Kezdőlap Címkék Theresa May

Címke: Theresa May

A leggazdagabb brit Monacóba költözik

0

A Brexit elszánt híveként is ismert ír Jim Ratcliffe a dúsgazdag városállamban, Monacóban  folytatja életét. Nincs egyedül.

„A britek nagyon jól tudják kormányozni saját magukat. Semmi szükségük sincs arra, hogy Brüsszel mondja meg nekik: mit tegyenek. Nem hiszek az Európai Egyesült Államokban” – deklarálta a Brexit kampány idején Sir Jim Ratcliffe, akit a királynő nemrég ütött lovaggá, miután a londoni Times a leggazdagabb brit polgárnak nyilvánította. Az ambiciózus vegyészmérnök 21 milliárd fontos vagyont hozott össze a semmiből, pedig az első munkahelyéről három nap után kirúgták. Később start-up céget alapított, az Ineo ma több mint 18 ezer embernek ad munkát Nagy Britanniában.

De hát miért távozik ilyen sikeres pályafutás után szülőföldjéről? A válasz kézenfekvő:

az adó miatt, Monacóban sokkal előnyösebbek az adózási feltételek mint Nagy Britanniában.

Nincs egyedül: az Ineo két másik, a szintén font-milliárdos főnöke is vele tart.

Mindez nagy csapás Theresa May miniszterelnöknek, aki fontos támogatóit veszíti így el. Ráadásul könnyen képmutatással vádolhatják a Brexit dúsgazdag híveit:

miközben másoknak arról prédikálnak, hogy milyen jó Európán kívül, ők maguk sietnek belül maradni.

Theresa May nemrég Breganconban, az elnöki üdülőben egyeztette elképzeléseit Emmanuel Macron francia elnökkel. A Brexit tárgyalások ugyanis már hónapok óta húzódnak, de még senki sem tudja pontosan, milyen is lesz Nagy Britannia viszonya az Európai Unióhoz a kilépés után. Ez többmillió embert érint közvetlenül, azokat az uniós polgárokat, akik Nagy Britanniában dolgoznak, és azokat a briteket, akik a kontinensen élnek.

Nagy-Britanniának választania kell az USA és az EU között

0

Theresa May szabadkereskedelmi egyezményt szeretne Nagy-Britannia és az USA között, de Donald Trump szerint ehhez teljesen ki kell lépnie az uniós piacról a brexit során.

Közös, az ipari és a mezőgazdasági árucikkek kétoldalú forgalmára kiterjedő szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja a brit kormány az Európai Uniónak – ez derült ki abból a dokumentumból, amelyet elfogadtak a brit kormányülésen, és amely miatt

a brit kormány több minisztere lemondott,

köztük Boris Johnson külügyminiszter és David Davis brexit-ügyi miniszter, akik teljesen szakítani akarnak az EU-val. Az üzleti szektor viszont egyetért a tervvel, kivéve a pénzügyit, hiszen a szolgáltatásokra nem vonatkozna, kérdés ugyanakkor az is, hogy az EU mit szól majd hozzá.

Theresa May azt is bejelentette, hogy a brexit után

szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az Egyesült Államokkal.

Erről akkor beszélt, hogy amikor díszvacsorán látta vendégül Donald Trumpot és feleségét. Mint mondta, a két ország kölcsönösen egymás legnagyobb külföldi befektetője, a kétoldalú befektetői tőkeállomány értéke meghaladja az ezermilliárd dollárt. Szerinte Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból példátlan lehetőséget teremt a még szélesebb gazdasági együttműködésre.

Donald Trump és tanácsadói köre viszont az úgynevezett hard brexitre, vagyis az EU-val való teljes szakításra akarja rávenni a brit kormányt. A látogatása előtt meg is mondta a The Sunnak adott interjújában: enélkül Nagy-Britannia nem számíthat arra, hogy szabadkereskedelmi egyezményt köthet az Egyesült Államokkal. Sőt, azt is mondta, hogy

erről korábban is beszélt Theresa Mayjel, de ő nem hallgatott rá.

Trump Boris Johnsonról is beszélt: azt mondta róla, hogy jó miniszterelnöke lenne Nagy-Britanniának. Ez a mondat viszont sokak szerint elég egyértelmű beavatkozás a brit belpolitikába.

Bréking nyúz, június 16. – Tudósítás a másik valóságból

0

A migránsokkal barátkozó Theresa May, az MSZP vasárnapi kongresszusa és a veszélyeztetett férfi faj is téma volt a kormánypárti sajtóban.

Behódolt az iszlámnak Theresa May az Origo szerint

„Theresa May brit kormányfő bizonyára tudja, hogy az arab eredetű „iszlám” szó jelentése behódolás, alávetés. Ő most pontosan ezt gyakorolja.

Néhány napja ért véget a ramadán, a hagyományos muszlim böjt hónapja. Nagy-Britannia miniszterelnöke valamiért úgy érezte, hogy emiatt el kell mennie egy londoni mecsetbe.

Az eseményről videofelvétel is készült, aminek az alapján May szemmel láthatóan jól érezte magát a muszlim migránsok körében.” (Origo: A brit miniszterelnök fejkendőben látogatott meg egy mecsetet – videó)

A 888 az MSZP haláltusájának tartja a vasárnapi kongresszust

„A legfrissebb hírek szerint a vasárnap tisztújító kongresszust tartó szocialista párt megújul, de mégsem, négy elnök aspiránsról szavaz, illetve valójában csak kettőről, és eladja a Villányi úti konferenciaközpontot, amit talán mégsem ad el.” (888: A maradék vagyona maradékát is kiárusítja a haláltusáját vívó MSZP)

A Magyar Idők szerint is már csak a felszámolás vár a pártra

„Vasárnap elnököt választ az MSZP. Ám hogy ki lesz a szocialista párt vezetője, majdnem mindegy. A baloldali párt tagsága mindössze arról dönt, hogy a már egyszer megbukott Mesterházy Attila újra leborotválja-e d’artagnanos szakállát, vagy a Tóth Bertalant távirányító Puch László elkezdheti-e csődgondnoki munkásságát.” (Magyar Idők: Csődgondnokok)

A Pest Srácok blogja sajnálja a szegény, szegény MSZP-t

„Nem akarom ezt érezni, de szegény, szegény MSZP. Vagy a Mesterházy vagy a Tóth. Gondolom Retkes Attila nem vállalta.

Tudjátok az a Mesterházy, aki 2010-ben bevállalta a miniszterelnök-jelöltséget abban a boldog tudatban, hogy a biztos kudarcot csak nem varrják a nyakába. Cserébe országos ismertséget kapott és négy évet arra, hogy valamit kezdjen az MSZP-vel. Ezt az időt olyan hatékonyan használta ki, hogy alig bírta kilőni a Bajnait a miniszterelnök-jelöltségből és összefogott azzal a Gyurcsánnyal, aki három évvel előtte kettészakította az MSZP-ét és nem mellesleg háborús méretű károkat okozott az országnak, amikor hatalmon volt.

Tóbiás József jött utána, aztán meg Molnár Gyula (remélem jól emlékszem, az arcok nem ugranak be), és most Tóth Bertalannal kell megküzdenie a poziért.

Mert a Kunhalmit, aki tehetségesebb náluk, férfisoviniszta módon kiracizták.

Tóth Bertalannal emberek! …

Azt hiszem a „káderhiány” fogalmát bízvást illusztrálhatjuk ezzel a párossal az idők végezetéig.” (Pesti Srácok: Az MSZP új elnöke)

A férfiak elnyomása zavarja a 888-at

„Úgy tűnik, vesztésre állnak a ballibek által évtizedek óta folytatott nemek közötti genderharcban a férfiak a nőkkel, a feminácikkal, a transzneműekkel és mindenki mással szemben is. Veszélyeztetett faj a férfi. Van apák napja, de minek is?

A gender alapú identitásokat nemzetközi ünnepnapokkal is megerősítő globális baloldal a nőnap, az anyák napja és a meleg büszkeség, azaz a pride-napok és -hónap mellett mellett dobott egy kicsit lerágott csirkecsontot a férfiaknak is:

Ez az Amerikában kitalált apák napja.

A minden év harmadik júniusi vasárnapján megszervezett apák napja jól mutatja, hogy a balliberálisok genderikonográfiájában hol is van a férfiak helye. Nagyjából sehol. Nincs olyan felhajtás az apák napja körül, mint ami a többi genderalapú “ünnepnapot” övezi.” (888: Feminácik figyelem! Holnap apák napja!)

Újabb exkluzív infókat osztott meg az Origo az EU menekültpolitikájáról

„Információink szerint az Európai Bizottság egy migrációt támogató uniós költségvetési javaslatot tett le az asztalra, amely a jelenlegi (2014-2020) 13 milliárd euró helyett immár 35 milliárd eurót biztosítana a következő hétéves ciklusban (2021-2027) a migráció kezelésére és az úgynevezett “határvédelemre”. A javaslat megvizsgálása után azonban egyértelműen kiderül, hogy a megnövelt források nem a migránsok beáramlásának a megszüntetését céloznák meg, hanem a migrációt ösztönöznék.” (Origo: Háromszor annyit költene Brüsszel a migráció ösztönzésére, mint eddig)

Angol-francia két jó barát, együtt bombázza Szíriát

Franciaország és Nagy-Britannia már napokkal a szombati támadás előtt jelezte, hogyha Donald Trump amerikai elnök valóban beváltja a fenyegetését és büntetőakciót indít Szíria ellen, akkor ők szintén csatlakoznak ehhez. Azonban nemcsak humanitárius okok és a vegyi fegyverek bevetése miatt döntött úgy a brit és francia vezetés, hogy részt vesz a katonai hadjáratban.  

Franciaország és Nagy-Britannia a 2013-as ghútai vegyi támadás óta azt kommunikálja, hogyha a nemzetközi közösség – akár a NATO, akár az ENSZ – egy katonai intervencióra szánja el magát Szíria esetében, akkor ők késlekedés nélkül csatlakoznak. Csakhogy erre egészen 2018-ig nem került sor annak ellenére, hogy az Egyesült Államok már tavaly támadást intézett szíriai célpontok ellen. Az Idlib tartományban lévő Han Sejkun városában szintén vegyi fegyvert vetettek be, amelyért a nyugati világ Bassár el-Aszad szíriai elnököt tette felelőssé. Washington több mint ötven darab Tomahawk manőverezhető robotrepülőgéppel válaszolt, de akkor a britek és a franciák egyaránt távol maradtak az eseményektől és beérték szankciókkal, illetve elítélő nyilatkozatokkal. 

Ezzel szemben egy évvel később szinte már azonnal “ugrottak” Donald Trump amerikai elnök felhívására, miközben az egyik országnak sem javult érdemben a viszonya az Egyesült Államokkal. Elég csak Emmanuel Macron francia elnök Trump-ellenességére gondolni vagy arra, hogy Theresa May brit miniszterelnök állítása szerint “nem azért szállt be a Szíria-ellenes hadműveletekbe, mert az Egyesült Államok erre kérte volna.”

A brit légierő egyik Tornado GR4 típusú repülőgépe a ciprusi Akrotiriben működő brit légi támaszponton 2018. április 14-én, miután Storm Shadow rakétákat lõtt ki egy volt rakéta-támaszpontra a szíriai Homsz városa közelében. Forrás: MTI/EPA/Cpl L Matthews.

Ebből kifolyólag jogosan merül fel a kérdés: miért változott meg most hirtelen a brit-francia álláspont és döntöttek a beavatkozás mellett? 

Ugyanis a “szíriai vegyi fegyverek bevetésére adott megfelelő válasz” narratívája önmagában nem szolgál elegendő magyarázattal, hiszen ez alapján Londonnak és Párizsnak már tavaly lett volna alkalma és indoka – Washingtonnal együtt – bombázni az arab államot. Hiába állítja a két ország politikai vezetése, hogy “meggyőző erejű titkosszolgálati bizonyítékokkal” rendelkeznek, még a saját lakosságuk és ellenzékük felől is sokan megkérdőjelezték, hogy egyáltalán szükség volt-e egy keményebb Aszad-ellenes fellépésre. 

A közös brit-francia fellépés okai máshol keresendőek. Ezek közül az elemzésben három lehetséges indok kerül részletes kibontásra: 

Franciaország és Nagy-Britannia Szíria-politikája, az Oroszországgal fenntartott viszony és a belpolitikai állapotok. 

Gyarmati örökség 

A második világháború után Franciaország és Nagy-Britannia nem egyszer avatkozott be katonai erővel a Közel-Keleten. Volt, hogy közös hadműveletet indítottak egy arab állam ellen: elég csak az 1956-os szuezi válságra vagy a 2011-es líbiai intervencióra gondolni, amelyekbe a felek még külső szereplőket (Izrael, Egyesült Államok) is bevontak. Ugyanakkor ezek a beavatkozások, ahogyan a múlt heti támadás is, csak tovább erősítették azokat az arab félelmeket, hogy a nyugat-európai országok – függetlenül a kormányzat összetételétől – és az eltelt évtizedektől még mindig

a “saját játszóterüknek” tekintik a Földközi-tenger déli és keleti részét.

Szíria és Libanon a francia gyarmatbirodalom része volt, és mindkettő azután nyerte el a teljes függetlenségét, hogy az utolsó francia katona elhagyta a térséget 1946-ban. Habár Párizs továbbra is megtartotta befolyását Bejrút felett, Damaszkusz rövid idő alatt kikerült az irányítása alól. Ez egyrészt az arab nacionalizmus elterjedésének és megerősödésének, másrészt Szíria keleti tömbhöz való orientációjának köszönhető. A hidegháború után a francia-szíriai, illetve a brit-szíriai viszony folyamatosan hullámzott, amelynek ugyan megvoltak a maga csúcspontjai (kilencvenes évek), de a kölcsönös bizalmatlanság és a hűvös magatartás végig érezhető maradt. 

Jacques Chirac volt az egyike azon kevés nyugati államfőknek, akikkel Háfez el-Aszad – Bassár el-Aszad édesapja – jó viszonyt ápolt. 

A 2011-ben kitört válság csak tovább mélyítette a szakadékot Szíria és a nyugat-európai országok között. London és Párizs már 2011 augusztusában a hatalomból való távozásra szólította fel Aszadot. Mindkét állam az ellenzéki Szíriai Nemzeti Tanácsot ismerte el Szíria legitim képviselőjének, és minden támogatást megadtak nekik. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában a brit és a francia nagykövet folyamatosan ostorozta a szíriai elnököt, és nem egyszer egy közös, Damaszkusz ellen irányuló határozattervezetet nyújtottak be. 

Nemcsak diplomáciai eszközökkel támogatták a szíriai ellenzéket. Franciaország volt az első nem regionális állam, amely 2012-ben katonai segéllyel látta el a Szabad Szíriai Hadsereget (FSA). Egy évvel később brit és francia katonák és kiképzőtisztek jelentek meg a Szíriával szomszédos országokban, például Jordániában, ahol felszerelték és kiképezték a kormányellenes erőket. 2016-ban pedig egyre többször bukkantak fel Szíriában brit és francia különleges egységek, akik az Iszlám Állam (ISIS) terroristáira vadásztak, de ehhez nem kérték Damaszkusz engedélyét, ami nem kevés feszültséget szült a felek között. 

Brit különleges egységek Szíriában. Forrás: Pinterest

Ellentétben más országokkal sem Franciaország, sem Nagy-Britannia nem változtatott érdemben a Szíria-politikáján. Habár amíg tombolt az ISIS, addig volt némi titkosszolgálati-diplomáciai kooperáció a felek között, ez azonban tavaly év vége óta – a terrorszervezet hivatalosan bejelentett legyőzésével – azonnal megszűnt. A brit és a francia vezetés egyaránt Aszadot tartja az egész szíriai katasztrófa fő okozójának, és szerintük csak a távozásával érhet véget a több mint nyolc éve tartó háború és menekültválság. 

Csakhogy továbbra is megválaszolatlan kérdés marad, hogy egy hatalmi átmenet során kiket támogatnának Szíriában. A kurdokat leszámítva nincs olyan szereplő, aki szalonképes lenne a számukra, mivel az FSA a belső harcok következtében teljesen szétforgácsolódott, illetve már csak a szélsőséges iszlamista csoportok maradtak fenn (például az al-Kaidához köthető an-Núszra Front). Közöttük pedig még mindig sok az eredetileg brit-francia állampolgár, akik az elmúlt években utaztak ki a Közel-Keletre harcolni. 

Ezért nem véletlen, hogy a szíriai támadás után May és Macron leszögezte

“A szíriai katonai létesítményekre mért csapás nem hadüzenet és nem céljuk sem a rendszerváltás, sem pedig egy fordulat előidézése.”

Vagyis mindkét ország vezetése tökéletesen tisztában volt azzal, hogy minden kritikájuk ellenére Aszad megbuktatása nem járható út, és ők sem rendelkeznek semmiféle konkrét elképzeléssel Szíria jövőjével kapcsolatban. Ezért a szombati brit-francia részvétel sokkal inkább a “határok kijelölését” jelentette, de nemcsak Szíriának, hanem a legfontosabb külföldi támogatójának, Oroszországnak is. 

Oroszországnak szeretettel 

Franciaország esetében az “orosz szál” elhanyagolható, mivel bár szintén mélyponton vannak a francia-orosz kapcsolatok, de Macron továbbra is elismeri Putyin fontosságát a szíriai rendezésben és támogatja az orosz elnök részvételét a tárgyalásokon. Ezzel szemben Nagy-Britanniának nagyon is fontos volt Oroszország szerepe. London a szíriai támadással megfelelő választ akart adni a múlt hónapban kirobbant Szkripal-botrányra: a délnyugat-angliai Salisburyben lévő otthonában szenvedett mérgezést Szergej Szkripal egykori brit-orosz kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal, aki éppen látogatóban volt apjánál.

Orosz diplomata autó hagyja el az orosz nagykövetség londoni épületét 2018. március 20-án. Nagy-Britannia ezen a napon hajtja végre a korábban bejelentett 23 orosz diplomata kiutasítását a szigetországból a gyilkossági kísérlet miatt. Forrás: MTI/EPA/Andy Rain

A merényletet Szovjetunió által kifejlesztett, Novicsok osztályú, fegyverben is használható idegméreg-hatóanyaggal hajtották végre. London egyértelműen Moszkvát vádolta meg a mérgezéssel. Orosz diplomatákat utasítottak ki a szigetországból, illetve több uniós tagállamból, de a brit politikusok ennél sokkal keményebb választ akartak adni. 

May a katonai akcióval

egyszerre üzent Putyinnak és Aszadnak, hogy meddig mehetnek el a vegyi fegyverek alkalmazása terén. 

Ha továbbra is ilyen eszközöket vetnek be, akkor a britek nem állnak meg “pár bombánál”, hanem sokkal keményebb eszközökkel léphetnek fel. Ez pedig egy konfrontatívabb brit oroszellenes politikát jelent, amellyel London demonstrálhatja, hogy dacára a brexitnek, korántsem gyengült meg a nemzetközi térben. 

Hazai pálya 

Nem hagyható figyelmen kívül a szíriai akció belpolitikai vetülete sem. Franciaországban és Nagy-Britanniában a külföldi katonai beavatkozások sokkal érzékenyebb témának számítanak, mint az Egyesült Államokban. A britek számára kellemetlen mementó Irak, mivel Tony Blair George W. Bush amerikai elnökkel együtt buktatta meg Szaddám Huszeint. Azóta a szigetország lakossága különösen szkeptikus minden hasonló fellépéssel kapcsolatban, hiszen mint később kiderült, az egész egy hazugságon alapult. Ezért sem meglepő, hogy 2013-ban David Cameron hiába állt készen a Szíria elleni támadásra, nem kapta meg a parlamenti felhatalmazást

Az elmúlt napokban ismét bebizonyosodott, hogy ezen a téren nem történt változás, a kormányzat minden próbálkozása ellenére még mindig nem sikerült teljesen elfogadtatni a hivatalos álláspontot. A közvélemény-kutatások továbbra is azt mutatták, hogy a brit lakosság alig 22 százaléka támogatta a katonai hadműveletet.  Hasonlóan nagy volt az elutasítottság a parlamenti képviselők körében, mivel May – ellentétben Cameronnal – a parlament megkérdezése nélkül lépett. A konzervatív politikusok a brit érdekekre nézve szükségszerűnek nevezték a szíriai bombázásokat, de Jeremy Corbyn, munkáspárti politikus és ellenzéki vezető szerint viszont London veszélyes, kétes kimenetelű és felesleges akciót hajtott végre, mert még az sem bizonyított, hogy a szíriai kormány állt a dúmai támadás hátterében. 

“Nem az én nevemben” feliratú plakáttal a kezében tiltakozik egy nő a szíriai célpontokra mért légicsapások elleni tüntetésen a brit parlament épülete előtt Londonban 2018. április 17-én. Forrás: MTI/EPA/Andy Rain

Macronnak odahaza szintén hasonló ellenállással kellett szembenéznie. Habár 2003-ban Franciaország nem vett részt Szaddám megdöntésében, de Moammer Kadhafi líbiai elnök megbuktatásával elő lehet hozakodni, mivel Líbia 2011 óta totálisan összeomlott és a legfontosabb migrációs tranzitország vált. A francia bal- és jobboldalon egyaránt bírálták az elnököt, mert nem elég, hogy önhatalmúlag cselekedett, de mégsértette a “francia büszkeséget” azáltal, hogy

zokszó nélkül beállt az Egyesült Államok kalandorpolitikája mögé.

Lehetséges, hogy May és Macron igyekezett belpolitikai tőkét kovácsolni a támadásból, hogy ezáltal tereljék el a figyelmet a hazai gondokról, de alábecsülték a saját társadalmuk felől érkező szkepticizmust és ellenszenvet egy nyugati katonai beavatkozás esetében. Valószínűleg ez a téma még hetekig, ha nem hónapokig meghatározza a brit és francia közbeszédet, és egyelőre még nem látni, hogy pozitív vagy negatív következményekkel fog járni a két kormányra nézve. 

Mission Accomplished?

Donald Trump két nappal a támadás után már azzal büszkélkedett a Twitteren, hogy az Egyesült Államok “sikeresen végrehajtotta a küldetését”. Egyben köszönetet mondott Londonnak és Párizsnak az akcióban játszott szerepükért. Továbbá mindenkit biztosított arról, hogy a korábbi bejelentések ellenére az Egyesült Államok nem fog kivonulni Szíriából. 

Ezzel nem kis örömöt okozott Washington közel-keleti és nyugat-európai szövetségesei körében. Különösen Macron volt elégedett az eredménnyel, amit jól érzékeltetnek a szavai. “Tíz napja Trump elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak ki kell vonulnia Szíriából. Meggyőztük, hogy szükséges maradnia, és biztosíthatom Önöket arról, hogy tényleg meggyőztük arról őt, hogy hosszú távon kell maradni” – jelentette ki a francia elnök.  Vagyis minden jel szerint a cikkben felsorolt indokon kívül a briteknek és franciáknak volt még egy közös céljuk, sőt, az összes közül paradox módon ezt sikerült maradéktalanul teljesíteniük: az amerikaiakat Szíriában tartani. 

Merkel: További intézkedések lehetnek az angliai mérgezés ügyében

0

Az uniós vezetők várják a vizsgálati eredményeket Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya angliai mérgezésével kapcsolatban, és utána döntenek a továbbiakról.

Erről Angela Merkel német kancellár beszélt Brüsszelben, az uniós állam-, illetve kormányfők csúcstalálkozója első ülésnapja után, péntek hajnalban.

Merkel szerint az Európai Unió teljes egységet mutatott az angliai mérgezés ügyében, és az uniós vezetők álláspontja az, hogy

“nagyon valószínű”, hogy Oroszország a felelős a támadásért. 

Jelképes gesztusként az uniós nagykövetet is visszarendelték konzultációra Moszkvából. Theresa May brit miniszterelnök megköszönte az uniós tagországok támogatását.

Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynököt és lányát, Julija Szkripalt eszméletlen állapotban találták meg március elején Salisburyben. A britek szerint Szkripalt és lányát idegméreggel próbálták meggyilkolni, amiért Oroszország felelős. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, de tagadja a felelősséget.

Orbán Viktor is beszámolt a csúcstalálkozó első napjáról “egy nehéz nap éjszakája” című Facebook-videójában.

“Súlyos és nehéz kérdésekkel foglalkoztak ma a miniszterelnökök”

– mondta Orbán, nem említve a Szkripal-ügyet. Ehelyett azt hangsúlyozta, hogy a tanácskozás elején “a számunkra legfontosabb kérdés”, a migráció is napirendre került. Beszámolója szerint világossá tette, hogy amíg ő a miniszterelnök, Magyarország nem fogad el semmiféle kvótát.

Az ügyet elnapolták, a “döntő ütközet” júniusban lesz a kérdésben – mondta Orbán.

120 perc – 2018. január 28. 10:00

0

Újabb jelölteket léptet vissza az Együtt

A párt közleménye szerint egyoldalú döntéssel lépteti vissza egy-egy jelöltjét Szegeden és Miskolcon, az MSZP-s Szabó Sándor illetve Varga László javára. Korábban már az LMP két társelnöke, valamint Mellár Tamás javára is visszaléptek. Közleményükben azt írják: a koordinációról szóló beszédet tetteknek kell követni.

Papírmentes ellenőrzési rendszert vezet be a NAV

Ezt Tállai András mondta el az MTI-nek. A rendszer bevezetésével az ellenőrzésre kiválasztott adózónak nem kell bemenni az adóhivatalba, a szükséges papírokat online el lehet küldeni. Bárki választhatja ezt a fajta ellenőrzési módot, aki rendelkezik elektronikus aláírással.

Ultimátumot kapott pártjától a brit miniszterelnök

Három hónapot kapott a párt népszerűségének növelésére Theresa May, különben leválthatják. A Konzervatív Párt vezetői a májusi önkormányzati választások után szavazhatnak a kormányfő menesztéséről. (Guardian)

Elnököt választanak Finnországban és Cipruson

Finnországban nyolc jelölt indul, a legesélyesebb Sauli Niinistö jelenlegi elnök, már az első fordulóban nyerhet. Cipruson is a hivatalban lévő Nikosz Anasztasziadisz az esélyes, de itt szinte biztosan a második forduló dönt majd.

Obama miatt mondta le londoni útját Trump

0

Mégsem nyitja meg az új amerikai nagykövetséget Donald Trump februárban, Londonban. Az amerikai elnök mindezt azzal indokolta, hogy elődje, Barack Obama rossz üzletet csinált.

Trump szerint Obama áron alul adta el a nagykövetség nagyszerű helyen lévő előző ingatlanát, és drágán építtette fel az újat. A Guardian viszont emlékeztetett, hogy a nagykövetség áthelyezésének ötlete még George Bush idején, 2008-ban született meg. Trumpot Theresa May brit miniszterelnök hívta meg állami látogatásra, amikor megválasztották az USA elnökének.

Végül a látogatás terve által okozott felháborodás közepette az a döntés született, hogy inkább egy rövidebb, kevésbé formális találkozóra látják vendégül az elnököt. Az is felmerült, hogy Trump a királynőnél is látogatást tesz, de nem adnak a tiszteletére formális, nagyszabású bankettet. De most ezek, az állami látogatásnál jóval szerényebb tervek is jó időre veszni látszanak. Trump helyett ugyanis Rex Tillerson külügyminiszter fogja megnyitni a nagykövetséget.

A brexit utáni időkre készül a brit diplomácia

0

Miközben Theresa May miniszterelnök közös védelmi egyezményt ír alá Lengyelországgal, Boris Johnson brit külügyminiszter Moszkvában tárgyal. Öt év óta ez az első ilyen látogatás az orosz fővárosban.

Londonban nemcsak gazdaságilag, de a diplomáciában is készülnek a brexitre. Mit jelent a független brit diplomácia?

Például azt, hogy miközben az Európai Unió brüsszeli bizottsága beindítja a jogi atombombát a lengyel kormánnyal szemben, Theresa May miniszterelnök nyugodtan Varsóba megy és ott tárgyal a lengyel vezetőkkel. Közös védelmi egyezményt ír alá a lengyelekkel akkor, amikor az EU épp azt ünnepli, hogy végre sikerült közös védelmi stratégiát megalkotnia. Varsóban, ahol mindinkább a lengyel szuverenitást hangsúlyozzák az uniós érdekekkel szemben, örömmel fogadnak minden hasonló kísérletet.

Moszkvát és Londont pedig sok minden szembeállította egymással az elmúlt öt évben. Európában elsősorban Ukrajna volt a vízválasztó: Nagy-Britannia sem fogadta el a Krím annektálását, a másik forró pont pedig Szíria volt: míg az oroszok jelentős katonai erőkkel támogatták Bassár-el Aszad elnököt, addig Nagy-Britannia az USA-hoz hasonlóan a másik oldalon állt. Van tehát miről tárgyalnia Boris Johnson brit külügyminiszternek Moszkvában, ahol örülnek annak, hogy az USA egyik fontos szövetségese náluk vendégeskedik miközben, miközben az amerikaiakkal több szempontból is feszült az oroszok kapcsolata.

Megállapodás születetett a Brexit-tárgyalásokon

0

Pénteken Brüsszelbe érkezett Theresa May brit miniszterelnök, hogy tárgyaljon az Egyesült Királyság kiválásáról az Európai Unióból. A találkozó után Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy sikerült egyezségre jutni a főbb kérdésekről, és ez utat nyit az eredményes további tárgyalások felé.

Theresa May úgy fogalmazott a megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón, hogy mindkét oldalnak engednie kellett, hogy eljussanak erre a pontra. Korábban Juncker is arról beszélt, hogy sorozatos kompromisszumok vezettek el idáig, és az EU-nak és az Egyesült Királyságnak is nehéz volt a folyamat. Juncker hangsúlyozta, hogy ez még nem a végleges kiválási egyezmény, de az Európai Bizottság szerint megvan a közös alap ahhoz, hogy megkezdődhessen a tárgyalások második szakasza.

A brit miniszterelnök elmondta, hogy

a Nagy-Britanniában tartózkodó hárommillió uniós állampolgár továbbra is úgy élhet majd az országban, mint a Brexit előtt.

Juncker pedig arról beszélt, hogy ugyanez igaz az EU-ban tartózkodó brit állampolgárokra, akiknek a jogai szintén érintetlenek maradnak.

A tárgyalások egyik kulcskérdése az volt, hogy mi lesz az Észak-Írország és az Ír Köztársaság között húzódó határral. Az ezzel kapcsolatos megállapodásról részleteket még nem közöltek, Theresa May annyit mondott, hogy az Egyesült Királyság “alkotmányos és gazdasági integritásának” fenntartása mellett teszi lehetővé a nyitott határok megőrzését.

London már készíti a “Brexit-számlát”

0

Nagy-Britannia a decemberi EU-csúcs előtt benyújtja a „Brexit-számlát”, azt, hogyan javasolja rendezni anyagilag a válását  az Unióval. Az Európai Unió tagállamainak a vezetői december 14-15-én tartják csúcstalálkozójukat Brüsszelben. Philip Hammond pénzügyminiszter a mostani bejelentését azzal egészítette ki, hogy keményen fognak tárgyalni – idézte szavait a Reuters.

 

A brit pénzügyi kötelezettségek rendezése kapcsán eddig nem nagyon hangzottak el konkrét számok egyik fél részéről sem a nyilvánosság előtt. A Financial Times a közelmúltban ugyanakkor olyan számításokkal állt elő, melyek szerint az EU akár százmilliárd euró egyszeri bruttó befizetési igényt is benyújthat Londonnak a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodás fejében. A londoni gazdasági napilap szerint a Nagy-Britanniának járó uniós térítések kiszűrésével ez 60 milliárd euró nettó befizetést jelentene – emlékeztet az MTI.

Theresa May brit miniszterelnök már korábban és többször is leszögezte, hogy készek maradéktalanul teljesíteni a kötelezettségeiket.

A Reuters arra hívj fel a figyelmet, hogy három nap múlva kell benyújtania a pénzügyminiszternek a jövő évi költségvetés tervezetét, amellyel szűk mozgástéren belül kell bebizonyítania, hogy a konzervatív kormány képes egyidőben kezelni a hazai problémákat és az Uniós kilépési ügyeket.

Az Európai Unióval szembeni brit pénzügyi kötelezettségek ügye egyike azoknak a sarkalatos kérdéseknek, amelyekben az EU álláspontja szerint érdemi előrelépést kell elérni ahhoz, hogy a Brexit-tárgyalásokon tovább lehessen lépni a brit távozás feltételrendszerének meghatározását célzó jelenlegi szakaszból a brit EU-tagság megszűnése utáni kapcsolatrendszerről – mindenekelőtt a kereskedelmi kapcsolatokról – szóló második szakaszba. London szeretné, ha a decemberi EU-csúcson ez megtörténne, több uniós vezető is jelezte azonban az utóbbi napokban, hogy erre egyelőre nem lát lehetőséget.

FRISS HÍREK

Dízeltilalom...

A parlamenti...

Nagyon rossz...

Putyin is ré...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK