Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

Orbán: Ukrajna nem lehet a NATO tagja!

A magyar miniszterelnök Tucker Carlsonnak arról beszélt, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja. A kétes hírű Carlson Magyarországon készített interjút Orbánnal.

“Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti hosszú határ NATO határrá váljon. Ez azonnali háborút, veszélyt jelentene mindannyiunkra még Washingtonra nézve is” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Mi lenne a megoldás?

A magyar miniszterelnök Kissinger egykori amerikai külügyminiszterhez hasonlóan új biztonsági architektúra kidolgozását sürgette, amely figyelembe veszi Oroszország érdekeit is. Egyidejűleg pedig garantálja Ukrajna biztonságát és szuverenitását, de NATO tagságát nem!

“A megoldás az amerikai elnök kezében van” – mondta Orbán Viktor, aki ezzel megismételte azt, amit Zelenszkij ukrán államfő közölt az amerikai televízió nézőkkel:
”Biden elnök öt perc alatt békét köthetne a fejünk felett Putyin elnökkel, ha elfogadná a területért békét elvet. Mi viszont ezt nem fogadnánk el.”

Sokan azt állítják az Egyesült Államokban, hogy Orbán Viktor Putyin embere – kérdezte Tucker Carlson.

”Ha nem vonjuk be az oroszokat az európai biztonsági architektúrába, akkor nem tudunk biztonságos életet biztosítani az európai polgároknak, de most sajnos minden ezzel szembemegy.”

válaszolt Orbán. Biden elnök politikáját bírálta a magyar miniszterelnök mondván, hogy az szét akarja zúzni az oroszokat.

“Mi magyarok az első perctől fogva azt mondtuk, hogy ez nem fog működni, ez egy rossz stratégia” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Szerinte a megoldás az lenne, ha Trump visszatérne a Fehér Házba: ”Az elmúlt évtizedek legjobb külpolitikája az övé volt, mert nem kezdeményezett újabb háborút. Jól kezelte Észak Koreát, Oroszországot sőt még Kínát is. Olyan politikát folytatott, amely a legjobb volt a Közel Kelet számára.”

Orbán megismételte Trump állítását: ha ő maradt volna a Fehér Házban, akkor Putyin nem indította volna meg a háborúját Ukrajnában.

Arról most megfeledkezik a magyar miniszterelnök, hogy Trump meglebegtette azt a lehetőséget is, hogy a NATO nem védi meg az egykori kelet-európai szocialista országokat egy esetleges orosz támadással szemben!

Perspektíva zéró

Ha Trump megnyerné a választást, akkor 2025 januárjában költözhetne vissza a Fehér Házba. És addig mi lesz? Milyen elképzelése van a magyar miniszterelnöknek a közeljövőről, amelyre egy őszinte pillanatában hét szűk esztendőt jósolt?

Az egész Európai Unió megérzi az ukrajnai háború hatását: Németország is recesszióba süllyedt, és lehet, hogy az idén csökkenni fog a GDP Európa legerősebb gazdaságában – legalábbis az IMF ezt jósolja. Magyarországon csökken az életszínvonal, és senki se látja a válság végét.

Ehhez képest viszont az Európai Uniónak finanszíroznia kell az ukrajnai háború költségeinek jelentős részét: Ursula von der Leyen asszony 50 milliárd euróról beszélt. Ez csak a háború ára az unió szemszögéből, de a helyreállítás több mint 400 milliárd dollárba kerülne az IMF és a Világbank szerint. Ki fogja ezt megfizetni?

A stagflációval küszködő európai gazdaságok? Jelenleg mindenki igyekszik úgy tenni a döntéshozók közül mintha ezek a húsbavágó problémák nem léteznének.

Csakhogy pénz híján sem a háborút sem pedig a békét nem lehet finanszírozni.

Az pedig nyilvánvaló, hogy az Európai Unió polgárai nem kívánják meghúzni a nadrágszíjat Ukrajna miatt. A magyar polgárok pedig már most is a legkarcsúbbak az Európai Unióban: nálunk már csak a bolgárok szegényebbek. (Orbán diszkréten nem forszírozza saját politikai és gazdasági zsákutcáját.)

Az USA nemcsak a biztonsági architektúra miatt meghatározó tényező Európában hanem mint a globális gazdaság centruma is. Az Egyesült Államok pedig a Szovjetunió bukása után bizonyította: csakis stratégiai szempontból érdekli a térség, gazdaságilag nem. Ez a demokratákra éppúgy igaz mint a republikánusokra. Miben reménykedik Orbán Viktor? Mit remélhetnek a térség népei, akikre Európa mint munkaerő tartalékra tekint, de vajon az USA mit akar megvalósítani? A Blinken terv egy cordon sanitaire-t jelentene, mely térségünkben egy lengyel-ukrán szövetséget és egy román-moldáv katonai együttműködést irányoz elő. Magyarországnak nincs komoly szerepe e tervekben.

Azért mondhat Orbán Viktor sok mindent Ukrajnáról, mert véleménye nem oszt és nem szoroz még akkor sem, ha meglátásai olykor egybeesnek a százéves Kissingerével, aki nemrég még Pekingbe is elutazott, hogy megpróbálja javítani az USA és Kína kapcsolatát. Washingtonnak ugyanis ez az igazán fontos és nem Oroszország vagy Ukrajna.

Orbán diplomáciai magánya

0

Ukrajnát támogató nyilatkozatot írt alá 11 kelet-európai és balkáni állam Athénben – Zelenszkij elnök jelenlétében. Szerbia is aláírta az okmányt pedig Vucsics elnök Orbán Viktor hűséges tettestársa, és nem alkalmaz szankciókat Oroszország ellen. De hát Szerbia  be akar kerülni az Európai Unióba. 

Athénban ott volt Ursula von der Leyen asszony, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Zelenszkij elnök Svédországban, Hollandiában és Dániában járt Görögország előtt. Görögország miniszterelnöke bejelentette, hogy részt vesz abban a programban, amely F 16-os amerikai vadászgépek ukrán pilótáit képzi ki külföldön.

Csak Orbán Viktor hiányzott.

Maga helyett Novák Katalint küldte Kijevbe, de ezzel aligha tudta feledtetni, hogy ő az egyetlen olyan tagállam vezetője az Európai Unióban, aki nem biztosította nyíltan támogatásáról a függetlenségét védelmező Ukrajnát, mely másfél éve sikeresen száll szembe a nála jóval erősebb orosz hadsereggel.

Trump: az ukrajnai háborúnak azonnal véget kell érnie

Az USA ex elnöke, aki szeretne újra bemasírozni a Fehér Házba, Tucker Carlsonnak nyilatkozott, aki nemrég Magyarországon is járt. Trump szerint az ukrajnai háborúnak azonnal véget kellene érnie, mert “már eddig is többszázezer ember halálát okozta.” Az USA ex elnöke szerint, ha ő maradt volna a Fehér Házban, akkor “ki sem tört volna a háború Ukrajnában.”

Orbán Viktor nyilvánvalóan Trump visszatérésére alapozza diplomáciáját, de lehet, hogy ebben csalódnia kell. Egyrészt, mert Trump visszatérése a Fehér Házba korántsem biztos, másrészt pedig az ex elnök egykori magyar tanácsadója egészen másképp értékelte az ukrajnai helyzetet mint Orbán Viktor.

Gorka Sebestyén egyértelműen kiállt Ukrajna és Zelenszkij elnök mellett, Putyint vérengző KGB tisztnek nevezte. Eközben Orbán Viktor továbbra is Putyin trójai falova az Európai Unióban és a NATO-ban. Vajh miért? A magyar miniszterelnök Putyin barátjaként szorult a perifériára mind a NATO-ban mind pedig az Európai Unióban.

Putyin barátsága azonban olyan mint piszkos Fredé: öl!…

“Állítsuk le a támogatást Ukrajnának!”

Andy Harris republikánus képviselő, akinek ukrán édesanyja a második világháború után menekült el hazájából, Putyin agresszióját követően a legelszántabb támogatója volt az önvédelmi háborút folytató Ukrajnának. Társelnöke lett annak az Ukrajna albizottságának, amely szervezte a támogatás szavazatainak összegyűjtését a kongresszusban Washingtonban.

Választási kampány zajlik az Egyesült Államokban, és a magyar felmenőkkel is rendelkező Andy Harris republikánus képviselő hirtelen rádöbbent arra: az USA-nak gyorsan nő az államadóssága, ezért immár nem engedheti meg magának Ukrajna nagyvonalú támogatását. Ősszel Biden elnök újabb 24 milliárd dolláros támogatáshoz kéri a washingtoni kongresszus támogatását. A képviselőházban a republikánusok többségben vannak, ezért ott ezek után nehéz lesz támogatást szerezni ehhez a hatalmas összeghez.

“Az ukrajnai háborút nem lehet megnyerni, ezért le kell állítani a támogatást, és arra kellene rávenni Zelenszkij ukrán elnököt, hogy kezdjen béketárgyalásokat Putyinnal”

– hangsúlyozta választási nagygyűlésén a republikánus politikus. A washingtoni Politico szerint amikor egy választópolgár azt kérdezte a képviselőtől, hogy mi a véleménye a nagy ukrán offenzíváról, akkor Andy Harris így válaszolt: ”őszinte leszek, az offenzíva kudarcot vallott. Ezért is kellene leállítani a támogatást Ukrajnának.” Majd hozzátette: ”sajnálom, de egész egyszerűen nincs erre pénzünk!”

Hogy lehetne békét kötni?

“Tudom, hogy Zelenszkij elnök nem akarja ezt, de a mi segítségünk nélkül csúnyán elveszítené a háborút, a mi segítségünkkel viszont nem nyer. Most patthelyzet alakult ki a fronton Ukrajnában.”

Mind a CIA mind a Pentagon úgy értékelte, hogy az ukrán offenzíva megbukott. A támadás célja nyilvánvalóan az volt, hogy elfoglalják Melitopol városát vagyis elvágják a Krím félszigetet az Ukrajnában állomásozó orosz csapatoktól. A Pentagon egyetlen nagy támadást javasolt, de ezt az aknazár miatt az ukránok nem vállalták. A sok apró támadással viszont nemigen jutottak előre, még mindig nagyon messze vannak Melitopoltól. Az oroszok az időt húzzák. Putyin nemrég tanácskozást tartott a katonai vezetőkkel a helyszínen, és megállapodtak az új időhúzó stratégiába: a közvetlen cél az, hogy őszig elhúzzák a védekezést az ukrán offenzíva ellen, mert akkor azután az időjárás megakadályozza a harckocsik előrenyomulását a felázott talajon. A háromszoros védőgyűrűt az oroszok annyira elaknásították, hogy katonai szakértők szerint az ukránok még hatalmas véráldozattal sem tudnák áttörni.

Az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke már többször kijelentette, hogy a diplomáciának kellene átvennie a főszerepet Ukrajnában, mert a katonai erők patthelyzetet alakítottak ki.

A CIA főnöke, aki korábban az USA moszkvai nagykövete volt rendszeresen tárgyal telefonon Szergej Nariskin tábornokkal, az SZVR, a hírszerzés vezetőjével valamiféle ukrajnai rendezésről.

Zelenszkij ukrán elnök többször is úgy nyilatkozott az amerikai televízióknak, hogy “Biden elnök öt percen belül békét teremthetne Ukrajnában, ha elfogadná a területet békéért elvet. Mi viszont nem fogadnánk el a területet békéért elvet” – hangsúlyozta Ukrajna elnöke.

NATO diplomácia?

Jens Stoltenberg kiszivárogtatott egy béke tervezetet, melynek lényege az lenne, hogy Ukrajna abban az esetben lehetne a NATO tagja, ha elfogadná a területért békét elvet. A NATO főtitkára azután sajnálkozott a kiszivárogtatás miatt, de nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok nélkül nem találnának ki ilyen terveket az ukrajnai rendezésre. A washingtoni Politico korábban már felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajna jövőjével kapcsolatos terveket nem a külügyminisztérium dolgozza ki Washingtonban hanem Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó és Bill Burns, a CIA igazgatója.

Washingtonban Tony Blinken külügyminiszter számít Ukrajna legelszántabb támogatójának míg a nemzetbiztonsági tanács és a CIA inkább hajlik valamiféle egyezségre Putyin orosz elnökkel.

Biden elnök nehéz döntés előtt áll a választási kampányban: mi hoz több szavazatot? Ha Ukrajnát támogatja akkor is, ha a háború megnyerésére minimális az esély vagy pedig béketeremtőként lép fel a választási kampányban? Valószínű ellenfele, Donald Trump azzal dicsekszik: ő a maga részéről öt perc alatt békét teremtene Ukrajnában. A háború másfél éve tart, mindkét oldalon sok az áldozat. Ukrajna kétségbeejtő gazdasági helyzetbe jutott: a katonákat, a tanárokat és a többi állami alkalmazottat csakis külföldi támogatásból tudja fizetni. Az Európai Unió legutóbb már 50 milliárd eurós támogatást ígért, de egyelőre senki sem tudja, hogy miből.

Sztálin szobrot szenteltek fel Oroszországban

0

Az ukrajnai háború furcsa mellékhatása, hogy a szovjet diktátor halála után hetven évvel egyre népszerűbb Oroszországban. Ezúttal Velikije Luki városában avattak fel egy nyolc méter magas Sztálin szobrot, amelyet fel is szentelt egy ortodox főpap. Anton Tatarincev az egyházi hatóságok felhatalmazása nélkül cselekedett – sietett tudatni a moszkvai központ.

Kicsapta a biztosítékot  hogy az ortodox főpap beszédében megemlítette:

“Sztálin sok új vértanút adott az ortodox egyháznak!”

Ez utalás arra, hogy a Szovjetunióban szisztematikusan üldözték az egyházakat. Rengeteg egyházi vezetőt gyilkoltak meg vagy küldtek a Gulágra, ahol a rémes körülmények miatt gyorsan meghaltak. Sztálin “átszervezte” az egyházakat, az elöljárók a kommunista titkosrendőrség tisztjei lettek.

Ez a mai napig fennáll: Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház vezetője egyben az orosz titkosszolgálat tábornoka is. Érdemes megemlíteni, hogy Kirill pátriárka nevét az uniós szankciós listáról a magyar diplomácia vettette le mondván “egyházi személlyel szemben nem alkalmazunk szankciókat.”

Kiril pátriárka igen hálás ezért, mert így nem kobozták el többmillió eurós vagyonát Európában. Magyarországon jelenleg az orosz ortodox egyház egykori második embere képviseli Kirill pátriárkát. Alfejev metropolitával Ferenc pápa is találkozott Magyarországon, mert a katolikus egyház feje közvetíteni szeretne Kijev és Moszkva között a mielőbbi tűzszünet érdekében.

Sztálin papneveldéből startolt

A szegény grúz családból származó fiatalember papneveldében tanult Tbilisziben. Innen kirúgták amikor bekapcsolódott a forradalmi mozgalmakba. Sztálin nemzetiségi népbiztos volt a Szovjetunió megalakulása idején, és indítványozta a nemzeti elitek lefejezését beleértve az egyházi vezetőket is. Lenin a forradalom idején nemzeti önrendelkezést ígért, és ennek értelmében független is lett Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia. Georgia-Grúzia is szeretett volna az maradni, de nem sikerült: a Vörös Hadsereg elfoglalta az országot, és megkezdődött a brutális tisztogatás. A vörös terror végzett az egyházi vezetőkkel és a papok többségével. Amikor a Szovjetunió végveszélybe került 1941 nyarán, mert Hitler az akkori világ legerősebb hadseregével megtámadta az országot, akkor Sztálin felfedezte az egyházat: ortodox pópák hívtak fel a nagy honvédő háborúra, melyet hihetetlen véráldozattal az oroszok végül is megnyertek a náci Németország ellen.

Az egyházak elleni elnyomás ennek ellenére folytatódott, a Szovjetunióhoz frissen került területeken éppoly brutális volt mint korábban a huszas-harmincas években. Kárpátalján görög-katolikus püspököket is meggyilkoltak az akkori helyi vezető, Nyikita Szergejevics Hruscsov javaslatára.

Sztálin élt, Sztálin él, Sztálin élni fog!?

A diktátor 1953 tavaszán halt meg, és a Lenin mauzóleumban  temették el Moszkvában a Vörös téren. Utóda Nyikita Szergejevics Hruscsov lett, aki 1956 elején nagy beszédben leplezte le Sztálin bűneit a kommunista párt huszadik kongresszusán. Sztálint kitették a Lenin mauzóleumból, szobrainak eltávolítása megkezdődött. Sztálingrád városát átkeresztelték Volgográdra. Az 1956-os magyar forradalom idején ledöntötték Sztálin szobrát. Amióta Putyin hatalomra került Moszkvában az ezredfordulón megkezdődött Sztálin rehabilitálása. Putyin, a KGB egykori alezredese, az orosz ortodox egyház fővédnöke lett éppúgy ahogy a cárok is betöltötték ezt a szerepet. A nacionalista propaganda Sztálinnal kapcsolatban kizárólag azt hangsúlyozta, hogy megnyerte a második világháborút, és olyan nagy birodalmat hozott létre, amely korábban egyetlen cárnak sem sikerült. A több tízmillió áldozatról nemigen esik szó manapság Oroszországban. Ahol azon is megdöbbentek, hogy a Szovjetunió bukásának idején Ukrajna lakosságának 90%-a a függetlenség mellett döntött holott akkoriban nagyon jelentős volt az orosz kisebbség az országban. Mindenki emlékezett azonban Ukrajnában a holodomorra, amikor a harmincas években legkevesebb 5 millióan haltak éhen Ukrajnában, ahol a termést elkobozták a hatóságok, a paraszt családokat pedig hagyták éhen halni. Az áldozatok között egymillió gyerek is volt! Sztálin felesége Ukrajnából hazatérve felelősségre vonta férjét. Vita bontakozott ki, és pisztoly dördült. Sztálin felesége meghalt. A hivatalos verzió: öngyilkos lett.

Ma az orosz lakosság 70%-a kedvezően ítéli meg Sztálin szerepét. Ők azok, akik támogatják Putyin háborúját Ukrajnában.

Sztálin, a grúz bolsevik felfedezte, hogy a nagyorosz nacionalizmus komolyabb politikai erő mint a marxista-leninista világmegváltás.

Putyin ezt az irányt követi miután nem tudta modernizálni Oroszországot. Ahogy a változásra képtelen, agyilag leépült szovjet vezetés megindította a háborút Afganisztánban 1978-ban, Putyin megkezdte a megnyerhetetlen “különleges hadműveletet” Ukrajnában. A szovjet vezetésnek tíz évébe került, hogy kijöjjön a zsákutcából, Afganisztánból.

Putyin háborúja Ukrajnában csaknem másfél éve tart…

A NATO főtitkár ukrajnai béketervében maga Stoltenberg is kétkedik, de…

0

Ukrajna csakis akkor lehet a NATO tagja, ha lemond területének egy részéről Oroszország javára – ezt a tökéletesen realista javaslatot fogalmazta meg Jens Stoltenberg kabinetfőnöke.

A NATO főtitkárát emiatt nemcsak Kijevben bírálták, ezért másnap közölte: hiba volt beszélni erről. Vagyis nem magától a realista javaslattól határolta el magát Jens Stoltenberg hanem csak annyit mondott, hogy nem kellett volna arról beszélnie egy norvég lapban. A háttérben tehát folyik az egyezkedés hiszen mindenki látja: nem reális Ukrajna kormányának az az elképzelése, hogy katonai erővel kiszorítja Oroszországot az ország területéről. Erről folytak már tárgyalások Szaúd Arábiában, ahol jelen volt Kína képviselője is. Ennek azért lehet nagy jelentősége, mert Putyinra csakis a kínaiak tudnak nyomást gyakorolni a béke érdekében. Márpedig Yellen amerikai pénzügyminiszter nem véletlenül Pekingben fogalmazta meg azt a nyilvánvaló igazságot, hogy a stagnáló világgazdaság számára a legjobb hír egy fegyverszünet lenne Ukrajna és Oroszország között.

Újabb orosz tábornok halt meg rejtélyes körülmények között

Gennagyij Zsidko vezérezredes egy rövid ideig irányította az ukrajnai orosz hadműveleteket. Majd Putyin leváltotta, mert az eredmények távolról sem feleltek meg az elképzeléseinek. Gennagyij Zsidko tábornok Szíriában az orosz fegyveres erők vezérkari főnökeként szolgált 2016-ban. Ezért megkapta az Oroszország hőse kitüntetést, majd Putyin kinevezte a hadügyminiszter egyik helyettesének. Az ukrajnai támadás megkezdése előtt nevezték ki a keleti katonai körzet parancsnokának. Ez a katonai körzet volt a felelős a támadásért. Miután az orosz csapatok nem tudták bevenni Kijevet a háború első napjaiban, ezért a keleti hadszíntérre koncentráltak. Itt érte őket megalázó vereség Harkov közelében 2022 őszén. Ezért Putyin bűnbakként Zsidko vezérezredest nevezte meg, akit leváltott tisztségéből. Az ő utóda lett Szurovikin tábornok, aki belekeveredett a Prigozsin féle pancser puccsba, ezért jelenleg háziőrizetben van.

Mi lett Zsidko vezérezredessel? Senki sem tudja, mert a múlt ősz óta nem szerepelt a nyilvánosság előtt.

Egy félig legális portálon annyi jelent meg róla, hogy az 58 éves Gennagyij Zsidko vezérezredes hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt.

Hol és mikor? Erről senki sem tud. Magasrangú katonák nem szoktak kiesni az ablakon Oroszországban sem,

az orosz Windows program a civileknek van fenntartva Putyin birodalmában.

Még az is lehet, hogy betegség következtében halt meg ágyban párnák között, de Putyin birodalmában éppúgy a hazugság az úr mint Sztálin rendszerében. Még azt sem hiszi el senki sem, ha talán véletlenül valami tényleg igaz Moszkva állításaiból.

Ukrajnában a hadműveleteket jelenleg Valerij Geraszimov hadseregtábornok, vezérkari főnök irányítja. Róla a CIA azt a hírt terjeszti, hogy a háború előtti sorsdöntő tanácskozáson ellene szavazott Putyin Kijev elfoglalásáról szőtt álmainak éppúgy mint Szergej Nariskin, az SZVR, a hírszerzés főnöke is. Ellenszavazatuk nem sokat nyomhatott a latban hiszen Putyin mégiscsak megindította a támadást viszont mindkét magasrangú vezető a helyén maradhatott. Szergej Nariskin rendszeresen tárgyal telefonon a CIA igazgatójával. William Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt. Utoljára ő beszélt Putyinnal a háború előtt. Medvegyev, Putyin  helyettese az orosz biztonsági tanácsban, úgy reagált a Stoltenberg tervre, hogy

nem mondanak le Kijevről sem hiszen az ukrán főváros “az orosz városok anyja”.

Moszkvai szereposztás szerint az egykor liberális Medvegyev jelenleg a szélsőséges nacionalista szerepét alakítja. Peszkov, Putyin szóvivője úgy nyilatkozott a New York Timesnak, hogy “nem akarunk újabb területeket elfoglalni Ukrajnában.”

Kissinger, az USA 100 éves ex külügyminisztere, aki nemrég Pekingben járt, azt nyilatkozta, hogy az év vége előtt lehet tűzszünet Ukrajna és Oroszország között – kínai közvetítéssel. A két Korea között máig sincs béke, csak tűzszünet – mutatott rá Kissinger a koreai háború befejezésének hetvenedik évfordulóján, csakhogy teljesen más érdekek mentén  tartja magát mindkét fél a tűzszünethez.

Ukrajna és Oroszország viszonylatában a tűzszünet betartására valamint az azt követő béketárgyalások eredményességére nem igazán látszik még csak halvány esély sem.

Ukrajna határátkelőt nyitott az Oroszország felől visszatérő menekültek számára

Ukrajna bejelentette, hogy megnyitották a háború kezdete óta lezárt határátkelőt, hogy az Oroszországba kitelepített ukrán menekültek hazatérhessenek.

„Lehetséges belépni a Kolotilovka-Pokrovka humanitárius folyosón (Oroszországból)!”

– mondta Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes a közleményében
Az ukrán Szumi régió és az orosz Belgorod régió közötti átkelőhely szombat óta működik.
Werescsuk szerint naponta több száz ember él ezzel a lehetőséggel. Létrehoztak egy kapcsolattartó pontot is a menekültek számára, valamint további utazási lehetőségeket a fővárosba, Kijevbe vagy a kelet-ukrajnai Harkovba. A belépéshez nem feltétlenül szükséges személyazonosító okmány. Más dokumentumokat, például születési anyakönyvi kivonatokat is elfogadnának a határ menti hatóságok.

Hungarofóbia

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ismét beszélt. A békéről meg a háborúról. Nem, mintha még nem beszélt volna róla, de valamiről beszélnie kellett az MCC Feszten, ahol ő van otthon, nem a libsik, és hát miről beszéljen sajátjainak egy külügyminiszter?

A lélegeztetőgép téma nagyon kellemetlen lenne, a jogállamiság őre és felelőse nem ő, hanem Varga (volt), az EU-s pénzek érkezési dátumát illetően Navracsics hitegeti a jónépet, a nagyívű jövőbe látás meg Orbán reszortja, azaz hogy hol tart majd a tej- és mézfolyást tekintve 3118-ban a Magyarország nevű Kánaán, ahhoz Szijjártónak nincs köze. Az egy Orbán privilégium.

Maradt neki a háború. Na meg a béke. Végül is mindkettő hozzá tartozik. Nem volt hát kérdés, hogy miről beszél. Az immár jól ismert, kötelező körök után a következőket sikerült neki mondani:

„Mindig az az ellenérv, hogy a körülmények nem megfelelőek még erre, miközben látni kell, holnap rosszabbak lesznek a körülmények, mint ma, és tegnap jobbak voltak a körülmények, mint ma, mivel tegnap még kevesebb ember halt meg, mint ma, és holnap még több lesz a halottak száma, tehát álságos, elfogadhatatlan és önsorsrontó az az érvelés, amit az európai uniós kollégáktól hallunk a békével szemben. Hiába támadnak minket emiatt, ma Európában mi állunk ki egyedül a béke szükségessége mellett.”

Hát igen. Egyedül mi.

Ez a kiállás nagyon szép dolog. Főleg, hogy az aljas támadások mintegy leperegnek rólunk, sziklaként állva a vártán, miközben szeretteinkre gondolunk. Persze nem mindenki. A külügyminiszter által használt királyi többes ugyanis korántsem az ország teljes lakosságát jelenti, sőt messze nem (az ellenzék és szavazói például háborúpártiak), viszont egy embert biztosan: magát Miniszterelnököt, aki a Napkirály jelmondatát vallja:

„Egyedül mindenki ellen”.

Szijjártó csak tolmács, aki a rögeszméit közvetíti, mert tolmácsból bőven van neki, ha bokros teendői miatt nem jutna el valahová. Magát a kiállást tekintve a józan ésszel bírók legalábbis gyanúsnak tartanák, ha mindenki más az ellenkezőjét hangoztatja és teszi (még Putyin is!), de Miniszterelnök úr nem. Hozzászokott már, hogy mindig és mindenkivel konfrontálódjon. Simán. Gátlástalanul. A következmények neki nem számítanak. És ha mindenki ellenzi is ezt a békét, ő majd meghosszabbítja Vlagyivosztokig.

Magát a konkrét kijelentést tekintve, mármint arról, hogy „a körülmények nem megfelelőek” érv Szijjártó fejedelmi többesének véleménye szerint „álságos, elfogadhatatlan és önsorsrontó”, a következők mondhatók:

  • Oroszország Ukrajna jelentős részét elfoglalta, és uralma alatt tartja. Putyin csak akkor mehet bele bármilyen béketárgyalásba, ha ezekből valamennyit de inkább az egészet megtarthatja. Ez nála az abszolút minimum. Azt az orosz nép csak még sokkal fokozottabb diktatúra esetén tűrné el, hogy a rengeteg orosz halott ellenére az akció eredménye nulla. Ha pedig mégis nulla lenne, az Putyin azonnali bukását jelentené, valamint azt, hogy bekövetkezne, amitől sokkal jobban tart: a megcélzott dicsőségnek annyi, a jövőbeli történelemkönyvek csak egy ostoba lúzerként emlékeznének meg Vlagyimir Vlagyimirovicsról, ha ugyan egyáltalán.
  • Oroszország Ukrajna jelentős részét elfoglalta, és uralma alatt tartja. Zelenszkij csak akkor mehet bele bármilyen béketárgyalásba, ha Ukrajna mindent visszakap, mivel az egész ország (az ő szellemi és gyakorlati vezetésével!) ezt az elvet vallja. Különben miért volt a sok halott, a rengeteg rom, szenvedés és veszteség? Ha Ukrajna nem kapna mindent vissza, az elnök akkorát bukik, mint a MOL torony, és hogy a jövő történelmekönyveiben ostoba lúzerként szerepelne, egyáltalán nem vitás.
  • Oroszország Ukrajna jelentős részét elfoglalta, és uralma alatt tartja. A fejlett demokráciák ezt nem hagyhatják annyiban (elég baj, hogy a Krím annektálását hagyták, a Kreml pszichopatája azért lépett tovább), mert a diktátorok mindent fölrúgnak és föláldoznak saját dicsőségük érdekében, csak a vis maior állíthatja meg a nyomulásukat. Őket le kell győzni, nincs mese. Addig nem lesz esély semmire.

A fentiekből következően békét csak az egyik fél győzelme hozhat, másként nincs remény. Az pedig, hogy ezt egy XXI. századi, európai ország miniszterelnöke nem érti, rendkívül kellemetlen az őt megválasztó ország népére nézvést.

Vagy a nagy-nagy békepárti szólam csak a szokvány néphülyítés a hatalom megtartása érdekében?

Mondott persze Szijjártó még mást is:

Nem bizonyos törvények állnak a háttérben, a valódi ok az, hogy Brüsszelnek küldetésévé vált a kereszténydemokrata, patrióta magyar kormány megbuktatása. Azért vagyunk nekik kényelmetlenek, mert homlokegyenest ellenkező politikát folytatunk, mint ami szerintük az egyetlen helyes, létező, elfogadható, tolerálható politikai irányvonal, s ha mindez még nem lenne elég, sikeresek is vagyunk. És ez azért durva, mert az összes, velünk szembeni eljárás okaként a demokrácia hiányát jelölik meg, miközben pont ők azok, akik lábbal tapossák a demokráciát, mert nem hajlandók elfogadni a magyar emberek demokratikus akaratát. A demokrácia legnagyobb szégyene ma Brüsszel és az európai bürokrácia”

Ez a „Mindenki mindig minket bánt” elv önsajnáló használatának magyar konzervatív típusa.

Főleg a „küldetés”, a „sikeresek is vagyunk” meg a „magyar emberek demokratikus akarata” tetszett. A többit inkább nem minősíteném, pláne azt nem, hogy Szijjártó, illetve miniszterelnök szerint mi a mai demokrácia legnagyobb szégyene. Azt mi, itt élők nagyon jól tudjuk immár hosszú évek óta. Ha a FIDESZ hívők nem is…

Az emberek birkaként való kezelése a FIDESZ taktika leghatékonyabb eszköze.

Az Arany féle „Költő hazudj, csak rajt’ ne kapjanak” jótanács mai változata a „Politikus hazudj, úgyis el fogják hinni – ha nincs más információjuk”.

Arról, hogy ne legyen más információjuk, Pártunk és Kormányunk naponta gondoskodik.

“Zelenszkij Ukrajnája = Orbán Magyarországával”

0

A címben megfogalmazott furcsa párhuzammal lepte meg a BBC hallgatóit Vitalij Portnyikov ukrán szakértő, aki rámutatott arra, hogy Zelenszkij népszerűsége a háború előtt a mélyponton volt, mert a nemzeti együttműködés rendszere nagyon is hasonlított Magyarországra.

“Most a háború miatt elnézzük azt, hogy Ukrajna hasonlít Orbán Viktor Magyarországára. A mai Ukrajna nagyon emlékeztet erre. Nagyon. Csakhogy Magyarországon nincs háború. A mi országunk polgárai kénytelenek szemet hunyni ezek előtt a jelenségek előtt, de

Magyarországon semmi értelme sincs Orbán Viktor rendszerének!

Mi nem építhetünk hasonló rendszert Ukrajnában a háború után, mert akkor biztosan nem vesznek be sem az Európai Unióba sem pedig a NATO-ba!” – hangsúlyozza az ukrán szakértő, aki a BBC-nek nyilatkozott. Hozzátette:

”Zelenszkij elnöknek és minden ukrán politikusnak fel kell ismernie azt, hogy még egy Magyarországot nem akar sem a NATO sem pedig az Európai Unió vagyis csak akkor tudunk túlélni, csak akkor tudunk a civilizált világ részévé válni, ha előbb civilizált állammá válunk”

– jelentette ki Vitalij Portnyikov.

Fel akarja-e venni a NATO és az Európai Unió Ukrajnát?

A legutóbbi NATO csúcsértekezleten nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok többsége egyáltalán nem erre gondol hanem sokkal inkább ütköző zónának tekinti Ukrajnát Oroszország és az Európai Unió között. Ezt persze nem mondják ki, mert ez csökkentené az ukrán csapatok harci morálját.

Az Európai Unió a másik csalétek, és ennek több realitása van, de csak akkor, ha Ukrajna elfogadja a területért békét elvet vagyis a jelenlegi határainak egy részét feladja a tűzszünet illetve a béke érdekében.  

Erről tárgyalt már legutóbb is a CIA igazgatója és az SZVR, az orosz hírszerzés vezetője telefonon. Szergej Nariskin ellenezte Putyin ukrajnai háborúját, és mégiscsak a helyén maradt. William Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki Putyinnal tárgyalt telefonon Moszkvában még 2021 őszén. Burns jól ismeri Putyint hiszen az USA nagykövete volt korábban Moszkvában.

A 100 éves Kissinger vetette fel először az ötletet, hogy a kínai béketervet el kellene fogadni, ez pedig nem más mint a területért békét elv elfogadása. Ha ezt az ukránok elfogadnák, akkor cserébe nemcsak az Európai Unióba, de a NATO-ba is bekerülhetnének – mondja Kissinger, aki még Pekingbe is elrepült, hogy elérje az USA-Kína kapcsolat javítását. Jelenleg a Biden adminisztráció ellenségnek tekinti Kínát és Oroszországot, de Blinken külügyminiszter, aki nemrég szintén járt Pekingben, legutóbb már úgy nyilatkozott, hogy “stabil kapcsolatra törekszünk Kínával.”

Ha kínai közvetítéssel vagy másképp véget tudnának vetni a nagyhatalmak az ukrajnai háborúnak

“akkor ezzel a lehető legjobbat tennék az egész világgazdaságnak”

– hangsúlyozta Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, aki nemrég szintén járt Pekingben.

Nemcsak az ukrán gabona, de a csirke is gondot okoz a magyar gazdáknak

Az ukrajnai háború miatt az Európai Unió felfüggesztette a vámokat Ukrajna irányában, hogy ezzel is segítse a gazdasági csőd szélén táncoló országot.

Az olcsón beáramló ukrán gabona miatt egységesen tiltakozik öt uniós tagállam: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária. A gond az, hogy az ukrán gabona jóval olcsóbb mint amennyiért ezekben az országokban megtermesztik azt. Ugyanez a helyzet a baromfi fronton is.

“A háború előtt 70 ezer tonna volt az ukrán baromfihús kvótája az Európai Unióban. Amióta szabad a kereskedés, azóta ez felment 280 ezer tonnára. Ez a magyar termelés kétszerese” – nyilatkozta a hvg-nek ifjú Bárány László, a legnagyobb magyar baromfi nevelő cég, a MasterGood igazgatója. Azt is elmondta, hogy

“az Európai Baromfi Terméktanács tiltakozott Brüsszelben emiatt. Arra hivatkoznak, hogy az ukrán baromfihús export 80%-a egyetlen oligarcha kezében van vagyis az Európai Unió őt segíti és nem Ukrajna népét.”

Az interjúból persze az is kiderül, hogy az olcsó ukrán gabona exportból a magyar cégek egy része  is profitált, mert a takarmány így olcsóbbá vált. Tavaly a gazdák 140 forintért adhatták a búzát, ma ennek alig több mint a feléért.

Az igazán nehéz év csak most következik

“A vásárlóerő tovább csökken. Ennek megállítására szükség lenne egy kétszámjegyű jelentős béremelésre, de erre 2024 január elseje előtt nem látok esélyt”

– mondja a legnagyobb magyar baromfi ágazati vállalkozó, aki hozzátette: 10-20%-kal esett vissza a fogyasztás Európában, mert az emberek elkezdtek mindenütt spórolni.

A csirke hátsó felét az Európai Unió keleti felén adjuk el, az első felét pedig a nyugati részén. Oroszországba nem exportálunk, mert 18 évvel ezelőtt három kamionunk megjárta: alig mentek át a határon Fehéroroszország felől, megállították őket “a hatóságok”, akik közölték, hogy lefoglalják az árut és a kamionokat, ha nem fizetünk több tízezer eurót. Kifizettük, de Oroszországban többet nem kereskedünk.”

Magyarországon is lehet visszautasíthatatlan ajánlatot kapni a hatalomtól, de a MasterGood még nem kapott ilyet.

Álmodik a nyomor avagy Varga Mihály és a magyar költségvetés

“Ha a gazdaság növekedési pályára tud állni , akkor van esély arra, hogy a 3,9%- os költségvetési hiánycélt teljesítsük”- nyilatkozta Varga Mihály a világgazdaság portálnak. Aki hozzátette:” a gazdaság első számú ellensége az infláció. 8%-kal elégedettek lennénk decemberben.”

Miután már nagyon magasak voltak az árak 2022 második felében , ez még akár igaz is lehet, de a reálbér csökkenés is kétségtelen: idén eddig 15,4%! Ez uniós negatív rekord éppúgy mint az egyelőre még 20% fölötti infláció.

Mi lesz a nagyon is hiányzó uniós eurómilliárdokkal?

“Nem lesz gondban a magyar költségvetés akkor sem, ha nem jönnek meg ezek a pénzek az Európai Unióból. A magyar kormány előfinanszírozza az uniós támogatást. Ha az nem jön meg, akkor hitelt kell felvenni a piacról, ezt szolgálta részben a 4,2 milliárd dolláros kölcsön kibocsátás”

– mondta Varga Mihály azt nemigen hangsúlyozva, hogy ennek a kölcsönnek a kamatai jóval magasabbak mint amennyit az uniós kölcsönért kellene fizetni. Hosszú távon tehát Magyarország könnyen adósságcsapdába kerülhet. Tudja ezt Orbán Viktor is, aki Tusnádfürdőn elővezette a megoldást:

a magyar kormány újra megzsarolja az Európai Uniót!

Brüsszel ugyanis óriási támogatást vállalt Ukrajnának – 50+20 milliárd eurót -, de erre sehol sincs pénz. Marad a közös kölcsön felvétele, ehhez meg konszenzus kell. Orbán vétóval fenyegetőzhet, és ily módon megszerezheti az uniós milliárdok egy részét. Egyúttal pedig az Európai Unió előre menetelhet az Európai Egyesült Államok irányába. Erről senki sem beszél, de a közös adósság volt az USA megalakulásának fő oka. Ezért hívják ezt Hamilton hatásnak, az Egyesült Államok első pénzügyminiszteréről.

Mire számíthat “boldog és dolgos népünk”?

Jóformán semmire: ”érezhető reálbér növekedés lesz, a nyugdíjak az értéküket megtartják” – mondja Varga Mihály, aki ezen a ponton óvakodik a konkrétumoktól. Egyáltalán nem véletlenül. Az idei óriási reálbér csökkenés után nem olyan nehéz “érezhető növekedést” ígérni. Vajon ez “az érezhető növekedés” kompenzálja az idei drámai csökkenést? Aligha. A nyugdíjasok helyzete még cifrább: miközben az emelés 15% volt, az infláció hivatalosan mért értéke meghaladta a 20%-ot! Jövőre a kormány 6%-os nyugdíj emeléssel számol. Ez jelentené a nyugdíjak értékének megvédését?

Orbán Viktor is tudja, hogy nem így van, ezért szépen el is engedte a jövő évi választásokat: sem az európai sem az önkormányzati választás nem olyan fontos a számára, hogy pénzt osztogasson mint a 2022-es parlamenti választás előtt. Orbán minden erejével a 2026-os választásra koncentrál, de az még messze van. Addig a nemzeti együttműködés rendszere túlélő üzemmódban üzemel, és az agyhalott ellenzék ehhez pompásan asszisztál – ahogy az Orbán Viktor nagykönyvében meg vagyon írva.

Mi lesz az ukrán gabonával?

Putyin felfüggesztette a gabona egyezményt, a szárazföldi szállítást öt uniós  állam akadályozza: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária.

Lengyelország nem hajlandó beengedni az ukrán gabonát, de a tranzit szállítást engedélyezi – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki miniszterelnök. Hasonló az álláspontja a másik négy uniós tagállamnak is, mely félti a saját piacát a gyenge minőségű, de olcsó ukrán gabonától. Közben viszont Afrikában és a Közel Keleten várják az ukrán gabonát.

Afrikában hiányzik az ukrán gabona – a tőzsdén 12%-os áremelkedés az áruhiány miatt. Az ENSZ élelmezési alapja Ukrajnában vásárolta meg a gabona felét, amely Putyin döntése nyomán nem juthat el a kikötőkből a rászorulóknak Afrikában és a Közel Keleten. Az orosz döntést az is motiválta, hogy áremelkedést idézzenek elő a gabona világpiacon, ahol Oroszország is jelentős exportőr.

“Leállt a világ élelmezési ütőere” – hangsúlyozta a World Food Program – világ élelmezési program – kelet-afrikai főnöke, aki a Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozott:

”80 millió embernek nincs meg az élelmiszer-biztonsága Afrika keleti részén. Ennek sok oka van: a klímaváltozástól kezdve a helyi konfliktusokig, de eddig segíteni tudtunk, és most ez jóval nehezebb lesz, mert leállnak a gabona szállítmányok Ukrajnából. A helyzet már eddig is szörnyű volt, és most még rosszabb lesz”

– mondta Michael Dunford, a világ élelmezési program kelet-afrikai igazgatója.

A World Food Program a gabona felét Ukrajnában vásárolta meg, ezért is vállalt az ENSZ közvetítő szerepet – Törökország mellett – az ukrán – orosz gabona egyezményben.

Élelmiszer infláció lesz

A chicagói tőzsdén 12%-kal nőtt a búza ára arra a hírre, hogy Putyin felfüggeszti a gabona egyezményt Ukrajnával. Megszólalt Blinken amerikai külügyminiszter is mondván:

”Oroszország fegyverként használja a gabonát épp a leginkább sebezhető országokkal szemben.”

A világélelmezési  program szerint jelenleg legkevesebb 70 olyan ország van a Földön, ahol az éhezés társadalmi problémát jelent.

“A szegény országoknak gondot okozhat majd, hogy megfizessék a magasabb gabona árakat”

– hangsúlyozza a Nemzetközi Valutaalap közleménye.

A legrosszabb helyzetben északkelet Afrika van: Szomáliában például egyik percről a másikra duplájára nőtt a búza ára amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Aztán amikor megkötötték a gabona egyezményt, azonnal 25%-kal csökkentek az árak.

Afrika szarván évek óta borzalmas aszály pusztít miközben a lakosság dinamikusan nő. Afrikában  körülbelül 350 millió embert fenyeget az éhezés. Szakértők szerint: ha egy százalékkal nőnek az élelmiszerárak, akkor egymillióval nő azoknak a száma, akiket éhezés fenyeget.

Ukrajna, a múlt júliusban érvénybe lépő gabona egyezmény alapján 32,9 millió tonna mezőgazdasági árut tudott exportálni – jórészt a kikötőkből, melyeket most az orosz haderő intenzíven támadott.

A háború előtt Ukrajna 25-30 millió tonna kukoricát és 16-21 millió tonna búzát exportált. Amíg a gabona egyezmény egy évig működött  addig Ukrajna exportja 16,9 millió kukorica és 8,9 millió búza volt.

Hogy állnak a globális készletek?

Kukoricából jó a helyzet – legalábbis ez derül ki a washingtoni agrárminisztérium statisztikáiból: ötéves csúcsot érhet el a globális raktár készlet, de búzából gondok vannak illetve lehetnek. Az előrejelzés szerint nyolc éves mélypontra süllyedhet a raktárkészlet.

Putyin meggondolhatja magát?

Az ENSZ főtitkára mindent megpróbál annak érdekében, hogy újra eljuthasson a világpiacra az ukrán és az orosz gabona illetve műtrágya – mondta egy szóvivő az ENSZ székházában.

Erdogan török elnök is bízik abban, hogy jobb belátásra tudja majd bírni Putyin elnököt, aki augusztusban Törökországba látogat. Törökország az orosz gabona legnagyobb vásárlója, aki ukrán búzát is vett, ezért is vállalt szerepet az ENSZ-hez hasonlóan az ukrán – orosz gabona egyezményben.

Az oroszok azt szabják feltételül, hogy a nyugati világ szüntesse meg a szankciókat az orosz gabonával illetve műtrágyával kapcsolatban. A szankciók ellenére az orosz részesedés nőtt a globális gabona exportban: míg a háború előtt 16,6% volt, 2022-ben már 22,3%. Ukrajna részesedése viszont csökkent a búza világexportjában: 9,7%-ról 8,3%-ra, és jövőre a háború előttinek a felére csökkenhet.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK