Kezdőlap Címkék Tíz éve történt

Címke: tíz éve történt

Tíz éve történt: A karitatív szervezetek a költségvetés kárvallottjai

0

2007. október 3-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy a következő évi költségvetés tervezete szerint a karitatív szervezetek kevesebb pénzt kapnak.

Jelentős összegekkel csökkenne egyes szervezetek támogatása a 2008-as költségvetés tervezete szerint, írta tíz éve a Független Hírügynökség. Az akkori hír szerint az állami feladatokat is ellátó Magyar Vöröskereszt ötödével, 43 millió forinttal kapna kevesebbet,

ami valamivel több, mint a hazai véradásszervezés teljes évi költsége.

A rászorulókat segítő Baptista Szeretetszolgálat Alapítványtól a támogatás felét, 15 milliót vonnának el, amely a civil szervezet szerint teljesen ellehetetlenítené a működésüket.

A Magyar Vöröskereszt megdöbbent a javaslaton, hiszen nem egyszerűen civil szervezetként működnek, hanem állami és részben állami feladatokat egyaránt ellátnak. A szervezet úgy véli, hogy

ha tehermentesítik az államot, akkor jogosan jár nekik az állami támogatás

– mondta a Független Hírügynökségnek tíz éve Czimbalmos Ágnes, a Magyar Vöröskereszt megbízott főigazgatója.

A Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány 2007-re 30 millió forintot kapott, ami a működési kiadásaik 15-17 százalékát fedezte. A javaslat csak ennek felét adta volna nekik. A civil szervezet ezért azt tervezi, hogy felkeresi azokat a parlamenti frakciókat és képviselőket, akik eddig is elismerték és támogatták a munkájukat és arra kéri őket, hogy segítsenek – mondta a Független Hírügynökségnek tíz éve Kató Ernő, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány fejlesztési igazgatója.

Tíz éve történt – Fidesz-bejelentés: ismét az Astoriánál ünnepelnek

0

2007. szeptember 21-én a Független Hírügynökség arról írt, hogy a Fidesz bejelentette: ismét az Astoriánál tartja ünnepi megemlékezését október 23-án. Tavaly ugyanezen a helyszínen ünnepeltek, akkor azonban a résztvevők egy része összekeveredett a rendőrökkel összecsapó kormányellenes tüntetőkkel.

A legnagyobb ellenzéki párt ezt pénteken bejelentette az illetékes szervnél is – tájékoztatta a Független Hírügynökséget közleményében a Fidesz.

Tafferner Éva, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője egyelőre nem árulta el, hogy a bejelentést tudomásul vették-e. Annyit mondott, hogy a gyülekezési törvény értelmében egy rendezvényt a tervezett időpont előtt három nappal kell bejelenteni. Október 23-ig még egy hónap van hátra, így addig még számos rendezvényt bejelenthetnek. Arról, hogy végül milyen helyszíneken milyen megemlékezések lesznek, várhatóan csak az ünnep előtti napokban kommunikálja a rendőrség.

A Fidesz tavaly szintén az Astoriánál tartotta ünnepi megemlékezését. Akkor azonban

a rendezvényre érkezők egy részével összekeveredtek a korábban a rendőrökkel összecsapó kormányellenes tüntetők.

Az ellenzéki párt ezután többször hangoztatta, hogy a rohamrendőrök rátolták a demonstrálókat a nagygyűlés résztvevőire. A történteket végül a parlament több bizottságának összevont ülésén zárt ajtók mögött tárgyalták, az ott bemutatott dokumentumokat pedig 80 évre titkosították. Végül a parlamenti pártok nyomására két hangfelvételt nyilvánosságra hoztak: az egyik a rendőrök rádióforgalmazásának egy része, a másik pedig tüntetők közötti telefonbeszélgetés. Ezekből az derül ki, hogy

a demonstrálók akarták ráhúzni a tömegoszlató rendőröket a Fidesz rendezvényén résztvevőkre.

Szijjártó Péter, a párt szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján nem válaszolt érdemben arra, hogy miért döntöttek ismét az Astoria mellett. A tavalyi atrocitásokat felvető kérdésre is csak annyiban regált, hogy nem a helyszínválasztás miatt voltak problémák.

Gyurcsány Ferenc a Fidesz bejelentéséről

A miniszterelnök nem kommentálta a Fidesz pénteki bejelentését, miszerint ismét az Astoriánál tartják október 23-i ünnepi megemlékezésüket. Gyurcsány Ferenc pénteken úgy fogalmazott: „végig kell gondolnom, hogy milyen szándék vezeti a döntéshozókat, amikor ismét ezt a helyszínt választották, és amíg nem értem, vagy nincs reálisnak tűnő feltételezésem, addig nem kommentálom a kérdést.”

A Fidesz tavaly szintén az Astoriánál tartotta ünnepi megemlékezését. Akkor azonban a rendezvény végén a távozó résztvevők egy része összekeveredett a rendőrökkel összecsapó kormányellenes tüntetőkkel.

Az ellenzéki párt ezután többször hangoztatta, hogy a rohamrendőrök szándékosan „rátolták” a demonstrálókat a nagygyűlés résztvevőire. A történteket végül a parlament több bizottságának összevont ülésén zárt ajtók mögött tárgyalták, az ott bemutatott dokumentumokat pedig 80 évre titkosították. Végül a parlamenti pártok nyomására két hangfelvételt nyilvánosságra hoztak. Az egyik a rendőrök rádióforgalmazásának egy része, a másik pedig az összetűzésekben részt vevő tüntetők közötti telefonbeszélgetés volt. Ezekből az derült ki, hogy a demonstrálók próbálták „ráhúzni” a tömegoszlató rendőröket a Fidesz rendezvényén résztvevőkre.

Tíz éve történt – Engedélyezné az azonos neműek házasságát az az SZDSZ

0

2007. szeptember 20-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy az SZDSZ benyújtja a Parlamentnek azt a törvénymódosító javaslatát, ami, engedélyezné az azonos neműek házasságát és a heteroszexuális házaspárokéval megegyező jogokat adna nekik.

Ezt Gusztos Péter, az SZDSZ ügyvivője jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ javaslata szerint az új szabályozás már januártól életbe lépne.

Az azonos neműek házasságához a családjogi törvényt módosítaná az SZDSZ, méghozzá úgy, hogy egész egyszerűen kivenné a törvény szövegéből a férfi és a nő kifejezéseket és a törvényben csak annyi szerepelne, hogy Magyarországon házasságot két nagykorú személy köthet. A módosítással egyúttal az azonos neműeket is a heteroszexuális párokkal azonos jogok illeték meg.

Az SZDSZ álláspontja szerint nincs és nem is lehet részleges jogegyenlőség vagy részleges szabadság, egyenlő jogokat kell biztosítani mindenkinek, így a szexuális kisebbségekhez tartozóknak is – mondta Gusztos Péter. A liberális politikusok előzetesen nem tárgyaltak a szocialistákkal a törvényjavaslatukról, de megkezdik az egyeztetéseket és bíznak abban, hogy ugyanolyan egységes lesz a javaslat támogatása, mint amilyen egységesen léptek fel a koalíciós pártok nyáron a homoszexuálisok bántalmazása ellen és álltak ki homoszexualitását nyíltan vállaló államtitkár, Szetey Gábor mellett.

Léderer András, az SZDSZ ifjúsági tagozatának elnöke elmondta, elsőként Hollandiában engedélyezték az azonos neműek közötti házasságot, de azóta több más országhoz hasonlóan már Európa egyik legkatolikusabb országában, Spanyolországban is engedélyezett. Léderer András felhívta a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon az azonos nemű párok például nem vehetik át egymás ajánlott levelét, de egészségügyi felvilágosítást sem kaphatnak a másikról, ők ugyanis nem minősülnek egymás közeli hozzátartozójának.

Tíz éve történt –Őrizetbe vették Zuschlag Jánost

0

2007 szeptember 19-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség őrizetbe vette Zuschlag Jánost. A politikust tanikihallgatásra idézték a főügyészségre, de már nem engedték el.

Bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének minősítette a Zuschlag-ügy eddigi nyomozását a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, ennek büntetési tétele 5-20 évig terjed.

Ebben az esetben fennáll a szökés, illetve az eljárás akadályozása, meghiúsítása a gyanúsítottak részéről, ezért indokolt az őrizetbe vétel – mondta a Független Hírügynökségnek Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun megyei Főügyészség főügyész-helyettese.

Szabó Ferenc, Bács-Kiskun megyei helyettes főügyész a Független Hírügynökségnek szerdán délután elmondta: voltak arra utaló adatok, hogy Zuschlag János megpróbálta befolyásolni az ügyében érintett tanúkat. Ez a többi mellett a legfontosabb indoka annak, hogy szerdán őrizetbe vették.

Zuschlag jelenleg egy kétszemélyes zárkában van a megyei rendőr-főkapitányság kecskeméti épületének hatodik emeletén – tudta meg rendőrségi forrásból a Független Hírügynökség. Zuschlag korábban elfogultságot jelentett be a Bács-Kiskun megyei Bíróság ellen, ezért az előzetes letartóztatásáról a Szegedi Városi Bíróságon fognak dönteni. A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy ehhez átszállítják majd Szegedre, de ha ott valóban a letartóztatásáról döntenek, akkor visszaviszik Kecskemétre.

Zuschlag Jánost szerdán délelőtt tartóztatták le a Bács-Kiskun megyei Főügyészségen, ahová gyanúsítotti kihallgatásra idézték be reggel kilenc órára. Nem tett ugyan vallomást, de ügyét átminősítették, majd ezért és a tanúk befolyásolása kapcsán felmerült adatok miatt őrizetbe vették. Ellene és társai ellen most

bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás

miatt folyik az eljárás. Az ügynek most hét gyanúsítottja van, egyikük szökésben. A Független Hírügynökség információi szerint ez utóbbi gyanúsított nem más, mint Zuschlag egykori titkára.

Szabó Ferenc korábban a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy néhány hete a Zuschlag-ügy kapcsán tartott házkutatásokkor kábítószert és egy gyanús videokazettát találtak. A kazettán pályázati pénzek elosztásáról van szó. A drog és a kazetta ügyében is eljárás indult, de ezeknek nincs köze a szocialista politikus ellen jelenleg folyó nyomozáshoz.

Zuschlag János szocialaista politikus és társai a gyanú szerint nem megfelelően használtak fel különböző alapítványok pályázatokon nyert pénzeit, nem létező alapítványok számára igényeltek állami támogatásokat. Az alapítványok pénzének nagy részével nem tudtak elszámolni.

Gyurcsány: Fő, hogy kiderüljön az igazság

Gyurcsány Ferenc kormányfő, az MSZP elnöke érdemben nem kommentálta Zuschlag János szocialista politikus őrizetbe vételét. „Fő, hogy kiderüljön az igazság” – így reagált a miniszterelnök a hír kapcsán az őt faggató újságíróknak szerdán miután a bemutatta a „Nemzeti Jelentőségű Intézmények” című programot a Parlamentben.

A nap folyamán a szocialista politikusok azzal hárították el az ügy kommentlásást, hogy

ártana az igazságszolgáltatásnak, ha egy politikus véleményezné Zuschlag János ügyét.

Simon Gábor, az MSZP választmányi elnöke úgy fogalmazott: a legfontosabb, hogy az ügyben kiderüljön az igazság, így a vizsgálat lezárásáig az MSZP nem kíván állást foglalni, illetve vizsgálatot indítani az ügyben.

Tíz éve történt: Növelik a biztonsági zónát a Kossuth téren

0

Arról írt 2007. szeptember 18-án a Független Hírügynökség, növelik a Parlament épületét övező biztonsági zónát, de kevesebb lesz a rendőr.

Kardos Imre, a Köztársasági Őrezred parancsnokhelyettese a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy két helyen változtatnak a Kossuth téri biztonsági zónán. Az északi sorompónál – ez esik a Képviselői Irodaház irányába – a Széchenyi rakpartig

húznak egy körülbelül ötven méter hosszú kordont,

hogy ne kelljen nagy tömegben rendőröket bevetni az épületből távozó politikusok védelmére.

A déli sorompónál két méterrel rakják kintebbre a kordonokat a biztonsági sáv növelése miatt. A biztonsági zóna megváltoztatását a Köztársasági Őrezred saját belátása szerint változtatta meg.

Tafferner Éva, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője a Független Hírügynökségnek korábban azt mondta, hogy előző este a Kossuth téri tüntetők közül néhány tüntetőt igazoltattak, de egyet sem állítottak elő.

A rendőrök az 1-es és 17-es kapunál gyülekeztek, hogy megvédjék a Parlamentből késő este távozó képviselőket.

A tömegből többen üres üvegeket és műanyag palackokat dobáltak a képviselők felé.

A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy az egyik politikus autóját közvetlen közelről egy likőrös üveggel dobták meg, az autó lassított, majd elhajtott a Képviselői Irodaház irányába.

Tíz éve történt: Több parlamenti képviselőt megfenyegettek

0

Tíz éve, 2007. szeptember 17-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy több, főleg kormánypárti képviselőt is fenyegetés ért. Az MSZP-s képviselők ezért, illetve azért, mert néhányukat pár nappal korábban megtámadták a parlament parkolójából kifelé menet, kérték a plenáris ülés felfüggesztését és a rendkívüli házbizottsági ülés összehívását.

A Házbizottság előtt az MSZP rendkívüli frakcióülést tartott, ahol meghallgatták Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter beszámolóját az Országgyűlést és a képviselőket fenyegető biztonsági kockázatokról.

Az ülést követően Takács Albert a Független Hírügynökség kérdésére elmondta: biztosítani kell a parlament kijáratait, hogy minden képviselő szabadon eljusson akár a tömegközlekedési eszközökig, akár az autójáig.

„Ha a kijáratoknál olyan események történnek, amelyek a képviselőket fenyegetik akkor a rendőrség is meg fogja tenni a szükséges lépéseket”

– mondta a miniszter, aki hangsúlyozta: nem adott utasítást a rendőrség számára, de rendőri vezetőkkel egyeztetett és a rendőrség nem fog provokálni senkit.

Takács Albert azt nem árulta el, hogy mennyi rendőr lesz jelen este a Kossuth téren az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének egyéves évfordulója kapcsán szervezett demonstrációkon és azt sem árulta el, hány tüntetőre számítanak.

Lendvai Ildikó az MSZP frakcióvezetője a rendkívüli frakcióülést követően elmondta: ez nem szocialista ügy, mind az öt pártot érinti, hiszen

nem csak kormánypárti, hanem MDF-es képviselőt is megfenyegettek.

Ezért kérték a Házbizottság összehívását.

Nyakó István az MSZP szóvivője újságíróknak megmutatta a telefonját, melyre több fenyegetést is kapott. Az egyik így szólt:

„lógni fogtok mocskos kommunista hulladékok, fizess a rágalmazásért és takarodj.”

Az üzeneteket egy internetes oldalon keresztül küldték.

Tíz éve történt: Pisztollyal akart belépni egy férfi a Sándor Palotába

0

Tíz évvel ezelőtt, 2007. szeptember 16-án írt arról a Független Hírügynökség, hogy gázpisztolyt és kést akart bevinni egy férfi a Sándor Palotába.

A Kulturális Örökség Napjai rendezvény keretében több közintézményt is meglátogathattak az érdeklődők, így a Sándor Palotát is. A Köztársasági Őrezred munkatárai szóltak a rendőröknek, hogy egy 74 éves székesfehérvári férfinél a beléptető kapunál

egy gázfegyvert és egy 8 centiméteres kést találtak.

A férfit előállították, kiderült, hogy a gázpisztolyra nincs engedélye. Eljárás indult ellene.

Tíz éve történt: Gyurcsány szerint folytatni kell a reformokat

0

2007. szeptember 15-én az MSZP politikai évadnyitó rendezvényéről írt a Független Hírügynökség. Gyurcsány Ferenc a reformok folytatásának fontosságát és a változásoktól való félelem leküzdését nevezte a legfontosabb feladatnak. Azt mondta, nem volt könnyű az év, de látszani fognak az eredmények és fent fog maradni a koalíció.

Az akkori miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarország történelmi válaszút előtt áll, ez pedig a reform vagy a bukás. A kormányfő szerint a reform és a baloldal sikere egyesíthető és a magyar baloldalnak a nemzeti progresszió vezető, elsőszámú erejévé kell lennie.

Gyurcsány Ferenc szerint

a változásoktól való félelemmel meg kell küzdeni.

A hétköznap embere rendet szeretne, a szocialista párt pedig a szabadság rendjét akarja megteremteni. Mint mondta, polgárosodó Magyarországra van szükség, ahol a sikert nem irigység, hanem elismerés fogadja. Véleménye szerint nem csak beszélni kell a hazáról, hanem tenni is érte.

Tíz évvel ezelőtti beszédében Gyurcsány Ferenc kiemelte, hogy a reform nem csak a miniszterelnök, vagy az MSZP ügye, hanem nemzeti üggyé kell tenni.

Egy politikusnak elsősorban nem népszerűnek, hanem hasznosnak kell lennie.

Nem politikai teljesítmény ugyanis olyat mondani, ami „édes a fülnek”, hanem meg kell küzdeni azért, hogy az emberek ne féljenek attól, amit muszáj megtenni. Hangsúlyozta, hogy a győzelem ára 2010-ben nem az önfeladás lesz.

Gyurcsány Ferenc beszélt arról is, hogy a jobboldal szemet huny, szélsőséges részei pedig aktívak is abban, hogy támadják a rendet és a bizonytalanság legyen az úr. A miniszterelnök szerint

nem kell kordont bontani és nem kell megmagyarázni, hogy miért lehet náciknak masírozni az utcán.

A „nácik grasszálása” ugyanis nemcsak nem jó Magyarországnak, hanem meg kell küzdeni vele. A kormányfő ismét megjegyezte, hogy a jobboldalnak ki kellene mondania, hogy nincs helye a közelében náci jellegű szerveződésnek. Ám véleménye szerint, ehhez nincs meg a bátorságuk.

„Gyenge ember, gyenge kormány, gyenge ország”

– így reagált a Fidesz szóvivője tíz évvel ezelőtt Gyurcsány Ferenc beszédére. Szijjártó Péter szerint egy gyenge ember próbálta meg kétségbeesetten megmagyarázni saját elégedetlenkedő párttársainak, hogy hogyan nyújthatott ennyire gyenge teljesítményt a kormány. A kormányfő náci szervezetekkel kapcsolatos kijelentéseiről azt mondta: „Gyurcsány Ferenc egy gyenge, kétségbeesett ember, aki két kézzel próbál kapaszkodni a hatalmába, és mindenféle képtelenségeket kitalál”

Tíz éve történt – A Fidesz örül, hogy Gyurcsány Ferenc megváltoztatta véleményét

0

A Fidesz örül, hogy Gyurcsány Ferenc megváltoztatta a Nabucco gázvezetékkel kapcsolatos véleményét, és a pénteki konferencián már az EU álláspontjával összhangban nyilatkozott. Ugyanakkor sajnálatosnak tartják, hogy a Fidesz előadóját nem sikerült meghívni. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetének vezetője szerint az EU álláspontja a magyar állampolgárok érdekével is összhangban van.


Németh Zsolt pénteki sajtótájékoztatóján közös európai politikát sürgetett. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Nabucco gázvezeték körüli megegyezést a Gyurcsány Ferencéhez hasonló ellentmondó nyilatkozatok lassítják. A kormányfő korábban a Nabucco-t álomnak nevezte, pénteken azonban már azt mondta, hogy Európának új energiaforrásokat kell felkutatnia annak érdekében, hogy a nagyarányú orosz gázfüggés mérséklődjék. Ugyanakkor bírálta a Nabucco építésének lassúságát.

Tíz éve történt – Medián: A többség vásárol vasárnap

0

2007. szeptember 13-án a Független hírügynökség a Medián legfrissebb felmérését ismertette. Ebből kiderül, hogy a magyarok 37 százaléka ellenzi az üzletek és bevásárlóközpontok vasárnapi nyitvatartását, miközben 58 százalék nem értene egyet azzal, ha megtiltanák, hogy ekkor is nyitva tartsanak.

Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1200 ember személyes megkérdezésével készített felméréséből kiderül, hogy

az emberek 83 százaléka szokott – legalábbis alkalmanként – vásárolni vasárnap is.

Egyhatoduk általában ekkorra időzíti a nagyobb vásárlásokat.

Azok közül, akiknek a szokásait egyáltalán nem érintené a nyitvatartás megtiltása, a többség (73 százalék) egyetértene a korlátozással. Az alkalmi vasárnapi vásárlók körében azonban már csak 27 százalék ez az arány. Minden tizedik válaszadó még azok közül is támogatja a vasárnapi zárva tartás kötelezővé tételét, akik egyébként éppen ekkor szokták bonyolítani a nagybevásárlást – mutat rá a felmérés.

Összességében

a magyarok 37 százaléka ellenzi, hogy az üzletek vasárnap is nyitva legyenek,

58 százalék pedig nem értene egyet a korlátozással.

Bár júliusban a Kereszténydemokrata Néppárt javasolta, hogy a vasárnap végzett munkát a „társadalmilag feltétlenül szükséges mértékre” szorítsák vissza, a kezdeményezést kevesebben fogadják kedvezően az ellenzéki pártok táborában, mint a kormánypártokéban – olvasható a felmérésben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK