Kezdőlap Címkék ügyészség

Címke: ügyészség

A bírói szakban kellett nyomozati munkát végezni – interjú Szabó Pál volt posta-elnökkel, miniszterrel

  • Ha ezt az ügyet csak önmagában, mint gazdasági tranzakciót vizsgálnánk, a bűntetőügy közelébe sem juthatott volna

  • A Postapalota-értékesítését nem a valóságos döntési helyzetbe ágyazva sulykolták a közvéleménybe

  • A bírónő szerint sem lehet nem tudomásul venni azt a politikai elemet, amely övezte az ügyet  

  • Az Állami Számvevőszék 2009-ben nem vette figyelembe, hogy öt évvel korábban maga tett olyan megállapítást, amelynek megfelelően járt el a Magyar Posta

  • Az ilyen perekben eljáró bírókat érő támadásokra Handó Tündének kellene azonnal visszavágnia

 

Önt és öt vádlott-társát a Fővárosi Törvényszék bírája első fokon felmentette. Az Ön számára melyek a leglényegesebb mozzanatai, netán tanulságai az ügynek?

Az első, hogy az ügyészség által, egyetlen szakértői véleményre támaszkodó, a nyomozóhatóság és a vádlottak részéről megtámadott, legalábbis ellentmondásos állítások alapján emelt vádat a bírósági eljárás 3,5 éve alatt több más igazságügyi szakértő egybehangzó tételes cáfolatával gyakorlatilag megsemmisítettek. Ami maradt, az a meglévő szabályok, törvények szerint végrehajtott, egy gazdálkodó szervezet életében szokásos vagyongazdálkodási döntés, amely nem arról a hétszáz főről szólt, akik eredetileg a média által felkapott Krisztina kőrúti Postapalotában dolgoztak, hanem a Magyar Posta hat budapesti telephelyén dolgozó összesen 1600 dolgozójának az elhelyezéséről – ahogy azt egyébként a székházak tranzakcióját kívánatosnak nevező 2004-es Állami Számvevőszéki jelentésmegállapította. A második ezzel szorosan összefügg: az, hogy a Postapalota értékesítését és ügyét a közvélemény számára a politika addig erőltette, amíg közéleti beágyazódást nem ért el, s

a politikai kurzusváltásoknál szokásos magyar bűntetőeljárási elszámoltatási kultúra eszközévé nem tett.

Az ügyészség erőfeszítései ellenére mégis felmentő ítélet született – bűncselekmény hiányában –, mégpedig annak ellenére, hogy erőteljesen politikai színezetű ügyről van szó. Szóba került-e akármilyen módon a bírói munka során a politikai vetület?

A bírónő két dolgot tartott fontosnak hangsúlyozni az ügy körülményeiről azelőtt, hogy belefogott volna a felmentő ítélet jogi elemzésébe: elsőként azt taglalta, hogy maga a gazdasági döntés 1600 irodai férőhely kérdéséről szólt, mégis a mai napig az 1920-ban épült Krisztina kőrúti Postapalota sorsa az egész mozgatórugója. Pedig – hangsúlyozta – 700 ember dolgozott csak ott, a feladat pedig 1600 ember különféle módozatok közötti választás alapján hozott elhelyezésének a kérdése volt; mindazonáltal senki nem beszélt és beszél 900 ember dolgáról. Miként arról sem, hogy a hat érintett telephely közül csak egy volt a Postapalota, miközben  többi telephelyen is felmerültek különböző problémák, mint ahogy azt az eredeti, 2004-es ÁSZ-jelentés is kimutatta.

Tehát a döntést nem a valóságos döntési helyzetbe ágyazva sulykolták a közvéleménybe.

A másik, amire a bíró felhívta a figyelmet az az volt, hogy az ügyet nem lehet a napi politikától kiragadva kezelni, hiszen a vádlottak között ott van egy, az előző politikai kurzus kormányának volt minisztere is.

Nem lehet nem tudomásul venni azt a politikai elemet, amely éppen ezért övezte az ügyet

– mutatott rá a bíró, aki ezt előre bocsátva fogott magába az ítélet indoklásába. Ebben összevetette a vádirati tényállást és a bírósági tényállást – ez a kettő egész mást jelent; bemutatta, hogy miért valós ez a 3,5 év munkájával született bírósági a tényállás, s bebizonyította, hogy a tanuk, a szakértők, a vádlottak, az ügyész, a vádlottak jogi képviselőinek beadványai, észrevételei ütköztetésével milyen munkát végzett.

És milyent Ön szerint?

Nagyon alaposat. A tények önmagukért beszélnek: volt egy feljelentés, amiből semmi sem volt igaz; volt egy nyomozás, amelynek során a nyomozóhatóság nem talált semmilyen bűncselekményre utaló bizonyítékot, viszont beszerzett egy olyan silány, minősíthetetlen igazságügyi szakértői véleményt, amelytől ugyan maga a nyomozóhatóság is elhatárolódott a vádemelés előtt, ám ez nem gátolta meg az ügyészséget abban, hogy ilyen ingatag bizonyítékokra alapítva ne emeljen vádat. Ezzel a bíróságot hozta olyan helyzetbe, amely így egy semmire sem alkalmas vádiratot kapott az ügyészségtől.

Ezért kellett 3,5 évig dolgoznia, hogy bírósági szakban elvégezze az ügyészség által el nem végzett  nyomozati munkát. És elvégezte.

A bírónő istentelen alapossággal megtanulta, letárgyalta az ügyet, rengeteg szakértőt hívott be, többszörösen ütköztette a szakértőket. A bíró végig tárgyalt 3,5 évet, mindenkinek minden esélyt megadott, a védekezésre, a támadásra egyaránt. Megjegyzem, mindezt tette úgy, hogy az ügyészség szó nélkül hagyta az egészet, nem próbált reagálni. Pedig az eredeti vádiratból mára már egy szó, annyi igaz nem maradt, nemhogy az eredeti, 2010 februárjában, még a választások előtt megtett Balsai-feljelentésből. Egyértelműen kimondható, hogy olyan alapos ítélet született, amelybe nem lehet belekötni – de persze tisztában vagyok azzal, hogy hol élek…

Az első fokú ítéletnek már a másnapján aljas támadások érték a kormányhű médiában a bírónőt, s ennek apropóján korábbi perek más bíróit is. A szakmai szervezetnek meg kellene védenie a bírói tisztességet.

Az ítélet ugyanis annyira alapos, hogy ezt be tudja bizonyítani. Éppen ezért  erre és más ilyen támadásra Handó Tündének kellene azonnal visszavágnia. Ha ennek nem lesz jogi válaszlépése a bírósági szervezet részéről, akkor valóban egy közép-afrikai ország közéletéhez közeli állapotba került Magyarország.

Mik voltak a felmentéshez vezető legfontosabb elemek?

Az, hogy ha ezt az ügyet csak önmagában, mint gazdasági tranzakciót vizsgálnánk, bűntetőügy közelébe sem juthatott volna. Nem volt ugyanis másról szó, mint a normális, szokásos gazdálkodó szervezet életében meghozott döntések sorába illeszkedő vagyongazdálkodási kérdésről, amelyből tizenkettő egy tucat.

Naivan megkérdezem: hogyan lehetséges, hogy így kisiklott egy normális gazdasági döntés ügye?  

Itt már közbelépnek a mélyebb, a magyar közéletre jellemző mocskos, aljas, rosszszándékú történetek és elhallgatott információk. Egyébként mondok egy érdekeset:

ha lett is volna bűncselekmény, akkor azt az ÁSZ követte volna el, amely bűnbe kényszerítette a Magyar Postát és annak tulajdonosát,

hiszen a Magyar Posta és annak  tulajdonosa, az állam, illetve a tulajdonosi jogokat egyszemélyben gyakorló ÁPV Zrt. az állami számvevők akkori, 2004-es – az interneten ma is fellelhető –  jelentésének megállapításai alapján értékesítették a Postapalotát és menedzseltek öt további telephelyet, majd béreltek székházat a Magyar Postának.
Gondolom, a védekezés során erről bőven szó esett. Az ügyészség erre sem reagált?

Miként arra sem hogy később, 2009-ben az ÁSZ már ezzel gyökeresen ellentétes megállapításokat tett:  amikor ősszel – ekkor már egyértelműen látszott, hogy tavasszal kormányváltás lesz – hirtelen elkezdte vizsgálni az állami cégek székházeladásait, beleértve a Magyar Postáét is. Érdekes módon azonban ez utóbbi jelentésben egy szó utalás sem esik arról, hogy a 2004-es ÁSZ-megállapításokra hogyan reagált a Posta, miközben minden egyes ÁSZ-jelentést úgy szoktak kezdeni, hogy a megtett megállapításokból mit hajtottak végre a címzettek. Ugyanis a 2004-es jelentésben az állt, hogy a Magyar Posta  fővárosi igazgatási irányítási apparátusának szétszórt elhelyezése rossz hatékonyságú és gazdaságtalan.

Tehát a Magyar Postát tulajdonló ÁPV Zrt. nem tett semmi mást 2006-2007-ben, mint hogy végrehajtotta ezt az ÁSZ-megállapítást.

Erre nem utal vissza a 2009-es ÁSZ-jelentés, holott minden ilyen jelentésnek azzal kell kezdődnie, hogy a korábbi vizsgálatok megállapításaira milyen intézkedések születtek

De hát 2009-ben még Bajnai-kormány volt, nem lehet ráfogni, hogy Fidesz-nyomásra működött volna az ÁSZ.

Akkor már lehetett tudni, hogy a szocialista kormány meg fog bukni, s teljesíteni kellett a Fidesz részéről érkezett igényeket a botrányra. Mindenesetre az is érdekes és sarkalatos kérdés, hogy az ügyészség és persze a sajtó nagy része elfelejtette felvenni ezt tényt a mérlegelési szempontok közé. Nem beszélve az ÁSZ-ról magáról, pedig a 2009-es jelentés készítőinek az egyike – aki már a 2004-es jelentésben is közreműködött – megnyilatkozott az ügyben, s azt bírta mondani, hogy a Magyar Posta jobban tette volna, ha semmit nem csinál. Az már csak egy plusz adalék, hogy

mind a két jelentést az akkori elnök, Kovács Árpád jegyezte. Kérdem én: akkor az ÁSZ mit tett volna jobban? 2009-ben elmondja, hogy 2004-ben leírta azt, aminek most éppen az ellenkezőjét állítja?

De a bírósági ítéletben ez előjött, nem? Mármint a két ÁSZ-jelentés egymásnak ellentmondó megállapításai és azok szerepe, ha már az nem is, hogy ezzel az ÁSZ érintett emberi is tökéletesen belesimulakt a beköszönő új politikai rendszerbe, s hogy szépen átmentsék magukat a következő érába.

A bírósági ítéletben gyakorlatilag benne van, igen. És az ügyészség nem is érvelt ellene, úgy tett, mintha nem is létezne ez a két jelentés. Pedig ez önmagában egy olyan körülmény, amelynek ki kellett volna iktatnia  bűncselekménynek még a szándékát is. Egyébiránt a bírói ítéletben volt olyan kitétel is, hogy voltak a Magyar Posta által a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Zrt. számára készített előterjesztésben bizonyos hiányosságok, ám ezek nem voltak megtévesztők, nem tették alkalmatlanná az ÁPR Zrt. igazgatóságának reális döntését. Csak csendben jegyzem egyébként meg: nekem egymilliárd forintig terjedt a döntési kompetenciám, a posta igazgatóságának 1 és 5 milliárd közötti értékben, az afeletti ügyekben a vagyonkezelőnek, mint egyszemélyes részvényesnek volt joga határozatot hozni, amelyet a Magyar Postának végre kellett hajtani.

Hogyan élte, éli meg, hogy elvettek 3,5 évet az életéből?

Többet, jóval többet. Hiszen 2010 február óta tart az ügy. Akkor ugyan még állítólag szocialista irányultságú volt az ügyészség – de hát látjuk, a Balsai István által tett feljelentést nem dobták vissza, hanem az akkor főügyész elrendelte a nyomozást anélkül, hogy figyelembe vette volna azt a soron kívüli rendkívüli vizsgálatot, amelyet az akkori pénzügyminiszter, Oszkó Péter rendelt el még 2009 őszén, az ÁSZ-jelentés nyomán a vagyonkezelő ellenőrző bizottságánál arról, hogy mi igaz a MÁV, a Magyar Posta, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió székházainak értékesítésével kapcsolatos állítólagos visszaélésekkel. Ha az igazság lett volna érdekes, lehetett volna még várni három hetet – ugyanis márciusban jelent meg a 120 oldalas vizsgálat, amely olyanokat mondott ki, hogy a tulajdonos akarata szerint, gazdaságosan és jól végrehajtott tranzakció volt a Magyar Posta részéről, mentes a hiányosságoktól, s hogy visszaélésre okot adó körülményt nem volt. Az ügyészség elkérhette volna a jelentést, és még az  áprilisi választások előtt vissza is dobhatta volna az egész ügyet. Megjegyzem, akkor még nem egypárti volt a vagyonkezelő ellenőrző bizottsága, s  egy ellenszavazattal mindenki támogatta a jelentést. De az ügyészség elkezdett nyomozni, majd a kormány- és főügyész-váltás után, Polt Péter boldogan folytatta azt.

Ön mit tudott csinálni ilyen teher árnyékában?

2010 májusa után semmit. Akkor már az oroszlányi Vértesi Erőműnél dolgoztam, ugyanis 2008-ban a Monor erdei vasúti tömegszerencsétlenség után lemondtam miniszteri posztomról, s Oroszlányba kerültem. Amikor Orbánék átvették a hatalmat, Simicska üzent nekem, hogy mennem kell, de én akkor már tudattam, hogy közös megegyezéssel távozni akarok, nem szeretnék én sem velük dolgozni. Ezután persze nem találtam a képzettségemnek, szakmai múltamnak megfelelő munkát, feladatot.

Teljesen ellehetetlenítettek. A nyugdíjamat ugyan megkaptam – 64 éves voltam –, anyagi problémáim nem igen voltak, de ettől még nem voltam boldogabb. Intellektuálisan és mentálisan méltatlan volt mindez egész addigi életemhez, pályámhoz.

És akkor még nem beszéltem az olyan dolgokról, hogy milyen az, amikor rabosítják az embert – nem vagyok egy gyenge ember, de majdnem elsírtam magam, amikor ártatlanul végig kellett élnem a megaláztatásokat.

Zamecsnik: Az ügyészség kezdeményezése nagy adu a védőügyvédek kezében

Laborc Sándor védőügyvédje a Független Hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: a Legfőbb Ügyészség azon kezdeményezése, hogy a kémkedéssel vádolt volt titkosszolgálati vezetők ügyének lezárása után a titkosítás részleges feloldását kezdeményezze, csak a védelem igazát bizonyítja.

A Kúria elutasította a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványát a kémkedéssel vádolt Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter, Galambos Lajos és Laborcz Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatói és egy magánszemély ellen.

Az ügyészség a Gyurcsány-kormány idején történtek miatt még 2011-ben kémkedés és más bűncselekmények miatt emelt vádat a volt titkosszolgálati vezetők ellen.

Tavaly ősszel a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette a vádlottakat, ez ellen nyújtott be az ügyészség felülvizsgálati indítványt.

Ma a tanácsvezető bíró csaknem egyórás, nyilvános indoklásban fejtette ki érveit az államtitok miatt zárt ajtók mögött zajló perben. Azt mondta, az NBH-nál „idegen” állampolgárok bevonásával folytatott poligráfos vizsgálatokkal kapcsolatban Galambos Lajos „sok szabályt sértett”, ám nem bizonyítható a kémkedéshez szükséges szándékosság.

A Kúria tehát meghozta a végleges döntést.

Az ügyészség erre egy közleményben reagált:

„Magyarország Ügyészsége tudomásul veszi a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott döntését az ún. kémügyben.”

A közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében ugyanakkor célszerűnek tartaná az ország biztonságát nem érintő, minősített ügyiratok titkosságának a feloldását, és azok tartalmának nyilvánosság elé tárását.

„A Kúria határozatának írásba foglalását követően, az ügyészség haladéktalanul megteszi az erre vonatkozó kezdeményezését.”

Zamecsnik Péter a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a védőügyvédek a kezdettől a minősített ügyiratok titkosságának feloldását javasolták. Utólag az ügyészség őket igazolja.

Arra kérdésre, hogy a tanácsvezető bíró megszegte-e a titkosítást, Zamecsnik kifejtette, hogy nem, mert a csak tényállást ismertette és nem a minősített adatokat.

Gyurcsány: az önkormányzati választás legyen még ebben az évben

Persze abban az esetben, ha a baloldali pártok alakíthatnak kormányt. És akkor már idén ősszel tartanák az önkormányzati választást, 2019 helyett. Gyurcsány Ferenc sajtóértekezleten azzal indokolta elképzelésüket, hogy nem egyszerűen kormányváltásra, hanem rendszerváltásra van szükség, ehhez pedig Orbán Viktor rendszerének valamennyi pillérét le kell bontani.

A pártelnök szerint a települési önkormányzatok egy jelentős része ugyanis nem a választók és a lakosság érdekeit képviseli, hanem a Fidesz „politikai akaratának egyszerű végrehajtója”.

Az új kormánynak ezért fel kell szólítania az önkormányzatokat, hogy „nyissanak utat” egy előrehozott választásnak – nyomatékosított. Ha ezt nem teszik meg, akkor arra kell kérni a választókat, hogy közvetlen nyomásgyakorlással kényszerítsék ki az előrehozott választást – tette hozzá.

Azt is elmondta, hogy

javaslatukról nem egyeztetettek más pártokkal.

Helyre kell állítani a sajtó függetlenségét – jelentette ki, hozzátéve, nem csak a közmédiára gondol, de vannak olyan szakmai, közéleti, erkölcsi követelmények, amelyeknek a magánkézben lévő médiumoknak is meg kell felelniük. Arra a kérdésre, hogy milyen követelményekre gondolt, azt felelte,

nem szabad hírt hamisítani, tényeket kell írni.

Helyre kell állítani az ügyészség pártfüggetlenségét, nem kell megbékélni azzal, hogy a szervezet időnként a Fidesz bűneit takargatja, a kormánypárt ellenfeleit pedig üldözi – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

 

„Orbán családja a nyilvánosság szeme láttára lopja a közpénzt”

„ A magyar kormánynak fel kellene függesztenie az atomerőmű bővítését ” – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Jávor Benedek, miután az osztrák kormány bejelentette, hogy Paks II. ügyét az Európai Unió Bírósága elé viszik. Szó sincs arról, hogy Ausztria a magyarok ellen fordult volna, sokkal inkább a magyarok érdekeit is képviselik, mert megakadályozzák az ország végzetes eladósodását, valamint a környezeti veszélyekre, az atomerőmű problémáira is ráirányítják a figyelmét. Függetlenül attól, hogy a bíróság csak azt vizsgálja majd, hogy állami támogatással építhető-e atomerőmű az Európai Unióban. Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatáról szólva Jávor Benedek kijelentette, hogy a miniszterelnök veje, Tiborcz István ügyében hiába kezdett nyomozást az ügyészség, mert a bűnüldöző szerv bizonyos esetekben a visszaélések eltussolásában érdekelt, nem pedig a tények feltárásban.

 

Meglepte az osztrák környezetvédelmi miniszter bejelentetése, hogy Ausztria az Európai Bírósághoz fordul a paksi atomerőmű építése ellen?

Nem volt ez meglepő, hiszen már az előző osztrák kormányfő, a szociáldemokrata Christian Kern még a választások előtt, gyakorlatilag az utolsó munkanapján bejelentette, hogy a bírósághoz kívánnak fordulni Paks II ügyében. A kérdés pusztán az volt, hogy a választások után megalakuló új, jobb-szélsőjobboldali kabinet megtartja-e a korábbi atomenergia-ellenes nézeteit, vagy a magyar kormány iránt érzet ideológiai rokonszenv fogja inkább döntéseit meghatározni. Elvileg ugyanis felmerülhetett, hogy az új kormányfő, a néppárti Sebastian Kurz kedvezni akar Orbánéknak.

Most, hogy az osztrák kormány bejelentette a döntést, mely szerint a magyar atomerőmű ellen bírósághoz fordulnak, az azt jelenti, hogy Ausztriában fennmaradt a nukleáris energiával szemben fennálló politikai konszenzus , a magyar kormány hiába is szeretne kedvező elbírálást.

De az tudható, hogy Orbán Viktor már a jövő héten felkeresi az osztrák kancellárt, s nyilván igyekszik majd megváltoztatni Kurz álláspontját. Van erre reális esély?

Szerintem semmi. Azzal ugyanis, hogy az osztrákok még a magyar kormányfő bécsi látogatása előtt nyilvánosságra hozták a bírósághoz fordulás szándékát, eldőlt az ügy. Saját magukból csinálnának hülyét, ha ezt az álláspontjukat megváltoztatnák. Emiatt aztán nehéznek ígérkezik a magyar kormányfő jövő heti bécsi tárgyalása, hisz nincs kétség, Orbán a lehetetlent is megpróbálja. Sőt, ez lehet Orbán és Kurz első konfliktusa.

Ha jól értem, a per tárgya az lesz, hogy megépülhet-e a paksi atomerőmű, ha az képtelen nyereségesen működni, illetve ha csak állami támogatással képes fennmaradni. Ennek eldöntésére kérik fel az unió bíróságát?

Az osztrák álláspont szerint az Európai Bizottság megalapozatlan döntést hozott, amikor tudomásul vette, hogy a paksi bővítéshez, illetve az atomerőmű működtetéséhez állami támogatás is felhasználható.

Az állami támogatás ugyanis alapvetően tiltott az EU-ban.

Le kell állítani a paksi bővítést, ha az Európai Bíróság az osztrákoknak ad igazat?

A legszigorúbb döntése a bíróságnak az lehet, ha megalapozatlannak tartja az Európai Bizottság határozatát, amely szerint az atomerő építéséhez felhasználható állami támogatás. Ebben az esetben a magyar kormány nem tudja a költségvetési forrásokból – végső soron adófizetői pénzekből – fedezni az új atomerőmű bővítését, hanem ki kéne termelni a beruházás és a tőke költségeit is. Az erőműnek tehát piaci alapon kéne működni, amire Paks II. nyilvánvalóan képtelen. Vagyis egy életképtelen beruházás születne meg. Ebben a helyzetben a magyar kormánynak a bíróság döntéséig fel kellene függeszteni a projektet

Ha az osztrákok az unió bírósághoz fordulnak majd, annak van az építésre nézve halasztó hatálya, vagy közben Paks II építése, az orosz kölcsönök felélése folyamatos lehet?

A bírósági eljárás közvetlenül nem akadályozza a beruházást, tehát a magyar kormány azt tovább erőltetheti, az persze más kérdés, hogy ez mennyire felelős döntés lenne. Csak jelezni szeretném, hogy hasonló esetben a magánbefektetésből megvalósuló brit Hinkley Point C atomerőmű vállalkozói – miután az ügy az Európai Bíróság elé került – a döntésig felfüggesztették a beruházást. Ez nem volt ugyan jogi kötelezettség, de nem akarták kockáztatni részvényeseik pénzét.

Ha a magyar kormány nem csatlakozik a projekt felfüggesztéséhez, akkor hazárdjátékot játszik a köz pénzével. Ugyanis milliárdokat önthetnek egy beruházásba, ami meg sem épülhetne.

Egy ilyen bírósági döntés mennyi idő alatt születhet meg, gondolja, hogy a bíróság esetleges lassúsága komoly veszteséget jelenthet Magyarország számára?

Nagy szabadsága van ebben a bírói testületnek, adott esetben a peres feleken is múlik, hogy meddig húzzák az eljárást. Elképzelhető, hogy az év végéig döntés születik, de egy ilyen eljárás két-három évig is elhúzódhat.

A paksi bővítés magyar kritikusai leginkább az iszonyú költségeket, az eladósodást bírálják, az osztrák környezetvédelmi miniszter viszont az atomenergia veszélyeiről beszél, illetve az elhibázott energiapolitikát kifogásolja, hiszen az atom nem fenntartható energiaforrás. Ez tényleg csak az osztrákoknak fontos szempont?

A magyar kormány immár nyolcadik éve egy fenntarthatatlan, környezetre káros és veszélyes, továbbá pénzügyileg katasztrofális energiapolitika mellett kötelezte el magát. Épp a napokban derült ki, hogy a paksi földrengés veszélyeztetettséggel kapcsolatos vizsgálatok sem kellően megalapozottak. Lehet, hogy az atomerőmű környékén magasabb a földrengés-veszély, mint ahogy azt a telephelyengedélyben jelezték. Az osztrákok számára ez nagyon fontos biztonsági kockázat, a perben ugyanakkor kizárólag az állami támogatás tényét vizsgálják majd.

Ausztriában politikai érvként megjelennek a környezetvédelmi, illetve a biztonsági kockázatok is, de

az osztrákok meggyőződése szerint fontos lenne, ha az egész régió a megújuló-, tehát a szél- és a napenergia felé mozogna.

Azt remélem, hogy a jövő heti találkozón az osztrák kormányfő az együttműködésről kezdi el győzködni Orbán Viktort.

A magyar politikusok elsősorban a gigantikus eladósodás miatt bírálják a paksi bővítést, miközben több mérnök műszaki kockázatokról is beszél. A paksi bővítésnél is használt atomerőmű prototípusa ugyanis már több helyen csődöt mondott. Ez nem veszélyes?

De feltétlen, a paksi bővítésnél is használt erőmű garanciája eddig nem a legjobb, hisz Voronyezsben ugyanez a típus két hét után műszaki probléma miatt leállt, komoly építési nehézségek merültek fel Szentpéterváron, ugyancsak kivitelezési problémák merültek fel Fehéroroszországban. A finn szabályozó hivatal szerint a Roszatom nem volt képes határidőre átadni az atomerőmű biztonságos működését garantáló dokumentumokat sem. Ez mind azt támasztja alá, hogy a paksi bővítéssel lutrit játszik a magyar kormány, horribilis pénzért egy alig ismert berendezést választ, ami pénzügyileg soha nem fizetődik ki.  A 12 ezer milliárdos beruházás ezermilliárdos veszteséget termel majd. Ráadásul környezetvédelmi és biztonsági kockázatot is jelent.

Ezt mintha éreznék az emberek, hisz Paks II. még soha nem volt ilyen elutasított, mint ezekben a napokban. Erre talán még az osztrákok is rájátszanak?

Világossá kell tenni, hogy Ausztria nem Magyarországot támadta meg, inkább a magyarok érdekeit is igyekeznek képviselni, amikor a jogi mellett a környezeti veszélyekre is felhívják a világ figyelmét.

Észre kell venni, hogy Paks mellett csak a magyar és az érdekelt orosz kormány áll ki, kart-karba öltve, szövetségben a Roszatommal. Ezzel az alkalmi szövetséggel szemben áll a világ, benne a magyar állampolgárok, talán ezért is utasítja el a magyarok több, mint 60 százaléka ezt a beruházást, ami értelmetlen, felesleges, és költséges is. Ráadásul ellentétes a globális és az európai energiapolitikai trendekkel.

Azt hallotta, hogy Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) Elios-jelentését a Pest megyei ügyészség soron kívül vizsgálja? De közben az is kiderült, hogy az Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak a cégéhez Simicskának is köze van. Meglátása szerint ez nehezíti, vagy könnyíti a vizsgálatot?

Az ügyészséggel kapcsolatban nincsenek illúziók, hisz korábban egy feljelentés alapján már vizsgálta ezt az ügyet, de semmiféle kivetnivalót nem találtak.

Gondolja, hogy most fognak?

Azt gondolom, hogy az ügyészség most is az eltussolásban érdekelt, nem pedig a tények feltárásában; esetleg abban, hogy valakire rá tudják tolni az ügyet. Annak idején nyilvánvalóan Simicska Lajos lehetett kijelölve arra, hogy Orbán Viktor vejének hóna alá nyúljon. Így kerülhetett a Fidesz egykori erős embere közös üzletbe Tiborcz Istvánnal.

Alig hihető ugyanis, hogy Simicska úgy gondolta volna, hogy Tiborcz olyan jó üzletember, hogy nélküle nehéz majd üzletet kötni.

Nyilvánvalóan politikai megrendelésre vettek rész a közös üzletben, hogy a milliárdosok közé lehessen emelni Orbán Viktor vejét.

Ennek a felelősségét nem lehet áttolni Simicska Lajosra, akiről persze nem sok jót gondolok, hisz a közpénzek Közgéphez terelésében jeleskedett. Ezekkel az ügyekkel a mai napig nem számolt el.

Az Elios visszaélésgyanús módon megszerzett milliárdjaiért, illetve a rosszul elvégzett munkáért kizárólag Tiborcz István a felelős. Hiába próbálja a Fidesz a felelősséget másra kenni. Ilyen szintű korrupciós ügy, amikor a miniszterelnök közvetlen családja gyakorlatilag a nyilvánosság szeme láttára lopja a közpénzt, nem fordult elő a rendszerváltás óta, pedig sokat láttunk az elmúlt 28 évben.

Az ellenzék épp ezért is követeli, hogy az OLAF jelentést hozzák nyilvánosságra, a metróvizsgálat anyagához hasonlóan. Csak a kormány dönthet a nyilvánosságról?

A kormányzat nem takarózhat semmivel, még az uniós intézményekkel sem. Ha ugyanis a 4-es metró esetében indokoltnak tartották közérdekre hivatkozva a vizsgálati anyag nyilvánosságra hozatalát, akkor ez a közérdek akkor is fennáll, ha a miniszterelnök családjának a korrupciós ügyei kerülnek terítékre. Ha Orbán Viktor családja tulajdonítja el az uniós közpénzt, akkor jelentős az ennek megismeréséhez fűződő közérdek.

Tehát a kormány kötelessége az OLAF jelentés nyilvánosságra hozása.

Sajnos, ezt kizárólag a kormány teheti meg, az OLAF és az ügyészség nem. Ha mégsem hoznák nyilvánosságra, akkor azzal azt vallják be, hogy a jelentésben foglaltak pusztító hatással lennének a Fideszre, ezért nem hajlandók a nyilvánosságot tájékoztatni a jelentésben foglalt bűncselekményekről.

Tíz éve történt – Kezdeményezték a Magyar Gárda feloszlatását

0

2007. december 17-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy a Fővárosi Ügyészség a Magyar Gárda feloszlatását kezdeményezte a bíróságnál.

Az erről szóló keresetlevelet hétfőn már kézbesítették is – mondta el a Független Hírügynökségnek Morvai Attila, az ügyészség szóvivője. Véleményük szerint ugyanis a gárda működése több jogszabályba ütközik, sérti például az etnikai kisebbségekről szóló törvényt. Az ügyészség külön kiemelte a bő egy héttel ezelőtti tatárszentgyörgyi rendezvényt, ahol

a gárdisták a cigánybűnözésről szónokoltak, illetve a szegregáció mellett érveltek.

A Fővárosi Főügyészség hétfőn kézbesítette a Fővárosi Bíróságnak azt a keresetlevelet, amelyben a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatását kezdeményezi – közölte Morvai Attila. Mint mondta: az ügyészség hivatalból indított vizsgálatot a gárda bő egy héttel ezelőtti tatárszentgyörgyi rendezvénye után, ahol olyan szavak és kijelentések hangoztak el, amelyek a több törvényt és az alkotmányt is sértik. Így például az emberi jogok Római Egyezményét, a faji megkülönböztetésről szóló New York-i Egyezményt, a nemzetiségi és etnikai kisebbségekről, illetve és az egyesülési jogról szóló törvényt. Ez utóbbinak egyik passzusa ugyanis kimondja, hogy az egyesületi jog gyakorlása nem járhat mások jogainak, vagy szabadságának sérelmével.

A Független Hírügynökség korábban már beszámolt a tatárszentgyörgyi rendezvényről, ahol

Bíber József Tibor, a Jobbik alelnöke egyebek mellett a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazta és egy hatékony „cigányprogram” kidolgozását sürgette.

Arról beszélt, hogy meg kell szüntetni a romákkal szembeni pozitív diszkriminációt és szerinte szükség van a romák elkülönítésére az iskolákban.

Szegedi Csanád, a Magyar Gárda alapítója akkor mások mellett arról beszélt, hogy a „cigánybűnözés egy járvány”, amely terrorban tartja az országot. Mindenki retteg tőle, de senki sem mer beszélni róla.

Az ügyről szóló tárgyalási napot a Fővárosi Bíróság fogja kitűzni.

Korrupció: más világ a hivatalosságé és más a lakosságé

0

Az ügyészségen nagyjából mindent rendben látnak a korrupció elleni küzdelemben, s elégedettek az eredményekkel. Mintha másik világban élne a lakosság, amely szerint óriásit nőtt a korrupció három év alatt. És ebben elválik egymástól a két illiberális uniós ország útja.

A Legfőbb Ügyészség az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a korrupciós bűncselekmények elleni küzdelemben, mindig elrendelte a nyomozást, amikor az EU csalás elleni hivatala (OLAF) ezt jelezte – mondta a legfőbb ügyész helyettese a korrupció elleni világnap alkalmából.

Belovics Ervin elmondta, hogy eddig 38 alkalommal indult nyomozás az OLAF kezdeményezésére, és kilencben emeltek vádat. Elmarasztaló ítélet eddig két ízben történt. Azt is megtudhatta a nagyérdemű, hogy az elmúlt tíz évben a korrupciós ügyek 60 százalékában volt vádemelés. Elégedettségének adott hangot a rendezvényen Pintér Sándor belügyminiszter és az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Handó Tünde is.

Egészen más kép bontakozik ki abból a felmérésből, amelyet most készített az Európai Bizottság. Az Eurobarometer egyértelműen a korrupciót jelentős problémának írja le Magyarországon.

A lakosság zöme, 86 százaléka széleskörűnek látja a korrupciót,

szemben az uniós 68 százalékos átlaggal. Egyenesen bronzérmes az ország annak megítélésében, hogy növekedett-e ez a jelenség: hazánkfiainak 58%-a szerint romlott a helyzet, csupán 4% gondolja, hogy javult. (Ciprusban és Spanyolországban látják sötétebben ezt.)

Forrás: Eurobarometer

Verjük a mezőnyt annak elfogadásában, hogy a közszférában az eljárások során ajándékot, pénzt kell adni. Minden második lakos szerint ez olykor elfogadható, az EU átlagában ez 18 százalék.

A helyzet drámai voltára mutat rá az, hogy a

magyaroknak alig 35 százaléka utasítja el a korrupciót,

amivel a lettek (34 százalék) után a második legrosszabb eredményt érjük el. Az EU-ban az elutasítottság aránya éppen duplája a magyarénak.

A felmérés rávilágít arra is, hogy Magyarország ugyan nem egyedül lóg ki mindinkább az uniós közösségből, és ebben szoros szövetségese Lengyelország, éppen a korrupció az, amiben a „két jó barát” nem tart össze. A lengyelek 29 százaléka szerint csökkent a korrupció, és csak 15 százalékuk tapasztalt romlást.

Megerőszakolta, összeverte barátnőjét

A küzdősportokban jártas férfi azzal is megfenyegette a nőt, hogy algériai rokonaival megöleti.

 

A pár 2016 januárjában ismerkedett meg, közös munkahelyükön jöttek össze. Miután kapcsolatuk szorosabbá vált, a 26 éves férfi egyre kevésbé engedte, hogy barátnője rajta kívül bárkivel kapcsolatot tartson vagy ellenőrzés nélkül érintkezzen. Ha a vádlottnak dolga volt, édesanyjához vitte el a nőt, addig sem engedte őt egyedül lenni.

A bántalmazások is mindennaposak lettek: előfordult, hogy a férfi mások társaságában is megütötte, haját megrángatta, telefonját hozzávágta, illetve azzal fenyegette, hogy algériai hozzátartozóival öleti meg, ha még egyszer egy másik férfi megérinti. A nő a borzalmas kapcsolat miatt a munkahelyét is elvesztette.

2016 szeptemberében a férfi a szobába zárta egyébként külön élő négy és ötéves gyerekeit, majd az étkezőben ismét verni kezdte a nőt. Rugdosta, ököllel ütötte, a fejét a hűtőbe verte. Berángatta a sértettet a fürdőbe és megalázás céljából szexuálisan zaklatta. Ezután tovább bántotta, fojtogatta, és azzal fenyegette, hogy ha hangosan sír, súlyzóval veri szét a fejét.

Szeptember második felében azért bántalmazta a nőt, mert az hívást mert fogadni egy ismerősétől. A veréssel általában akkor hagyott fel, amikor a szülei meglátogatták.

A nő számtalan sérülést szerzett, köztük nyolc napon túl gyógyulókat is. A számtalan zúzódás miatt vérrögök keletkeztek az ereiben.

Az ügyészség a vádlottat folytatólagosan elkövetett szexuális erőszakkal és különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértéssel vádolja, amiért akár 12 évet is kaphat.

 

Azeri pénzmosás: fejlemény a magyarországi nyomozásban – Megerősítve!

0

A FüHü információi szerint feljelentés-kiegészítést rendelt el az ügyészség. A Fővárosi Főügyészség megerősítette értesülésünket.

Feljelentés-kiegészítést rendelt el a Fővárosi Főügyészség az azeri botrány kapcsán – értesült a Független Hírügynökség. A Központi Nyomozó Főügyészségtől ezt a választ kaptuk:

„Tájékoztatom, hogy a feljelentés elbírálásáról elsődlegesen a feljelentőt tájékoztatjuk.”

Az azeri pénzek ügyében a jobbikos Staudt Gábor tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. Ő most a FüHü-nek azt mondta: egyelőre nem kapott értesítést a fejleményről.

A Független Hírügynökség korábban elsőként számolt be róla, hogy a Legfőbb Ügyészség a vesztegetés gyanúja kapcsán a Központi Nyomozó Főügyészséghez, a pénzmosás gyanúja miatt pedig a Fővárosi Főügyészséghez továbbította az iratokat.

FRISSÍTÉS:

A Fővárosi Főügyészség is válaszolt, azt írják:

„pénzmosás bűntettének gyanúja miatt a Fővárosi Főügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el, amelynek teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályát bízta meg.”

Azt is írják, hogy a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztására vonatkozó feljelentést elutasították.

Előzmények

Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű, szervezett bűnözés és korrupció feltárásával foglalkozó nemzetközi újságíró szervezet leplezte le, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek befolyásolására. Az atlatszo.hu írta meg, hogy

a lefizetésekre használt céghálózat Magyarországra is küldött 7,6 millió dollárt,

éppen akkor, amikor a magyar kormány kiadta az azeri baltás gyilkost, aki egy örmény katonatársát ölte meg. A budapesti bankszámla névleges tulajdonosát, egy offshore céget 2015-ben felszámolták; azt egyelőre nem tudni, mi lett az ideküldött pénz sorsa.

Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s tagja korábban azt mondta a FüHü-nek, hogy a titkosszolgálatok is nyomoznak az azeri pénzek ügyében, amelyről a bizottság is tárgyalt. Az ügyben az Európai Parlament is vizsgálatot sürgetett.

Feljelentés-kiegészítést akkor szoktak elrendelni, ha a feljelentés alapján a nyomozás elrendeléséről, vagy a feljelentés elutasításáról nem lehet egyértelműen dönteni.

Sokszor a nyomozás elrendelésére hagyott három nap túl rövid, erre szolgál a feljelentés-kiegészítés, amely további adatok beszerzésére hagy időt és eszközöket.

A feljelentés-kiegészítés 15 napig tart, melyet egyszer újabb 15 nappal meg lehet hosszabbítani. Ez idő alatt kell dönteni, hogy van-e bűncselekményre utaló gyanú.

Elutasították Jávor Benedek feljelentését

A Fővárosi Főügyészség a feljelentést megvizsgálta és megállapította, hogy a feljelentésben foglaltak bűncselekmény gyanújának valószínűsítésére nem alkalmasak.

Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője a víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos közbeszerzések tárgyában tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. A Legfőbb Ügyészség a feljelentést a Fővárosi Főügyészségre továbbította.

A víziközmű-beruházási keretmegállapodásokat, valamint a kapcsolódó tanácsadói pályázatokat érintően,

ismeretlen tettes ellen tett feljelentés hűtlen kezelés, valamint versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntettének gyanújára utalt.

A Fővárosi Főügyészség a feljelentést megvizsgálta és megállapította, hogy a feljelentésben foglaltak bűncselekmény gyanújának valószínűsítésére nem alkalmasak.

A feljelentés egy internetes cikken alapult; a sajtóbeszámoló szerint az Európai Bizottság auditorai megvizsgálták a tenderhez kapcsolódó közbeszerzéseket, és azokkal kapcsolatban több szabálytalanságot tártak fel. Maga az internetes írás is utal azonban arra, hogy egy jelentéstervezetről van szó, amelyről a döntés a cikk megjelenésekor még nem volt ismert.

Ezen túlmenően a feljelentés, illetve az annak alapjául szolgáló internetes újságcikk a közbeszerzési szabályok megsértését vagy a piaci verseny korlátozását valószínűsítő konkrét adatot nem tartalmaz, valamint abban a vagyonkezelői kötelezettség megszegésére, és ezzel összefüggésben vagyoni hátrányra utaló, ezáltal bűncselekmény gyanúját alátámasztó információ sem szerepel.

Nyomozás csak bűncselekmény gyanúja alapján indítható, illetve olyan konkrét adatok alapján, amik bűncselekmény gyanúját valószínűsítik. Ilyen konkrét adatok hiányában a feljelentés elutasításáról kell dönteni.

A Fővárosi Főügyészség a fentiek alapján a fenti tárgyban érkezett feljelentést – bűncselekmény gyanúja hiányában – elutasította – áll az ügyészség közleményében.

Tíz éve történt – Zuschlag rács mögött marad

0

2007. október 18-án a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy a bíróság kilencven nappal hosszabbította meg Zuschlag János előzetes letartóztatását, a Bács-kiskun megyei Főügyészség kérésének megfelelően. A különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsított politikus előzetesének meghosszabbítását a hét elején indítványozta az ügyészség.

Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun megyei Főügyészség főügyészhelyettese a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy csütörtökön megkapták a bíróság döntéséről szóló iratot, melyben kilencven nappal meghosszabbítják a politikus előzetes letartóztatását.

Zuschlag János így legtovább előzetes letartóztatásban 2008 január 21-ig maradhat rács mögött.

Szabó Ferenc elmondta, hogy az ügyészség a korábban a sajtóban megjelentekkel ellentétben nem hatvan, hanem kilencven napos hosszabbítást kért, amit a bíróság most el is rendelt.

Zuschlag Jánost különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsítják. A szocialista politikus és társai a gyanú szerint nem arra használták fel különböző alapítványok pályázatokon nyert pénzeit, amire kapták. Az ügy nyolc gyanúsítottja közül három ember van előzetes letartóztatásban: Zuschlag János, korábbi titkára Lados István, és Katus Ferenc, aki korábban az MSZP kiskunhalasi szervezetének az irodavezetője volt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK