Kezdőlap Címkék Tiborcz istván

Címke: Tiborcz istván

Pharaon szelleme kísért a védett tanú ügyben?

0

Vajon a Fidesz azért volt annyira hallgatag a Pharaon-ügy kapcsán, mert tudták, hogyha az FBI nyomozást indít, akkor fény derülhet a nemzetközi bűnözői csoportok és az Orbán-klán kapcsolatára? – tette fel a kérdést Demeter Márta, a Lehet Más a Politika (LMP) országgyűlési képviselője.

Demeter az elmúlt két évben sokszor érdeklődött a magyar kormányszervektől, hogy a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) és Interpol által szintén körözött, szaúdi Ghaith Pharaonnal hogyan és milyen szintű kapcsolatokat tartottak fenn a magyar kormány tagjai, többek közt Orbán Viktor miniszterelnök is. Az sem tartja véletlennek, hogy eddig soha nem kapott semmilyen értelmes választ arra a kérdésére, hogy vizsgálták-e a magyar hatóságok a szaúdi üzletembert és cégeit pénzmosási szempontból?

A képviselő elsősorban a pénzmosással és a korrupcióval kapcsolatos ötletek átadására gyanakodott, amelyhez Pharaont „professzori” szinten értett. A vízum kiadását, a szaúdi üzletember beutazását és magyarországi tartózkodását teljesen titokban tartották. Miután  kirobbant a botrány, akkor az egészet az amúgy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő Zaid Naffa jordán tisztszeletbeli konzul nyakába varrták, aki tevékenyen hozzájárult Pharaon magyarországi beutazásához.

Az FBI-nak most az a gyanúja, hogy az összeget jellemzően az MKB-ból, esetenként pedig más, a kormány által ellenőrzött magyar bankokból vették fel. 

– vélte Demeter.

Mint ahogy a Magyar Nemzet cikkében olvasható, az FBI tanúvédelmi programja védi az Egyesült Államokban azt a magyar állampolgárt, aki kulcsfigura lehet a Magyarországon elsikkasztott uniós pénzek külföldre juttatásában. Az elmúlt években 3-4 milliárd euró, vagyis durván 1300 milliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra. A pénz – az amerikai nyomozó szervek gyanúja szerint – a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”, a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék.

Érdekességként még megemlíthető, hogy Magyarországon pár nappal ezelőtt a Pharon-ügy ismét a figyelem középpontjába került. Ennek oka, hogy a 2017-ben elhunyt Ghaith fia és örököse Laith pert indított a József Attila utca és József nádor tér sarkán található egykori Postabank-székház tulajdonjoga miatt.

Az alperes pedig a Pharaon-Kappa Kft., amelyet a Pharaon-Omega Kft. vásárolt meg Tiborcz István BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zártkörűen Működő Részvénytársaságától,

valamint Adnan Polat – Orbán Viktor jóbarátjának – Hollandiában bejegyzett cégétől, a HBRE International Investments B. V.-től.

Karácsony: ez elsöpörheti a kormányt
Eddig is sejtették, hogy az uniós források jelentős része fideszes politikusok magánvagyonát gazdagítja, de a Magyar Nemzetben ma megjelent cikkben megfogalmazott vád az eddigi legsúlyosabb az Orbán-kormány ellen – szögezte le Karácsony Gergely. Az MSZP-PM közös miniszterelnök-jelöltje egy szakmai fórumont hozzátette: ha ezeket a vádakat dokumentumokkal is alá lehet támasztani, , akkor ez az ügy el fogja söpörni a kormányt.

Ez minden csak nem jogszerű – két cég egy bankszámlaszámmal

Önálló cégeknek nem lehet ugyanaz a bankszámlaszámuk – mondta Zara László adótanácsadó. Tegnap írtuk meg, hogy Tiborcz Istvánnak mégis van az Elios-ügyben megégett Green Investments & Solutions nevű cége, holott állítólag kiszállt belőle. Sőt, mindjárt két ilyen nevű cég van, azonos bankszámlaszámmal.

Két cégnek, amelyek jogilag önállóak, jogszerűen nem lehet ugyanaz a bankszámlaszáma – mondta a Független Hírügynökségnek a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének (adókamara) elnöke.

Szerdán írtunk arról, hogy bár a nyilvánosságban korábban az jelent meg, hogy Tiborcz István kiszállt a Green Investments & Solutions (GIS) Kft.-ből, jelenleg is működő, Tiborcz-tulajdonú cégként tartja nyilván a cégbíróság. Sőt, van egy másik cég, ugyanezen a néven, az Orbán Viktor vejét kivásárló WHB Befektetési Kft. érdekeltségeként, és más címen.

A jelek szerint eredetileg Pécsett kezdett GIS először a Tiborcz-család Csabdiban lévő „tanyájára” költözött, majd megszűnés után ugyanitt újjáéledt, hogy aztán Tiborczot kivásárolja a kormányzati közbeszerzésekben milliárdokat elnyerő West Hungária Bau befektetési társasága. Eddig úgy lehetett tudni, hogy ezzel meg is szakadt az Elios közvilágítási ügyeivel közvetlen kapcsolatot eredményező összeköttetése Tiborcznak.

Csakhogy a cégbírósági iratok tanúsága szerint

2015. április vége óta „fut” egymás mellett két GIS, az egyik Tiborczcal, a másik a WHB-val.

A kissé szövevényes cégtörténet dátumokkal összerendezve itt elolvasható.

Talán legkülönösebb részlete a sztorinak az, hogy a cégbírósági iratokban mindkét vállalkozáshoz ugyanazon bank azonos fiókjában vezetett

ugyanazt a számlaszámot tüntetik fel.

Márpedig azonos bankszámlaszáma nem lehet törvényesen több cégnek – erősítette meg az adókamara elnöke.

Zara László szerint a bíróságon nem nagyon figyelik a névazonosságokat. De a bank ugyanazon fiókjában látniuk kellett volna, hogy már van ilyen nevű cég, egy náluk vezetett azonos bankszámlaszámon!

Már csak Az a kérdés, hogy melyik cégnek folyt be bevétele a másik által is használt bankszámlára, És melyik vett fel róla pénzösszegeT

– mondta az adótanácsadó.

Tiborcz: van cége vagy nincs cége?

A jelek szerint ma is van Green Investments nevű cége Tiborcz Istvánnak, noha eddig úgy tudtuk, hogy csaknem három éve eladta az Elios-ügyben megégett társaságot egy szintén „közeli” Kft.-nek. A több furcsaság egyike az, hogy a két cégnek egyazon banknál ugyanazt a számlaszámot tartja nyilván a cégbíróság.

 

Nem biztos, hogy fantomcég a Tiborcz Istvánhoz tartozó (?) Green Investments & Solutions Kft (GIS), ahogyan azt a Népszava felveti a furcsán megduplázódott cégre rábukkanva. Az adatokban kutatva azonban több legalábbis érdekes részlet került elő attól kezdve, hogyan „élhet” ugyanazon néven más és más székhellyel gazdasági társaság. Az alapkérdés az, amit a napilap rögzített a Pest megyei cégbíróság munkatársai közti tanakodásból, hogy „Nem kellett volna ezt a céget kivezetni a cégjegyzékből?”.

Arról a GIS-ről van szó, amely 50 százalékos tulajdonnal rendelkezett a közvilágítási botránysorozat főszereplőjében, az Eliosban. S amelyről eddig úgy tudtuk, hogy 2014 tavaszán Tiborcz kiszállt belőle, felvéve 486 millió forint osztalékot.

Nos, az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálata négy GIS-t mutat keresésre: kettőt már töröltek, kettő még működik. A szolgálat tavaly augusztus 11. adatok nyomán a mai napon kiadott cégadatait nézhettük meg, vagyis bő hét hónapja fennálló állapotot.

Forrás: IM céginformációs szolgálat

A részletekből először normális ügymenet bontakozik ki. A 2010. március 29-én Pécsett bejegyzett GIS-t székhelyváltás miatt 2014. június 19-én törölték. A GIS ezután Csabdiban, a Tiborcz család Tiborc tanyai címén tűnik fel.

Nem egészen egy év elteltével innen is törlik a társaságot, hogy aztán ugyanitt, ugyanezen néven már ma is működő cégként jegyezzék be új jegyzékszámon, de az előzőével azonos adószámmal. Az új csabdi székhelyet 2014. április 30-án jegyezték be (vagyis szűk egy évvel korábban, hogy az előző csabdi GIS-t törölték volna). Ezen a napon jegyzik fel a cég 5 milliós tőkéjét, lesz ügyvezetőként Tiborcz a képviselője, és egyben egyedüli tag, vagyis tulajdonos. S egy nappal korábban viszik be a regiszterbe a GIS bankszámlájának számát.

Alighanem a költözéssor része, hogy nem sokkal ezután, 2014. június 19-én jegyzik be változásként a GIS cégjegyzék-számát, ami azonban azonos az akkor még nem törölt csabdi elődjéével. Ez a nap pedig ugyanaz, amikor megszüntették a pécsi „őst”.

A most lekért cégadatok szerint tehát ez a csabdi című GIS

a mai napig működő társaság, Tiborczcal mint tulajdonossal és ügyvezetővel.

Holott eddig az volt ismert, hogy Orbán Viktor veje 2015-ben eladta részét a szintén „közeli”, például a Várkert Bazár újjáépítésével milliárdokat kereső West Hungária Bau pénzügyi cégének, a WHB Befektetési Kft.-nek.

Ez pedig már a sorban negyedik GIS, biatorbágyi címmel, a WHB Befektetési Kft. tulajdonaként, Hauberl Gergely László ügyvezetésével 2015. április 28-29-i bejegyzésekkel.

Vagyis

ettől a naptól kezdve „fut” egymás mellett a két GIS,

az egyik Tiborczcal, a másik a WHB-val.

Ez eddig bírósági adminisztrációs hiba is lehetne. Csakhogy a két önálló GIS-nek ugyanazon bankban és fiókban vezetett azonos számú számlája van a cégnyilvántartás szerint. Sőt, a két társaság kézbesítési címe a WHB belépéséig azonos, az elektronikus levélcím pedig a mai napig ugyanaz.

Az európai azonosító jelük viszont eltérő, s mindkettő tavaly június 9-i bejegyzésű. Tehát amikor az uniós azonosító jelet tavaly nyáron kérte és eltérő számon megkapta a két Green Investments, Tiborcz hivatalosan már több mint két éve kiszállt a kényelmetlenné vált cégből.

Lapszem – 2018. március 21.

0

Szerdán a Benedekek ünneplik a névnapjukat, akik nem hozták meg a meleget, bár hivatalosan ma kezdődik a csillagászati tavasz. Ma van a bábszínházi világnap is, így országszerte különleges programokkal készülnek a bábművészek. Itt pedig elolvashatja a szerdai lapszemlét.

Népszava: Fantomcég Tiborcz István után

Megduplázódott az Elios-ügyben kulcsszerepet játszó Green Investments kft. miután Tiborcz István kiszállt a cégből – írja a Népszava. A cégbíróságon az derült ki, hogy a kft.-ből azonos néven, de eltérő cégjegyzékszámon és adószámon kettő is létezik. A Green Investments 2015-ig volt Orbán Viktor vejének tulajdonában, akkor Tiborcz kiszállt a cégből. Épp duplázódott meg a cég: az Igazságügyi Minisztérium céginformációs honlapja szerint a Green Investments Kft.-nek ma is kétféle állapota hatályos. A név megegyezik, de eltér a cégjegyzékszámuk és az adószámuk is. 2017 nyarán pedig eltérő európai uniós azonosítót is kaptak. Az nem egyértelmű, hogy szándékos cégfantomizálás, vagy adminisztratív hiba áll az eset hátterében. A vállalat sajátos megduplázódása nyomán az is elképzelhető, hogy fantomcég tulajdonosa 2015 után is Tiborcz István lehetett, és hozzá kerülhetett a cégből akkor kivett félmilliárdos osztalék.

Magyar Nemzet: Átjáróház a letelepedési kötvényprogram? Csak húszan buktak el a sok ezerből

Húszezer kérelmezőből csak húsz letelepedésikötvény-igénylőt és 44 hozzátartozót utasítottak vissza a magyar hatóságok nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági kifogással – írja a Magyar Nemzet arra alapozva, hogy mit mondott Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén, március 5-én. A  2013–2017 között működő kötvényprogram keretében összesen 19 865 külföldi állampolgár kapott letelepedési engedélyt Magyarországon, egyharmaduk kötvényesként, a többség hozzátartozóként. Az engedélykérők esetében meghatározott ellenőrzéseket végeztek, amikben a bevándorlási hivatal felkérésére részt vett a magyar rendőrség, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ is. A Magyar Nemzet szerint kérdéses, hogy ténylegesen milyen vizsgálatokat végeztek el a több mint 20 ezer érintett esetében.

Magyar Hírlap: Intő jelek jönnek naponta a nyugati no-go zónákból

A német, a svéd és a norvég állam csillagászati összegekkel támogatja a bevándoroltak integrációját, ám a források csak alacsony hatékonysággal hasznosulnak – mondta a Magyar Hírlapnak Póczik Szilveszter, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa. A Nyugat-Európában a döntően bevándorlók által lakott városnegyedek viszonyai szerinte a mi értékrendünktől igen messze állnak, ezért a migrációs hullám kapcsán Nyugat-Európában megfigyelhető negatív társadalmi és biztonsági folyamatok intő jelként szolgálhatnak.

Magyar Idők: Jelentős növekedés várható a szállásszolgáltatásban

Elégedettek a szállodaipar szereplői, az év első két hónapjában 5-10 százalékkal értek el nagyobb forgalmat tavalyhoz képest. A következő is az ágazat jelentős növekedését vetítik előre – mondta a Magyar Időknek Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Könnyid elmondta, hogy januárban több mint 25 százalékkal emelkedett a belföldi turisták száma Budapesten, és a Balatonnál is 22 százalék feletti növekedést mértek. Szerinte ez nagyban köszönhető a belföldi utazást népszerűsítő állami kampánynak, de változtak a lakosság utazási szokásai is, hiszen újra divattá vált vidékről Budapestre utazni. De a vidék is kezd felzárkózni, a kereslet valamennyi szállástípusnál és kategóriában megugrott – fejtette ki.

Választási kampány – második hét

A hivatalos kampányidőszak második hetén is túljutottunk, és ha netán valaki azt hiszi, hogy nehéz összeállítani ezt a toplistát hétről-hétre, az súlyosan téved. A magyar belpolitika termeli a görbe-tükrünkhöz szükséges eseményeket, nekünk legfeljebb az a dolgunk, hogy szelektáljunk, kiválasszuk közülük az a hatot, amely a mi – természetesen szubjektív – listánkra feliratkozik.

 

Íme a mostani hatos:

  1. Czeglédy Csaba kiszabadul a börtönből, majd 24 órán belül visszaviszik
  2. Orbán Viktor bevándorlóknak minősíti a cigányokat Miskolcon
  3. Mráz Ágoston Sámuel szerint Hódmezővásárhelyen nem Orbán ellen szavaztak
  4. Kikerülnek az ENSZ-ellenes plakátok
  5. Orbán Viktor nem vitázik
  6. MSZP: És Tiborcz?

Czeglédy kiszabadul, majd mégsem

A hét, de talán a kampányidőszak legdurvább története a szombathelyi, előzetes letartóztatásban lévő ügyvéd-politikusé.  Nyolc hónapja ül a szegedi börtönben, és már az is erősen kérdőjeles, hogy indokoltan-e, hiszen tudjuk, hogy Czeglédy, aki letartóztatásáig az MSZP tagja volt, sok borsot tört már a Fidesz orra alá. De talán már ismeri a törvényeket, lehetőségeit, elindult jelöltként az országgyűlési választásokon, függetlenként, és össze is szedte a szükséges ajánlásokat, ezért, a törvény alapján mentelmi joga keletkezett, tehát ki kellett engedni az előzetesből. Polt Péter azonban – vajon kinek az utasítására?- személyesen fordult a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amelynek Fideszes többsége elvette tőle ezt a jogot, a NAV nyomozói pedig legott a lakására siettek, és visszavitték a Csillagba, anélkül, hogy megvárták volna a Kúria felülvizsgálatát. Az ötvenes években is látszólag minden jogszerű volt, negyven év kellett hozzá, hogy kiderüljön: nem jogszerű, sokkal inkább a politika megrendelésére lefolytatott koncepciós per. Most mennyi időre lesz szükség?

Orbán rasszista kijelentése Miskolcon

A miniszterelnök nyilatkozata, amelyet a miskolci televíziónak adott, erős versenyben volt  az első helyért Czeglédy Csaba ügyével. Csak azért maradt le, mert nem ez volt az első eset, hogy Orbán Viktor enyhén rasszista kiszólást engedett meg magának. Ezúttal a Miskolcra beköltöztetett szegény cigányokat nevezte bevándorlóknak, egy szintre emelve őket az illegális migránsokkal. Természetesen Orbán nem nevezte meg a romákat, de hogy félreértés ne lehessen az ügyben: Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, igyekezett egyértelművé tenni, mire és kikre gondolt a miniszterelnök.  Muszáj volt megtennie, hogy világos legyen az üzenet azok számára, akiknek szólt, hogy biztosan sikerüljön a Jobbikot jobbról előzni, vagyis azoknak, akik „jól” rezonálnak a cigányozásra.

Mráz: nem Orbáné a hódmezővásárhelyi kudarc

A Nézőpont Intézet vezetője, a hódmezővásárhelyi időközi polgármester választáson elszenvedett váratlan kormánypárti kudarc után sietve kijelentette:  a vásárhelyiek nem Orbán Viktor ellen szavaztak, mivel ő részt sem vett a kampányban. A mondat csak azért került fel a toplistánkra, mert jól illusztrálja azt a rendszert, amelyet szolgál a politológus, azt a rendszert, amelyben a romok alól a miniszterelnök kimentése a legfontosabb feladat, és még akkor is ezt a látszatot kell kelteni, amikor már mindenki látja, hogy a vállalkozás lehetetlen. Hódmezővásárhelyen teljesen egyértelműen az Orbán-rezsim ellen szavazott a többség, de a kormányzati pénzekből élő intézet vezetője még sem jelentheti ki, hogy a király meztelen…

Beindulunk az ENSZ ellen

A magyar kormány, mind a miniszterelnök, mind pedig a külügyminiszter személyén keresztül, már hetekkel ezelőtt megfenyegette az ENSZ migrációval foglalkozó bizottságát azzal, hogy kivonul annak munkájából, ha nem változtat bevándorlás-párti politikáján.  Aztán maradtunk a bizottságban, most azonban Szijjártó Péter egyrészt lemondásra szólította fel a magyar kormányfőt rasszizmussal vádoló ENSZ funkcionáriust, másrészt a kormány beindította az ezúttal nem Sorosról, hanem a világszervezetről szóló kampányát. Bejelentették: tájékoztatókat küldenek a magyar emberek lakására, és egyben a plakátháborút is elindították a világszervezet ellen. Az akció azért is érdemel külön figyelmet, mert a hódmezővásárhelyi vereség után egy-két nap bizonytalanság ütötte fel a fejét a Fidesz köreiben; talán el kellene lépni a sorosozástól, a migránsozástól, és új témát kellene a kampány középpontjába állítani. A tétovázás azonban tényleg csak rövid ideig tartott, hamar rájöttek: nincs letérés a bevált (?) útról. Így aztán már ki is kerültek az ENSZ és migráció ellenes új plakátok, szép példáját adva egyben annak is, hogyan lehet a költségvetésből megkímélni a Fidesz pénztárcáját, és kijátszani vele a törvényt: csak ugyanazt a témát kell a kormánynak választani, amit a Fidesz visz a kampányban. Migránsozás mindenek felett.

Orbán nem vitázik

Gondolhatják: miért kerül fel ez az elem a top-listánkra? Hiszen akadt-e bárki, aki azt hitte, hogy lesz majd teljes miniszterelnök-jelölti vita? Pontosan tudja mindenki, aki ebben az országban csak egy picit is foglalkozik a politikával, hogy Orbán Viktor 2006 óta nem áll ki vitára, a Gyurcsánytól elszenvedett megalázó veresége miatt nem hajlandó újra ilyen helyzetbe hozni önmagát. Ami miatt mégis felkerült a listánkra, az a magyarázat, amellyel – Mráz Ágoston Sámuelhez – hasonlatosan próbálják megindokolni a döntést. Havasi Bertalan szóvivő állt a nyilvánosság elé azzal az indoklással, hogy szerintük a viták ideje lejárt, a miniszterelnök számos alkalommal vitatkozott az ellenzékkel – a parlamentben. Túl azon, hogy az országgyűlésben lefolytatott vitának kötött koreográfiája van, arra fel tud készülni külön is a miniszterelnök, ráadásul törvény kötelezi őt a válaszadásra – ha éppen nem menekül el Bulgáriába – semmiképp nem pótolja a minden demokratikus országban szinte kötelező miniszterelnök-jelölti, a televízió kamerái előtt lefolytatott vitát. Érdekes módon ezt maga Orbán is tudta, igaz még 2006 előtt; eszébe nem jutott arra hivatkozni, hogy ő például már eleget polemizált Horn Gyulával – a parlamentben. Tempora mutantur, et nos mutamus in illis (I.Lothár császár /795-855/: Változnak az idők, és mi is bennük változunk.)

És Tiborcz?

Ezt a közleményt adta ki az MSZP azok után, hogy Czeglédy Csabát visszavitték volna a börtönbe. Pedig beszélhetett volna arról, hogy a legfőbb ügyész megint csak a Fidesz kedvében akart járni,. beszélhetett volna arról, hogy a Nemzeti Választási Bizottság újra csak bizonyította: a nemzet szót törölni kellene a nevéből, mert nem a nemzetet, kizárólag a Fideszt képviselő, és beszélhetett volna arról, hogy a NAV nyomozóit nem a törvény irányítja. Ehelyett nem beszélt semmiről, csak ezt a szellemesnek szánt kérdést küldte a nyilvánosság elé. Amivel csak az a baj, hogy sem a jogállamot, sem magát Czeglédyt  nem védi, sőt: azt sugallja, hogy a volt MSZP-s politikus megérdemli, hogy visszakerüljön a börtönbe, de Orbán vejének is ott lenne a helye. Biztos, hogy ezt akarták mondani?

Orbán ellenes feljelentés – Íme a bejelentés és a közlemény

Közleményben jelentette be a Frontiers of Freedom annak a tényét, hogy szerdán hivatalos bejelentést tett Orbán Viktor magyar miniszterelnök, több családtagja, barátja, valamint kormányának tagja ellen az emberi jogok durva megsértése és extrém korrupció miatt. Ezzel egyeidőben a szervezet feltette honlapjára a beadványt. A bejelentés a Global Magnitsky Törvény keretében született, hivatalos vizsgálat követheti. Ha bebizonyosodnak a vádak, akkor a  többi között kitiltás és vagyon-befagyasztás lesz a szankció Orbánék ellen. 

 

„A Frontiers of Freedom az idén február 27-én levelet küldött Tillerson és Mnuchin minisztereknek, amelyben vizsgálatot kezdeményez kilenc magyarországi személy ellen az emberi jogok durva megsértése és extrém korrupció miatt” – szögezi le az a közlemény, amelyet március elsején adott ki a jobbközép értékeket követő washingtoni székhelyű intézet, a Frontiers of Freedom (amelynek alapértékeit mi sem mutatja jobban, mint az, hogy Ronald Reagan volt amerikai elnök elhíresült kijelentéséről – „Mi vagyunk a szabadság frontvonala” – kapta a nevét).

A portálunkhoz is eljuttatott közlemény felhívja a két miniszter figyelmét arra is, hogy a magyar kormány politikája fenyegeti a NATO és az Európai Unió biztonságát és veszélyezteti ez utóbbi politikai és gazdasági egységét.

„A levél állításait bizonyítékok sora támasztja alá, amelyek aprólékos munkával lettek összegyűjtve nemzetközi és helyi civil szervezetek jelentéseiből, oknyomozó újságírók írásaiból, az érintett magánszemélyek beszámolóiból és az intézet saját jelentéseiből” – olvasható a közleményben, amely a végén leszögezi:

„Az intézet továbbra is figyelemmel fogja kísérni a fejleményeket és minden újabb információt közölni fog, ahogy a helyzet alakul Magyarországon”.

Mint a Független Hírügynökség elsőként megírta, kilenc személy ellen született a bejelentés, azok ellen „akik az elmúlt nyolc évben megsértették az emberi jogokat azáltal, hogy kulcsszerepet játszottak a magyarok és nem-magyarok szabadságának a korlátozását maga után vonó törvények és szabályok megalkotásában, továbbá korrupciós ügyekben vettek részt/részesültek azok hasznából”.

  • Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke
  • Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter
  • Rogán Antal, a miniszterelnök miniszteri rangú kabinetfőnöke
  • Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze
  • Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
  • Orbán Győző, Orbán Viktor édesapja
  • Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége
  • Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere
  • Tiborcz István, Orbán Viktor veje

A konkrét ügyek – mind az emberi jogok megsértése, mind a korrupció terén – nem számítanak újdonságnak.

A menekültügy több vonzata, a civilek elleni hadjárat, a CEU (Közép-Európai Egyetem) ügye, illetve közbeszerzések, az Elios-ügy, az MNB alapítványok, s persze Paks 2 – hogy a legismertebbeket említsük.

Az intézet nevében annak magyar származású alelnöke, Radványi Miklós jegyezte a beadványt, amelyet ajánlott levél formájában juttattak el a két miniszterhez. Radványi a Független Hírügynökségnek nyilatkozva a többi között elmondta: biztos abban, nem teszik félre, s elindul majd a vizsgálat. Ezt az amerikai pénzügyminisztérium speciális nyomozó osztálya folytathatja majd le, amely kifejezetten a pénzügyekre, a banki műveletekre szakosodott szakértőkből áll. Az ő kezük – legálisan – mindenhova elér, ahol bármilyen amerikai pénzintézeti és egyéb érdekeltség van, illetve le tudnak követni bármilyen pénzmozgást a világban.

„Egy dologban legyen biztos” – mondta – „amikor egy amerikai nagykövet vagy egy ideiglenes ügyvivő korrupcióról beszél, akkor emögött a kijelentések mögött ott állnak a Pénzügyminisztérium speciális nyomozói által összegyűjtött bizonyítékok”.

Ha bebizonyosodik a bejelentés igazságtartalma, akkor megszületik a döntés arról, hogy ezeket az embereket felteszik a Magnitsky-listára. Radványi biztos abban, hogy a vizsgálatot el fogják indítani.

„Már az idén megszülethet a döntés, szerintem még a novemberi képviselő- és kormányzóválasztások előtt, akár már szeptemberben”

– mondta, hozzátéve: addig eldől, hogy felkerülnek-e a listára Orbánék. Ha igen, az nyilvános lesz, ki fogják hirdetni, és Magyarországon sem lehet majd elsumákolni – szögezte le.

Az Orbán-kormány hatalomban eltöltött elmúlt nyolc évében már keveredtek vezető tisztviselői botrányba az amerikai hatóságokkal, hírek szerint szintén korrupciós indokokkal, de

ilyen magas szintre nem értek el akkor a szálak.

2014 októberében az Egyesült Államok megtagadta a beutazást hat meg nem nevezett – de utóbb a sajtóban nyilvánosságra került – magyar köztisztviselőtől. Az indok korrupció volt, és annak a jogi eszköznek a lehetőségét kihasználva született meg a kitiltás, amely a korrupcióban részt vevő vagy abból hasznot húzó személyeket sújtja. A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, utóbb pedig azt tudatták, hogy az információkat a sajtóból és az internetről szerezték. A Civil hetes hozta le utóbb – a német nyelvű budapesti – Pester Lloydra hivatkozva a hatos listát, amelyen Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke, Habony Árpád („Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója”), Heim Péter (a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke), Giró-Szász András (az év nyaráig kormányszóvivő) és Lázár János államtitkár szerepelt, továbbá akkori sajtóhírek szerint más adóhatósági (közép)vezetők is. Volt, aki elismerte a kitiltás tényét (Vida Ildikó), mások tagadták (így Habony Árpád), illetve nem nyilatkoztak az ügyben.

A  törvény

A Global Magnitsky Törvény hatálya az emberi jogok megsértése mellett kiterjed a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőre és társaira, valamint a pénzmosásra is, ha jogellenes a forrás, vagy eltitkolják a jövedelmeket az illetékes adóhatóságok elől. Az úgynevezett Magnitsky-listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, bármely, az Egyesült Államokban lévő tulajdonukat elkobozzák, s tilos bármely, amerikai érdekeltségű pénzintézeteknek kapcsolatot tartaniuk velük. A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek. Ajánlásokat civil szervezetektől is befogadnak, ezekről a pénzügy- és a külügyminisztérium dönt, nem ritkán kompletten benyújtott „vádanyagok” alapján.

DK: Vonják vissza a Tiborcz-céget helyzetbe hozó kormányhatározatot

0

A Demokratikus Koalíció gyomorforgatónak tartja, hogy a miniszterelnök vejének további gazdagodása miatt alakult ki országos vérhiány – írja közleményében a párt a Független Hírügynökség által bemutatott vérplazma üzletről.

A DK közleménye felhívja a figyelmet arra, amit a FüHü cikke is hangsúlyozott: országos vérhiányhoz vezethet, hogy csökkentették a vérplazma adásért járó összeget, ezért kevesebben mennek vért adni. „Orbán Viktor veje nem csak selejtes közvilágításból gazdagodik, hanem egy másik cége egy kormányhatározatnak köszönhetően hasznot húz az önkéntes véradókból is” – írják.

A DK követeli, hogy vonják vissza a kormányhatározatot, amellyel lecsökkentetét a véradóknak járó költségtérítést.

Ahogy a témával foglalkozó első cikkünkben megírtuk, a vérplazma százmilliós üzlet, amelyben a miniszterelnök veje, Tiborcz István is érintett. Újabb írásunkból pedig kiderült, hogy a Magyarországon működő vérplazma cégek válságstábot hívtak össze a napokban, mert annyira lecsökkent a véradó és plazmaadó emberek száma, amióta radikálisan csökkentették a véradók költségtérítését, és kiderült, hogy Tiborcz István is belekeveredett a vérplazma bizniszbe. Ez veszélyezteti a hazai egészségügy működését.

Ez volt ma – 2018. február 28.

0

Nem volt ideje követni a híreket ma? Most összefoglaljuk röviden a legfontosabbakat, ha valamelyik bővebben is érdekli, kattintson!

Kitilthatják Orbánékat Amerikából?

A Független Hírügynökség információi szerint egy jobbközép értékeket követő amerikai intézet eljárást kezdeményezett Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István ellen, a Magnitsky-törvény alapján. Ez olyan szankciókkal zárulhat, mint az Amerikából való kitiltás vagy

az Amerikában lévő vagyonok befagyasztása.

Olyanokat szankcionálhatnak, akik korrupciós vagy pénzmosási ügyekbe keverednek, illetve súlyosan megsértik az emberi jogokat.

Valódi nyomozást várnak Tiborcz-ügyben

Az Európai Parlament költségvetési bizottságának elnöke azt várja, hogy

a magyar rendőrség tényleg járjon utána az Orbán-vő korrupciós ügyének.

Ingeborg Gräßle szerint be kell vetni az uniós támogatások megvonását, mert nem lenne bölcs dolog még több pénzt adni egy olyan országnak, ahol nem lehet szavatolni a jogállamot.

Nyilvánosságra hozták a hódmezővásárhelyi Elios-szerződést

Hódmezővásárhely önkormányzata elérhetővé tette az Eliosszal kötött szerződést. Nem könnyen található meg a honlapon, ráadásul más tartalommal is olvasható közvilágítási fejlesztés ugyanott. Az OLAF-jelentés változatlanul hiányzik.

Folytatódott a bohózat a nemzetbiztonsági bizottságban

Németh Szilárd vezetésével a Fidesz-KDNP megint ellehetetlenítette a nemzetbiztonsági bizottság munkáját.

Az ellenzék zárt ülésen akarta tárgyalni az OLAF-jelentést az Elios-ügyről.

A bizottság fideszes alelnöke azonban aggályosnak tartotta, hogy Szél Bernadett, aki szerinte Soros embere, bármilyen anyaghoz hozzáférhet.

Öt évre megújították a Közép-Európai Egyetem akkreditációját

Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az ötévente esedékes felülvizsgálatát követően megújította a Közép-európai Egyetem akkreditációját. Szintén mai hír, hogy az egyetem programjai öt tudományterületen is

a világ legjobbjai közé kerültek

egy brit szervezet rangsorában.

Holnaptól jönnek az új ezresek

Márciustól új ezerforintos bankjegy kerül forgalomba. A jelenlegivel október végéig lehet fizetni, azután csak cserével szabadulhatunk tőle.

Az orosz titkosszolgálat állhat a kárpátaljai magyarok elleni támadás mögött

A kárpátaljai kormányzó szerint az orosz titkosszolgálatok megbízásából gyújtották fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházát tegnap. Ezt erősíti, hogy a hónap eleji, hasonló ungvári gyújtogatással kapcsolatban

olyan lengyel szélsőségeseket vettek őrizetbe, akik egy oroszbarát csoport tagjai.

Könnyítik a választások előtt a CSOK-ot

Jelentősen egyszerűsödik és gyorsul a CSOK igénybevétele már március közepétől. Sőt, újabb három gyerek után ismét kapható lesz támogatás.

A genetikus tisztázza az Árpád-házi csontok eredetét

A közelmúltban több írás is megjelent az Árpád-házi királyok eredetével kapcsolatban. Ezek tisztázásáért fordultunk a kutatás genetikai felelőséhez, Melegh Béla professzorhoz, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézete intézetigazgató egyetemi tanárához.

Rájár a rúd a vejekre: Jared Kushnert lefokozták

Donald Trump veje nem nézhet bele a szigorúan titkos iratokba. Erről John Kelly tábornok, Trump kabinetfőnöke tájékoztatta Jared Kushnert, aki nemcsak az elnök veje, de egyben közel-keleti tanácsadója is.

Orosz hackerek támadtak a német kormányra

Ugyanaz az orosz hackercsoport, a Fancy Bear támadta meg a német kormány informatikai rendszerét, amelyik 2015-ben a Bundestagot is. A csoport

szoros kapcsolatban van az orosz kormánnyal.

2014-ben Magyarországot is támadták.

Fontos alkotmánymódosítás Kínában

Hszi Csin-ping
Fotó: MTI/EPA/Hou Hvi Jung

Kínában a hétvégén egy kevésbé látványos, de korántsem jelentéktelen bejelentést tettek: a kínai alkotmányban a következő hetekben egy apró, mégis az ország számára meghatározó változást hajtanak végre. Ugyanis ezentúl

a kínai elnök hivatali idejét semmi sem korlátozná,

Hszi Csin-ping pedig már eddig is lassan, de biztosan valósította meg az egyik legfőbb álmát, azaz a teljes hatalom kiépítését.

Ilyenek a Testről és lélekről Oscar-esélyei

Lezárult az Oscar-szavazás: az amerikai filmakadémia tagjainak egy hetünk volt eldönteni, hogy mely filmek és alkotók kapják a szobrocskát a 24 kategóriában. Ez már egymás után a harmadik olyan év, hogy

magyar alkotásért is szoríthatunk majd

a vasárnapi díjátadón, de a Testről és lélekről győzelme az előrejelzések szerint hatalmas meglepetés lenne a legjobb idegennyelvű film kategóriájában.

Elios-ügy: Vásárhely kitárulkozik

Hódmezővásárhely önkormányzata elérhetővé tette az Eliosszal kötött szerződést. Nem könnyen található meg a honlapon, ráadásul más tartalommal is olvasható közvilágítási fejlesztés ugyanott. Az OLAF-jelentés változatlanul hiányzik.

Lassan megismerhetővé válnak a hódmezővásárhelyi lámpacsere-projekt dokumentumai. Alapos keresgéléssel lelhetők fel, de az apparátus láthatóan már az új polgármesterre, Márki-Zay Péter érkezésére készül. Kedden koraeste a FüHü nem lelte meg a közvilágítási fejlesztésre az akkor még ES Holdingnak nevezett Eliosszal kötött szerződéseit, csak egy – két lépéssel elérhető – projektleírást.

Ennek projekt-kódszáma és célja (a város egész területén lámpakorszerűsítés) megegyezik, tartalma viszont nagy mértékben eltér az eliosos munkáétól (darabszám, ár, energiamegtakarítás), és befejezett fejlesztésként fogalmaz, fényképgalériával illusztrálva a megváltozott közvilágítást.

A már szabadon hozzáférhető ES Holding-szerződés értelmében bruttó 721 millió 225 ezer 161 forintért vállalta csak fényforrások, illetve teljes lámpák cseréjét LED-kivitelűre. A 2009. végén megjelent kiírás alapján a szerződést 2010. március 1-jén, még

Lázár János polgármester, az ES Holdingtól Tiborcz István és Erdei Bálint vezérigazgató írta alá.

A megrendelt mennyiség az ajánlattételi felhívásban  található meg, laikus számára meglehetősen kusza felsorolásban.

Bár a LED-korszerűsítés kapcsán elsősorban az energiaspórolást szokták kiemelni, a pályázati felhívásban ennek súlyszáma mindössze 4. A műszaki minőség 58, a vállalási ár 30. Tiborczék átlagosan 26 százalékos megtakarítást vállaltak.

A dokumentáció harmadik tagja az egyik pályázó (a háromból) eljárási kérelmére indult közbeszerzési döntőbizottsági határozat. Ezt a jogorvoslatot a Tungsram-Schréder zrt. kezdeményezte, amelyet a Kdb elutasított, alaptalanságra és megkésettségre hivatkozva.

Érdekesség, hogy

a Tungsram-Schréder később az Elios beszállítója lett

a többi városban elvégzett lámpacserékben.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal Hódmezővásárhelyt érintő vizsgálati anyaga eddig nem került ki a város honlapjára. Márki-Zay Péter azt ígérte, hogy azonnal közzéteszik. Ezzel kapcsolatban a hvg.hu-nak nyilatkozó Korsós Ágnes jegyző elmondta, hogy a jelentést nem kapták meg az OLAF-tól, csak a nyolc pontból álló észrevételeket, amelyhez négy helyen fűztek észrevételt. Azt is állítja, hogy a szerződések a megkötésük óta megtalálhatók a honlapon. Márki-Zay Péter a FüHü-nek kedden azt mondta, hogy ők (addig) nem találták meg a dokumentumot.

Elios-Hódmezővásárhely: mikor került nyilvánosságra?

A megválasztott polgármester se találta eddig a város honlapján a közvilágítási fejlesztés pályázati leírását, ami most olvasható. A 750 milliós Elios-üzlet kapcsán mindenesetre szó sincs 100 ezer órás élettartamú LED-lámpákról, és azokról a megvilágítási problémákról, amelyektől hangos a sajtó.

A városházi apparátus ma arról tájékoztatta Márki-Zay Pétert, hogy a Hódmezővásárhely honlapján olvasható beruházás-ismertetés eddig is ott volt, bár ők korábban nem találták – mondta a Független Hírügynökség kérdésére a megválasztott polgármester. Ez ma elolvasható az uniós projektek közt. (Ahogyan az is csak „némi késéssel” került fel az oldalra, hogy Márki-Zay megnyerte a vasárnapi választást.)

Márki-Zay Péter szerdán utánanéz, valóban már korábban nyilvános volt-e a fejlesztés ismertetése.

Az mindenesetre látható, hogy a többi városi fejlesztéstől eltérően a világítási felújítás ismertetése

feltűnően szűkszavú, alig fél oldal terjedelmű,

semmiféle mellékletet se tartalmaz. Ahogyan a pályázati anyag se olvasható. Miként az OLAF-jelentés se, amiről Márki-Zay azt mondta: úgy tájékoztatták, hogy ez nincs is náluk – mondta lapunknak kedden este.

A rövid bemutatásból kiderül, hogy a lámpacsere-program kezdete 2011. június 22., a  megvalósulás tervezett napja 2012. március 15. A projekt

összköltsége 749 502 ezer forint,

az uniós és magyar állami támogatás összege 374 millió 51 ezer forint.

A felújítás keretében kicseréltek 6751 lámpatestet és 42 fényforrást, összesen 6793 lámpát korszerűsítettek.

A 6793 lámpa korszerűsítésével az önkormányzat 35 százalékkal csökkenti a közvilágítás költségeit. Az energiatakarékos LED-technológia további előnye, hogy míg a hagyományos izzók élettartalma 12 ezer óra, a LED-fényforrásoké 60 ezer óra, ami az üzemeltetési költségekben is jelentkezik. Jelenlegi számítások szerint a város teljes pénzbeli megtakarítása 44 millió forint évente, ami 32 millió forint energiaköltség-csökkenésből és 12 millió forint üzemeltetési költség csökkenésből tevődik össze – olvasható a honlapon.

Az is kiderül itt, hogy a LED-technológiát használó fényforrások az alacsonyabb energiafelhasználás ellenére erősebb és egyenletesebb megvilágítást biztosítanak a város utcáin. Átlagosan a megvilágítás erőssége 53 százalékkal nőtt, az egyenletesség 217 százalékkal javult.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálati jelentésének megismerése után derülhet ki, hogy ezek az állítások igazak-e. Márki-Zay Péter azt ígéri, hogy haladéktalanul nyilvánosságra hozza az OLAF anyagát az Elios által elnyert beruházásról.

Az OLAF eddig megismert (javarészt a 24.hu, illetve az MSZP, valamint az Átlátszó által ismertetett) megállapításainak egyik sarokpontja az, hogy a tenderekben a felülről szervezett csalásgyanús modell „szabásmintája”: az utolsó pillanatban úgy módosították a kiírási feltételt, hogy

lehetővé tették a LED-ek élettartamát  60 ezerről 100 ezer órára emelve megadni.

Papíron, mert a gyártói specifikáció ezt nem ismeri el, de ezzel váltak a beruházások megtérülővé.

Ennek híján

a projektek eleve nem lettek volna támogathatók

– köszön vissza az OLAF megállapítása a jelentésekben.

A megvilágításra vonatkozó leírás sem látszik megegyezni azokkal a tapasztalatokkal, amelyekről egy sor település lakói számoltak be az Elios-féle lámpák felszerelése után. Kicsi megvilágított területek, óriási sötét terek, balesetveszélyes zebrák, gyalogosgázolások.

Egyébként a hódmezővásárhelyi volt az Elios karrierjének bölcsője. Itt szerezte meg azt a referenciát, amellyel aztán a többi városban (35-ben) sorra nyerni tudta a tendereket. És ez volt az a világítás-fejlesztés, amelyet Lázár János, saját bevallása szerint, előre megbeszélt Tiborcz Istvánnal.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK