Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

Két csúcs Brüsszelben

0

Kétnapos Afrika csúcsot terveztek, de közbejött az Ukrajna körül kialakult válság. Ezért az utolsó pillanatban Charles Michel, a Tanács elnöke csúcsot hirdetett, melyen az Oroszországgal szemben tervezett szankciókat vitatták meg – Orbán Viktor nélkül.

„A legrosszabbra készülünk” – jelentette ki a NATO főtitkára, aki szerint az oroszok nem csökkentették csapataik létszámát Ukrajna körül hanem épp ellenkezőleg növelték azt.

„Újabb orosz csapaterősítések várhatóak”

– hangsúlyozta Jens Stoltenberg.

Ursula von der Leyen asszony épp emiatt tájékoztatatta az uniós állam és kormányfőket az Oroszország elleni szankciókról, melyek akkor lépnének életbe, ha az orosz csapatok megtámadnák Ukrajnát. Korábban a NATO február 16-ra jelezte a támadást, de nem történt semmi. Sőt, Moszkva csapatainak fokozatos visszavonását jelezte. Ezzel szemben Kijevből azt jelentették, hogy az ukrán kormány nyomát sem látja ennek.

„Mindeddig csak nyilatkozatokat hallottunk az orosz csapatok visszavonásáról, de látni nem láttunk semmit!”

– jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A NATO hadügyminiszterek is üléseztek. Ursula von der Leyen asszony állandó kapcsolatban áll Jens Stoltenberg főtitkárral. A brüsszeli bizottság elnöke felhívta Christine Lagarde asszonyt is, mert a tervezett szankciók nagyon is érintik az európai bankszektort is.

Orbán Viktor azért nem vett részt a rendkívüli csúcstalálkozón, mert Budapesten fogadta Jair Bolsonaro brazil elnököt, aki épp Moszkvából érkezett.

Nem szavaztak a szankciókról

Miután nemhivatalos volt a csúcstalálkozó az ukrán válságról, ezért nem kellett dönteni a szankciókról. Sőt a brüsszeli bizottság azt kérte a részvevőktől, hogy ne ismertessék a szankciós csomagot a közvéleménnyel – értesült a brüsszeli Politico.

Afrika csúcs

Két napon keresztül tanácskoznak az uniós tagállamok vezetői Afrika állam és kormányfőivel. Ez már a hatodik ilyen találkozó, és mindkét oldalon elég nagy a szkepszis. Az EU soros elnöke, Franciaország ezt úgy akarja most feloldani, hogy megszüntetik a plenáris üléseket, ahol mindenki csak pár percig beszélhetett, és kerekasztalokat szerveznek a jobb kommunikáció érdekében – írja a közszolgálati RFI. Ezeken a kerekasztalokon 10-20 afrikai vezető mellett ülnek a Nemzetközi Valutaalap vagy a Világbank képviselői. Hét tematikus kerekasztalt szerveznek, ahol mindenki megnyilvánulhat.

A Covid világjárvány komolyan próbára tette az EU és Afrika kapcsolatait, mert az afrikaiak nem tapasztaltak túlságosan sok szolidaritást. Komoly viták várhatóak erről éppúgy mint a gazdasági fejlődésről. Hajlandó-e Európa Afrika javára kedvező lépéseket tenni? – ez a kérdés – fogalmazták meg azok a szakértők, akik az RFI-nek nyilatkoztak.

Az Európai Unió számára jelenleg a bevándorlás a legfontosabb probléma, ezért ezt a tematikus kerekasztalt különleges érdeklődés kíséri majd Brüsszelben, ahol kétnapos csúcstalálkozót tartanak az EU és Afrika vezetői.

Orbán Viktor ezen a csúcstalálkozón már részt vett. Közös fényképet posztolt Macron francia elnökkel. A francia államfő tegnap jelentette be, hogy kivonják a francia és szövetséges csapatokat Maliból. Nyolcvan magyar katona is részt vett eddig az iszlamista terrorizmus elleni harcban az észak-afrikai országban. A jövőben Putyin magán hadseregére, a Wagner brigádra bízza biztonságát Mali.

Putyin el akarja ismerni a szakadár ukrán tartományokat

Két befolyásos kormánypárti képviselő nyújtott be erről törvényjavaslatot Moszkvában. Donyeck és Luganszk orosz többségű ukrán tartomány 2014-ben jelentette be elszakadását a kijevi kormánytól. Moszkva kezdettől fogva támogatja őket, de formálisan elismerte, hogy továbbra is Ukrajna részei.

Változatni akar a korábbi állásponton egy új törvényjavaslat, amely megismétli az ellenzékben levő orosz kommunista párt hasonló indítványát. 2014-ben orosz csapatok elfoglalták az 1954 óta Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. A Krím lakosságának a többsége orosz, de nem ez érdekli Putyin elnököt hanem, hogy Szevasztopolban, a Krím félszigeten van a Fekete tengeri hadi flotta főparancsnoksága.

Putyin és a hosszú asztal

Az orosz elnök hétfőn a külügy és a hadügyminiszterrel tárgyalt ugyanolyan hosszú asztalnál mint Macron francia elnök vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnök esetében. Mindig a Covid járvány a hivatalos magyarázat. Érdekes módon Pekingben nem jutott ez eszébe Putyin elnöknek amikor találkozott Hszi Csinping államfővel a téli olimpia megnyitóján.

Ukrajna lemond a NATO tagságról?

Erről beszélt az ország londoni nagykövete, aki később visszaszívta szavait. Ha Putyin nem indít háborút, akkor Ukrajna lemond arról, hogy a NATO tagja legyen! – közölte a nagykövet. Aki nem sokkal később félreértésről beszélt.  Rutinos diplomaták nem követnek el ilyen ballépést kormányuk engedélye nélkül. Minden bizonnyal PR akcióról volt szó hiszen Putyin elnök legfőbb követelése épp ez: Ukrajna mondjon le arról, hogy a NATO tagja lesz. Az orosz államfő aggodalma stratégiai szempontból nem alaptalan: ha Ukrajnába a NATO rakétákat telepítene, akkor azok pillanatok alatt elérhetnék Moszkvát mielőtt az orosz védelem reagálni tudna. A hatvanas évek elején hasonló válság alakult ki Kuba körül. A forradalom után a Szovjetunió rakétákat telepített a karib-tengeri szigetországba, ahonnan azok könnyen elérhették volna Washingtont. Kennedy elnök flotta zárlatot rendelt el Kuba körül, a világ a nukleáris katasztrófa felé sodródott. Végül Hruscsov meghátrált, és visszavonta a rakétákat Kubából.

Lavrov orosz külügyminiszter most arról tájékoztatta Putyint, hogy vannak új reménytkeltő elemek a tárgyalásokon, és ezért a katonai megoldás elhalasztását javasolta. Putyin erre rábólintott. A világ tőzsdéi megkönnyebbültek, és a részvényárfolyamok megindultak felfelé.

A CIA eredetileg szerdára jósolta az orosz csapatok megindulását Ukrajna ellen, de ma még csak kedd van..

Az Európai Unióban élelmiszer áremelést hozhat az ukrán válság

Ukrajna az Európai Unió negyedik legnagyobb élelmiszer beszállítója, különösen a gabona és növény olaj import jelentős. Konfliktus esetén a szállítási láncok megszakadnának – hívja fel a figyelmet a brüsszeli Politico.

„Az élelmiszer ellátás biztonsága szempontjából ennek nagyon fontos érvnek kellene lennie amellett, hogy miért nem szabadna sor kerülnie egy katonai konfliktusra. Félek, hogy a döntéshozók ezt a szempontot nemigen veszik figyelembe” – nyilatkozta annak a brüsszeli irodának a vezetője, melyet Ukrajna üzleti körei tartanak fenn az EU központjában.

Egyelőre nincsenek tervek a vészhelyzetre – ismerte el az Európai Unió egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú hivatalnoka. Aki hozzátette, hogy a geopolitikával és biztonsági foglalkozó osztályok aktívan elemzik az Ukrajna körül kialakult helyzetet, de az agrár részleg egyelőre nem kapott erre utasítást. Amikor az uniós mezőgazdasági miniszterek összegyűlnek, akkor ők sem foglalkoznak ezzel.

Látszólag ez érthető hiszen az Európai Unió maga is élelmiszer exportőr, és Ukrajna részesedése mindössze 4,9% az uniós élelmiszer behozatalból. Csakhogy néhány fontos élelmiszerből az Európai Unió szinte teljesen az ukrán importtól függ. A napraforgó olaj 88%-a Ukrajnából érkezik az Európai Unióba, a repceolaj 41%-a, a méz 26%-a.

A legnagyobb kihívás egy rövid távú ellátási sokk – mondta a Politiconak Ukrajna gazdasági miniszterhelyettese. Tarasz Kaska különösen arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió kukorica importjában Ukrajna jelentős szerepet játszik. Ennek pedig nagy jelentősége van az állattenyésztésben. Az Európai Unióban mindenütt gondban lehetnének a csirke és disznó farmok hiszen nem könnyű gyorsan alternatívát találni az állatok ellátására. A jamón, a spanyolok kedvenc sonkája veszélybe kerülhet, mert Spanyolország vásárolja messze a legtöbb kukoricát Ukrajnától.

Globális áremelkedés

Ide vezethet egy katonai konfliktus Ukrajnában méghozzá olyan időszakban amikor az élelmiszer árak amúgy is tízéves csúcsra jutottak 2021-ben. Amikor az oroszok 2014-ben elfoglalták a Krím félszigetet, akkor a globális búza árak 20%-al emelkedtek.

Miért? Libanonban a búza import 55%-a Ukrajnából jön, Törökországban ez az arány 23%. Csakhogy a törökök búza importjának nagyobb része Oroszországból érkezik: 62%. Egyiptom hasonló helyzetben van: a több mint százmilliós ország búza ellátása Oroszországtól és Ukrajnától függ. 2010-ben Oroszország leállította a búza exportot, rá egy évre megkezdődött az arab tavasz. Az élelmiszer árak emelkedése óriási elégedetlenséget váltott ki a térségben. Az Európai Unió viszonylag könnyen túlélne egy ilyen ellátási sokkot, de a szegényebb országok mint Törökország vagy Egyiptom már jóval kevésbé. Tarasz Kaska gazdasági miniszterhelyettes szerint Kijevben felkészültek a vészhelyzetre, ami szerinte csak akkor állhatna elő, ha a katonai konfliktus tényleg megkezdődne Oroszország és Ukrajna között.

CIA: Oroszország szerdán támadhat

Oroszország szerdán támadhat. Ezt az információt osztotta meg az Egyesült Államok NATO szövetségeseivel. A Der Spiegel szerint az amerikaiak lehet, hogy ezzel a módszerrel akarják megakadályozni a támadást Ukrajna ellen.

Biden elnök pénteken videó konferenciát tartott néhány NATO szövetséges vezetőivel: Németország, Franciaország, Lengyelország, Románia. Macron francia elnök nemrég tárgyalt Putyin orosz elnökkel Moszkvában. Olaf Scholz német kancellár is odakészül. Franciaország és Németország mindenképp szeretné elkerülni a háborút, de az amerikaiak és az oroszok a fejük fölött tárgyalnak.

A válság Amerikának és Oroszországnak egyaránt érdeke

Az Ukrajna körüli feszültség kiélezi az energia válságot, amely már eddigis óriási áremelkedésekhez vezetett. Ma mind Oroszország mind az Egyesült Államok jelentős energia exportőr. A magas árakon óriási pénzeket keresnek miközben Európa fizet mint a katonatiszt. Csakhogy az amerikai palagáz drága, az orosz viszont olcsó. Az amerikai palaolaj és palagáz cégek dollár milliárdokat veszítettek az elmúlt években, mert alacsony árakon nem érte meg befektetni ebben az ágazatban.

Ki látja el földgázzal Európát?

Az USA minden erővel akadályozza az északi áramlat kettő vezetéket, amely orosz földgázt hoz a Balti tenger alatt egyenesen Németországba. Ha működni kezd, akkor Németország Európa fő földgáz elosztója lehet. De akkor ki vásárol a „szabadság földgázából”? Még Trump elnök keresztelte így el az amerikai palagázt, amelyet megpróbált rásózni vonakodó európai szövetségeseire. A németek ugyanis kifogásolták a magas árat. Jelenleg az északi áramlat kettő nem ad földgázt, és ha az oroszok valóban megtamadják Ukrajnát, akkor nem is fog sokáig.

Putyinnak miért érné meg a háború?

Az orosz állam kasszája már szépen megtelt az energia válság idején , és a jövő sem látszik aggasztónak Moszkvából nézve. Miért kellene mindezt tönkretenni egy Ukrajna elleni háborúval, amellyel keveset lehetne nyerni viszont sokat veszíteni?

Moszkva és Washington egyet akar: az energiaár emelését

Az ukrajnai válság furcsa mellékhatása, hogy tartósan magas az olaj és a földgáz ára a világpiacon. Ahogy az a legnagyobb energia exportőröknek: Oroszországnak és az USA-nak megfelel. Lehet, hogy ez is volt az Ukrajna körüli válság hisztéria egyik célja?

Fehér Ház: nem áll küszöbön Ukrajna megtámadása

Ezt hangsúlyozta Biden elnök szóvivője, Jen Psaki. Korábban Biden elnök többször is úgy nyilatkozott, hogy az Ukrajna elleni támadás ügyében az orosz fegyveres erők már csak Putyin döntésére várnak. Az elnök helyett most a szóvivő visszakozott. Ugyanis Ukrajnában egyáltalán nem látják az orosz támadás veszélyét! Bident megcáfolta Zelenszkij ukrán elnök. A háborús kampányt a Washington Post inditotta el múlt októberben amikor arról írt, hogy Putyin le akarja rohanni Ukrajnát. „Tudatos dezinformáció!” – mondta most Zelenszkij elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Der Spiegelnek. Aki azt is közölte, hogy 52 megerősített orosz zászlóalj állomásozik az ukrán határ közelében évek óta. Ebben nincs változás. Akkor miért a washingtoni hisztéria?

Az amerikai palaolaj és palagáz drága

Az Egyesült Államok úgy vált újra energia exportőrré, hogy felfedezték az új olaj és földgáz kitermelési technológiát. Csakhogy ez méregdrága. Az utóbbi években le is álltak a fejlesztések, mert a viszonylag alacsony olaj és földgáz árak nem tették kifizetődővé a kutatást és fejlesztést az Egyesült Államokban. Az energia válság megváltoztatta az erőviszonyokat, de nem eléggé. A palagáz és palaolaj kitermelők attól tarthattak: csak átmeneti a konjunktúra. Nem érdemes beruházni. Az Ukrajna körüli válság viszont tartóssá tette a magas energia árakat, és felértékelte az amerikai exportot a vásárlók szemében. Soha ilyen sok amerikai cseppfolyósított földgázt nem vásárolt Európa és Kína. Mindkettő energia függő. A kérdés csak az, hogy kitől?

A kínaiak igyekeznek a legkevésbé függeni Amerikától. Hosszútávú egyezményt kötöttek például Iránnal, a világ egyik legnagyobb energia exportőrével, melyet az USA szankciókkal sújt.

Európa megosztott: Nagy Britannia és a NATO front országai (Lengyelország, a balti államok, Románia) felzárkóztak az USA mellé, a többiek több vasat is tartanak a tűzben.

Macron közvetít

A francia államfő, akinek országa az Európai Unió soros elnöke ebben a félévben négy napon belül kétszer is tárgyalt Putyinnal telefonon. Nem zárta ki a személyes találkozót sem. Eddig egyetlen NATO és uniós tagállam vezetője találkozott Putyinnal az ukrajnai válság idején: Orbán Viktor. Aki egymilliárd köbméter plusz földgázt kért és kapott Putyintól. Mire?

A magyar fogyasztáshoz elég a szerződéses orosz földgáz

Ezt mondta az Atv-nek Holoda Attila, aki az ellenzék első számú energia szakértője. Az egymilliárd plusz köbmétert Orbán a rezsi csökkentés védelmével indokolta, de ahhoz földgáz van, de pénz nincs. Óriási a veszteség, mert a piaci ár magasabb mint amennyit a lakosság fizet. Az egymilliárd köbmétert viszont el is lehet adni – piaci áron. Ráadásul a földgáz kereskedelemben állítólag Orbán Viktor személyesen is érdekelt. Moszkva a szovjet idők óta finanszírozza ily módon a vele együttműködő magyar elitet.

Sokan veszítenek az energiaválságon, de sem az USA, sem Putyin sem pedig Orbán Viktor nem tartozik közéjük.

Benkő hadügyminiszter: nincs háborús veszély

Jelenleg nem fenyegeti közvetlen veszély Magyarországot, de természetesen sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk minden apró jelre – nyilatkozta Benkő Tibor hadügyminiszter a Magyar Nemzetnek egyidőben azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyinnal tárgyal Moszkvában.

Nem rendeltünk el magasabb készültséget a honvédségnél – közölte Benkő tábornok. Aki megerősítette: a magyar kormány nem tart igényt Biden USA elnök ajánlatára vagyis arra, hogy amerikai katonákat telepítsenek Magyarországra az ukrajnai válság miatt. Az amerikaiak különben is itt vannak Magyarországon. Az ő támogatásukkal jött létre a regionális különleges műveleti erők parancsnoksága, melyet Lengyelország és Németország is támogat – hangsúlyozta a magyar hadügyminiszter.

Kijevben nem az orosz tankoktól hanem a gazdasági összeomlástól tartanak

Ez derül ki a Der Spiegel helyszíni összeállításából, melyben Zelenszkij ukrán elnök tanácsadói elmondták: nincs közvetlen fenyegetés. Nyolc éve 52 megerősített zászlóalj állomásozik az orosz-ukrán határon. Ezeket mozgatják, de nem jelentenek közvetlen fenyegetést Ukrajna kormányára. Zelenszkij elnököt sokkal jobban nyugtalanítja, hogy fogytán az ország energia készlete. Nem az orosz tankoktól tart Ukrajna államfője hanem az ukrán hidegtől – mondta egyik tanácsadója. Egyelőre kegyes az időjárás Ukrajnához, mert nincs nagyon hideg, de komoly fagy krízishez vezethet. A gazdaság általános állapota is rossz, mert a nyugati sajtó hírei miatt a mélybe zuhantak az államkötvények árfolyamai. A külföldi befektetők bizalmi indexe is elképesztően alacsonyra süllyedt.

A Washington Post „tudatos dezinformációt” közölt az orosz mozgósításról – hangsúlyozta Zelenszkij elnök egyik tanácsadója, aki szerint az orosz fenyegetés állandó, de most nincsen krízisre mutató jel orosz oldalon.

USA-Szlovák katonai egyezmény

Tízéves védelmi egyezményt ír alá az Egyesült Államok Szlovákiával, és ennek az ukrajnai konfliktus miatt különösen nagy a jelentősége.

Az Ukrajnával határos Szlovákia ugyanis vállalja az egyezményben, hogy ingyen az USA légierejének rendelkezésre bocsátja két legnagyobb katonai repülőterét. Ezenkívül lehetővé teszi az Egyesült Államok számára új katonai támaszpontok létesítését Szlovákiában. Az USA mindezért 100 millió dolláros támogatást nyújt a szlovák hadsereg megerősítésére.

Robert Fico ex miniszterelnök – Orbán Viktor kedvenc szlovák partnere – pártja ellenzi az egyezményt. Népszavazást akar kiiratni az ügyben Szlovákiában.

Benkő hadügyminiszter: nem kérünk NATO katonákat

Ezzel egyidőben a magyar honvédelmi miniszter – nyilvánvalóan Orbán Viktor jóváhagyásával – kijelentette, hogy Magyarország nem tart igényt NATO katonákra. Biden amerikai elnök amerikai csapatokat kínált fel minden olyan kelet-európai NATO tagállamnak, amely fenyegetve érzi magát az ukrajnai válság miatt. Benkő Tibor tábornok megerősítette azt, hogy az Orbán kormány nem érzi magát fenyegetve.

Orbán Moszkvában

Hivatalosan is megerősítették, hogy kedden a magyar miniszterelnök és az orosz elnök tárgyal egymással. Aligha hagyhatják ki az ukrajnai helyzetet noha Szijjártó Péter külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a fő téma az energia lesz.

Orbán Viktor több földgázt kér Putyintól, hogy ezzel a rezsicsökkentést alá tudja támasztani. Kérdés, hogy

mit kér cserébe Putyin elnök?

Legalább ennyire fontos kérdés, hogy

mit szól mindehhez az Egyesült Államok?

Az pedig Orbán Viktor számára lehet kínos kérdés, hogy mi lesz így a visegrádi egységből, ha a szomszédos Szlovákia hosszú katonai egyezményt köt az USA-val, hasonlót ahhoz, amelyet Orbán lengyel szövetségese is kötött az Egyesült Államokkal.

Meddig lóghat ki a sorból a
NATO-ban Magyarország?

Szijjártó elítéli Moszkvát, de…

Az Európai Unió külügyminiszterei határozatban ítélték el Oroszország folyamatos agresszív fellépését Ukrajnával szemben. Felszólítják Oroszországot, hogy fejezze be az eszkalációt és tartsa be a nemzetközi jogot.

Az Európai Unió külügyminiszterei felszólítják Oroszországot, hogy vegyen részt a nemzetközi párbeszédben. A külügyminiszterek csakis teljes egységben határozhatnak vagyis Szijjártó Péternek is el kellett fogadnia az Európai Unió közös állásfoglalását annak ellenére, hogy nemrég Lavrov orosz külügyminiszter a mellére tűzte a Barátság érdemrendet, Orbán Viktor pedig február elsején látogat Moszkvába.

Szijjártó Péter brüsszeli sajtóértekezletén, melyen szokás szerint csakis a kormánypárti sajtó tudósítói vehettek részt, ismét állást foglalt a hidegháborúval szemben.

„Nem akarunk újabb hidegháborút és hidegháborús hangulatot sem” – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője, aki ezzel egyértelműen  az amerikai diplomáciára célzott. Putyin álláspontja szerint az USA szítja a hidegháborús feszültséget azzal, hogy bekeríti Oroszországot, mert fel akarja venni Ukrajnát és Georgiát a NATO-ba. Putyin első számú követelése az, hogy erről az USA mondjon le méghozzá „kötelező érvénnyel”. Maga Putyin is tudja, hogy az Egyesült Államok nem tehet ilyen kötelező érvényű ígéretet azok után, hogy korábban deklarálták: Ukrajnát és Georgiát felveszik a NATO-ba. Dátumot nem közöltek, és a jelenlegi körülmények között senki sem gondolja, hogy erre a közeli jövőben sor kerülhetne.

EU támogatás Ukrajnának

Az USA 200 millió dolláros fegyverszállítmányt küld Ukrajnának, hogy megerősítse annak hadseregét. Az Európai Unió azonban nem militarista kategóriákban gondolkodik: Ursula von der Leyen asszony 1,2 milliárd eurós gazdasági segély csomagot jelentett be Ukrajnának. A szomszédos országnak erre annál is inkább szüksége van, mert az egy főre jutó GDP ma alacsonyabb mint a szovjet időkben volt 1991 előtt Ukrajnában. Az Európai Unió illetve az uniós pénzintézetek több mint 17 milliárd eurós támogatást illetve kölcsönt adtak Ukrajnának 2014 óta. Akkor történt a fordulat Kijevben, ahonnan elkergették az orosz barát elnököt, és az USA aktív támogatásával megkezdődött a demokrácia fejlesztése – egyelőre csekély eredménnyel.

Az EU és az USA versenyt fut Ukrajnában. Ennek hevében tette meg híres kijelentését Kijevben Victoria Nuland külügyi államtitkár-helyettes: fuck the EU!

Akar-e Moszkva háborút?

Tanulmányt szentelt e témának a Moscow Carnegie Centre. Dmitrij Trenyin igazgató szerint Moszkvában nagyon is tisztában vannak azzal, hogy amit követelnek az USA-tól illetve a NATO-tól az elérhetetlen célkitűzés. Arcának elveszítése nélkül az Egyesült Államok nem ígérheti meg ünnepélyesen, hogy soha sem veszik fel a NATO-ba Ukrajnát és Georgiát. Az orosz csapatok mozgósításával Putyin viszont elérte, hogy tárgyaló asztalhoz kényszerítette az Egyesült Államokat. Ezzel a saját népe előtt igazolta, hogy Oroszország még mindig nagyhatalom és egyenrangú partnere az USA-nak. Putyin és az egész orosz közvélemény megaláztatásként érte meg azt, hogy Obama elnök vígan regionális hatalomnak titulálta Oroszországot, amelynek katonai ereje nagy, de gazdasági teljesítménye csekély. Nincs értelme a Nyugat katonai fenyegetésének- állapitja meg a Moscow Carnegie alapítvány tanulmánya, mely szerint elég, ha Moszkva fenntart egy megfelelő nagyságrendű hadsereget bármiféle fenyegetés elhárítására.

Putyin új politikája Ukrajna ügyében 2018-ban kezdődött amikor hirtelen előkerültek a múltbeli sérelmek, melyek a Szovjetunió felbomlásához kapcsolódtak. Addíg Putyin arról igyekezett meggyőzni a Nyugatot, hogy szóba sem kerülhet orosz katonai erő alkalmazása Ukrajnában. Azóta viszont változott a helyzet: Putyin katonai fenyegetéssel akar célt érni. Vajon miért? Egyrészt csökkenő népszerűségét akarja ellensúlyozni hiszen a katasztrofális járvány kezelés alaposan rontott a megítélésén Oroszországban. Másrészt pedig Putyin úgy ítéli meg, hogy az USA gyengül, és ezt ki lehet használni előny szerzésére. Az afganisztáni kivonulás Biden presztízsét a mélybe lökte Moszkvában.

Putyin dilemmája: a katonai erő alkalmazása kétélű fegyver. Oroszország legfőbb exportcikke Európába az energia. Ez abszolút bizalmi szektor. Egy katonai konfliktus jelentősen csökkentené Putyin európai híveinek mozgásterét és megnövelné azokét, akik az EU sorsát az USA-val akarják összekötni.

Németország nem szállít fegyvert Ukrajnának, az EU gazdasági segélyt ad Kijevnek és nem katonait. Ha Putyin nem akarja elveszíteni európai partnereit, akkor kétszer is meg kell fontolnia katonai erő alkalmazását Ukrajnában. Ezzel keveset nyerne és sokat veszíthetne. Persze így volt ez 1978-ban is amikor Moszkvában az afganisztáni bevonulás mellett döntöttek. Értelme annak sem volt, a kreatív politikára képtelen Moszkva, mégiscsak bevonult Afganisztánba, hogy ezzel is felgyorsítsa a szovjet rendszer agóniáját.

Moszkva: a NATO vonuljon ki Bulgáriából és Romániából!

Az orosz államfő mindenképp szeretné megakadályozni azt, hogy Ukrajna és Georgia a NATO tagja legyen. Az orosz követelés része annak a csomagnak, amelyet Putyin elnök Ukrajna kapcsán állított össze. Ezért áll elő olyan teljesíthetetlen követelésekkel, melyeket visszavonva elérheti célját: Ukrajna és Georgia NATO tagságának befagyasztását.

Kijevben úgy érzik, hogy Biden elnök elárulta őket. Bár Blinken külügyminiszter személyesen biztosította az ukrán vezetőket Kijevben, hogy nem tárgyalnak fejük fölött az oroszokkal, Biden elnök sajtóértekezleten közölte: szinte bizonyos, hogy az oroszok kisebb hadműveletet indítanak Ukrajnában.

A magyar diplomácia Moszkva és Kijev között

Bár hivatalosan a magyar kormány egyenlő távolságot tart Ukrajnától és Oroszországtól, a valóságban sokkal közelebb áll Moszkvához. Ezt bizonyítja az is, hogy a válság kellős közepén látogat Moszkvába a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor több földgázt szeretne Oroszországtól. Erre egyáltalán nem biztos, hogy a magyar gazdaságnak van szüksége, de az energiaválság kellős közepén jó áron tovább adható a világpiacon. A nemzetközi földgáz kereskedésben állítólag Orbán Viktor személyesen is érdekelt. Moszkva már régóta előszerettel él ezzel a módszerrel: földgázzal fizeti ki szövetségeseit külföldön.

Mit gondolnak erről Amerikában?

Térségünkben Románia fontos a NATO stratégiájában és nem Magyarország. Bukarest ennek megfelelően maximális lojális Washingtonhoz míg Orbán Viktor kiénekel a NATO kórusból. Ahol tegyük hozzá egyáltalán nem olyan nagyon nagy az összhang. Macron elnök legutóbb Strasbourgban emlékeztetett arra, hogy az Európai Uniónak saját hadseregre van szüksége, hogy egyenrangú partnere lehessen Oroszországnak. Ezzel az elképzeléssel Orbán Viktor egyetért. Azzal persze kevésbé, hogy Macron elképzelése szerint a közös uniós hadsereg fontos előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé.

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktusnak mindenki megfizetné az árát

100 dollár fölé menne egy hordó olaj ára és a földgáz ára is újra emelkedésnek indulna. Miért? Mert Putyin bevetheti az olaj és gázfegyvert. Ez utóbbi különösen fájdalmas lehet a fűtési szezon kellős közepén.

Az Európai Unió ezért is megosztott Oroszország ügyében: egyes tagállamok kemény fellépést szorgalmaznak mások meg akarnak állapodni Putyinnal. Az első csoportba tartoznak a lengyelek és a balti államok míg a másodikba Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország.

Berlinben például közölték: nem szállítanak fegyvert Ukrajnának.

A külföldi befektetők szemében Magyarország is leértékelődne hiszen ki viszi a pénzét egy olyan régióba, amelynek a határán fegyveres konfliktus van?

Az orosz titkosszolgálat nagy befolyást szerzett Ukrajnában”

Kimmage professzor, aki a State Department tanácsadója volt orosz és ukrán ügyekben Obama elnöksége idején a Klubrádiónak nyilatkozott. Szerinte Putyin semmiképp sem engedi el Ukrajnát.

Hétfőn kezdődnek meg a tárgyalások az USA és Oroszország között. Szerdán a NATO tagállamok és Oroszország próbálnak zöldágra vergődni stratégái kérdésekben. Putyin elnök azt szeretné elérni, hogy az USA csökkentse katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés tagállamokban – így Magyarországon is. Még fontosabb célja Putyinnak az, hogy megakadályozza Ukrajna és Georgia (Grúzia) NATO tagságát. Blinken amerikai külügyminiszter megerősítette: ez nem tárgyalási alap. A NATO-nak nem lesznek másodosztályú tagjai, akik nem számíthatnának az USA védelemre. Moszkva pedig nem tilthatja meg senkinek sem a csatlakozást az észak-atlanti szövetséghez.

Hibrid háború Ukrajnában

Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke dolgozta ki a hibrid háború elméletét azt követően, hogy Kijevből kiebrudalták az oroszbarát elnököt. Putyin a Krím félsziget megszállásával reagált és az orosz többségű keleti területeken olyan helyi vezetést alakított ki, amely sokkal inkább Moszkvára figyel mint Kijevre.

„Az orosz titkosszolgálat igencsak tekintélyes befolyást szerzett Ukrajnában, illetve őrzi a tekintélyét ebben az országban” – hangsúlyozza Michael Kimmage professzor. Aki hozzátette:

„a titkosszolgálat jelenlétét nemcsak a hadseregben hanem a polgári kormányzati szektorban is érzékelni lehet Ukrajnában.”

Mindez azonban kivált erős ellen hatást is, épp ezért sürgeti a NATO tagságot Zelenszkij ukrán elnök.

„Ebből a szempontból tekintve az orosz külpolitika kudarcot vallott.”

Putyin kontra Biden

„Az Egyesült Államok nem fogja lazítani kapcsolatait Ukrajnával sem rövid sem pedig közép távon” – hangoztatta Kimmage professzor. Aki szerint az orosz csapaterősítés láttán az USA nem fogja megváltoztatni Európa politikáját.

A Ria Novosztyi hírügynökség szerint Moszkva 10 perc alatt végezhet Ukrajnával. Vajon Putyin erre készülne?

„Nem valószerűtlen ez az elképzelés, de ennek adom a legkisebb esélyt ” – mondta Kimmage professzor, aki szerint sokkal valószínűbb, hogy Moszkva megpróbálja „lefejezni az ukrán vezetést” bevetve a titkosszolgálatokat és különösen a kiber akciókat. Utána Putyin megkísérelhetné „egy bábkormány felállítását”. Van egy másik opció is: „Moszkva ketté oszthatná Ukrajnát úgy, hogy Harkovval és Odesszával létrejöhetne egy keleti állam, és Kijevvel egy nyugati.”

Tegyük ehhez hozzá, hogy Putyin már tett ilyen ajánlatot Varsónak és Budapestnek. Eszerint Lengyelországba kapná a nyugati részt, Magyarország Kárpátalját, az orosz többségű keleti területek Oroszországhoz csatlakoznának míg Kijev körül megmaradna egy mini Ukrajna. Ezt a javaslatot Varsóban visszautasították.

Mi lehet ebben a helyzetben a magyar diplomácia szerepe?

Putyin szövetségesnek tekinti Orbánt

Valamikor februárban egyeztet az orosz elnök és a magyar miniszterelnök – közölte Szijjártó Péter. Kimmage professzor szerint Magyarország tényezővé vált ebben a válságban.

„Putyin Orbánékat a szövetségesének tekinti, magát Orbánt pedig olyan játékosnak, aki képes mérsékelni az orosz ellenes hangokat az Európai Unióban. Szankciók esetében Putyin számíthat Orbánék vétójára.

…Amennyiben a háborús helyzet eszkalálódna Orbán is közvetítő szerepet tudna játszani. Ugyanakkor nem látom azt, hogy Orbán törekedne rá, hogy meggyőzze bármelyik felet arról: hátrébb az agarakkal!” – nyilatkozta a washingtoni külügy egykori ukrán szakértője a Klubrádiónak.

Lehet persze, hogy Putyinnak nincsen más célja mint az, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát. Ezt elérheti annál is inkább, mert sok NATO tagállam fogadja megértéssel Moszkva e törekvését például Németország vagy Franciaország. Az USA-nak sem sürgős egy újabb válság zóna kialakulása nem sokkal az afganisztáni csúfos kudarc után. A status quo végül is majdnem mindenkinek megfelel. Akiknek nem – mint Ukrajna lakosságának jórésze  – ők a lábukkal szavaznak, és tömegesen hagyják el szülőföldjüket.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK