a kormánypárti televíziók, rádiók és újságok készségesen kiszolgálják a hatalmat. Brüsszel ezt kifogásolja, és ezért nevezik Soros lakájainak az Európai Parlament képviselőit, akik érdeklődnek arról, hogy mit is jelent a nemzeti együttműködés rendszere a gyakorlatban.

Orbánt és Márki-Zayt egyidőben fogadták Washingtonban

Orbán rendszere a külföldi tőkének és saját hatalmi érdekének rendeli alá a nemzeti érdeket és a polgárok jólétét. Aki ezt kifogásolja az Soros lakájának minősül. A média ellenőrzése azért kulcs fontosságú, hogy ki ne derüljön: sem nemzetről sem pedig együttműködésről nincsen itt szó hiszen a felülről lefelé irányított rendszerben kizárólag a döntéshozók érdeke érvényesül.

Orbán miután lepaktált a külföldi, elsősorban német tőkével, saját uralmi rendszerét építette ki. A célja az volt, hogy olyan rendszert építsen ki, amely elég pénzt termel ahhoz, hogy a választások idején megvásárolhassa a szavazók jóindulatát. Ha ez nem sikerül, akkor Orbán „kénytelen” lenne csalni mint Putyin, de az Európai unióban ezt picit nehezebb megvalósítani. Ezért kell a szuverenitást hangsúlyozni, hogy a hatalom gátlástalanul cselekedhessen. Amíg meg nem állítják. Washingtonban nem véletlenül fogadták egyidőben Orbán Viktort és Márki-Zay Pétert 2019-ben. Az utóbbit akkor még kevesen ismerték, de az USA nagykövetség felfigyelt rá.

A diktátor húga bekerült az Államtanácsba

Észak Korea fura ura előléptette 34 éves húgát, aki ezentúl a legfontosabb állami testület nevében nyilatkozhat. Kim Jodzsong a fontos nemzetközi tárgyalásokon mindig ott állt bátyja mögött.

Olykor meg is előzte őt: az Észak Koreában 1945 óta uralkodó Kim család első olyan tagja volt, aki Dél Korea földjére tette a lábát. Így készítette elő a két Korea vezetőinek csúcstalálkozóját. Jelenleg Kim Jodzsong Észak Korea propaganda főnöke és a diktátor „szóvivője”. Amikor Kim Dzsong un valamilyen oknál fogva eltűnik a nyilvánosság elől, akkor a külvilág a húgát lesi, hátha megtud valamit a diktátor állapotáról. Ez általában hiú remény, mert Észak Koreában a Kim család ügyei szigorúan őrzött államtitkok. Aki fecseg,meghal. A diktátor nagynénjének férje, aki egyben Kim Dzsong un mentora is volt, a kivégző osztag előtt végezte életét, mert Pekingben kissé túl sokat árult el a hatalom belső ügyeiről a nagy kínai szövetségesnek.

Észak Korea felértékelődött

Az Egyesült Államok létrehozta a Quad szövetséget Kína bekerítésére, de ebben Dél Korea nem vesz részt. Épp ezért Kim Jodzsong jelezte: készek találkozni a dél-koreai elnökkel persze nem feltételek nélkül. Közben viszont háborús tervekkel vádolta meg Washingtont. Ez azért érdekes, mert a diktátor húga szerepet játszott abban, hogy létrejöjjön a csúcstalálkozó Trump ex elnökkel Szingapúrban. Bátyjával együtt megtette a 60 órás vonat utat Hanoiba, ahol végül nem sikerült megállapodni Donald Trumppal. Kiderült, hogy csak PR eseményről volt szó, amely Trump belpolitikai érdekeit szolgálta.

Amíg jók voltak Peking és Washington kapcsolatai addig a kínaiak mérsékelni próbálták a duci diktátort, aki rendszeresen háborúval fenyegette az Egyesült Államokat. Most viszont az észak-koreai ballisztikus rakéták, amelyek nukleáris robbanófejet is tudnak az USA fölé szállítani, felértékelődtek. Nemrég hiperszonikus rakétát próbáltak ki Észak Koreában – emlékeztet a CNN, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a fegyverkezési program eddigi katonai vezetőjét kitették az Államtanácsból. Helyét épp az a Pak tábornok foglalta el, aki felelős a hiperszonikus rakétáért Észak Koreában.

Állhat-e nő a militarista dinasztia élén?

Erről vitatkoznak a szakértők Kim Jodzsong előléptetése kapcsán. A diktátor ugyanis gyakran tűnik el a nyilvánosság elől, és ilyenkor felröppennek a találgatások az egészségi állapotáról. A dél-koreai hírszerzés szerint a diktátor húga de facto a rendszer második embere függetlenül attól, hogy épp milyen állami vagy párt tisztséget tölt be. Dél Koreában azt gondolják, hogy Kim Jodzsong intézi a legfontosabb diplomáciai ügyeket is: a két Korea közötti viszonyt illetve az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatot.

A szakértők emlékeztetnek arra is, hogy Észak Koreában nem mindenki örül Kim Jodzsong gyors karrierjének: az év elején kitették a kormányzó párt nagyhatalmú politikai bizottságából, ahol csak póttag volt. Ez a büntetés állítólag azért érte, mert az ő parancsára robbantották fel a két Korea összekötő irodáját Keszon városában. Most a diktátor közölte, hogy visszaállítják a kommunikációt a két Korea között.

A dél-koreai hírszerzés nem hisz abban, hogy a diktátor húga második emberből első lehet. Hiába tagja a mindenható dinasztiának, de a tábornokok nem fogadnának el egy nőt a parancsnoki poszton, ahol Észak Koreában 1945 óta egy Kim családból származó férfi áll.

Adóalku: Orbán meghátrál az USA előtt?

17%-os globális társasági adót szeretne az Egyesült Államok és az Európai Unió , de az utóbbiban három állam ellenáll: Magyarország, Írország és Észtország.

„Nagyon optimista vagyok, hogy ennek a három országnak a csatlakozását is elérjük, mert igen keményen dolgozunk ennek érdekében” – jelentette ki Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. Aki elmondta, hogy októberben a G20 csúcstalálkozón már alá is írhatják a globális társasági adóról szóló nemzetközi egyezményt.

Minden a háttér alkukon múlik, mert hivatalosan mind Magyarország mind pedig Írország és Észtország kitart az alacsony társasági adó mellett.

A kelta tigris

Írország épp annak köszönheti gyors GDP növekedését, hogy a helyi kormány rájött: alacsony társasági adóval magához csalogathat világcégeket is. Így is történt: az Apple és a Google európai főhadiszállása Írországban van. Ott számolják el uniós forgalmuk jórészét. Ezzel érte el azt Írország , hogy az egy főre jutó GDP dinamikusan nőtt, és a második helyre került az Európai Unióban. Az első helyen Luxemburg áll, amely szintén kedvező adózási rendszerével vonzza magához a nagy cégeket elsősorban Franciaországból és Németországból, ahol magas a társasági adó.

Franciaország és Németország ezért is támogatja lelkesen az USA kezdeményezését.

Miért kell nagyon az adóbevétel?

A pandémia miatt mindenütt óriási támogást nyújtottak és nyújtanak az államok a gyengélkedő gazdaságnak. Ez óriási költségvetési hiányt és növekvő államadósságot jelent. Ennek csökkentésére használnák fel a megnövekedett adóbevételeket hiszen a hazai cégeket vissza lehetne csábítani: adózzanak otthon!

Mivel zsarolhatják az ellenállókat? Yellen pénzügyminiszternek az az elképzelése, hogy

amennyiben Magyarország kitart a 9%-os társasági adó mellett, akkor a különbözetet mégiscsak be kellene fizetnie a szóbanforgó cégnek, de azt nem Magyarország hanem a multi hazája kapná meg. Így a cég több adót fizetne, de azt nem Magyarország kapná meg.

Ezzel ösztönöznék Orbán Viktor kormányát arra, hogy elfogadja a globális társasági adót, melyet már a világ 130 állama elfogadott.

Orbán pókert játszik a Biden adminisztrációval, és ez az egyik lap.  A magyar miniszterelnök attól tart, hogy az amerikai adminisztráció – az EU jóváhagyásával – meg akarja buktatni őt. Az ellenállás adó ügyben ennek a párharcnak része, amelynek az árát lehet, hogy Magyarország fizeti meg.

1 (azaz egy) Magyarország

Az a nagy büdös helyzet, hogy 1 (azaz egy) Magyarország van. Tehát 1 (azaz egy). Ennek a Magyarországnak – tetszik, nem tetszik – e pillanatban még nem tudni, mekkora százalékban, de óvatos becsléssel is igen jelentős százalékban, része az ellenzék,  tokkal-vonóval.

Az összes ellenzéki politikus, mind egy szálig, szeretem vagy nem szeretem, magánügy, az összes ellenzéki szimpatizáns, mind egy szálig, valamennyi ellenzéki választó, fiatal és öreg, diplomás és nem diplomás, szegény és gazdag, Fradi drukker és a foci szó hallatától okádni képes honfiú és honleány, kirándulni szerető és az is, aki néha kinéz az ablakán, satöbbi: az is, aki egzisztenciáját féltve és mindentől rettegve legfeljebb csak otthon, zárt ajtók és ablakok mögött, a borotválkozó tükörnek meri halkan megvallani, hogy nem stimmel itt semmi sem, s az is, aki naponta bátran el-elordítja, le-leírja, hogy Magyarország történetének egyik legmocskosabb, legzüllöttebb és leghazugabb hatalma regnál éppen.

A fentiek tehát mind egy szálig Magyarország részét képezik. Magyarország nemcsak Orbáné, Semjéné, Rogáné, Ráhelé, Tiborczé, Mészárosé, hanem Lacié és Marié is, Pistáé és Kareszé is, Edité és Ibolyáé is, viceházmesteré és akadémikusé is, magyarul is csak középfokon beszélőé is, meg azé is, aki hét nyelven képes elküldeni a hatalmon lévőket oda, ahová épp kedve kerekedik.

Szóval Magyarország 1 (azaz egy).

Ha pedig ez így van, márpedig így van (legalábbis mindaddig, amíg az ország hatalmasai nem vélekednek úgy, hogy ezek, azok vagy amazok valójában nem is részei az országnak, amiért aztán hazafias kötelességüknek tekintik, hogy e hon múltjából vett példák nyomdokain járva – sok-sok megoldás kínálkozik – gondoskodjanak a fent említettek eliminálásáról), szóval, ha Magyarország e pillanatban még 1 (azaz egy), akkor a kormánynak és a Pisták, Marik, Kareszok, Ibolyák pénzéből jóllakatott csicskásainak, propagátorainak, bérért és fizetésért csatasorba állított szószólóinak nem gúnyolódniuk kellene a tegnapi előválasztási kudarcon, hanem elemi kötelezettségük lenne azonnali hatállyal szigorú vizsgálatot követelni, s kivizsgáltatni a történteket.

Ugyanis a tegnapi napon Magyarországot (ami 1 – azaz egy) nemzetbiztonsági támadás érte, mégpedig igen súlyos. Olyan támadás, amely komoly erőket és még komolyabb anyagi forrásokat feltételez, s amelyhez hasonló beláthatatlan következményekhez vezetne.

Ez a támadás történhetett országon belülről, de történhetett országon kívülről. Ám akárhonnan is, az 1 (azaz egy) ország nemzetbiztonsága megköveteli az eset teljeskörű vizsgálatát és feltárását.

Ez minden valamire való országban így történne: a valamire való országokon kívülieket pedig a jó ízlés okán meg sem érdemes említeni, még akkor sem, ha a jelenlegi magyarországi hatalom legszűkebb baráti, üzleti és politikai érdekközösségének meghatározó részét is képezik. Az USA-ban például különleges ügyész, hatalmas stábbal, két éven át vizsgálta az orosz beavatkozást.

Minden további megnyilatkozás, amely tehát nem a történtek kivizsgálását sürgeti, hanem az ellenzék bénaságán, ügyetlenségén vagy felkészületlenségén élcelődik, valójában indirekt bizonyítéka annak, hogy a hatalom, saját kezével vagy mások mocskos mancsát igénybe véve belemaszatolt az előválasztás számítógépes rendszerébe.

Förtelmes előjelek 2022-re. Ha az eset kivizsgálatlanul marad, akkor az Orbán-rezsim – akár külső erők támogatását is igénybe véve – hideg polgárháborút hirdetett meg.

Mitt Romney: „Magyarország, Amerika modellje?”

Mitt Romney szenátor pénteken a Fox News műsorvezetőjét, 
Tucker Carlsont vette célba az amerikai alkotmány elfogadásának évfordulója alkalmából tartott beszédében. Romney a Brigham Young Egyetem Utah-i Wheatley Intézetében az Alkotmány Napja alkalmából szeptember 17-én mondott beszédet, és figyelmeztetett, hogy az alkotmányos „védőkorlátok” veszélyben vannak.

Anélkül, hogy Carlsont név szerint említette volna, Romneyt bírálta a Fox News személyiségét a közelmúltbeli magyarországi utazásáért, ahol interjút készített Orbán Viktor jobboldali miniszterelnökkel. Romney azt mondta:

„Egy prominens tévészakértő Magyarországra utazott, hogy magasztalja Orbán Viktort, hogy példakép legyen számunkra.”

„Orbán cenzúrázza hazájában a médiát, figyelmen kívül hagyja a nép akaratát a választásokon, vagyont halmoz fel magának és barátainak.

Nem véletlen, hogy Magyarországot a fejlett világ legkevésbé szabad, legkevésbé demokratikus országai közé sorolják” – mondta a szenátor.

Romney pénteki beszéde során kritizálta az amerikai alkotmány potenciális fenyegetését, és kiemelte a január 6-i halálos capitolumi lázadást, amelynek célja a 2020-as elnökválasztás ratifikációjának megakadályozása volt.

Romney azt is elmondta, hogy az USA-nak meg kell védenie a demokráciát és a szabadságot az autoriterizmus fenyegetéseivel szemben az olyan államokban, mint Oroszország és Kína.

„Az alapítók köztársaságot adtak nekünk. Ahogy Benjamin Franklin mondta, rajtunk múlik, hogy megtartjuk -e” – fejezte be Romney.

Kaczynski: nincs Polexit!

Lengyelország az Európai Unióban akar maradni szuverenitását megőrző államként – hangsúlyozta Jaroslaw Kaczynski. A legerősebb kormánypárt vezetője szerint csakis az ellenzék találta ki a Polexit kifejezést.

Lengyelország egyértelműen az Európai Unióban látja a jövőjét – mondta Kaczynski a Pap hírügynökségnek adott interjúban. Azzal érvelt a szuverenitás mellett, hogy az erős tagállamok – elsősorban Németország – eszközként használják fel Brüsszelt érdekeik érvényesítésére.

A varsói kormány alternatív tervet készül bemutatni Brüsszelben, amely szerinte jobban szabályozná az Európai Unió működését.

Varsói sokk

Még nem is oly rég a lengyel jobboldalon nem számított ritkaságnak az, hogy azt fejtegessék: az Európai Unión kivül is van élet. A Polexitet egyáltalán nem a baloldalon találták ki Lengyelországban. Csakhogy két aprócska tény gyökeresen megváltoztatta a jobboldali elit gondolkodását Varsóban.

Az afganisztáni kivonulás a vészcsengőt szólaltatta meg Kaczynski környezetében: mennyire vehetjük ezek után komolyan az USA garanciáit Európában? Kész-e megvédeni a Biden kormányzat Lengyelországot az orosz nyomással szemben?

A második pofon épp ehhez kapcsolódik: Merkel kancellár elérte, hogy az Északi Áramlat II orosz gázvezeték az USA bírálatai és szankciói ellenére akadálytalanul szállíthasson földgázt Oroszországból Németországba. Korábban Jaroslaw Kaczynski a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította a német-orosz földgáz szerződést.

Az Egyesült Államok mégiscsak belement ebbe, és ezt árulásként élte meg a Kaczynski kormányzat.

A nemzetközi színtér tehát igen felhőssé  vált. Ezért utasítja el oly elszántan a Polexitet Lengyelország erős embere. Akinek éppúgy hiányoznak az európai pénzek mint Orbán Viktornak. Egy szempontból viszont előnyösebb helyzetben van mint magyar barátja: csak 2023-ban lesznek választások. Ott viszont lesz egy ellenfele Donald Tusk személyében, aki Európa és Amerika maximális támogatását élvezi. Ezzel szemben Kaczynski csak Orbán Viktor barátságával dicsekedhet …

Iszlamista terroristák pere kezdődött meg Párizsban

Több mint 130 embert öltek meg a francia fővárosban és környékén iszlamista kommandósok 2015 novemberében. A most kezdődő per számos kérdést felvet, de nem biztos, hogy választ kapunk rá, mert a vallomások egy részét 50 évre titkosítják.

8 kommandós csapat gyilkolt szinte egyidőben Párizsban és a környéken, hogy ily módon is megnehezítsék a védekezést. A francia hatóságokat teljes meglepetésként érte a támadás, melyet az iszlamista gyilkosok azzal indokoltak, hogy a Charlie Hebdo című hetilap karikatúrákat közölt Mohamed prófétáról. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vállalta a felelősséget az akciókért, melyet azután Belgiumban is folytattak. Ott a halálos áldozatok száma 32 volt.

Amerikai hibák

Az USA és szövetségesei mondvacsinált ürüggyel bevonultak Irakba, hogy leszámoljanak Szaddám Huszein rendszerével. A diktátort elfogták és felkötötték. A hadsereget és a titkosszolgálatokat feloszlatták. Többezer jól képzett tiszt került az utcára. Közülük sokan beléptek az Iszlám Állam nevű terrorszervezetbe. Ez az iszlamista szervezet az Al Kaida iraki szárnyából alakult meg, és három éven keresztül uralkodott Irak és Szíria szunnita muzulmán területein. Az amerikaiak azzal követték el a második hibát, hogy elnézték az Iszlám Állam megerősödését, mert ellensúlyt kerestek a siita Iránnal szemben.

A harmadik amerikai hiba az volt, hogy jóváhagyták Erdogan török elnök és az Iszlám Állam együttműködését. Ennek eredményeképp Erdogan fia árusította az Iszlám Állam olaját a világpiacon. A török titkosszolgálat is együttműködött az Iszlám Állammal. Szaddám Huszein tisztikarának jó részét a Szovjetunióban képezték ki, ezért sokan közülük kiváló orosz kapcsolatokkal rendelkeztek.

Az Iszlám Állam franciaországi és belgiumi terrorakcióit katonai precizitással Szaddám Husszein egykori tisztjei tervezték meg, és a szervezés során igénybe vették a török és az orosz titkosszolgálat segítségét is. Ezért érte meglepetés a francia terrorelhárítást, amely nem számított ilyen professzionálisan megszervezett merényletsorozatra Párizsban és a környéken.

Franciaországban, ahol a rendőrség és a titkosszolgálatok egyetlen vezetőjét sem vonták felelősségre a merényletsorozat miatt.

A CIA Afganisztánban marad?

Arról nyilatkozott William Burns a CIA igazgatója, akit az egyik legfőbb felelősnek tartanak az USA kudarcáért, hogy a CIA Afganisztánban marad.

A hírszerző főnök most azt mondta, hogy „hibernálják” hálózatukat. ugyanakkor az amerikaiak kémei életveszélyben vannak a tálibok országában, és aligha valószínű, hogy sietnének életüket áldozni Washingtonért, amely ilyen csúnyán cserbenhagyta őket.

Egy magát megnevezni nem kívánó magyar titkosszolgálati szakértő  szerint Williams Burns szépíti a helyzetet, hogy így mentse a látszatot.

„A tálibok mögött felsejlik a pakisztáni titkosszolgálat, amely nagyon önjáró és kiszámíthatlan partnere az Egyesült Államoknak. Az biztos, hogy Pakisztán információval és kiképzéssel segítheti a tálibokat. Az iráni és a török titkosszolgálat is profitálhat a káoszból” – nyilatkozta egy magyar titkosszolgálati szakértő a HVG-nek.

Az USA a saját csapdájába esett bele

A pakisztáni titkosszolgálat az amerikaiak kérésére szervezte meg a tálib mozgalmat azt követően, hogy a szovjet hadsereg lerohanta Afganisztánt. Válaszul Moszkva felrobbantotta a pakisztáni elnök helikopterét.

A tálibok és az amerikaiak oldalán harcolt akkoriban Oszama bin Laden, aki azután Afganisztánban szervezte meg a szeptember 11-i terrorakciót az USA ellen. Az amerikaiak épp emiatt vonultak be Afganisztánba.

20 év alatt alaposan megváltozott a diplomácia képlet Ázsiában.

A feltörekvő Kínával szemben az USA szövetséget hozott létre, melynek egyik kulcs állama India. Az amerikai-indiai szövetség, amely Trump elnök idejében jött létre, óriási csapást mért Pakisztánra, amely esküdt ellensége Indiának. A tálibok emiatt terrorakciót hajtottak végre India kabuli nagykövetsége ellen.

A pakisztáni titkosszolgálat újra a tálibok támogatója lett, de míg ez a nyolcvanas években az USA támogatását jelentette, most épp ellenkezőleg: az USA ellen szövetkeztek.

Muzulmán blokk az USA ellen

Afganisztán, Pakisztán és Irán egyaránt USA ellenfelévé vált, és párhuzamosan egyre javult a három állam viszonya Kínához. Bár a tálibok és Pakisztán lakosságának többsége szunnita muzulmán míg Iránban a siita irányzat az államvallás, ez nem kell, hogy megzavarja az államok együttműködését.

A kínaiak évtizedek óta kiváló kapcsolatokat ápolnak Pakisztánnal. Amikor megérkezett a kínai védőoltás Pakisztánba, akkor azt a miniszterelnök fogadta a repülőtéren.

Irán Kína legnagyobb olajszállítójává vált noha az USA szankciókkal próbálja megfojtani az iszlamista rendszert.

A kínai külügyminiszter találkozott a tálib vezetőkkel Tiencsinben nem sokkal Kabul elfoglalása előtt.

A tálib vezérek ígéretet tettek, hogy nem indul meg az iszlám dzsihád Kelet felé, ahol a Hszincsiang-Ujgur tartományban többmillió muzulmán él – szigorú kínai ellenőrzés alatt.

Cserébe Kína gazdasági együttműködést ígért.

Peking persze több húron is játszik: megpendítette azt a gondolatot, hogy az ENSZ békefenntartó csapatokat küldhetne Afganisztánba. Ehhez viszont szükség lenne mind az USA mind pedig Kína szavazatára a Biztonsági Tanácsban, hogy Oroszországról már ne is beszéljünk.

CSERBENHAGYÁS

Két évtized után a NATO fegyveresei elhagyták Afganisztánt, és a tálibok napok alatt elfoglalták az országnak korábban a kabuli kormány által ellenőrzött területeit, a NATO-országok által kiképzett és felfegyverzett hadsereg ellenállás nélkül kapitulált.

Maga a két évtizeddel ezelőtti beavatkozás valószínűleg ugyanolyan tévedés volt, mint korábban a Szovjetunióé: akkor a szovjet hadsereg kényszerült megszégyenülve az ország elhagyására, most a NATO. Van azonban egy fontos különbség.

Azt nyilatkozta az ATV-ben egy magyar biztonságpolitikai szakértő, hogy Afganisztán nem érett a nyugati típusú demokráciára, és aki ilyesmit próbál ott megvalósítani, az szükségképpen belebukik. Annyiban ez talán igaz lehet, hogy

nincs az országban az iszlámhoz mérhető integráló erő, tehát külföldi katonai támogatás nélkül minden más társadalomszervezési kísérlet – akár a szovjet támogatású „szocialista”, akár a NATO-támogatású nyugatias – szétesik.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem élnek tömegesen olyanok Afganisztánban, akik szívesebben élnének egy – nevezzük így – nyitottabb világban, mint az iszlám emirátus, amit a tálibok most létrehoznak.

Például azok a nők, akik szívesen éltek eddig az emancipációnak azzal a fokával, ami az elmúlt két évtizedben ott megvalósult, szívesen tanulnak, dolgoznak, ami – mint az az elmúlt napokban kiderült – az emirátusban nem lesz lehetséges. Az afganisztáni lakosságnak ezt a részét szemlátomást nem sikerült olyan politikai erővé szervezni, amely belső bázisa lehetett volna a NATO-barát államnak, erőt adott volna hadseregének, és legalább alkupozíciót jelentett volna a tálibokkal szemben. Ez a dolog egyik fele.

A másik azonban az, hogy ha egyszer a NATO-hadseregek bevonultak Afganisztánba, ott két évtizeden át fenntartottak egy többé-kevésbé világi államot, és hozzászoktatták legalábbis a városi lakosság egy részét ezekhez a szabadabb viszonyokhoz, akkor nem lehet őket egyik napról a másikra védtelenül ott hagyni a tálibok kényére-kedvére.

Azokat, akik a NATO-alakulatok segítőjeként, személyzeteként dolgoztak az elmúlt években, azokkal szemben éreznek némi felelősséget, és megpróbálják őket kimenekíteni az országból – hiszen, ha maradnak, minden bizonnyal lemészárolják őket –, a többiekkel szemben azonban szemlátomást nem.

Ez pedig csúnya cserbenhagyás. Szerintem a nyugati világnak erkölcsi kötelessége, hogy a menekülőknek menedéket nyújtson, lehetőleg a szomszéd országokban, de ha ez nem megy, Európában vagy Amerikában. És

mivel az afganisztáni katonai akcióban Magyarország is részt vett, ez a kötelezettség Magyarországra is vonatkozik.

Akkor is, ha az Orbán-kormány ilyesmire nem lesz hajlandó, és ellenzéke sem fogja ezt számon kérni tőle.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK