Az amerikai és a dél-koreai elnök nyilatkozott. Az ENSZ BT szombaton újabb büntetőintézkedést szavazott meg, amely a többi között exporttilalmat rendel el Észak-Korea legfontosabb jövedelemtermelő termékeire, köztük a vasércre, az ólomércre, a szénre és a halászati termékekre.
Címke: trump
Phenjan fenyegető veszélyt jelent
Az Egyesült Államok és Dél-Korea számára Észak-Korea „fenyegető veszélyt” jelent – áll a Fehér Ház vasárnap esti közleményében, amelyet Donald Trump amerikai és Mun Dzse In dél-koreai elnök telefonos megbeszélése után adtak ki.
A közlemény szerint a két elnök megállapította: az Észak-Korea jelentette közvetlen veszély „komoly és növekvő mértékű” nemcsak az Egyesült Államokra és Dél-Koreára, hanem Japánra és az egész világra nézve is.
Trump és Mun a megbeszélésen ígéretet tett arra, hogy alkalmazza az Észak-Korea ellen hozott valamennyi határozatot, egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget ugyanerre.
AZ ENSZ Biztonsági Tanácsának 15 tagállama szombaton egyhangúlag hozott újabb büntetőintézkedéseket, amelyeket ha betartanak, az ázsiai kommunista állam évi egymilliárd dollárnyi jövedelemtől eshet el. Az intézkedéscsomag ugyanis a többi között exporttilalmat rendel el Észak-Korea legfontosabb jövedelemtermelő termékeire, köztük a vasércre, az ólomércre, a szénre és a halászati termékekre.
Az új ENSZ BT-határozat célja, hogy tárgyalásokra kényszerítse Phenjant az interkontinentális rakétával végzett újabb, júliusi kísérlete után.
Észak-Korea ügyében megnyilatkozott Manilában, az ASEAN-tagországok külügyminiszteri értekezletén résztvevő Rex Tillerson is. Az amerikai diplomácia irányítója sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Észak-Koreának fel kell hagynia ballisztikusrakéta-kísérleteivel. Tillerson leszögezte hogy az ENSZ BT újabb határozata azt is bizonyítja, hogy a nemzetközi közösség a Koreai-félsziget egészének atomfegyver-mentesítése mellett áll ki.
MTI/FüHü
Trumpnak feleannyi bevándorló is elég lenne
Az amerikai elnök fő célpontja az illegális bevándorlás, de most a célkeresztbe kerültek azok is, akik legálisan kívánnak amerikai polgárok lenni.
A törvénytervezet tíz éven belül a felére csökkentené a bevándorlók számát. Trump elsősorban minőségi bevándorlást akar: azok lesznek előnyben, akik jó szakmával rendelkeznek és kiválóan beszélnek angolul. A törvénytervezet az ausztrál és a kanadai bevándorlási rendszert tekinti mintának, ahol elsődleges szempont, hogy a bevándorló hasznos tagja legyen a társadalomnak.
Ennek szellemében évi 50 ezerben maximálná a törvénytervezet a befogadható menekültek számát. Teljes mértékben megszüntetné a vízum lottót. Ez évi 50 ezer külföldinek kínál legális bejutást az USA-ba. Olyan államok polgárai jelentkezhetnek erre, ahonnan az utóbbi időben kevesen érkeztek Amerika földjére. A Fehér Ház a korlátozásokat az amerikai munkásosztály érdekeivel indokolta: az alacsony képzettségű munkaerő tömeges beáramlása ugyanis lenyomta a béreket az iparban.
Ennek megfelelően a reálbérek alig növekedtek az elmúlt negyedszázad során az Egyesült Államokban. Trump változást ígért ezen a téren, és ez nagy szerepet játszott választási győzelmében. Olyan államokban győzött ugyanis, ahol a helyi munkavállalók lúzernek érezték magukat. Egyrészt azért, mert a munkahelyüket külföldre vitték az alacsonyabb munkabér miatt. Másrészt azért, mert az olcsó külföldi munkaerőt behozták és ez lenyomta a béreket.
Mindebből a munkaadók szépen profitáltak. Ezért washingtoni megfigyelők kevés esélyt adnak arra, hogy a bevándorlási törvénytervezetet ebben a formában elfogadják. A washingtoni honatyák többsége támogatja az illegális bevándorlás megakadályozását, de a legális bevándorlás korlátozását nagyon sokan ellenzik. Arra hivatkoznak, hogy Amerika erejét épp az adta a múltban, hogy bevándorló nemzet volt. Ráadásul a munkaerőpiacon kedvező helyzet alakult csaknem mindenki talál munkát, aki valóban dolgozni akar.
A munkabérek emelkedése is megkezdődött. Így valószínűtlen, hogy a honatyák ebben a formában megszavazzák Trump híveinek törvényjavaslatát a legális bevándorlás korlátozásáról pedig elnök szerint ez lenne az utóbbi fél évszázad legnagyobb fordulata ezen a téren.
Lesz-e háború a koreai félszigeten?
Amerika egyszerre fúj hideget és meleget. Trump fenyeget, külügyminisztere békit. A Pentagon háborús terveket prezentál, de közben figyelmeztet: ebből katasztrófa lehet!
Tillerson külügyminiszter üzent Észak Koreának : nem vagyunk az ellenségetek! Nem akarjuk megbuktatni a rendszert, nem kívánjuk felgyorsítani Korea egyesítését.
Az amerikai diplomácia vezetője hangsúlyozta:
gazdasági nyomással próbálják meg elérni, hogy Észak Korea hagyjon fel nukleáris és rakéta programjával.
Az ENSZ BT egyre másra szavazza meg a szankciókat a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer ellen, de hiába. Észak Korea tovább folytatja rakéta kísérleteit. Legutóbb a sikeres kísérlet után Kim Dzsongun kijelentette: képesek vagyunk elérni az USA egész területét!
A külföldi szakértők többsége úgy véli: Észak Korea egyelőre nem rendelkezik azzal a technológiával, mellyel olyan kis atom robbanófejet lehet előállítani, mely belefér a rakéták robbanófejébe. Technológia terén azonban a militarista rendszer meglepően gyors fejlődést mutatott fel eddig. Akár úgy, hogy az Oroszországban és Kínában képzett had mérnökei értek el eredményeket, akár úgy, hogy külföldről szerezte meg illegálisan a szükséges technológiát a hírszerzés.
Trump elnök már többször katonai megelőző csapással fenyegette meg Észak Koreát, ha az folytatja nukleáris és rakéta programját. Graham szenátor Washingtonban úgy nyilatkozott a sajtónak: Trump személyes beszélgetés során neki azt mondta, hogy szükség esetén el van szánva a háborúra is. A legutóbbi észak-koreai rakéta kísérlet után a Pentagon bemutatott egy háborús tervet az elnöknek, de a tábornokok hozzáfűzték: a következmények katasztrofálisak lehetnek! Senki sem tudja ugyanis megjósolni az ifjú diktátor, Kim Dzsongun reakcióját sem pedig Peking és Moszkva reagálását.
Mind Kína mind pedig Oroszország óva intette az Egyesült Államokat egy katonai akciótól a koreai félszigeten. Marad tehát a békés megoldás. Csakhogy eddig Észak Korea minden ilyen kezdeményezést elutasított és tovább folytatta a kísérleteket a nukleáris és a rakéta technológia terén …
Olimpia
Káin követte Ábelt – avagy a tábornok tisztogat
A legtöbb elemző szerencsés körülménynek tartja, hogy éppen egy tábornok került a kabinetfőnöki posztra, mert a trumpi Fehér Ház első hat hónapját a totális káosz jellemezte – amit az elnök természetesen folyamatosan tagadott a Twitteren, de legújabb húzásaival végül is beismert. Csakhogy ahol sok a szakács, ott általában fő is valami. Vagy a „rangosabb” szakmára lefordítva: ahol túl sok a tábornok, ott előbb-utóbb lőni is fognak.
Tíz napig sem tartott a Fehér Ház „bibliai fivéreinek” története. Anthony Scaramuccinak, az új-volt kommunikációs igazgatónak mennie kellett, amikor a még újabban kinevezett kabinetfőnök, John Kelly nyugalmazott tábornok hétfőn elfoglalta munkahelyét.
Scaramucci volt az, aki Káin és Ábel drámájához hasonlította saját harcát Reince Priebus-szal, a múlt héten kirúgott kabinetfőnökkel, még mielőtt ország-világ előtt lejátszódott volna a faramuci történet:
Scaramucci–Káin megölte, vagyis kirúgatta, Priebus–Ábelt, aminek nyomán Isten (ebben a színjátékban csakis Trump játszhatja ezt a szerepet) megbüntette, vagyis kirúgta Scaramucci–Káint.
Nincs ínyünkre emberek nevével játszadozni, hiszen azt (szinte) senki sem maga választja. De ha valaki, akkor Scaramucci – aki „Csórónak” becézte saját magát – megérdemli a jellemzést. Neve olaszul csetepatét jelent (angolul skirmish), rövid politikaközeli epizódszerepe pedig nagyon is arra hasonlított, amikor egy kulisszák mögötti, rejtett csatározásba belép egy betonkezű bunyós és szétcsap a társaság között. Scaramucci mondta is, hogy akár az egész elnöki sajtóirodát kirúgja, csakhogy véget vessen a folyamatos kiszivárogtatásnak.
Miután azonban jövetelével lemondott az előző szóvivő, Sean Spicer, majd a Republikánus Párt volt főtitkárának is fel kellett adnia kabinetfőnöki posztját a famózus Scaramucci-interjú és Twitter-csivitelés nyomán, Trump immár negyedik kommunikációs igazgatója is az elnöki történelem szemétdombján végezte.
Scaramuccit az elnök lánya és veje, Ivanka Trump és Jared Kushner javasolta, most viszont ők támogatták Kelly tábornok, eddigi belbiztonsági miniszter be(ljebb)hozatalát. A helyettes szóvivő szerint hétfőtől ők ketten is Kelly-nek jelentenek, nem közvetlenül a papának. Ami persze röhejesnek tűnik, de a rendcsinálási kísérlethez jól hangzik.
A tábornokot olyan ceremóniával fogadta az ingatlanmágnás-államfő, mint ami kizárólag állam- és kormányfő-vendégeknek jár ki: az Ovális Irodában maga mellé ültette a kandalló elé, hogy agyba-főbe dicsérje (a felerősített razziák és erőszakos deportációk nagyon tetszenek Trumpnak, és Kelly beleállt a „rendteremtési” akciókba) – majd szokásos kézfogás közbeni magához rántással jelezte, hogy „megfogtalak”. Mint emlékezetes, ezt a fajta vazallus-avatást csak Emmanuel Macron francia elnök tudta eddig kivédeni, a tél végén kinevezett legfelső bírósági tag is áldozatul esett neki.
Nem kétséges, hogy a volt tengerészgyalogos-tábornoknak van legalább annyi fizikai ereje, mint az elnöknek. Nyilván feltételül szabta a faramuci Scaramuccival való leszámolást a cseppet sem irigyelhető megbízatás elfogadásához.
Most hát a külügyminiszteri tárcát leszámítva (amit különben is megharmadolni készülnek), mindhárom leghatalmasabb elnöksegédi munkakör tábornoki kézbe került Amerikában. Tábornok a kabinetfőnök, tábornok a második nemzetbiztonsági tanácsadó H.R. McMaster (28 nap után kirúgott elődje is az volt: Mike Flynn Putyin-pajtás külpolitikai kampánytanácsadó) és tábornok a Pentagon főnöke, James Mattis is.
A választási kampány során Trump emlékezetesen kijelentette:
Többet tudok az ISIS-ről, mint a tábornokok. Higgyék el nekem! Később elmagyarázta, hogy azért tud olyan sokat az Iszlám Államról, mert szenvedélyesen nézi a televíziót.
Amiről viszont még később, és azóta is, azt állítja, hogy „csaló, alávaló kamumédia” (kivéve persze a szélsőjobboldali Fox hírtévét).
A legtöbb elemző szerencsés körülménynek tartja, hogy éppen egy tábornok került a kabinetfőnöki posztra, mert a trumpi Fehér Ház első hat hónapját a totális káosz jellemezte – amit az elnök természetesen folyamatosan tagadott a Twitteren, de legújabb húzásaival végül is beismert. Csakhogy ahol sok a szakács, ott általában fő is valami. Vagy a „rangosabb” szakmára lefordítva: ahol túl sok a tábornok, ott előbb-utóbb lőni is fognak. Miután Trump ENSZ-nagykövete – szintén Twitteren – azt csivitelte, hogy (a legújabb rakétakísérlet miatt) „Befejeztük a szövegelést Észak-Koreáról”, eleve nyitott az út a „cselekvés” előtt. Márpedig a tábornokok cselekvési területe a harctér. Nikki Haley mellesleg saját „szakmáját” (azért idézőjelben, mert a volt dél-karolinai kormányzó soha nem volt diplomata) ásta alá a fenti „stratégiai” mondolattal, hiszen a diplomatáknak nemcsak elsősorban, hanem kizárólag az a dolguk, hogy tárgyaljanak – lövöldözni kevesen tudnak közülük.
De még akkor is figyelemre méltó a Fehér Ház tábornokosítása, ha nem lesz rögtön háború. A serdülő korú Trumpot félkatonai magániskolába íratta az apja, hogy „megedződjön” – és ő ezt jelöltként legfontosabb korai élményei közé sorolta. Nem is csoda, hiszen a magáncégek világában a főnök-tulajdonos hadvezérnek képzelheti magát: mindenki lesi a szavát és ugrik minden parancsára. Ezt hiányolhatta eddig Trump a Fehér Házban, innen jöhet a hajlam a „formális rend” utáni vágyakozásra.
A demokratikus politika világa azonban nem ilyen – és nagyon nem lenne jó, ha eltábornokosodna.
Purger Tibor (Washington)
Szabad Magyar Szó
„Csórók” meg tábornokok
Már az is faramuci volt, ahogyan Anthony Scaramucci New York-i pénzügyi mágnás bevágódott a Fehér Ház sajtószobájába mint leendő (azóta sem formailag kinevezett) kommunikációs igazgató, és közzétette, hogy nem a kabinetfőnöknek fog jelenteni, hanem közvetlenül az elnöknek.
Az amerikai elnök szerteágazó tevékenységét ugyanis hagyományosan a kabinetfőnök fogja össze és irányítja – márpedig erre különösen szükség van egy olyan elnök alatt, akinek halvány gőze sincs arról, hogyan működik a politikai és kormánygépezet.
A saját magát „Csórónak” becéző (angolul, a neve végződése alapján: mooch – lopakodva lop, csór), durva beszédű leendő főkommunikátor szerda éjjel felhívta a New Yorker magazin egyik újságíróját és az amerikai kormánytörténet legbizarrabb mondatait zúdította rá, aki azokat péntekre virradóra közzé is tette:
„Reince [Priebus, a másnap menesztett kabinetfőnök] egy ki****ott paranoid szkizofrén, egy »paranomániákus«.”
Scaramucci azzal magyarázta ezt a kirohanást, hogy Priebus állítólag kiszivárogtatta az ő vagyonnyilatkozatát,
ami Scaramucci szerint bűntény, és ezért ő az FBI-hoz fordul. Az újságíró (Ryan Lizza) kérdésére, hogy most csakugyan komolyan beszél-e, „Szkaramu-Csóró” hozzátette:
„A mocsár nem fogja megdönteni [Trumpot]… Én nem vagyok Steve Bannon [az elnök fehér szuprematista és önbevallottan leninista főstratégája], én nem próbálom a saját f****mat sz***gatni. Nem próbálok saját brandet építeni az elnök ki****ott ereje alapján. Azért vagyok itt, hogy az országot szolgáljam.”
Lehet, hogy mindezt komolyan gondolta a „Csóró”, ám azt elmulasztotta megtanulni, hogy ha valaki nem kéri az újságírótól, hogy hivatkozatlanul nyilatkozhasson, akkor minden nyilvánossá válhat, amit mond. Ez még mindig a (Trumpék által oly sűrűn átkozgatott) fősodrú média egyik aranyszabálya.
A famózus telefonbeszélgetés azzal fejeződött be, hogy Scaramucci dúlva-fúlva azt mondta – még mindig Reince Priebusról:
„No hadd menjek, mert el kell kezdenem némi sz*rt csivitelni erről az őrült alakról.”
Alig pár perccel később a Twitteren megjelent Scaramucci szentenciája:
„Mivel kiszivárgott a vagyonnyilatkozatom, ami bűntény, szólok az @FBI-nak meg az @igazságügyminisztériumnak #mocsár @Reince45.”
Két óra múlva ugyan visszavonta ezt az esztelenséget (a benyújtott vagyonnyilatkozat nyilvános okmánynak számít, nem úgy, mint az adóbevallás), de addigra már mindenki tudott róla. Pénteken pedig maga Trump csivitelte közzé, hogy Priebust menesztette (hat hónap alatt ez a hatodik kirúgott vezető) és John Kelly nyugalmazott tengerészgyalogos-tábornokot, eddigi belbiztonsági minisztert teszi meg kabinetfőnökévé – de a „Csóró” továbbra is az elnöknek jelent majd.
Így aztán Trump személyesen is beismerte, hogy kabinetjében teljes a káosz
– amit a sajtó már január óta tudott, sőt Priebus menesztését is rég megjósolta. A most kirúgott kabinetfőnök korábban a Republikánus Párt főtitkára volt, és a választási kampány során csak jó későn állt Trump mellé (akárcsak Scaramucci maga), de akkor teljes mellszélességgel. Még lemondása után is kirúgójának adott igazat.
Most, hogy a jobboldal által oly fanatikusan erőltetett egészségbiztosítási jogokat eltörölni próbáló reform egyelőre megbukott, a politikailag dilettáns elnök úgy érezheti, nincs már szüksége még a konzervatív politikusokra sem. Trump ma már csak két kategóriában bízik meg: saját családtagjaiban, illetve legközelebbi üzleti partnereiben (ez a két kör szorosan összefűződött), valamint az őt kiszolgáló tábornokokban. Az előbbi csoport nyilvánvalóan azért felel meg, mert eleget tudnak a manipulációkról ahhoz, hogy ne árulják el egymást. A második típus viszont megszokta, hogy parancsokat kap és hajt végre anélkül, hogy véleménye lenne, vagy azt hagyná eluralkodni a munkája felett.
Így aztán újabb tábornok és újabb spekuláns milliomos került az elnök közvetlen közelébe – akiről az istenadta nép (kisebbsége) elhitte, hogy az ő javát szolgálja majd. A szókimondó csórók viszont remélhetőleg felnyitnak majd egy-két szemet.
Purger Tibor (Washington)
Szabad Magyar Szó
Észak-Korea jobban teljesít
3,9 százalékkal növekedett a világtól elzárkózó kommunista rendszer GDP-je 2016-ban. Észak Korea ugyan nem közöl megbízható adatokat a gazdaságáról, mert ám a Bank of Korea, Dél Korea nemzeti bankja, szorgosan elemzi Észak Korea gazdasági helyzetét.
Az információk fő forrása a hírszerzés. Adatainak szerint 17 éve nem volt ilyen gyors növekedés Észak Korea gazdaságában. 1999-ben 6,1 százalékos GDP növekedést számolt ki a nemzeti bank Szöulban. Kérdés, hogy lehet ilyen gyors a növekedés, miközben azz ifjú diktátor – apjához és nagyapjához hasonlóan – szinte minden pénzt katonai célra költ? Észak Korea atom és nukleáris programja csillagászati összegbe kerül az ország teljesítő képességéhez képest. Az életszínvonal a béka feneke alatt van: az egy főre jutó GDP kevesebb mint az egyhuszada Dél Korea teljesítményének. A Bank of Korea szerint az egy főre jutó GDP a harcias Észak Koreában 1,5 millió von – ez 1136 dollárt jelent.
Észak Korea egyetlen szövetségese Kína, mely leállította a kőszén importját. Ez nagy csapás volt Észak Koreára nézve, de ügyesen kijátszották a szankciókat. Elégették a szenet az észak-koreai erőművekben, majd a villamos energiát exportálták Kínába. A másik leleményes módszer a „magán export”. Észak Koreában sok drágakövet bányásznak. Ezeket észak-koreai „magánkereskedők” viszik át a Barátság hídján Kínába. Ott ékszert csiszolnak belőlük, és a hasznon osztoznak. Minthogy Észak Koreában magángazdaság nincs, ezért a magánkereskedők alkalmazása tiszta fikció. Észak Korea titkosszolgálatának tisztjei azok, akik ily módon igyekeznek devizát szerezni az országnak.
A katonai programok ugyanis méregdrágák, és a technológiát külföldön kell beszerezni.
Az eredmény már mutatkozik is: az USA nemzeti ünnepén olyan interkontinentális rakétát próbáltak ki, mely elvben elérheti Amerika nyugati partjait. Trump dühös és katonai csapással fenyegeti az ifjú diktátort. Másrészt arra akarja rávenni Kínát, hogy rendszabályozza meg szövetségesét.
Pekingben ellenzik a megelőző katonai csapás gondolatát. Közölték Washingtonnal: ők betartják az ENSZ szankciókat Észak Korea ellen, de csodát nem tehetnek. Az ifjú diktátor önfejű. Kim Dzsongun korábban megölette Kína észak-koreai emberét, aki pedig nagynénje férje és egyben a mentora volt.
Peking mindenképp igyekszik elkerülni Észak Korea bukását, mert abban az esetben amerikai tengerészgyalogosok bukkannának fel a kínai határon. Ezért Peking mindenkit nyugalomra int mondván: az ifjú diktátor csak fenyegetőzik a háborúval, de valójában nem akar mást mint találkozni Donald Trumppal! Az USA elnökének az esze ágában sincs találkozni a kommunista dinasztia ifjú diktátorával, de nem zárja ki ennek a lehetőségét. Most egyelőre az egész világ arra vár, hogy az ifjú diktátor mit válaszol Dél Korea elnökének a tárgyalási javaslatára.
Ha megkezdődne újra a párbeszéd a két Korea között, akkor mindenki fellélegezhetne, mert csökkenne a háborús veszély.
Embertelen emberkereskedő pere Texasban
Légkondicionálás nélkül szállított migránsokat Mexikóból az Egyesült Államokba egy 60 éves kamionsofőr, akinek a pere hétfőn kezdődik San Antonioban.
A sofőrt egy parkolóban állították meg a rendőrök. Amikor a pótkocsi ajtaját kinyitották, akkor vagy harminc elcsigázott migránst találtak. Kilencen közülük meghaltak. Az ok a hőhullám: Texasban csaknem negyven fok van jelenleg. A letartóztatás idején 37,8 fokot mértek a parkolóban egy Wal-Mart bolt előtt.
Trump elnök kampányt hirdetett az illegális bevándorlás ellen. Ezért a hatóságok most sokkal aktívabbak ezen a téren, mint korábban. Trump azt ígérte a választási kampánya során, hogy falat épít a mexikói határ teljes hosszában, hogy így akadályozza meg a migránsok bejutását az USA-ba. Egyelőre nem sikerült megvalósítani ezt az elképzelését, mert az Egyesült Államok költségvetésében erre nem találtak elég pénzt.
Trump Mexikóból várt pénzt a kerítés felépítéséhez, de ott
egy nemzetközileg jól ismert karjelzéssel reagáltak.
Most a migránsok szörnyű sorsa kapcsán arra hívták fel az amerikai hatóságok figyelmét, hogy mindenkinek respektálnia kell az emberi jogokat. A migránsok azonosítása egyelőre folyamatban van, nagy részük valószínűleg mexikói állampolgár.
A hétfőn kezdődő pert nagy figyelem kíséri mind az USA-ban mind Mexikóban hiszen ilyen súlyos. a migránsokat érintő katasztrófa több mint tíz éve nem fordult elő az Egyesült Államokban.