Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

Áder: kiállunk Ukrajna területi szuverenitása mellett

Trianonra emlékezve a magyar államfő állást foglalt amellett, hogy a Krím félsziget továbbra is Ukrajna része annak ellenére, hogy Oroszország azt már bekebelezte. Áder János egy olyan tanácskozáson vett részt Kijevben, melyen Zelenszkij ukrán kormányfő megerősítette: Ukrajna célja a Krím felszabadítása.

A magyar államfő természetesen emlékeztetett arra is Kijevben, hogy a nyelvtörvény ellentétes a magyar és más nemzeti kisebbségek érdekeivel.

Lavrov Budapesten

A sors iróniája, hogy keddre várják Budapestre Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, akinek épp az az egyik legfőbb diplomáciai feladata, hogy a külvilággal elismertesse a jelenlegi helyzetet vagyis azt, hogy a Krím félsziget Oroszország és nem Ukrajna része.

Bár Áder János a trianoni békét emlegette a Krím félsziget kapcsán, de az analógia távolról sem pontos. Az egykori tatár kánságot a cár csapatai foglalták el, és így lett Oroszország része. Ahol azután berendezkedett az orosz flotta, melynek parancsnoksága Szevasztopolban volt. A szovjet időkben sokáig fennmaradt ez az állapot, de Nyikita Szergejevics Hruscsov odaajándékozta a Krímet Ukrajnának egy jeles évfordulón amikor Oroszország és Ukrajna egyesülését ünnepelték. Ez nem pusztán gesztus volt, a Szovjetunió akkori első embere így akarta biztosítani az ukrajnai kommunisták támogatását, mert az volt akkor a legerősebb csoportosulás a birodalmat kormányzó pártban.

Miután amerikai támogatással Kijevben megbuktatták Putyin emberét, Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet, ahol egy népszavazás szentesítette az aktust.

A Krím félszigeten viszonylag kevés ukrán lakik. A lakosság többsége orosz, és a legnagyobb kisebbség sem ukrán hanem tatár.

Lavrov orosz külügyminiszter nyilván nem erről tárgyal majd Budapesten hanem a földgázról, a Szputnyik V vakcináról, és arról, hogy az afganisztáni összeomlás után újfajta világrend van kibontakozóban, mert az USA immár nem negligálhatja Oroszországot és Kínát oly könnyedén ahogy ezt Biden amerikai elnök szövetségeseinek javasolta még júniusban.

Orbán-Zelenszkij csúcs Kárpátalján

Már tavaly megígérték, de idén júniusban várhatóan össze is jön a két szomszédos állam vezetőjének találkozása Munkácson és Debrecenben. Együtt avatják fel a Munkácsy házat Kárpátalján.

A két állam kapcsolata meglehetősen feszült, mert a nyelv törvény Ukrajnában korlátozza a mintegy 140 ezer fős magyar kisebbség jogait. A kijevi kormányzatot az zavarja, hogy a magyarok döntő többsége kettős állampolgár lett, noha Ukrajna törvényei ezt nem teszik lehetővé.

A megosztó múlt

Kárpátalja az Osztrák-Magyar monarchia felbomlásáig Magyarország része volt. A trianoni béke után csehszlovák terület lett azon az alapon, hogy a lakosság döntő többsége valamilyen szláv nyelvet beszél. Csehszlovákia felbomlása után Kárpátalja újra Magyarország része lett.

A második világháborút lezáró párizsi béke következtében vált Ukrajna részévé vagyis szovjet területté.

A Szovjetunió bukása után Ukrajna része. Miután a Krím félszigetet Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától, és Moszkva támogatja a kelet-ukrajnai területek elszakadási törekvéseit, Kijevben aggodalom ébredt Kárpátalja ügyében is. Ukrajna fővárosában sokan úgy gondolják, hogy Putyin és Orbán valamiféle szövetséget kötött Ukrajna ellen.

Ukrajna és a NATO

A jelenlegi ukrán vezetés csatlakozni szeretne az észak-atlanti szövetséghez, de ezt Moszkva semmiképp sem akarja elfogadni. Ezért Putyinnak előnyös, hogy a magyar diplomácia blokkolja Ukrajna csatlakozási tárgyalásait. Nyilvánvalóan erről is szó lesz Orbán és Zelenszkij találkozóján.

Az Egyesült Államok támogatja a jelenlegi vezetést Kijevben, de az egész problémát az amerikai-orosz kapcsolatok részének tekinti. Ezért is tárgyalt Rejkjavikban a két állam külügyminisztere Ukrajnáról is. Hamarosan Biden-Putyin csúcstalálkozó is lehet, melyen minden bizonnyal Ukrajna is szóba kerül majd.

Kijevben azonban nem vártak erre hanem szép csendben lepaktáltak Putyinnal. Kirúgták a stratégiai fontosságú Naftogaz éléről a nyugatbarát főnököt, és a helyére olyan csúcs menedzsert hoztak, akinek az édesanyja az egyik Putyin barát párt főnöke Ukrajnában.

A Putyin-Zelenszkij paktum mögött az a kijevi felismerés áll, hogy a nyugati támogatás nem hozott életszínvonal emelkedést Ukrajnának, ahonnan millió számra vándorolnak ki az emberek. A Kárpátalján élő magyarok ezért is vállalják a magyar állampolgárságot, mert ily módon munkát találhatnak az egész EU területén.

Putyin-Zelenszkij paktum?

Oroszország jelentős haderőt vonultatott fel Ukrajna határán, majd ezeket visszavonta. Sokan ezt annak tulajdonították, hogy Biden amerikai elnök felhívta Putyint, és figyelmeztette: az USA nem nézne tétlenül egy katonai akciót Ukrajna ellen.

Zelenszkij ukrán elnök még a frontra is kiment, hogy onnan kérje az amerikaiak támogatását. Közben viszont az ukrán elnök támogatói szépen csendben megállapodtak Putyin embereivel.

A nagy földgáz üzlet

A Naftogaz Ukrajna legfontosabb vállalata, ezért döntő fontosságú politikai kérdés: ki irányítja a céget?

Miután az oroszok embere, Janukovics megbukott Kijevben az új ukrán vezetés szentül igérte: olyan vezetést állít a Naftogas élére, mely a nyugati világ számára is elfogadható vagyis nem Putyin embereiről lesz szó.

Andrij Koboljevet 2014-ben nevezték ki a Naftogaz élére, és most áprilisban váltották le. Válaszul lemondott a felügyelő bizottság, melynek sok nyugat-európai és amerikai tagja is volt.

Ki az utód? Jurij Vitrenko, aki eddig energia ügyekkel megbízott miniszter volt. Korábban ugyan szentül megígérték Kijevben, hogy megakadályozzák az összefonódást az állam és a stratégiai fontosságú cég között dehát egy ígéret annyit ér, amennyit betartanak belőle.

Ő ugyan technokrata, de édesanyja egy oroszbarát párt vezére Kijevben.

Még egy kirúgás

Egy másik stratégiai fontosságú cég vezetőségében is történt változás Kijevben. A hadiipari cég második emberét távolították el, akit mindenki az amerikaiak emberének tartott. Korábban oknyomozó újságíró volt, aki jelentős szerepet játszott az oroszbarát rendszere megbuktatásában.

A régi-új orosz-ukrán modell

Moszkva a földgáz árán keresztül befolyásolta 2014 előtt Ukrajna belpolitikáját.

Óriási nemzetközi jogvita is keletkezett ebből – 5 milliárd dollár értékben. Ezt a Naftogaz megnyerte. Most az amerikaiak és az uniós államok attól tartanak, hogy visszatér a régi játék: az oroszok a földgáz üzleten keresztül szponzorálják híveiket Kijevben.

Mindez azzal is összefügg, hogy Ukrajnában csalódtak a nyugati támogatásban. A Nemzetközi Valutaalap a kölcsönökért cserébe reformokat sürget. Ezek a megszorító intézkedések a sírba vinnék Zelenszkij kormányzatának politikai esélyeit. Ezért is választhatták a megegyezést Moszkvával. Kockáztatva persze azt, hogy két szék közt a pad alá esnek…

Miért robbantották fel az oroszok a cseh kapcsolatokat?

Ötven tonna lőszert robbantottak fel az orosz katonai hírszerzés elit ügynökei Csehországban 2014-ben. Azért került erre sor, mert egy bolgár fegyverkereskedő szállítmánya pihent a cseh raktárban – ukrajnai szállításra várva!

2014-ben már fegyveres szembenállás volt Ukrajna hadserege és a keleti tartományok orosz milíciái között, melyeket Moszkva nyíltan támogatott.

Mindez úgy derült ki, hogy a New York Times megtalálta a bolgár fegyverkereskedőt, aki megerősítette: az ukrán hadseregnek szállított fegyvereket és lőszert.

Emilian Gebrev bolgár fegyverkereskedő már régen az orosz titkosszolgálat célkeresztjében volt, mert fegyvereket szállított azoknak a milíciáknak, melyek Basar Asszad elnök ellen harcoltak Szíriában. Minthogy ezek a szír milíciák a CIA aktív támogatását élvezték, nem kizárt, hogy a bolgár fegyverkereskedő épp az USA biztatására szánta el magát arra, hogy Ukrajnába is szállítson fegyvereket röviddel azután, hogy Moszkva emberét, Janukovics elnököt elmenekült Kijevből.

Novicsok

A bolgár fegyverkereskedőt és fiát nem sokkal a csehországi robbantás után Novicsok támadás érte. Mindketten megúszták, de évekig lábadoztak. Perük csak 2019-ben zárult le. Kiderült, hogy ugyanazok a GRU tisztek próbálták meg eltenni láb alól a bolgár fegyverkereskedőt és fiát, akik részt vettek a robbantásban Csehországban. Később pedig megpróbálták eltenni láb alól Szkripal ezredest, a GRU híres árulóját Nagy Britanniában.

Egy harmadik orosz GRU-tiszt, aki a Skripals 2018 márciusi Novichok-mérgezésének idején az Egyesült Királyságban tartózkodott, alig néhány nappal azelőtt érkezett Bulgáriába, hogy egy helyi vállalkozó és fia súlyosan megbetegedett volna, miután ismeretlen emberrel megmérgezték. anyag.

A Szergej Vjacseszlavovics Fedotov álnéven utazó férfit, egy 45 éves oroszt a  GRU vezető tisztjeként azonosították. A másik két Skripal-gyanúsítotthoz, Anatolij Csepigához és Alekszandr Miskinhez hasonlóan a GRU tisztjeihez hasonlóan 2010-ben hozták létre fedőlap-identitását, és soha nem létezett ilyen nevű személy előzetes nyilvántartása.

Fedotov 2015 áprilisában Bulgáriába tett útja azonban azért emelkedik ki sok európai, vagy ázsiai útja közül, mert kísértetiesen hasonlít a Skripals 2018 márciusi mérgezésének körülményeire.

2015. április 24-én „Szergej Fedotov” Moszkvából a bolgár tengerparti üdülőhelyre, Burgaszba utazott. Egy hét múlva, április 30-ra volt retúrjegye Szófia fővárosából Moszkvába. A visszaútra azonban nem jelent meg. Ehelyett április 28-án késő este megjelent az isztambuli Atatürk repülőtéren, és az utolsó pillanatban vásárolt jeggyel utazott Moszkvába.

Aznap Emilian Gebrev kórházba került, miután összeesett egy szófiai vendéglátóhelyen. Körülbelül ugyanabban az időben felnőtt fia és cégének egyik vezetője hirtelen megbetegedett. Mindhárman súlyos mérgezés tüneteivel kerültek kórházba.

Emilian Gebrev állapota gyorsan romlott, és kómába esett. Az orvosok feltételezték, hogy a mérget az április 28-át megelőző napon vagy napokban alkalmazták vagy fogyasztották. Mivel azonban nem tudták azonosítani a mérget, nem voltak biztosak annak hatásában vagy a progresszió módjában.

Emilian Gebrev ezután két vezető vegyi fegyverek ellenőrzésére szakosodott laboratóriumtól kért segítséget a méreg azonosításához. Egyikük, a Helsinki Egyetem Verifinje alapos elemzést végzett. A labor nem tudta végérvényesen azonosítani a mérget, de két különböző szerves foszfát nyomát fedezte fel Gebrev vizeletmintájában. Ezek közül az egyiket erős peszticidként sikerült azonosítani, míg a másikat a vegyi fegyverek szabványos tesztelő eszközeivel azonosíthatatlannak találták.

Egy hónappal azután, hogy először kórházba került, Emilian Gebrev állapota jelentősen javult, és kiengedték a kórházból. Ám néhány nappal később, május végén, ismét rosszul érezte magát, és újra kórházba került.

Az oroszok bolgár fegyver raktárakban is követtek el robbantásokat 2014-ben, és az azt követő években csakhogy ezeket korábban nem kötötték Moszkva titkosszolgálatához.

Jan Hamacek cseh miniszterelnök-helyettes az ügy kapcsán úgy nyilatkozott, hogy az orosz titkosszolgálat eredetileg még Bulgáriában akarta megsemmisíteni az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányt. Amikor rájöttek, hogy az már megérkezett Csehországba, akkor engedélyt kértek Putyintól a robbantásra. Az elnök, aki korábban KGB tiszt volt, az engedélyt megadta. Ezzel felrobbantották az addig igen jó orosz-cseh kapcsolatokat is…

(Készült a Fontanka, Bellingcat, New Yort Times, Insider, Capital információinak felhasználásával)

Orbán és az ukrán válság

Magyarország kiáll Ukrajna területi egysége és szuverenitása mellett – hangsúlyozta Benkő Tibor honvédelmi miniszter, aki fogadta Ukrajna nagykövetét. Ljubov Nepop nagykövet tájékoztatta a magyar honvédelmi minisztert az Ukrajna határain összevont orosz erőkről. Volodomir Zelenszkij ukrán elnök nemrég a fronton járt, és felkérte Biden elnököt, hogy garantálja Ukrajna szuverenitását.

Az amerikai elnök telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, és csúcstalálkozót javasolt. Bécs és Helsinki máris jelentkezett, de Putyin szóvivője tudatta: nekik egyelőre nem olyan nagyon sürgős.

Ukrajna NATO tagsága

Zelenszkij elnök megerősítette: Ukrajna szeretne bekerülni a NATO-ba. Ezt Moszkva tökéletesen elfogadhatatlannak tartja. Lavrov külügyminiszter szerint ez vörös vonal, mert aki azt átlépi olyan konfliktust produkálhat mint az 1961-es kubai válság. Akkor Hruscsov rakétákat telepített Kubába. Erre Kennedy elnök flotta zárlatot rendelt el a szigetország körül és készültségbe helyezte az amerikai csapatokat. Hruscsov végül visszatáncolt, és kivonta az orosz rakétákat Kubából.

Jelenleg Magyarország blokkolja Ukrajna közeledését a NATO-hoz. A magyar kormány ezzel akarja rákényszeríteni Ukrajnát arra, hogy változtasson a nyelvtörvényen, mely hátrányos a magyar kisebbségnek  Kárpátalján. Kijev azzal gyanúsítja a magyar kormányt, hogy Putyin kérésére blokkolja Ukrajna közeledését a NATO-hoz. A magyar diplomácia természetesen cáfol. Kijevben feltűnést keltett, hogy a magyar külügyminiszter az orosz Szputnyik V vakcinával olttatta be magát.

A magyar honvédelmi miniszter támogatást ígért Ukrajnának

Magyarország lélegeztető gépeket adott Ukrajnának, ahol tombol a járvány, és az egészségügy csak nehezen birkózik meg vele, mert a függetlenség kikiáltása óta szisztematikusan alulfinanszírozza az állam.

A kelet ukrajnai harcokban megsebesült katonák egy részét Magyarországon kezelik. Kárpátalján a magyar fiatalokat is behívják az ukrán seregbe, de nemigen van hajlandóság a hősi halálra. A 140 ezres magyar kisebbség döntő többsége magyar állampolgár is. Bár Ukrajna törvényei ezt elvben nem teszik lehetővé, de a hatóságok behunyják a fél szemüket. A magyar kormány jelentős összegekkel támogatja az oktatást és a kulturális életet Kárpátalján, ahol az egyházak is jelentős részben a budapesti támogatásból élnek.

Zelenszkij: az oroszok Ukrajna megtámadására készülnek

Az ukrán elnök a frontvonalakat járja, ahol a CNN stábja követi. Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy az oroszok jelentős erőket vontak össze Ukrajna határán. Bármikor megkezdődhet a támadás.

Az ukrán elnök Volodimir Zelenszkij felkérte Biden amerikai elnököt: garantálja Ukrajna szuverenitását. Egyben megismételte, hogy Ukrajna szeretne mielőbb a NATO tagja lenni.

A magyar vétó

Moszkva szemében vörös posztó Ukrajna NATO tagsága. Oroszország álláspontja szerint Washington megígérte Gorbacsovnak, hogy a NATO egykori szovjet köztársaságokat nem vesz fel a tagjai közé. Ehhez képest a balti államok a NATO tagjai lettek , és az amerikaiak igen aktívak mind Észtországban mind pedig Lettországban és Litvániában.

Ukrajna érzelmi és stratégiai okból is igen fontos Oroszországnak. Kijev az orosz városok anyja, ott alakult meg az orosz állam, amely a mongol invázióig ott is működött. Stratégiai szempontból Ukrajna NATO tagsága miatt át kellene írni Oroszország egész védelmi rendszerét. Annál is inkább, mert az USA nem ismeri el a Krím félsziget annektálását. Márpedig Szevasztopolban van a fekete tengeri orosz flotta főhadiszállása.

Magyarország vétóval akadályozza Ukrajna NATO tagságát mondván : a nyelvtörvény sérti a magyar kisebbség jogait Kárpátalján.

Ukrajna szerint a magyar kormány összejátszik Putyinnal, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát.

Blinken, az USA külügyminisztere legutóbb Brüsszelben erősítette meg a NATO közgyűlésen: stratégiai ellenfélnek tekintik Oroszországot és támogatják Ukrajnát. Ebben a helyzetben manőverezik a magyar diplomácia, amely sokkal jobb kaocsolatot ápol Moszkvával mint Kijevvel.

Moszkvai figyelmeztetés a NATO-nak Ukrajna ügyében

Ha az észak-atlanti szerződés tagállamai csapatok küldenek Ukrajnába, akkor ezzel növelik a feszültséget. Oroszország ebben az esetben megteszi a szükséges ellenlépéseket – közölte Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője az Interfax hírügynökséggel.

Biden elnök nagyonis érdeklődik aziránt, hogy Oroszország miért vont össze csapatokat Ukrajna határán. Erről nem beszélt az orosz elnök szóvivője, amikor fenyegetéssel felérő figyelmeztetést küldött a NATO-nak.

Hadgyakorlatot tartanak az orosz csapatok az ukrán határ közelében – mondta Peszkov. Az orosz sajtó megírta: több mint 15 ezer elit katona gyakorlatozik Ukrajna közelében, akik kipróbálják „a legkorszerűbb elektronikai hadviselést is”.

Az USA Ukrajna mögött áll

Erről beszélt Lloyd Austin hadügyminiszter ukrán kollégájával csütörtökön.

Pénteken Joe Biden is felvette a telefont, hogy megnyugtassa Zelenszkij ukrán elnököt: számíthatnak az Egyesült Államok és a NATO támogatására.

A német külügyminiszter, Heiko Maas ukrán kollégáját nyugtatta meg: az EU mögöttük áll.

Kedden Merkel kancellár és Macron elnök telefonon tárgyalt Putyinnal. A fő téma az orosz vakcina volt, de természetesen szóba került Ukrajna is. Mind Németország mind Franciaország aláírója a minszki egyezménynek, mely békét teremtett Kijev és Moszkva között.

A magyar kormány álláspontja kétértelmű

A magyar diplomácia évek óta blokkolja Ukrajna és a NATO közeledését arra hivatkozva, hogy az ukrán nyelvtörvény sérti a Kárpátalján élő magyar kisebbség érdekeit. Az ukrán nacionalisták összjátékot gyanítanak Putyin és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között. A magyar kormány kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal. A magyar külügyminiszter orosz vakcinával olttatta be magát, és ily módon a Szputnyik egyik reklámarca lett.

Washingtonban teljes NATO szolidaritást várnak el az ügyben vagyis Ukrajna támogatását Oroszországgal szemben. Ebben a helyzetben a magyar diplomácia könnyen két szék között a pad alá kerülhet.

Biden elnök az USA stratégiai partnerének nevezte Ukrajnát amikor telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij államfővel. Ukrajna elnökének helyettes kabinetfőnöke a tárgyalások után elmondta a sajtónak, hogy a két államfő között szóba került az is, hogy közös hadgyakorlatokat rendezzenek Ukrajna területén a helyi és a NATO csapatok.

Dmitrij Peszkov szóvivő emlékeztetett rá: Oroszország számára elfogadhatlan Ukrajna esetleges NATO tagsága.

Lavrov, a veterán orosz külügyminiszter így foglalta össze a helyzetet: nem utasítjuk vissza a párbeszédet a NATO-val, de nem ülünk ölbetett kézzel és várjuk, hogy mi történik Ukrajnában.

Tűzszünet Ukrajnában

Putyin és Zelenszkij megállapodott: hétfőn tűzszünet kezdődik, amely fordulatot hozhat Ukrajna viharos belső viszonyaiban.

2014 óta több mint 13 ezren haltak bele a konfliktusba, amely szembeállította Ukrajna kormányát a jelentős számú orosz kisebbséggel, melyet Moszkva támogat. A konfliktus során Oroszország lenyúlta a Krím félszigetet, mely 1954 óta Ukrajnához tartozott annak ellenére, hogy a lakosság többsége orosz volt.

Miért adta Hruscsov Ukrajnának a Krím félszigetet?

Dzsingisz kán utódai uralkodtak a Krím félsziget fölött amikor az orosz cár csapatai elfoglalták azt. A rohamosan növekvő orosz kisebbség hamarosan többséggé változott a Krím félszigeten. A terület stratégia fontosságát fokozta, hogy a cár ide telepítette a Fekete tengeri flotta parancsnokságát.

Sztálin halála után Hruscsov lett a Szovjetunió első embere, de nagy szüksége volt támogatókra, mert igen erős riválisai voltak. A Szovjetunió kommunista pártjának központi bizottságában Ukrajnáé volt a legerősebb frakció. Hruscsov az ő támogatásukkal szerezte meg a hatalmat, és ezt hálálta meg a Krím félszigettel. A Szovjetunióban az ukrán frakció egészen Brezsnyev haláláig, 1982-ig uralkodott.

Putyin-Zelenszkij

Most mind az orosz mind pedig az ukrán elnök a támogatásáról biztosította a tűzszünetet. Ugyanakkor Putyin közölte Zelenszkij elnökkel: nem ért egyet azzal, hogy októberben helyi választásokat rendezzenek Ukrajnában. A kijevi kormányzat mindenütt meg akarja rendezni a választásokat kivéve a két orosz többségű tartományban: Donyeckben és Luganszkban. Ez a két tartomány autonóm módon működik. Fegyveres milíciáját Moszkva maximálisan támogatja.

A két állam konfliktusát a német kancellár illetve a francia elnök közreműködésével sikerült rendezni. A tűzszünet fordulatot hozhat Kijev és Moszkva kapcsolataiban, de gyors előrelépésre nemigen lehet számítani, mert a nacionalizmus mindkét oldalon igen erős. Mind Oroszország mind pedig Ukrajna számára ez pótolja a valóságos eredményeket …

Az ukrán-magyar ügy

Napirend előtt szólalt fel Szijjártó Péter külügyminiszter, és a magyar külpolitika egyik legnehezebb kérdését hozta szóba. Elmondta, hogy a kormány javaslatot tesz Ukrajnának az ottani oktatási szabályozás módosítására. E szerint továbbra is tegyék lehetővé, hogy Kárpátalja magyar iskoláiban magyarul is taníthassák, tanulhassák a szaktantárgyakat, és cserébe a magyar kormány pénzbeli segítséget nyújt ahhoz, hogy ezekben az iskolákban hatékonyabban, eredményesebben taníthassák az ukrán nyelvet, hogy minden gyerek szert tegyen magas szintű ukrán nyelvismeretre. Ugyanakkor kitart Ukrajna és a NATO együttműködésének blokkolása mellett.

Azért nehéz kérdése ez a magyar külpolitikának, mert az egyik szomszéd ország, Ukrajna rendkívül káros, embertelen intézkedésére kellene jól, okosan, hasznos módon válaszolni. Az Orbán-kormány nem ezt teszi, és ehhez kell az európai normákat követni igyekvő ellenzéknek a maga viszonyát kialakítania.
Az ukrán nyelvtörvény és oktatási törvény káros és embertelen, amennyiben Ukrajna nem ukrán identitású, nem ukrán anyanyelvű lakosságát akarja anyanyelvének használatában korlátozni, identitásától megfosztani.

Ukrajnában sok milliós orosz és néhány százezres lengyel, magyar és román kisebbség él. Az ukrán állam számára a stratégiai kérdés az ukrajnai orosz nyelvű és orosz identitású lakosság helyzetének szabályozása volt.

A független Ukrajna első két évtizedében megoldódni látszott az állam déli, keleti és középső régióiban élő orosz nyelvű lakosság helyzete: az állam tudomásul vette, hogy ők oroszul élik életüket, orosz nyelvű iskolába járnak, orosz újságokat olvasnak, orosz médiát fogyasztanak. A nagyvárosokban ukránok és oroszok a szovjet időszakban kialakult módon oroszul érintkeztek egymással.
A Majdan forradalma, Janukovics elnök bukása új helyzetet teremtett. Ukrajna megszabadult Oroszország befolyásától, amire válaszul az orosz állam katonai erővel „megszabadította” Ukrajnát a Krímtől és a Donyec-medence két tartományától. Ebből a folyamatból a nyugatos, oroszellenes politikai erők azt a következtetést is levonták, hogy az országon belül is az ukrán nyelv dominanciáját kell kivívni. Ezt szolgálja a kijevi parlament által elfogadott nyelvtörvény és oktatási törvény. E törvények ellen jogos a legkeményebb tiltakozás, ahogy jogos volt annak idején a szintén a kisebbségi identitást elnyomó szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozás is. Helyes, ha a magyar állam fellép az ukrajnai magyar kisebbség jogainak korlátozása ellen, már csak azért is, mert még az Antall-kormány által kötött alapszerződés biztosított nemzetközi jogi védelmet a kárpátaljai magyarok kisebbség jogainak.
Csakhogy nehezíti ezt, ha az Orbán-kormány Ukrajna szuverenitását sértő módon egyoldalúan kínálta fel a kárpátaljai magyaroknak a magyar állampolgárságot, az ukrán jogrend megsértésére késztetve őket.

Igazi államközi botrányt okozott, amikor a beregszászi konzulátus épületében vettek állampolgári esküt ottani magyaroktól. Szintén botrányt okozott, amikor a magyar kormány „Kárpátalja fejlődéséért felelős” miniszteri biztost nevezett ki. Ennél is súlyosabb problémát okoz, hogy az Orbán-kormány azzal lépett fel az ukrán állam jogfosztó törvényei ellen, hogy NATO-tagországként blokkolja a NATO együttműködését Ukrajnával.

A másik két NATO-tagállam, amelynek ukrajnai kisebbségét szintén sújtják a szóban forgó törvények, Lengyelország és Románia nem tett hasonló lépést, és az Orbán-kormánynak így sikerült elszigetelődnie, s ezt az ellenlépést a NATO-ban senki sem támogatja.
Kár, hogy Szijjártó felszólalására reagálva több ellenzéki felszólaló is kifejezetten támogatta az Orbán-kormánynak ezt a terméketlen ellenlépését, csak az MSZP-s Mesterházy Attila fogalmazott meg óvatos kételyt, s senki sem emlékeztetett az Orbán-kormány említett provokatív akcióira. Holott szerintem

az a helyes, ha az európai normák elkötelezettje határozottan állást foglal a magyar kisebbség jogai mellett, viszont ugyanilyen határozottan ítél el az Orbán-kormány nacionalista, a szomszéd országok szuverenitását sértő lépéseit.

Ukrajna szétesik vagy sokkal kisebb lesz!

Vlagyiszlav Szurkov a kemény vonalat képviselte a Kremlben Ukrajnával szemben. A háborús időkben őt használta Putyin elnök, de amióta a mérsékelt Volodomir Zelenszkij lett az elnök Kijevben, azóta feleslegessé vált a kemény vonalas tanácsadó. Útilaput kötöttek a talpára, de a távozása előtt még kipakolt az orosz sajtónak.

„Ukrajna nem állam hanem sártenger”

Nincs ukrán nemzet – állitja Putyin egykori tanácsadója, aki nem is oly rég az orosz elnök Ukrajna politikáját irányította. „Az ukránok szívósak, majd csak kialakítanak valamit. Akkor viszont számolniuk kell azzal, hogy az új Ukrajna jóval kisebb lesz mint a jelenlegi!” – fenyegetőzik Vlagyiszlav Szurkov. Oroszország 2014-ben már annektálta a Krím félszigetet. Emiatt az Európai unió és az Egyesült Államok mindmáig szankciókat alkalmaz vele szemben. Putyin szeretné, ha a szankciók megszűnnének vagy legalábbis enyhülnének. Ezért menesztette Szurkovot. Aki viszont a maga részéről arra utal: „erőszakkal kell megoldani a problémát Ukrajnával! A történelem azt bizonyítja, hogy másképp nem megy!”

Putyinnak hiper elnöknek kell lennie

Ezt állitja a volt tanácsadó, aki közli, hogy saját kérésére távozott a Kremlből. „Én teremtettem meg a putynizmust, de nem váltam a rendszer részévé” – állitja Vlagyiszlav Szurkov, aki elismeri, hogy az utóbbi időben hanyatlott a befolyása a Kremlben. Szerinte Oroszországnak hiper elnöki hatalomra van szüksége, és az alkotmány jogászok most egy ilyen konstrukción dolgoznak. Dmitrij Peskov, Putyin szóvivője minderről csak annyit mondott, hogy Szurkov immár magánember, nem tagja az elnök csapatának, vagyis azt mondhat, amit akar…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK