Kezdőlap Címkék Trójai faló

Címke: trójai faló

Mit keresnek kínai rendőrök Magyarországon?

Aziránt érdeklődött a brüsszeli Bizottságnál az Európai Parlament egy liberális képviselője Sophia in ‘t Veld, hogy jelenthet e a kínai rendőrök magyarországi jelenléte az egész Európai Unió számára biztonsági kockázatot.

Az ügy előzménye az, hogy februárban Budapesten tárgyalt Kína belügyminisztere, aki több együttműködési szerződést is aláírt Pintér Sándor magyar belügyminiszterrel. Vang Hsziohong belügyminisztert fogadta Orbán Viktor miniszterelnök is. Aki nemrég Pekingben járt, hogy megünnepelje a kínai Új Selyemút program tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból találkozott Putyin orosz elnökkel is, akivel egyetlen uniós tagállam vezetője sem rázott kezet azóta, hogy az orosz csapatok agressziót hajtottak végre Ukrajna ellen.

Mi van az aláírt magyar-kínai belügyi egyezményekben? A Die Welt szerint valószínű, hogy éppúgy mint Szerbiában a Magyarországra telepített kínai rendőrök elsősorban saját honfitársaikat ellenőrzik majd. Magyarországon népes kínai kolónia él, és a számuk minden bizonnyal növekedni fog hiszen olyan hatalmas gyárakat épít Kína mint a CATL Debrecenben – 7,7 milliárd dolláros beruházás  – illetve a BYD autógyár Szegeden. Ezeket a nagy kínai beruházásokat jelentős összegekkel támogatja a magyar kormány, amely elsőként lépett be az Új Selyemút programba az uniós tagállamok közül, de a többiek kihátráltak míg Magyarország maradt. Nemrég Giorgia Meloni – Orbán Viktor politikai szövetségese – döntött úgy Rómában, hogy elhagyja az Új Selyemutat miután washingtoni látogatása során ezt melegen ajánlották neki.

“Orbán Kína hasznos idiótája”

Erről ír a konzervatív The Spectator, amely szerint a magyar diplomácia Kína trójai falovának szerepét vállalja fel az Európai Unióban illetve a NATO-ban. 2021-ben az Egyesült Államok elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és intenzív kereskedelmi háborút folytat ellene. Trump elnöksége idején először barátkozott Kínával, majd megindította a kereskedelmi háborút, melyet Biden még intenzívebbé tett. Most Donald Trump arról beszél, hogy 60%-os vámmal sújtana minden kínai árut, ezzel nyilvánvalóan lehetetlenné tenné a két nagyhatalom közötti kereskedelmet. Kína az elmúlt húsz évben az USA legfontosabb kereskedelmi partnere volt, de tavaly már Mexikó megelőzte. Kína továbbra is az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, de Washington arra ösztönzi európai szövetségeseit, hogy mérsékeljék kapcsolataikat Pekinggel. Ennek ellenére Scholz német kancellár hamarosan Pekingbe utazik, Macron francia elnök pedig Kínából hazatérve nyilatkozott úgy, hogy

“az Európai Unió nem lesz az USA vazallusa.”

Orbán Viktor március 8-án találkozik Donald Trumppal, aki újra vissza akar kerülni a Fehér Házba. Milyen Kína politikát folytatna Donald Trump, ha újra elnök lenne? Ezt valószínűleg még ő maga sem tudja, de a kínaiak hosszú távra játszanak, és ebben fontos európai partner számukra Orbán Viktor miniszterelnök.

Der Standard: Az új királyság

0

Miközben Peking erőlteti saját rendszerének exportját és kőkemény, erkölcstelen hatalmi politikát folytat, Budapesten meglepő módon még senki sem gondolkodott el azon, mit jelent a kínai birodalom szolgájává szegődni.

A magyar kormány az illiberális demokráciát hirdeti és szabadságharcra szólít fel Brüsszel ellen. A Nyugat számára az értékek számítanak – budapesti kormányt csupán az önös érdekek vezetik -, ezért szembe kell szállnia a kínai törekvésekkel, mert az nem lehet, hogy az EU egyik tagja az ázsiai hatalom trójai falova legyen Európában.

Persze nem azt jelenti, hogy nem kell együttműködni a kínai féllel. Csak az eddiginél sokkal több szkepszissel kell reagálni a kínai ígéretekre. Tévesnek bizonyult sok nyugati stratégiai vezető feltételezése, hogy a megerősödő középosztály elkerülhetetlenül elvezet még a legrosszabb diktatúrából is a nyugati modellnek megfelelő liberális demokráciához.

Kínában egy alternatív modellt tesztelnek, ami egyre népszerűbbé vagy legalábbis kevésbé ellenállóvá válik világszerte: a digitalizált totalitarizmus és a teljesen határtalan kapitalizmus. A jólét egyáltalán (Kínában az egy főre jutó évi jövedelem 16.700 dollár) nem rendítette meg az autokráciát. Ma Pekingben a kommunista mandarinok kölcsönöket osztanak ki az Új Selyemút járművével, hogy politikai befolyást szerezzenek Chilétől Pakisztánig, Magyarországtól Etiópiáig. Nem lehet, hogy az EU-hoz csatlakozó országok, mint Szerbia vagy akár olyan tagállamok, mint Magyarország, Kína ötödik oszlopává váljanak. Kína elnöke ki is jelentette: legkésőbb 2050-re vezető hatalom akarnak lenni.

Amerikai szemmel: a magyar-orosz kapcsolat kockázat

Magyarország orosz trójai faló az EU-ban, növekvő kockázatot hordoz az USA számára is – írja egy neves amerikai szaklap. Ez mindkét féltől komolyabb ellenőrzést igényel, fogalmaznak.

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus ötödik évében másik kelet-európai állam jelent meg a Kreml radarján, de más tekintetben: Magyarország – írja a neves amerikai biztonságpolitikai lap, a Global Security Review (GSR). Már címében is félreérthetetlenül fogalmaz, amikor leszögezi, hogy Magyarország kapcsolata Oroszországgal kockázat. És ez aligha meglepő sokak számára, mert Orbán Viktor már régóta Európa-ellenes és oroszbarát kampányt folytat – írják.

A „gázos” ügyek

Ezután a lap a tipikus amerikai megközelítésből elemzi az Európai Unión belüli helyzetet, a gázellátás szemszögéből. Végig veszi azokat a folyamatokat, amelyek tengeren túli szemmel aggodalomra adnak okot a túlzott és növekvő orosz gázfüggőség miatt. És amiatt, hogy a zajló és tervezett beruházások (Északi Áramlat 2, Török Áramlat) Ukrajna megkerülésével látná el orosz földgázzal az EU-t.

Felhívja a figyelmet arra, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti gázszállítási megállapodás 2019 végén lejár. Tekintettel arra, hogy Ukrajna és Oroszország továbbra is ténylegesen háborúban áll, nem valószínű, hogy új megállapodást kötnének. A GSR emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok folyamatosan kritizálja Németországnak az Északi Áramlat 2 iránti elkötelezettségét, ellenezve a csővezetéket, mert az

növeli Európa függőségét az orosz energiától

és károsítja Ukrajna gazdasági és nemzetbiztonságát.

Nem valószínű, hogy Oroszország változtatna tervein, ezért a helyzet mind az európai, mind az amerikai politikai döntéshozók számára aggodalomra ad okot – írja a GSR.

A Kreml számára hasznos

Ezután ugyancsak az USA és az EU számára egyaránt aggályosnak nevezi a már eddig is meleg magyar-orosz-kapcsolatok tovább javulását. Olyannyira, hogy ez

az egyre töredezettebb Európai Unióban trójai lóként szolgálhat.

A GSR szerint Orbán idején Magyarországot a demokratikus normák megsértése miatt vádolják: a kormány súlyosan meggyengítette a média sokféleségét, miközben megtámadta a civil társadalmat és az oktatási szabadságot. Felidézi, hogy Orbán Európa első „illiberális demokráciájának” nevezte el Magyarországot, tiltakozik az EU Oroszországgal szembeni szankciói ellen. Továbbá 2018 júniusában Magyarország volt az egyetlen EU-tag, amely az Ukrajnának nyújtott támogatás növelése ellen szavazott.

Az amerikai megközelítésben az EU és más nyugati intézmények destabilizálása a Kreml számára kulcsfontosságú cél, és ebben számára Magyarország sikeres. A földgázüzletek és Orbán Európa-ellenes retorikája Putyin javára vannak, s még inkább a Nemzetközi Befektetési Bank (IIB) közelgő Magyarországra költözése.

A GSR felsorolja azokat a megállapításokat, hogy – számos európai tisztviselő szerint is – az IIB fedezék, amely mögül Oroszország felboríthatja az európai intézményeket. Megemlíti, hogy „Orbán már engedélyezte” (ténylegesen törvényt hoztak erről), hogy az IIB-mentességet kapjon bármely szabályozói vagy ügyészi hatósági ellenőrzés alól, és az IIB-s tisztviselők diplomáciai státuszt kaptak az országban. A GSR szerint az európai és amerikai politikai döntéshozók számára a magyar-orosz kapcsolat olyan, amely a közeljövőben megnövekedett ellenőrzést érdemel.

Orbán, Putyin trójai falova

Továbbra is úgy gondolom, hogy a Fidesznek meglesz az egyszerű többsége; 2002 óta Orbán olyan mennyiségű gyűlöletet és haragot táplált a magyar társadalomba, hogy az erőszak bármilyen váratlan módon is kirobbanhat; az átlagos osztrák és német állampolgárnak az Orbán-rezsimről reális képe van: vagyis, hogy ez egy félautokrata, populista és kleptokrata rezsim. Interjú Gregor Mayerral, az osztrák Der Standard napilap és a „profil” hetilap budapesti és belgrádi tudósítójával. Mayer a szerzője a magyarul is megjelent, nagy sikert aratott A nagy összeesküvés című könyvnek, amely az első világháborút kirobbantó szarajevói merénylet új, eddig ismeretlen összefüggéseiről szól.

 

A végéhez közeledik a választási kampány Magyarországon. A hódmezővásárhelyi helyi választások előtt előre lejátszott ügynek tűnt az április választás, a Fidesz minden felmérés szerint toronymagasan vezetett és vezet továbbra is, de számos megfigyelő szerint mintha bizonytalanság uralkodott volna el a párhívek között. Szerinted minden kimenetel elképzelhető?

Nem. Nem lesz olyan eredmény, amely a Fideszt második helyre hozná, kevesebb parlamenti mandátummal mint valamelyik ellenfele, baloldali vagy a Jobbik. Az viszont igaz, hogy a verseny sokkal nyitottabbá vált. Reménysugár villant meg az ellenzéki pártok táborai előtt és azon milliók számára, akik Orbán úr hatalmának a végét szeretnék látni. Legalább már többféle kimenetel képzelhető el, mint Hódmezővásárhely előtt. Ez magában mozgósíthatja azokat a szavazókat, akik nincsenek kibékülve a mostani kormányzással, de eddig apatikusak voltak és nem mentek volna el szavazni. Meglátjuk. Habár én személyesen továbbra is úgy gondolom, hogy a Fidesznek egyszerű többsége lesz. Elképzelhető-e, hogy Orbán elveszíti a többséget, de a legerősebb erő marad a parlamentben? Így fogalmaznék: ezt az opciót sem már teljesen kizárni – habár kevés esélyt látok rá.

Az egyik ellenzéki vezető, Gyurcsány Ferenc ezekben a napokban azt mondta, hogy a jobboldal egy része, ahogy korábban, úgy most sem nyugodna bele a választási vereségbe (például 2006-ban). Erőszakossá válhat-e a helyzet, amennyiben az ellenzék győz?

Nem bocsátkoznék ilyen jóslatokba. A fantáziám nem olyan gazdag, hogy egy olyan kimenetelt képzelnék el, amely szerint a Fidesz teljesen egészében veszít, tehát a relatív többséget is.

Az egyszerű többség elvesztésével, de a relatív többség megszerzésével Orbánnak még mindig alkalma lesz kormányt alakítani. Vagy koalícióst (bárkivel), vagy kisebbségit (bárki támogatásával. Ez komisz állapotokat szülhet, teli blokádokkal, mocskos megállapodásokkal, fenyegetésekkel, bénító helyzetekkel, de ez továbbra is politika lenne, amely nem vezet szükségszerűen erőszakhoz. Viszont ha egy általánosabb szintet vizsgálunk, akkor elmondható, hogy Orbán hosszú ideje, legalább 2002 óta olyan mennyiségű gyűlöletet és haragot táplált a magyar társadalomba, hogy az erőszak bármilyen váratlan módon is kirobbanhat.

Németországban vagy Ausztriában az ottani hétköznapi emberek miként ítélik meg a magyarországi helyzetet? Lehetnek ennek következményei a nyugaton dolgozó magyarok tekintetében?

Az utóbbi években az osztrák és kissé kevésbé a német társadalom is megosztott lett, abban a tekintetben, hogy a demokráciának hogyan kell működnie. Ausztriában a jelenlegi kormány része az oroszpárti, szélsőjobboldali FPÖ. Sebastian Kurz kancellár a konzervatív ÖVP-ből legalábbis amikor a menekült témáról beszél populista, gyűlöletkeltő nyelvezetet használ hasonlóan Orbánhoz – hozzá kell tenni, hogy amíg Ausztria nagyszámú menekültet fogadott be, Magyarország gyakorlatilag egyet sem. A lényeg az, hogy az átlagos, fősodrású osztrák és német állampolgárnak az Orbán-rezsimről reális képe van. Vagyis, hogy ez egy félautokrata, populista és kleptokrata rezsim. De a fősodrás nyomás alatt áll és meglátjuk mi fog történni.

És igen, Orbán néha diadalittas beszédeket mond arról, hogy a Nyugat a Visegrádi Négyek jó példáját fogja követni; hogy a Nyugat is „patrióta”, „keresztény értékeket valló” és „migrációellenes” lesz.

És képzeljék el, hogy ez jót tesz-e az Ausztriában dolgozó magyaroknak? Az osztrákok a nyakukba fognak borulni, mert Orbán úr megmutatta nekik az igazságot, mint a világítótornyot a háborgó tengeren? Nem, egyáltalán nem.

Ha a nyugati demokráciákból populista autokráciák válnak, azt mindenki megszenvedi. Ha a nyugati demokráciák elkezdik semmibe venni az EU szabályait, ahogyan azt Orbán Magyarországa teszi a menekültekkel, akkor mindenkiből migráns válik. Jöjjön Szíriából vagy Magyarországról, nem lesz semmi különbség. Ennek az első jelei már látszanak Ausztriában. A Kurz-kormány le fogja csökkenteni a családi pótlékot, azon Ausztriában dolgozó, szegényebb EU országok állampolgárai számára, akiknek a gyermekei nem élnek Ausztriában. Így 30 ezer Ausztriában dolgozó magyar kap majd fele akkor pótlékot, mint ami járna.

A lényeg: a populisták nőgyűlölők, nem ismerik a szolidaritást, mindenkit gyűlölnek, aki nem az ő csordájukhoz tartozik.

A nyugati sajtó, általában véve, igen kritikus Orbán Viktor illiberális államával szemben, sokszor keményebb fellépést sürget a magyar kormánnyal szemben. De semmi sem történik. Miért?

Az EU egy szofisztikált szabályokon alapuló intézményrendszer, valahogy az illiberális, autoritárius állam ellentéte. Orbán és a hozzá hasonlóak túljártak a rendszer eszén. Élvezik a jogokat és előnyöket, amelyeket a jogállamiság nyújt, de hazájukban ezt készek megsemmisíteni.

Másodszor, az EU nem egy nagyon előrehaladott integráció. Szinte senki sem akar szorosabb integrációt. A szuverén jogok nagy tiszteletben állnak, mindaddig amíg – az EU megállapodások szellemében – azokat nem ruházzák át a közös intézményekre. Ezt szinte mindenki meg szeretné őrizni. Ezért a fontos következményekkel járó döntések megkövetelik a nagyfokú konszenzust a tagállamok részéről.

Harmadszor, az Európai Parlamentben a Fidesz a mainstream konzervatív Néppárt tagja, a német CDU-val és CSU-val együtt. A német néppárti képviselők ezért megvédik Orbánt és gondoskodnak arról, hogy ne szülessen olyan döntés, amely túlságosan ártana Magyarországnak.

Orbán keleti nyitása, ideértve Putyin Oroszországát is, egy újabb hidegháború kialakulásakor, veszélyezteti-e Magyarország pozícióját a nyugati szövetségekben?

Legkevesebb, hogy a nyugati világ titkosszolgálatai és terrorelhárítási szolgálatai elveszítik a bizalmukat, ami meggátolhatja az együttműködést. Magyarországot egyre inkább úgy érzékelik mint Putyin trójai falovát a nyugati szövetségekben. Már elég hosszú ideje, a kulcsfontosságú nyugati országok vezetői nem találkoznak Orbánnal és nem hívják meg.

Mint Kelet-Európa szakértője volt alkalmad összehasonlítani a sajtószabadság állapotát ezekben az országokban. Magyarország ebből a szempontból is különleges eset?

Egyes nem EU-tag balkáni országban, mint Bosznia, Montenegró és Macedónia (legalábbis a tavalyi kormányváltásig) a média rosszabb állapotban van mint Magyarországon. A Freedom House legutóbbi jelentése szerint a magyar helyzet olyan rossz mint a szerbiai, de ez is egy másik nem EU tagország. Tehát ha Magyarországot összehasonlítjuk a többi uniós országgal, akkor igenis „speciális eset”, hiszen a sajtószabadság rosszabb állapotban van mint Bulgáriában vagy Romániában. Az unióban Magyarországon a legkevésbé szabad a média.

Továbbá ez az egyetlen uniós ország, ahol az orosz állami propagandát, a dezinformációival és hamis híreivel, szándékosan átveszi az állami média és azok a sajtószervek, amelyeket az állampárt oligarchái ellenőriznek. Ahogyan ezt nemrégen a Corvinus Egyetem kutatóközpontjának briliáns elemzése meggyőzően bebizonyította.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK