trump Archives Page 48 of 71 › Független Hírügynökség

India dacol az USA-val és orosz fegyvereket vásárol

FüHü

-

2018-07-15

India dacol az USA-val és orosz fegyvereket vásárol

Az Egyesült Államok fenyegetésének ellenére India megvásárolja az orosz rakétavédelmi rendszert – tudatta az indiai védelmi miniszter. Nirmala Sitharaman hangsúlyozta, hogy évtizedes a kapcsolatuk Oroszországgal, és az amerikai szankciók sem akadályozhatják meg a beszerzést.

Az 5,7 milliárd dollár értékű szerződést már véglegesítették. Az ünnepélyes aláírásra Vlagyimir Putyin orosz elnök októberi indiai látogatásán kerítenek sort.

Moszkva és Delhi évtizedek óta kiváló kapcsolatot ápol egymással. Az oroszok támogatták India függetlenségét. Winston Churchill azért is döntött Pakisztán létrehozása mellett, hogy így akadályozza meg, hogy Karachi kikötője az orosz flotta támaszpontja legyen. Nagy Britannia és az Egyesült Államok sokáig Pakisztánra támaszkodott a térségben. Így vált az orosz hadiipar India fő szállítójává.

Kezdetben Moszkva stratégiai okokból működött együtt Indiával, de az elmúlt időszakban a pénz is mind fontosabb szerepet kezdett játszani.

A nyugati szankciók miatt egyre több a gazdasági nehézség Oroszországban, amely nyersanyagokon kívül csak fegyvereket tud exportálni. India pedig fizetőképes piac: a Világbank friss jelentése szerint a GDP-je már megelőzte Franciaországét, hamarosan utoléri Nagy-Britanniáét, s közel kétszer akkora, mint Oroszországé. Éppen ezért a nagy fegyverüzlet fontosabb Moszkvának, mint Delhinek. Ám India dacol az Egyesült Államokkal, amely automatikusan szankciókat alkalmaz az orosz fegyvereket vásárló államokkal szemben.

S erre már van is precedens: Törökország is orosz rakétavédelmi rendszert vett, pedig NATO tagként ezt nem tehetné meg. Az orosz rendszer ugyanis nem kompatibilis a NATO szisztémájával.

A török elnök azonban neheztel az Egyesült Államokra, amelyet azzal gyanúsít, hogy Washington puccsot szervezett ellene. Erdogan ezért barátkozik tüntetően Oroszországgal. Trump elnök pedig vígan beszélgetett Erdogannal a NATO csúcson, annak ellenére, hogy a törökök – Indiához hasonlóan – orosz rakétavédelmi rendszert vásároltak. De hát maga Trump is hétfőn találkozik Putyinnal Helsinkiben.

Élénk diplomáciai aktivitás a hétfői helsinki találkozó előtt

FüHü

-

2018-07-14

0

Élénk diplomáciai aktivitás a hétfői helsinki találkozó előtt

Jim Mattis amerikai hadügyminiszter 8 balkáni állam katonai vezetőivel találkozott Zágrábban. Oroszország egyre aktívabb ebben a térségben – szögezte le a Pentagon vezetője, aki célzott arra, hogy Moszkvában örülnének, ha ez a tanácskozás kudarcba fulladna. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn személyesen is találkozik Helsinkiben.

Az oroszokat aggasztja, hogy Montenegró már tagja a NATO-nak – egyébként az ország hadügyminisztere elnökölt a zágrábi tanácskozáson. Macedónia éppen most kapott meghívást a NATO csúcstalálkozón az észak-atlanti szervezetbe, amit Oroszország szkopjei nagykövete elítélt, ám a macedón hadügyminiszter(asszony) Zágrábban leszögezte: bár jó kapcsolatokra törekszenek Moszkvával, de a jövőjüket a NATO-ban képzelik el. Finoman célzott rá, hogy

az orosz titkosszolgálat Macedóniában – éppúgy mint korábban Montenegróban – aktívan támogatta az oroszbarát politikusokat, beavatkozva a kis balkáni államok belügyeibe.

Az oroszok idegessége érthető, hiszen egyre-másra veszítik el korábbi partnereiket a Balkánon. Jelenleg már csak Szerbiában és Bosznia szerb övezetében számíthatnak első számú külföldi nagyhatalomnak.

Szerbiát egyébként meghívták a zágrábi hadügyi tanácskozásra, de a szék üresen maradt.

A távollétük okát firtató kérdésre a horvát házigazda azt válaszolta, hogy erről őket kellene megkérdezni.

„Putyin nekem nem az ellenségem, hanem a vetélytársam”

– nyilatkozta Trump Brüsszelben, a NATO csúcstalálkozón. Felmerül kérdés: valójában ki képviseli az Egyesült Államok diplomáciáját. Vajon Jim Mattis hadügyminiszter, aki mindent megtesz azért, hogy fokozza az Egyesült Államok befolyását a Balkánon, és visszaszorítsa Oroszországot? Vagy Donald Trump, aki egyezkedni próbál Vlagyimir Putyinnal? A választ senki sem tudja.

A hétfői Trump-Putyin tárgyaláson persze nem a Balkán lesz a legfontosabb téma. A két állam kapcsolatán kívül Szíria problémája izgatja jelenleg a legjobban Donald Trumpot. Nem diplomáciai szempontból, hanem mert a befolyásos zsidó szervezetek támogatására szüksége van a novemberi választásokon az Egyesült Államokban.

Ezért Trump árukapcsolásra készül Helsinkiben: ha Moszkva visszafogja Iránt Szíriában, akkor számíthat a szankciók enyhítésére, illetve feloldására.

Putyin számára prioritás a szankciók megszüntetése hiszen ez a gazdasági nehézségek egyik fő oka Oroszországban. Csakhogy az is aggasztja az orosz elnököt, hogy az USA szépen csendben folytatja Oroszország bekerítését. Erre utal a zágrábi tanácskozás is, amelyen nem csak Macedónia, de Grúzia is meghívót kapott a NATO-ba. Sztálin elvtárs szülőföldje hamarosan NATO tagállam lehet…

Trump európai emberei

FüHü

-

2018-07-12

0

A helyzetet jól érzékeltette, amikor a csúcson Trump néhány szót váltott Erdogannal és Orbán Viktorral, miközben jól nekiment Németországnak…Trump, Putyin és Salvini egyaránt a hangzatos bejelentésekre alapozza politikáját, mert mindnyájan erősnek akarnak látszani a közösségi médiában, és igyekeznek megfelelni az emberek zsigeri érzéseinek.

A Politico amerikai hír- és véleményportál európai kiadása azt írja a most zajló NATO-csúcsról, hogy minden barátságos szó és hátlapogatás ellenére Trumpnak nem sok barátja van Európában, mert az itteni vezetők nem veszik jó néven, hogy elnök mekkora veszélyt jelent munkájukra nézve. Márpedig az a politika világában megbocsáthatatlan bűn. Magas rangú EU-tisztségviselők névtelenül bevallották, hogy a Fehér Ház lakója megtestesít mindent, amit elutasítanak a szövetségesek. Itt alapvetően a populizmussal szemben elfoglalt álláspontról van szó.

Ez azonban jól jöhet Macronnak, aki szintén politikai alfahím és az elitellenes felháborodás hullámán győzött. Ellenben nagy gond Merkel és May számára. A hatalmuk azon múlik, mennyire tudják visszaszorítani saját országukban azokat az erőket, amelyeket Trump a tengerentúlon összefogott, és amelyeket most az öreg kontinensen is bátorítani igyekszik.

A helyzetet jól érzékeltette, amikor a csúcson Trump néhány szót váltott Erdogannal és Orbán Viktorral, miközben jól nekiment Németországnak. A török elnökkel folytatott rövid csevegés után azt hangoztatta, mennyire kedveli a másikat, ám ilyet mondani, az méreg Németország számára. Nagyon keményen kikelt ellenben a német energiapolitika ellen, és bár később visszavett a hangból a kétoldalú egyeztetésen, ideget talált el. Hiszen ebben az ügyben Európa alapvetően megosztott, a megjegyzés ugyanakkor lökést ad Berlin keleti és déli bírálóinak.

A NATO Parlamenti Gyűlésének elnöke úgy fogalmazott: az amerikai populizmus azzal fenyeget, hogy megerősíti a politikai ellenoldalt sok országban. Hozzátette: Trump, Putyin és Salvini egyaránt a hangzatos bejelentésekre alapozza politikáját, mert mindnyájan erősnek akarnak látszani a közösségi médiában, és igyekeznek megfelelni az emberek zsigeri érzéseinek.

Grafikonban a világ: Amikor Magyarország a többséghez tartozik

FüHü

-

2018-07-12

0

Grafikonban a világ: Amikor Magyarország a többséghez tartozik

Donald Trump hetek-hónapok óta kemény hangon ostorozza a NATO-tagállamokat amiatt, hogy – finoman szólva is – alul teljesítenek a katonai szervezet fenntartásában. A tagállamok ugyan kötelezettséget vállaltak arra, hogy GDP-jük 2 százalékának megfelelő összeget költik erre, ám egyelőre kisebbségben vannak azok, amelyek ezt valóra is váltották. Magyarország a többséghez tartozik.

Az amerikai elnök a mostani brüsszeli NATO-csúcsot megelőzően, a diplomáciában szokatlan módon durván beszólt Németországnak, mondván: „rendkívül helytelen, hogy míg Amerika „óriási összegeket” költ Európa védelmére, addig Németország „hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal”, és dollármilliárdokat fizet neki évente. De Trump attól sem riadt vissza, hogy kvázi megzsarolja az érintett tagállamokat – tette ezt például akkor, amikor összekötötte a kereskedelmi (büntető)vámok ügyét a NATO-hozzájárulásokkal.

És a számok valahol tényleg Trumpot igazolják, ahogy az a Statista grafikonja is mutatja.

Forrás: https://www.statista.com/chart/14636/defense-expenditures-of-nato-countries/

A kínaiak kavartak be az USA és Észak-Korea viszonyába

FüHü

-

2018-07-10

0

A kínaiak kavartak be az USA és Észak-Korea viszonyába

Phenjanban gengsztermódszerek alkalmazásával vádolták meg Mike Pompeo külügyminisztert, aki idén már harmadszor tárgyalt Észak-Korea fővárosában.

Donald Trump azt üzente a világnak, hogy szerinte Peking gyakorolt nyomást Phenjanra – méghozzá azért, mert megkezdődött a kereskedelmi háború az USA és Kína között. A kínaiak így akarnak visszavágni – állítja Trump, aki hangsúlyozta, hogy továbbra is bízik Kim Dzsong Un szingapúri ígéreteiben.

Kim Dzsong Un megígérte az Egyesült Államok elnökének, hogy leszereli atomfegyvereit. Cserébe Trump garanciát adott arra, hogy az USA nem törekszik a jövőben Észak-Korea diktátorának megbuktatására. Trump leállította a nagy hadgyakorlatokat, melyeket addig Észak-Koreában nyílt háborús fenyegetésnek érzékeltek. Ezen kívül megígérte a szankciók megszüntetését – igaz, ezeket a szankciókat további egy évvel meghosszabbította. Kiderült ugyanis, hogy Észak-Korea egyáltalán nem állította le nukleáris fejlesztési programját. A műholdfelvételek tanúsága szerint még növekedett is az aktivitás a dúsítóban.

Mike Pompeo tájékoztatta szövetségeseit, Dél-Koreát és Japánt a phenjani tárgyalások eredményeiről.

Közölte: bízik abban, hogy Kim Dzsong Un tartja magát a szingapúri megállapodáshoz. Megerősítette, hogy csak akkor oldják fel a szankciókat Észak Korea ellen, ha már Kim Dzsong Un felszámolta nukleáris arzenálját.

Közben pedig folyik az amerikai-kínai kereskedelmi háború, amely az egész világgazdaság egyensúlyát fenyegeti, hiszen a két legnagyobb hatalom közötti párharcról van szó. Az óriások háborúskodásában Korea csak mellékes hadszíntér. Az Egyesült Államokat egyre jobban zavarja, hogy

Kína az élre akar törni a modern technológiában,

elsősorban a mesterséges intelligencia kutatásában. Trump ezért indította meg a kereskedelmi háborút, amelyet elkezdeni mindig könnyebb, mint befejezni. Az 1,4 milliárd lakosú Kína mindenesetre nem hátrál meg Amerika elől, mert Pekingben úgy gondolják: a jövő nekik dolgozik.

Amikor Trump belerúgott Merkelbe

FüHü

-

2018-07-10

0

A Washington Post úgy látja, hogy a történelem ismételi önmagát. Ha ez így van, akkor viszont Trump bajban van. Európát az utóbbi 4 évben az egykori náciból lett liberális-demokratikus Németország vezeti.

Az USA más úton halad, de a kettő most közelít egymáshoz. Merkel a hatalom csúcsán nehezen ugyan, de megbirkózik elismerésre méltó bevándorlási politikájának árával. A másik oldalon az amerikai elnök ahelyett, hogy megtámogatná a kancellárt, lefitymálja, pedig az az egyetlen olyan vezető, akit fenntartás nélkül dicsérni lehet. De ha valaki jó ember, attól még nem bölcs politikus. A nyitott kapuk visszaütöttek, belső határok emelkednek, Schengen levegő után kapkod.

Minden más amerikai elnök felismerné, hogy ha a történelem visszafelé fordul, akkor senki sem tudja megmondani, hol áll meg. A határok nélküli Európa azért jött létre, hogy orvosolja a heveny nacionalizmus betegségét. A legfontosabb állam, Németország keleti szomszédjai, Ausztria, Lengyelország és Magyarország jobbra tolódtak. A lengyeleknél és a magyaroknál lopakodik a tekintélyelvűség, de ebben nincs semmi új. Mindkét országban illiberális rezsimek voltak hatalmon a háború előtt, most úgy tűnik, hogy megint afelé tartanak. Trump pedig örül, hogy a világban sokfelé újjászületik a durva ostobaság. Semmit sem tud a történelemről, így arról, hogy az európaiak az emlékek folytán miért vannak a nyitott határok mellett. És hogy miért tartanak a szélsőjobbtól.

Az elnök belerúgott Merkelbe, amikor az a földön volt, pedig annak egyetlen hibája az volt, hogy túlhajtotta a kontinens alapelvét: az emberséget. Pont ott tartunk, mint amikor Franklin Roosevelt kijelentette, miután a fasiszta Olaszország hadat üzent Franciaországnak – utóbbit akkorra már megtámadta Németország: a tőrt tartó kéz hátba döfte a szomszédot. Lehet, hogy a történelem tényleg ismételi önmagát.

Lengyel-ukrán viták a népirtásról

FüHü

-

2018-07-09

0

A hétvégén Andrzej Duda lengyel elnök Ukrajnába, Petro Porosenko ukrán államfő pedig Lengyelországba látogatott. Mindketten a népirtásról emlékeztek meg, amelyet a második világháború idején követtek el lengyel, illetve ukrán fegyveres csoportok a másik nép ellen.

75 éve Volhiniában indított etnikai tisztogatást Sztepan Bandera milíciája. Több mint százezer lengyel esett a gyilkos akció áldozatává. A nácikkal együttműködő Sztepan Bandera osztagai etnikailag tiszta Ukrajnát akartak. Ezért tömegesen mészárolták le a zsidókat és a lengyeleket, akik nagy számban éltek Volhiniában és Galíciában. Az ukrán nacionalisták ma Sztepan Banderát nemzeti hősnek tekintik.

A lengyel fegyveres csoportok sem voltak restek a második világháború idején: 1944-ben Szahrin környékén ukrán családokat gyilkoltak halomra, illetve kényszerítettek a lakóhelyük elhagyására. Erre Petro Porosenko ukrán elnök emlékezett Lengyelországban.

A két állam baráti viszonyt ápol egymással – az Egyesült Államok nyomására. Több mint egymillió ukrán dolgozik Lengyelországban. Ők pótolják azokat a lengyeleket, akik Nyugatra mentek a rendszerváltás után.

A múlt azonban beárnyékolja az együttműködést, mert mind Kijevben mind pedig Varsóban nacionalista húrokat penget a kormányzat.

Mégis mindkét fővárosban az együttműködés szükségességét hangsúlyozzák – elsősorban Oroszországgal szemben.

Vlagyimir Putyint azzal vádolják Kijevben és Varsóban, hogy tudatosan szítja a nemzetiségi ellentéteket a szomszédos államokban, hogy ezzel megakadályozza az oroszellenes egységfront kialakulását.

A NATO a héten tart csúcstalálkozót, amelynek egyik legfőbb témája az orosz fenyegetés lesz. Jövő hétfőn viszont Donald Trump amerikai elnök Vlagyimir Putyinnal találkozik Helsinkiben.

Az USA szövetségesei attól tartanak, hogy a nagyhatalmak a fejük felett megegyeznek valamiben – ahogy az már oly sokszor megtörtént a történelem folyamán.

Trump szétverheti a NATO-t

FüHü

-

2018-07-09

0

Itt nem egy golfklubról és nem a pénzről van szó. Utóbbi az egyetlen, amit a politikus díjaz, ám az messze nem az egyetlen, amit mérlegelni kell a tagsággal járó előnyök és kötelezettségek vizsgálatakor. A szövetség sokkal fontosabb annál, hogy bárki csak azt nézze, befizetik-e időben a tagsági díjat.

A New York Times szerkesztőségi vezércikke (Why NATO Matters) szerint több tagállam is rettegve néz a szerda-csütörtöki NATO-csúcs elé, mármint hogy az amerikai elnök vajon tényleg szét akarja-e verni a szervezetet. Trump és rajta kívül sokan mások megkérdőjelezik, hogy a szövetségnek van-e még bármi értelme.

Annak idején nem csupán a kölcsönös védelem érdekében hozták létre a NATO-t

– írják a New York Times szerkesztői – hanem azért is, hogy terjessze a demokratikus kormányzást, a jogállamot, a polgári és emberi jogokat, valamint a mind nyitottabb gazdaságot. A szervezet továbbra is központi szerepet tölt be az amerikai nemzetbiztonsági kezdeményezések szempontjából, egy olyan világban, amelyben Kína egyre jobban nyomul, és erősödik a migráció.

A NATO belülről gyengült meg, mert a tagok nem költenek eleget a védelemre, továbbá főleg Törökországban, Magyarországon és Lengyelországban felemelkedőben a nacionalizmus és a tekintélyelvűség. De talán mindenekelőtt Trump miatt, aki a jelek szerint fontosabbnak tartja a putyini Oroszországot, mint az európai partnereket.

Az elnök csakis úgy tekint a szervezetre, hogy ott a tagok perkálnak a védelemért.

Ám itt nem egy golfklubról és nem a pénzről van szó. Utóbbi az egyetlen, amit a politikus díjaz, ám az messze nem az egyetlen, amit mérlegelni kell a tagsággal járó előnyök és kötelezettségek vizsgálatakor. A szövetség sokkal fontosabb annál, hogy bárki csak azt nézze, befizetik-e időben a tagsági díjat.

A Fehér Ház lakója felégeti az USA által évtizedek alatt szerzett hitelt és Putyin kezére játszik,

hiszen az meg akarja osztani a tagállamokat. A csúcsértekezleten várhatóan fontos döntéseket hoznak Oroszország feltartóztatására, miután Moszkvát az elnök legtöbb tanácsadója is fenyegetésnek tekinti. Azután el kell dönteni, mi legyen a törökökkel és a többi kormánnyal, amelyek a demokratikus elvek megtagadásával pusztítják a szövetség szövetét. Jó volna, ha Trump kinyilvánítaná elkötelezettségét az erős NATO mellett, illetve méltányolná az Egyesült Államok barátait.

Putyin az észak-koreai recept szerint tárgyalna az amerikai elnökkel

FüHü

-

2018-07-08

0

Putyin az észak-koreai recept szerint tárgyalna az amerikai elnökkel

Az orosz diplomácia elérte a célját: a két elnök azzal kezdi a csúcstalálkozót, hogy tanácsadóik nélkül, csak a tolmácsok jelenlétében tárgyal. Moszkvában abban bíznak, hogy Putyin sokkal jobban benne van a diplomáciában mint Donald Trump, ezért a személyes kontaktus eredményeképp olyan engedményeket tehet, melyeket tanácsadói elvetnének.

Az oroszok alaposan tanulmányozták a szingapúri csúcstalálkozót amikor Trump és Kim Dzsongun négyszemközt tárgyalt. Elemzőik arra a következetesekre jutottak, hogy a ravasz és jól felkészült Kim Dzsongun lenyomta Trumpot, aki a PR siker kedvéért fontos engedményeket tett. Például azt, hogy leállította a nagy hadgyakorlatokat a koreai félszigeten és környékén.

A hírek szerint Putyin most ugyanerre készül: mosoly offenzívával megkísérli elmélyíteni Amerika és az Európai Unió közötti szakadékot.

Trump az EU számtalan érdekét sértette meg, de a NATO-ban az együttműködés hívének mutatkozik. Az amerikai elnök közvetlenül a NATO csúcstalálkozó után érkezik majd Helsinkibe. A NATO csúcson az orosz veszélyre hivatkozva próbálja meg összeterelni a szövetségeseket. Putyin viszont azt kívánja elérni, hogy mind az USA, mind pedig az EU csökkentse a szankciókat Oroszországgal szemben vagy esetleg szüntesse is meg azokat. Az orosz államfő ezen kívül szabad kezet akar Szíriában, ahol szövetségese, Aszad elnök közel áll ahhoz, hogy megnyeri a hét éve tartó polgárháborút.

Trump ellenfelei Amerikában meg vannak győződve arról, hogy az oroszok valamilyen kompromittáló dokumentummal kézben tartják Donald Trumpot, aki az ő segítségükkel lett az Egyesült Államok elnöke. Ha ez így van, akkor a négyszemközti találkozó feltétlenül Putyinnak kedvez. Washingtonban ugyanakkor rámutatnak arra, hogy a négyszemközti megbeszélés után plenáris ülés lesz, melyen már részt vesznek a tanácsadók is – köztük Jon Huntsman, az USA moszkvai nagykövete. Trump tehát nem tehet túlságosan nagy engedményeket, mert a tanácsadói visszatarthatják őt ettől.

Trumpnak mindenekelőtt PR siker kell, és ez valószínűleg biztosítva van.

A szingapúri csúcs utóélete mutatja, hogy a PR siker nem jelent feltétlenül diplomáciai eredményt is. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter legutóbbi phenjani tárgyalásai után Észak-Korea gengszter módszerek alkalmazásával vádolta meg az Egyesült Államokat, a nukleáris leszerelés pedig egy lépést sem haladt előre. Putyinnak is mindenekelőtt PR siker kell, mert népszerűsége otthon – gazdasági gondok miatt- csökken. Helsinki tehát PR sikerre van ítélve, más kérdés, hogy a világ mihez kezd egy olyan Trump-Putyin csúccsal, ahol kezdetben négyszemközt tárgyal egymással az USA és Oroszország elnöke..

Másfél évig sem bírta Trump embere

FüHü

-

2018-07-06

0

Lemondott Scott Pruitt, akit annak ellenére nevezett ki Donald Trump amerikai elnök 17 hónappal ezelőtt a Környezetvédelmi Hivatal élére, hogy az olajlobby embere volt, s mint ilyen, posztján valóságos keresztes hadjáratot folytatott Barack Obama volt elnök környezetvédelmi politikája ellen. Nem is ezzel volt baja Trumpnak, a vesztét az okozta, hogy több mint egy tucat belső vizsgálat indult ellene.

Donald Trump júniusban még úgy nyilatkozott Pruitt-ról, hogy „remek munkát végez”, Most viszont sietett elfogadni a lemondását, mert a novemberi választások előtt nem jött számára jól, hogy a sajtó naponta újabb és újabb, a Környezetvédelmi Hivatal vezetőjével kapcsolatos botrányokról számolt be. Például már a kezdetben is sokan furcsállották, hogy Scott Pruitt 43 ezer dollárt költött az adófizetők pénzéből arra, hogy teljesen lehallgatás-biztossá tegyék a telefonját. Emellett megháromszorozta az őt őrző kormányőrök számát….

Pruitt rettegett a sajtótól és a leleplezésektől. Okkal…

Lassacskán kiderült, hogy az olajlobby fizet számára egy luxuslakást Washingtonban, amelyet nemcsak ő, hanem a családtagjai is használnak. Arra is fény derült, hogy a Környezetvédelmi Hivatal elnöke a cseppfolyósított amerikai földgáz utazó ügynöke volt. Marokkóban egy amerikai cég azt követően kötött előnyös üzletet, hogy Scott Pruitt ott járt – természetesen állami költségen. Igaz, Donald Trump is előszeretettel kínálgatja a cseppfolyósított amerikai földgázt, de hát ő mégsem a Környezetvédelmi Hivatal elnöke, akinek a feladata éppen az lenne, hogy megóvja a környezetet az olaj- és gázipar brutális környezet szennyezésétől.

Pruitt ugyan megbukott, de kereszteshadjárata elérte a célját: az USA kilép a nemzetközi klímaegyezményből, melyet még Obama írt alá.

Trump persze egyértelműen az ipari lobby embere, de ezt a választások előtt nem kívánja túlságosan hangsúlyozni hiszen a választópolgárok többsége a környezetvédelem fokozásában érdekelt. Ezért beáldozott egy kényelmetlenné vált sakkfigurát, s továbbra is az America First szlogent emlegeti ugyan, de inkább a Business First az igazi jelszava.

Címke: trump

Az Egyesült Államok fenyegetésének ellenére India megvásárolja az orosz rakétavédelmi rendszert – tudatta az indiai védelmi miniszter. Nirmala Sitharaman hangsúlyozta, hogy évtizedes a kapcsolatuk Oroszországgal, és az amerikai szankciók sem akadályozhatják meg a beszerzést.

Kezdetben Moszkva stratégiai okokból működött együtt Indiával, de az elmúlt időszakban a pénz is mind fontosabb szerepet kezdett játszani.

S erre már van is precedens: Törökország is orosz rakétavédelmi rendszert vett, pedig NATO tagként ezt nem tehetné meg. Az orosz rendszer ugyanis nem kompatibilis a NATO szisztémájával.

az orosz titkosszolgálat Macedóniában – éppúgy mint korábban Montenegróban – aktívan támogatta az oroszbarát politikusokat, beavatkozva a kis balkáni államok belügyeibe.

Szerbiát egyébként meghívták a zágrábi hadügyi tanácskozásra, de a szék üresen maradt.

Ezért Trump árukapcsolásra készül Helsinkiben: ha Moszkva visszafogja Iránt Szíriában, akkor számíthat a szankciók enyhítésére, illetve feloldására.

Phenjanban gengsztermódszerek alkalmazásával vádolták meg Mike Pompeo külügyminisztert, aki idén már harmadszor tárgyalt Észak-Korea fővárosában.

Mike Pompeo tájékoztatta szövetségeseit, Dél-Koreát és Japánt a phenjani tárgyalások eredményeiről.

A Washington Post úgy látja, hogy a történelem ismételi önmagát. Ha ez így van, akkor viszont Trump bajban van. Európát az utóbbi 4 évben az egykori náciból lett liberális-demokratikus Németország vezeti.

A hétvégén Andrzej Duda lengyel elnök Ukrajnába, Petro Porosenko ukrán államfő pedig Lengyelországba látogatott. Mindketten a népirtásról emlékeztek meg, amelyet a második világháború idején követtek el lengyel, illetve ukrán fegyveres csoportok a másik nép ellen.

Mégis mindkét fővárosban az együttműködés szükségességét hangsúlyozzák – elsősorban Oroszországgal szemben.

Az USA szövetségesei attól tartanak, hogy a nagyhatalmak a fejük felett megegyeznek valamiben – ahogy az már oly sokszor megtörtént a történelem folyamán.

A hírek szerint Putyin most ugyanerre készül: mosoly offenzívával megkísérli elmélyíteni Amerika és az Európai Unió közötti szakadékot.

Pruitt ugyan megbukott, de kereszteshadjárata elérte a célját: az USA kilép a nemzetközi klímaegyezményből, melyet még Obama írt alá.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA