Kezdőlap Címkék Tordai Bence

Címke: Tordai Bence

Tordai Bence besétált az MTVA-ba

Szerdán délután Tordai Bence (Párbeszéd) besétált az MTVA-, ahol pendrive-on átadta az ellenzékiek öt pontos követelését, aminek ismertetését eddig megtagadta az állami média. A Duna TV vezérigazgatója nem ígérte meg most se, mondván: ez a „szerkesztői szabadság”. Tordai pert helyezett kilátásba nemleges válasz esetére.

A Párbeszéd parlamenti képviselője Barabás Richárd szóvivővel és Murányi András kommunikációs igazgatóval együtt érkezett az MTVA Kunigunda utcai épülete elé, ahová már csak a politikust engedték be. Facebook-oldalán a képviselő élőben közvetítette az eseményt.

Itt mindjárt kiderült, hogy az MTVA vezérigazgatója (Papp Dániel) új utasítása értelmében a képviselők csak az archívumnak és a büfének helyet adó M-épületbe mehetnek be, tehát a stúdiókat nem tudják megközelíteni. Tordai mindjárt el is mondta a közvetítésben, hogy szerinte

ez a korlátozás ellentétes a képviselők jogait rögzítő (kétharmados) törvénnyel.

Tordai papír mellett ezúttal egy pendrive-on is elvitte az ellenzéki pártok közös álláspontját rögzítő öt pontot, amelynek ismertetésétől mindeddig elzárkózott az állami média, s amely miatt kitörtek az elmúlt napok demonstrációi az MTVA-nál és azon belül. Az öt pontot Barabás Richárd (eredetileg színész) mondta fel.

Az öt pont: a „rabszolgatörvény” visszavonása, kevesebb rendőri túlóra, független bíróságok és közmédia, csatlakozás az Európai Ügyészséghez.

Tordait Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója fogadta, aki mindenekelőtt közölte, hogy mivel nem közszereplő (?), nem járul hozzá arca mutatásához.

Ezután a politikus megkérdezte, hogy hajlandó-e bármelyik csatorna (Kossuth Rádió, M1 tévé) lejátszani a felvételt. Azok után, hogy az MTVA elleni tüntetésről nagy nehezen beszámoltak, csak annak okáról nem.

Dobos Menyhért közölte, hogy

ő (a vezérigazgató!) nem szólhat bele ebbe, ahogyan a híradások tartalmába se,

ez a „szerkesztői szabadság” része, legfeljebb továbbítani tudja az adathordozót. Ezután tájékoztatta Tordait arról, hogy elutasítás esetén bírósághoz fordulhatnak. Tisztázták, hogy a mai híradásokat kell figyelni, benne lesz-e bármelyikben a hír.

A kezdet vége?

Hölgyeim és uraim, Budapest utcáin ezekben a pillanatokban jogos tiltakozás folyik embertelen és demokráciánkat sárba tipró törvények meghozatala ellen. A demonstrálók a Kossuth tér – Margit híd pesti hídfő – Nyugati – Oktogon- Andrássy útvonalon vonultak végig, blokkolták a forgalmat a Körúton, majd a tömeg eleje az Andrássy útra kanyarodott rá.

Mi váltotta ki a tiltakozást?

Voltaképpen ma több dolog is történt, és nagyon nagy hibát követnénk el, ha pusztán a „rabszolgatörvény” néven ismert túlóratörvény parlamenti elfogadását említenénk. Elsősorban ez ellen tiltakoztak a parlamenti ellenzék képviselői, látványos jelentek közepette, ám történt ott más aljasság is, ami szintén legalább ugyanolyan veszélyes, ha ugyan nem veszélyesebb.

Itt a közigazgatási bírósági rendszer felállítására gondolok, de menjünk sorban

Mit engedélyez a túlóratörvény? A magyar munkavállaló rabszolgasorba döntését, vagyis azt, hogy lehetséges legyen az alkalmazottakat évi 400 óra erejéig túlórára kötelezni, és ennek ellentételezése akár készpénzben, akár pedig szabadnapban szenvedhessen akár három év késedelmet is.

Aki egy kicsit is tud számolni, rájön, hogy egy évben ötvenkét hét van, ha ebből leszámítjuk a két hét fizetett szabadságot, akkor pontosan heti egy munkanappal többre kötelezhető a munkavállaló, magyarul oda a szabad szombat, és ez még törvényes is mától. Kifizetni vagy kiadni szabadságban? Kétséges, három év alatt sok minden történhet, még az is, hogy a munkavállaló, akinek túl sokkal tartoznak átszervezés miatt elveszti a munkahelyét…

Jogos a felháborodás, jogos a tiltakozás. Ez tűrhetetlen.

De mit jelent a másik, ma elfogadott törvény a közigazgatási bírósági rendszerről?

Dióhéjban azt, hogy a jövőben a „közigazgatási”, tehát adóügyekkel, építési ügyekkel, tüntetésekkel, sztrájkokkal, választási ügyekkel és közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos kereseteket nem a rendes bíróság tárgyalja, hanem az illetékes miniszter dönti el a bírói testület összetételét, ő jelöli ki a személyüket.

Külön figyelmet kérnék két apróságra: az egyik az, miszerint minden politikailag kényesnek számító ügy ide fog tartozni.

A másik az, és ez itt a fontos, hogy ez a törvény nem csak arra az esetre vonatkozik, ha az állampolgár indít keresetet a hatóság ellen, hanem fordítva is érvényes – tehát, ha bárkit bármiben vétkesnek vagy kellemetlennek talál egy önkormányzati vagy egyéb állami intézmény, és keresetet ad be ellene, az bizony ez elé a különbíróság elé kerül, és a kormány, vagyis ők maguk, illetve barátaik választják ki a bíró személyét.

Aki bizonnyal vagy úgy fog ítélkezni, amint jónak látja, vagy úgy, amint jónak látják.

Értsük meg tehát: ezentúl bárki, majdnem bármiért különbíróság elé kerülhet.

Míg a rabszolgatörvény is vérlázító és elviselhetetlen, ez a magyar jogrendszer alapjait rombolja le és porrá zúzza a bírói függetlenség elvét.

Nincs olyan tiltakozás a törvény keretein belül, ami ezek ellen ne lenne jogos.

Nehéz megmondani, miként volna a mai parlamenti döntés után Magyarország politikai rendszere akár csak hibrid rezsimnek is nevezhető, mikor minden jel arra mutat, hogy demokráciával ezen túl csak két helyen találkozhatunk: magánéletünkben és nyomelemekben. Ez utóbbi sajnos nem teljesen biztos.

A tiltakozás tehát jogos – ámde formái még kidolgozatlanok.

Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa a végre létrejövő ellenzéki egységet említi, és soha jobbkor nem jönne ez.

Kovács László, a Magyar Szocialista Párt volt elnöke, volt külügyminiszter már pontosabban fogalmaz (tapasztalt ember):

„Ma nem fér be más a fejembe, mint az a dráma, aminek ma délelőtt a parlament volt a színtere. A kormány minden áron keresztül akarta erőltetni a munkaidő keret kibővítésére irányuló törvényjavaslatát, amit az érintettek okkal neveznek rabszolgatörvénynek. A kormány viselkedésén nem lepődtem meg, az elmúlt nyolc év tapasztalatai alapján nem is lehetett tőlük mást várni. Az ellenzék pedig azt tette, amit a magyar munkavállalók iránt érzett felelőssége és a lelkiismerete diktált.

Már jóval elmúlt dél, amikor értesültem a valóban drámai eseményekről, mert délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökének, a rendszerváltás óta az Egyesült Államokban élő Berend T. Ivánnak a most megjelent könyve bemutatóján vettem részt. Így csak utólag, a Facebook-on láttam a közvetítést, ami egyszerre mutatta be az Orbán kormány érzéketlenségét és gátlástalanságát, és illetve az ellenzék szembefordulását ezzel. A konkrét körülmények és részletek ismerete nélkül is megdöbbentem attól, amit láttam és hallottam. Meggyőződésem, hogy ez az a pillanat, amikor mindenkinek, aki azt akarja, hogy Magyarország térjen vissza a rendszerváltással létrejött demokratikus jogállamhoz, az kell járjon a fejében, hogy mi legyen a történtekre a válasza azoknak, akik 2010 óta évről évre erősebben érzik, hogy Magyarország egyre rosszabb irányba halad. Meggyőződésem, hogy arra, ami ma délelőtt és az elmúlt 8 évben történt csak az lehet a válasz, ha létrejön a demokratikus erők lehetséges legszélesebb összefogása.

Biztos vagyok abban, hogy el fog indulni a vita, ki lehet és ki nem lehet ennek a részese. Lesznek – nem kevesen – akik az eddigi sajnálatosan rossz tapasztalatok miatt az összefogás szón fognak gúnyolódni. Lehet rajta gúnyolódni, csak nem érdemes.

A tét ugyanis rendkívül nagy. Szerintem mindenki, aki alapvetőnek tartja a szabadságjogokat, a demokráciát, a jogállamiságot. Csak azokat kell távol tartani, akik etnikai hovatartozás alapján tesznek különbséget ember és ember között, és azokat, akik megkérdőjelezik az Európai Unió alapvető értékrendjét, amely több mint hatvan éve szolgál iránytűként a kontinens érdekeinek érvényesítéséhez. Váratlanul ugyan, de eljött a pillanat, amikor cselekedni kell.

Kovács László
az MSZP korábbi elnöke (1998-2004)
Magyarország korábbi külügyminisztere (1994-98 és 2002-2004)
az Európai Bizottság volt tagja (2004-2010)”

Jóllehet, a Magyar Szocialista Párt jó néhány, közelmúltban hozott döntésével távolról sem értettem egyet, hajlok arra, hogy az utolsó bekezdés gondolatait megfontolandónak nevezzem.

Arról, kiket kell távol tartani.

Ha azok elmaradnak, éljen, ha nem, hát baj van.

Igen, a tiltakozás során más politikusok is megszólaltak, például Gyurcsány Ferenc a Kossuth téren, sőt, önjelöltek is hallatták hangjukat, őket viszont nem említeném – ezzel nincs semmi baj, sőt.

A ma történt parlamenti aljasságok ellen minden törvényes tiltakozás jogos.

Nekem, mint szerény krónikásnak azonban mégis az az érzésem, hogy ez az eseménysorozat mintegy próbaköve annak, kíván-e demokratikus társadalmi berendezkedést a magyar nép?

Akar-e maga dönteni fontos kérdésekben?

A tiltakozók hulláma időközben elérte a Lendvay utcai Fidesz-székházat, áttörték a rendőrsorfalat, két hölgy feljutott a székház máskor is megmászott erkélyére és most a tömeg egy része elindult, vissza a Kossuth térre.

Tehát elvileg nem haza.

Hosszú még az út, egymásra kell találnunk, pártrendszerrel vagy – amit jobban kedvelnék – netán anélkül.

Rá kell még jönni, ha lehet, érett ésszel, józanul, mi akarunk és hogyan.

De mégis, mégis, Sir Winston Churchillt idézhetjük, aki a második el-alameni csata után azt mondta:

„Ez nem a vége.
Még csak nem is a vég kezdete.
De, talán, a kezdet vége.”

Úgy legyen.

Kósa, az egység kovácsa

Ha így folytatja, Kósa Lajosnak, a Fidesz sokféle pozícióban kipróbált – és mindenütt gyorsan lecserélt – harcosának elévülhetetlen érdemei lehetnek az ellenzéki egység összekovácsolásában. Már amennyiben a most benyújtott, „rabszolgatörvény” címen elhíresült törvényjavaslatát átverik a parlamenten.

Kósa Lajos, és a rabszolgatörvény javaslatát vele együtt jegyző, de az üléstől távol maradó Szatmáry Kristóf, számíthatott arra, hogy hideget-meleget kapnak a másik oldaltól, mégis felvállalták, hogy a nevüket adják egy már lejárt szavatosságú kezdeményezéshez.

Mindkettőjük tekintélyét alaposan megtépázták már a politikai melléfogásaik, sok vesztenivalójuk nem maradt.

Csak emlékeztetőül: 2017 tavaszán a kormány – ugyancsak képviselői előterjesztésre – már megpróbálta elfogadtatni a parlamenttel, a mostanival csaknem szó szerint egyező javaslatot, de akkor már a bizottsági vitában a fideszes képviselők is szembefordultak ezzel. A közelgő választások bírták őket jobb belátásra, állították a szocialisták, és megjósolták, hogy a választások után újra előveszik majd az ügyet. A fideszesek ezerrel tagadtak, mégis így történt.

A kormánypárt politikai tanácsadói jól gondolták, hogy mintegy három évvel a következő parlamenti választások előtt, most alkalmas lehet az időpont a Munka törvénykönyvének tervezett módosítására. Egy várható, országos felháborodást követően, könnyebb lesz a kármentés. Nem kellett nagy jóstehetség ahhoz, hogy egy ilyen javaslat az ellenzéki pártokat közös platformra sodorja, de

ismerve a másik oldal széttagoltságát, számíthattak arra is a kormány oldalon, talán nem lesz tartós az együttműködésük.

Már a vitában elhangzott felszólalások is sejtették, hogy a túlmunkakeret évi 400 órára bővítéséhez egyetlen ellenzéki párt sem adja majd a nevét. Az estébe nyúló vitában többek között az MSZP-s Harangozó Tamás azt mondta: ezzel a javaslattal a magyar kormány a magyar dolgozókat eladta a német multiknak és az itthoni oligarcháknak, és szerinte katasztrofális helyzetet teremthet, ha a dolgozók maradék hétvégéjét is elrabolják. Párttársa, Varga László szerint a törvény megszavazása és kihirdetése esetén az ellenzéki pártok összefogva meg fogják találni azokat a demokratikus eszközöket, amelyek „jobb belátásra térítik majd a kormányt”. Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: egyértelművé vált, hogy a Fidesz a német ipart szolgálja ki és nem a magyar munkavállalók érdekeit. Szél Bernadett szerint – Orbán kedvenc kifejezésével élve – a kormány azoknak a munkavállalóknak ad egy tockost, akik itthon maradnak. A jobbikos Varga-Damm Andrea tovább ment: 2006-ban Budapestet ennél sokkal kevesebbért gyújtották fel, és egy ilyen javaslat benyújtása esetén egy demokratikus országban tömegek lennének az utcán.

A szakszervezetek is alighanem erre az álláspontra jutottak.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) december 8-ra utcára hívja a tagjait,

jelezte a szövetség elnöke. Egyelőre csupán a demonstrációról született döntés, majd ezt követően fognak tárgyalni a munkahelyi tisztségviselőikkel az ellenállás és tiltakozás más módjairól is: figyelmeztető sztrájkok vagy egyéb megmozdulások jöhetnek, nyilatkozta a szervezet elnöke.

A különféle internetes fórumokon is mozgolódás tapasztalható, vannak, akik a javaslat mögött álló gyárak ipari parkjainak körbezárását, országos sztrájkot és tüntetések megszervezését pedzegetik.

“Egy jó nagy sztrájkot kellene csinálni, amilyen meg nem volt! Így is rabszolgák vagyunk!” –írta valaki a vasasok honlapjára. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) egyenesen egy gumigyárba küldené a javaslatot benyújtó képviselőket, hogy ott néhány feszített műszakot dolgozzanak végig olyan munkakörülmények között, mint amilyet most ők javasolnak.

Ha az ellenzéki pártok és a szakszervezetek egymásra találnak, valóban könnyen elszabadulhatnak az indulatok,

s akkor a jóval szigorúbbra hangolt gyülekezési törvény sem tudja majd megakadályozni, hogy ne kerüljön sor olyan rendbontó akciókra, amelyekről a jobbikos képviselő asszony is vizionált. Igaz, 2006-ban a Fidesz biztatta utcai randalírozásra a híveit, de a jobbikos szónokok vitték a tévé székháza elé a gyújtogatástól sem visszariadó elégedetlenkedőket.

Aligha valószínű, hogy a kormány tanácsadói nem számoltak a szakszervezetek felháborodásával, és azzal a veszélyes helyzettel, ha azok egy platformra kerülnek a politikai pártokkal. Úgy tűnik, ennek a méregfogát próbálták kihúzni már szeptemberben, amikor feltehetően belső körökben már tárgyaltak a Kósa-féle javaslat benyújtásáról.

A napokban napvilágra került az a hír, miszerint a kormány szeptemberben 100-100 millió forintot utalt annak a hat legnagyobb érdekvédelmi szervezetnek,

amelyek 2012-ben megállapodást kötöttek a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) létrehozásáról. A tervezett törvénymódosítás ellen most viszont a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szakszervezete (MOSZ), valamint a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) is tiltakozik. A dolog pikantériája, hogy a tervezett túlóra- és munkaidőkeret-emelés ellen szót emelő nagyobb szakszervezetek tagjai a VKF-nek, ahol elvileg partneri viszonyban vannak a kormánnyal, de a jelek szerint ott mégsem értesítették őket előre a munkavállalóknak hátrányos törvénymódosításról.

Elegendő lesz-e 100 millió forint lecsillapítani a szakszervezetek háborgását? Júdáspénzt kaptak a kormánytól a behódolásuk fejében?

Ha annak szánták, nehezen képzelhető el, hogy a kormány komolyan venné a szakszervezetek tiltakozását, és arra sem mernék nagyobb téttel fogadni, hogy ebben az esetben a szakszervezetek – néhány felháborodott közleményen túl – bármit tennének a jogszabály elfogadása ellen. Ha mégis meggondolnák magukat, és élére állnának az elégedetlenségnek,

ha ők lennének a kovászai egy nagy tüntetéssorozatnak, majd egy esetleges országos sztrájknak, akkor jelentősen javíthatnának az elmúlt években igencsak megkopott tekintélyükön.

Ha az ellenzéki pártokkal is tartósan megtalálnák a közös hangot, akkor egy komoly erőt képviselő nemzeti összefogás születhetne a jelenleg regnáló kormányzattal szemben.

Miután tegnap este Lezsák alelnök megunta az ellenzéki felszólalók szemrehányásait, nemes egyszerűséggel belefojtotta a szót a hozzászólásra várakozó további felszólalóba. Ekkor a pártok egységesen felálltak és kivonultak a teremből. Magukra hagyták a kormánypárti sorokban árválkodó négy-öt fideszest, vitassák meg egymás között a kiemelt beruházások gyorsításáról és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló többi javaslatot.

Amire eddig egyetlen ellenzéki, demokratikus politikai erő sem volt képes, az lám, könnyen sikerülhet Kósa Lajosnak.

Bréking nyúz, július 5. – Tudósítás a másik valóságból

0

Simicska cégeladásai kapcsán Kálmán Olga van a Pesti Srácok célkeresztjében, az Origo Hadházy Ákosba száll bele, a 888 számára megbocsáthatatlan bűn, ha valaki Orbánt nem „miniszterelnök úrnak” szólítja, a Magyar Idők szerint pedig nem kell félteni a forintot. Lapszemle az alternatív valóságból.

A Pesti Srácok a szokott „sajátos módon” számol be arról, hogy Simicska Lajos mindenét eladja

„Megvan az ideje az obszcén aljaskodásnak, árokba borulásnak, hirdetőoszlopok lehugyozásának, barátok hátba döfésének, a párt- és lélekcserének, alkalmazottak kirúgásának. Ám megvan az ideje az árokból való kikászálódásnak, a kijózanodásnak, a lehányt öltöny kisuvickolásának is. Tudniillik: kapitulálni csak szép, kiglancolt felöltőben szabad. Simicska Lajos tegnap letette a fegyvert volt barátai előtt. Mondhatni, visszaszívta a G-napot, tüdőre. Kálmán Olga megint kezdhet dobozolni. (…)

2010 után, érdemei elismeréseként, ő lett a „Jani”. Cégei szinte mindent nyertek, ami nyerhető. Folyt a klientúraépítés, a nemzeti tőkésosztály szinte nulláról való fölépítése, megerősítése. (Amit a balosok azért neveztek el korrupciónak, mert – nagy bánatukra – már nem az őket futtató külföldi cégek taroltak.) Lajos hatalma egyre csak nőtt, ám bölcsessége ezzel arányosan csökkent. Már nem volt elég a „saját minisztérium”, a külön bejáratú kormányülés, a hozzá hű állami cégvezetők sora.

Megrészegítette a hatalom, még többet akart.

Mikor ezt nem kapta meg, jött a duzzogás, majd a 2015. február 6-ai sajnálatos események. A G-nap. Bár részegen megígérte, hogy „bemegy és kib@sz minden orbánistát” a médiájából, ezt végül „nagyvonalúan” nem tette meg: az orbánisták előbb-utóbb maguk mondtak föl. Például, amikor púderfelhőben, pipiskedve bevonult a Hír TV stúdiójába Kálmán Olga az akárhány millió forintos fizetésével. (…)

Végtelen szomorúság üli meg a magyari tájat. Lajos ellovagol a naplementébe, a hazánkat fölvirágoztató kritika pedig végleg elhalkul vala. „Végét vetik a zenének. S hazamennek a legények.” Mi azért bizakodjunk: csak túléljük ezt a drámát!”

Az Origónál most Hadházy Ákos a soros

„Úgy megszorult Soros mikroblogjában, hogy egy Churchill-idézettel próbálta menteni magát. Mi jöhet még ezek után? – vetődik fel teljes joggal a kérdés. Ne aggódjanak túlzottan, Hadházy Ákos megmutatja. Mandátumkálvária a magyarázkodás csúcsán! (…)

Most végre eljött a tiszta beszéd ideje a talán az MSZP-be tartó politikusnál, és tiszta vizet öntött a pohárba. Éppen Soros mikroblogjának sikerült elmagyaráznia, hogy IGAZÁBÓL miért is ült be a mégiscsak jól fizető munkahelyre. Ezzel, a minden hátsó szándéktól, trükközéstől és számítástól mentes válaszával végre pontot tett az egyre kellemetlenebb ügyre, és minimális kétséget sem hagy afelől, hogy ez az igazi, de tényleg az igazi magyarázata a hullámvasutazásának. Szóval Hadházy azért ült be ígérete ellenére a parlamentbe, mert elképesztő hatással volt rá Churchill egyik gondolata, ami egész véletlenül éppen témába vág, és teljesen véletlenül kapaszkodót nyújt neki az ügyben.”

A 888-nál Tordai Bence a célpont, mert nem szólította „miniszterelnök úrnak” Orbánt

„A balliberális megszállott gyáva.

Ez olyan alaptétel, amit igazság szerint nem is nagyon kéne bizonygatni. A víz vizes. Este sötét van. Oly kínos ezt magyarázni, lássuk azért be. De mivel beteg kort élünk – melyben azt is magyarázni kell, hogy a saját fajtád érdeke előrébb való, mint az Afrikából betódult jöttmenté, vagy hogy kétféle nem létezik mindössze, férfi és nő, s ha valaki úgy érzi, nála ez óránként változik, az nem holmi önálló identitás, hanem kezelendő elmekórtani eset –, így most érvekkel is alátámasztom.

Vegyük mindjárt a legkézenfekvőbb példát. A legkézenfekvőbb példa Tordai Bence. Ő a gyávaság prototípusa. Ő az ősméter. Amit ő képvisel, az 1 Tordai Bence (1 TB).

Ül a mértékegység a parlamentben – ahová a normalitás világa keresztényi könyörületességből beengedte, holott rég vasra kellett volna veretni –, s pimaszkodik.

„A tanító néni hülye!”

Nem ezt mondja, de a lényeg, a lelki háttér, a belső mozgatórugó, ugyanaz Bencénél (lásd: Ősméter), mint a 7 éves kis pöcsnél a napköziben.

Tiszteletlen és bunkó. (…)

Az óra alatt fingó, majd padtársára ujjával mutató kis Lacika az kb. 1/10 egység. A Csokonai Vitéz Mihály – akiből megbukott félévben – portréjára a folyosón szarvakat rajzoló, majd elszaladó Józsika, az mondjuk 1/20 egység.

„Hadd szólítsam úgy, ahogy én szeretném.”

Nos, ez meg egy egész egységnyi. Egy egész TB.”

A Magyar Idők mindenkit megnyugtat: biztos alapokon a forint

„A spekulánsok most is mozgolódnak, de Magyarország ma már nem abban a helyzetben van, mint tíz évvel ezelőtt volt. Ezzel együtt megpróbálnak nyomást gyakorolni a Magyar Nemzeti Bankra, hogy emeljen az alapkamaton, ahogy ezt elérték a cseheknél is. A korona a világ egyik legstabilabb devizája, ám a gyengülését a kamatemelés is csak egy ideig tudta megfékezni.

Amiért most nem kell a forint árfolyammozgása miatt aggódni, az annak köszönhető, hogy 2010 után gyökeres fordulat ment végbe a hazai gazdaság- és pénzügypolitikában. (…)

Emelkednek a bérek, közelítünk a teljes foglalkoztatás felé. Biztos alapokon áll az ország, amelynek úgy megerősödött az „immunrendszere”, hogy most nem kell a valutaalaphoz infúzióért rohanni.”

Bréking nyúz, június 18. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az alternatív média szerkesztői szemmel láthatóan jó témát találnak a Magyar Szocialista Párt elnökválasztásában: több orgánum is publicisztikával tér vissza a vasárnapi eseményre. Azt azért nem mondhatjuk, hogy kedvező színben tüntetik fel az új elnököt, vagy akár alulmaradt ellenfelét. A Jobbik is kedvenc topikja a kormánypárti sajtónak – ezúttal arról olvashat a nagybecsű, hogy milyen jelek mutatnak a jobbik és a baloldal összeborulására. A Jobbikból kivált Toroczkai formálódó pártjáról is megtudhatunk újdonságokat.

Magyar Idők – Most meg Tóth az elnök

Tök mindegy, ki lesz a szocialisták új elnöke, nyilatkozta (szerintem nagyon helyesen) Galló Béla politológus vasárnap reggel a köztévében. Ahhoz ugyanis, hogy bármiféle fordulat legyen a baloldalon, nemzeti érzékenységű szociáldemokrata jelölt is kellett volna az MSZP tisztújító kongresszusára. Olyan viszont nemhogy az indulók között (ketten indultak), de még a pártban sincs. (Ha volt is, világgá ment, vagy elzavarták – a szerk.) – írja Pilhál György, aki nem is annyira az új elnökkel, mint inkább alulmaradt riválisával foglalkozik publicisztikájában.

„ Mit akart az egyszer már elnökösködő Mesterházy?” – teszi fel a kérdést, hozzátéve: „Azok után, hogy négy éve sápadtan, farokbehúzva távozott a posztról, újra kinevettetné magát?”

2014-ben nem sokkal a parlamenti választás előtt Mesterházy ekképp kampányolt: „A Fidesz rehabilitálni akarja a Horthy-rendszert, ezért áprilisban nem lesz nehéz dönteni: vagy a Horthy-korszak, vagy a modern Magyarország… Mi jövünk, ők menni fognak!” De aztán nem a Fidesz ment, hanem ő. Mint most is.

Egyébként Tóth Bercit sem irigylem ezért az elnöki székért. Forgószék az.

Más: pont ma 203 éve volt a waterlooi csata.”

888.hu – A vörös Aphrodité

“Nem is értem Orbán Viktort, hogy alhat nyugodtan” – kezdi az új MSZP-elnök, Tóth Bertalan kapcsán írt publicisztikájában Szentesi Zöldi László. Szerinte Tóth „nem a semmiből, hanem a mínusz tartományból érkezett a magyar politika élvonalába”. A szerző vörös Tóth Aphrodité-ként titulálja az elnököt, „akinek a szépségénél és kecsességénél csak a képzelőereje a nagyobb”.

A vitriolosnak szánt, egyes szám első személyében, Tóth monológjaként írt publicisztikában helyenként szinte nyomdafestéket nem tűrő jelzők, szavak, mondatok sorjáznak egymás után, s nem hiányozhat belőle Gyurcsány említése sem:

„Gyurcsány Athéné lándzsával a kezében őrködik a baloldali értékek felett. Ha Molnár Csaba-fejű aigisz pajzsát meglóbálja a feje felett, Angyalföld valamennyi nyuggere a segítségére siet”…

„Csökkenő érdeklődés mellett, de le fogjuk még játszani ezt a csatát. Két vörös istennő nem fér meg az Olümposzon.”…

„Én, Tóth Aphrodité fogadom, hogy hű leszek a baloldali értékekhez, bármit is jelentsenek azok. Hiszen nem azért jöttem a világra, hogy bevégezzem a sorsomat, hanem hogy tartósan öt százalék felett tartsam szeretett pártomat.

Remélem, menni fog, különben Akhilleusznak kell lennie a merész vállalkozónak, aki bóklászó hajónkat kivezeti a viharos szartengerből.

Föl! Föl, ti vörös istenek!”

Origo  –  Így készíti elő a Jobbik az együttműködést a baloldallal

A radikálisok kiszorításával egy időben megjelentek az első apróbb, de fontos jelei annak, hogy a Jobbik együttműködést készít elő a baloldallal – az Origo szerint.

A Soros-féle Magyar Narancsban Jakab Péter és Tordai Bence közös interjút adott.

Ennek a szimbóluma lehetne az a legfrissebb Magyar Narancsban olvasható interjú, amelyet közösen adott Jakab Péter jobbikos szóvivő, és Tordai Bence párbeszédes parlamenti képviselő. A Soros-közeli hetilapban közös pontokat alakítottak ki a két párt között. Ilyen lehet a miskolci időközi önkormányzati választás, ahol mindkét párt Rokker Zsolttit, a nagyreményű humoristát támogatja. Jakab emellett azt is mondta, fontos az együttműködés, szerinte minimumcélok kellenek. Ennek kapcsán kiemelte, ha a Párbeszéd jó ügyet terjeszt a Ház elé, megszavazzák. Tordai pedig egy esetleges kormányváltás esetén el tud képzelni egy olyan nagykoalíciós kormányzást, amelyben a Jobbik is benne van.

A balliberális pártok ellen létrejövő Jobbik kisegítette volna az Együttet.

A Juhász Péter-féle, azóta megszűnt balliberális Együtt kisegítése szóba sem kerülhetett volna korábban az antikommunista gyökerű párt háza tájékán. Toroczkai László Facebook-bejegyzése alapján pedig így történt.

A radikális Jobbik szimbólumrendszerének leépítése.

Nem ennyire látványos, de a párt vezető politikusai és a Jobbik-média kommunikációs szinten megkezdte a radikális Jobbik szimbólumrendszerének leépítését. Jó példa erre, hogy a napokban Volner János, a párt újraválasztott alelnöke, a párt EP-listavezető-jelöltje a HírTV-ben azt mondta, hogy a Magyar Gárda ideje lejárt. A támadások középpontjába kerültek a régi Jobbik további meghatározó arcai, így Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás is, azért, mert a választási kampányban ellenezték a Jobbik közeledését a balliberálisokhoz, ezen belül a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalícióhoz.

A pártvezetők még finoman, de a baloldallal való összefogás szükségességéről nyilatkoztak.

A párt tisztújító kongresszusát megelőzően nagy karriert futott be Gyöngyösi Tamásnak a Zsúrpubinak adott nyilatkozata. A portál azon kérdésére, hogy változtat-e a Jobbik a balliberális ellenzéki pártokkal való együttműködési stratégiáján, nem adott egyértelmű választ. Gyöngyösi úgy látta akkor, hogy az eredmény tükrében valamin egész biztos változtatni kell. Ezzel szóban nyitott a baloldal felé.

A Jobbik részt vett a Soros pénzelte kormányellenes tüntetéseken.

A párt vezetősége testületileg jelen volt ezen a demonstráción, amelyen politikusok jelentek meg, mint Juhász Péter, Gyurcsány Ferenc, Szél Bernadett és Hadházy Ákos.

Magyar Hírlap – Gyűlik a pénz Toroczkaiék párttá alakulására

Már harminc önkormányzati képviselő szakított a Jobbikkal, kilépett az ifjúsági tagozat alelnöke is a „néppártból” – írja a napilap. Toroczkai László kizárása óta egyre többen lépnek ki a pártból, eddig majd száz távozóról lehet tudni, köztük van három alapszervezet teljes tagsága és hat polgármester is. A lap információi szerint további kilépések várhatók, sokan arra várnak, hogy a pártból kizárt Toroczkai László és az emiatt kilépett Dúró Dóra és Novák Előd megalapítsák új pártjukat.

Az új párt alapítására szombaton kerülhet sor, ugyanis Toroczkai László bejelentette, az általa alapított Mi Magunk platform a június 23-i zászlóbontó gyűlésén, Ásotthalmon Mi Hazánk Mozgalom néven önálló politikai formációt hoznak létre. A politikus a Facebookon arról számolt be, hogy már egymillió-kétszázezer forintot gyűlt össze a zászlóbontó nagygyűlés költségére. Közölte, mintegy száz adományozó támogatta őket, de tovább folytatják a gyűjtést, mert a rendezvény teljes költsége kétmillió forint körül lesz.

Novák Előd bejelentette, a Mi Hazánk Mozgalom szombaton megkezdi akcióját, lyukas zászlókat adnak át a csatlakozó polgármestereknek, hogy ezzel hívják fel a figyelmet az antikommunista követelések politikai napirendre tűzésének szükségességére.

Hadházy és Tordai visszaszólt Kövérnek

0

Az Országgyűlés elnöke az állami rádióban azt mondta, hogy Hadházy Ákosnak semmi keresnivalója nincs a parlamentben, Tordai Bence pedig civilizált közösségben sem elfogadható viselkedést mutatott. Az LMP és a Párbeszéd politikusa is a Facebookon válaszolt, Hadházy azt írta: köztörvényes bűnözőnek nincs helye ott, a Fidesz mégis Farkas Flóriánnal kötött szövetséget, Tordai pedig azt: Kövér még nem látott civilizált közösséget.

Kövér László a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy a képviselői eskütételről távol maradó, az Országgyűlés legitimitását megkérdőjelező Hadházy Ákosnak „nem lenne itt semmi keresnivalója, egy normális demokráciában, ahol érvényesülnek a közösen elfogadott írott vagy íratlan normák”.

Hadházy azt írja, hogy Kövérnek „joga van ilyeneket mondani”, hiszen szerinte „sem lenne ott nagyon sok embernek helye. Mint ahogyan a köztörvényes bűnözőként már többször büntetett és börtönviselt, de a Fidesz segítségével ismét milliárdos romapénzek eltűnéséért felelős

Farkas Flóriánnak sem ott kellene ülnie sok társával együtt.”

Azt is írja: „éppen a “nemzet házelnöke” kötött vele választási szövetséget a Fidesz nevében”.

Hadházy szerint Kövér hiába mondja, hogy nem érti, mi ellen tiltakozik, „nyilván nagyon is érti”. Szerinte ugyanis „tömeges választási csalások történtek, ahol a kormány százmilliárdért kampányolhatott, míg az ellenzéki pártok csak ennek töredékéért és ahol több százezer külföldön dolgozó magyarnak nem engedték meg a levélben szavazást”.

Kövér László ma a kormány házi rádiójában azt nyilatkozta, hogy szerinte nekem nem lenne helyem a “Parlamentben”. Joga…

Közzétette: Hadházy Ákos – 2018. május 20.

Kövér László nem említette név szerint a rádióban a párbeszédes Tordai Bencét, de egyértelműen rá utalt, amikor azt mondta: korábban azért tiltották ki az Országgyűlés összes épületéből, mert „olyan magatartást tanúsított, ami nemhogy parlamentben, hanem civilizált közösségben sem fogadható el”.

Tordai válaszul a Facebookon azt írja:

„Kövér László, úgy látszik, még nem látott közelről civilizált közösséget.”

Szerinte ugyanis ebbe „bőven belefér, hogy néhány papírt kiragasztunk egy ajtóra, majd fél perc múlva levesszük róla. Nem itt húzódik a civilizáció és a barbárság közti határ…”

Tordai szerint „egyenesen nevetséges, hogy Kövér a demokrácia őrzőjének szerepében próbál tetszelegni.” Egy politológiai szaklapban megjelent írásra hivatkozva azt írja: „Magyarország már nem demokrácia, hanem egy “hibrid rezsim”, valahol félúton a demokrácia és a diktatúra között.” Úgy fogalmaz: „A demokráciát mi, ellenzékiek védjük tőled és fideszes tettestársaidtól, akikkel 8 éve romboljátok a demokráciát és a jogállamot, teszitek egyre kiszolgáltatottabbá az embereket, és lopjátok szét gátlástalanul a közös vagyonunkat.

Tolvajok vagytok, rombolók és a demokrácia megcsúfolói.

Úgyhogy László, szállj le a magas lóról, és légy nagyon biztos benne, hogy a 30 évvel ezelőtti önmagad legalább olyan keményen küzdene a mai Fidesz ellen, mint ahogy mi tesszük.”

Posztja végén József Attilát idézve azt írja: ez nem ricsaj, „akár borzalmas, akár nagyszerű, nem én kiáltok, a föld dübörög.”

Kövér "kitért az MSZP-Párbeszéd színeiben parlamentbe kerülő Tordai Bence esetére, akit – mint mondta – korábban azért…

Közzétette: Tordai Bence – 2018. május 20.

Újabb büntetéssel fenyeget az ÁSZ

0

A Jobbik „hozott is, meg nem is” választ adott az intézkedési terv kapcsán az Állami Számvevőszéknek. Az ÁSZ a büntetéssel végződött vizsgálatokban támogatás-felfüggesztést kilátásba helyezve kötelezte a pártokat a hiányosságok kijavítására.

A napokban jár le a határidejük az egyes pártoknál annak, hogy elküldjék az ÁSZ-nak azt az intézkedési tervet, amelyben bemutatják, hogyan javítják ki a gazdálkodásuk ellenőrzésekor tapasztalt hiányosságokat.

Az ÁSZ pénteken tette közzé összegzését arról, milyen jellemző hibákat talált a 2015-18 közötti években 10 párt gazdálkodásának vizsgálatakor.

Ennek sorában a legfontosabb – és legsúlyosabb – a vagyoni és nem vagyoni támogatások esetei. Ezek alapján szórt ki több százmillió forint büntetést, plusz ezzel azonos összegű támogatás-megvonást a közelmúltban.

A számvevők egyúttal arra kötelezték a pártokat,

hogy 30 napon belül készítsék és küldjék el azt az intézkedési tervet,

amelyben bemutatják, hogyan javítják ki a hiányosságokat. A határidő ezekben a napokban telik le.

Az intézkedési terv megküldésének hiánya, vagy nem megfelelő intézkedési terv megküldése estén lehetőség van az ellenőrzött szervezetet megillető állami támogatás felfüggesztésére – írja az ÁSZ.

A kisebb súlyú hibák mibenléte nehezen határozható meg, mert – például – úgy fogalmaznak a számvevők, hogy „a gazdálkodásuk szabályozási környezetét nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakították ki”, vagy „a beszámoló, pénzügyi kimutatás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak” és „a szabályozási környezetben feltárt hiányosságokat és szabálytalanságokat visszaigazolva több párt könyvvezetésében visszatérő hibák voltak”.

A Jobbik ugyan válaszolt, de lényegében semmilyen változtatást sem hajt végre. Mint Jakab Péter szóvivő a Független Hírügynökségnek elmondta, tudatták az ÁSZ-szal, hogy

eddig is betartották és a jövőben is betartják a törvényeket.

Fenntartják álláspontjukat, hogy az ÁSZ tért le a törvényesség útjáról, amikor nem végzett eredményes és sikeres ellenőrzést. Az ÁSZ a Jobbikot 331 milliós büntetéssel sújtotta.

A Párbeszéd sem ismeri el a vitatott megállapítást – amiért 7,525 millióra büntették –, az apróbb hibák korrekcióját elvégzik – mondta kérdésünkre Tordai Bence szóvivő. Hozzátette, hogy néhány helyen az ÁSZ nem jelölte meg konkrétan, mi a gondjuk.

A Jobbik egyébként már korábban bejelentette, hogy új eljárás lefolytatására kéri az ÁSZ-t, a szervezet vezetőjétől pedig bocsánatkérést vár, mert a nyomozóhatóság megállapította, hogy a számvevőszéki ellenőrzés akadályozásával kapcsolatban nem állapítható meg szándékos bűncselekmény elkövetése.

Az Együtt (9,815 milliós büntetés) a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordul az ÁSZ jelentése miatt. Keresetükben a többi között azt kérik, hogy a bíróság semmisítse meg, illetve helyezze hatályon kívül a jelentés tiltott nem vagyoni támogatás elfogadására vonatkozó részeit.

A DK nem ismeri el és nem változtat az ÁSZ által “tiltott pártfinanszírozásnak” nevezett gyakorlaton, sőt az ÁSZ büntetését bíróságon támadta meg a mai napon – tudatta Sebián-Petrovszki László. A pártigazgató közleménye leszögezi: kizárólag az apró pénzügy-technikai változatásokat fogadják el az intézkedési tervében. A Demokratikus Koalíció 16 millió forintos bírságot kapott.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!