törökország Archives Page 5 of 8 › Független Hírügynökség

„Az USA kivonulása Szíriából katasztrófa lenne Izrael számára”

Polonius

-

2019-10-08

„Az USA kivonulása Szíriából katasztrófa lenne Izrael számára”

A republikánus szenátor abból az alkalomból nyilatkozott az ynetnews izraeli portálnak, hogy Trump elnök jelezte: az Egyesült Államok fokozatosan kivonja a csapatait Szíriából és szabad utat enged Törökországnak. Erdogan elnök le akar sújtani a kurdokra, akik az Egyesült Államok szövetségesei voltak eddig.

Trump új közel-keleti politikája: cserbenhagyja a kurdokat és támogatja Erdogan török elnököt

Az USA sem nem támogatja sem nem akadályozza a törökök offenzíváját Szíriában – ezzel a lakonikus közleménnyel tudatták a külvilággal: Trump immár fontosabbnak tartja Törökországot mint a kurdokat, akiket eddig az amerikaiak első számú szövetségesnek tekintettek az egész térségben. Korábban Trump elnök azzal fenyegette meg Törökországot, hogy gazdaságilag tönkreteszi Erdogan rendszerét, ha megtámadják az USA kurd szövetségeseit Szíriában. Vasárnap hosszas telefonbeszélgetést folytatott Trump Erdogan elnökkel. Előtte egyeztetett Izraellel sőt Oroszországgal is. Az eredmény:

a törökök szabad kezet kapnak az amerikaiak által felfegyverzett kurd milícia szétverésére

Erdogan elnök már régóta célba vette a kurd milíciát Szíriában, mert azt gyanítja, hogy az szorosan együttműködik a Törökországban küzdő kurd erőkkel. Azokat Erdogan terroristának tekinti, és most elérte, hogy Trump elnök is elfogadja az álláspontját. A BBC katonai szakértője a döntés kapcsán megjegyzi, hogy a Pentagonban sokan nem értenek egyet Trump döntésével, de az amerikai elnök elkötelezte magát Erdogan mellett. Miért ?

Korábban Törökország nyíltan kihívta az USA haragját amikor orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt annak ellenére, hogy a NATO tagja vagyis az orosz berendezések egyáltalán nem kompatibilisek. A Pentagon akkor szankciókat javasolt Erdogan elnök ellen, de Trump ellenállt. Az USA nem vezetett be szankciókat Törökország ellen. Pedig a törökök nemcsak, hogy orosz fegyvereket vásároltak, de a vezérkari főnök rendszeresen egyezteti elképzeléseit az orosz és az iráni vezérkari főnökkel.

Fontos tanácskozás Izraelben

Benjamin Netanjahu miniszterelnök biztonságpolitikai szakértője meghívta amerikai és orosz kollégáját: hangolják össze terveiket a Közel Keleten. Putyin tanácsadóját fogadta Netanjahu és mindketten hangsúlyozták: ez még csak a kezdet, mert a háromoldalú tanácskozások a jövőben folytatódni fognak. Trump számára Izrael a stratégiai kiindulópont a térségben, az ő megkérdezésük nélkül nem hagyta volna jóvá a törökök terveit.

Mi lesz ezután ?

A kurdok kétségbeesetten tiltakoznak. Úgy érzik – egyáltalán nem alaptalanul – hogy az USA cserbenhagyta őket! Dehát valamit tenniük kell! Moszkva régóta azt javasolja nekik, hogy közeledjenek Asszad szír elnökhöz, aki képes megvédeni őket a törökökkel szemben. A BBC katonai szakértője ugyanezt jósolja: kétségbeejtő helyzetükben a kurd milícia vezetői nemigen tehetnek mást minthogy Asszad elnök kétes kegyelmére bízzák magukat – ismét elfelejtve autonómia törekvéseiket.

Erdogan elnök pedig a markába nevethet: az USA nemhogy nem alkalmaz vele szemben szankciókat hanem sorsára hagyja kurd szövetségeseit, akiknek semmilyen esélyük sincs a török hadsereg ellen. Igaz, hogy Trump újra megfenyegette Törökországot gazdasági szankciókkal, de Ankarában tudják: ez üres blöff! A belső válsággal küszködő Erdogan elnök számára egy harci siker Szíriában óriási politikai előnyökkel jár, mert a nacionalizmus felszítása megerősítheti az iszlámra és a nemzeti érzésre alapozó mozgalmának népszerűségét Törökországban, ahol a csökkenő életszínvonal miatt Erdogan elveszítette a választásokat a három legnagyobb városban: Isztanbulban, Ankarában és Izmirben.

És mi lesz Izraellel? – tudakolta az ynetnews Graham szenátortól, aki republikánusként Trump támogatója kellene, hogy legyen, de az elnöknek ezt a döntését elveti. Mégpedig azért, mert a véleménye szerint a végeredmény az lenne, hogy Irán tovább erősödne a térségben. Márpedig Irán Izrael esküdt ellensége. Nemrég a forradalmi gárda parancsnoka Teheránban kijelentette: immár megvannak az eszközeink arra, hogy eltöröljük a föld felszínéről „a cionista képződményt”!

Uniós tárgyalások Ankarában és Athénban a migráns válságról

Polonius

-

2019-10-04

0

Uniós tárgyalások Ankarában és Athénban a migráns válságról

Seehofer nem akar újabb egymillió migránst délkelet felől
Erdogan millós migráns hullámmal fenyegetőzik
A görög szigetek megteltek, de a migránsokat Törökország nem veszi vissza

Sohasem ismétlődhet meg a 2015-ös helyzet! Ezt hangsúlyozta Horst Seehofer német belügyminiszter, aki egy uniós küldöttség tagjaként csütörtökön és pénteken Törökországban és Görögországban tárgyal a migráns válság megoldásáról. 2015-ben több mint egymillió migráns érkezett délkeleti irányból az Európai Unióba. A döntő többségük jelenleg is Németországban és Svédországban él.

Erdogan török elnök azzal fenyegetőzik , hogy újabb milliós migráns hullámot indít Európába , ha nem kap támogatást az Európai Uniótól. Merkel kancellár 6 milliárd eurót ígért a török elnöknek a 2016 és 2019 közötti időszakra azért , hogy saját területén lássa el a menekülteket illetve visszavegye azok egy részét Törökországtól. Erdogan azt állítja , hogy Törökországnak 40 milliárd eurójába kerültek eddig a menekültek , és ezért növekvő támogatást vár el. Erről lesz szó azon a tárgyaláson , melyen az Európai Uniót Dimitrisz Avramopulosz menekültügyi biztos képviseli. Vele van Horst Seehofer német és Christophe Castaner francia belügyminiszter is, hogy fokozzák a delegáció tekintélyét.

Görögországban a szigetek egy részén óriási zsúfoltság alakult ki, mert a migráns táborok népessége megnövekedett és Törökország nem veszi vissza azokat, akikről korábban megállapodott. A migráns probléma továbbra is élesen megosztja az Európai Unió tagállamait. A két nagyhatalom, Németország és Franciaország kidolgozott egy koncepciót a migráns probléma megoldására, és azt több más tagállam is támogatja. Ellenzik viszont a visegrádi államok , mert a francia-német elképzelések szerint a beérkező migránsokat bizonyos kvóta szerint szétosztanák a tagállamok között. Amelyik tagállam nem vállalja a migránsok befogadását , az eleshet uniós pénzektől.

Törökország közösen akar fegyvereket gyártani Oroszországgal

Polonius

-

2019-07-16

0

Törökország közösen akar fegyvereket gyártani Oroszországgal

Jövő áprilisra megérkezhet az egész orosz rakétavédelmi rendszer, insallah! – büszkélkedett Erdogan elnök, aki a sikertelen puccskísérlet harmadik évfordulóján beszélt Ankarában.

Trump elnök hiába figyelmeztette Erdogan államfőt: rossz vége lehet annak, ha egy NATO tagállam Oroszországtól vásárol korszerű rakéta rendszert. Az Sz 400-as rendszert pedig Nyugaton is annak tartják. Ezért kérték meg Putyin elnököt: ne szállítsa le azt Iránnak. Az orosz elnök teljesítette az amerikai kérést nehogy az Sz 400 rakétavédelmi rendszer szedje le az amerikai vadászgépeket az iráni légtérben.

Törökországban nincsen háborús veszély, de az amerikaiak azt semmiképp sem akarják, hogy az F 35-ös vadászgépek egy támaszponton állomásozzanak az orosz rakétavédelmi rendszerrel. Akkor ugyanis az orosz kiképző tisztek szemrevételezhetnék az amerikai vadászgépeket és megtalálhatnák azoknak a gyenge pontjait. Ezért Amerika közölte: Törökország semmiképp sem kapja meg azt a 100 F 35-ös vadászgépet, melyet megrendelt. Ezenkívül kizárják Törökországot az egész F 35-ös programból. Korábban ugyanis az volt az elképzelés, hogy Törökországban javítják a régióban repkedő amerikai vadászgépeket.

Ehelyett Erdogan elnök az oroszokkal akar közösen fegyvert gyártani miközben a NATO stratégiai ellenfélnek tekinti Moszkvát. Ezért az Egyesült Államok gazdasági szankciókkal is sújthatja Törökországot – figyelmeztette Trump elnök Erdogant Oszakában a G20 csúcsértekezleten. Emiatt véli úgy a brit Ashmore tanácsadó cég, hogy

a baloldali populista Venezuela sorsára juthat a jobboldali populista Erdogan Törökországban.

Ezt a lesújtó véleményt fogalmazza meg a fejlődő országok befektetéseivel foglalkozó brit Ashmore tanácsadó cég, melynek szakmai elemzését a New Yorki Bloomberg gazdasági portál ismerteti. A több mint 85 milliárd dolláros befektetést menedzselő cég jó hírnévnek örvend a nemzetközi piacon különösen azóta, hogy Oroszország gazdasági helyzetét a vetélytársaknál pontosabban elemezte, és így két évvel korábban szerzett szép pénzt azzal, hogy az olajválságra adott orosz reakciót jól értelmezte. Venezuela is az olajár esésének következtében indult el igazán a mélybe vezető úton, melyen már odáig jutott, hogy rendszeresek a nagy áramszünetek, a kórházakban nincs gyógyszer és az emberek tömegesen menekülnek abból az országból, mely nem is oly rég még Latin Amerika legvirágzóbb országa volt. Közben Trump elnök mindent elkövet Venezuela megfojtása érdekében: a szankciók az utolsó koporsó szeget jelenthetik a baloldali populista rendszer számára. Pedig Venezuela kezdetben sokakban illúziót kelthetett hiszen a világ legjelentősebb olajkincsét akarta igazságosan elosztani a nép között. Ezért is került szembe az Egyesült Államokkal, mely az olaj óriások érdekeit védelmezte többé-kevésbé nyíltan. Az olaj áresés bizonyította mindenki számára, hogy erre nem lehet gazdasági rendszert alapozni csak ott, ahol a helyi lakosság nagyon kicsi mint például az Emirátusokban. Még az olyan óriások is megérezték a válságot mint Szaúd Arábia vagy Oroszország.

Törökország nem Venezuela

Ezzel természetesen az Ashmore szakértői is tökéletesen tisztában vannak hiszen tudják: a 85 milliós Törökország regionális nagyhatalom, a G20 csoport tagja. Gazdasága diverzifikált és Isztambul a régió egyik pénzügyi központja. Csakhogy épp itt a baj – hangsúlyozzák az Ashmore elemzői, akik annak kapcsán tették közzé igen borúlátó előrejelzésüket, hogy Erdogan elnök leváltotta a nemzeti bank köztiszteletben álló elnökét. Murat Cetinhaya eltávolítása az elnöknek azt a szándékát tükrözi, hogy megszüntesse a nemzeti bank függetlenségét, és teljesen a saját kezébe vegye az ország gazdasági életének irányítását is.

A szultán sem csalhatatlan

Erdogan elnök elsősorban azt rótta fel a nemzeti bank elnökének, hogy nem volt hajlandó a kamatláb csökkentésre miközben a szultán leghűségesebb választói , a kisvállalkozók ezt várták el a hatalomtól. A politikai követelmények már nem először szembekerültek a globális gazdaság elvárásaival.

Erdogan veszített Isztambulban a megismételt polgármester választáson, és ez a vég kezdete lehet a vallásos-nacionalista rendszer számára. Minthogy korábban már Ankarát és Izmirt is elveszítette, az üzenet világos a magát mindenhatónak képzelő Erdogan elnök számára: a nagyvárosokban elveszítette a támogatását, mely pedig egy populista rendszer számára létfontosságú. Korábban ugyanis épp Isztambulban kísérletezte ki Erdogan azt a varázs formulát, mellyel szinte teljhatalmat szerzett Törökországban. A vallásos-nacionalista ideológiát kombinálta a nyitással a globális gazdaság felé.

Mohamed próféta és Keynes nevében

Az állam által erőteljesen támogatott kapitalizmus valóságos gazdasági csodát produkált Törökországban. Ebből elsősorban a vállalkozók profitáltak, de a városokba özönlő vidékiek is találtak munkát és megélhetést. Ők alkották a derékhadát Erdogan választóinak. A rendszer működött és az elnök kezdte komolyan venni azt, hogy a hívei szultánnak nevezték. A régi dicsőség helyreállítása, a regionális nagyhatalmi szerep megerősítése ideológiai célból diplomáciai elképzeléssé vált.

Törökország szembekerült Amerikával

Erdogan elnök feladta Törökország korábbi Izrael barát politikáját és a muzulmánok fő képviselőjének szerepét kívánta eljátszani a Közel Keleten. A szultán egykor kalifa is volt hiszen ő uralkodott az iszlám mindhárom szent városában: Mekkában, Medinában és Jeruzsálemben. Az USA viszont Izrael és Szaúd Arábia szövetségére alapozza közel-keleti terveit.

Következett az állítólagos puccskísérlet, melynek szervezésével Erdogan a CIA-t vádolta meg. Lefejezte a tisztikar Amerika barát részét. Szövetséget kötött az USA két ellenfelével: Oroszországgal és Iránnal. Diplomáciai szarvas hibát követett el Washington szerint Erdogan azzal, hogy fegyvereket vásárolt Oroszországtól.

A globális pénzpiacok jóindulata megszűnt: a török líra elveszítette az értékének csaknem a felét! Erdogan pedig kezdte elveszíteni a fejét. Gazdasági csúcsminiszternek nevezte ki a vejét, akinek szakértelmét Törökországban sem tartották sokra, külföldön pedig egyenesen nullának értékelték. Most pedig elbocsátotta a nemzeti bank elnökét. A lépést külföldön úgy értékelik mint a nemzeti bank függetlenségének teljes megszüntetését.

Hiába ígérik azt Ankarában, hogy továbbra is fenntartják a szabad piaci rendszert és nem vezetnek be korlátozásokat a tőke mozgására, mert ezeknek az ígéreteknek kevesen hisznek – állapítják meg a brit Ashmore szakértői. Akik szerint Erdogan elnök össze-vissza kapkod és ezzel súlyosbítja az amúgy is nehéz helyzetet. Az államfő a jelenségek ellen küzd ahelyett, hogy a problémák okát próbálná meg felszámolni. Erdogan ostorozza az inflációt, a gyenge lírát, a lassú növekedést és a gyér beruházásokat holott ezek mind az ő politikája miatt következnek be! A külföldi befektetők napról napra nyugtalanabbak: nemhogy nem érkezik friss tőke a beruházásokra Törökországba hanem ehelyett megindult a tőke menekülése!

A török vezetés eljátszotta a külföld bizalmát

Törökország egyre mélyebbre süllyed a válságba, mert hibás pénzügyi politikát folytat – hangsúlyozza a fejlődő országokra szakosodott Ashmore vagyoni tanácsadó cég jelentése. Az okot is jelzi: túl nagy lenne a politikai ára a szükséges fordulatnak! Erdogan elnöknek mindenképp fenn kellene tartania az életszínvonal növekedését hiszen ezzel alapozta meg a népszerűségét. Csakhogy a török gazdasági csodának régen vége. Következik a lejtmenet, melyet súlyosbít Erdogan diplomáciája. Azzal, hogy szembekerült az Egyesült Államokkal és kitart emellett a politika mellett, eljátszotta a befektetők bizalmát. Trump elnök szankciókkal fenyegeti Törökországot az orosz fegyvervásárlások miatt. Ez olyan üzenet a nemzetközi pénzpiacoknak, melyet nagyon komolyan vesznek.

Eljut-e ezek után Törökország ahhoz a csődközeli állapotig, melyben Venezuela vegetál hónapok óta? Ezt jósolja a brit tanácsadó cég, mely korábban befektetésre ajánlotta Törökországot. Ily módon a jóslat akár önbeteljesítő is lehet, mert a befolyásos New York-i Bloomberg portál is ismertette az Erdogan elnök jövőjére vonatkozó lesújtó jelentést. Meddig létezhet egy populista rendszer csődközeli állapotban? Putyin orosz elnök mindenesetre megértette a finom célzást: 55 milliárd dollárnak megfelelő rubelt vesz ki a nemzeti vagyon alapból, hogy megerősítse a gazdaságot, mely népszerűsége szempontjából meghatározó Oroszországban.

A titkosszolgálat főnöke cserbenhagyta az elnököt

Polonius

-

2019-05-01

0

A titkosszolgálat főnöke cserbenhagyta az elnököt

Legyőztük a puccskísérletet! – hangsúlyozta Nicolas Maduro köztársasági elnök miután ellenfelének, Juan Guaidonak nem sikerült fellázítania a hadsereget. Ennek ellenére repedések mutatkoztak Maduro rendszerében, mert a titkosszolgálat eddigi vezetője búcsút mondott az elnöknek.

„Mindíg hű voltam Maduro elnökhöz, de most új politikára van szükség. Hozzá kell látni az ország újjáépítéséhez!”- írta levelében Manuel Ricardo Christopher Figuera. A levelet a CIA hitelesnek ismerte el. Trump elnök aktívan támogatja az ellenzéki puccs kísérletet. Megfenyegette Kubát, hogy embargót alkalmaz vele szemben, hogyha a szigetország nem hagy fel Nicolas Maduro támogatásával.

Kubán kivül Oroszország, Kína és Törökország támogatja Nicolas Maduro rendszerét Venezuelában. Nemrég egy orosz kommandós alakulat érkezett Caracasba. Emiatt Trump elnök tiltakozott, de az oroszok közölték: a két állam közötti egyezmény erre felhatalmazást ad. Erdogan török elnök pedig amiatt tiltakozott, hogy az ellenzék amerikai támogatással próbálja megbuktatni Nicolas Maduro elnököt.

Törökország: a NATO tagság felfüggesztését kockáztatja

Polonius

-

2019-04-09

0

Törökország: a NATO tagság felfüggesztését kockáztatja

Törökország akkor is megveszi az orosz légvédelmi rendszert, ha Amerikának ez nem tetszik. Ezt hangsúlyozta Moszkvában Recep Tayip Erdogan elnök, aki ebben az évben már harmadszor vendégeskedik orosz földön.

Törökországnak orosz katonai technológiára van szüksége – mutatott rá mosolyogva Putyin orosz elnök, aki az Sz 400-as légvédelmi rakéta rendszert adja el a törököknek. Az Egyesült Államok dühöng: Törökország kockáztatja ezzel a NATO tagságának felfüggesztését és kizárását az F 35-ös harci gépek programjából – fenyegetőzött Mike Pence amerikai alelnök.

„Aki így beszél, az nem ismer minket! Szuverén állam vagyunk, mely meghozta a szuverén döntését az orosz rakéták ügyében!”- jelentette ki Erdogan elnök Moszkvában. Mindkét államfő utalt arra, hogy a jövőben szorosan együttműködhetnek a két állam hadseregei és hadiiparának fejlesztői. Oroszország és Törökország együttműködik Szíriában, ahol Iránnal együtt kiszorítják az Egyesült Államokat. Az orosz, a török és az iráni vezérkari főnök rendszeresen egyezteti a három állam katonai elképzeléseit a Közel Keleten. Putyinnak sikerült megmentenie Asszad elnök rendszerét Szíriában, melyet az Egyesült Államok, Izrael és Szaúd Arábia kísérelt meg szétverni.

Közben Putyin Izraellel is jó kapcsolatot ápol: Netanjahu miniszterelnök nem sokkal a keddi választások előtt látogatott el az orosz fővárosba. Ahol Putyin közölte: orosz közvetítéssel megkaphatja Izrael egy régen elesett katonájának földi maradványait. Ezzel Putyin megmutatta erejét és támogatást nyújtott Netanjahu miniszterelnöknek, hogy megnyerje a keddi választást Izraelben.

A tekintélyelvűség árt a gazdaságnak

FüHü

-

2019-02-15

0

A demokrácia az egész világon kockán forog, és nem kizárt, hogy a gazdaság is – írja a The Conversation független brit portál az „Árt-e a tekintélyelvűség a gazdaságnak – kérdezzék meg Venezuelát, Magyarországot, vagy Törökországot” című, több tanulmányra épülő cikkében.

A Freedom House jelentése szerint a világ 195 országából 71-ben hanyatlottak az elmúlt években a demokratikus intézmények. A visszacsúszásra általában jellemzőek az olyan választott vezetők, akik növelik végrehajtó hatalmukat, miközben gyengítik a törvényhozást és az igazságszolgáltatást, csökkentik a sajtószabadságot és kevéssé versenyszerűvé alakítják a választásokat. A kutatások kimutatják, hogy a kormányzati intézmények ilyen erodálódása nem csupán a demokráciában tesz kárt, hanem a gazdaságot is megsebesíti. A tudósok Venezuelát, Magyarországot és Törökországot vizsgálták, és megállapították: mindháromban problémák mutatkoznak a gazdaságban, amióta a megválasztott vezetőik az elmúlt években egyértelműen tekintélyelvűvé váltak.

Az ország stagnált, amióta Orbán Viktor egyre antidemokratikusabbá vált

A cikk ismertette Venezuela és Törökország súlyos aktuális gazdasági gondjait, Magyarországról pedig ezt írta: „Az ország stagnált, amióta Orbán Viktor egyre antidemokratikusabbá vált. A 2014-es választás óta, amikor igazán megszilárdította a hatalmát, a növekedés drámaian lelassult, a 2014-es 4 százalékról 2016-ban 2 százalékra. A világbank előrejelzése szerint a magyar gazdaság tovább zsugorodik 2020-ig és azután is.” A tekintélyelvű gazdaság nem mindig árt a gazdaságnak, példa erre Kína és Szingapúr, de ezek az országok soha nem is voltak demokratikusak. Amikor azonban egy korábban demokratikus állam válik tekintélyelvűvé, az a gazdaságra is negatív hatással van.

Ez azért van így, mert a demokráciákban a gazdaságpolitikának a különböző szakértők, valamint a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közös „termékének” kell lenni, és még további, független intézmények, például a nemzeti bankok is segítik a gazdaságpolitikai döntések kidolgozását. A törvényhozók különféle módokon ellenőrzik a vezetők impulzív döntéseit, és a végső döntés a különféle ágak közötti tárgyalások eredményeként jön létre. Amennyiben a törvényhozás nem tudja már hatékonyan gyakorolni ezt a funkcióját, mert visszaszorították a hatalmukat, mint Venezuelában, vagy Törökországban, illetve mert a parlamentet a kormányzó párt uralja, mint Magyarországon, nemigen áll rendelkezésre eszköz ahhoz, hogy megakadályozzák a tekintélyelvű vezetőket a gazdaságra nézve ártalmas, rossz döntések meghozatalában.

A törvényhozásnak azért is fontos szerepe van a gazdaságpolitika kidolgozásában, mert különböző pártokból álló képviseleti testületek, és a parlament az a csatorna, amelyen keresztül az emberek és a társadalmi csoportok követelményeket támaszthatnak a vezetőkkel szemben. Amikor a tekintélyelvű vezetők kiszorítják az ellenzéki pártokat, az állampolgárok csakis az utcán juttathatják kifejezésre elégedetlenségüket. A társadalmi nyugtalanság növelheti a gazdasági bajokat, különösen, ha erőszakossá válik. A zavargások rombolást okozhatnak a fizikai infrastruktúrában, menekülésre késztethetik az embereket, emiatt a feladatokat nem végzi el senki, kritikus pozíciók üresen maradnak.

A demokratikus visszacsúszás csökkenti a külföldi befektetést

A nemzetközi piacok sem kedvelik ugyanis a társadalmi nyugtalanságot, és amennyiben a tüntetések sokáig tartanak, vagy a kormány erőszakkal lecsap ezekre, a befektetők általában menekülnek. Ám a befektetők már akkor is idegeskednek, amikor a választott vezetők tekintélyelvűvé válnak: mindhárom vizsgált országban a bizalomvesztés miatt jelentősen csökkent a közvetlen külföldi befektetés: Venezuelában a csökkenés a cikk szerint 2013 óta 66, Magyarországon 300 százalékot tett ki. Ennek egyik oka az, hogy a befektetők attól tartanak: a kormány elkezdhet a profitot csökkentő módon beavatkozni a tevékenységükbe, ez ugyanis a tekintélyelvű jobb- és baloldali vezetők közös stratégiája. Magyarországon például „a tavalyi választások óta Orbán Viktor pártja megerősítette a kormány ellenőrzését a nagyobb energiacégek felett, átvette a közműveket, és egyre erőteljesebben ellenőrzi az országban működő külföldi cégeket is” – írja a szerző.

A kutatások kimutatták: egyetlen olyan tényező létezik, amely lehetővé teszi a gazdaság virágzását a demokrácia hanyatlásának körülményei között is, ez pedig az, ha a független törvényhozásban működő pártok vannak jelen. Ez a helyzet például a Fülöp-szigeteken. Mi több: a hatalom megosztása a törvényhozókkal fellendíti a gazdaságot, és végső soron elősegítheti, hogy ezek a tekintélyelvűségre hajlamos vezetők tovább hatalmon maradjanak – írja a szerző.

Ara-Kovács Attila

Mi lesz a kurdokkal, ha Putyin és Erdogan osztozik Szírián?

Kenderessy Milán

-

2019-01-23

0

Mi lesz a kurdokkal, ha Putyin és Erdogan osztozik Szírián?

Amióta Trump elnök elrendelte az amerikai csapatok kivonását Szíria területéről, a kurdok kétségbeesetten próbálnak új támogatóra találni. Autonóm területet akarnak kialakítani Szíria északi részén, közel Törökország határához. Törökországban mintegy 20 millió kurd él, ezért Erdogan elnök hallani sem akar erről a megoldásról. A törökök le akarják rohanni a kurd milícia által ellenőrzött területet Szíriában. A kurdok kétségbeesésükben Putyinhoz és Asszad elnökhöz fordultak.

Ebben a helyzetben tartanak újabb csúcstalálkozót Moszkvában. A kurdok félelme az, hogy Putyin és Erdogan az ő fejük fölött megállapodást köt Szíria valamiféle felosztásáról. Trump elnök többször megfenyegette Erdogan török elnököt : ha meg meri támadni a kurdokat, akkor az Egyesült Államok gazdasági csődbe kergeti Törökországot. Ilyen körülmények között csodákat aligha lehet várni Putyin és Erdogan moszkvai tárgyalásaitól, de talán előre lépnek a rendezés terén. Szíriában nyolcadik éve tart a polgárháború, mely romba döntötte az országot és menekülésre késztette a lakosság egynegyedét. Megoldás ma sem látszik bár Asszad elnök Oroszország és Irán támogatásával nyerésre áll a polgárháborúban, de képtelen arra, hogy összetartsa a sok vallású és soknemzetiségű Szíriát.

Törökország legjobb kosárlabdázójának kiadatását kéri az USA-tól

ki

-

2019-01-18

0

Törökország legjobb kosárlabdázójának kiadatását kéri az USA-tól

Enes Kanter, aki jelenleg az NBA-ben játszik bevallottan híve Fetullah Gülen prédikátornak, akit Törökország elnöke nemzeti ellenségnek tekint. Fetullah Gülen is az Egyesült Államokban él. Az ő kiadatását is kérte Erdogan török elnök Washingtontól.

Milyen alapon?

Fetullah Gülen prédikátort és a híveit azzal gyanúsítják Törökországban, hogy puccsot szerveztek Erdogan elnök megbuktatására. A pancser puccsot leverték, és Fetullah Gülen híveinek jelentős részét Törökországban letartóztatták. A prédikátor tagadja, hogy ő szervezte volna a puccsot Erdogan elnök ellen.

Enes Kantert ugyanilyen alapon akarja elítélni Erdogan elnök Törökországban. A legjobb török kosárlabdázó viszont nem kíván hazatérni. Sőt , Európa felé se néz! Még Londonba sem utazott el csapatával, a New York Knicks-szel, mert fél a török titkosszolgálattól. A New York Knicks végülis egyetlen ponttal kapott ki Londonban a Washington Wizards-tól. Lehet, hogy ha Kanter szerepelt volna, akkor másképp alakul a végeredmény. Dehát a legjobb török kosárlabdázó nem akart kockáztatni …

Erdogan nagy napjai

Szele Tamás

-

2018-12-25

0

Sok minden forrhat most Ankara konyháján, az meg még szebb, hogy lehet Erdogan a szakács, de Trump hozta a lakoma hozzávalóit, ő vásárolt be a bazárban – sokaknak megfekszi még ez a trakta a gyomrát, és hogy mi lesz a végén a feketeleves, egyelőre el sem képzelhető.

Hát akkor lássuk, mi a pillanatnyi helyzet, azért írok pillanatnyit, mert úgy zuhognak a hírek egymás után, mintha géppuskából jönnének és a cső még nem tüzesedett volna át. A legfrissebb mindenképpen az, hogy hivatalosan is bejelentette a török védelmi minisztérium: elkészült a Kelet-Eufrátesz hadművelet terve, napokon belül indulnak a csapatok.

Rojavának és a független Kurdisztán álmának annyi.

Tehetik, könnyen tehetik, hiszen pár napja Trump elnök bejelentette, miszerint az Egyesült Államok kivonja Szíriában állomásozó csapatait. A Reuters szerint a csapatok kivonása 60-100 nap alatt végbe fog menni. Hivatalosan azért, mert az Egyesült Államok Szíriában legyőzte az Iszlám Államot, további jelenléte nem indokolt. Másnap az elnök azonban – erős szenátusi vita után – kijelentette: Irán, Oroszország, Szíria és még sokan mások nem örülnek az amerikaiak távozásának, „mert így egyedül kell harcolniuk az Iszlám Állam ellen”.

Akiket már egyszer az Egyesült Államok legyőzött.

Vagy nem győzött le.

Vagy december 18-án még le voltak győzve, de 19-ére úgy összeszedték magukat, hogy világpolitikai tényezőt jelentenek. Erős dzsinnek szolgálhatják őket, annyit mondok. A legyőzött Iszlám Állam időközben megtámadta a kivonuló amerikai alakulatokat.

Mindenesetre ez a független Kurdisztán eszméjének végét jelenti és új világpolitikai helyzet kialakulását:

nem is lehet csodálkozni, hogy tegnap Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője üdvözölte a csapatkivonást, míg Erdogan török elnök továbbment: egyenesen meghívta Trumpot vendégségbe magához a jövő évre. Nyebenzja nyilatkozatában volt egy érdekes rész, eszerint Donald Trump amerikai elnök „világosan érti, hogy jobb együttműködni”.

És ha nem értené, megértetik vele. Eszébe juttatják.

Az Al-Kaida is mozgolódni kezdett

Ugyancsak közel-keleti hír, hogy a távolról sem legyőzött Iszlám Állam mellett az öreg Al-Kaida is mozgolódni kezdett, legalábbis Ben Wallace, a brit belügyminisztérium belbiztonsági kérdésekért felelős államtitkára szerint. Ő úgy tudja, az al-Kaida és társult szervezetei ma már ismét aktívak Szíriában, Afganisztánban, Jemenben, Líbiában és a térség több más országában, mi több, repülőgépek megsemmisítésére alkalmas technológia kifejlesztésén dolgozik, miniatűr pokolgépeken vagy dróntechnikán.

Igen, sok értelme volt a csapatkivonásoknak.

Ádil Abdel Mahdi iraki kormányfő hétfőn bejelentette: az amerikai csapatkivonás Szíriából kedvezőtlenül érintené a szomszédos Irakot. Ha biztonsági problémák lépnek fel az amerikai csapatkivonás következtében, migrációs hullám fog keletkezni, amelynek egyik első célországa Irak lesz. Elképzelhető, hogy a Szíriában lévő terroristák megpróbálnak majd Irakba jutni, ami súlyos következménnyel jár a közel-keleti államra nézve – figyelmeztetett Mahdi. Iraknak fel kell készülnie erre az eshetőségre, hogy elkerülje a negatív következményeket. Mahdi cáfolta azon értesüléseket, amelyek szerint az Egyesült Államok megkérte Bagdadot, hogy Irakban állomásoztathassa a Szíriából kivonuló csapatokat. Hozzátette: arra irányuló kérést sem kaptak, hogy az iraki hadsereg bevonuljon Szíriába.

Közben azonban török földön béke honol, legalábbis a hivatalos vélemény békének hívja ezt: még Max Zirngast politológiahallgatót is szabadlábra helyezték (tárgyalásáig, melyre áprilisban kerül sor). A német diáknak az volt a bűne, hogy tanulmányt írt a svájci Re:volt című baloldali lapnak a török kormányzat és a Törökországban terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) közötti konfliktusról. Nem tárgyalt a PKK-val, nem volt tagja, nem is találkozott velük – csak írt. Ezt a török hatóságok gyanúoknak tekintették arra nézvést, hogy mégis PKK-tag lehet.

Hát, ha belegondolok, mi mindenről írtam én már életemben és ezek szerint mi mindennek néznének engem Ankarában, elborzadok.

Fetullah Gülen kiadatása pedig bizony hamarosan várható

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter egy hete bejelentette: Washington azon dolgozik, hogy kiadja a 2016-os törökországi puccskísérletért Ankara által felelőssé tett, jelenleg az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónokot – ezt állítólag Donald Trump amerikai elnök mondta volna Recep Tayyip Erdogan török államfőnek, a külügyminiszter szavai idézve: „Argentínában Trump azt mondta Erdogannak, hogy dolgoznak Gülen és mások kiadatásán”.

Ha a számadatokat nézzük, az utóbbi két és fél évben a török fegyveres erőknél több mint 8500 embert menesztettek tisztségéből, köztük 150 tábornokot, összesen pedig csaknem 220 ezer személyt – köztük bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat – vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen hálózatához. Mintegy 17 ezer személyt már elítéltek, nagyjából 14 ezren pedig előzetes letartóztatásban ülnek. Ha Gülen is Erdogan kezébe kerül, elszabadul a pokol Törökországban.

És mindezt a Trump elnök csapatkivonása idézte elő. Az a csapatkivonás, melynek következtében James Mattis védelmi miniszter le is mondott, főleg, hogy az Afganisztánban állomásozó csapatok felét is hazarendelte a POTUS (President of the United States).

A legszebb ez ügyben az volt, amit az amerikai elnök tegnap tett közzé a Twitteren.

„A szövetséges országok többé nem húzhatnak hasznot az Egyesült Államok által biztosított katonai védelemből!”

Hát, akkor az ellenségesek fognak.

Mindenképpen, pillanatnyilag Erdogan tűnik a Közel-Kelet nagy nyertesének, bár a játszma még messze nem ért véget.

Washington közeledik Ankarához és Moszkvához, valamint távolodik szövetségeseitől.

A világ egyre kisebb, torzabb és forróbb hely kezd lenni.

A törökök pénzt várnak az eltusolásért?

FüHü

-

2018-10-10

0

Egy török televízió közzétette azokat a felvételeket, melyek azt mutatják: Szaúd-Arábia egyik leghíresebb újságírója belép hazája konzulátusának ajtaján Isztambulban, de nem ment ki. A török hatóságok azt követelik, hogy átkutathassák a konzulátus épületeit.

„Egy hercegnek 1 milliárd dollárba került a szabadsága, nekem mennyibe?”

– írta Twitteren nem sokkal feltételezett halála előtt Dzsamal Kasoggi. Ő Szaúd-Arábia talán leghíresebb újságírója, aki a Washington Postnak is írt. Bement Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusára, de állítólag nem hagyta el azt. A monarchia trónörököse, Mohamed bin Szalman herceg esküdözött az amerikai Bloomberg hírügynökségnek, hogy az újságíró elhagyta a konzulátust.

A törökök szerint azonban az újságírót

megkínozták, megölték, majd darabokra vágták,

hogy könnyebben átvihessék a határon. Kommandós alakulat érkezett ebből a célból Rijádból, s 24 órán belül távoztak is. Recep Tayyip Erdogan elnök Budapesten is közölte: magyarázatot vár Szaúd-Arábiától.

Mohamed bin Szalman herceg dollár milliárdokat költött arra, hogy Szaúd-Arábiának jó PR-ja legyen – emlékeztet rá a londoni Guardianben a térség egyik legjobb szakértője. A Middle East Eye főszerkesztője szerint Szaúd-Arábia trónörököse gondosan kitervelt csapdába csalta ellenfelét, a szaúdi korrupcióról írogató újságírót.

Mohamed bin Szalman

úgy érzi, hogy mindent megtehet,

mert Donald Trump amerikai elnök mögötte áll. Igaz: Trump hivatalosan maga is magyarázatot vár. De ez blöff: az amerikai elnök tisztában van Szaúd-Arábia jelentőségével: első külföldi útja ide vezetett. Mindjárt hatalmas fegyverüzletet is kötött 110 milliárd dollár értékben, amely egy 350 milliárd dolláros tízéves csomag része. Mohamed bin Szalman herceg háta fedezve van.

Az újságíró Turki herceg bizalmasa volt, aki sokáig vezette a titkosszolgálatot Szaúd-Arábiában. Ő ajánlotta Oszama bin Ladent az amerikaiak figyelmébe. Az újságíró többször is interjút készített az Al Kaida főnökével. Csakhogy a bin Laden klán feje nemet mondott, amikor Mohamed herceg részesedést kért Szaúd-Arábia legnagyobb építési vállalatában.

Mohamed herceg akkor még nem volt trónörökös. Ezért a bin Laden család feje nemet mondott. Hiba volt. Szalman király

puccsot hajtott végre és saját fiát nevezte ki trónörökösnek.

Az amerikaiak ezt elfogadták. A fiatal trónörökös kiváló viszonyt ápol Jared Kushnerrel, Trump ortodox zsidó vejével. Aki egyben a Fehér Ház közel-keleti főtanácsadója is.

Mennyit ér meg a trónörökösnek a botrány eltussolása? – erre kíváncsiak a törökök, akik égető pénzhiányban szenvednek. Tisztában vagyunk az egyensúlyi problémákkal – nyilatkozta Törökország gazdasági csúcs minisztere, akit az IMF leverő jelentéséről kérdeztek. Ő pénzügyi varázslóként nem nagyon ismert, ellenben Erdogan veje.

Címke: törökország

Trump új közel-keleti politikája: cserbenhagyja a kurdokat és támogatja Erdogan török elnököt

a törökök szabad kezet kapnak az amerikaiak által felfegyverzett kurd milícia szétverésére

Fontos tanácskozás Izraelben

Mi lesz ezután ?

a baloldali populista Venezuela sorsára juthat a jobboldali populista Erdogan Törökországban.

Törökország nem Venezuela

A szultán sem csalhatatlan

Mohamed próféta és Keynes nevében

Törökország szembekerült Amerikával

A török vezetés eljátszotta a külföld bizalmát

Az ország stagnált, amióta Orbán Viktor egyre antidemokratikusabbá vált

A demokratikus visszacsúszás csökkenti a külföldi befektetést

Milyen alapon?

Rojavának és a független Kurdisztán álmának annyi.

Mindenesetre ez a független Kurdisztán eszméjének végét jelenti és új világpolitikai helyzet kialakulását:

Az Al-Kaida is mozgolódni kezdett

Fetullah Gülen kiadatása pedig bizony hamarosan várható

Egy török televízió közzétette azokat a felvételeket, melyek azt mutatják: Szaúd-Arábia egyik leghíresebb újságírója belép hazája konzulátusának ajtaján Isztambulban, de nem ment ki. A török hatóságok azt követelik, hogy átkutathassák a konzulátus épületeit.

megkínozták, megölték, majd darabokra vágták,

úgy érzi, hogy mindent megtehet,

puccsot hajtott végre és saját fiát nevezte ki trónörökösnek.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA