Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Trump fütyül Japánra

0

Ezt állapíthatta meg Abe Sinzo miniszterelnök, aki négynapos vizit után vehetett búcsút Donald Trumptól. A japánok mindent bevetettek, hogy legyezgessék az amerikai elnök legendás hiúságát: ő volt az első amerikai elnök, akit a krizantém trónon ülő új császár elsőként fogadott!

Karosszékben üldögélve szemlélhette a szumó birkózást, melyet mindenki a földön ülve nézett körülötte. Dehát ott voltak a piszkos anyagiak, melyek szembeállítják egymással a világ első és harmadik hatalmát. És ott volt a diplomácia, a maga kötelező udvariasságával, melyet Trump egyáltalán nem sietett elsajátítani.

Csúnyán megsértette japán vendéglátóit azzal, hogy folyton csak Kínáról beszélt

A Nikkei Asian Review szerint négyszemközt Abe Sinzo miniszterelnökkel Donald Trump egyre csak azt hajtogatta: a kínaiak nem bírják már sokáig a büntető vámokat és kapitulálni fognak! Japán miniszterelnökének kellett figyelmeztetnie arra, hogy a távol-keleti szigetország az USA szövetségese és a világ harmadik legnagyobb gazdasági hatalma. Egyáltalán nem mellesleg évszázados vetélytársa Kínának a Távol Keleten. Trumpot igazában sem Kína sem pedig Japán nem érdekli. Nála egy dolog számít igazán: a jövő évi választások az Egyesült Államokban!

Trumpnak egy a fontos: a farmerek szavazatai

Iowa államban lesz az első demokrata előválasztás. Ebben a mezőgazdasági államban dühösek Trumpra, aki pedig korábbi kormányzójukat nevezte ki nagykövetnek Pekingbe. A kormányzó ugyanis több mint harminc éve jó kapcsolatba került egy fiatal kínai vezetővel, aki Iowa államban kezdte el Amerika megismerését: Hszi Csinpinggel.

Csakhogy a farmereket nem ez érdekli igazán hanem az, hogy vásárol-e Kína az ő termékeikből? A kereskedelmi háborúban a kínaiak oda szúrják a tűt, ahol igazán fáj: a mezőgazdasági exportba! Érzi ezt Trump is, aki 16 milliárd gyors segély programot ígért a dühös farmereknek az Egyesült Államokban.

Japánban is kiderült: Trump csakis a választásokra koncentrál. Tokióban arra számítottak azt kéri majd Trump tőlük, hogy csökkentsék az amerikai autók behozatali vámját. Korábban ugyanis a németek és a japánok ellen Trump azt hozta fel, hogy sokkal több autójuk fut New Yorkban mint amerikai kocsi Európában illetve a távol-keleti szigetországban. A japánok meglepetésére Trump nem az autók hanem a mezőgazdasági vámok csökkentését kérte!

Trump lábon lőtte magát

Beiktatás után az USA elnökének az egyik első döntése volt, hogy kiszállnak az ázsiai-csendes óceáni szabadkereskedelmi övezetből. A japánok viszont nélkülük is folytatták és megcsinálták az övezetet, melynek tagja Ausztrália és Kanada is. Két nagy mezőgazdasági exportőr, amely így előnyhöz jutott az amerikaiakkal szemben. A japánok erre mosolyogva válaszolhatták volna, hogy „Te akartad így”, de Abe Sinzo miniszterelnöknek fontosabb volt a barátság a nagy szövetségessel. Nem is ezzel utasította el a kérést hanem azzal, hogy „egy cipőben járunk”! Japánban felsőházi választások lesznek. A liberális demokrata párt azzal alapozta meg évtizedes domináns szerepét a távol-keleti szigetországban, hogy magasan tartotta a védővámokat a mezőgazdasági behozatalban. A japán gazdaságok ugyanis sokkal drágábban termelnek, mert rosszabbak az adottságaik, de a védett piacokon biztonságban érzik magukat és leszavaznak a liberális demokrata pártra, mely vidéken verhetetlennek látszik.

Majd a választások után – mondta Abe Sinzo miniszterelnök. Trumpnak viszont sürgős még jóval a választások előtt! Ezért várhatólag  augusztusban lesz új amerikai-japán kereskedelmi egyezmény. Ez valószínűleg nem is lesz igazi egyezmény hanem sokkal inkább valamiféle keret megállapodás, melyet Donald Trump fel tud majd mutatni a dühös amerikai farmereknek – írja a Nikkei Asian Review Trump elnök négynapos japán körútjáról beszámolva.

Német elhárítás: Irán atomfegyver előállítására készül

Irán, Észak Korea és Pakisztán német gyárakban olyan fejlett technológiájú berendezéseket vásárolnak, melyeket tömegpusztító fegyverek gyártására lehet felhasználni.

A német elhárítás lefülelt egy ilyen megrendelést, mely névleg Malajziába irányult, de valójában a megrendelő Irán volt. Németország is aláírója annak az atom alkunak, melyben Irán vállalta, hogy lemond a tömegpusztító fegyverek kifejlesztéséről cserébe azért, hogy megszűnjenek az őt fojtogató gazdasági szankciók.

Trump elnök kilépett az atomalkuból és szankciókat vezet be Iránnal szemben. A másik öt aláíró nagyhatalom tartja magát az atomalkuhoz. Irán közölte velük : július hetedikéig ad határidőt. Utána megkezdi a tiltott fegyverek gyártását. Trump időközben újra megerősítette: az USA mindenképp meg kívánja akadályozni azt, hogy Irán atomfegyverhez jusson. Irán a maga részéről Izraelnek még a létjogosultságát sem ismeri el.

Trump elnök hadihajókat küldött a Perzsa öbölbe, hogy nyomást gyakoroljon Iránra.

Bár mindkét fél azt hangsúlyozza : nem akar háborút, de növekszik a feszültség a térségben. Irán számíthat Oroszország és Törökország valamint Kína támogatására. Az USA mögött Izrael és Szaúd Arábia áll. Az Európai Unió, melynek három tagállama /Franciaország, Nagy Britannia és Németország/ aláírta az iráni atomalkut, szeretné megőrizni a békét, de nincs megfelelő katonai ereje ahhoz, hogy komoly hatást gyakoroljon az események menetére a Közel Keleten.

Ki is az a John Bolton?

John Bolton, Trump elnök biztonsági tanácsadója, a „háborút suttogó” (war wishperer). Az Iráni Iszlám Köztársaság idén ünnepelte megalakulásának 40-ik évfordulóját. Bolton annyit üzent: „nem fogjátok megünnepelni a 41-iket!”.

Nos, ilyen megfontolt ember ő. Ha Trump elnök nála sokkal higgadtabb, visszafogottabb, akkor nem járok messze az igazságtól. Ennyit az USA biztonságát érintő első számú szakértelemről. Hálistennek van második és harmadik számú szakértelem is, ami megfontoltabb.

De nézzük a tényeket. Irán 2015-ben megkötötte a nukleáris egyezményt a P5+1-el. Ennek értelmében Irán nem állíthat elő olyan koncentrátumú dúsított uránt, ami nukleáris fegyver gyártására alkalmas lenne. Ennek fejében feloldották az Iránt évtizedek óta sújtó gazdasági szankciókat, visszakerülhetett a nemzetközi bankforgalomba, olajtermelését napi 1-ről napi 3 millió hordóra növelhette. Ez kihatott az olajárakra. Az egyezmény aláírása előtt egy hordó 90-110 USD volt, utána ez az ár egy éven belül 45 dollárra csökkent. Szaúd Arábia sikítva, fejvesztve érzékelte a változásokat, bevételei annyira csökkentek, hogy addig ismeretlen fogalmat, adót vetettek ki cégiekre, vendégmunkásaik egy részét deportálták, az ARAMCO vállalat sorsa pedig kérdésessé vált, hogy belép-e a tőzsdére és részben eladásra kerül. Ez pánik helyzet.

Szaúd Arábiának és más olaj exportőrnek, így Oroszországnak nem volt jó ez a helyzet, de az importőröknek, így az EU-nak kedvezett. Az egyezmény megkötését követően egyből megindult a Renault, Peugeot, Citroen, akik a fejlődő iráni járműiparban fektettek be, felpezsdült az informatika és távközlés, megjelent a Vodafone és mások. Ne feledjük, hogy Irán 80 milliós lakóssága és fizetőképessé válása óriási piac. A 80 millió nagy része szakképzett, tehát helyi munkaerőnek és fogyasztónak egyaránt alkalmas. Ne feledjük, hogy Irán a GDP kb 50%-át állítja elő olajból, a többit ezen kívüli ágazatokból termeli ki és ezek az ágazatok óriási fejlődésnek indultak. Az EU-nak pedig pont ez volt a jó. Olcsón jutott olajhoz és eredményesen fektethetett be minden másba Iránon belül.

Időközben Trump lett az elnök, akit nyugtalanított az EU térnyerése.

Az USA a palagáz kitermelése óta exportőr, így az olajár esés kihatott a bevételeire. Nem csoda, hogy aggódva hallgatta a szaúdiak panaszát és megértésük nem sokáig késlekedett. A szaúdiak ekkor Mohamed ben Salman-ra (MBS), a trónörökösre bízták az ország ügyeit, aki nem fukarkodott megtenni a legszokatlanabb lépéseket. Először is összegyűjtötte az egyik luxusszállóba a királyi család tagjait (rossz nyelvek szerint letartóztatta őket) és addig nem engedte ki őket, amíg dealeket nem kötöttek vele. Ezek a dealek bizonyos vagyonrészekről lemondásokat és az ő hatalmának megkérdőjelezhetetlen elfogadására vonatkoztak. A rokonok pár nap múlva szabadon távoztak, a dealek megköttettek. MBS nem késlekedett kirobbantani Jemenben a háborút, melybe Irán beszállt. Ezt hívják ma Proxi hadviselésnek, amikor az ellenfelek nem közvetlenül ütköznek meg, hanem egy harmadik ország területén érvényesítik haditechnikájukat, befolyásukat. Gyakorlatilag ilyen háborúk folynak Szíriában, Irakban, Líbiában, ahol USA, Oroszország, Izrael, Irán és ki tudja még kiknek az érdekei ütköznek és a világ csak annyit lát, milyen hülyék ezek a szírek vagy irakiak, pedig szegényeknek semmi közük az egészhez. Viszont a jemeni beavatkozás MBS számára fontos volt, mert szövetségesi rendszer épített ki általa. Mögé állt Egyiptom, Izrael, Szudán és pár futottak még kategória.

Az iráni mumus leküzdéséhez pedig fegyver is kell.

MBS nem bízik saját hadaiban, hiszen a szaúdi sereg tábornokai különböző törzsek delegáltjai, ami nem egészséges, a katonák pedig nem minden esetben szaúdiak. Tehát MBS a korábbi királyoknál is jobban lefeküdt az USA-nak. Ehhez a behódoláshoz azért iráni fenyegetettség is kellett! Tehát tegyük tisztába: egy erős Irán nélkül MBS nem rohan Trumphoz! Az eredmény: Trump 110 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket MBS-nek azonnali hatállyal és további 350 milliárd dolláros fegyverszállításról szerződtek 10 éves futamidővel. Szaud Arábia költségvetésében a hadiipar 70 milliárdos, Iránéban 8 milliárd dolláros tétel. Csupán Szaud Arábiának 75 ezer, Iránnak 400 ezer katonája van. Igaz, az USA a térségben 120 ezer katonát állomásoztat, amihez hamarosan további 1500 fog csatlakozni. USA az iráni forradalmi gárdát, az iráni hadsereg leütőképesebb egységét terrorista listára tette, Irán pedig a térségben állomásozó amerikai csapatokat tekinti terroristának. Megyek az adok-kapok.

Akárhogy is, Trumpnak óriási bevételt jelent az iráni atomalkuból való kilépés, a feszültség fenntartása Iránnal, mert:
– az olajárak lassan emelkednek. Mára 70 dollár körül mozog. Ne feledjük, hogy a norvég tengereken, ahol a legdrágábban lehet felszínre hozni az olajat, az alacsony árak miatt pár fúrótornyot be kellett zárni, mert önköltség alatt lehetett volna termelni. Jelenleg újból működnek.
– a szaúdi fegyverkezés óriási amerikai bevételt generál
– az EU-t el lehet ütni az iráni bevételektől és függő helyzetbe lehet hozni. Mert az ugye tudnivaló, hogy az USA és EU van, amiben szövetséges, de ha pénzről van szó, akkor itt mindenki mindenkinek halálos ellensége.
– proxi háborúkban össze lehet vetni az USA és orosz technikákat
És még ki tudja milyen stratégiai célok jönnek szóba!

Tehát a világ azt látja, hogy Irán és Szaúd Arábia utálják egymást, a tök primitív tömegek pedig arra hangolódnak, hogy a szunniták és síiták ölik egymást. De állat banda ez! A valóság pedig…. hosszú.

Ami az USA szankciókat illeti Iránnal szemben, felvetheti azt a kérdést, hogy miképpen rendelheti el USA a szankciók betartását más országok számára? Ott is, ahol nem USA kormányoz? Na kérem, itt vannak a gazdasági érdekek, amik mindent felülírnak, teljesen mindegy ki van hatalmon.
A nemzetközi bankforgalom alapja a SWIFT rendszer. Minden banknak SWIFT kódja van és ezen keresztül kommunikál. Amikor megszüntették az Iránnal szembeni szankciókat, Irán újra tagja lett a SWIFT-nek. Hol a SWIFT központja? Brüsszelben!
Mi az EU egyik legnagyobb tengeri szállítmányozója? A dán MAERSK. A szállítmányozáson, pénzügyi tranzakciók felügyeletén, kikötőkön, biztosító társaságokon keresztül teljes kontrollt lehet biztosítani egy ország forgalma felett. Itt nyúl bele Amerika az Iránt érintő témakörökbe. De ezek jó része EU befolyás alatt áll. Ugye jól érzékeljük a feszültséget?
Tehát az USA érdek Irán kapcsán a feszültség fenntartása, az Arab Öböl fejése és EU gyengítése. De a háború Iránnal nem USA érdek!

Erre jön Bolton és súg-búg.

Irak lerohanása előtt sokkal egyértelműbb volt a kép. Bush megkapta a szenátus támogatását, felállt egy nemzetközi szövetségesi rendszer, hadiipar, pénzügyi háttér, Szaddam nemzetközi elszigeteltsége, az iraki hadsereg gyengesége, Irak belső megosztottsága stb. És ilyen feltételek mellet is félsiker, félkudarc az eredmény.
Irán sokkal erősebb és egységesebb ország. A szenátus megosztott, nemzetközi szövetség egy ilyen hadműveletet nem támogatna, az EU pedig kifejezetten ellenérdekelt. Bármely hadművelet a Hormuzi szorost, melyen a világ olajkitermelésének 30%-a halad át, működésképtelenné tenné, hatalmas menekültáradat zúdulna a környező országokra és főleg az EU-ra és folytathatnám a végtelenségig.
Miért ez a sok speach Iránról, Amerikáról és Szaúd Arábiáról?
Azért, mert az ott folyó eseményeknek közvetlen hatása van az EU-ra, amiben élünk. Magyarország pedig még dimenziót sem képez ebben a globális ütközetben. Csupán elgondolkodtató, hogy egy ilyen komplex szituációban miként értékelendő egy Trump-Orbán találkozó!

És a torta csak nagyon kis szeletét említettem! Nem szóltam Oroszország és Kína érdekeiről, akiknek Irán stratégiai partnere. Oroszország a melegvizű tengerek felé csak itt tud kijárni, Kína selyemútja is itt vezet keresztül és ezer más, amit nem is látunk! Hát kérem, ez a való világ, ebben élünk!

Mihálffy Balázs

Egy szimbolikus látogatás elé

0

Észak Korea megsértette a Biztonsági Tanács határozatát – mondta Bolton, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója hetekkel azután vádolta meg Észak-Koreát, hogy Kim Dzsong un elnök megszemlélt egy ballisztikus rakétakísérletet. Rövid hatótávolságú rakétáról volt szó – Észak-Korea szerint csakis a hosszú hatótávolságú rakétákra vonatkozik a tilalom. John Bolton szerint viszont a rövid hatótávolságúakra is kiterjed az ENSZ BT tilalma.

Bolton időzítése nem véletlen, mert Trump elnök négynapos látogatást tesz Japánban. Ahol aggodalommal figyelik Észak-Korea rakéta kísérleteit, hiszen jóval közelebb vannak a koreai félszigethez mint az Egyesült Államok.

Trump szimbolikus látogatása Japánban

200 éve nem volt ilyen jelentős esemény Japánban – büszkélkedett az USA elnöke, aki az első külföldi államfő, akit az új japán császár elsőként díszvendégként fogad. A japánok jól tudják: az Egyesült Államok elnöke mérhetetlenül hiú ember, ezért igyekeznek hangsúlyozni, hogy rendkívüli mértékben elismerik emberi és vezetői nagyságát. A császári fogadáson túl Trump részt vesz egy szumó mérkőzésen is – méghozzá karosszékben, miközben a többi néző a szőnyeg szélén üldögél mint évszázadok óta mindig.

Az amerikai elnök látogatást tesz egy japán repülőgép anyahajón is, melyet átalakítottak annak érdekében, hogy fogadni tudja az F 35-ös vadászgépeket.

A második világháború óta az USA garantálja Japán biztonságát, de Trump arra buzdítja a távol-keleti szigetország vezetőit, hogy vállaljanak az eddiginél nagyobb szerepet a védelem megszervezésében. Trump ezen a címen jóval több amerikai fegyvert akar eladni Japánnak mint elődei. Az elnök a fegyver lobbi  legfőbb támogatói közé tartozik az Egyesült Államokban.

Trump a farmerek érdekeit is képviselni akarja Japánban: szóját és más mezőgazdasági árut kíván eladni.

Az amerikai farmerek ugyanis bajban vannak a Kína elleni kereskedelmi háború miatt kiszorulónak az 1,4 milliárdos kínai piacról. Trump számára a japán látogatás arra is alkalom, hogy megfricskázza Kínát, amely évszázados vetélytársa Japánnak.

Abe Sinzo japán miniszterelnökkel Trump együtt golfozik majd vasárnap. Megvitatják a koreai helyzetet is, mely rendkívüli mértékben érdekli Japánt. Abe Sinzo miniszterelnök is csúcstalálkozót ajánlott Kim Dzsong un-nak. Trump legutóbbi találkozása a duci diktátorral kudarcba fulladt Hanoiban.

Az USA elnöke számára a japán látogatás azért is fontos, mert Trump gőzerővel készülődik a jövő évi elnökválasztásra.

Ennek érdekében diplomáciai sikereket kell felmutatnia, és ezekből nincsen túlságosan sok, mert az USA elnöke sok ország vezetőivel összekülönbözött amióta a Fehér Házban üldögél.

Nem olyan forró a Huawei kása

 “El tudom képzelni, hogy a Huawei szerepel” egy amerikai-kínai kereskedelmi megállapodásban – jelentette ki Trump elnök csütörtökön délután a Fehér Házban, amikor újságírókkal folytatott  kötetlen beszélgetést, melyről számos újság és televízió is hírt adott.

  • Donald Trump elnök jelezte: hajlandó tárgyalni a kínai Huawei-hez kapcsolódó szigorú amerikai korlátozásokról a Pekinggel folytatott szélesebb körű kereskedelmi megállapodás részeként.
  • – Lehetséges, hogy a Huawei szerepelhet egy kereskedelmi ügyletben – mondja Trump. „Ha megállapodást kötünk, el tudom képzelni, hogy a Huawei valamilyen formában vagy a kereskedelmi megállapodás részeként szerepel.”
  • Trump elmozdulása ellentétben állhat az elnök környezetének véleményével, akik a Huawei-t hosszú távú nemzetbiztonságra veszélyes fenyegetésnek tartják.

Trump: “El tudom képzelni, hogy a Huawei szerepel” egy amerikai-kínai kereskedelmi megállapodásban

 

Újságírói kérdésre Trump kijelentette: „A Huawei nagyon veszélyes. Nézd meg, mit tettek biztonsági és katonai szempontból. Nagyon veszélyes.” – Túl korai bármit mondani: biztonsági szempontból nagyon aggódunk a  Huawei miatt.

Úgy tűnt, hogy az elnök kétélű üzenetet küld a kínai vállalatról: Egyrészt, hogy a Huawei fenyegetést jelent az amerikai nemzetbiztonságra, másrészt, hogy az Egyesült Államok hajlandó lenne megfontolni  elrendelt korlátozását a vállalat számára, hogy szélesebb körű kereskedelmi megállapodást érjen el Kínával.

A Fehér Ház hónapok óta egyre erőteljesebben lépett fel a Huawei ellen, és májusban Trump kijelentette, hogy a cég kifejezetten nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az USA számára.

ugyanakkor Trump érzékelhette, hogy a globális piacok és az amerikai nagy iparágak egyre nagyobb aggodalmának aggodalmukat hangoztatják, mert az USA és Kína közötti növekvő kereskedelmi háború tartós kárt okozhat az amerikai gazdaságnak és a kulcsfontosságú ágazatoknak, például a mezőgazdaságnak és az iparnak.

Trump és a Deutsche Bank tiszta pénze

0

Több milliárd dollárt moshatott tisztára Donald Trump és Jared Kushner, akik a Deutsche Bank VIP ügyfelei voltak nem sokkal azelőtt, hogy az elnökválasztási kampány megkezdődött volna az Egyesült Államokban.

A New York Times értesülései szerint a Deutsche Bank belső ellenőrzése jelezte a főnökségnek: a két VIP ügyfél több milliárd dolláros kétes pénzügyi manővereket folytat. Az igazgatóság megkapta a jelentéseket, de nem tett semmit. Nem értesítette a hatóságokat. Miért nem? – tette fel a kérdést a hétvégén a New York Times, mely Trump elszánt ellenfelei közé tartozik.

Trump nemigen kapott már hiteleket az Egyesült Államokban, ezért fordult európai bankokhoz. A Deutsche Bank szívesen látta a milliárdos vállalkozót és jelentős összegeket kölcsönzött neki annak ellenére, hogy a korábbi tapasztalatok nem voltak épp kedvezőek. A Deutsche Bank azonban nagyon megégette magát Amerikában: a 2008-as pénzügyi válság idején hatalmas veszteségeket szenvedett el, melyet azután súlyosbítottak különböző hatósági bírságok is.

A Deutsche Bank vezetői minden bizonnyal arra gondoltak, hogy számukra nem lenne különösebben előnyös, ha bíróság elé citálnák az Egyesült Államok leendő elnökét. Bár Trump elnöki esélyei kezdetben szerénynek látszottak, de a Deutsche Bankban tudtak egy fontos támogatóról: Vlagyimir Putyinról! Az oroszok jótálltak Donald Trumpért, sőt az adósságai egy részét is megvásárolták. Ezért szeretné azt a demokrata ellenzék, hogy a Deutsche Bank közzétenné információit Trump és veje pénzügyeiről. Érthető módon ehhez sem Trump sem pedig Kushner nem ragaszkodik különösebben. Mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a Deutsche Bankot a kérdéses pénzügyek ismertetésében. Jared Kushner egyébként nemcsak veje Trumpnak, de kampányának egyik szervezője volt. Most pedig közel-keleti főtanácsadó a Fehér Házban. Neje, Ivanka Trump is főtanácsadó, és washingtoni pletykák szerint arra készül, hogy ő váltsa apját a Fehér Házban 2024-ben.

IKREK

Cornstein nagykövet szerint találkozójuk végén azzal búcsúzott Orbántól Trump, hogy ők ikrek. Ezt nyilván Politikai gondolkodásukra, magatartásukra értette. Igaza volt.

Függetlenül attól, hogy született-e a találkozón bármiféle konkrét megállapodás – úgy tudni, nem született, nem is kellett születnie –, Orbán és Trump egymásra találása jelentőssé teszi a találkozót. Nincs ebből a szempontból jelentősége annak, hogy a visegrádi országok vezetői közül utolsóként jutott be Orbán Trumphoz. Tessék meghallgatni Cornstein nagykövet válaszait Krug Emiliának az Egyenes Beszédben.

A mai amerikai kormányzatnak nincs baja Orbánnal és társaival, akik közül Szijjártót kifejezetten meleg szavakkal méltatta a nagykövet. A második és harmadik Orbán-kormány idején az amerikai kormány volt az egyik leginkább kritikus nyugati partner – emlékszünk még Mark Goodfriend ügyvivőre? –, az európaiak ennél minden kötelezettségszegési eljárás mellett is óvatosabbak voltak. Mára megfordult a helyzet. Európa elfogadta a Sargentini-jelentést, az Európai Néppárt felfüggesztette Orbánt, Trump viszont úgy véli, hogy Orbán kitűnően végzi a dolgát.

Hibáztak az ellenzéki politikusok, amikor az elmúlt két évben még mindig azon örvendeztek, hogy Orbánt nem fogadják a Fehér Házban. Hibáztak az elemzők, akik szerint az amerikai kormányzat elsősorban amerikai kormányzat, és csak másodsorban Trump-kormányzat. Nem, az, hogy Bush és Obama idején nem nyílt meg Orbán előtt a Fehér Ház ajtaja, összhangban van azzal, hogy Trump idején viszont megnyílik.

Orbánnak igaza volt, amikor kezdettől Trumpra tett, hiszen Trump ugyanúgy szemben áll a második világháború utáni, a nemzetközi együttműködésre és bizalomra épülő világrenddel, mint ő maga. Trump ugyanúgy felrúg mindent, ami másoknak fontos, mint ahogy Orbán is ezt teszi. Igaza van Tamás Gáspár Miklósnak: ők egyaránt Európa ellenségei, és egymásra találásuk nekik siker, a kormánymédia joggal örvendezik, nekünk viszont elszomorító, de logikus tény.

A washingtoni vizit – új megvilágításban

„Ha Orbán továbbra is kijátszani igyekszik majd a három nagyhatalmat egymás ellen, leginkább Amerikától kell tartania, hisz az mindenképp a szövetségesi rendszeren belül kívánja tartani Magyarországot, másfelől az oroszok és kínaiak sem veszítenek sokat, ha ejtik Orbánt. A miniszterelnök fideszes legitimitása viszont komolyan meggyengülhet, ha bebizonyosodik: teljes kudarc az, ami eddig épült, s az Amerika-ellenes hisztéria legalább annyit ártott az országnak, mint az oroszokkal és kínaiakkal kialakított több, mint baráti viszony.” – kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.

Bár a washingtoni kormányzati források továbbra is hallgatásba burkolóznak a május 13-i Orbán-látogatás mögött meghúzódó célokkal kapcsolatban, elemzői körök egyre újabb rétegeit tárják fel, adott esetben sejtetik a Trump-Orbán találkozó valódi hátterének. Nyilvánvaló, a találkozó a magyar miniszterelnökkel elnézőbb Fehér Ház és a kevésbé elnéző State Department közötti egyfajta kompromisszum eredménye volt, de ma már nem engedményként tárgyalja a legtöbb, a döntésre rálátó forrás az eseményt, inkább egy folyamat kezdetéről beszélnek, melynek célja Orbán belehajszolása egy olyan döntésbe, amelyet az eddig mindenképpen el akart kerülni.
Az időzítés is emelte Orbán számára a tétet és a vonzerőt – egyben elaltatta óvatosságát – az európai parlamenti választások előttre téve a találkozót. Mindezek tükrében az eleve meghirdetett témák – fegyvervásárlás, az olajimport további diverzifikálása – mellékes szál, a megbeszéléseken ennél nagyobb súlyt kapott a Pekinghez és Moszkvához fűződő különleges viszony, s ez utóbbit illetően Ukrajna euro-atlanti közeledésének Magyarország általi blokkolása. Különösen annak tükrében, hogy a Nyugat számára eddig favoritként kezelt Petro Porosenko volt elnök megbukott a legutóbbi választásokon s ezzel kinyílt, de legalábbis sokkal bizonytalanabbá vált az ukrajnai helyzet.

Ma már mindenki ezekről a szempontokról beszél, kiemelve: a magyar miniszterelnök hirtelen elkerülhetetlen választási helyzetbe került, márpedig a lehetőségek teljességgel összeegyeztethetetlenek az eddig vitt magyar politikával.

Ha ez így van, akkor felül kell vizsgálni azt a korábbi vélelmet – ezt egyébként magam is osztottam –, hogy Orbán washingtoni látogatása nettó segítség és legitimáció azoknak az erőknek, amelyek szélsőjobboldali összefogást próbálnak kovácsolni Európában az eddig épített demokratikus rend megdöntésére. A kényszer, ami a magyar miniszterelnökre nehezedik ugyanis nem, hogy erősítené, de jelentősen gyengíteni fogja nemzetközi tekintélyét, befolyását, szövetségesi potenciálját, így súlyát is egy efféle szélsőjobbos összefogásban.

Mivel is kell Orbánnak szembenéznie?

Ha a washingtoni elvárások bármelyik elemét teljesíti, akár Moszkva-Kiev, akár a „kínai nyitás” vonatkozásában, eddig vitt politikája egy csapásra elveszíti értelmét, az attól remélt haszonról nem is beszélve. A rá leselkedő kockázatok közül az egyik legnagyobb, hogy Orbán további renitenciája Trump alulmaradását hozza magával annak State Departmenttel vívott iszapbirkózásában. Állítólag Washingtonban többször hányták a Fehér Ház-i adminisztráció szemére, hogy miért kell elnézni Orbánnak olyan cselekedeteit – ráadásul „házon belül” (euro-atlanti szövetségesi viszony) –, amilyeneket a „házon kívüli” Nicolás Maduro venezuelai elnöknek Washington nem néz el?

A legjellemzőbb e téren a Bush elnök által valaha Budapestre küldött – végtelenül korlátolt – egykori nagykövetnek, April Foley-nak a The Washington Times-ban napvilágot látott minapi cikke, melyben ugyan agyba-főbe dicséri Orbánt és Szijjártó külügyminisztert, hogy aztán hozzátegye: a magyar-orosz és magyar-kínai kapcsolatokban egy gyökeres fordulat Washington számára prioritás, s annak elmaradása tekintetében nincs pardon.

Ugyanilyen meghatározóak azok az érdekek, amelyek Peking és Moszkva szándékait mozgatják. Igaz, mindkét nagyhatalom számára Orbán csak egy, méghozzá nem is a legfontosabb lehetőséget jelentette saját céljaik elérésében.

A Budapest-Belgrád vasútvonal megépítése Orbánnak és Aleksandar Vučić szerb elnöknek fontosabb, mint Pekingnek, elvégre a kínai áruk európai beáramlása volumenében ezerszer nagyobb a pireuszi, nápolyi, rotterdami, hamburgi stb. kikötők révén, mint ezen a vasútvonalon.

Viszont annak megépítése Belgrád uniós kötődését növelné, márpedig Szerbia csatlakozása az unióhoz ezen a fejlettségi és politikai elkötelezettségi szinten legalább akkora katasztrófa lenne, mint Orbán személyes jelenléte ugyanott.

Orosz szempontból is jócskán leértékelődött a magyar miniszterelnök, elvégre az a kém és befolyási hálózat, amit Moszkva oly nagy gonddal építgetett a kontinensen, ma már tettre kész. (Persze nem kis mértékben annak köszönhetően, hogy az orosz ügynökök és bűnözők Magyarországon keresztül az elmúlt közel tíz évben, feltűnés mentesen eláraszthatták Európát.) Ráadásul a magyar diplomácia ma már nem jut hozzá a legfontosabb NATO-titkokhoz, így nincs esély arra, hogy azokat illetéktelenekkel – netán épp oroszokkal – megoszthassa.

És a Fidesz magyarországi mozgástere szempontjából sem egyszerű a helyzet, márpedig tudjuk, a miniszterelnök számára ennél nem létezik fontosabb dolog. Ha Orbán továbbra is kijátszani igyekszik majd a három nagyhatalmat egymás ellen, leginkább Amerikától kell tartania, hisz az mindenképp a szövetségesi rendszeren belül kívánja látni Magyarországot, másfelől az oroszok és kínaiak sem veszítenek sokat, ha ejtik Orbánt. A miniszterelnök fideszes legitimitása viszont komolyan meggyengülhet, ha bebizonyosodik: teljes kudarc az, ami eddig épült, s az Amerika-ellenes hisztéria legalább annyit ártott az országnak, mint az oroszokkal és kínaiakkal kialakított több, mint baráti viszony.

Az USA szankciókkal fenyeget

0

Az USA szankciókkal fenyeget, ha az európaiak korlátozzák fegyvervásárlásaikat. Erről írt levelet az Egyesült Államok uniós nagykövete. Az Európai Uniónak küldött levél azzal vádolja a NATO európai tagjait, hogy azok egymással kívánnak jobban együttműködni a jövőben és emiatt csökkentik a fegyver vásárlásokat az Egyesült Államokban.

Ha ez így lesz, akkor nem zárhatjuk ki az amerikai szankciókat ezen a téren – fenyegetőzött az USA uniós nagykövete. Gordon Sondland egy hónapon belül hivatalos választ vár…

13 milliárd eurós európai védelmi alap

Az Európai Unió igyekszik saját forrásaiból is fokozni a fegyver vásárlásokat, de továbbra is a fegyverzet 81%-át az Egyesült Államokban szerzi be – fogalmazta meg az EU válaszát Federica Mogherini. A külügyi főképviselő, aki részt vett az európai hadügyminiszterek tanácskozásán, rámutatott arra, hogy az USA folyamatosan azt követelte, hogy az európaiak vállaljanak nagyobb részt a védelmi kiadásokban és fejlesszék a saját kapacitásaikat ezen a téren. A 13 milliárd eurós európai védelmi alap pontosan ezt teszi. „Nálunk nincs Buy American Act!”- hangsúlyozta Federica Mogherini. Aki arra célzott, hogy Amerikában törvény mondja ki: stratégiai ágazatban hazai árut kell venni! Ezért aztán az európaiaknak csekély esélyük van arra, hogy a fegyverek piacán labdába rúgjanak az Egyesült Államokban.

Donald Trump, akit a fegyverzetek előállításában érdekelt cégek erőteljesen támogattak a választási kampány idején és újabb jelentős összegeket ígértek a 2020-as kampányra, állandóan arról prédikál az európai szövetségeseknek, hogy növeljék a katonai kiadásokat. Vagyis vegyenek méregdrága amerikai fegyvereket! Ebben a lengyelek járnak az élen, de régiónkból Románia is több milliárd dollárért rendelt amerikai fegyverzetet. Sok megfigyelő Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni útját és meleg baráti fogadtatását a Fehér Házban annak tudja be, hogy Lengyelország és Románia után Magyarország is jelentős összegeket költ amerikai fegyverekre. Orbán Viktor első kormányzása idején valamilyen máig tisztázatlan ok miatt Magyarország svéd Gripen vadászgépeket vásárolt amerikaiak helyett. Ez a döntés sokáig megrontotta az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát.

Welt: Orbán megkapta

0
Orbán Viktor miniszterelnök Washingtonban találkozott Donald Trumppal. A elnök sok mindenről hasonlóan gondolkodik mint Orbán, személyiségük is nagyon hasonló, de legalább ugyanannyi kérdésben jelentősen eltérő érdekek mentén tevékenykednek.

„A miniszterelnök kiváló munkát végzett” – mondta Trump. Az udvarias elnöki megjegyzés azonban nem jelenti, hogy teljes az egyetértés. „Ő egy kemény ember, és az emberek tisztelik őt” – egy mondat, amire Orbán évek óta várt.

Tisztelet és nagyszerű munka – ezeket a szavak Orbán ritkán hall az európai kormányfőktől. Trump elődje, Barack Obama másként emlegette Orbánt, miszerint hozzásimul a harmadik világ diktátoraihoz, és páriaként viselkedik – ehhez igazodva bánt vele az amerikai diplomácia a demokraták hivatali ideje alatt.

Amikor Trump elnök lett, új időkre virradtak. Orbán volt az egyetlen kormányfő az EU-ban, aki támogatta őt a választási kampányban – amikor mindenki más Európában nevetett azon az elképzelésen, hogy Trump nyerhet.

Trump és Orbán: a két politikus sok ponton kapcsolódik egymáshoz. Mindketten élharcosává váltak  a liberális demokrácia elleni erőknek, a bevándorlók elleni küzdelemnek, és a politikai ellenfelek lekezelésében, lejáratásában is egy cipőben járnak. Ennek ellenére Orbánnak mégis két évet kellett várnia, hogy ezt a pár percet Trumptól megkapja.

A sok kapcsolódás ellenére a különbségek is egyértelművé válnak

A régió többi államfőjét már korábban meghívták Washingtonba, Orbán előtt legutóbb Pellegrini szlovák miniszterelnök járt Trumpnál. Talán azért, mert Orbán bármely más kelet-közép-európai politikusnál makacsabban védi azt, amit nemzeti érdeknek tekint – szükség esetén az amerikai érdekek ellen is. „Az üzlet művészete” – az a művészet, amellyel Trump büszkélkedhet, szintén része Orbán önképének.

Ebben a tekintetben minden személyes hasonlóság ellenére a két ország közötti ellentétek továbbra is dominánsak. Ennek egyik jele az volt, hogy Trump a tervezett 45 helyett csak 20 percig tárgyalt Orbánnal. Ezt követően egy közös sajtótájékoztatót tartottak – 16 percig tartott. Ezt az időt az újságírók arra használták fel, hogy Trumpot kérdezzék meg Kínáról, egy amerikai állampolgárról Afrikában és amerikai belföldi politikai ügyekről. Orbán iránt nem sok érdeklődést mutattak.

A nyitott témák továbbra is nyitva maradtak a legjelentősebb kérdésekben. Foglalkozni kell a gazdasági kapcsolatokkal, a NATO-val és a katonai együttműködéssel, a regionális biztonsággal, a terrorizmus elleni küzdelemmel és még sok mással. A jelentések szerint Magyarország amerikai légi védelmi rendszereket, esetleg folyékony gázt akar vásárolni, bár ez drágább, mint az orosz földgáz, amelytől Magyarország energiaellátása eddig függött.

A kompromisszum-készség ezeken a területeken lehetett Orbán meghívásának és látogatásának az feltétele.

Orbán szolidáris maradt az EU-val – legalábbis formálisan

Lehet, hogy kicsit kicsi volt a magyar miniszterelnök az amerikai politika magasságához. Európában nagyobb hullámokba ütközik, amikor nyilvánosan jelenik meg.

Trump viszont ismét lehetőséget kapott arra, hogy megmutassa magát az EU-nak és a németeknek. Ő dicsérte Orbán migrációs politikáját, és megemlítette, hogy Európában azért támadják, mert másképp gondolkodik és cselekszik mint azt az EU-ban elvárnák.

Pontosan ez az, amiben Trump érdekelt: gyengíteni és megosztani akarja az EU-t.

Minden más esetben a két férfi érdeke meglehetősen ellentétes – még Trump sem találja ellenszerét Kína és Oroszország növekvő befolyásának Magyarországon. Például a kínai Huawei-csoport erőteljes jelenléte Magyarországon mutatja, hogy onnan szándékozik belépni az európai mobil kommunikációs piacra. Pont a Huawei miatt erősödött fel az Egyesült Államok kereskedelmi vitája Pekinggel.

Trump Orbán ellenkezésével szembesült ebben a kérdésben. Magyarország a visegrádi államok tagja, amelyek gyakran nacionalisták Németországgal vagy Franciaországgal szemben is. Az amerikai kormánykörök szerint a Lengyelországból, Magyarországból, Csehországból és Szlovákiából álló csoport azért minősíthető fel az USA számára „fontos regionális blokk”-ká, mert bizonyos témákban az EU fősodrával szemben ellenvéleménye van.

Trump a kelet-közép-európai geopolitikával foglalkozik

Mike Pompeo amerikai államtitkár februárban turnézott a régióban. Budapesten meglátogatta Orbánt. Amikor Pompeo hirtelen lemondta németországi látogatását, a Fehér Ház bejelentette Orbán fogadását. Merkel várhatóan május 30-án utazik az Egyesült Államokba. Előadást fog tartani a Harvard Egyetemen, de az illetékesek azt állítják: nem találkozik Donald Trumppal.

Végül, Trump Kelet-Közép-Európában mindenekelőtt a geopolitikával foglalkozik: újra akarja integrálni a régiót, hogy korlátozza az orosz és kínai befolyást. Erős nyugati blokkot szeretne egy új keleti blokk helyett.

És Orbán? Tavaly januárban a Wall Street Journal egyik cikkében heves vita bontakozott ki a szövetség iránti hűségével kapcsolatban. Egy bizalmas beszélgetésben állítólag azt mondta, hogy „semleges, mint Ausztria”.

Természetesen azonnal tagadta: „hamis hír”-nek minősítette. Tény, hogy Magyarország teljesíti a kötelezettségeit NATO-val szemben, a közelmúltban drasztikusan növelte hadikiadásait (legkésőbb 2026-ra teljesíti a Trump által követelt, a GDP 2%-nak megfelelő összeg védelmi kiadásokra fordítását), és részt vesz a külföldi missziókban Afganisztánban és Koszovóban.

Magyarország továbbra is nyitva áll Kína előtt

Mindazonáltal Orbán politikája valójában egyfajta egyensúlyt céloz a „nagyhatalmakkal” való kapcsolatokban. Az alapötlet, amelyet nyilvánosan is hangoztat: „ad valamit mindenkinek, hogy fenntartsa a Magyarország iránti érdeklődést”.

Ez a németekkel való gazdasági együttműködést, a Paks-i atomerőmű oroszok által történő bővítését, a kínai „logisztikai központ” létesítését, mely lehetővé teszi Európába irányuló exportjukat, és az amerikaiakkal való katonai együttműködést együttesen jelenti. Egyenlő közelség és távolság van a két oldal között, ami egyáltalán nem tetszik az Egyesült Államok elnökének, Donald Trumpnak.

Ellentétben az Obama-adminisztrációval, Trump nagyobb figyelmet szentel Magyarországnak és a régió más országainak. Az elmúlt hónapokban azonban az Egyesült Államok jelezte, hogy valamit cserébe szeretne kapni.

Orbán ragaszkodik a kínai és az orosz nyitás politikájához, és megvétózza Ukrajna NATO-integrációját, mivel az egy neki nem tetsző kisebbségi törvényt léptetett életbe. Ez az orosz kisebbség ellen irányul ugyan, de a mintegy 150 000 ukrajnai magyart is érinti.

Magyarország továbbra is nem csak az Egyesült Államok partnere, hanem Oroszország és Kína stratégiai partnere is. Ez a valós helyzet még a Washingtonban készült szuvenír fotó után is.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!