Kezdőlap Címkék Uniós csúcs

Címke: uniós csúcs

EU: nincs megállapodás, patthelyzet

Egyik jelöltnek sincs többsége az Európai Bizottság elnöki posztjára és a többi intézmény élére. Hivatalosan tehát Manfred Weber esélyes, de megválasztása kétséges. A megállapodást az utolsó pillanatra tolták ki.

Nem sikerült megállapodni az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről a tagállami vezetők brüsszeli csúcsértekezletén, ezért jövő vasárnap újabb találkozót tartanak – jelentette be az Európai Tanács elnöke csütörtök éjszaka. Donald Tusk arról számolt be, hogy az egyeztetésen nem sorakozott fel a többség az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelöltek egyike mögött sem.

Több poszt van az asztalon

Mint közölte, a megüresedő uniós vezetői posztokról egyfajta „csomagban” kell megegyezni, amely tükrözi a közösség sokszínűségét. Hozzátette, a június 30-i rendkívüli EU-csúcsig folytatódnak a megbeszélések, nemcsak a tagállamok között, hanem az európai parlamenti frakciókkal is. Tusk hangsúlyozta, hogy

túl korai lenne találgatásokba bocsátkoznia a lehetséges nevekről.

Az Európai Bizottság mellett az Európai Parlament, az Európai Tanács elnökének személyéről kellene most megállapodni, utána pedig az Európai Központi Bank elnöki posztjára új személyt választani ősszel.

Hivatalosan még jelölt Weber is

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tréfálkozva kijelentette: meg van arról győződve, hogy még nem írható le az úgynevezett csúcsjelölti rendszer. Jüri Ratas észt kormányfő szerint egyetlen csúcsjelöltet sem vetettek el, hivatalosan egyelőre továbbra is mind versenyben vannak.

Hírek szerint Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő és több más európai kollégájuk közvetlenül a G20-as országcsoport jövő hét végi oszakai csúcstalálkozójáról fog Brüsszelbe repülni.

Kétséges a megállapodás jövő vasárnap, sok a szempont

Mark Rutte holland miniszterelnök szerint az uniós tagországok vezetői „egyáltalán nem tettek előrelépést a hosszú órákon át tartó tárgyalás során”. Rutte kétségbe vonta, hogy a június 30-ra tervezett rendkívüli uniós csúcstalálkozó sokkal ígéretesebb lesz. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy Frans Timmermans jelenlegi uniós bizottsági alelnök, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) holland „csúcsjelöltje”, továbbra is esélyes-e a bizottság elnöki posztjára, Rutte kijelentette: „úgy gondolom igen, de a dolog nagyon kiszámíthatatlan”.

Emmanuel Macron francia államfő arról beszélt, hogy a jelölteknek meg kell szerezniük az uniós testületek többségének szimpátiáját. Olyan megoldást kell találni, amely

biztosítja a megkívánt földrajzi, demográfiai, politikai, nemek közötti megoszlást figyelembe vevő egyensúlyt

– hangsúlyozta.

Jobb még néhány napot várni, és folytatni a tárgyalásokat, mintsem elhamarkodott döntéseket hozni – ezt már Angela Merkel német kancellár mondta. „Közös megoldást akarunk az Európai Parlamenttel, semmilyen körülmények között sem akarunk válsághelyzetet teremteni” – tette hozzá.

A néppárti Manfred Weber jelölésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, erre csak a folyamat végén tud végleges választ adni. Elmondta az is, hogy az uniós tagországok vezetői felkérték Donald Tusk tanácsi elnököt, hogy tárgyaljon az uniós parlamenttel és pártcsaládjainak vezetőivel, hogy minden fél számára elfogadható megoldás születhessen.

Könnyen káosz alakulhat ki

Az uniós vezetők tehát jövő vasárnap újra asztalhoz ülnek, de ezzel az utolsó pillanatra tolják ki a megállapodás. Az Európai Parlament július 2-án tartja alakuló ülését, addigra meg kellene állapodni az összes személyi ügyben. Máskülönben súlyos káosz alakulhat ki az EP-ben és a bizottság munkájában is. Az új testület nem alakulhat meg elnök nélkül. Ő jelöli ki a tagországok jelöltjeit az egyes területekre, akiket az EP választ meg.

London újabb fél évet kapott a Brexit megoldására

Az Egyesült Királyság október végéig kapott halasztást a Brexitre, az időpontot júniusban felülvizsgálják – erre jutottak éjszakai egyeztetésükön az uniós vezetők. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arra kérte a briteket, hogy ne vesztegessék el a rendelkezésükre álló hat hónapot.

Amennyiben a nyárig mindkét fél ratifikálja a londoni parlament által már háromszor elutasított szerződést, akkor a következő hónap első napján a kilépés automatikusan életbe lép. Amennyiben május 22-ig ez nem történik meg, másnap az Egyesült Királyságnak meg kell tartania az európai parlamenti választásokat, amennyiben ezt mégsem teszi meg, június 1-én kiesik az Európai Unióból.

Az uniós csúcs zárónyilatkozatában London vállalta, hogy jóhiszeműen jár majd el, és tartózkodik minden olyan intézkedéstől, amely akadályozhatja az Unió céljait.

Az EU-ban maradó 27 tagállam a Brexitet követő időszak kérdéseiről a britek nélkül egyeztet majd. Kérdés ugyanakkor, hogy mi lesz az Európai Bizottság mandátumával, az ugyanis szintén október végén jár le. Egyes diplomáciai források szerint elképzelhető, hogy pár hónappal meghosszabbítják a testület megbízatását, amennyiben őszig nem rendeződik a Brexit.

Theresa May: minél előbb ki kell lépni

A brit kormányfő eredetileg június 30-ig kért hosszabbítást, míg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke rugalmas, akár egyéves halasztást javasolt.

Theresa May szerint a londoni parlamentnek minél előbb jóvá kell hagynia a megállapodást, akár már májusban, és az országnak távoznia kell az Európai Unióból, amint csak lehetséges.

“A kiterjesztés lehetővé teszi számunkra, hogy végigmenjünk a kijelölt folyamaton” – fogalmazott.

May kijelentette, mindent megtesz annak érdekében, hogy a szigetország rendezett formában hagyhassa el az uniót akár már május 22-én, annak ellenére, hogy az uniós tagországok vezetői hat hónapos kiterjesztést biztosítanak erre. Ha ezt sikerülne elérni, nem kellene megtartani a májusban esedékes európai parlamenti választásokat – mondta.

Tusk arra kérte a briteket, hogy ne vesztegessék az időt

Donald Tusk az éjszakába nyúló egyeztetést követően, újságírói kérdésre válaszolva nem zárta ki, hogy az október 31. előtti uniós csúcson megegyezés születhet a határidő további kitolásáról. Az Európai Tanács elnöke azonban arra kérte az Egyesült Királyságot, hogy ne vesztegesse az időt október végéig.

“Az elkövetkező hat hónapban az ügy teljes egészében a szigetország kezében van. Ratifikálhatják a kiválási egyezményt, ebben az esetben véget ér a hosszabbítás. Újragondolhatják a Brexit-stratégiát. Még a kilépési szándékot is visszavonhatják” – mondta Tusk.

Juncker: az Egyesült Királyság valószínűleg részt fog venni az EP-választáson

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint az Egyesült Királyság valószínűleg részt fog venni az EP-választáson.

Merkel: sikerült elhárítani a rendezetlen Brexit veszélyét

A német kancellár üdvözölte, hogy egyelőre elhárult a rendezetlen brit kilépés veszélye.

Angela Merkel újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, a sok akadály ellenére az európaiak bebizonyították, hogy még ilyen nehéz helyzetben is egységesek tudnak maradni.

Mint közölte, a brit miniszterelnök azt ígérte, a májusban esedékes európai parlamenti választásokat követően is konstruktívan vesz részt az unió Brexit-ügyi munkájában. A vita tétje egy olyan megoldás megtalálása volt, amely lehetővé teszi, hogy a brit parlament beleegyezését adja az uniós tagság megszűnésének feltételrendszerét és a jövőbeni kapcsolatokat rögzítő megállapodáshoz.

Macron: a legjobb megoldás született

A brit európai uniós tagság megszűnésének hat hónapos elhalasztása a legjobb megoldás az Európai Unió egységének megőrzésére – jelentette ki a francia elnök.

Emmanuel Macron hangsúlyozta, a megbeszélésen jelentősen eltértek az álláspontok a brit tagság megszűnésének kiterjesztett határidejét illetően, azonban sikerült kompromisszumot elérni, amely lehetőséget adhat arra, hogy a kiválási megállapodást elfogadja a londoni parlament.

Kurz: sikerült elkerülni a kemény Brexitet

Hála a kilépési határidő elhalasztásának, sikerült elkerülni a megállapodás nélküli, úgynevezett kemény Brexitet – jelentette ki az osztrák kancellár. Sebastian Kurz szerint a rendkívüli EU-csúcson kompromisszumos és jó megoldás született. Mint közölte, a megbeszélések során az osztrák álláspont közelebb volt a francia véleményhez, amely rövidebb határidőt biztosított volna Nagy-Britannia számára, “de nem a szigorúságról van szó, hanem arról, hogy mennyi időre van szüksége Londonnak a megállapodás parlamenti elfogadásához”. (MTI, Euronews)

Sikerült kicsit halasztani a Brexitet

0

Most már biztos, hogy jövő hét pénteken elmarad a Brexit. Az európai uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján elfogadott zárónyilatkozat értelmében két határidő lép életbe, attól függően, hogy a brit parlament alsóháza elfogadja-e végre a kétszer már leszavazott megállapodást a Brexitről.

  • A jelenlegi március 29. helyett május 22. lenne az új határidő, ha a londoni alsóház jövő héten elfogadja a megállapodást, valamint április 12-ig jeleznie kell hosszabbítás esetén részt vesz e az uniós választáson.
  • A csúcson jóváhagyták a jogilag kötelező erejű biztosítékokat, amelyeket  ír-északír pótmegoldás ügyében fogadtak el.
  • Leszögezték: nem tárgyalható újra a kiválás feltételrendszerét rögzítő egyezség. Minden egyoldalú vállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyébnek összhangban kell lennie ezen dokumentum szövegével és szellemével egyaránt.
  • Felszólítottak a felkészülési munka folytatására minden forgatókönyv, köztük az úgynevezett kemény, vagyis a megállapodás hiányában bekövetkező Brexit esetére is.

Tusk: a brit kormány még eldöntheti, hogyan fogja elhagyni az EU-t

Április 12-ig az Egyesült Királyságnak el kell döntenie: megtartja-e az európai parlamenti választásokat – szögezte le az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk, hozzátéve, ha úgy döntenek, hogy nem tartják meg, akkor nem lehet májusig halasztani a brexitet.

– A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy addig a dátumig minden lehetőség nyitva áll: az Egyesült Királyság kormánya április 12-ig dönthet a rendezett és a rendezetlen kiválás, a meghosszabbítás, illetve a kilépési szándék visszavonása mellett is – mondta az uniós politikus.

Juncker: 27 tagállam nem akarja újratárgyalni a megállapodást

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte, a 27 tagállam nem akarja újratárgyalni a kiválás feltételrendszerét rögzítő egyezséget.

Theresa May a már kialkudott megállapodás elfogadása mellett érvelt

– A mai döntés annak fontosságát hangsúlyozza, hogy a brit alsóház fogadja el a brexit-megállapodást, hogy véget érjen a bizonytalanság, és rendezetten valósuljon meg a brexit – fogalmazott Theresa May brit kormányfő.

Merkel: ez kemény munka volt

Angela Merkel német kancellár nyilatkozatában kemény munkának nevezte az Európa Tanács éjjelbe nyúló, “végsőkig kitartó” megbeszélését annak biztosítása érdekében, hogy Nagy-Britannia ne megállapodás nélkül, rendezetlen formában lépjen ki az Európai Unióból. Az uniós tagországok vezetői minden támogatásukat megadják Theresa Maynek törekvései eléréséhez – mondta.

Macron: Nagy-Britannia valóságos krízisben van

Emmanuel Macron francia államfő az ülést követően adott nyilatkozata szerint Nagy-Britannia valóságos politikai és demokratikus krízisben van. Szavai szerint ennek ellenére nem tehető meg, hogy ebben a “megrekedt helyzetben maradjunk”.

Sebastian Kurz: a londoni parlamenttől függ, lesz-e kemény Brexit

Az osztrák kancellár rövid nyilatkozatában arról tájékoztatott, hogy a csütörtök éjjelig tartó tárgyalások célja az úgynevezett kemény Brexit, a megállapodás nélküli brit kiválás elkerülése volt.

Az Egyesült Királyság három éve népszavazáson döntött arról, hogy kilép az Európai Unióból.

Több mint kétmillióan írták alá ma hajnalig azt a minap megjelent hivatalos petíciót, amely a Brexithez vezető folyamat leállítását követeli. A brit kormány és a parlament hivatalos petíciós honlapján megjelent felhívás azt követeli, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja.

FH/Euronews, MTI

A Brexit a fő téma a ma kezdődő uniós csúcson Brüsszelben

Érkeznek az uniós csúcsra a tagállamok vezetői, és bár több témát is megtárgyalnak a kétnapos brüsszeli csúcs alatt, a mindenkit érdeklő kérdés az, hogy engednek-e Theresa May kérésének, és adnak-e haladékot a Brexitre.

Az esemény nyilvános részleteiről élőben tudósít az Euronews:

Theresa May brit miniszterelnök az elsők között érkezett, és nyilatkozott az újságíróknak. Mint mondta, “őszintén reméli”, hogy Nagy-Britannia rendezett módon hagyja el az EU-t. A brit parlament alsóházának komolyan kell vennie a brit uniós tagság megállapodás nélküli megszűnésének veszélyeit és el kell fogadnia a brit kormány és az Európai Unió megállapodását a Brexit feltételeiről.

Rövid nyilatkozatában a miniszterelnök aláhúzta: a határidő június végéig való meghosszabbításához szükséges az unióban maradó 27 tagország jóváhagyása, de ezáltal elkerülhető lenne a megállapodás nélküli brit kiválás. Fontos elfogadni, hogy Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) a brit emberek döntése. Immáron három éve a szavazásnak, eljött az ideje, hogy a brit parlament ezt szentesítse – húzta alá.

A brit kormányfő hozzátette, az Egyesült Királyság uniós kiválása esetén továbbra is kiveszi részét az Európát fenyegető kihívások megoldásában a béke, a biztonság és a jólét megőrzése érdekében.

Uniós vezetők a Brexit határidejének meghosszabbításának lehetősége mellett foglaltak állást

Az Európai Tanács kétnapos ülésére érkező uniós tagországi vezetők Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) március 29-én esedékes határidejének meghosszabbításának lehetősége mellett foglaltak állást Brüsszelben.

Merkel újságíróknak nyilatkozva aláhúzta, az unióban maradó tagországok vezetőinek az unió jövőjére kell gondolniuk, ezért az utolsó pillanatig azon fognak dolgozni, hogy egy rendezett kiválást érjenek el. Fel kell készülni azonban arra is, hogy a megállapodást továbbra sem fogadja el a brit parlament alsóháza, a határidő ugyanis nagyon rövid – tette hozzá.

Emmanuel Macron francia államfő kijelentette, nyitott a Brexit határidejének technikai meghosszabbítására, ugyanakkor nem lehet a végtelenségig nyújtani a fennálló helyzetet.
Aláhúzta, egyértelművé kell tenni London számára, hogy a Brexit a brit nép döntésének eredménye. Azt is, hogy a megállapodás kétéves, alapos munka eredménye, amely a lehető legjobb egyezség úgy Nagy-Britannia, mint az unió számára. Azt újratárgyalni nem lehet. Elutasítása esetén megállapodás nélkül lép ki az unióból Nagy-Britannia, az unió erre is fel van készülve – közölte.

“Nem tehetünk úgy három év leforgása után, minthogyha a brit emberek nem a kilépés mellett foglaltak volna állást” – tette hozzá a francia államfő.

Sebastian Kurz osztrák kancellár nyilatkozatában abszurdnak nevezte, ha az Egyesült Királyság rész venne a májusi európai parlamenti választáson. Rövid sajtótájékoztatóján elmondta, hogy támogatja a brit európai uniós kiválás elhalasztását, amennyiben “sikerül választ adni bizonyos fontos kérdésekre”.

“Fontos, hogy az Egyesült Királyság ne vegyen részt a választáson. Érthetetlen lenne egy olyan országnak a részvétele, amely el akarja hagyni az Európai Uniót” – tette hozzá.
A kilépés jövő heti határidejének meghosszabbításával kapcsolatban ugyanakkor leszögezte, az még mindig jobb, mint az úgynevezett kemény, megállapodás nélküli Brexit.

Leo Varadkar ír kormányfő szerint rugalmasságot kell mutatni az Egyesült Királysággal szemben a brit belpolitikai káosz miatt, és megfelelő indoklás esetén lehetővé kell tenni az európai uniós kiválás határidejének rövid kiterjesztését. Azt hangsúlyozta, hogy a bennmaradó tagállamok egyike sem szeretné, ha a szigetország megállapodás nélkül, rendezetlen módon kényszerülne kilépni az EU-ból, ezért nyitottak a hosszabbításra. Ehhez azonban az kell, hogy London indokolni tudja a kérelmét, mivel el kellene kerülni egy olyan helyzetet, amelyben pár havonta újra és újra el kell halasztani a döntéseket és a határidőket – mondta.

“A Brexit néhány rendkívül nehéz döntést követel az Egyesült Királyság részéről” – fogalmazott.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök Samuel Beckett abszurd drámájára utalva úgy fogalmazott, “néha olyan érzés, mint ha Godot-ra várnánk az Egyesült Királyság európai uniós kiválási folyamatának ügyében, aki azonban ez esetben remélhetőleg végül meg fog érkezni”.

Véleménye szerint kizárólag akkor hosszabbíthatják meg a szigetország kilépésének határidejét a május 26-ai európai parlamenti választáson túlra, amennyiben azon részt vesznek a britek is, de London ettől egyelőre elzárkózik. Jelenleg úgy tűnik, minden lehetőséget kizártak, márpedig így nehéz előrelépni a folyamatban – mondta. (Euronews, MTI)

Kicsúszott a talaj Orbán migránsozása alól

Nagy kérdés, hogy miként lehet tovább migránsoznia Orbánnak, amikor nem vagyunk sem belépő ország, sem célország, sőt, még tranzitország sem, az EU elvetette a kötelező kvótát, továbbmenve: még büntetés sem fenyeget a migránsokat elutasító magyar politika miatt – teszi fel a kérdést Balázs Péter. A volt külügyminisztert, magyar EU-biztost arra kértük, értékelje az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletének az eredményeit.

Tízórás kemény tanácskozás után péntek hajnalra megállapodtak az Európai Unió állam- illetve kormányfői a menekültválság kezelésének következő lépéseiről. A zárónyilatkozat a többi között kimondja, hogy a jövőben a tagállamok önkéntes felajánlásai – és nem kötelező kvóták – alapján jönnének létre a menekültek kérelmeit feldolgozó menekültközpontok és valósulna meg a menedékre jogosultak befogadása.

Orbán Viktor a csúcs után hajnalban a Facebook oldalán adott gyorsértékelést:

04.40. Csata után // 4.40 AM. After the battle.

04.40. Csata után // 4.40 AM. After the battle.

Közzétette: Orbán Viktor – 2018. június 28., csütörtök

Ebben azt mondta, hogy

„a Visegrádi négyek nagy győzelmet arattak”.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy országa többé már nem egyedül küzd a menekültválság okozta nyomással, Angela Merkel német kancellár gyorsértékelésében azt hangsúlyozta, hogy sikerült pozitív eredményeket elérni, de még mindig megosztottak a tagállamok egy sor kérdésben, Emmanuel Macron francia elnök pedig elsősorban Európa sikeréről beszélt. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig azt mondta: túl korai még sikerről beszélni, a munka nehezebb része még hátra van.

Forrás: Wikimedia Commons

„Az első nyilatkozatok azt mutatják – s ez mindig így van egy-egy ilyen csúcs után –, hogy mindenki a saját győzelmét hirdeti, azt emelve ki, amit ő szeretett volna elérni, és hogy abból mit ért el” – mondja gyorsértékelésében a diplomáciában és uniós ügyekben és persze mindezek kommunikációjában is jártas Balázs Péter. És valóban – teszi hozzá – a zárónyilatkozatban megtalálható Merkel, Macron, Conte és Orbán egy-egy törekvésének az eredménye – teszi hozzá, ám figyelmeztet arra, hogy súlyos hiba zéróösszegű játszmának felfogni mindezt. Tévedés az Orbán-féle beállítása az ügynek, nevezetesen, hogy legyőzte a többieket. „Az EU win-win megoldásokat keres” – szögezte le.

Kérdésünkre, hogy akkor most csitultak az uniós tagállamok nem kis részének az indulatai Orbán és politikája iránt, Balázs Péter úgy vélekedett:

Orbán továbbra is akadály és bajkeverő sokak szemében.

S hiába az a látszat, hogy most az olaszokban sikerült egy Orbánnal egyetértő nagy szövetségesre lelni, a közeledés csak látszólagos. „Az első mondatban ugyan még egyetértett Conte és Orbán (ide ne jöjjön senki), de a másodikban már ütközés volt a két politikus között: Conte ugyanis azt mondta, hogy aki hozzájuk érkezik, azokat a többiek azonnal vegyék át, Orbán pedig ismét deklarálta, hogy nem akar menekültet befogadni”.

A magyar kormányfő az első hírek szerint egyébként még most is hátráltatta a megegyezést.

Ő nem tesz mást, mint hogy próbál a visegrádiak nevében politikai tényezőként fellépni, de ez a migráció ügyében azért nem hiteles, mert a visegrádiak nem tartoznak egyik érintett országcsoportba sem

– fejtette ki Balázs Péter.

Van ugyanis a belépési probléma – ez most az olaszokra nehezedik elsősorban, s másodsorban a görögökre (a nemzetközi jog szerint a vízből ki kell menteni az embereket). Van egy jellegzetes tranzitprobléma – az osztrákok az elsődleges érintettek, főleg rajtuk keresztül vonulnak délről északra a bevándorlók. S van a célországok problémája – ebben a németek vezetnek toronymagasan, bár a dánok és a Benelux-államok is aggódnak.

Menekültek számának az alakulása a keleti, a közép- és a nyugati útvonalon
Forrás: Europa.eu

Magyarország azonban több más tagállammal együtt nem érintett, hiszen már a kötelező kvótát is eltörölték („aminek személy szerint örülök, mert az első pillanattól kezdve elleneztem”) és valamifajta büntetés veszélye sem fenyeget. De azért az érintettek elvárnak ezektől az országoktól valamifajta szolidaritást, legalább gesztus-szinten.

S hogy akkor kié a győzelem? Egyáltalán van-e győzelem? Balázs Péter szerint leginkább úgy lehetne fogalmazni, hogy

az európai megoldás győzött, a megoldás egyértelműen a közös európai kezelés irányába, egyfajta összefogás irányába mozdult el, hogy együtt oldjuk meg a migránsproblémát, ellenkező esetben mindenki ráfizet, igaz, nem egyforma mértékben.

Az – tette hozzá a szakértő –, hogy kinek az érintettsége a legerőteljesebb, azaz ki fizethet rá a leginkább, látszik abból is, hogy ki vett részt a múlt vasárnapi, önkéntes alapú úgynevezett mini csúcson: nos, Magyarországgal az élén a V4-ek nem voltak ott, nem véletlenül. Hiszen ők nem szenvedő alanyai a problémának, nem hozzájuk érkeznek a menekültek, nem rajtuk keresztül vezetnek a tranzit útvonalak, és nem is letelepedési célországok, azaz

csak a lelátóról kiabálnak.

A magyarok kivételével a V4-ek jószerint még migránst sem láttak, mi is utoljára 2015-ben” – tette hozzá.

A volt uniós biztos, külügyminiszter elismeri, hogy az EU rendkívül nehéz problémával került szembe, már csak azért is, mert nem a klasszikus belső integrációval összefüggő kérdést kell kezelni, hanem egy külső sokkot, annak hatásait, utórezgéseit. Nehéz azért is, mert nagyon eltérő a tagállamok érintettsége, amely a maximális terheltségtől a nulla terheltségig terjed, ám a döntésnek konszenzusosnak kell lennie – emlékeztet, hozzáfűzve: ehhez képest a csúcs értékelhető eredménnyel zárult, annak ellenére is, hogy nem indult túlságosan jól, hiszen az újonc olasz kormányfő megpróbált keménykedni, de „szembesült a többi tagállam érdekével és egyben segítőkészségével: azzal, hogy

nem hagyták egyedül a problémával, ám ennek feltétele, hogy működjék együtt a többiekkel. Conte ezt megértette, így születhetett meg a megállapodás”.

Kérdésünkre, hogy jónak tartja-e a migránskérdés uniós kezelésének új irányát, Balázs Péter kifejtette: „Alapvetően jó, mert minél távolabb kezdjük el a kezelést, annál jobb az eredmény: a forrásországoknál, majd a belépő pontokon, azaz a frontországokban.

Hiszen a Duna áradását sem a Fekete-tenger deltájában kell megfogni, hanem a Fekete-Erdőben, a forrásnál”.

A megoldás racionális irányban mozdult el, de az is kell, hogy a tagállamok fogjanak össze és támogassák a jövőben is a közös megoldásokat, mert azok hiányában az egyes tagállamokban csapódnak le a következmények.

S hogy most mi következik? „Izgalmas időszaknak nézünk elébe” – mondja Balázs Péter. Több igen fontos döntés előtt áll az Unió, s ezek kezelése összefügg az egyéb fejleményekkel is. A többi között dönteni kell az új, 2021-től érvényes költségvetésről, s le kell osztani a jövőre megújuló európai intézményekben a posztokat, továbbá jövő tavaszra a Brexit is eljut már egy pontra, s persze a tavaszi EP-választások után a parlament erőviszonyok is változhatnak majd.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK