Putyin és „különleges hadművelete”meghalt, már a gyászjelentést is megírták. A kérdés csak a temetés dátuma.
Amikor Ferenc pápa a magyar miniszterelnökkel folytatott beszélgetésről beszélt a Corriere della Sera olasz lapnak adott interjújában elmondta: Orbán közölte, hogy az oroszok május 9-ig szeretnék befejezni az ukrajnai háborút. „Remélem, hogy igen…
Ehhez képest a CNN információi szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök május 9-én hadat üzenhet Ukrajnának az úgynevezett „különleges hadművelet” helyett.
Más feltételezések szerint Oroszország május 9-ét felhasználhatja az úgynevezett „DPR” és „LPR” annektálásának kinyilvánítására, Mariupol teljes ellenőrzésére és az Odesszára irányuló offenzíva fokozására. Ez lehetővé tenné Oroszország számára, hogy növelje a sorkatonák számát, amit most nem tehet.
Ferenc pápa kijelentette, hogy kész találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában, de nem látja értelmét Kijevbe menni.
Kilőtték a kilencedik orosz tábornokot Ukrajnában, ahol a háború kezdete óta már nagyon sok főtiszt halt meg – szám szerint 36. Ez a tábornok ráadásul nagyon hiányozni fog, mert korábban ő volt a Nyugati Körzet informatikai parancsnoka a háború előtt. Ennek a körzetnek a vezetőjét Dvornyikov hadseregtábornokot bízta meg Putyin az Ukrajnában harcoló orosz csapatok főparancsnoki tisztségével. Anton Szimonov vezérőrnagy irányíthatta mellette az informatikai rendszert, amelynek meghatározó szerep jut a korszerű hadviselésben. A tábornok nem is a fronton esett el hanem akkor amikor ukrán tüzérségi támadás ért egy orosz konvojt Harkov közelében.
Az ukrán hadügyminisztérium közlése szerint a háború kezdete óta 23.500 orosz katonát öltek meg, 1.026 tankot semmisítettek meg és 200 harci repülőt lőttek le. Mégha az ukránok – háborús propaganda miatt – el is túlozhatják a számokat, az oroszok vesztesége óriási, és ez aligha javítja a csapatok morálját.
Macron újabb támogatást ígért
Telefonon beszélt a hétvégén Macron francia elnökkel Zelenszkij ukrán államfő. Macron azon kevés nyugati vezető közé tartozik, aki folytatja a párbeszédet Putyinnal a háború megkezdése óta is. Az nem derült ki, hogy Macron próbált-e közvetíteni. Az Ukrajna sorsát rendező minszki egyezményben Franciaország az egyik külföldi garantálója volt az alkunak.
Macron elnök többször is hangsúlyozta, hogy neki nem célja Putyin megbuktatása. Franciaország a háború gyors befejezésében érdekelt. Zelenszkij annyit mondott, hogy egyre nehezebb tárgyalni az oroszokkal, mert a napfényre kerülő tömeggyilkosságok a közvéleményt végképp Putyin ellen fordították Ukrajnában.
„Az ukránok nem tárgyalni akarnak, hanem végezni akarnak azokkal az oroszokkal, akik a háborús bűncselekményeket elkövették”
Putyin és „különleges hadművelete”meghalt,
már a gyászjelentést is megírták.
A kérdés csak a temetés dátuma.
07:15 – A Fegyveres erők Vezérkara jelentette: az orosz megszállók arra összpontosítottak, hogy megtartsák pozícióikat Harkov városa közelében, és különböző területeken ágyúzzák az ukrán fegyveres erők állásait.
06:30 – „Tegnap Oroszország megfenyegette két szövetségesünket az energiaellátás megszakításával. Világosan megmondom: nem engedjük meg, hogy Oroszország megfélemlítéssel vagy zsarolással elkerülje a szankciókat. És nem engedjük, hogy olaját felhasználja az agresszió következményeinek elkerülésére.” – üzente az orosz gázzsarolásra Biden elnök a Twitteren keresztül.
05:10 – Nancy Pelosi, az Egyesült Államok Képviselőházának elnöke kijelentette, hogy a szövetségi testület kész támogatni Joe Biden elnök 33 milliárd dolláros segélykérését Ukrajnának.
04:00 – Az Egyesült Királyság mintegy 8000 katonát küld Európába nagyszabású gyakorlatokra – olvasható a The Guardian oldalán.
02:45 – Az ukrán Környezetvédelmi Főkapitányság jelentette, hogy az ukrán védők 6 harckocsit, egy tüzérségi rendszert, 12 egység páncélozott járművet, egy autót és egy légelhárító ágyút semmisítettek meg. A légvédelmi egységek egy repülőgépet, egy cirkálórakétát és 5 pilóta nélküli légi járművet lőttek le az ukrán Donbász feletti égbolton.
01:30 – Kijevben 10 ember megsérült, amikor egy rakéta becsapódott egy lakóházba azidő alatt, amikor Guterres, az ENSZ főtitkára a városban tartózkodott.
00:45 – A Képviselőház elfogadta a második világháború alatti program helyreállításáról szóló törvényjavaslatot. Az új törvényjavaslat lehetővé teszi a fegyverek, lőszerek és felszerelések hatékonyabb küldését Ukrajnába.
00:05 – Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy a Szövetség továbbra is támogatja Ukrajnát egy olyan háború elleni orosz invázió ellen, amely „hónapokig, évekig elhúzódhat”.
Olaf Scholz kancellár eddig azért nem engedélyezte ezt, mert attól tartott, hogy a háború eszkalálódik és nukleáris konfliktussá válik. NATO hadügyminiszterek Rammsteinben, a legnagyobb USA támaszponton egyeztették elképzeléseiket. Az amerikai hadügy és külügyminiszter nemrég Kijevben tárgyalt Zelenszkij elnökkel.
A német hadügyminiszter asszony bejelenti, hogy Németország mégiscsak szállít tankokat Ukrajnának noha Olaf Scholz kancellár néhány napja még nem engedélyezte ezt, mert egy atomháború veszélyére hivatkozott- írja a Der Spiegel jólértesült forrásokra hivatkozva. Konkrétan a német Gepard tankok exportjáról van szó. Ezek azért lehetnek nagyon fontosak, mert légelhárításra is használhatóak. Ukrajna légterében az oroszok domináns szerepet játszanak, mert az első napokban megsemmisítették az ukrán légierő nagyrészét éppúgy mint a légvédelmet. Az amerikai hadügy és külügyminiszter nemrég Kijevben tárgyalt Zelenszkij elnökkel és tanácsadóival. Újabb támogatást igértek. Sőt az USA hadügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy megfelelő külső támogatással Ukrajna meg is nyerheti a háborút.
Lambrecht német hadügyminiszter 20 NATO hadügyminiszterrel együtt tanácskozott Rammstein amerikai támaszponton. A Der Spiegel értesülései szerint Németország nemcsak tankokat küldene Ukrajnába, de azt is vállalná, hogy kiképez ukrán katonákat Panzerhaubitzer tipusú tankokra, melyeket a hollandok küldtek Ukrajnába.
Az USA hadügy egyik szóvivője elmondta a Der Spiegel munkatársának, hogy sokkal többet várnak az európai szövetségesektől a fegyverszállítások terén. Az amerikai szóvivő elmondta, hogy ők már 3,2 milliárd dollárt költöttek Ukrajna támogatására.
Mit tud a Gepard?
A Leopárd tank vázára építették, de fel van szerelve két 35 milliméteres ágyúval, melyek a légvédelemben is használhatóak. Radarja is van. Brazília és Katar már vásárolt Gepard tankot Németországtól. Nem is oly rég még úgy nyilatkozott Olaf Scholz német kancellár a Der Spiegelnek, hogy azért nem engedélyezi tankok szállítását Ukrajnába, mert ezzel atomháborút kockáztatna.
Az volt a benyomása a személyes és telefonos tárgyalásai során, hogy Putyin valóban bevetné az atomfegyvert az Ukrajna elleni háborúban? – érdeklődött a Der Spiegel Németország kancellárjánál. „Számomra abszolút prioritás, hogy elkerüljük az eszkalációt a NATO oldaláról. Oroszország ugyanis nukleáris hatalom. Mindent megteszek azért, hogy az eszkaláció ne vezethessen egy harmadik világháborúhoz. Oroszországnak most rendkívüli nehézségekkel kell szembenéznie: a szankciók óriási gazdasági nehézségeket okoznak, a katonai vereségek sorozatát nem lehet ellensúlyozni a leghatékonyabb kormányzati propagandával sem. Ha csak hideg béke lesz Ukrajnában vagyis a felek nem kötnek békeszerződést egymással, akkor a szankciókat Oroszország ellen nem oldják fel. Putyin óriási nyomás alatt áll.”
Van-e olyan vörös vonal, melyet Putyin nem léphet át?
„Elveinket naponta szembesíteni kell a realitásokkal méghozzá minden nap. Az alapelv nem változott: Ukrajna szörnyű szenvedésnek van kitéve azok miatt a csapások miatt, melyeket Oroszország mér rá, de emiatt nem mehetünk bele olyan eszkalációba, amely elviselhetetlen szenvedést okozna az európai kontinensen sőt talán az egész világon is.”
A vegyi fegyverek alkalmazása nem jelentené azt, hogy Putyin átlépte a vörös vonulat Ukrajnában?
„Figyelmeztettem Putyin elnököt, hogy ne alkalmazzon vegyi vagy biológiai fegyvereket. Más hatalmak vezetői is megtették ezt.”
Mi a fő célja Ukrajnában? Az, hogy az ukránok megnyerjék a háborút? Vagy az, hogy minél gyorsabban érjen véget a háború? Esetleg az, hogy Németországot maximálisan megóvja?
„Tűzszünet kell, majd pedig az oroszoknak vissza kell vonulniuk. Azután békeszerződésre van szükség, amely garantálja, hogy Ukrajna megvédheti a jövőben magát. Mi felfegyverezzük Ukrajnát, hogy képes legyen erre. Nagyhatalomként garantálhatnánk a békeszerződést. Nem lehet olyan egyoldalú békediktátum amelyet Putyin eltervezett. Ukrajnának magának is részt kell vállalnia a békeszerződés megfogalmazásában. Ezt mások nem tehetik meg helyette. Nekünk már a Krím félsziget orosz megszállása után kellett volna olyan szankciókkal reagálnunk, amelyeket csak most hoztunk meg. 100 milliárd euróval erősítjük meg a Bundeswehrt. Más európai államok is hasonlóképp cselekszenek. Másodszor felgyorsítjuk az áttérést a megújuló energia forrásokra, hogy csökkentsük a függést az orosz importtól.
Erős szuverén Európai Uniót akarunk. Ebbe beleértem a Nyugat Balkán államait is. Túlságosan sokáig vártunk ezzel” – hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár.
Őrültség a halált harcokkal hívni-idézni! Úgyis jő: a sunyi talp konokul közeleg. Albius Tibullus
19:30 – Az amerikai hírszerzés megosztja a hírszerzési értesüléseit az ukrán katonai parancsnoksággal arról, hogy az oroszok rakétacsapásai hol célozzák az ukránok légvédelmi rendszereinek gyors mozgatását. Emiatt az ukrán vezetés időben áthelyezi légvédelmi rendszereit és repülőgépeit, így az orosz rakéták állítólag üres mezőket csapnak be.
18:30 – Az ukrán védelmi minisztérium Központi Hírszerző Ügynöksége kijelenti, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének tagállamai nem mutatnak hajlandóságot az Ukrajna elleni háborúban való részvételre. A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO) egy nemzetközi katonai-politikai szervezet, amely Fehéroroszországot, Örményországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Oroszországot és Tádzsikisztánt foglalja magában.
17:00 – Nagy Britanniának és más nyugati országoknak hosszú távú katonai támogatás részeként katonai repülőgépeket kell biztosítaniuk Ukrajnának. Ezt a felhívást Liz Trass külügyminiszter fogja megtenni egy kulcsfontosságú külpolitikai beszédében csütörtökön – jelentette a BBC.
16:45 – Ausztria kancellárja hamis orosz propagandaüzenetnek nevezte Bécs beleegyezését, hogy rubelben fizeti az orosz gázt. „Mielőtt az orosz propaganda álhírei elterjednek közlöm, hogy természetesen az OMV továbbra is euróban fizeti az Oroszországból érkező gázszállítást. Ausztria szigorúan betartja a közösen elfogadott uniós szankciókat” – írta Karl Negammer szerdán a Twitteren.
15:20 – ulrán híügynökségi jelentések szerint április 26-án este és április 27-én reggel az orosz megszállók foszforlövedékekkel lőtték ki Avdiivkát, reggel pedig légicsapást mértek a városra, és legalább egy ember megsérült.
14:00 – A következő napokban sor kerülhet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökök és az agresszor ország, Vlagyimir Putyin elnökök találkozójára – közölte Hulusi Akar török védelmi miniszter.
Facebook
13:20 – az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma irányítóközpontot hozott létre a németországi Stuttgartban az Ukrajnába irányuló katonai segélyek ellátásának koordinálására és optimalizálására, az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának illetékességi területén.
12:00 – Moldovában, az ismeretlen Transznisztriában lövöldözésről számoltak be Kolbasna falu közelében lévő raktárak közelében: drónokat állítólag Ukrajnából indítottak, majd tüzet nyitottak. A faluban van Európa legnagyobb lőszerraktára.
11:30 – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a Gazprom egyoldalú leállása az európai fogyasztók gázellátásában Oroszország újabb kísérlete arra, hogy a gázt zsarolási eszközként használja fel.
10:10 – A CDU, a Zöldek és a Szabad Demokraták egyes politikusai felszólaltak Gerhard Schroeder volt német kancellár, SPD-tag ellen, amiért nem változtatott Oroszországgal kapcsolatos álláspontján, és továbbra is együttműködik energiavállalataival.
09:05 – Lengyelországban őrizetbe vettek egy oroszországi és egy fehérorosz állampolgárt, akik kémtevékenységet folytattak az országban.
08:10 – Luhanszki régió és a Donyecki régió szinte teljes területe folyamatos ágyúzástól szenved.
07:30 – Harkivban éjszaka is folytatódott az ágyúzás, több helyen tűz ütött ki Kijevben ahol a sokemeletes lakóházakat ért találat. Reggelig nincs információ az áldozatokról. A harcok leginkább Izium irányában folynak.
07:00 – A hivatalos ukrán adatok szerint 217 gyermek halt meg (az áldozatok száma nem változott az elmúlt napon), a sérültek száma 393 gyerekre emelkedett. Ezek a számok nem véglegesek: az aktív ellenségeskedés helyszínein és az ideiglenesen megszállt területeken nem lehet megszámolni az áldozatokat.
06:15 – Két 8 és 9 éves gyermeket, akiket márciusban az orosz csapatok Mariupolban megsebesítettek, és deportáltak Oroszországba, visszavitték Ukrajnába, és a kijevi Okhmatdytban kezelik őket.
06:00 – Az orosz hadsereg másodszor lőtt ki rakétákat a Dnyeszter torkolatánál lévő közúti-vasúti hidat az Odesszai-öböl térségében. A vasúti híd teljesen megsemmisült.
04:55 -Az orosz hadsereg másodszor lőtt ki rakétákat a Dnyeszter torkolatánál lévő közúti-vasúti hidat az Odesszai-öböl térségében.
04:00 – Ukrajna megtartja légtere nagy részének ellenőrzését, míg Oroszországnak nem sikerült hatékonyan megsemmisítenie az ukrán légierőt vagy elnyomni az ukrán légvédelmi rendszert.
02:10 – Miközben Oroszország ukrajnai inváziója komoly békemegállapodás nélkül kimerítő háborúvá fajult, az Egyesült Államok és szövetségesei új, hosszabb távú célról kezdtek beszélni: Oroszországra olyan mértékű csapást mérni a csatatéren, hogy ne legyen többé katonai ereje újra megtámadni Ukrajnát – nyilatkozta Llloyd J. Austin hadügyminiszter a CNN-nek.
01:10 – Mariupol városi tanácsa megosztotta az azovstali kórház iszonyatos körülményeit, ahol hiányoznak a gyógyszerek és az minimális higiéniás körülmények. A működés feltételei, mondhatjuk, középkoriak. Legalább 2000 civil rejtőzik az üzemben – életük megmentéséhez azonnal evakuálni és kórházi azonnal kezelésben kell részesíteni őket.
pravda.uapravda.ua
00:00 – Volodimir Zelenszkij elnök videobeszédében a csernobili katasztrófa évfordulóján elmondta, hogy három orosz rakéta repült át három ukrán atomerőmű felett az emléknapon, amit minden évben a katasztrófa napjának évfordulóján tartanak. „Az orosz csapatok, akik a csornobili zónán keresztül próbálták megtámadni Kijevet, katonai hídfőként használták ezt a zárt területet. Szárazföldön állítottak fel olyan pozíciókat, ahol még állni is tilos. Megsemmisítették a dozimetriai ellenőrző pontokat, feltörték és kifosztották a csernobili atomerőmű sugárzásfigyelő rendszerét, kifosztottak egy nukleáris analitikai laboratóriumot. Az oroszok „a szóból általában nem értik, mi az a Csernobil”.
23:50 – Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország nem írhat alá biztonsági garanciákat Ukrajna számára a Krím és Donbász területi kérdéseinek rendezése nélkül.
Az orosz elnök dühös, mert háborúja Ukrajnában nem sikeres. Ezért most hozzálátott az ukrán identitás lerombolásához. Templomokat is lőttek Ukrajnában – még Húsvétkor is.
A Húsvét az orosz és az ukrán ortodoxok legnagyobb ünnepe, de a harcok akkor sem álltak le. Az orosz csapatok tudatosan rombolják a templomokat, hogy az ukrán identitást megsemmisítsék vagy legalábbis meggyengítsék. Egy amerikai felmérés eredményeit a londoni Guardian ismertette.
A kulturális örökség 191 darabját rombolták le a háború idején eddig Ukrajnában – állapította meg Virginia állam egyik múzeuma, melynek kutató csoportja feltérképezte a helyzetet a harcok sújtotta országban. 58 székesegyház, templom, mecset szerepel a veszteség listán, 111 nemzeti emlékhely és 9 műemlék. A kulturális intézmények is célpontot jelentenek: Mariupol városában lerombolták a színházat is. A hágai nemzetközi egyezmény tiltja az ilyen akciókat, de nagyon ritka, hogy emiatt vizsgálat induljon az elkövetők ellen.
„Az oroszok most a polgári infrastruktúrát akarják tönkretenni, ez azt jelenti, hogy immár célbavesznek múzeumokat és műemlékeket is” – nyilatkozta egy amerikai kutató az Observernek. Szerencsére Ukrajna leghíresebb műemlék temploma, a Szent Szófia székesegyház Kijevben egyelőre sértetlen.
Ukrajna keleti részén ez a folyamat előbbre haladt: az oroszok megsemmisítik az ukrán emlékhelyeket, és helyettük olyanokat hoznak létre, amely a közös múltat hangsúlyozza.
Putyin öt milliárd dolláros alapja az ukrán identitás megsemmisítésére
A Krím elfoglalása után Putyin elnök egyik korábbi tanácsadóját, Vaszilij Szurkovot bízta meg azzal, hogy a közös múlt hangsúlyozásával megpróbálja eltörölni az ukrán identitást. Szurkov szerint ukrán identitás nincs is. Az invázió kezdete előtt Szurkov azt jelentette Putyinnak, hogy az ukránok nagyrésze lelkesen fogadja majd az orosz csapatokat. Minthogy ez nem következett be, Putyin megorrolt Szurkovra, akinek most házi őrizetben kell számot adnia arról, hogy mire is költötte az 5 milliárd dolláros alapot. A brit hírszerzés szerint jelentős összegek landoltak Szurkov offshore számláin – írta a londoni Daily Mail.
Sose kezdd te a harcot, de mindig te fejezd be!
Elcserélt életek c. film
21:30 – Közép-európai idő szerint szerda 8.00 órától nem szállít gázt Oroszország Lengyelországba a Jamal-Európa gázvezetéken – közölte a PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat.
20:30 – Dmitrij Kuleba külügyminiszter nyilatkozta a Facebook-oldalán „Egy teljesen új szakaszba léptünk, amelyre két hónapja még senki sem gondolt. Egy olyan alapvetően új szakaszba léptünk, amiről még csak álmodni sem mert az ukrán fegyveres erők NATO-fegyverekbe való átadása, a NATO szabványának megfelelően. És ez már megtörténik.”
19:25 – Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hosszú tárgyalóasztalnál azt mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak, hogy „a diplomáciai úton megállapodásra számít Ukrajnával”.
18:00 – Az ENSZ menekültügyi szervezete becslése szerint az év végéig több mint 8 millió ember hagyhatja el Ukrajnát a háború miatt.
17:25 – Az orosz csapatok rakétacsapást mértek az odesszai térségre, megrongálva a Dnyeszter torkolatán átívelő hidat az Öbölben.
17:00 – Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajnáról tárgyalt török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal.
16:20 – Nagy Britannia 22 mentőautót és 40 tűzoltóautót adományozott felszereléssel Ukrajnának.
16:10 – Az ukrán energia üzletág vezetője szerint az év végéig felfüggeszthetik az orosz olajszállítást az EU-ba.
15:00 – Mariupolban és Donyeck régió más kerületeiben a fogyasztók több mint 30%-a le van választva az elektromos áramról, nem lehet helyreállítani az ellátást.
13:30 – Rubizsne település környékén, ahol a harcok folytatódnak, az orosz megszállók arra kényszerítik a nőket, hogy felderítsék az ukrán hadsereg elhelyezkedését, és azzal fenyegetőznek, hogy lelövik gyermekeiket.
12:50 – Lengyelország jóváhagyta első szankciólistáját, amelyen szerepel az orosz Gazprom, számos orosz és fehérorosz oligarcha – összesen 50 jogi személy és magánszemély. „A szankciók célja, hogy korlátozzák az ukrajnai háború finanszírozásának lehetőségeit a Lengyel Köztársaság területén működő gazdasági társaságok által. A szankciókról szóló törvény a Lengyelországban üzletet folytató oligarchákra vonatkozik” – áll a közleményben.
11:15 – A moldovai kormány által el nem ismert „köztársaság” Transznisztria területén történt robbanások után gépkocsisorok alakultak ki a moldovai kormány által ellenőrzött területre.
10:55 – James Gippi, az Egyesült Királyság fegyveres erőiért felelős miniszter kijelentette, hogy Ukrajna „egészen legitim módon” támadhat meg oroszországi létesítményeket. „Teljesen törvényes, hogy Ukrajna mélyen Oroszország területére célozzon, hogy megzavarja a logisztikát, amely, ha nem zavarják meg, közvetlenül hozzájárulna az ukrán földön bekövetkezett halálesetekhez és mészárlásokhoz”.
10:00 – Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország közvetett háborúban áll a NATO-val, amely fegyverszállítmányokkal segíti Ukrajnát.
08:35 – A Dnyeszteren túli belügyminisztérium arról számolt be, hogy április 26-án kora reggel a Grigoriopol kerületi Mayak faluban két robbanás történt. A robbanások után a két legerősebb rádióantenna üzemképtelenné vált. Mindkét adón az orosz rádió műsorát sugározták.
08:20 – Az orosz erők láthatóan megpróbálják körülvenni a jól megerősített ukrán állásokat Kelet-Ukrajnában. A jelentések szerint Kreminna városa elesett, Izyumtól délre pedig heves harcokról számoltak be, miközben az orosz csapatok északról és keletről próbálnak előrenyomulni Szlavjanszk és Kramatorszk városokba. Előző nap arról számoltak be, hogy Oroszország bizonyos területeken alig haladt előre, mióta Donbász teljes megszállására összpontosított, de kellő logisztika és harci támogatás nélkül Oroszország még nem ért el jelentős áttörést.
07:10 – Lavrov interjút adott az orosz első csatornának. A fő témák Ukrajna, a NATO és az Egyesült Államok voltak. Egy magas rangú orosz tisztviselő egy esetleges atomháborúról is nyilatkozott. Szerinte az atomháború veszélye valós, és ezt a veszélyt „nem lehet alábecsülni”.
07:00 – A brit hírszerzési adatok szerint az orosz invázió aláásta az ukrán mezőgazdasági termelést: Ukrajna idei gabonatermése a vetésterületek csökkenése miatt valószínűleg mintegy 20%-kal alacsonyabb lesz, mint 2021-ben.
Az éjszaka hírei:
Donyeck és Luhanszk megyében hat ellenséges támadást visszavertek, négy harckocsit, öt tüzérségi rendszert, tizenhárom egység páncélozott járművet, tizenöt egység gépjárművet, két üzemanyagtartályt és egy légelhárító ágyút semmisítettek meg – áll az Fegyveres Erők Vezérkaraának közleményében.
A Herson régióban található Velyka Olekszandrivka környékén az ukrán hadsereg megsemmisített egy lőszerraktárt, és 70 oroszt megölt (a halottak pontos számát meghatározzák).
Donyeck és Tavriya irányban az oroszok az irányítópontokat közelebb helyezik a harcvonalhoz. Az ellenség aknavetőről, tüzérségről, rakéta-meghajtású gránátvetőről lő csapataink állásaira a teljes érintkezési vonal mentén.
Az oroszok hatalmas tüzet zúdítottak, és blokkolják az ukrán egységeket a mariupoli Azovstal üzem környékén.
Szlobozsanszkij irányban az orosz csapatok megerősíti a csapatcsoportokat, továbbra is részben blokkolják Harkovot, és tüzet zúdítanak az ukrán csapatok egységeire és a kritikus infrastruktúrára.
Mind Ukrajnában, mind pedig Oroszországban most ünneplik az ortodox húsvétot, de ez egyáltalán nem jelent akadályt a háború folytatásában. Putyin elnök valamiféle sikert szeretne felmutatni május 9-ig. Akkor ünneplik Moszkvában a Vörös Téren a Szovjetunió világháborús győzelmét a náci Németország fölött.
Az orosz hadsereg Kelet Ukrajnát akarja elfoglalni, hogy bejelenthesse: a donyecki és a luhanszki kormányzóság „felszabadult”, majd pedig csatlakozik Oroszországhoz. Ahogy a Krímmel ez 2014-ben megtörtént. Csakhogy az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke elmondta: mélységben kiépítették a védelmet Kelet Ukrajnában. Köszönetet mondott Mariupol védőinek, akik hősiesen ellenállásukkal időt biztosítottak az ukrán főerőknek az átcsoportosításra. A másik aduja az ukránoknak az amerikai hírszerzés, amely szinte azonnal megosztja fontos a információkat velük. Ezzel is magyarázzák azt, hogy Herszon városában telibe találták az orosz fegyveres erők parancsnoki központját. Herszon volt az első nagyobb ukrán város, melyet az oroszok elfoglaltak Ukrajnában.
Két orosz tábornok meghalt
Egy harmadikat pedig életveszélyes sérülésekkel kezelnek kórházban – közölte az ukrán főparancsnokság. Ha ez igaz, akkor tízre emelkedett az Ukrajnában elesett orosz generálisok száma. Ezenkívül sok más főtisztet is veszített az orosz sereg Ukrajnában. Az amerikaiak állítólag nemcsak információkkal segítenek, de a drónok célbajuttatását is irányítják. A Fekete tengeren állítólag amerikai segítséggel süllyedt el a Moszkva orosz zászlóshajó. Egy rakétákkal felszerelt amerikai kémgép bemérte, és kilőtte. A kémgép a jelzett idő intervallumban eltűnt a képernyőkről. Az ukránok saját rakétájuk találatával dicsekedtek, de a londoni Times katonai szakértője szerint ez valószínűleg csak fedőszöveg, mert az USA nem akarja, hogy kiderüljön, hogy milyen fontos szerepe van az Ukrajnában folyó háborúban. Biden elnök újabb 800 millió dolláros fegyverszállítmányt küldött Ukrajnába. Zelenszkij elnök ezt megköszönte, és jelezte: a kapott nehéz fegyverzet egy részét már rendszerbe is állították Kelet Ukrajnában, ahol épp az amerikai fegyverek segítségével akarják visszaverni az orosz offenzívát.
Miről szól Oroszország ukrajnai háborúja? Ránézésre azt híhetjük, hogy semmi másról, mint két állam, Oroszország és Ukrajna, illetve két nép, két etnikum, az oroszok és az ukránok konfliktusáról.
Az orosz állam illetékesei szerint az ukrán állam fenyegette a területén élő oroszokat (a Donyec-medencei, Ukrajnából részben leszakított területen még népirtást is követtek el), és ezért kényszerültek úgymond az oroszok „felszabadítására” elindítani a „speciális katonai műveletet”.
Ha mi nem vagyunk sem oroszok, sem ukránok, akkor vajon mondhatjuk-e azt, amit Orbán Viktor a háború kezdete óta mond, hogy ez nem a mi háborúnk, semmi közünk hozzá, tartsuk távol tőle magunkat, ne foglaljunk benne állás, kiváltképp pedig ne küldjünk Ukrajnának fegyvert. (Bizonyára azért beszél így, hogy ne veszítse el Putyin jóindulatát, de most magáról az álláspontról van szó, és nem a mögötte álló motívumról.)
Valójában más a helyzet.
Számunkra, magyar demokraták számára, akik az ország euroatlanti integrációjának hívei vagyunk, az orosz és az ukrán állam háborúvá vált konfliktusa először is egy épp ezekben a hónapokban nyílt diktatúrává váló önkényuralmi rendszerű és egy demokratikus rendszerű állam konfliktusa, mely utóbbi csatlakozni akar a nyugati demokráciák közösségéhez. Oroszország ezt a csatlakozást akarja minden erővel megakadályozni és Ukrajnát az általa vezetett, többségükben önkényuralmi rendszerekből álló államközösségbe akarja bekényszeríteni.
Emellett az orosz állam szembefordul az Európában a második világháború óta, kiváltképp pedig az 1975-ös Helsinki konferencia óta elfogadott elvvel, miszerint az adott államhatárokat mindenki tudomásul veszi, nem törekszik azok megváltoztatására (ahol is a szövetségi államok szétválása a korábbi belső határok mentén nem számít a határok megváltoztatásának), Ukrajna pedig ragaszkodik saját területi integritásához.
Az államhatárok általános tudomásul vétele vált 1945 óta, az 1975-ös megerősítéssel az európai béke alapjává.
Ebben a konfliktusban a nyugati demokráciák kezdettől fogva nem semlegesek. Kezdettől, a Krím elfoglalásától fogva Ukrajna mellett foglalnak állást, elutasítják Oroszország egymást követő akcióit éppen az említett megfontolások alapján. Mi, akik Orbán önkényuralmával szemben állva a demokrácia és hazánk nyugati integrációjának szempontjait képviseljük, nem mondhatjuk azt, amit Orbán, vagyis hogy ez nem a mi háborúnk, nincs hozzá közünk. Azt kell követelnünk a magyar kormánytól, hogy az európai demokráciákhoz hasonlóan segítse Ukrajna harcát fegyverszállítással is.
Azok az egykori szocialista országok, amelyek rendelkeznek még szovjet gyártmányú fegyverekkel, sorra ajánlanak fel ilyen fegyvereket (páncélosokat, repülőgépeket) Ukrajnának, és azokat az amerikaiak és a németek modernebb eszközökkel fogják számukra pótolni.
Az Orbán-kormány nem hajlandó ilyesmire.
A négy éve választott Országgyűlés utolsó ülésére a Fidesz beterjesztett egy politikai nyilatkozatot a háború tárgyában. Ennek szövegében rögzítette, hogy Magyarország nemcsak katonákat nem küld Ukrajnába (ahogy a többi NATO- és EU-tagállam sem), de fegyvereket sem szállít.
A parlament ellenzéki képviselőinek nagy többsége igennel szavazott erre az előterjesztésre arra hivatkozva, hogy annak szövege elítéli az orosz támadást. Igennel szavazott Hiller István és Kunhalmi Ágnes, Arató Gergely és Vadai Ágnes, Csárdi Antal és Ungár Péter, Brenner Koloman és Z. Kárpát Dániel. Ezzel az igenlő szavazattal az MSZP, a DK, az LMP és a Jobbik képviselői azonosultak Orbán álláspontjával a háború ügyében, mellyel Orbán szemben áll a demokratikus államok közösségével, megerősítették Orbánt, olyan benyomást keltettek, hogy nemcsak a Fidesz, de az egész magyar politikai osztály egységesen áll szemben a demokratikus világgal. Nem értik, nem akarják, vagy nem merik érteni, hogy Ukrajna védelmi háborúja a mi háborúnk, a nyugati demokráciák háborúja az oroszországi önkényuralmi rendszerrel szemben.
A választási vereség okait keresve sokaktól lehet olyasmit hallani, olvasni, hogy az ellenzék úgymond nem értette meg, hogy az emberek békét akarnak, hiba volt „putyinozni”, hiba volt, hogy Márki-Zay Péter azt válaszolta Gulyás Mártonnak a Partizán portálon, hogy amennyiben a NATO fegyverek szállítása vagy akár katonák küldése mellett dönt, akkor ezt miniszterelnökként ő is követné. Márki-Zay legfeljebb annyiban volt ügyetlen, hogy nem tett határozott különbséget fegyverek szállítás és katonák kiküldése között (amely különbséget minden NATO-ország megteszi). Ez ügyetlenség volt, de nem elvi hiba, Márki-Zay helyesen, tiszteletre méltóan indult ki abból, hogy egy demokratikus magyar kormánynak a nyugati demokráciákhoz hasonlóan támogatnia kell Ukrajna védelmi háborúját a putyini Oroszországgal szemben.
Merthogy ez a mi háborúnk is, ahogy a hollandoké, lengyeleké, norvégeké, cseheké, németeké, románoké, kanadaiaké, szlovákoké, amerikaiaké.
Oroszország és Ukrajna globális szereplők a gabona exportban. A háború miatt az oroszok leállították a kivitelt, Ukrajna pedig szállítana, de nem nagyon tud hiszen Mariupol, ahol a legvéresebb harcok folynak, volt a fő export kikötő.
A közszolgálati Deutsche Welle nézett utána annak, hogy vajon az Európai Unióban lesz-e elég jóminőségű élelmiszer akkoris, ha a háború hónapokig vagy akár évekig is elhúzódhat – ahogy erre Ursula von der Leyen asszony is célzott nemrégiben.
Oroszország és Ukrajna adja a világ búza exportjának 29%-át, kukorica kivitelének
19%-át. Napraforgó olajból ez 78%!
Az áremelkedés már a háborús hírek hallatán is megindult, de amióta Putyin elindította az orosz csapatokat Ukrajnába, az árak az egekbe szöktek. A FAO még sosem tapasztalt ilyen drámai mértékű áremelkedést amióta a globális piac árairól jelentést tesz közzé 1990 óta.
Az Európai Unióban az élelmiszer, alkohol és dohány árak 4,1%-al nőttek februárban. Januárban az áremelkedés még „csak” 3,5% volt. Félő, hogy az áremelkedés üteme felgyorsul.
Európában ez a fő veszély, nem az élelmiszer hiánya.
„A szegény országokban fenyegeti az ukrajnai háború az élelmiszer biztonságot. Főként azokban a közel-keleti és afrikai országokban, amelyek eddig Ukrajnából importálták a gabonát” – mondja Ariel Brunner szakértő (Bird Life Europe and Central Asia) a Deutsche Wellenek.
„Kínálati sokk következik méghozzá a közeljövőben. Fontos, hogy ezt észrevegye minden döntéshozó” – hangsúlyozza a szakértő.
Élelmiszer kereskedelem-gyors változásokkal
Az Európai Unió agrár kereskedelmében Oroszország nem töltött be túlságosan fontos szerepet a háború előtt sem. Az uniós mezőgazdasági és élelmiszer-ipari export 3,7%-a irányult Oroszországba, az import 1,4%-a érkezett onnan. Ukrajna viszont annál jelentősebb kereskedelmi partnere volt az Európai Uniónak: a gabona import 36%-a érkezett onnan, az olajos magvak 16%-a. Tavaly az Európai Unió tagállamai több 3 milliárd euró értékben szállítottak mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeket Ukrajnába. A brüsszeli bizottság szerint a piacok gyors változása viszonylag könnyen megoldható. A brüsszeli bizottság támogatni kívánja az uniós gazdákat, hogy a jövőben több gabonát és olajos magvat tudjanak a piacra szállítani.
A probléma nem ezzel van hanem az árakkal. Finnországban egy farmer így vázolta fel a helyzetet: „Az Európai Unió nettó exportőr mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekből, Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt elszabadultak az árak ebben a szektorban is. Ehhez jön még az energia árrobbanás, amely szintén növeli az agrár szféra költségeit.”
Mindez nagy csapás lehet az Európai Unió szegényebb régióira nézve. Magyarország jórésze ebben a kategóriában van az Európai Unióban.
Brüsszel segíteni szeretne a szegény afrikai országoknak is az élelmiszer válságban, ezért az export egy részét most oda irányítják át.
Az uniós biztos, aki a válság menedzselésért felel Brüsszelben, elmondta: „a legsebezhezhetőbbek a szegények, akik már eddig is alig tudták megfizetni az élelmiszerek árát Afrikában és a Közel Keleten. Oroszország Ukrajna elleni agressziója az egész globális élelmezési rendszert nehéz helyzetbe hozza. Sürgős akcióra van szükség!” – hangsúlyozza Janez Lenarcic.
Ébresztő az uniós mezőgazdaságnak
Az Ukrajnában folyó háború miatt hiány és áremelkedés következett be a műtrágya piacon. Emiatt már sok helyen tüntettek is a parasztgazdák. Görögországban és Franciaországban állami illetve uniós támogatást kérnek a gazdák a műtrágya hiány enyhítésére. Brüsszel máris lépett, és közölte: a gazdák az eddiginél nagyobb támogatást kapnak, hogy meg tudjanak birkózni a növekvő műtrágya és energia költségekkel. A baj az, hogy már a háború előtt is gyorsan emelkedtek ezek a költségek vagyis nem konjunktúrális hatásról van szó.
Az egyik legnagyobb mezőgazdasági lobbi az Európai Unióban a Copa Cogeca. Ennek a főtitkára így összegezte a helyzetet: „nagyot nőttek az árak a műtrágya és energia piacokon már a háború előtt is. Drágább lett a munkaerő. Ez megdrágítja a mezőgazdasági termelést, de nagyon nehéz tovább hárítani a költségeket a kereskedelemre és a fogyasztókra” – nyilatkozta Pekka Personen főtitkár.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
