Kezdőlap Címkék USA

Címke: USA

Fico: „ha felakasztva találnak”

0

Szlovákiában gőzerővel folyik a vizsgálat azellen a bűnszövetkezet ellen, melyet a két Robert, Fico és Kalinak üzemeltetett akkor amikor egyikük az ország miniszterelnöke, másikuk pedig belügyminisztere volt. Politikailag akkor buktak meg amikor kiderült: közük lehet ahhoz, hogy meggyilkolták Jan Kuciak oknyomozó újságírót és kedvesét. A fiatal riporter épp a bűnszövetkezet után érdeklődött.

Mit csinált a bűnszövetkezet? A titkosrendőrség és az adóhivatal segítségével próbálta meg levadászni politikai és gazdasági ellenfeleit. Nem feledkezve meg arról, hogy önmagukat és  a bűnszövetkezet tagjait bőségesen hozzájuttassák az európai pénzekhez. A nemzeti együttműködésnek ez a rendszere baloldali és nacionalista jelszavakkal operált, de kiváló kapcsolatot ápolt Orbán Viktorral, aki ugyanezt jobboldali jelszavakkal tette. 2018 márciusában mondott le előbb Kalinak belügyminiszter, majd Fico miniszterelnök. Egy ideig védettséget élveztek, mert Pellegrin miniszterelnök Fico helyettese volt. Ám a választásokon ő is bukott, és azóta tart a vizsgálat.

Tisztítótűz

Ez az ügyészi-rendőrségi akció neve. Több egykori rendőrkapitányt is lecsuktak. Az egyikük a börtönben öngyilkos lett.

Ezért mondta most Robert Fico:

„ha felakasztva találnak, akkor nem én voltam!”

Hol tart a konkrét vád Fico és Kalinak ellen? Spirko ügyész szerint bizonyítékaik vannak arra, hogy ellenzéki vezetőkről a titkosszolgálat anyagot gyűjtött. Ide tartozott például Igor Matovic, aki a győztes választás után 2020 és 2021 között Szlovákia miniszterelnöke volt. Jelenleg Szlovákia pénzügyminisztere.

A másik kiemelt célpont Kiska köztársasági elnök volt. Mindkettőjük adóügyeit szedték elő, és ezzel próbáltak meg zsarolni őket.

A vizsgálat egy másik szála a Kuciak gyilkosságra irányul. A bűnszövetkezet egy kulcsfigurája, Marian Kocner a fővádlott, aki már börtönben ül egy másik ügy miatt. Felmerült még Norbert Bödör neve is. Az ő nyaralójában tartotta meg tanácskozásait a bűnszövetkezet vezérkara. Az összejövetelek egy részéről videó is készült. Ezek közül néhány már az ügyészség kezében van, és nagyon kellemetlen vádakat támaszthatnak alá. A többi videót még keresik. Robert Fico állítólag már becsomagolta a bőröndjét, ha követnie kell Kalinak belügyminisztert az előzetesbe. A parlament egyelőre nem szavazta meg mentelmi jogának felfüggesztését, de ez bármikor bekövetkezhet.

Maffia politizálás

A vizsgálat során az is kiderült, hogy Szlovákia függetlenségének kikiáltása óta virágzik ez a rendszer, amely azt jelenti, hogy különböző maffiák uralják az államot. Bár elvben a titkosszolgálatok központi irányítás alatt működnek, de a valóságban minden maffia igyekszik ott elhelyezni a saját embereit. Ugyanez a helyzet a többi fontos állami intézményben is. Ez a pluralizmus szlovák változata. A hálózat igen kiterjedt. Az imént említett Norbert Bödör legkevesebb három korrupciós ügyben érintett.

A Gorilla ügyben olyan titkosszolgálati jegyzőkönyvek kerültek napvilágra , melyek a Penta privatizációja kapcsán nagyszabású korrupcióra utaltak. Politikusok, üzletemberek és maffiózók egy tálból cseresznyéztek. Állítólag Fico ebben is érintve volt.

„Szlovákia egy amerikai tartomány”

Ezt állította Robert Fico annak kapcsán, hogy az ellene inditott vizsgálat mögött felsejlett az USA pozsonyi nagykövetsége. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is utalt rá, hogy az autokrata rendszereket úgy lehet a legjobban lebontani, ha rájuk bizonyítják a korrupciós ügyeket. Babis esetében Csehországban ez bevált. A lapok épp a választási kampányban szellőztették meg Babis korrupciós ügyeit. Hiába szerzett sok szavazatot a miniszterelnök pártja, de az amerikai nagykövetség tanácsára egyetlen parlamenti párt sem vállalta fel a koaliciót. Így Babis megbukott. Bulgáriában Boriszov ex miniszterelnököt rövid időre előzetesbe is tették korrupciós ügyei miatt. Szófiában még az általa kinevezett főügyész regnál, ezért el is engedték.

Az Európai Unió egyik fő követelése Magyarországgal szemben is az, hogy engedjék be az Európai Ügyészséget! Orbán ellenáll. Most az orosz olajembargó kapcsán olyan alkut ajánl Brüsszelnek, hogy nem vétózza meg az uniós embargót, ha Magyarország megkapja az elmaradt uniós euró milliárdokat anélkül, hogy be kellene engednie az Európai Ügyészséget.

Miért sürgeti az USA annyira az orosz energiabojkottját?

A USA egyáltalán nem csak azért, hogy ezzel az Európai Unió is beálljon a sorba és szankcióival próbáljon meg csapást mérni Putyin rendszerére. Kezdetben az Európai Unió nem is akart energia szankciókat Oroszországgal szemben mondván azok túlságosan is sokba kerülnének.

Miután  Blinken USA külügyminiszter és és Austin hadügyminiszter elutazott Kijevbe visszatérőben Rammsteinben, a fontos amerikai légitámaszponton  találkoztak szövetségeseikkel. Közölték: mindaddig lesznek ilyen találkozók amíg Putyin agressziója tart Ukrajnában. Az amerikaiak nem titkolták: elhúzódó konfliktussal számolnak. Burns, a CIA igazgatója szerint Putyin ahelyett, hogy kivonulna Ukrajnából, előre menekül, és kettőzi a tétet, hogy valamiféle győzelmet csikarjon ki.

Az amerikaiak rávették Németországot: támogassa az uniós olajembargót Oroszországgal szemben. A következő lépés az lesz, hogy a gáz embargóra próbálják meg rávenni európai szövetségeseiket. Miért?

Szép új világ

Az USA egyrészt szépen profitál ebből, mert a méregdrága palagáz és palaolaj piacképes. De ez csak a rövidtávú játszma hosszabb távon olyan nyugati szövetséges rendszert akarnak, amely betartja a karbon vállalásokat. Vagyis mindenki rohamtempóban leszokik a hagyományos energiahordozókról. Mire jó ez? Egyrészt megfelel az ország karbon vállalásának, másrészt pedig karbonadóval lehetne sújtani azokat az országokat, amelyek késlekednek a klímasemlegességgel.

Mindenekelőtt Oroszországról és Kínáról van szó, az USA két stratégiai ellenfeléről. De nemcsak róluk hanem olyan amerikai szövetségesekről is mint India vagy Szaúd Arábia. Nem véletlenül pokoli rossz a viszony Washington és Rijád között. A Biden adminisztráció stratégiai elképzeléseiben Szaúd Arábiának nem jut hely. Mohamed bin Szalman trónörökös nem is titkolja: várja vissza Trumpot a Fehér Házba. Trump a hagyományos energia lobbi embere, ezért számára a karbonadó olyan kitaláció, amelyet el kellene mielőbb felejteni. A probléma csak az, hogy hosszútávú gazdasági programokról van szó, melyekről ad hoc politikai döntések születnek. Hogy lehet hosszútávú gazdasági döntéseket hozni úgy, hogy teljes a politikai bizonytalanság Washingtonban? Az USA szövetségesei csak reménykedhetnek abban, hogy a nyugati világ vezető ereje a közeljövőben eldönti: merre tovább? Leadership célok nélkül nem tűnik a siker receptjének.

Pintér kontra Rogán avagy ki irányítsa a titkosszolgálatokat

Hivatalosan a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, az Alkotmányvédő Hivatal Pintér Sándor belügyminiszter alá tartozott a régi kormányban. A polgári hírszerzés, az Információs Hivatal pedig Szijjártó Péter alá.

A HVG értesülései szerint az új kormányban hivatalosan is a miniszterelnökséghez kerülnének a titkosszolgálatok. A valóságban ez eddig is így működött, és Szijjártó esetében nem is volt probléma hiszen a külügyminiszter szereti Orbán Viktor első janicsárjának nevezni magát. Pintér Sándor azonban viszonylagos önállóságot élvez. Erős a támogatottsága az Egyesült Államokban. Ő az utolsó miniszter, aki nemet mer mondani Orbán Viktornak. A miniszterelnök nem meri leváltani őt nehogy az USA megsértődjön, de azt szeretné, hogy a belügyminiszter ne lásson bele túlságosan a nemzetbiztonsági ügyekbe. Ezekről ugyanis informálhatja az amerikai szövetségest. Amelyik a választásokat megelőző időszakban nyíltan támogatta Márki Zay Péter kampányát, melynek fő célja Orbán megbuktatása volt. Az akció nem sikerült. Most mindkét félnek újra kell értékelnie a lehetőségeit.

Rogán, a joker

A Völner elleni akciót állítólag Pintér Sándor már azért inditotta, hogy meggyengítse Rogán pozícióit. Nem kizárt, hogy az ügyben szereplő titokzatos gazdi nem más mint maga Rogán Antal! Csakhogy Rogán Antal szervezte a hatalom választási kampányát, amelynek az eredményessége még magát Orbán Viktort is meglepte. Rogán Orbán jobbkeze vagyis támadhatatlan. Ha megtörténne az átszervezés, akkor a titkosszolgálatok még az eddiginél is aktívabban részt vennének a belpolitikai harcban. Ez az ellenzék megfigyelését és esetleg levadászását jelentheti. A szomszédos Szlovákiában épp mostanában leleplezik le az ilyen rendszert, melyet ott Fico ex kormányfő és Kalinak egykori belügyminiszter üzemeltetett. Ők lebuktak. Válaszul Fico közölte: Szlovákia amerikai tartomány lett! Finom célzás ez arra, hogy az USA nagy szerepet játszott bukásában.

Orbánnak is előbb vagy utóbb le kell ülnie amerikai szövetségével. A magyar miniszterelnöknek ez nem oly sürgős. Novemberben kongresszusi választásokat tartanak. Lehet, hogy ennek eredményeképp Orbán republikánus szövetségesei béna kacsává tudják változtatni Biden elnököt. Akárhogy is Orbánnak tisztáznia kell a viszonyát Putyinnal és USA-val. Persze nem kizárt, hogy ezt már réges régen megtette, de erről elmulasztotta tájékoztatni a magyar közvéleményt.

A háború 64. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

Háború: Isten sírni tanul.
Fodor Ákos

 

11:30 – Az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálata közölte, hogy megakadályozott egy terrortámadást a megszállt Szimferopol egyik bevásárló- és szórakoztató komplexumában. Egy állítólagos volt ukrán tengerészgyalogos készítette elő a támadást.

09:50 – Az Azov -ezred közölte, hogy tegnap este az orosz megszállók mintegy 50 légicsapást mértek és nagyszámú foszforbombát dobtak le Mariupolra, és felszólította az ukrán hatóságokat, hogy tegyenek határozott intézkedéseket a város blokkolásának feloldására vagy a lakosok és a védők evakuálására.

08:20 – Tegnap eszte az oroszok által megszállt Herszonban több robbanás történt, több helyen tűz ütött ki és megszűnt az orosz RosTV adása.

07:15 – Az orosz fekete-tengeri flotta a hajói elvesztése ellenére továbbra is képes csapást mérni ukrán és part menti célpontokra – állítja a brit hírszerzés.

06:30 – Az Egyesült Államok „hiteles” jelentésekre hivatkozik, amelyek szerint Oroszország Donyeckben kivégezte a magukat megadni próbáló ukránokat.

05:45 – Május 1-től a megszállók orosz rubelt vezetnek be Herszon régióban.

04:40 – Air Force Command Press Center szerint árilis 27-én az ukrán légierő és a szárazföldi erők légvédelmi rakétaegységei nyolc légi célt találtak el.

Ukrán légierő felvétele

04:00 – Oroszország azt állítja, hogy a háború kezdete óta több mint egymillió embert evakuált a területére, köztük 183 000 gyermeket „Ukrajna veszélyes területeiről” és a Donyeck és Luhanszk régiók ideiglenesen megszállt területeiről (ORDLO).

02:30 – A kanadai parlament alsóháza népirtásnak ismerte el az orosz hadseregó ukrajnai bűncselekményeit.

01:10 – Az Egyesült Államok Képviselőháza szimbolikus törvényjavaslatot fogadott el, amelyben felszólítja Joe Biden elnököt, hogy adja el a szankcionált orosz oligarchák lefoglalt luxuscikkeit, és használja fel a pénzt Ukrajna megsegítésére.

A háború 62. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

Sose kezdd te a harcot, de mindig te fejezd be!
Elcserélt életek c. film

 

21:30 – Közép-európai idő szerint szerda 8.00 órától nem szállít gázt Oroszország Lengyelországba a Jamal-Európa gázvezetéken – közölte a PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat.

20:30 – Dmitrij Kuleba külügyminiszter nyilatkozta a Facebook-oldalán  „Egy teljesen új szakaszba léptünk, amelyre két hónapja még senki sem gondolt. Egy olyan alapvetően új szakaszba léptünk, amiről még csak álmodni sem mert az ukrán fegyveres erők NATO-fegyverekbe való átadása, a NATO szabványának megfelelően. És ez már megtörténik.” 

19:25 – Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hosszú tárgyalóasztalnál azt mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak, hogy „a diplomáciai úton megállapodásra számít Ukrajnával”.

18:00 – Az ENSZ menekültügyi szervezete becslése szerint az év végéig több mint 8 millió ember hagyhatja el Ukrajnát a háború miatt. 

17:25 – Az orosz csapatok rakétacsapást mértek az odesszai térségre, megrongálva a Dnyeszter torkolatán átívelő hidat az Öbölben.

17:00 – Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajnáról tárgyalt török ​​kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal.

16:20 – Nagy Britannia  22 mentőautót és 40 tűzoltóautót adományozott felszereléssel Ukrajnának.

16:10 – Az ukrán energia üzletág vezetője szerint az év végéig felfüggeszthetik az orosz olajszállítást az EU-ba.

15:00 – Mariupolban és Donyeck régió más kerületeiben a fogyasztók több mint 30%-a le van választva az elektromos áramról, nem lehet helyreállítani az ellátást.

13:30 – Rubizsne település környékén, ahol a harcok folytatódnak, az orosz megszállók arra kényszerítik a nőket, hogy felderítsék az ukrán hadsereg elhelyezkedését, és azzal fenyegetőznek, hogy lelövik gyermekeiket.

12:50 – Lengyelország jóváhagyta első szankciólistáját, amelyen szerepel az orosz Gazprom, számos orosz és fehérorosz oligarcha – összesen 50 jogi személy és magánszemély. „A szankciók célja, hogy korlátozzák az ukrajnai háború finanszírozásának lehetőségeit a Lengyel Köztársaság területén működő gazdasági társaságok által. A szankciókról szóló törvény a Lengyelországban üzletet folytató oligarchákra vonatkozik” – áll a közleményben.

11:15 –  A moldovai kormány által el nem ismert „köztársaság” Transznisztria területén történt robbanások után gépkocsisorok alakultak ki a moldovai kormány által ellenőrzött területre.

10:55 – James Gippi, az Egyesült Királyság fegyveres erőiért felelős miniszter kijelentette, hogy Ukrajna „egészen legitim módon” támadhat meg oroszországi létesítményeket. „Teljesen törvényes, hogy Ukrajna mélyen Oroszország területére célozzon, hogy megzavarja a logisztikát, amely, ha nem zavarják meg, közvetlenül hozzájárulna az ukrán földön bekövetkezett halálesetekhez és mészárlásokhoz”.

10:00 – Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország közvetett háborúban áll a NATO-val, amely fegyverszállítmányokkal segíti Ukrajnát.

08:35 – A Dnyeszteren túli belügyminisztérium arról számolt be, hogy április 26-án kora reggel a Grigoriopol kerületi Mayak faluban két robbanás történt. A robbanások után a két legerősebb rádióantenna üzemképtelenné vált. Mindkét adón az orosz rádió műsorát sugározták.

08:20 – Az orosz erők láthatóan megpróbálják körülvenni a jól megerősített ukrán állásokat Kelet-Ukrajnában. A jelentések szerint Kreminna városa elesett, Izyumtól délre pedig heves harcokról számoltak be, miközben az orosz csapatok északról és keletről próbálnak előrenyomulni Szlavjanszk és Kramatorszk városokba. Előző nap arról számoltak be, hogy Oroszország bizonyos területeken alig haladt előre, mióta Donbász teljes megszállására összpontosított, de kellő logisztika és harci támogatás nélkül Oroszország még nem ért el jelentős áttörést.

07:10 – Lavrov interjút adott az orosz első csatornának. A fő témák Ukrajna, a NATO és az Egyesült Államok voltak. Egy magas rangú orosz tisztviselő egy esetleges atomháborúról is nyilatkozott. Szerinte az atomháború veszélye valós, és ezt a veszélyt „nem lehet alábecsülni”.

07:00 – A brit hírszerzési adatok szerint az orosz invázió aláásta az ukrán mezőgazdasági termelést: Ukrajna idei gabonatermése a vetésterületek csökkenése miatt valószínűleg mintegy 20%-kal alacsonyabb lesz, mint 2021-ben.

Az éjszaka hírei:

  • Donyeck és Luhanszk megyében hat ellenséges támadást visszavertek, négy harckocsit, öt tüzérségi rendszert, tizenhárom egység páncélozott járművet, tizenöt egység gépjárművet, két üzemanyagtartályt és egy légelhárító ágyút semmisítettek meg – áll az Fegyveres Erők Vezérkaraának közleményében.
  • A Herson régióban található Velyka Olekszandrivka környékén az ukrán hadsereg megsemmisített egy lőszerraktárt, és 70 oroszt megölt (a halottak pontos számát meghatározzák).
  • Donyeck és Tavriya irányban az oroszok az irányítópontokat közelebb helyezik a harcvonalhoz. Az ellenség aknavetőről, tüzérségről, rakéta-meghajtású gránátvetőről lő csapataink állásaira a teljes érintkezési vonal mentén.
  • Az oroszok hatalmas tüzet zúdítottak, és blokkolják az ukrán egységeket a mariupoli Azovstal üzem környékén.
  • Szlobozsanszkij irányban az orosz csapatok megerősíti a csapatcsoportokat, továbbra is részben blokkolják Harkovot, és tüzet zúdítanak az ukrán csapatok egységeire és a kritikus infrastruktúrára.

Fico: Szlovákia amerikai tartomány

A sarokba szorított egykori szlovák kormányfő levelet írt Brüsszelbe, melyben arról világosította fel a rászorulókat, hogy „Szlovákia fekély az Európai Unió testén.” Nem Magyarországgal vagy Lengyelországgal kellene foglalkozni Brüsszelben hanem Szlovákiával, amely Fico szerint „nem jogállam”.

Caputova asszony köztársasági elnök nem más mint egy amerikai nőszemély – állította Fico. Az ex kormányfő dühe érthető hiszen bűnszövetkezet szervezésével és korrupcióval gyanusítják. Egyelőre még védi őt a mentelmi jog, de jobbkezét, Szlovákia egykori belügyminiszterét, Robert Kalinakot már lecsukták. Bizonyíték van bőven arra, hogy Fico és csapata a titkosszolgálatokat vígan felhasználta a belpolitikai harcban. Figyeltette ellenfeleit. Vagy talán meg is ölette. Jan Kuciak oknyomozó újságírót és kedvesét az állambiztonsághoz kötődő banda végezte ki. Ebbe az ügybe bukott bele a nemzeti együttműködésnek az a rendszere, melyet Fico baloldali – populista szósszal öntött le.

Ki tudja: több is lesz talán?

Az amerikaiak az elmúlt időszakban levették a sakktábláról Babis cseh miniszterelnököt, Boriszov bolgár kormányfőt. Most Fico van soron. Észak Macedóniában hétéves börtönre ítélték Gruevszki ex kormányfőt. Orbán Viktor szövetségesét a magyar diplomácia mentette ki szorult helyzetéből. Jelenleg Budapesten él és vállalkozik, ki tudja, hogy mire. Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeresen konzultál vele balkáni ügyekben. Szijjártó Fico ügyében is közölte: figyelemmel kísérik az eseményeket. Az USA Orbán Viktort is le akarta venni a sakktábláról, de a választási győzelem ezt lehetetlenné tette.

Putyin árnya

A korrupció csak ürügy az amerikai tisztogatásra, mert valójában Putyin barátait akarják kipöckölni a hatalomból. Babis cseh miniszterelnök Moszkvában végezte a tanulmányait. Hazatérve összekötő tisztként szolgált a KGB és az akkori titkosszolgálat között. Boriszov bolgár miniszterelnök Todor Zsivkovnak, az utolsó bolgár kommunista diktátornak volt az egyik testőre. A bolgár titkosszolgálat akkoriban a Szovjetuniót szolgálta. Amint ez kiderült a II. János Pál pápa ellen szervezett merénylet kapcsán. Gruevszki is Putyin hűséges támogatója a Balkánon, melyet már a cári Oroszország is szívesen sorolt a befolyási övezetei közé.

De vajon mi magyarázza Orbán és Putyin szoros kapcsolatát, melyet az Ukrajna elleni háború sem gyengített meg igazán? Mit tudhat Putyin Orbánról?

Egyrészt remekül ismerik az ifjú forradalmár Orbán hátterét. A nyolcvanas években a Szovjetunió akkori budapesti nagykövete ajánlotta Palmer amerikai nagykövet figyelmébe a „tehetséges fiatalembert, aki előtt nagy jövő áll.” Orbán volt Bush elnök budapesti idegenvezetője. A magyar közvélemény akkor figyelt fel rá igazán amikor követelte az orosz csapatok kivonását Magyarországról Nagy Imre temetésén. Orbán már réges-rég tudhatta akkor, hogy megvan az amerikai-orosz megállapodás a szovjet csapatok kivonásáról. Magyarország sohasem volt igazán fontos Moszkvának. Hruscsov fel is ajánlotta Kádárnak a szovjet csapatok kivonását, de a magyar vezető nem kívánt élni a lehetőséggel, mert joggal attól tartott, hogy saját népe esetleg kihasználja a helyzetet a kommunista diktatúra megbuktatására.

Orbán radikális orosz ellenessége 2009-ben változott hirtelen barátsággá.

Putyin egyrészt a dossziéjával zsarolhatta Orbánt, másrészt pedig előnyös lehetőséget kínálhatott neki a gázüzletből.

Az oroszok már régóta ily módon pénzelik „európai barátaikat”. Harmadik szempont lehetett az, hogy Németország esetleg Magyarországon keresztül intézhetett olyan orosz ügyeket, melyeket el akart rejteni az USA sasszeme elől. Magyarország ugyanis nem sokat profitált az orosz nyitásból.

„Az biztos, hogy mi sem kapjuk olcsóbban az orosz földgázt nyugati szövetségeseinknél”

– erősítette meg Sz. Bíró Zoltán. A kiváló orosz szakértő szerint előfordulhat, hogy erről nem is Orbán Viktor dönt!

„Ha ez lenne a helyzet, akkor ez azt jelentené, hogy

a miniszterelnök kiszolgáltatottságának következtében Magyarország egy ideje már nem alanya hanem csupán a tárgya a magyar-orosz kapcsolatoknak.

A háború 56. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

Háború: Isten sírni tanul.
Fodor Ákos

 

12:30 – Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője azt mondta, hogy Oroszország „egy egyértelmű megfogalmazású dokumentumtervezetet adott át Ukrajnának, és a labda Kijev oldalán van”.

11:30 – Az Egyesült Királyság miniszterelnöke felszólította a világ vezetőit, hogy erősítsék meg Ukrajna támogatását, kielégítve az Ukrajna „kritikus fegyverszükségletét”.

11:05 – Norvégia Mistral légvédelmi rakétarendszereket adott át Ukrajnának.

10:40 – A Pentagon szerint jelentős létszámú katonai állománnyal erősítette meg a kelet-ukrajnai jelenlétét az orosz haderő, várhatóan Donyeck és Izjum térségében kerül sor átfogó támadásra.

09:50 – Az orosz megszállók Mariupolban lelövéssel fenyegetik a civil embereket, mert nem hajlandók fehér szalagot kötni.

09:45 – Olaszország megtagadja a Kreml által a gáz rubelben történő fizetésére vonatkozó feltételek teljesítését, ha az EU arra a következtetésre jut, hogy megsérti az orosz ukrajnai invázióval kapcsolatos szankciókat.

09:30 – Április 19-én éjjel az orosz csapatok Harkovot és Avdiivkát ágyúzták, valamint harcoltak a fegyveres erőkkel Harkov, Luhansk és Herson régiókban.

09:20 – Megállapodás született, április 20-án délután megnyílik egy humanitárius folyosó Mariupolból Mangushen és Berdyanskon keresztül Zaporizzsjáig gyermekes nők és idősek számára – jelentette Irina Verescsuk  reintegrációs miniszter .

08:45 – Az ukrán haditengerészet 36. különálló tengerészgyalogos dandárjának parancsnoka, Szerhij Volinszkij (Volyn) felszólította a külföldi államokat, hogy sürgősen hajtsanak végre „kitermelést” Mariupolból – több száz katona és civilt vigyenek azovsztálból biztonságos helyre, hogy megmentsék őket az oroszoktól.

Szerhij Volinszkij

08:15 – Az Apple eltávolította a TikTokot az App Store-ból az orosz felhasználók számára.

07:40 – Az Egyesült Államok, Olaszország, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Kanada, Japán, Lengyelország, Románia, valamint az EU és a NATO vezetői egy 90 perces online megbeszélésen tárgyaltak egyebek mellett Ukrajna biztonsági garanciáiról az Oroszországgal vívott háború után.

06:20 – Az oroszok több mint 500 000 ukránt, köztük 121 000 gyereket telepítettek át erőszakkal Oroszországba, és az ukránok számára olyan dokumentumokat állítanak ki, amelyek két évre megtiltják számukra az orosz régiók elhagyását – mondta Ukrajna állandó ENSZ-képviselője, Szerhij Kiszlicja az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.

04:15 – Ukrajna már kapott segítséget más országoktól, ami növeli a fegyveres erők szolgálatában álló katonai repülőgépek számát – idézte a Pentagon szóvivőjét, John Kirbyt idézte a CNN.

03:00 – Mihailo Podoliak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója twitter üzenetében a következőket írta. „A háború 55. napja. Oroszország továbbra is nehéz páncéltörő bombákat dob ​​az Azovstalra. A világ továbbra is élőben és csendben nézi a gyerekek meggyilkolását. A vallási és a világ vezetői megállíthatják ezt, ha megállapodnak egy zöld folyosóban. Ellenkező esetben a vér a kezükre kerül.” Az üzem területe továbbra is Mariupol utolsó kerülete, amely nem adja meg magát az orosz megszállók támadásainak. Ivóvíz- és élelmiszerkészleteik gyakorlatilag elfogytak.

01:45 – A luhanszki regionális katonai adminisztráció vezetője elmondta, hogy a folyamatos ágyúzás miatt a kreminnai civilek evakuálása továbbra is lehetetlen. A luhanszki régióban még 70 ezer ember tartózkodik.

00:50 – Az orosz lövöldözések és a Donbász irányítási vonalát ért csapások folyamatosan növekszenek, de az ukránok eddig visszaverték az orosz csapatok számos próbálkozását.

00:05 – Az Egyesült Államok több tüzérséget küld Ukrajnába – mondta Joe Biden amerikai elnök kedden újságíróknak, miután megbeszélést folytatott a szövetséges vezetőkkel -közölte a CNN.

USA figyelmeztetés Berlinnek: rendszabályozza meg Orbán Viktort!

A nagyhatalmi szerep felelősséggel is jár: Berlinnek nem szabad tovább tűrnie azt, hogy Orbán Viktor Putyin barát politikát folytat – megsértve ezzel a NATO és az EU egységes fellépését Oroszország Ukrajna elleni agressziójával szemben – erről írt a Wall Street Journalban egy befolyásos elemző, aki az ellenzéki republikánusok agytrösztjének tagja.

Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute munkatársa egyenesen bűnrészességel vádolta meg Angela Merkel ex kancellárt és utódát, Olaf Scholzot amiért azok lehetővé tették Orbán Viktornak a nemzeti együttműködés rendszerének a létrehozását. Amellyel immár a negyedik választást nyerte meg nagy fölénnyel Magyarországon. Mindez Németország támogatása illetve elnéző magatartása miatt aligha lett volna lehetséges.

Mi zavarja most a leginkább a befolyásos amerikai elemzőt? Az, hogy Németország Magyarországgal együtt akadályozza a gáz embargót Oroszországgal szemben.

240 milliárd euró

Ennyibe kerülne Németországnak az azonnali elszakadás az orosz energiától. Ezt számolták ki Olaf Scholz kancellár munkatársai, akik rámutattak arra, hogy ilyen hatalmas összeget Németország sem költhet erre a célra.

Valójában a német kancellár célja épp az lehetett ezzel a számítással, hogy visszakérdezzen Washingtonban: vajon nem Németország meggyengítése az USA egyik be nem  vallott célja a szankciós politikával?

Trump ex elnök annak idején meg akarta vámolni a németek autók importját mondván: sok BMW és Mercedes szaladgál New Yorkban, de kevés amerikai autó Európában! Az Egyesült Államok szisztematikusan bírálta Németország és Oroszország gazdasági együttműködését, most pedig annak teljes leállítását követeli az ukrajnai háborúra hivatkozva. Csakhogy Németország egész gazdasági modellje az olcsó orosz energiára épül! Ha arról lemond, akkor versenyképtelenné válhat a világpiacon. Ez lenne az USA rejtett célja?

Orbán keleti nyitása német érdekeket szolgált

Washingtonban árgus szemekkel figyelik Németország kapcsolatait Oroszországgal és Kínával. Ezért Orbán keleti nyitása nagyonis kapóra jött Németországnak. Magyarország nemigen profitált a keleti nyitásból, Németország viszont igen! Németország messze megelőzte az USA-t ezen a téren. Mind Oroszországban mind Kínában az amerikaiak lemaradtak a németek mögött. Valójában Kína az igazi tétje az amerikai-német versengésnek. Kína már ma is a legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Uniónak. (Magyarország esetében a kínai kereskedelem jóval kevésbé jelentős, mert a magyar gazdaság Németországon keresztül kapcsolódik az 1,4 milliárd lakosú kínai piachoz.) Peking folyamatosan arra szólítja fel az Európai Uniót és benne elsősorban Németországot és Franciaországot, hogy ne kövessék az USA politikáját, mert az számukra sem előnyös.

Orbán Viktor Peking barát diplomáciája kiskaput jelenthet a németek számára is, akik semmiképp sem akarják feladni a hatalmas kínai piacot. Csakhogy Washingtonban már elkészültek azok a szankciók, melyek a Kínával való gazdasági együttműködésre vonatkoznak. A hivatkozási alap: Peking támogatja Oroszországot a szankciók elkerülésében plusz agresszív politikát folytat Tajvan körül.

Ebben a kritikus helyzetben a Nyugat nagynehezen létrejött egysége megrepedezhet hiszen Európa érdekei nem esnek egybe az USA-éval.

A háború 53. napja – (folyamatosan frissítve)

Ez a háború nem olyan, mint az eddigiek: aki
a hadseregével behatol egy területre,
az ott
érvényre juttatja a maga társadalmi rendjét… 

Joszif Visszarionovics Sztálin

 

14:00 – Ukrajna leggazdagabb embere ígéretet tett arra, hogy segít újjáépíteni az ostromlott Mariupolt,  amely közel áll a szívéhez, mert  a városban két hatalmas acélmű tulajdonosa.

13:30 – Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy szombaton katonai célpontokat semmisített meg Kijevben és Mikolajivban, ami az elemzők szerint valószínűleg megtorlás volt a hajó elsüllyesztéséért. Vasárnap az ukrán fővároson kívüli katonai üzemet is eltalálták, bár áldozatokról nem érkezett azonnali információ.

12:50 – Oroszország katonai célpontokat vett célba  Ukrajna szerte, és az ukránok azt állították, hogy délen Odesszára és nyugatra Lvivre irányítottak rakétákat. 

12:00 – Az orosz megszálló erők nem tudnak agresszív offenzívát indítani a Donbászban, mert az ukrán fegyveres erők visszatartják őket.

11:30 – Ukrajna nem tudott megállapodni az orosz megszállókkal a kiürítési útvonalakra vonatkozó tűzszünetről, ezért április 17-én nem kerül sor humanitárius folyosókra – jelentette Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes.

10:45 – Oleh Szinehubov, Harkiv megye kormányzója közölte, hogy 31 ember, köztük négy gyerek megsérült az orosz erők Harkov több városrésze elleni támadásában az elmúlt 24 órában.

09:35 – Volodimir Zelenszkij elnök közölte  , hogy tárgyalások folynak a mariupoli ukrán védők megsegítéséről. Megállapodtunk, hogy lesznek humanitárius folyosók. El akarták vinni a sebesülteket, asszonyainkat és gyermekeinket, de Oroszország ezt megtagadta.

08:05 – Az orosz invázió hadműveleti súlypontja Kelet-Ukrajnára helyeződött át, de Oroszország végső célja változatlan marad. Az orosz erők továbbra is harci és segédeszközöket szállítanak Fehéroroszországból Kelet-Ukrajnába. A brit hírszerzés szerint ezek között vannak Harkiv és Szeverodonyeck környéki helyszínek is.

07:40 – Roman Abramovics orosz oligarcha, aki ellen uniós és brit szankciókat vezettek be, Kijevbe látogatott, hogy megpróbálja újraindítani az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalási folyamatot. Az orosz üzletember állítólag találkozott az ukrán tárgyalócsoport tagjaival, és megbeszélték a tárgyalások folytatásának lehetséges módjait.

07:20 – ukrán híradások szerint vasárnap hajnalban ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák Kijev felett. A bombázás által okozott károkról és áldozatokról egyelőre nincs információ.

06:10 – Oroszország a hétvégén vagy a jövő hét elején megkezdheti ukrajnai hadjáratának következő szakaszát, az Egyesült Államok pedig arra kéri szövetségeseit, hogy biztosítsanak több tüzérségi fegyvert és lőszert Ukrajnának.

04:25 – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Bild am Sonntagnak nyilatkozva kijelentette az Európai Unió új Oroszország elleni szankciócsomagja a Sberbankot és az olajellátást célozza majd.

03:30 – Az ukrán fegyveres erők vezérkarának jelentése szerint a megszálló orosz csapatok valószínűleg tengeri partraszállást készítenek elők Mariupolban.

02:20 – Április eleje óta sugároznak ukrán tévécsatornák a magyarországi kábelhálózatokon.

01:50 – Az Egyesült Államok most először biztosít  Kijev számára korszerű katonai felszerelést, köztük 11 Mi-17-es helikoptert; 18 db 155 mm-es tarackot és további 300 Switchblade típusú drónt. Az első szállítmányok már meg is érkeztek.

00:10 – Oroszország felszólította a még mindig az ostromlott Mariupol város védelmében harcoló ukrán erőket, hogy tegyék le fegyvereiket. A látszólagos ultimátum akkor érkezik, amikor Oroszország folytatja könyörtelen és pusztító támadását a délkeleti város ellen.

Az orosz titkosszolgálatok megbuktak Ukrajnában

Horváth József nyugalmazott vezérőrnagy, aki a Magyar Nemzetben fejtette ki a véleményét az orosz titkosszolgálatok kudarcáról Ukrajnában. A veterán titkosszolgálati tábornok jól ismerheti az oroszokat hiszen 1990 előtt a magyar szolgálatok lényegében az ő irányításuk alatt működtek.

Horváth tábornok bírálata lesújtó: „azt gondoltuk, hogy az alig nyolc éve leváló Ukrajnában az orosz titkosszolgálat mindent lát, mindent tud. Ha ebben a nagyon közeli, nyelvi akadályok nélküli országban nem voltak képesek megfelelő humán és technikai pozíciókat megtartani vagy kiépíteni az évek során, akkor mára kiderül:

      a király meztelen!

Az orosz hírszerzés nem tette a dolgát. Annak ellenére, hogy Putyin elnök két évtizede pénzt, paripát, fegyvert biztosított kedvenc szervezeteinek. A lojalitás mellé nem társult kellő szakértelem. Az orosz elhárításra sem vet túlságosan jó fényt, hogy a nemzeti gárdában áruló, vakond volt.”

5 milliárd dolláros alapok

Victoria Nuland, az USA akkori és mai kelet-európai ügyekben illetékes államtitkár helyettese, Kijevben elárulta: az amerikaiak ennyit költöttek arra, hogy elkergessék Janukovicsot, az oroszok emberét az ukrán fővárosból. Mostanában kiderült: válaszul Putyin elnök éppúgy 5 milliárd dolláros alapot hozott létre, hogy visszaállítsa a „baráti Ukrajnát”. Az alap élére ex tanácsadóját, Vlagyiszlav Szurkovot állította. Aki tagadta, hogy az ukránok önálló nép lennének. Folyamatosan amellett érvelt, hogy Ukrajnának vissza kell térnie a nagy szláv testvér, Oroszország birodalmába. Ebből az ötmilliárd dolláros alapból kellett volna megszerveznie a váltást. Putyinnak garantálta a kétnapos villámháború sikerét a beépített árulókra hivatkozva. Aztán ebből nem lett semmi. Nem sikerült meggyilkolni Zelenszkij elnököt, aki nemzetközi presztízst csinált az ellenállásból. A korábban nem túl népszerű elnök pillanatok alatt nemzeti hős lett annak ellenére, hogy orosz anyanyelvű zsidó egy erős antiszemita hagyományokkal rendelkező országban. Az ukrán hadsereg és a titkosszolgálatok hatékonyan szembeszálltak az oroszokkal. Áruló sehol. Medvescsukot, akit Putyin Zelenszkij utódának tekintett nemrég fogta el az ukrán elhárítás.

Esély sincs a gyors békekötésre

Putyinnak az arca megmentéséhez arra lenne szüksége, hogy Moszkvában a Vörös téren felmutathassa azt: Ukrajna végképp lemond a Krímről, és átadja a két orosz többségű tartományt, Donyecket és Luhanszkot Oroszországnak.

Az országát sikeresen védő Zelenszkij elnök viszont közölte egy amerikai televízióban, hogy erről szó sem lehet.

Ukrajnában ma a védekező hadsereg nagyobb és egyre erősebb, a támadó oroszok pedig azt látják, hogy az idő nem nekik dolgozik.

Ukrajna ma a világ legjobban felfegyverzett országa – írta Horváth József vezérőrnagy a Magyar Nemzetben. Az USA és a többi NATO állam önti a fegyvereket Ukrajnába. Az elhúzódó hadműveletekkel ki akarják véreztetni az orosz hadsereget és erodálni Putyin népszerűségét Oroszországban.

Biden elnök tudatosan bakizott amikor közölte: meg akarjuk buktatni Putyint!

Horváth tábornoknak feltűnt, hogy Ukrajna kapcsán nemigen esik szó a katonai hírszerzésről pedig ennek nagyobb a presztízse Moszkvában mint a polgárinak.

Romániában Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés Ceausescu által kinevezett parancsnoka volt annak a különleges bíróságnak az elnöke, amely halálra ítélte a diktátort és nejét, akiket egy laktanyában végeztek ki – az orosz és az amerikai titkosszolgálatok szorgos együttműködésének eredményeként 1989-ben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK