USA Archives Page 12 of 33 › Független Hírügynökség

Ukrajna: „nincs idő az árulókra!”

Kenderessy Milán

-

2022-04-02

Lecsuktak két állambiztonsági tábornokot – közölte Zelenszkij ukrán elnök. Egyikük a kulcsfontosságú belső elhárítás főnöke volt a titkosszolgálatnál, a másik pedig Herszon tartomány biztonsági főnöke.

Ez az első alkalom, hogy Ukrajnában amikor magasrangú személyek árulását említik Ukrajnában. Putyin elnök nagyonis számított ilyen árulókra villámháborús tervei során, de elképzelése elbukott, mert az állambiztonság megvédte Zelenszkij elnököt, akit az oroszok meg akartak gyilkolni, hogy helyére számukra megfelelő embert ültessenek.

Amióta Zelenszkij az elnök Ukrajnában alaposan átszervezték az állambiztonsági szolgálatot, amely a KGB utód szervezete Ukrajnában. Putyin épp a régi KGB-s kollégákban bízott, de csalódnia kellett. Az új állambiztonsági tisztikart Amerikában képezték ki illetve át, és ennek eredményeképp éppúgy ellenálltak az orosz nyomásnak mint a hadsereg tisztikara.

A Krímben mindez másképp volt

Amikor Putyin parancsára az orosz szpecnaz alakulatok megszállták az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet 2014-ben, az ott állomásozó ukrán erők parancsnoka egy admirális volt. Aki abban a pillanatban elárulta Ukrajnát amikor rádöbbent: ellenkező esetben az orosz különleges alakulatok elteszik láb alól. Így került a Krím Putyin kezére szinte puskalövés nélkül. Nyilvánvalóan ez is befolyásolhatta az orosz elnök döntését amikor villámháborút tervezett. Az ukrán hadsereg és az állambiztonság ellenállt, és ez szinte megoldhatatlan feladat elé állította Putyint: katonai erővel kellene elfoglalnia olyan nagyvárosokat mint Kijev és Harkov, de ez lehetetlenné tesz minden oroszbarát politikai kibontakozást.

Putyin az USA-t is alábecsülte

Az amerikaiak csúfos távozása Afganisztánból húszéves megszállás után, az USA komoly meggyengülésének tűnhetett az orosz elnök számára. Azt hihette, hogy az amerikaiak éppúgy feladják Ukrajnát ahogy korábban Afganisztánt. Csakhogy Ukrajna az amerikai stratégiai tervekben sokkal fontosabb szerepet játszik mint Afganisztán. Oroszország és az Európai Unió együttműködését ezen a stratégiai ponton lehet a legjobban megakadályozni.

Ily módon állíthatta helyre az USA a vezető szerepét a nyugati világban.

Oroszországgal pedig az USA példát akar statuálni: így jár egy magát világhatalomnak képzelő ország, ha nem fogadja el az amerikai világrendet! Az amerikaiak az oroszok gyenge pontját, a gazdaságot célozták meg. Putyin belelépett a csapdába. Ha az orosz elit időben eltávolítja őt, akkor talán az utód megbékélhet a Nyugattal mindenekelőtt az USA-val. Mivel ennek az esélye csekély, Oroszország olyan lejtőn indulhat meg lefelé, melynek nem látszik a vége. Nemcsak a világhatalmi álmoknak lőttek, de a modern Oroszországnak is. Iránhoz hasonlíthat az orosz jövő. Az Ész bajjal jár szerzőjét Iránban érte a halál. Talán Putyinnak nem ártott volna az eszét jobban használnia, mert ő sem olyan Oroszországról álmodott, amely a világ perifériáján szlavofil lázálmokba menekül a kínos valóság elől.

Washington: minden cégnek választania kell a Nyugat és Oroszország között

Polonius

-

2022-03-31

0

Washington: minden cégnek választania kell a Nyugat és Oroszország között

Putyin háborúja Ukrajna ellen döntő fordulatot hozott a világgazdaságban az USA értékelése szerint, és ebből minden vállalkozónak le kell vonnia a tanulságot: a Nyugat vagy Oroszország?!

„Az Egyesült Államok mindenkit szankcióval sújt, aki segíti Oroszországot abban, hogy elkerülje a szankciókat”

– fogalmazta meg az amerikai politika lényegét az a washingtoni pénzügyi államtitkár, aki koordinálja a büntető intézkedéseket Oroszország ellen. Wally Adeyemo most Európában tárgyal, hogy egyeztesse az újabb szankciókat Oroszországgal szemben.

Nagyon sok amerikai és európai cég kivonult vagy legalábbis felfüggesztette a működését Oroszországban miután Putyin megkezdte háborúját Ukrajna ellen február 24-én. Néhányan azonban maradtak mint a Burger King vagy a Marks and Spencer, mert franchise rendszerben működnek Oroszországban.

A kivonulók helyét betölthetik kínai vagy indiai cégek. Az amerikai államtitkár őket is megfenyegette:

„Ezeknek az országoknak, ezeknek a cégeknek, ezeknek az egyéneknek dönteniük kell. Választhatnak úgy, hogy támogatják Oroszország törvénytelen invázióját Ukrajnában vagy pedig folytatják üzleti kapcsolataikat azzal a 30 országgal, amelyek szankciókat alkalmaznak Oroszországgal szemben.”

A washingtoni pénzügyi államtitkár elmondta a BBC-nek, hogy a világgazdaság dollárban, fontban és euróban számol. Ha valaki ebben a pénzügyi világban részt akar venni, akkor

„részt kell vállalnia a szankciókban is!”

Mi lesz az orosz rubellel? Az árfolyam nagyot esett Putyin inváziójának kezdetén, de azóta visszakapaszkodott. A rubel árfolyam csökkenésében döntő szerep jutott annak, hogy a szankciók megakadályozták az orosz nemzeti bankot abban, hogy hozzáférjen deviza tartalékához, és abból támogassa a rubelt.

Oroszország azonban az Európai Unió legnagyobb olaj és földgáz szállítója, ily módon továbbra is pénzhez jut.

Putyin rubelben kéri a földgáz árát

„Az európai pénzek már nem a háborút finanszírozzák. Az oroszok arra költik ezt a pénzt, hogy a rubel árfolyamát javítsák”

– hangsúlyozta az amerikai államtitkár.

Az orosz kormány minden exportáló céget arra kötelezett, hogy a megszerzett külföldi devizát azonnal rubelre váltsa.

„Ezt a pénzt immár Oroszország nem költheti a háborúra Ukrajnában. A célunk az, hogy a Kremlt választásra kényszerítsük az orosz gazdaságot, az orosz szükségleteket pénzeli vagy pedig a háborút?!

Washington célja, hogy minél előbb végetérjen a háború nem pedig az, hogy megváltozzon Oroszország politikai rendszere”

– hangsúlyozta Adeyemo amerikai pénzügyi államtitkár, aki a BBC-nek nyilatkozott.

Lázár politikai feltámadása?

ki

-

2022-03-27

0

„Én azt gondolom, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajnával szemben. Ez nagyon súlyos probléma, mert megtámadtak egy országot, amely független akar lenni. Örülök, hogy az Európai Unió most minden olyan ország mellett kiáll, amely független akar lenni, mert ha Ukrajnának jár a függetlenség és a szabad döntési jog, akkor Magyarországnak és Lengyelországnak is jár” – nyilatkozta Lázár János egykori kancellária miniszter, a Fidesz egyik önjelölt trónörököse a HVG-nek.

Ez a nyilatkozat alaposan eltér Orbán Viktor álláspontjától, aki egyáltalán nem siet agresszornak nevezni Vlagyimir Putyint. Rábízza ezt Németh Zsoltra, aki kiadta a Ruszkik haza! jelszót. Vagy Lázár Jánosra, aki épp Márki Zay Péter ellenfele a választáson.

Orbán Viktor nem Putyin hanem a saját választói miatt nem siet elítélni az orosz agressziót. Hosszú évekig tartott amíg a magyar szabadságharcos fideszes narratívából oroszbarát reálpolitika lett. Ma a reálpolitika oroszellenességet sugall Orbán Viktornak is. Aki a valóságban el is árulta Putyint, de erről nem kívánja választóit tájékoztatni, mert minden szavazatra szüksége van. Nem kíván Boriszov bolgár ex miniszterelnök sorsára jutni, akinek a korrupciós ügyei iránt ugyancsak érdeklődik az európai ügyészség.

Mit akar az USA?

Olyan egységes Nyugatot, amely San Franciscotól Záhonyig tart, és amely nemcsak katonailag szövetséges, de gazdaságilag is együttműködik, hogy szembeszálljon az orosz és a kínai kihívással. Orbánnak ebbe a rendszerbe kell beilleszkednie, ha túl akarja érni a válságot, amely mindenképp bekövetkezik Magyarországon még az idén.

Az USA budapesti nagykövetsége a 2018-as választások előtt megkereste Lázár Jánost, aki akkor kancellária miniszter volt, és ajánlatot tett neki: nem kíván-e Orbán Viktor örökébe lépni? Lázár nagyon is kíván, de reálisan felmérve az esélyeket, akkor aligha mondhatott igent. Sietve tájékoztatta is Orbán Viktort az amerikai ajánlatról. Ezek után Lázár tetszhalottá vált a politikában.

2022-ben azonban új helyzet van. Az Ukrajna elleni orosz agresszió mindent megváltoztatott: az Orbánt igen mérsékelten kedvelő amerikai vezetés átvette az irányítást Európában is. Washington nyugati egységet akar, és ezt elfogadták az EU nagyhatalmai: Németország és Franciaország is. Orbánnak be kell állnia a sorba, már persze, ha beengedik.

A fiatal Orbán Viktor az USA kedvenceként kezdte politikai pályafutását. Szembeszállt Amerikával amikor Washingtonban demokrata adminisztráció volt hatalmon. Trump idejében azonban fordulat következett be. Orbán hozzákötötte sorsát Trumphoz, aki a választáson elbukott. A republikánusok azonban továbbra is erősek Washingtonban. Ősszel a választásokon többséget szerezhetnek a kongresszusban, és ezzel béna kacsává változhat Biden adminisztrációja.

Ha tehát az USA meg akarja buktatni Orbánt, akkor erre kevés ideje van. Európában kevés könny hullana utána, de az amerikai republikánusok kérdéseket tehetnének fel arról, hogy milyen szerepe volt az amerikai diplomáciának Orbán bukásában.

A nyugati nagykövetségek egyértelműen az ellenzéket támogatják Budapesten, de Orbán eltávolítását csakis az amerikaiak érhetik el. Ha akarják. Ukrajna után ugyanis akkor újabb válság góc keletkezne a térségben, és erre senkinek sincsen szüksége. Az ismert rossz jobb lehet az ismeretlen újnál Magyarországon.

Lázár azonban készenlétben áll. Képviselheti a Fidesz nyugatos vonalát, amely hajlandó lehet valamiféle nemzeti egységre tekintettel a nemzetközi helyzetre.

Csakhogy egy esetleges nemzeti egységkormány is óriási társadalmi – gazdasági válságra kell, hogy felkészüljön. A magyar politikai elit pedig már többször is bizonyította: erre bizony képtelen hatékony és demokratikus módszerekkel.

Sokat tud az USA az Ukrajna elleni hadműveletről?

Kenderessy Milán

-

2022-03-24

0

Sokat tud az USA az Ukrajna elleni hadműveletről?

Putyin elnököt nyugtalanítja, hogy az USA túl sokat tud az orosz hadműveletről. Elsősorban a vezérkari főnök helyettesét, az ukrajnai hadművelet kitervelőjét okolja a kudarcért.

Igor Kosztyjukov tábornok kirúgása küszöbön áll vagy már meg is történt – az amerikai hírszerzés szerint. Putyin dühének másik célpontja maga a hadügyminiszter Szergej Sojgu. Bár régóta kebelbarátok, de a hadügyminiszter 12 napja nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Korábban az amerikai hírszerzés azt jelezte, hogy Putyin nem nevezett ki főparancsnokot az ukrajnai hadművelethez hanem Sojgu hadügyminiszterre bízta az irányítást. Csakhogy kezdetben kétnapos villámháborúról volt szó, amely csúfos kudarcot vallott. Sojgu nem katona hanem a KGB-ben szolgált együtt Putyinnal.

Az orosz elnök megorrolt másik régi KGB-s haverjára, az FSZB főnökére is. Alekszandr Bortnyikov számlájára írja a katasztrofálisan gyenge hírszerzést Ukrajnában. Az sem erősítette Bortnyikov tábornok pozícióját, hogy az ukrán hírszerző szolgálat azt terjeszti róla: Putyin örökébe kívánna lépni,hogy véget vessen a harcoknak Ukrajnában és kibéküljön a Nyugattal.

Ki a vakond?

Jelen pillanatban a katonai kémelhárítás ezt keresi az FSZB legfelső vezetői között – nyilatkozta egy orosz szakértő, Andrej Szoldatov a New Yorker című lapnak. A dühös Putyin már nemcsak azt kérdezi, hogy miért működött olyan rosszul a hírszerzés Ukrajnában és miért oly gyenge az orosz hadsereg teljesítménye, hanem azt is, hogy miért tudnak olyan sokat a britek és az amerikaiak minderről?

Miután Putyin már FSZB-s tiszteket is lecsukatott, ezért senki sem meri megmondani nyíltan a véleményét az elnöknek még a legfelső katonai és titkosszolgálati vezetők közül sem – állítja az orosz szakértő. Szerinte az orosz hírszerzés tudta, hogy Ukrajnában nem fogja virággal üdvözölni a helyi lakosság az orosz tankokat, de nem merték ezt megmondani Putyinnak!

Veszélyben van-e Putyin?

Szoldatov szakértő szerint nincsen. A ZDF Heute műsorában elmondta, hogy Putyinnak két személyes testőr szolgálata van. Az orosz elnök gyakran mesél arról bizalmas körben, hogy már túlélt 12 vagy 13 gyilkossági kísérletet.

Mások másképp látják: az amerikai hírszerzés egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú vezetője szerint az orosz elit jelentős része Putyint hibáztatja az ukrajnai háborúért, amely egyáltalán nem az orosz tervek szerint alakul. Különösen feszült Putyin és a hadsereg viszonya. Az orosz elnök már nyíltan bírálja Geraszimov tábornokot pedig a vezérkari főnököt eddig megkímélte, mert tudja, hogy igen népszerű a hadseregben. 1953-ban Zsukov és Moszkalenko marsall tartóztatta le Berijat, a titkosszolgálat vezetőjét, aki el akarta foglalni a nemrég meghalt Sztálin helyét. Az FSZB-nek külön csoportfőnöksége foglalkozik a tisztikar megfigyelésével. Csakhogy Putyin már az FSZB-ben sem bízhat igazán. Emlékeznie kellene De Gaulle tábornok nagy mondására:

a sikernek mindig sok apja van, de a kudarc mindíg árvagyerek.

Újabb szankciók jönnek

FüHü

-

2022-03-21

0

Daleep Singh, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese szerint az Egyesült Államoknak lehetősége van kiterjeszteni az Oroszország elleni szankciókat – írja a CNN.

„Bővíthetjük szankcióinkat. Cselekedjünk, hozzunk olyan szankciókat, amelyeket már alkalmaztunk, alkalmazzuk őket több cél ellen. Alkalmazzuk őket több ágazatra is” – mondta.

„Több bank, több ágazat, amelyeket még nem érintettünk”

– mondta Singh.

Arra a kérdésre, hogy mire vonatkozhatnak szankciók, Singh azt mondta:

„Nos, az orosz gazdaság fő csúcsaira. Leginkább az olajat és a gázt érinti, de vannak más iparágak is. Nem szeretném ezeket részletezni, de úgy gondolom Putyin tudja, miről van szó”.

Singh ismertette az amerikai és szövetséges szankciók orosz gazdaságra gyakorolt hatását, és azt mondta, hogy ezek „kétségbeesett intézkedésekre” késztették Putyint.

„Elszigeteli gazdaságát. Oroszország most gyorsan halad az 1980-as évek szovjet életszínvonala felé. A gazdasági szakadékra néz, ez Putyin döntésének az eredménye, és a reakciójából látom, hogy merre tart – mondta Singh.

„Ez Putyin háborúja. Ez Putyin szankciói, és Putyin nehézségei, amelyeket az orosz népre helyez”

– tette hozzá.

Emlékeztetünk, vasárnap Dmitrij Kuleba külügyminiszter azt mondta, hogy a jövő héten új szankciókat vezetnek be az Ukrajnát megtámadó Oroszország ellen.

Korrupció miatt előzetesben a bolgár Orbán

Kenderessy Milán

-

2022-03-18

0

Korrupció miatt előzetesben a bolgár Orbán

Bojko Boriszov egykori miniszterelnököt és néhány közeli munkatársát őrizetbe vették korrupciós ügyben. Laura Codruta Kövesi, az európai ügyészség vezetője szerdán közölte, hogy vizsgálják azokat a pénzügyi visszaéléseket, melyeket az ex kormányfő követett el az uniós pénzek elosztásakor.

Bojko Boriszov, Todor Zsivkovnak, Bulgária utolsó kommunista diktátorának volt a testőre. Innen lett Szófia polgármestere, majd pedig Bulgária miniszterelnöke 2009-2021 (megszakításokkal). Maffia módszerekkel kormányzott az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államában.

A mostani miniszterelnök, aki a Harvard egyetemen végzett, választási kampányában a korrupció elleni harcot állította a középpontba.

Orbán Viktor miniszterelnök 2016-ban tüntette ki Bojko Boriszovot, a most lecsukott bolgár kormányfőt a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével.

Finom figyelmeztetés Orbánnak

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója korábban többször is úgy nyilakozott, hogy az autokrata vezetőket korrupciós ügyekkel lehet a legkönnyebben levadászni.

Laura Codruta Kövesi amikor Romániában volt korrupciós főügyész, akkor az USA nagykövetségének aktív támogatását élvezte. Az európai unió első korrupciós főügyészeként minden bizonnyal továbbra is számíthat az amerikaiak támogatására. Az Egyesült Államok olyan adatbázissal rendelkezik korrupciós ügyekben, amelyet politikai célokra kiválóan fel lehet használni. A New York-i ügyészség buktatta le például Malaysia kormányfőjét, aki akkor még hatalmon volt, azóta már 12 éves fegyház büntetésre ítélték hazájában. A cseh választások hajrájában az amerikai nagykövetség szivárogtatott ki információkat Babis miniszterelnök ügyeiről. Ez hozzájárult ahhoz, hogy Babis pártja ne szerezzen elég szavazatot ahhoz, hogy kormányt alakíthasson. Az amerikai nagykövetség rábeszélte a cseh pártokat: ne vállaljanak koaliciót Babis miniszterelnökkel!

Orbán Viktor is tarthat attól, hogy az USA célkeresztjébe kerül. Annál is inkább, mert Orbán

Putyin utolsó barátja

A magyar miniszterelnök az egyetlen olyan uniós illetve NATO ország vezetője, aki nem ítélte el Putyin orosz elnököt Ukrajna megtámadása miatt. Míg hű lengyel szövetségesei – Kaczynski és Morawiecki – Kijevbe utaztak a cseh és a szlovén miniszterelnök társaságában, hogy támogatásukról biztosítsák Zelenszkij ukrán elnököt, Orbán nem tartott velük. Sőt megtiltotta, hogy fegyvereket szállítsanak Magyarországon keresztül Ukrajnába. Közben a kormánypárti sajtó igen megértőnek mutatkozik Putyin agressziójával szemben.

Orbánnak váltania kell, ha ki akar bújni a hurokból, de ezt csak a választások után teheti meg. Pártjának hívei ugyanis igencsak megosztottak: sokan USA és EU ellenesek, szimpatizálnak Putyinnal. Nem utolsósorban Orbán buzdítására teszik ezt, csakhogy az Ukrajna elleni támadással a helyzet megváltozott: Putyin immár vállalhatatlan partner egy uniós illetve NATO államban. De míg Orbán egy pillanat alatt képes elárulni Putyint vagy bárki mást, híveinek ehhez idő kell. A választási időszakban ezért hallgat Putyinról Magyarország miniszterelnöke.

Az agresszió 22. napja (folyamatosan frissítjük)

FüHü

-

2022-03-17

0

Az agresszió 22. napja (folyamatosan frissítjük)

A huszonkettedik napja tartó orosz agresszió elleni harc egyre több véráldozattal folytatódik, de a tegnapi tárgyalások halvány fényt csillantottak fel az alagút végén.

18:35 – Az orosz erők naponta 50-100 bombát dobnak Mariupolra. A város tanácsa szerint a délkeleti város kritikus állapotban van. A március 2-a óta körülzárt Mariupolt elzárták az áram-, víz-, gáz-, mobilhálózattól, élelmiszer- és gyógyszerellátástól.

18:00 – Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO megérti Zelenszkij elkeseredettségét, és folytatni fogja a fegyverszállítást.

17:10 – Ukrajna legnagyobb acélgyártója, Ahmetov oligarcha Azovstalja teljesen megsemmisült. Szerhij Orlov mariupoli főpolgármester-helyettes a Forbes Ukraine-nak adott interjújában elmondta, hogy Ukrajna leggazdagabb embere, Rinat Akhmetov vállalkozását többször is megtámadták az orosz erők. Natalja Jemcsenko, az Ahmetov-féle SCM Holding szóvivője szerint egyelőre lehetetlen felmérni a kárt.

16:35 – Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere kijelentette, hogy a civilek elleni orosz támadások Ukrajnában háborús bűnöknek minősülnek. „Az elmúlt három hét pusztítása után nehéz arra következtetnem, hogy az oroszok másként csinálják” – mondta Blinken washingtoni újságíróknak.

15:45 – Biden március 18-án megvitatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját Hszi Csin-pinggel. Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkárának nyilatkozata szerint Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnökkel telefonon megvitatják „a két ország közötti versenyt, valamint Oroszország Ukrajna elleni háborúját és más, kölcsönösen fontos kérdéseket.”

14:20 – Olaf Scholz német kancellár március 17-i sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy országa továbbra is támogatja Ukrajnát, de közvetlenül sem a NATO, sem az Európai Unió nem fog beavatkozni. A nyilatkozatot Volodimir Zelenszkij elnök Bundestagban elmondott beszéde követte, amelyben kijelentette, hogy Németország is okolható Ukrajna NATO- és EU-integrációjának késéséért, amely lehetővé tette Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.

13:10 – Eddig 130 túlélőt mentettek ki a Mariupol Drámai Színház romjai közül. Az oroszok március 16-án egy hatalmas légibombával csapták le a színházra, ahol köztudottan több száz nő és gyermek keresett menedéket a bombázások elől.

11:25 – Szerhij Orlov, Mariupol alpolgármestere március 16-án a Forbes Ukraine-nak adott interjújában elmondta, hogy több mint 2300 embert öltek meg Mariupolban orosz csapatok. A tisztviselő szerint Mariupol 80-90%-a megsemmisült vagy megsérült orosz lövedékek, légicsapások következtében.

10:00 – Az oroszok által birtokolt területről indítottak rakétát, amely 20 embert ölt meg Donyeckben.Ruszlan Levijev, a Conflict Intelligence Team nyomozócsoport alapítója szerint az orosz ellenőrzés alatt álló Donyecket március 14-én eltaláló rakéta délkelet felől érkezett, és nem a légvédelem lőtte le, ami azt jelzi, hogy az orosz kézben lévő területről érkezett. Oroszország azt állította, hogy a rakéta ukrán származású, Leviev pedig azt állítja, hogy hamis adatok alapján vádolják Ukrajnát háborús bűnökkel.

08:15 – A kétnapos voznyezenszki csatában a helyi önkéntesek és a katonaság visszaverték a betolakodókat, akik páncélosokat és halott katonákat hagyva maguk mögött menekültek.

07:50 – Oroszország megtámadja Merefa városát Harkiv megyében. A 21.500 lakosnak otthont adó Merefát március 17-én hajnali fél háromkor érte egy légicsapás. A támadás következtében egy helyi iskola megrongálódott, a helyi közösségi ház pedig megsemmisült. A város illetékesei szerint az ukrán katonaságnak is számottevő veszteségei keletkeztek.

7:00 – A kijevi katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a kijevi délkeleti Darnyickij kerületben lévő épület március 17-én korán megsérült, miután repeszek csaptak be a 16. emeletre és felgyújtották. Helyi idő szerint reggel 6 óra 50 perckor egy ember meghalt, három pedig megsérült.

06:00 – Három Panama lobogója alatt közlekedő hajót találtak el orosz rakéták Ukrajna teljes körű inváziója óta. A panamai tengerészeti hatóság március 16-án közölte, hogy a három panamai hajó közül egy elsüllyedt, kettő pedig a felszínen maradt, de megsérültek. Nem történt áldozat.

04:05 – A kanadai közlekedési minisztérium március 16-án a Twitteren azt írta, hogy „a fehérorosz állampolgár által közvetlenül vagy közvetve birtokolt, bejegyzett, bérelt, lízingelt, üzemeltetett vagy ellenőrzött légijárműveknek tilos a kanadai légterébe belépni, kilépni vagy átrepülni”.

02:10 – A műholdfelvételeken a „gyermekek” szó látható, amelyeket a mariupoli színház előtt festettek le a bombázás előtt. A Maxar Technologies amerikai magáncég március 14-én készített műholdfelvételei szerint a „gyermekek” szót oroszul írták a színház elé, ahol civilek százai szálltak meg. A színházat március 16-án bombázták az orosz erők.

00:55 – Melitopol polgármesterét 9 orosz hadkötelesre cserélték. Dasha Zarivna, az elnöki vezérkari főnök szóvivője szerint a katonák 18-19 évesek voltak. Melitopol polgármesterét, Ivan Fedorovot elrabolták és öt napig fogságban tartották az orosz erők.

USA – orosz tárgyalás Ukrajnáról

Kenderessy Milán

-

2022-03-17

0

Nem sokkal a hadjárat megkezdése előtt szakadtak meg a tárgyalások Washington és Moszkva között. Anthony Blinken külügyminiszter közölte: immár nincs miről tárgyalni!

Ukrajna megtámadása óta most először került sor eszmecserére amerikai és orosz diplomaták között: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó Nyikolaj Patrusevvel tárgyalt. Patrusev tábornok korábban az FSZB vezetője volt, most pedig a Védelmi Tanács titkára. Ez a legfelső döntéshozó testület Oroszországban, az elnöke maga Putyin.

A Fehér Ház által kiadott közlemény szerint Sullivan Patrusev tudomására hozta, hogy az USA maximálisan elítéli a katonai akciót Ukrajnában. Felszólította orosz tárgyaló partnerét, hogy az orosz hadsereg álljon le a városok ostromával Ukrajnában. Továbbra is támogatjuk Ukrajnát – hangsúlyozta a nemzetbiztonsági tanácsadó. Aki azt is közölte:

amerikai katonákkal és fegyverekkel erősítik meg a NATO keleti határvidékét.

Nyomatékosan felszólította Patrusev tábornokot, hogy az orosz hadseregnek eszébe se jusson vegyi vagy biológiai fegyverek bevetése Ukrajnában.

Ez utóbbi válasz arra, hogy Oroszország és Kína magyarázatot kért az USA-tól arra, hogy Ukrajnában működő laboratóriumokban folytak-e kutatások, melyek biológiai fegyverek kifejlesztésére irányultak. Washington természetesen azonnal cáfolt.

Ukrán semlegesség?

Elsőként a veterán Henry Kissinger vetette fel, hogy finnesítést kellene végrehajtani Ukrajnában. A csaknem száz éves egykori külügyminiszter azt ajánlotta az érdekelt feleknek, hogy Ukrajna mondjon le arról, hogy területén támadó fegyvereket telepítsenek. Cserébe viszont kapjon lehetőséget arra, hogy tetszése szerint határozza meg saját társadalmi rendszerét.

Lavrov orosz külügyminiszter jelezte, hogy a svéd vagy az osztrák semlegességi modell Oroszország számára is elfogadható lenne. Moszkvát nem Ukrajna NATO tagsága zavarná igazán. Oroszország számára az a legfontosabb, hogy az USA ne telepítsen atomrakétákat Ukrajnába – hangsúlyozta Lavrov.

Kijev egyelőre elutasítja a semlegességi modellt. Zelenszkij elnök szerint Ukrajna biztonságát csakis valamiféle amerikai vagy NATO kapcsolat garantálná az orosz fenyegetéssel szemben.

Putyin elnök is megszólalt újra: közölte, hogy tárgyalnak ugyan az ukrán semlegességről, de „a céljaikat mindenképp elérik.” Mit jelenthet ez? Putyin azt mondta most, hogy „a Nyugatnak nem fog sikerülni Oroszország feldarabolása”. Ebből kiderül, hogy az orosz elnök Ukrajnát Oroszország részének tekinti, és csak névleges függetlenséget képzel el, úgy mint Fehéroroszország esetében.

Putyin szerint végetér az USA dominanciája a világban. Az orosz elnök persze elsősorban a saját hazai közönségének játszik miközben Lavrov külügyminiszter Ukrajna semlegességéről tárgyal. Jelenleg senki sem hangsúlyozza Ukrajna területi egységét pedig az oroszok meg akarják szerezni a Krímen kivül a két „népköztársaságot” Kelet Ukrajnában. Ez a Zelenszkij kormányzat számára jelenleg elfogadhatatlan. Ezért is folytatja az orosz hadsereg a nagyszabású fojtogató hadműveletet Ukrajna nagyvárosai ellen. A CIA igazgatója, Bill Burns ezt vallotta a washingtoni kongresszus egyik bizottsága előtt: „csúnya hetek elé nézünk Ukrajnában.”

Nők a cégvezetésben

ki

-

2022-03-15

0

Folyamatosan emelkedik a női tulajdonosok, a női vezérigazgatók, felsővezetők száma a számítástechnikai cégek körében is. Más iparágakban jóval nagyobb a nők aránya, a technológiai szektorban viszonylag lassan következett be nők térnyerése. Az utóbbi időben azonban hangsúlyos eltolódás következett be a startup cégek világában a női vezetők arányának javulása felé.

Egy évtizede nagyjából 7-8%-a volt a befektetőknek nő. Még kevesebb volt ez az arány, ha a női pénzügyi befektetők körében vizsgálódtunk. Mára ez a szám 20% körül alakul. „Befektető angyaloknak” nevezik azokat a jómódú, jobbára magánszemélyeket, akik kezdő vállalkozásokat támogatnak a saját vagyonukból. Az ilyen befektetők körében a nők aránya 23%, míg pár éve még csak 9% volt. Ez a 23% mintegy 58.000 nőt jelent. Ők kifejezetten olyan cégeket támogatnak, amik patronálásában a férfiak nem láttak üzleti lehetőséget.

Egyes vélemények szerint nincs abban semmi meglepő, hogy a nők alulreprezentáltak az ilyen felmérésekben. Ugyanakkor megkérdezett női vezetők nem gondolják azt, hogy a nők kockázatkerülőbbek lennének. Szerintük indokolt és ésszerű kockázatokat ők is ugyanúgy bevállalnak, mint férfi kollégáik. Szívesen támogatnak olyan ötleteket, amik mögött a vezetésben, a döntéshozók között legalább egy nő található.

Direkt pénzügyi támogatásokon felül úgynevezett nyílt napokat is tartanak az erre szakosodott cégek női vezetők számára, ahol a résztvevők már sikeres, bizonyított felső vezetők tapasztalatairól hallgatnak előadásokat. Céljaik között szerepel, hogy a fellendülőben lévő technológiai szektor után a kockázati befektető vállalatok vezetői körében is jelentősen növekedjen a női irányítók aránya.

Biden figyelmeztet

FüHü

-

2022-03-12

0

Biden szerint Oroszország „súlyos árat” fizetne, ha vegyi fegyvert használna. Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy Oroszország előkészíti a terepet egy ilyen eszkalációhoz – írja a Wall Street Journal terjedelmes cikkében.

Biden elnök kijelentette, hogy Oroszország „súlyos árat” fizetne, ha vegyi fegyvert használna, miközben a nyugati tisztviselők egyre inkább aggódnak amiatt, hogy Moszkva vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverek bevetéséhez folyamodik, miután az ukrajnai háborúban előrelépést tudhat magáénak.

„Nem a hírszerzésről fogok beszélni, de Oroszország súlyos árat fizetne, ha vegyi fegyvert használna”

– mondta Biden pénteken a Fehér Házban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki késői beszédében arra figyelmeztetett, hogy Oroszország megteremti a terepet egy ilyen eszkalációhoz azzal, hogy alaptalanul állítja, az Egyesült Államok finanszírozza az ukrajnai bioháborús erőfeszítéseket.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Washington támogatja azokat a kutatásokat, amelyek lehetővé teszik a betegségek terjedését az Oroszország és Ukrajna között vándorló vadon élő madarak révén, hozzátéve, hogy „Ukrajnában felállított és finanszírozott biolaboratóriumok kísérleteztek denevér koronavírus-mintákkal”.

A Fehér Ház visszautasította a vádakat, mondván, hogy a biológiai vagy vegyi fegyverek használatával kapcsolatos vádak az oroszok azon erőfeszítéseit jelzik, amelyek az ilyen fegyverek használatának megalapozását célozzák.

„Ez nagyon aggaszt, mert többször meg voltunk győződve arról, hogy ha Oroszország terveit akarja megtudni, akkor nézze meg, mivel vádol másokat Oroszország”

– mondta Zelenszkij.

Oroszország már korábban is alkalmazott vegyi fegyvereket, beleértve Putyin belpolitikai ellenfelei megmérgezésére vegyi anyagokat, valamint Bassár el-Aszad elnök kormánya által Szíriában történő alkalmazásának bátorítására.

Moszkva dezinformációt vet be megágyazva a nem hagyományos fegyverek esetleges Ukrajnában történő bevetésére.

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Nemzetek ENSZ-nagykövete pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsában elmondta, hogy Ukrajnának nincs biológiai fegyverprogramja. „Nem csak az orosz határ közelében nincsen, de sehol máshol sem.”

Egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő csütörtökön azt mondta újságíróknak, hogy Kijevben öt biológiai kutatólaboratórium működik, amelyek az olyan kórokozók elleni védekezésre összpontosítanak, mint az lépfene, a botulizmus és a tuberkulózis. Az Egyesült Államok 2005 óta mintegy 200 millió dollárt költött az ukrán laboratóriumok támogatására, ami abból indult ki, hogy segítsen megszabadítani Ukrajnát a szovjet biológiai fegyverek programjának maradványaitól – mondta a tisztviselő – majdhozzátette: az öt laboratóriumban nincs amerikai személyzet.

Oroszország pénteken az ENSZ elé terjesztette az ukrajnai vegyi és biológiai fegyverekkel kapcsolatos állításait, és a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte.

A moszkvai külügyminisztérium közölte, hogy az ENSZ-ben és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetben, egy holland székhelyű megfigyelő testületben terjesztett egy dokumentumot, amely szerint az Egyesült Államok ellenőrzése alatt álló „radikális ukrán csoportok” „több lehetséges forgatókönyvet készítettek a mérgező vegyi anyagok használatáról”. különböző típusú provokációk végrehajtása érdekében.”

Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanácsban megismételte az orosz védelmi minisztérium azon vádjait, amelyek szerint az Egyesült Államok lépfenével, kolerával és más kórokozókkal végzett kísérleteket, valamint vándormadarakat használt a betegségek Oroszországban történő terjesztésére.

Az USA nagykövete, Thomas-Greenfield viszont tagadta a vádakat, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva megalapozhatja az ilyen fegyverek merényletekhez való felhasználását az Ukrajnát vádolt „hamis zászló” hadműveletek részeként vagy a harctéren végrehajtott taktikai hadműveletek során.

„Oroszország megpróbálja felhasználni a Biztonsági Tanácsot a dezinformáció legitimálására és az emberek megtévesztésére, hogy igazolja Putyin elnök választási háborúját az ukrán nép ellen, és Kína is dezinformációt terjeszt Oroszország felháborító állításainak támogatására” – mondta Thomas-Greenfield asszony.

Címke: USA

Lecsuktak két állambiztonsági tábornokot – közölte Zelenszkij ukrán elnök. Egyikük a kulcsfontosságú belső elhárítás főnöke volt a titkosszolgálatnál, a másik pedig Herszon tartomány biztonsági főnöke.

A Krímben mindez másképp volt

Putyin az USA-t is alábecsülte

Putyin háborúja Ukrajna ellen döntő fordulatot hozott a világgazdaságban az USA értékelése szerint, és ebből minden vállalkozónak le kell vonnia a tanulságot: a Nyugat vagy Oroszország?!

Putyin rubelben kéri a földgáz árát

„Az európai pénzek már nem a háborút finanszírozzák. Az oroszok arra költik ezt a pénzt, hogy a rubel árfolyamát javítsák”

Mit akar az USA?

Putyin elnököt nyugtalanítja, hogy az USA túl sokat tud az orosz hadműveletről. Elsősorban a vezérkari főnök helyettesét, az ukrajnai hadművelet kitervelőjét okolja a kudarcért.

Ki a vakond?

Veszélyben van-e Putyin?

Daleep Singh, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese szerint az Egyesült Államoknak lehetősége van kiterjeszteni az Oroszország elleni szankciókat – írja a CNN.

„Nos, az orosz gazdaság fő csúcsaira. Leginkább az olajat és a gázt érinti, de vannak más iparágak is. Nem szeretném ezeket részletezni, de úgy gondolom Putyin tudja, miről van szó”.

Finom figyelmeztetés Orbánnak

Putyin utolsó barátja

A huszonkettedik napja tartó orosz agresszió elleni harc egyre több véráldozattal folytatódik, de a tegnapi tárgyalások halvány fényt csillantottak fel az alagút végén.

Nem sokkal a hadjárat megkezdése előtt szakadtak meg a tárgyalások Washington és Moszkva között. Anthony Blinken külügyminiszter közölte: immár nincs miről tárgyalni!

Ukrán semlegesség?

Kijev egyelőre elutasítja a semlegességi modellt. Zelenszkij elnök szerint Ukrajna biztonságát csakis valamiféle amerikai vagy NATO kapcsolat garantálná az orosz fenyegetéssel szemben.

Biden szerint Oroszország „súlyos árat” fizetne, ha vegyi fegyvert használna. Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy Oroszország előkészíti a terepet egy ilyen eszkalációhoz – írja a Wall Street Journal terjedelmes cikkében.

Moszkva dezinformációt vet be megágyazva a nem hagyományos fegyverek esetleges Ukrajnában történő bevetésére.

Oroszország pénteken az ENSZ elé terjesztette az ukrajnai vegyi és biológiai fegyverekkel kapcsolatos állításait, és a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA