Kezdőlap Címkék USA

Címke: USA

A háború 56. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

Háború: Isten sírni tanul.
Fodor Ákos

 

12:30 – Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője azt mondta, hogy Oroszország „egy egyértelmű megfogalmazású dokumentumtervezetet adott át Ukrajnának, és a labda Kijev oldalán van”.

11:30 – Az Egyesült Királyság miniszterelnöke felszólította a világ vezetőit, hogy erősítsék meg Ukrajna támogatását, kielégítve az Ukrajna „kritikus fegyverszükségletét”.

11:05 – Norvégia Mistral légvédelmi rakétarendszereket adott át Ukrajnának.

10:40 – A Pentagon szerint jelentős létszámú katonai állománnyal erősítette meg a kelet-ukrajnai jelenlétét az orosz haderő, várhatóan Donyeck és Izjum térségében kerül sor átfogó támadásra.

09:50 – Az orosz megszállók Mariupolban lelövéssel fenyegetik a civil embereket, mert nem hajlandók fehér szalagot kötni.

09:45 – Olaszország megtagadja a Kreml által a gáz rubelben történő fizetésére vonatkozó feltételek teljesítését, ha az EU arra a következtetésre jut, hogy megsérti az orosz ukrajnai invázióval kapcsolatos szankciókat.

09:30 – Április 19-én éjjel az orosz csapatok Harkovot és Avdiivkát ágyúzták, valamint harcoltak a fegyveres erőkkel Harkov, Luhansk és Herson régiókban.

09:20 – Megállapodás született, április 20-án délután megnyílik egy humanitárius folyosó Mariupolból Mangushen és Berdyanskon keresztül Zaporizzsjáig gyermekes nők és idősek számára – jelentette Irina Verescsuk  reintegrációs miniszter .

08:45 – Az ukrán haditengerészet 36. különálló tengerészgyalogos dandárjának parancsnoka, Szerhij Volinszkij (Volyn) felszólította a külföldi államokat, hogy sürgősen hajtsanak végre „kitermelést” Mariupolból – több száz katona és civilt vigyenek azovsztálból biztonságos helyre, hogy megmentsék őket az oroszoktól.

Szerhij Volinszkij

08:15 – Az Apple eltávolította a TikTokot az App Store-ból az orosz felhasználók számára.

07:40 – Az Egyesült Államok, Olaszország, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Kanada, Japán, Lengyelország, Románia, valamint az EU és a NATO vezetői egy 90 perces online megbeszélésen tárgyaltak egyebek mellett Ukrajna biztonsági garanciáiról az Oroszországgal vívott háború után.

06:20 – Az oroszok több mint 500 000 ukránt, köztük 121 000 gyereket telepítettek át erőszakkal Oroszországba, és az ukránok számára olyan dokumentumokat állítanak ki, amelyek két évre megtiltják számukra az orosz régiók elhagyását – mondta Ukrajna állandó ENSZ-képviselője, Szerhij Kiszlicja az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.

04:15 – Ukrajna már kapott segítséget más országoktól, ami növeli a fegyveres erők szolgálatában álló katonai repülőgépek számát – idézte a Pentagon szóvivőjét, John Kirbyt idézte a CNN.

03:00 – Mihailo Podoliak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója twitter üzenetében a következőket írta. „A háború 55. napja. Oroszország továbbra is nehéz páncéltörő bombákat dob ​​az Azovstalra. A világ továbbra is élőben és csendben nézi a gyerekek meggyilkolását. A vallási és a világ vezetői megállíthatják ezt, ha megállapodnak egy zöld folyosóban. Ellenkező esetben a vér a kezükre kerül.” Az üzem területe továbbra is Mariupol utolsó kerülete, amely nem adja meg magát az orosz megszállók támadásainak. Ivóvíz- és élelmiszerkészleteik gyakorlatilag elfogytak.

01:45 – A luhanszki regionális katonai adminisztráció vezetője elmondta, hogy a folyamatos ágyúzás miatt a kreminnai civilek evakuálása továbbra is lehetetlen. A luhanszki régióban még 70 ezer ember tartózkodik.

00:50 – Az orosz lövöldözések és a Donbász irányítási vonalát ért csapások folyamatosan növekszenek, de az ukránok eddig visszaverték az orosz csapatok számos próbálkozását.

00:05 – Az Egyesült Államok több tüzérséget küld Ukrajnába – mondta Joe Biden amerikai elnök kedden újságíróknak, miután megbeszélést folytatott a szövetséges vezetőkkel -közölte a CNN.

USA figyelmeztetés Berlinnek: rendszabályozza meg Orbán Viktort!

A nagyhatalmi szerep felelősséggel is jár: Berlinnek nem szabad tovább tűrnie azt, hogy Orbán Viktor Putyin barát politikát folytat – megsértve ezzel a NATO és az EU egységes fellépését Oroszország Ukrajna elleni agressziójával szemben – erről írt a Wall Street Journalban egy befolyásos elemző, aki az ellenzéki republikánusok agytrösztjének tagja.

Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute munkatársa egyenesen bűnrészességel vádolta meg Angela Merkel ex kancellárt és utódát, Olaf Scholzot amiért azok lehetővé tették Orbán Viktornak a nemzeti együttműködés rendszerének a létrehozását. Amellyel immár a negyedik választást nyerte meg nagy fölénnyel Magyarországon. Mindez Németország támogatása illetve elnéző magatartása miatt aligha lett volna lehetséges.

Mi zavarja most a leginkább a befolyásos amerikai elemzőt? Az, hogy Németország Magyarországgal együtt akadályozza a gáz embargót Oroszországgal szemben.

240 milliárd euró

Ennyibe kerülne Németországnak az azonnali elszakadás az orosz energiától. Ezt számolták ki Olaf Scholz kancellár munkatársai, akik rámutattak arra, hogy ilyen hatalmas összeget Németország sem költhet erre a célra.

Valójában a német kancellár célja épp az lehetett ezzel a számítással, hogy visszakérdezzen Washingtonban: vajon nem Németország meggyengítése az USA egyik be nem  vallott célja a szankciós politikával?

Trump ex elnök annak idején meg akarta vámolni a németek autók importját mondván: sok BMW és Mercedes szaladgál New Yorkban, de kevés amerikai autó Európában! Az Egyesült Államok szisztematikusan bírálta Németország és Oroszország gazdasági együttműködését, most pedig annak teljes leállítását követeli az ukrajnai háborúra hivatkozva. Csakhogy Németország egész gazdasági modellje az olcsó orosz energiára épül! Ha arról lemond, akkor versenyképtelenné válhat a világpiacon. Ez lenne az USA rejtett célja?

Orbán keleti nyitása német érdekeket szolgált

Washingtonban árgus szemekkel figyelik Németország kapcsolatait Oroszországgal és Kínával. Ezért Orbán keleti nyitása nagyonis kapóra jött Németországnak. Magyarország nemigen profitált a keleti nyitásból, Németország viszont igen! Németország messze megelőzte az USA-t ezen a téren. Mind Oroszországban mind Kínában az amerikaiak lemaradtak a németek mögött. Valójában Kína az igazi tétje az amerikai-német versengésnek. Kína már ma is a legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Uniónak. (Magyarország esetében a kínai kereskedelem jóval kevésbé jelentős, mert a magyar gazdaság Németországon keresztül kapcsolódik az 1,4 milliárd lakosú kínai piachoz.) Peking folyamatosan arra szólítja fel az Európai Uniót és benne elsősorban Németországot és Franciaországot, hogy ne kövessék az USA politikáját, mert az számukra sem előnyös.

Orbán Viktor Peking barát diplomáciája kiskaput jelenthet a németek számára is, akik semmiképp sem akarják feladni a hatalmas kínai piacot. Csakhogy Washingtonban már elkészültek azok a szankciók, melyek a Kínával való gazdasági együttműködésre vonatkoznak. A hivatkozási alap: Peking támogatja Oroszországot a szankciók elkerülésében plusz agresszív politikát folytat Tajvan körül.

Ebben a kritikus helyzetben a Nyugat nagynehezen létrejött egysége megrepedezhet hiszen Európa érdekei nem esnek egybe az USA-éval.

A háború 53. napja – (folyamatosan frissítve)

Ez a háború nem olyan, mint az eddigiek: aki
a hadseregével behatol egy területre,
az ott
érvényre juttatja a maga társadalmi rendjét… 

Joszif Visszarionovics Sztálin

 

14:00 – Ukrajna leggazdagabb embere ígéretet tett arra, hogy segít újjáépíteni az ostromlott Mariupolt,  amely közel áll a szívéhez, mert  a városban két hatalmas acélmű tulajdonosa.

13:30 – Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy szombaton katonai célpontokat semmisített meg Kijevben és Mikolajivban, ami az elemzők szerint valószínűleg megtorlás volt a hajó elsüllyesztéséért. Vasárnap az ukrán fővároson kívüli katonai üzemet is eltalálták, bár áldozatokról nem érkezett azonnali információ.

12:50 – Oroszország katonai célpontokat vett célba  Ukrajna szerte, és az ukránok azt állították, hogy délen Odesszára és nyugatra Lvivre irányítottak rakétákat. 

12:00 – Az orosz megszálló erők nem tudnak agresszív offenzívát indítani a Donbászban, mert az ukrán fegyveres erők visszatartják őket.

11:30 – Ukrajna nem tudott megállapodni az orosz megszállókkal a kiürítési útvonalakra vonatkozó tűzszünetről, ezért április 17-én nem kerül sor humanitárius folyosókra – jelentette Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes.

10:45 – Oleh Szinehubov, Harkiv megye kormányzója közölte, hogy 31 ember, köztük négy gyerek megsérült az orosz erők Harkov több városrésze elleni támadásában az elmúlt 24 órában.

09:35 – Volodimir Zelenszkij elnök közölte  , hogy tárgyalások folynak a mariupoli ukrán védők megsegítéséről. Megállapodtunk, hogy lesznek humanitárius folyosók. El akarták vinni a sebesülteket, asszonyainkat és gyermekeinket, de Oroszország ezt megtagadta.

08:05 – Az orosz invázió hadműveleti súlypontja Kelet-Ukrajnára helyeződött át, de Oroszország végső célja változatlan marad. Az orosz erők továbbra is harci és segédeszközöket szállítanak Fehéroroszországból Kelet-Ukrajnába. A brit hírszerzés szerint ezek között vannak Harkiv és Szeverodonyeck környéki helyszínek is.

07:40 – Roman Abramovics orosz oligarcha, aki ellen uniós és brit szankciókat vezettek be, Kijevbe látogatott, hogy megpróbálja újraindítani az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalási folyamatot. Az orosz üzletember állítólag találkozott az ukrán tárgyalócsoport tagjaival, és megbeszélték a tárgyalások folytatásának lehetséges módjait.

07:20 – ukrán híradások szerint vasárnap hajnalban ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák Kijev felett. A bombázás által okozott károkról és áldozatokról egyelőre nincs információ.

06:10 – Oroszország a hétvégén vagy a jövő hét elején megkezdheti ukrajnai hadjáratának következő szakaszát, az Egyesült Államok pedig arra kéri szövetségeseit, hogy biztosítsanak több tüzérségi fegyvert és lőszert Ukrajnának.

04:25 – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Bild am Sonntagnak nyilatkozva kijelentette az Európai Unió új Oroszország elleni szankciócsomagja a Sberbankot és az olajellátást célozza majd.

03:30 – Az ukrán fegyveres erők vezérkarának jelentése szerint a megszálló orosz csapatok valószínűleg tengeri partraszállást készítenek elők Mariupolban.

02:20 – Április eleje óta sugároznak ukrán tévécsatornák a magyarországi kábelhálózatokon.

01:50 – Az Egyesült Államok most először biztosít  Kijev számára korszerű katonai felszerelést, köztük 11 Mi-17-es helikoptert; 18 db 155 mm-es tarackot és további 300 Switchblade típusú drónt. Az első szállítmányok már meg is érkeztek.

00:10 – Oroszország felszólította a még mindig az ostromlott Mariupol város védelmében harcoló ukrán erőket, hogy tegyék le fegyvereiket. A látszólagos ultimátum akkor érkezik, amikor Oroszország folytatja könyörtelen és pusztító támadását a délkeleti város ellen.

Az orosz titkosszolgálatok megbuktak Ukrajnában

Horváth József nyugalmazott vezérőrnagy, aki a Magyar Nemzetben fejtette ki a véleményét az orosz titkosszolgálatok kudarcáról Ukrajnában. A veterán titkosszolgálati tábornok jól ismerheti az oroszokat hiszen 1990 előtt a magyar szolgálatok lényegében az ő irányításuk alatt működtek.

Horváth tábornok bírálata lesújtó: „azt gondoltuk, hogy az alig nyolc éve leváló Ukrajnában az orosz titkosszolgálat mindent lát, mindent tud. Ha ebben a nagyon közeli, nyelvi akadályok nélküli országban nem voltak képesek megfelelő humán és technikai pozíciókat megtartani vagy kiépíteni az évek során, akkor mára kiderül:

      a király meztelen!

Az orosz hírszerzés nem tette a dolgát. Annak ellenére, hogy Putyin elnök két évtizede pénzt, paripát, fegyvert biztosított kedvenc szervezeteinek. A lojalitás mellé nem társult kellő szakértelem. Az orosz elhárításra sem vet túlságosan jó fényt, hogy a nemzeti gárdában áruló, vakond volt.”

5 milliárd dolláros alapok

Victoria Nuland, az USA akkori és mai kelet-európai ügyekben illetékes államtitkár helyettese, Kijevben elárulta: az amerikaiak ennyit költöttek arra, hogy elkergessék Janukovicsot, az oroszok emberét az ukrán fővárosból. Mostanában kiderült: válaszul Putyin elnök éppúgy 5 milliárd dolláros alapot hozott létre, hogy visszaállítsa a „baráti Ukrajnát”. Az alap élére ex tanácsadóját, Vlagyiszlav Szurkovot állította. Aki tagadta, hogy az ukránok önálló nép lennének. Folyamatosan amellett érvelt, hogy Ukrajnának vissza kell térnie a nagy szláv testvér, Oroszország birodalmába. Ebből az ötmilliárd dolláros alapból kellett volna megszerveznie a váltást. Putyinnak garantálta a kétnapos villámháború sikerét a beépített árulókra hivatkozva. Aztán ebből nem lett semmi. Nem sikerült meggyilkolni Zelenszkij elnököt, aki nemzetközi presztízst csinált az ellenállásból. A korábban nem túl népszerű elnök pillanatok alatt nemzeti hős lett annak ellenére, hogy orosz anyanyelvű zsidó egy erős antiszemita hagyományokkal rendelkező országban. Az ukrán hadsereg és a titkosszolgálatok hatékonyan szembeszálltak az oroszokkal. Áruló sehol. Medvescsukot, akit Putyin Zelenszkij utódának tekintett nemrég fogta el az ukrán elhárítás.

Esély sincs a gyors békekötésre

Putyinnak az arca megmentéséhez arra lenne szüksége, hogy Moszkvában a Vörös téren felmutathassa azt: Ukrajna végképp lemond a Krímről, és átadja a két orosz többségű tartományt, Donyecket és Luhanszkot Oroszországnak.

Az országát sikeresen védő Zelenszkij elnök viszont közölte egy amerikai televízióban, hogy erről szó sem lehet.

Ukrajnában ma a védekező hadsereg nagyobb és egyre erősebb, a támadó oroszok pedig azt látják, hogy az idő nem nekik dolgozik.

Ukrajna ma a világ legjobban felfegyverzett országa – írta Horváth József vezérőrnagy a Magyar Nemzetben. Az USA és a többi NATO állam önti a fegyvereket Ukrajnába. Az elhúzódó hadműveletekkel ki akarják véreztetni az orosz hadsereget és erodálni Putyin népszerűségét Oroszországban.

Biden elnök tudatosan bakizott amikor közölte: meg akarjuk buktatni Putyint!

Horváth tábornoknak feltűnt, hogy Ukrajna kapcsán nemigen esik szó a katonai hírszerzésről pedig ennek nagyobb a presztízse Moszkvában mint a polgárinak.

Romániában Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés Ceausescu által kinevezett parancsnoka volt annak a különleges bíróságnak az elnöke, amely halálra ítélte a diktátort és nejét, akiket egy laktanyában végeztek ki – az orosz és az amerikai titkosszolgálatok szorgos együttműködésének eredményeként 1989-ben.

Ukrajna: „nincs idő az árulókra!”

Lecsuktak két állambiztonsági tábornokot – közölte Zelenszkij ukrán elnök. Egyikük a kulcsfontosságú belső elhárítás főnöke volt a titkosszolgálatnál, a másik pedig Herszon tartomány biztonsági főnöke.

Ez az első alkalom, hogy Ukrajnában amikor magasrangú személyek árulását említik Ukrajnában. Putyin elnök nagyonis számított ilyen árulókra villámháborús tervei során, de elképzelése elbukott, mert az állambiztonság megvédte Zelenszkij elnököt, akit az oroszok meg akartak gyilkolni, hogy helyére számukra megfelelő embert ültessenek.

Amióta Zelenszkij az elnök Ukrajnában alaposan átszervezték az állambiztonsági szolgálatot, amely a KGB utód szervezete Ukrajnában. Putyin épp a régi KGB-s kollégákban bízott, de csalódnia kellett. Az új állambiztonsági tisztikart Amerikában képezték ki illetve át, és ennek eredményeképp éppúgy ellenálltak az orosz nyomásnak mint a hadsereg tisztikara.

A Krímben mindez másképp volt

Amikor Putyin parancsára az orosz szpecnaz alakulatok megszállták az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet 2014-ben, az ott állomásozó ukrán erők parancsnoka egy admirális volt. Aki abban a pillanatban elárulta Ukrajnát amikor rádöbbent: ellenkező esetben az orosz különleges alakulatok elteszik láb alól. Így került a Krím Putyin kezére szinte puskalövés nélkül. Nyilvánvalóan ez is befolyásolhatta az orosz elnök döntését amikor villámháborút tervezett. Az ukrán hadsereg és az állambiztonság ellenállt, és ez szinte megoldhatatlan feladat elé állította Putyint: katonai erővel kellene elfoglalnia olyan nagyvárosokat mint Kijev és Harkov, de ez lehetetlenné tesz minden oroszbarát politikai kibontakozást.

Putyin az USA-t is alábecsülte

Az amerikaiak csúfos távozása Afganisztánból húszéves megszállás után, az USA komoly meggyengülésének  tűnhetett az orosz elnök számára. Azt hihette, hogy az amerikaiak éppúgy feladják Ukrajnát ahogy korábban Afganisztánt. Csakhogy Ukrajna az amerikai stratégiai tervekben sokkal fontosabb szerepet játszik mint Afganisztán. Oroszország és az Európai Unió együttműködését ezen a stratégiai ponton lehet a legjobban megakadályozni.

Ily módon állíthatta helyre az USA a vezető szerepét a nyugati világban.

Oroszországgal pedig az USA példát akar statuálni: így jár egy magát világhatalomnak képzelő ország, ha nem fogadja el az amerikai világrendet! Az amerikaiak az oroszok gyenge pontját, a gazdaságot célozták meg. Putyin belelépett a csapdába. Ha az orosz elit időben eltávolítja őt, akkor talán az utód megbékélhet a Nyugattal mindenekelőtt az USA-val. Mivel ennek az esélye csekély, Oroszország olyan lejtőn indulhat meg lefelé, melynek nem látszik a vége. Nemcsak a világhatalmi álmoknak lőttek, de a modern Oroszországnak is. Iránhoz hasonlíthat az orosz jövő. Az Ész bajjal jár szerzőjét Iránban érte a halál. Talán Putyinnak nem ártott volna az eszét jobban használnia, mert ő sem olyan Oroszországról álmodott, amely a világ perifériáján szlavofil lázálmokba menekül a kínos valóság elől.

Washington: minden cégnek választania kell a Nyugat és Oroszország között

Putyin háborúja Ukrajna ellen döntő fordulatot hozott a világgazdaságban az USA értékelése szerint, és ebből minden vállalkozónak le kell vonnia a tanulságot: a Nyugat vagy Oroszország?!

„Az Egyesült Államok mindenkit szankcióval sújt, aki segíti Oroszországot abban, hogy elkerülje a szankciókat”

– fogalmazta meg az amerikai politika lényegét az a washingtoni pénzügyi államtitkár, aki koordinálja a büntető intézkedéseket Oroszország ellen. Wally Adeyemo most Európában tárgyal, hogy egyeztesse az újabb szankciókat Oroszországgal szemben.

Nagyon sok amerikai és európai cég kivonult vagy legalábbis felfüggesztette a működését Oroszországban miután Putyin megkezdte háborúját Ukrajna ellen február 24-én. Néhányan azonban maradtak mint a Burger King vagy a Marks and Spencer, mert franchise rendszerben működnek Oroszországban.

A kivonulók helyét betölthetik kínai vagy indiai cégek. Az amerikai államtitkár őket is megfenyegette:

„Ezeknek az országoknak, ezeknek a cégeknek, ezeknek az egyéneknek dönteniük kell. Választhatnak úgy, hogy támogatják Oroszország törvénytelen invázióját Ukrajnában vagy pedig folytatják üzleti kapcsolataikat azzal a 30 országgal, amelyek szankciókat alkalmaznak Oroszországgal szemben.”

A washingtoni pénzügyi államtitkár elmondta a BBC-nek, hogy a világgazdaság dollárban, fontban és euróban számol. Ha valaki ebben a pénzügyi világban részt akar venni, akkor

„részt kell vállalnia a szankciókban is!”

Mi lesz az orosz rubellel? Az árfolyam nagyot esett Putyin inváziójának kezdetén, de azóta visszakapaszkodott. A rubel árfolyam csökkenésében döntő szerep jutott annak, hogy a szankciók megakadályozták az orosz nemzeti bankot abban, hogy hozzáférjen deviza tartalékához, és abból támogassa a rubelt.

Oroszország azonban az Európai Unió legnagyobb olaj és földgáz szállítója, ily módon továbbra is pénzhez jut.

Putyin rubelben kéri a földgáz árát

„Az európai pénzek már nem a háborút finanszírozzák. Az oroszok arra költik ezt a pénzt, hogy a rubel árfolyamát javítsák”

– hangsúlyozta az amerikai államtitkár.

Az orosz kormány minden exportáló céget arra kötelezett, hogy a megszerzett külföldi devizát azonnal rubelre váltsa.

„Ezt a pénzt immár Oroszország nem költheti a háborúra Ukrajnában. A célunk az, hogy a Kremlt választásra kényszerítsük az orosz gazdaságot, az orosz szükségleteket pénzeli vagy pedig a háborút?!

Washington célja, hogy minél előbb végetérjen a háború nem pedig az, hogy megváltozzon Oroszország politikai rendszere”

– hangsúlyozta Adeyemo amerikai pénzügyi államtitkár, aki a BBC-nek nyilatkozott.

Lázár politikai feltámadása?

„Én azt gondolom, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajnával szemben. Ez nagyon súlyos probléma, mert megtámadtak egy országot, amely független akar lenni. Örülök, hogy az Európai Unió most minden olyan ország mellett kiáll, amely független akar lenni, mert ha Ukrajnának jár a függetlenség és a szabad döntési jog, akkor Magyarországnak és Lengyelországnak is jár” – nyilatkozta Lázár János egykori kancellária miniszter, a Fidesz egyik önjelölt trónörököse a HVG-nek.

Ez a nyilatkozat alaposan eltér Orbán Viktor álláspontjától, aki egyáltalán nem siet agresszornak nevezni Vlagyimir Putyint. Rábízza ezt Németh Zsoltra, aki kiadta a Ruszkik haza! jelszót. Vagy Lázár Jánosra, aki épp Márki Zay Péter ellenfele a választáson.

Orbán Viktor nem Putyin hanem a saját választói miatt nem siet elítélni az orosz agressziót. Hosszú évekig tartott amíg a magyar szabadságharcos fideszes narratívából oroszbarát reálpolitika lett. Ma a reálpolitika oroszellenességet sugall Orbán Viktornak is. Aki a valóságban el is árulta Putyint, de erről nem kívánja választóit tájékoztatni, mert minden szavazatra szüksége van. Nem kíván Boriszov bolgár ex miniszterelnök sorsára jutni, akinek a korrupciós ügyei  iránt ugyancsak érdeklődik az európai ügyészség.

Mit akar az USA?

Olyan egységes Nyugatot, amely San Franciscotól Záhonyig tart, és amely nemcsak katonailag szövetséges, de gazdaságilag is együttműködik, hogy szembeszálljon az orosz és a kínai kihívással. Orbánnak ebbe a rendszerbe kell beilleszkednie, ha túl akarja érni a válságot, amely mindenképp bekövetkezik Magyarországon még az idén.

Az USA budapesti nagykövetsége a 2018-as választások előtt megkereste Lázár Jánost, aki akkor kancellária miniszter volt, és ajánlatot tett neki: nem kíván-e Orbán Viktor örökébe lépni? Lázár nagyon is kíván, de reálisan felmérve az esélyeket, akkor aligha mondhatott igent. Sietve tájékoztatta is Orbán Viktort az amerikai ajánlatról. Ezek után Lázár tetszhalottá vált a politikában.

2022-ben azonban új helyzet van. Az Ukrajna elleni orosz agresszió mindent megváltoztatott: az Orbánt igen mérsékelten kedvelő amerikai vezetés átvette az irányítást Európában is. Washington nyugati egységet akar, és ezt elfogadták az EU nagyhatalmai: Németország és Franciaország is. Orbánnak be kell állnia a sorba, már persze, ha beengedik.

A fiatal Orbán Viktor az USA kedvenceként kezdte politikai pályafutását. Szembeszállt Amerikával amikor Washingtonban demokrata adminisztráció volt hatalmon. Trump idejében azonban fordulat következett be. Orbán hozzákötötte sorsát Trumphoz, aki a választáson elbukott. A republikánusok azonban továbbra is erősek Washingtonban. Ősszel a választásokon többséget szerezhetnek a kongresszusban, és ezzel béna kacsává változhat Biden adminisztrációja.

Ha tehát az USA meg akarja buktatni Orbánt, akkor erre kevés ideje van. Európában kevés könny hullana utána, de az amerikai republikánusok kérdéseket tehetnének fel arról, hogy milyen szerepe volt az amerikai diplomáciának Orbán bukásában.

A nyugati nagykövetségek egyértelműen az ellenzéket támogatják Budapesten, de Orbán eltávolítását csakis az amerikaiak érhetik el. Ha akarják. Ukrajna után ugyanis akkor újabb válság góc keletkezne a térségben, és erre senkinek sincsen szüksége. Az ismert rossz jobb lehet az ismeretlen újnál Magyarországon.

Lázár azonban készenlétben áll. Képviselheti a Fidesz nyugatos vonalát, amely hajlandó lehet valamiféle nemzeti egységre tekintettel a nemzetközi helyzetre.

Csakhogy egy esetleges nemzeti egységkormány is óriási társadalmi – gazdasági válságra kell, hogy felkészüljön. A magyar politikai elit pedig már többször is bizonyította: erre bizony képtelen hatékony és demokratikus módszerekkel.

Sokat tud az USA az Ukrajna elleni hadműveletről?

Putyin elnököt nyugtalanítja, hogy az USA túl sokat tud az orosz hadműveletről.  Elsősorban a vezérkari főnök helyettesét, az ukrajnai hadművelet kitervelőjét okolja a kudarcért.

Igor Kosztyjukov tábornok kirúgása küszöbön áll vagy már meg is történt – az amerikai hírszerzés szerint. Putyin dühének másik célpontja maga a hadügyminiszter Szergej Sojgu. Bár régóta kebelbarátok, de a hadügyminiszter 12 napja nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Korábban az amerikai hírszerzés azt jelezte, hogy Putyin nem nevezett ki főparancsnokot az ukrajnai hadművelethez hanem Sojgu hadügyminiszterre bízta az irányítást. Csakhogy kezdetben kétnapos villámháborúról volt szó, amely csúfos kudarcot vallott. Sojgu nem katona hanem a KGB-ben szolgált együtt Putyinnal.

Az orosz elnök megorrolt másik régi KGB-s haverjára, az FSZB főnökére is. Alekszandr Bortnyikov számlájára írja a katasztrofálisan gyenge hírszerzést Ukrajnában. Az sem erősítette Bortnyikov tábornok pozícióját, hogy az ukrán hírszerző szolgálat azt terjeszti róla: Putyin örökébe kívánna lépni,hogy véget vessen a harcoknak Ukrajnában és kibéküljön a Nyugattal.

Ki a vakond?

Jelen pillanatban a katonai kémelhárítás ezt keresi az FSZB legfelső vezetői között – nyilatkozta egy orosz szakértő, Andrej Szoldatov a New Yorker című lapnak. A dühös Putyin már nemcsak azt kérdezi, hogy miért működött olyan rosszul a hírszerzés Ukrajnában és miért oly gyenge az orosz hadsereg teljesítménye, hanem azt is, hogy miért tudnak olyan sokat a britek és az amerikaiak minderről?

Miután Putyin már FSZB-s tiszteket is lecsukatott, ezért senki sem meri megmondani nyíltan a véleményét az elnöknek még a legfelső katonai és titkosszolgálati vezetők közül sem – állítja az orosz szakértő. Szerinte az orosz hírszerzés tudta, hogy Ukrajnában nem fogja virággal üdvözölni a helyi lakosság az orosz tankokat, de nem merték ezt megmondani Putyinnak!

Veszélyben van-e Putyin?

Szoldatov szakértő szerint nincsen. A ZDF Heute műsorában elmondta, hogy Putyinnak két személyes testőr szolgálata van. Az orosz elnök gyakran mesél arról bizalmas körben, hogy már túlélt 12 vagy 13 gyilkossági kísérletet.

Mások másképp látják: az amerikai hírszerzés egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú vezetője szerint az orosz elit jelentős része Putyint hibáztatja az ukrajnai háborúért, amely egyáltalán nem az orosz tervek szerint alakul. Különösen feszült Putyin és a hadsereg viszonya. Az orosz elnök már nyíltan bírálja Geraszimov tábornokot pedig a vezérkari főnököt eddig megkímélte, mert tudja, hogy igen népszerű a hadseregben. 1953-ban Zsukov és Moszkalenko marsall tartóztatta le Berijat, a titkosszolgálat vezetőjét, aki el akarta foglalni a nemrég meghalt Sztálin helyét. Az FSZB-nek külön csoportfőnöksége foglalkozik a tisztikar megfigyelésével. Csakhogy Putyin már az FSZB-ben sem bízhat igazán. Emlékeznie kellene De Gaulle tábornok nagy mondására:

a sikernek mindig sok apja van, de a kudarc mindíg árvagyerek.

Újabb szankciók jönnek

Daleep Singh, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese szerint az Egyesült Államoknak lehetősége van kiterjeszteni az Oroszország elleni szankciókat – írja a CNN.

„Bővíthetjük szankcióinkat. Cselekedjünk, hozzunk olyan szankciókat, amelyeket már alkalmaztunk, alkalmazzuk őket több cél ellen. Alkalmazzuk őket több ágazatra is” – mondta.

„Több bank, több ágazat, amelyeket még nem érintettünk”

– mondta Singh.

Arra a kérdésre, hogy mire vonatkozhatnak szankciók, Singh azt mondta:

„Nos, az orosz gazdaság fő csúcsaira. Leginkább az olajat és a gázt érinti, de vannak más iparágak is. Nem szeretném ezeket részletezni, de úgy gondolom Putyin tudja, miről van szó”.

Singh ismertette az amerikai és szövetséges szankciók orosz gazdaságra gyakorolt ​​hatását, és azt mondta, hogy ezek „kétségbeesett intézkedésekre” késztették Putyint.

„Elszigeteli gazdaságát. Oroszország most gyorsan halad az 1980-as évek szovjet életszínvonala felé. A gazdasági szakadékra néz, ez Putyin döntésének az eredménye, és a reakciójából látom, hogy merre tart – mondta Singh.

„Ez Putyin háborúja. Ez Putyin szankciói, és Putyin nehézségei, amelyeket az orosz népre helyez”

– tette hozzá.

Emlékeztetünk, vasárnap Dmitrij Kuleba külügyminiszter azt mondta, hogy a jövő héten új szankciókat vezetnek be az Ukrajnát megtámadó Oroszország ellen.

Korrupció miatt előzetesben a bolgár Orbán

Bojko Boriszov egykori miniszterelnököt és néhány közeli munkatársát őrizetbe vették korrupciós ügyben. Laura Codruta Kövesi, az európai ügyészség vezetője szerdán közölte, hogy vizsgálják azokat a pénzügyi visszaéléseket, melyeket az ex kormányfő követett el az uniós pénzek elosztásakor.

Bojko Boriszov, Todor Zsivkovnak, Bulgária utolsó kommunista diktátorának volt a testőre. Innen lett Szófia polgármestere, majd pedig Bulgária miniszterelnöke 2009-2021 (megszakításokkal). Maffia módszerekkel kormányzott az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államában.

A mostani miniszterelnök, aki a Harvard egyetemen végzett, választási kampányában a korrupció elleni harcot állította a középpontba.

Orbán Viktor miniszterelnök 2016-ban tüntette ki Bojko Boriszovot, a most lecsukott bolgár kormányfőt a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével.

Finom figyelmeztetés Orbánnak

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója korábban többször is úgy nyilakozott, hogy az autokrata vezetőket korrupciós ügyekkel lehet a legkönnyebben levadászni.

Laura Codruta Kövesi amikor Romániában volt korrupciós főügyész, akkor az USA nagykövetségének aktív támogatását élvezte. Az európai unió első korrupciós főügyészeként minden bizonnyal továbbra is számíthat az amerikaiak támogatására. Az Egyesült Államok olyan adatbázissal rendelkezik korrupciós ügyekben, amelyet politikai célokra kiválóan fel lehet használni. A New York-i ügyészség buktatta le például Malaysia kormányfőjét, aki akkor még hatalmon volt, azóta már 12 éves fegyház büntetésre ítélték hazájában. A cseh választások hajrájában az amerikai nagykövetség szivárogtatott ki információkat Babis miniszterelnök ügyeiről. Ez hozzájárult ahhoz, hogy Babis pártja ne szerezzen elég szavazatot ahhoz, hogy kormányt alakíthasson. Az amerikai nagykövetség rábeszélte a cseh pártokat: ne vállaljanak koaliciót Babis miniszterelnökkel!

Orbán Viktor is tarthat attól, hogy az USA célkeresztjébe kerül. Annál is inkább, mert Orbán

Putyin utolsó barátja

A magyar miniszterelnök az egyetlen olyan uniós illetve NATO ország vezetője, aki nem ítélte el Putyin orosz elnököt Ukrajna megtámadása miatt. Míg hű lengyel szövetségesei – Kaczynski és Morawiecki  – Kijevbe utaztak a cseh és a szlovén miniszterelnök társaságában, hogy támogatásukról biztosítsák Zelenszkij ukrán elnököt, Orbán nem tartott velük. Sőt megtiltotta, hogy fegyvereket szállítsanak Magyarországon keresztül Ukrajnába. Közben a kormánypárti sajtó igen megértőnek mutatkozik Putyin agressziójával szemben.

Orbánnak váltania kell, ha ki akar bújni a hurokból, de ezt csak a választások után teheti meg. Pártjának hívei ugyanis igencsak megosztottak: sokan USA és EU ellenesek, szimpatizálnak Putyinnal. Nem utolsósorban Orbán buzdítására teszik ezt, csakhogy az Ukrajna elleni támadással a helyzet megváltozott: Putyin immár vállalhatatlan partner egy uniós illetve NATO államban. De míg Orbán egy pillanat alatt képes elárulni Putyint vagy bárki mást, híveinek ehhez idő kell. A választási időszakban ezért hallgat Putyinról Magyarország miniszterelnöke.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!