Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Trump: Pekinget én beszéltem le Hongkong lerohanásáról

14 perc alatt elfoglalták volna a kínaiak Hongkongot, hogyha én nem beszéltem le erről Hszi Csinping elnököt – jelentette ki Donald Trump a Fox televízióban.

Az USA elnöke szerint a kínaiak már ugrásra készen álltak amikor ő felhívta Hszi Csinping elnököt, és lebeszélte őt a katonai akcióról.

Hongkongban a hétvégén nagy győzelmet arattak a Peking ellenes erők a helyi választásokon. Peking jelöltjei elvéreztek. A Kínához tartozó egykori brit gyarmaton hetek óta tartanak a tüntetések, mert Hongkongban sokan úgy érzik: Peking irányítani akarja a viszonylag autonómiát élvező várost. Hongkong az egy ország két rendszer elv alapján működik. Erről még Nagy Britannia állapodott meg Pekinggel. Eszerint a függetlenség kikiáltása után ötven évig Hongkong elismeri ugyan azt, hogy Kínához tartozik, de viszonylagos önállóságot élvez. Hongkongban a brit időkből örökölt jogrend van érvényben.

A kínai külügyminiszter a helyi választások eredményét látva kijelentette: Hongkong mindenképp Kína része marad. Henry Kissinger, aki Pekingben részt vett a Bloomberg konferenciáján Hongkong kapcsán azt fejtegette: jó lenne, ha az USA nem támogatná oly erősen a tiltakozó mozgalmat, mert Pekingben ezt beavatkozásnak tekintik Kína belügyeibe. Ebből pedig az következik, hogy elhúzódó hidegháború alakulhat ki az USA és Kína között – hangsúlyozta Henry Kissinger, aki véget vetett a két nagyhatalom hideg háborújának azzal, hogy 1972-ben összehozta Nixon elnököt és Mao Ce-tungot Pekingben.

Nem akarunk kereskedelmi háborút , de nem is félünk tőle

Hszi Csinping elnök a hónapok óta húzódó amerikai vámháborúra utalva hangsúlyozta, hogy nem akar kereskedelmi háborút, de nem is ijed meg tőle. A kínaiakat különösen az nyugtalanítja, hogy Trump egyre inkább politikai síkra tereli a dolgot: nyíltan támogatja a lázadókat Hongkongban és szót emel az ujgurok ügyében is.

Ez csökkenti a kompromisszum lehetőségét az USA és Kína között, mert Hszi Csinping elnök attól fél, hogy elveszíti az arcát honfitársai előtt, hogyha meghátrál Trumppal szemben.

Közben viszont az amerikai sajtó arról ír, hogy

Trump Kína elleni kereskedelmi háborúja elveszítette az értelmét.

Egyre többen vannak ezen a véleményen ahogy ez a Bloomberg Business Week-ből kiderül, mert Trump elnök épp azt nem érte el, amit állítólag szándékozott. Azonkívül ugyanott tart most mint a háborúskodás kezdetén – csak közben komoly veszteségeket szenvedett el mindkét fél.

Konstruktív tárgyalások folynak Peking és Washington között

Ezzel a hírrel örvendezteti meg olvasóit a pekingi China Daily. Kínában megszokott dolog, hogy semmilyen konkrétumot nem közölnek ennek kapcsán, de az amerikaiak most ugyanezt játsszák el. Steve Mnuchin pénzügyminiszter, akire a jó rendőr szerepet osztotta ki Trump- ellentétben a kínaiak mumusával Lightizerrel – már úgy nyilatkozott, hogy tulajdonképp már meg is van az egyezmény, de egy-két apróság még hiányzik. Csakhogy senki sem látta ezt az egyezményt! – gúnyolódik az amerikai gazdasági sajtó. Csak annyit látnak, hogy Kína újra vásárol nagy mennyiségű szóját az Egyesült Államoktól. Méghozzá azoktól a farmer államoktól, ahol Trump elnök törzs szavazói élnek. Pekingben pontosan tudják: Trumpot igazában csak az újraválasztása érdekli. Mindent ennek rendel alá.

De mi van a szellemi tulajdonnal?

Trump arra hivatkozva indította meg a nagy offenzívát Kínával szemben, hogy a kínaiak lenyúlják az amerikai technológiát, és ezért tudnak oly gyorsan felzárkózni és az amerikaiak vetélytársaivá válni. Ebben sok igazság volt, ezt Európában is elismerték. Csak épp a kínaiak ezen a döntő ponton nem engedtek! Kivettek mindent az egyezmény tervezetből, amely szigorúan szabályozná ezt. Maradt helyette annyi, hogy Kínában immár törvény van a szellemi tulajdonról. A külvilág érje be ennyivel.

Pekingben is vita folyik erről: maga a főtárgyaló, Liu Ho miniszterelnök-helyettes azon a véleményen van, hogy engedni kellene az amerikaiaknak, mert a büntető vámok túlságosan is nagy károkat okoznak. A kormányfő, Li Kocsiang a hírek szerint viszont úgy véli, hogy nem kell engedni az Egyesült Államoknak. Peking ugyanis megengedheti magának azt a luxust, hogy hosszú távra tervezzen. Trump viszont a rövid táv embere: újra elnök akar lenni. Ezért beéri azzal, hogy a kínaiak szóját vásárolnak a rá szavazó államoktól, és nem forszírozza a szellemi javak ügyét. Ez ugyanis véresen komoly kérdés Kínában: ha komolyan veszik azt, hogy ezentúl fizetni kell a külföldi szellemi tulajdon után, akkor sok kínai cég lehúzhatná a rolót! Ezt pedig a gazdaság folyamatos lassulásával küzdő Kína aligha engedheti meg magának. Hszi Csinping elnök ezért láthatóan a kemény vonal mellett döntött. Trump pedig ott van, ahonnan elindult: olyan mint Don Quijote, aki a szélmalom ellen küzdött. Épp ezért az amerikai-kínai tárgyalások a komoly és a nevetséges között ingadoznak. Illetve eddig ingadoztak, de most már nevetségessé váltak – állapítja meg a Business Insider.

Az impeachment dráma

Tegnap megint egy nagykövetet, a Trump-kormányzatnak az EU-hoz delegált nagykövetét, Gordon Sondlandot kérdezte az amerikai képviselőház illetékes bizottsága arról, hogy vajon felhasználta-e az elnök az amerikai diplomáciát a potenciális vetélytársa, Joe Biden volt alelnök és Kijevben dolgozó fia ellehetetlenítésére.

Néhány napja ugyanígy kérdezték az USA korábbi ukrajnai nagykövetét, a Trump által idő előtt visszahívott Marie Yovanovitchot is, és a jelenlegi ügyvivőt, William Taylort is. Mindhárman esküt tettek, és szépen elmondták, amit tudnak, s ami igazolja az elnökkel szembeni vádat.
A világ számára ebben az az érdekes, hogy lépésről-lépésre nő az esélye annak, hogy a dologba Trump belebukik. Nem feltétlenül úgy, hogy a képviselőház előterjesztését elfogadja a szenátus kétharmados többsége is, ez jelenleg fölöttébb valószínűtlennek látszik. Annyiban azonban igen, hogy a meghallgatások előrehaladtával egyre kínosabb lesz Trump újjáválasztását támogatni.
Van ennek a történetnek egy számunkra érdekes másik eleme. Olyan emberek, amerikai kormánytisztviselők tesznek eskü alatt vallomást az amerikai képviselőházban, akik korábban a jelenlegi kormányzat hűséges tisztviselői olykor, mint a most meghallgatott Sondland, Trump személyes hívei, támogatói voltak, és most az igazságot előadva közvetlen vagy közvetett főnökük, az elnök ellen vallanak.

Ők ugyanis nem az elnök emberei, hanem hazájuk, az Egyesült Államok tisztviselői voltak, és ezért egy képviselőházi vizsgálatban – az elnök ellenzékének tagjai által faggatva – el kell mondaniuk azt is, ami az elnökre nézve terhelő.

Mennyire más ez, mint amit Fidesz-Magyarországon tapasztalunk, ahol

minden kormánytisztviselő csak a kormány és személy szerint a miniszterelnök iránt lojális, nem hazája iránt.

Amióta Trump folyamatosan támadja az amerikai demokrácia intézményrendszerét, gyakran hangzik el a kérdés: nem forog-e veszélyben Amerika demokráciája. A köztisztviselők ilyen beállítódása az egyik támasza a demokráciának (a többi, a szabad sajtó vagy a független bíróságok mellett).
Annyi más mellett ez is hiányzik nálunk.

Lázongás Iránban a „brutális” benzinár emelés miatt

Hetvenről majdnem száztíz forintra emelkedtek az üzemanyag árak a világ egyik legnagyobb kőolaj exportáló országában. Emiatt sokan az utcára vonultak, ahol a hatóságok brutálisan léptek fel. A BBC értesülései szerint egy ember meghalt és sokan megsebesültek. Iránban a sajtó működése erősen korlátozott, ezért hiteles információkat szerezni a lázongás méreteiről igen nehéz.

Irán kétségbeejtő gazdasági helyzetbe került azt követően, hogy Trump elnök kilépett a nemzetközi atomalkuból és az USA újra szankciókat kezdett el alkalmazni az iszlamista rendszerrel szemben. A szankciók miatt a külföldi cégek sorra lemondták iráni beruházásaikat és egyre kevesebben mernek olajat vásárolni Irántól, mert tartanak az amerikai büntető intézkedésektől.

Irán ugyanakkor háborúban áll a Közel Keleten: katonái ott vannak Szíriában és Jemenben. Libanonban is jelentős Irán befolyása, mert az ott elő síiták a szövetségesei. Csakhogy Libanon pénzügyi rendszere is a csőd szélére került, mert a zűrzavaros közel-keleti helyzetben kevesen látják biztonságban a pénzüket azt követően, hogy Trump elrendelte az amerikai csapatok kivonását Szíriából. Végül nem minden amerikai katona hagyta el Szíriát, de Washington szándéka nyilvánvaló lett: átengedi a térséget Oroszországnak és Törökországnak. Mindez cseppet sem kelt bizalmat a külvilágban, ahol egyre negatívabban ítélik meg a közel és közép kelet fejleményeit.

Orosz támaszpont az amerikai helyén Szíriában

Stratégiai fontosságú ponton, a kurdok központjában létesített új támaszpontot az orosz hadsereg Szíriában – közölte a hadügyminisztérium Moszkvában. A Zvezda televízió, mely a hadsereg tulajdonában van, helyszíni riportot sugárzott Kamisli városából, ahol jelen vannak a kurd milíciák éppúgy mint Asszad elnök csapatai.

De az amerikaiak kivonultak azt követően, hogy Trump elnök erről így döntött. Az amerikaiak helyére pedig beköltöztek az oroszok Szíriának ezen a stratégiai fontosságú pontján a török és az iraki határ közelében. Erdogan elnök azért akarta ezt elfoglalni, mert attól tartott, hogy a kurdok összefognak Törökországban, Szíriában és Irakban, hogy önálló államot teremtsenek maguknak.

Miután az USA cserben hagyta a kurdokat, azok siettek lepaktálni Asszad szíriai elnökkel és az oroszokkal. Akik elintézték, hogy ne Erdogan csapatai szállják meg ezt a stratégiai fontosságú pontot hanem ők.

Harci helikoptereket és föld – levegő rakéta kilövő bázist építenek ki az oroszok Kamisliben – magyarázta a Zvezda televízió nézőinek Timur Hodzsajev, a támaszpont parancsnoka. Az oroszoknak eddig két nagy támaszpontjuk van Szíriában: az egyik Tartusz kikötője, ahol az orosz flotta egy része állomásozik. A másik a Heimin légitámaszpont. Mindkettőt a legkorszerűbb Sz400-as orosz rakéta rendszer védi. Ilyet egyelőre nem észleltek az amerikai kém műholdak az új támaszponton. Szíria 49 évre adja bérbe ezeket a támaszpontokat Oroszországnak, mert Asszad elnök hálás azért, hogy Putyin a polgárháború idején mindvégig őt támogatta. Asszad nyerésre áll a szír polgárháborúban, de pontosan tudja: az oroszok nélkül aligha tudná megvédeni hatalmát Damaszkuszban.

Az oroszok meghekkelték a brit Munkáspárt választási kampányát?

A 2016-os amerikai kampány után az oroszok beavatkoznak a brit választási kampányába is. Erre célzott a munkáspárt vezére, Corbyn amikor beszámolt arról egy sajtóértekezleten, hogy támadás érte a Munkáspárt rendszerét. Utalt rá, hogy egy olyan trió ellen kell küzdenie, mely mögött felrémlik Oroszország árnya: Trump-Johson és Farage.

Először Hillary Clinton pendítette meg, hogy az oroszok segítségével győzött Trump 2016-ban. Most Hillary Clinton azt kérte Boris Johnson brit miniszterelnöktől, hogy hozza nyilvánosságra a jelentést arról: milyen szerepet is játszott Oroszország a brexit kampány finanszírozásában?!

Font milliókat kaphatott a brit konzervatív párt Putyintól a brexitért

Ezt tartalmazza az a jelentés, melyet a parlament hírszerzési bizottsága készített, és amelynek a közzétételét Boris Johnson miniszterelnök megakadályozta. A konzervatív kormányfő joggal tart attól, hogy a választások során ez hátrányosan befolyásolná az esélyeket – véli a londoni Sunday Times, amely megtudott egy-két érdekes részletet a jelentésből. Korábban ugyanez a lap közölte a miniszterelnök brexit tanácsadójának előéletét firtató cikket, melynek alapján egy munkáspárti képviselő feltette a kínos kérdést: Cummings orosz kém lenne?

160 ezer fontot fizetett egy Angliában élő orosz oligarcha, hogy teniszezhessen Boris Johnsonnal és David Cameronnal

A Csernuhin házaspár, melynek mindkét tagja igen aktív a brit társas életben imádja a teniszt mint a kapcsolat teremtés eszközét. Amikor megtudták, hogy az akkori miniszterelnök illetve külügyminiszter jó pénzért bárkivel teniszezik, akkor nem sajnálták ezért a 160 ezer fontot! A Csernuhin házaspár tavaly 450 ezer fontot fizetett be a brit konzervatívok kasszájába!

A különösen kellemetlen az ügyben az, hogy a házaspár Putyin közeli oligarchának számít. A Sunday Times azt a kérdést is felteszi: vajon milyen kapcsolatban álltak az FSZB-vel, az orosz titkosszolgálattal?!

Ez Nagy Britanniában különösen kellemetlen kérdés mostanság hiszen nem is oly rég Salisburyben – Londontól nem messze – a GRU, az orosz katonai hírszerzés megpróbálta megölni híres árulóját, Szkripal ezredest és annak lányát, Juliát. Emiatt Nagy Britannia sok orosz diplomatát kiutasított és kérésére a NATO államok – köztük Magyarország is – ugyanígy cselekedtek.

A rekorder oligarcha 1,2 millió fonttal támogatta a konzervatívokat

Alekszandr Tyemerko azzal dicsekszik, hogy közel áll az orosz miniszterelnökhöz, Medvegyevhez. Nyilván emiatt is kedveli őt az orosz hadügyminisztérium, mely elárasztotta őt megrendelésekkel amíg Oroszországban élt. Ebben az országban hadügyi megrendelést csakis az kaphat, akit a szolgálatok saját emberüknek tekintenek. Kérdés persze, hogy mennyire a saját pénzüket adták a konzervatívoknak az orosz oligarchák és mennyire a szolgálatok kasszájából finanszírozták a brexit barátait Nagy Britanniában?!

Ez már Roman Abramovics esetében is felmerült: Putyin kedvenc oligarchája a Chelsea VIP páholyában az szinte az egész brit elitet vendégül látta. Aztán beütött a Szkripal ügy, és Roman Abramovics tartózkodási engedélyét nem hosszabbították meg annak ellenére, hogy régóta a Chelsea csapatának tulajdonosa, és hét gyermeke közül öten Nagy Britanniában tanulnak. Roman Abramovics nem esett kétségbe: felvette az izraeli állampolgárságot, és így vígan utazgathat a világban, de a brit elit befolyásolásában már kisebb szerep juthat neki.

Az oroszok ásza a Lebegyev família

Alekszandr Lebegyev a hírszerzés rezidense volt Londonban, ahol aztán „váltott” és egy kis média birodalom feje lett: az övé az Independent és az Evening Standard. Fia, Jevgenyij Lebegyev jó barátságban áll Boris Johnsonnal még azokból az időkből amikor a mostani miniszterelnök London főpolgármestere illetve külügyminiszter volt. Perugiaban, egy olasz arisztokrata felújított kastélyában gyakran látja vendégül Boris Johnsont. Akit le is fényképeztek a közelben kissé másnapos állapotban. A Sunday Times ezzel kapcsolatban maliciozusan megjegyzi: korábban felmerült a gyanú, hogy a miniszterelnököt zsarolhatják, mert Perugiaban, az orosz oligarchák kastélyában „minden megtalálható az érkezés pillanatától a távozás percéig”. A bulvársajtó kábítószeres partikról tud, ahol lengén öltözött ifjú hölgyek is jelen voltak. Ugyanakkor az is tény, hogy a Lebegyev família szakított Putyinnal vagy legalábbis ezt a szerepet játssza el. Ők pénzelik a csekély ellenzéki sajtó egy részét. Dehát lehet, hogy ez a megbízatásuk …

Theresa May konzervatív kormányának egyik magát megnevezni nem kívánó tagja, elmondta a Sunday Timesnak, hogy nagy a zsarolás veszélye, és nemcsak ebben az ügyben: „milliárdosok finanszírozzák a konzervatív pártot!” – állította az egykori miniszter arra célozva, hogy a szponzorok azután megkérik az árát a támogatásnak.

A Munkáspárt kampány főnöke azzal vádolja a konzervatívokat, hogy szándékosan késleltetik a jelentés közzétételét a választások előtt. A konzervatívok csak az elmúlt év során 498850-642 000 fontot kaptak különböző orosz forrásokból – állítja az Open Democracy. Vajon ezek az orosz adakozók milyen közel állnak az FSZB -hez? – feszegeti a Sunday Times.

Five Eyes only

Ez a világ legjelentősebb titkosszolgálati szövetsége, mely az Egyesült Államokból, Nagy Britanniából, Kanadából, Ausztráliából és Új Zélandból áll. Amikor Kim Philby, a brit titkosszolgálat akkori főnöke elárulta hazáját, akkor nemcsak brit információkkal láthatta el orosz megbízóit hanem a másik négy állam titkaival is, mert elvben ezek a titkosszolgálatok nem tartanak titkot egymás előtt. Épp ezért aggaszthatja most Dominic Cummings brexit főtanácsadó orosz kapcsolati hálója az amerikaiakat, kanadaiakat, ausztrálokat és új-zélandiakat is. Erről nyilatkozott Ben Bradshaw brit munkáspárti képviselő az ausztrál Sydney Morning Heraldnak. Mr. Brexit ugyanis minden információhoz hozzájuthat Boris Johnson miniszterelnök mellett. Vajon mit profitálnak ebből az oroszok, akik nem is titkolják, hogy a brexit elszánt hívei?!…

Mit keresett egy orosz tengeralattjáró Izrael parti vizein

Az izraeli elhárítás észrevette, hogy egy orosz tengeralattjáró 8 tengeri mérföldre (mintegy 15 kilométer) megközelítette a partvidéket noha a nemzetközi egyezmények 12 tengeri mérföldben (körülbelül 22 kilométer)szabják meg egy állam parti vizeinek a határát.

Vajon súlyos sérelem érte-e Izrael biztonságát? – tudakolja az ynetnews portál, amely vezető helyen közli a hírt annak ellenére, hogy az eset három hónappal ezelőtt történt. De a katonai titkokat Izraelben különösen jól őrzik hiszen jelentős részben ezen múlik az ellenséges államok által körülvett zsidó állam biztonsága.

Izrael és Oroszország szembeáll Szíriában

Izrael Asszad ellenfeleit támogatja míg Putyin elnök a szír államfő legfőbb támogatói közé tartozik. Éppúgy mint Irán, mely esküdt ellensége Izraelnek, melynek a létjogosultságát sem hajlandó elismerni.

Amerikai-orosz-izraeli nemzetbiztonsági találkozó

Az izraeli lapok sokat foglalkoztak vele, de másutt nemigen keltett feltűnést, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadójának meghívására Izraelben tárgyalt egymással az USA, Oroszország és Izrael nemzetbiztonsági tanácsadója! Ezt megelőzően az oroszok megtagadták az irániaktól annak a korszerű légelhárító rakétarendszernek az eladását, mely oly sok gondot okozott az izraeli légierőnek Szíria fölött. Netanjahu miniszterelnök sietett is kifejezni háláját személyesen Putyin elnöknek.

Mire játszanak az oroszok?

Az orosz flottának régi sérelme, hogy egyetlenegy kikötőben állomásozhat a Földközi tengeren mégpedig Szíriában. Ezt keveslik az admirálisok, akik azt szeretnék, ha az orosz flotta esélyei megközelítenék az amerikaiakét. Putyin elnök nemrég Szaúd Arábiában járt. Ez már nem a Földközi tenger, de a Közel Kelet, mely módfelett érdekli Oroszországot. Amely felajánlotta legkorszerűbb rakéta elhárító rendszerét Szaúd Arábiának, mely az USA legelszántabb szövetségese. Roosewelt elnök Jaltából hazatérőben paktált le Szaúd királlyal, és azóta a sivatagi királyság Amerika sziklaszilárd szövetségese. De közbejött a Khashoggi gyilkosság amikor az ellenzéki újságírót – az amerikaiak jóváhagyásával – csapdába ejtették, megfojtották majd feldarabolták hazája isztambuli főkonzulátusán. Trump elnök is bírálni kezdte Szaúd Arábiát mire a tudtára adták: ha nem tetszik neki valami, akkor az oroszokkal paktálnak! Kikötőket és támaszpontokat adnának az oroszoknak! Trump értette a finom célzást és meghátrált. Közölte: fontosabb Szaúd Arábia szövetsége mint az emberi jogok védelme!

Amikor iráni drón támadás érte a világ legnagyobb kőolaj feldolgozó üzemét Szaúd Arábiában, akkor az oroszok siettek ajánlatot tenni. Trump közölte: ez kizárt! Azonnal amerikai katonákat és szakértőket küldött Szaúd Arábiába. Ez a szövetség a világ legnagyobb olaj exportőrével túlságosan is fontos az Egyesült Államoknak. Csakhogy az USA kivonulóban van a Közel Keletről. Párhuzamosan szinte mindenki Putyin barátságát keresi. Szaúd Arábia, mely a szovjet időkben hallani sem akart Moszkváról. Izrael, mely Amerika leghűbb szövetségeseként mindig tartotta a három lépés távolságot az oroszoktól. Ámde kiderült: az oroszok megkerülhetetlenek a Közel Keleten! Ezért nem izgatta magát annyira az izraeli vezérkar amikor jelentették: orosz tengeralattjárót észleltek a parti vizeken! Nem kizárt, hogy a jövőben rendszeres vendégek lesznek…

Donald Trump a felforgató

Donald Trump amerikai elnök felforgatta Washington Ukrajna-politikáját – vélekedett George Kent, az amerikai külügyminisztérium munkatársa az elnök alkotmányos elmozdítását célzó eljárás (impeachment) előtti vizsgálatokat végző képviselőházi bizottság meghallgatásán októberben. A meghallgatás leiratát csütörtökön hozták nyilvánosságra.

Kent a három képviselőházi bizottság törvényhozói előtt arról beszélt, hogy úgy látta, Trump „politikailag motivált ügyészségi vizsgálatokat” kért Ukrajnától, és ez szerinte nem más, mint „korrupció”.

A külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta a törvényhozóknak: aggasztotta őt, hogy Trump kitartott az Ukrajnának közvetített kérése mellett. Ezzel szerinte az Egyesült Államok pontosan azt a taktikát követte, mint amelyet rendszeresen elítél a világ legkorruptabbnak tartott országaiban.

George Kent a törvényességre és az amerikai külpolitikára nézve rendkívül ártalmasnak tartotta Trump személyes ügyvédjének, Rudy Giulianinak a tevékenységét.

Az elnök Giulianit bízta meg azon üzenetek közvetítésével Ukrajnában, amelyek Joe Biden volt alelnök és jelenlegi demokrata párti elnökjelölt-aspiráns, valamint fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeinek feltárását szorgalmazta az ukrán vezetésnél. „Azokban az országokban általában véve is szembetűnő, hogy a hivatalban lévők politikailag motivált perekkel fenyegetik ellenfeleiket” – fűzte hozzá Kent. Ezt a gyakorlatot rendkívül kártékonynak minősítette – mint fogalmazott – „függetlenül attól, hogy melyik országban élnek vele”.

A külügyi tisztségviselő elmondta még: aggodalmait feljegyzésben rögzítette még jóval azelőtt, hogy egy kiszivárogtatónak köszönhetően nyilvánosságra került Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vitatott júliusi telefonbeszélgetése. Ebben a beszélgetésben vetette fel Trump az ukrán elnöknek, hogy kivizsgáltathatná Bidenék üzleti ügyeit. A beszélgetést a demokrata politikusok úgy értelmezték, hogy az Egyesült Államok elnöke külföldi hatalmat kér fel amerikai állampolgárok elleni nyomozásra, s erre alapozva indították meg az impeachment eljárás előtt szükséges vizsgálatokat, illetve képviselőházi meghallgatásokat.

A meghallgatásokat folytató három bizottság – a hírszerzési, a külügyi és az ellenőrzési – vezetői csütörtökön büntetés terhe melletti idézést küldtek Mick Mulvaney-nak, a Fehér Ház ügyvezető kabinetfőnökének, miután Mulvaney a „sima” idézésnek nem volt hajlandó eleget tenni. Nem jelent meg csütörtökön a bizottságok előtt John Bolton korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó sem.

Csütörtökön a bizottságok meghallgatták még Jennifer Williamst, Mike Pence alelnök munkatársát is. Williams az alelnök és Zelenszkij szeptemberi, varsói megbeszéléseiről számolt be a törvényhozóknak.

(MTI)

Erdogan: elfogtuk az Iszlám állam fejének nejét

A török államfő az ankarai egyetemen jelentette be, hogy a terrorista vezér özvegye fogságukban van. Bírálta az Egyesült Államokat, mert az nagy média nyilvánosságot adott Abu Bakr al-Bagdadi levadászásának.

Az egyetemen Erdogan elmondta, hogy a törökök fogságukban tartják az önjelölt kalifa nővérét és annak férjét, akiktől sok információt szereztek a kihallgatások során. Arról nem tett említést a török államfő, hogy amíg Abu Bakr al-Bagdadi irányította az Iszlám államot Szíriában és Irakban addig meglehetősen jó viszonyban voltak vele. Erdogan fia árusította ugyanis az Iszlám állam tulajdonában levő olajkutak olaját a világpiacon! A cserébe kapott fegyverek pedig Törökországon keresztül jutottak el az Iszlám állam dzsihád harcosaihoz.

Erdogan elnök ezt sem részletezte, mert kínos zsarolásról van szó. Az orosz hírszerzés valahogy megszerezte azt a beszélgetést, melynek során Jared Kushner, Trump elnök veje engedélyezte Mohamed bin Szalman trónörökösnek egy ellenzéki újságíró levadászását Isztambulban.Jamal Khashoggit csapdába csalták, megfojtották majd feldarabolták Szaúd Arábia isztambuli főkonzulátusán. Minthogy az ellenzéki újságíró a Washington Post publicistája volt és az Egyesült Államokban élt, ezért meggyilkolásához szükség volt az amerikaiak engedélyére is. Trump ezt mindmáig tagadja, de Jared Kushner, aki az elnök közel-keleti főtanácsadója megadta az engedélyt a szaúdi trónörökösnek. Az oroszok eljuttatták a kényes információt a törököknek.

Erdogan elnök megzsarolta Trumpot

Az amerikaiak felfegyverezték a kurd milíciát, mely legyőzte az Iszlám államot Szíriában. Kurd autonómiát hoztak létre, mely ugyancsak zavarta Erdogan elnököt. Aki katonai akcióval akarta megváltoztatni a helyzetet, de ezt nem tehette az USA engedélye nélkül. Erdogan csak úgy tudta rábeszélni Trumpot az amerikai csapatok kivonására és a kurdok elárulására, hogy felhívta a figyelmet a kínos beszélgetésre. Ezt követően Trump megadta az engedélyt. Erdogan pedig Putyinnal együtt rendezte a problémát: jelenleg közös orosz-török őrjáratok cirkálnak az egykori kurd autonómia határán Szíriában.

Miért engedélyezte a törökök offenzíváját Trump elnök?

Khashoggi meggyilkolása tette lehetővé Erdogannak a kurdok elűzését? Ha igaz, közel-keleti főtanácsadója közreműködésével zsarolhatóvá vált Trump  közelebb került az impeachment eljáráshoz.

Erdogan megzsarolta az Egyesült Államok elnökét azzal a gyilkossággal, melyet szaúdi kommandósok követtek el Szaúd Arábia isztambuli főkonzulátusán. Jamal Khashoggi ellenzéki újságírót, aki az Egyesült Államokban élt és a Washington Post publicistája volt, csapdába ejtették a főkonzulátuson, ahol előbb megfojtották, majd feldarabolták. Nagy késéssel bár, de Mohamed bin Szalman herceg vállalta a felelősséget a gyilkosságért.

Ám most kiderült:

Trump elnök veje engedélyezte az akciót

Jared Kushner, aki apósának közel-keleti főtanácsadója is, kiváló kapcsolatot ápol Szaúd Arábia trónörökösével. Ezért Mohamed bin Szalman herceg őt kérdezte meg az akció előtt, és Jared Kushner engedélyezte az ellenzéki újságíró elfogását!

A hangfelvételt megszerezte a törökök titkosszolgálata

Ennek birtokában hívta fel Erdogan török elnök Donald Trumpot kérve: engedélyezze a törökök offenzíváját a kurdok ellen Szíriában! Minthogy a kurdok az USA szövetségesei voltak, ezért Trump kezdetben ellenkezett. Ám a zsaroló hangfelvétel következtében megváltoztatta az álláspontját. Mindenki meglepetésére közölte: kivonja az amerikai csapatokat Szíriából! Ezzel zöld utat adott Erdogannak bár később ezt letagadta. Az USA távollétében a törökök megegyeztek az oroszokkal, és így sikerült visszavonulásra késztetni a kurd milíciát.

Minderről egy magát megnevezni nem kívánó titkosszolgálati tiszt számolt be azelőtt a vizsgálóbizottság előtt, mely Washingtonban azt akarja tisztázni, hogy Trump elnök visszaélt-e a hatalmával. Ha ez bebizonyosodik, akkor megindulhat az impeachment eljárás Trump ellen vagyis megfoszthatják őt elnöki címétől. Ehhez a demokrata ellenzéknek meg kell győznie a republikánusok egy részét is. Trump egyelőre magabiztosan készül a jövő évi választásokra, ahol jó esélye van az ismétlésre mint előtte George W. Bushnak és Barack Obamának.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK