“Oroszország átfogó stratégiai szerződést ír alá Iránnal a közeli jövőben” – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki kiemelte a katonai együttműködés fontosságát. Mindezt akkor amikor Irán nyílt konfliktusban áll Izraellel.
“Még az idén aláírhatják a stratégiai szerződést amikor Maszud Pezeskian elnök Moszkvába látogat”
– mondta az orosz diplomácia vezetője.
“Az orosz-iráni kapcsolatok elmélyülése fenyegetés Izraelre nézve, amely már több mint egy éve háborút vív az Irán által támogatott terrorszervezetekkel, a Hamász-szal és a Hezbollahhal” – írja a Times of Israel, mely emlékeztet arra, hogy az orosz miniszterelnök szeptember végén Teheránban járt. Az USA azzal vádolja az iráni iszlamista rendszert, hogy rövidtávú ballisztikus rakétákat szállít Oroszországba, mely felhasználja azt Ukrajna ellen. Teherán tagadja, hogy drónokat és rakétákat szállítana Oroszországnak, de az amerikai hírszerzés információi egyértelműen ezt igazolják.
Észak-koreai recept?
A Times of Israel arra utal, hogy Putyin elnök nyáron Phenjanban aláírt egy stratégiai együttműködési szerződést, és ennek nyomán óriási lőszer szállítások indultak meg Oroszország irányában, és a legutóbbi időkben már feltűntek észak-koreai katonák is Kurszk környékén. Ebben az orosz tartományban az ukrán különleges alakulatok csapást mértek az oroszokra, akik most megpróbálják kiszorítani onnan őket. A Moszkva és Phenjan közötti szerződés a kölcsönös védelemről szól, ezért orosz területen vetik be az észak-koreai katonákat. Kérdés, hogy később harcolnak-e majd olyan ukrán területeken, melyeket Oroszország elfoglalt, és a saját területének nyilvánított, de ezt jóformán senki sem ismeri el. Az amerikai hírszerzés szerint mintegy 12 ezer észak-koreai katona érkezett Oroszországba, ahol a Távol Keleten képezik ki őket mielőtt bevetésre kerülne sor az ukrán hadsereg ellen. Az észak-koreai katonák a CIA értesülései szerint 2000 dolláros havi zsoldot kapnak, de ezt a pénzt Észak Korea vágja zsebre, amely óriási devizahiánnyal küzd a szankciók miatt.
Mi lesz, ha jön Trump?
Az USA ex elnöke azt állítja, hogy 48 óra alatt békét teremtene Ukrajnában, mert megállapodna Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött. Trumpnak, ha megválasztanák újra, azért lenne fontos az ukrajnai háború lezárása, mert a figyelmét a Közel Keletre illetve a Távol Keletre mindenekelőtt Kínára akarja koncentrálni. Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – erősödött Kína és Oroszország együttműködése. Hasonlóképp Moszkva fokozta kapcsolatainak intenzitását Iránnal és Észak Koreával. Peking ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a problémákat nem fegyverrel hanem tárgyalásokkal kell megoldani.
A kínaiak együttműködést és nem szembenállást akarnak az Egyesült Államokkal.
Washingtonban sokan egységes blokknak tekintik Kínát, Oroszországot, Iránt és Észak Koreát, de Peking kézzel – lábbal tiltakozik ez ellen. A kínaiak ugyanakkor kihasználják a háborús helyzeteket saját befolyásuk növelésére: az orosz piacon ők pótolják a kivonuló nyugati cégeket, Moszkva egykori vazallusait: Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán csúcstalálkozón fogadta Hszi Csin-ping elnök Hszianban, a régi kínai fővárosban, ahol régebben a császárok vették át a határon túli törzsek hódolatát és adóját. A Közel Keleten Peking béke egyezményt hozott össze Irán és Szaúd Arábia között. Korábban Trump és Biden Izrael és Szaúd Arábia együttműködését szorgalmazta, a Hamász azért is indította meg terrorakcióját tavaly októberben, hogy ezt megakadályozza.
A cikk címében lévő sokkoló kijelentést nem egy Hamász terrorista tette, hanem Slomo doktor, aki a Le Monde Diplomatique munkatársának nyilatkozott.
Jellemző az izraeli közhangulatra, hogy a derék doktor vezetéknevének elhallgatását kérte, mert a jobboldali – szélsőjobboldali többség szemében ő árulónak számít. Az izraeli zsidók csak alig 1%- a ítéli el a palesztin területek gyarmatosítását – írja a párizsi lap, amely beszámol arról, hogy csakis a bibliai alapon álló szélsőjobb bízik a jövőben:
”a politikai elitünk félbolondokból áll: Ben Gvir vagy Szmotrics még Észak Koreában sem lehetnének miniszterek! Az emberek még sohasem érezték ilyen közelinek az összeomlást”
– mondta Erez Pery filmrendező.
A Moody’s leminősítette az izraeli gazdaságot hiszen a háború a Hamász ellen már csaknem egy éve tart, és a Hezbollah ellen is küzd az izraeli hadsereg. Több mint százezer elit értelmiségi menekült már el a háború elől Izraelből.
David Shulman professzor így összegezte a helyzetet: ”vannak reggelek amikor azzal a gondolattal ébredek, hogy formálódik Izraelben egy gyarmatosítás elleni mozgalom. Az emberek látszólag csak a túszok kiszabadításáért tüntetnek, de egyben a katasztrofális helyzet ellen is tiltakoznak. De olyan reggelek is vannak amikor az izraeli nép kollektív öngyilkosságának képével ébredek.”
Orbán az utolsó barát?
Amikor Kamala Harris az elnökjelöltek vitájában Trumpot külföldi híveiről kérdezte, akkor az ex elnök sietett Orbán Viktor magyar miniszterelnököt megnevezni.
Benjamin Netanjahu is hasonló helyzetben van: Trumpon és Orbán Viktoron kívül nemigen mutatkozik külső támogatás pedig Izrael állam a megalakulását is ennek köszönhette. Igaz, hogy Hannah Arendt, a jeles filozófus figyelmeztette Izraelt, hogy a messianisztikus vallásos tradíció politikai felvállalása a zsidó állam létét veszélyeztetheti. Ma Európában Orbán Viktor kormánya szinte az egyetlen, amely feltétel nélkül támogatja Benjamin Netanjahu háborús politikáját. Az Egyesült Államokban Kamala Harris nyíltan megmondta az izraeli miniszterelnöknek: be kell fejezni a háborút! Benjamin Netanjahu nemcsak, hogy folytatja a háborút, de az eszkaláció irányában halad. A Hezbollah ellen azért folyik “csak” légiháború, mert a hadsereg óvakodik egy földi akciótól a várható nagy veszteségek miatt. Mára, hosszas előkészület után – Hezbollah vezetőinek likvidálása és a rakétakilövő állások szétbombázását követően – az izraeli hadsereg betört Dél Libanonba.
A hadsereg szóvivői hangsúlyozzák: kizárólag a Hezbollah ellen folytatnak támadást ennek ellenére Izrael még sohasem volt ennyire magányos a világban.
A messianisztikus irányzat ugyanakkor ünnepel: ness Elohimnak – isteni csodának tekintik a Hamász október hetediki terrortámadását. A messianisztikus irányzat úgy gondolja, hogy “elérkeztünk Józsué korába, aki annak idején erővel hódította meg a Kánaán földjét.”
Ők teljes mértékben támogatják a palesztinok elleni háborút, mert alsóbbrendű lényeknek tekintik az arabokat, magukat pedig isten kiválasztott népének:
”néha segíteni kell istennek, hogy cselekedjen”
– most ez a jelszavuk.
A hadsereg elit zászlóalját, amely a Netzah Jehuda-Judea Örökkévalósága nevet viseli, háborús bűnössé nyilvánították, mert válogatás nélkül gyilkoltak palesztinokat. Ők teljesen a messianisztikus irányzat hatása alatt állnak, olyan iskolákból kerültek ki, ahol erre tanítják a diákokat. Mire törekszenek? A Nagy Izrael létrehozására, amelyből elüldöznék a palesztinokat, akik jelenleg többségben élnek ott. Elijahu Mali rabbi, a Sirat Mosé jesiva – Talmud iskola – elnöke szerint “a gázai háború vallásos parancsolat.” Mit jelent ez a rabbi értelmezésében? “A gázai övezetben senki sem maradhat életben: sem férfi sem nő sem gyermek!” Több mint kétmillió palesztin él a gázai övezetben. (Elmebaj, szerkesztőségi megjegyzés)
Benjamin Netanjahu két célt tűzött ki a hadsereg elé amikor megindította az offenzívát a Hamász ellen a Gázai övezetben: a palesztin terrorista szervezet felszámolását és a túszok kiszabadítását. Csaknem egy éve folyik a háború a Gázai övezetben, és egyik célt sem sikerült elérnie az izraeli hadseregnek, melynek szóvivője rezignáltan levonta a tanulságot:
“a Hamász nemcsak szervezet, de egy ideológia is. Ideológia ellen pedig nem lehet fegyverrel harcolni!”
Ima a Szentföld békéért – így hirdette meg az istentiszteletet Hegedűs Lóránt református lelkész Budapesten a Szabadság téren a Hazatérés templomában. Az egykor igen befolyásos református püspök fia nemigen titkolja náci nézeteit, emiatt több vizsgálat is indult már ellene a református egyházban.
Most az istentiszteletre meghívta a palesztinok budapesti nagykövetét, aki el is ment az igehirdetésre. Hegedűs Lóránt lelkész már korábban létrehozott egy szervezetet, melynek ezt a nevet adta: Hazafias Magyarok Szövetsége vagyis rövidítve Hamasz. Hegedűs Lóránt nemcsak a palesztin nagykövetet hívta meg hanem Novák Elődöt is, aki a Mi Hazánk szélsőjobboldali párt alelnöke és parlamenti képviselője. Antiszemita megnyilvánulásai már annak idején a Jobbikban is feltűnést keltettek. Most is felszólalt, és természetesen arról a háborúról beszélt, melyet Izrael folytat a Hamász terror támadását követően a gázai övezetben. Novák Előd terrorista államnak titulálta Izraelt miközben fukarkodott a palesztin terror bírálatával. A palesztin nagykövet Horthy Miklós mellszobra előtt nyilatkozott a sajtónak: ”hazug propagandával” vádolta meg Izraelt, és felszólította a jelenlevőket, hogy
“ne higgyenek el mindent a sajtónak, amit a gázai háborúról közöl.”
A palesztin nagykövetség honlapja szerint: ”A jelenlevők megerősítették, hogy fellebbeznek az ellen a döntés ellen, hogy nem lehet palesztin zászlók alatt tüntetni Magyarországon Izrael ellen.”
Orbán Viktor miniszterelnök személyesen döntött úgy, hogy megtilt mindenfajta szimpátia tüntetést a Hamász mellett. Sok európai országban nagyszabású szimpátia tüntetések voltak a Hamász mellett. Orbán Viktor érvelése szerint:
”terrorista szervezet mellett nem lehet tüntetni Magyarországon!”
Eltűnnek a keresztények a gázai övezetből
14 ezren voltak a legutóbbi népszámlálás szerint, de a Haaretz értesülései szerint számuk immár ezerre csökkent, mert a Hamász teljes vallási terrort gyakorol. Mohamed próféta még toleranciát hirdetett a zsidók és a keresztények iránt mondván, hogy ők is a Biblia – a Könyv követői vagyis nem hitetlenek. A Hamász viszont a Muzulmán Testvériség nevű fanatikus szervezet örököse a gázai övezetben. Ez a szervezet csakis a szunnita muzulmánokat tekinti igazhitűeknek, ezért mindenki más hitetlennek számít. Ugyanezt a nézetet vallotta az Iszlám állam is, amely a keresztényeket és a síita muzulmánokat egyaránt üldözte Szíriában és Irakban.
A háború óta először megszólalt a nyilvánosság előtt Iszmail Hanije, a Hamász vezetője, aki Katarban él egy luxus villában, melyet a katari emír fizet. Katar a Hamász fő szponzora. Augusztus huszadikán a katari emír Budapesten járt, ahol Orbán Viktorral parolázott a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén.
Mit üzent Hanije, a Hamász vezére abban a beszédben, melyet a Hamász televíziója és az iráni TV közvetített?
Harcra szólította föl a palesztin népet, és követelte, hogy Izrael állítsa le támadását a gázai övezet ellen, melyet azért indított meg, mert a Hamász október hetedikén terrorakciót hajtott végre a zsidó állam ellen: több mint ezer zsidót gyilkoltak meg példátlan brutalitással, és sok túszt ejtettek, akik jelenleg is a Hamász fogságában vannak – ha meg nem haltak.
Hanije követelte azt is, hogy az USA és más nyugati országok szüntessék meg Izrael támogatását.
Blinken külügyminiszter újra Izraelben
Az amerikai diplomácia vezetője immár harmadszor látogatott el Izraelbe, hogy megpróbálja rábeszélni Benjamin Netanjahu miniszterelnököt arra, hogy kímélje meg a gázai övezet polgári lakosságát. Jelenleg a gázai övezet 2,3 millió polgára a Hamász emberi pajzsa. Az ENSZ-ben nemrég szavazás volt egy tűzszüneti javaslatról a gázai övezetben. Ezt a tagállamok döntő többsége támogatta. Több uniós tagállam is volt közöttük például Franciaország. Sok más uniós tagállam tartózkodott például Németország. Csak nagyon kevesen álltak Izrael mellé: a zsidó államnak az az álláspontja, hogy joga van a válaszcsapásra a Hamász terror támadása után. Izrael álláspontját támogatta az Egyesült Államok és Magyarország.
Úgy néz ki aki teheti sütögeti a háborúk pecsenyéjét. Az oroszoknak kapóra jött a Hamász terrorja, kevesebbet foglalkozik a világ az orosz agresszióval, Iránnak jól jön, mert magasabbra tornáztathatja az olaj árát, persze ez minden kitermelő országra is vonatkozik. A szúdiaknak nem kell megállapodni Izraellel, viszont az izraeliek pontot tehetnek a Hamász végére.
Az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjai közül egyedül Oroszország nem volt hajlandó elítélni a Hamász akcióját Izrael ellen. Közben az Arab Liga főtitkára Moszkvába repült Szergej Lavrov külügyminiszter meghívására. Az Arab Liga főtitkára úgy nyilatkozott, hogy közvetíteni akar a Gázai konfliktusban. Miért épp Moszkvában?
A Hamász úgy nyilatkozott, hogy Irán támogatásával indította el hétvégi támadását Izrael ellen. Teherán nyíltan fel is vállalta a Hamász támogatását. A Wall Street Journal arról számol be, hogy az iráni forradalmi gárda heteken keresztül segítette a Hamász előkészületeit. Végül hétfőn Bejrútban együttes tanácskozást tartottak, és akkor döntöttek a támadás elindításáról a hétvégén.
Az orosz titkosszolgálat, amely igen aktív Szíriában, tudomást szerzett a tervezett támadásról, de nem sietett Izraelt értesíteni noha korábban Benjamin Netanjahu miniszterelnök azzal dicsekedett, hogy kiválóak a kapcsolatai Putyin orosz elnökkel.
Moszkva szempontjából két okból is hasznos a Hamász támadása Izrael ellen: egyrészt elvonja a figyelmet az ukrajnai háborúról másrészt pedig a bizonytalanság növelheti az olaj árát, ez pedig Oroszország legfőbb exportcikke.
Olaj hiány várható?
Miután Szaúd Arábia több mint napi egymillió hordóval, Oroszország pedig 300 ezerrel csökkentette olaj kitermelését, ezért már decemberben bekövetkezhet a hiány, mely áremeléshez vezethet – jósolják a szakértők. Szaúd Arábia pénteken a Hamász akciójának megindulása előtt arról tájékoztatta a Fehér Házat, hogy kész növelni az olaj kitermelést, hogy csökkenjen a benzin ára az Egyesült Államokban. A feltétel az USA garanciája a szaúdi-izraeli megegyezéshez. A Hamász támadása nyomán kútba esett Szaúd Arábia és Izrael egyezségre, nem kétséges, hogy ez volt Irán egyik legfőbb célja is. Amellett persze, hogy Irán is az olaj exportjából él.
Oroszországnak az áremelkedés különösen jól jön hiszen az ukrajnai háború miatt minden dollárra nagy szüksége van, és az olaj a legfőbb bevételi forrása. Putyin orosz elnök nemrég a Valdaj tanácskozáson Szocsiban arról beszélt, hogy idén Oroszország nemzeti jövedelme 3%-kal növekedhet míg Európa nagy része recesszióba süllyedt.
70 évvel ezelőtt halt meg Joszif Visszarionovics Sztálin, akinek rendszeréről az egyik legtalálóbb könyvet – Sötétség délben – a 40 éve öngyilkosságot elkövető Artur Koestler írta.
Kösztler Artúr 1905-ben született Budapesten. Bécsben tanult, majd 1926-ban kivándorolt Palesztinába. 1931-ben belépett a német kommunista pártba, a Szovjetunióban is járt, de gyorsan kiábrándult.
Sötétség délben című könyvét Angliában írta Sztálin terrorjáról. Halj meg némán! – javasolták a veterán bolsevik vezetőnek a börtönben társai, akik arra várakoztak, hogy Sztálin terror gépezete leszámoljon velük. A vádlottaktól a vallatók újabb neveket követeltek, mert a terror gépezetének mindig új áldozatokra volt szüksége. A nagy terror lényegében Sztálin haláláig tartott. 1953-ban már nagy antiszemita perre készülődtek a Szovjetunióban, de a diktátor halála miatt ez elmaradt.
Sztálin a Sötétség délben megírásának idején az Egyesült Államok és Nagy Britannia szövetségese volt, aki jelentős szerepet játszott a náci Németország elleni győzelemben, ezért Koestler könyve kezdetben nem aratott nagy sikert. A hidegháború idején azonban az egész nyugati világban elterjedt mint a szovjet terror világának egyik legjobb ábrázolása.
Miért indította el a tömegterrort Sztálin 1934-ben?
Egyrészt azért, mert a teljhatalmú bolsevik párt vezetőinek jórésze meg akart szabadulni tőle. A pártkongresszuson Kirov, Leningrád kommunista párttitkára több szavazatot kapott mint Sztálin. Nem sokkal később Kirov halott volt, és megkezdte munkáját a terror gépezete, amely a bolsevik elitet sem kímélte.
Mindez felkeltette a külvilág figyelmét is miközben a népet érintő tömeges terror jóval kevésbé vált közismertté. Nemcsak a megfélemlítés volt a terror célja hanem az is, hogy ingyen munkaerőt teremtsen a lágerek népéből a Szovjetunió iparának és főként hadiiparának fejlesztésére. A CSEKA keretszámokat kapott: hány olyan “nép ellenségét” kell produkálnia a saját körzetében, akiket lágerbe lehet küldeni mondvacsinált ürüggyel. Korábban Trockij, Sztálin fő ellenfele a bolsevik pártban, munkahadsereg megteremtését javasolta a militarizált szovjet gazdaság megteremtésére. Sztálin ezt a lágerekkel oldotta meg. Az atombombát is egy lágerben fedezték fel a szovjet tudósok. Az atomprogram felelős vezetője Lavrentyij Pavlovics Berija volt, a titkosrendőrség vezetője egészen Sztálin haláláig.
Hruscsov, Sztálin utóda megölette Beriját, és megszüntette a diktátor személyi kultuszát. Sztálingrád városát Volgográdnak nevezték el.
A sztálingrádi csata 80-ik évfordulóján Sztálin mellszobrot avattak a városban, ahol a náci Németország katasztrofális vereséget szenvedett. Putyin Oroszországában egyfajta Sztálin kultusz van újra kialakulóban, amely felerősödött azóta, hogy az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát tavaly február 24-én.
A kancellár asszony azt követően nyilatkozott, hogy kiderült: egy terrorista 8 embert gyilkolt meg Hanauban. Közöttük hat török áldozat van, ezért gondolja a rendőrség azt, hogy a lövöldöző szélsőjobboldali terrorista volt. A merénylő és édesanyja holttestét lakásukban találta meg a rendőrség Frankfurt közelében.
Iszlám szövetségek: hatékonyabb védelmet a terrorakciók ellen
A négy legnagyobb iszlám szövetség közös felhívásban fordult a kormányhoz annak érdekében, hogy a hasonló véres akciók ne ismétlődhessenek meg Németországban.
Korábban egy szélsőjobboldali terrorista egy zsinagógát támadott meg Halle városában. Három ember meghalt , de a terrorista többet akart megölni. A zsinagóga kapuja szerencsére meg volt erősítve, ezért a gyilkos nem tudott betörni Jom Kipur napján imádkozó zsidók közé.
A rendőrség megerősíti a szélsőjobb terrorizmus elleni küzdelmet
600 új státuszt kap a rendőrség arra a célra, hogy hatékonyabban tudjon fellépni a neonáci és szélsőjobboldali terrorizmussal szemben. Az elmúlt években ugyanis megerősödtek ezek a szervezetek. Nemrégiben nagy razziát tartottak egy ilyen szélsőjobboldali szervezetnél. Fegyver raktárakat találtak és olyan terveket, melyek polgárháborút akartak kirobbantani a muzulmán kisebbség és a német társadalom között.
Németországban jelentős mértékben megnövekedett a fajgyűlölet az elmúlt években , és ezt a szélsőjobboldali szervezetek kihasználják. Az Alternative für Deutschland párt a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártjává vált. Sok keleti tartományban komoly politikai erőt jelent. Szélsőséges thüringiai vezére, Björn Höcke tudatosan neonáci nyelvezetet használ, és ezzel hatással van a fiatalok egy részére Németországban.
Élesen bírálta a hívőket és vallásokat egymással szembeállító politikusokat a Magyarországi Iszlám Közösség elnöke. Bolek Zoltán szerint a politikából ki kell rekeszteni a vallást, és arra kell törekedni, hogy Isten nevében az emberek megtalálják egymás kezét. Ehhez fűződik közös érdek, nem pedig a türelmetlenséghez és a gyűlöletkeltéshez – mondta.
„Addig nem lehetsz igaz hívő, amíg nem kívánod felebarátodnak ugyanazt, amit magadnak kívánsz” – idézte a Koránt a Magyar Békekör „Civilizációk harca, vagy együttélése? Kereszténység és Iszlám” címmel megtartott péntek esti rendezvényén.
„Tagadom, hogy a civilizációknak harcolniuk kellene egymás ellen. Kereszténység és iszlám értékei kiegészítik egymást, hatottak egymásra. Egyszer az egyik, máskor a másik tudott többet a világról. Nincs antagonisztikus ellentét iszlám és kereszténység között. Omar kalifa annak idején parancsba adta, hogy a muszlimok ne harcoljanak a keresztények ellen, és védelmezzék vagyonukat. A Születés Templomának kulcsát egy muszlim család őrzi évszázadok óta. Nem a vallásokkal van baj, hanem a politikával, mely az emberek szembeállítására használja ki őket” – fogalmazott az előadó.
A keresztények Istene nálunk Allah nevet visel, egyazon alfa és omega. Mi is valljuk, hogy ő teremtette a világot a semmiből.
Az előadó emberi alapjognak nevezte a vallásszabadságot, a hit szabad megválasztását. Lehetünk akár ateisták is. A szabad választás joga Istentől származik és az Iszlám is a magáénak vallja – mondta.
Bolek elmondta, hogy nekik, a keresztényekhez és a zsidókhoz hasonlóan a tízparancsolatnak kell engedelmeskedniük, az Ótestamentum és a Korán azonos gondolatokkal teli. Közös erkölcsi alapvetés a szeretet és a békesség. A Korán szerint, aki megöl egy ártatlan embert, akkora bűnt követ el, mintha az egész emberiséget ölné meg – érzékeltette a morális értékek hasonlóságát. Kiemelte az idősekről való gondoskodást az iszlám nagy családokban. „Bűn az időseket kitenni a családból. Ezért az iszlám világban nincsenek öregotthonok. A Korán szerint a nő ékszer, a paradicsom pedig az anyák lába alatt van” – mondta.
A terrorizmusról szólva leszögezte: minden vallásnak vannak szélsőséges képviselői, így az iszlámnak is. De ez nem jelentheti, hogy egy vallást azonosítani lehetne szélsőséges csoportjaival.
„Az Iszlám nem azonos a terrorizmussal”
– adott igazat a tanácskozáson felszólalt Kertész Péter nagykövetnek, aki szerint „az Iszlám csodálatos kultúra, az iszlám ember olyan ember, mint mi vagyunk”. Bolek szerint a terrorizmust nem a Korán szülte, hanem azok a nyugati pénzügyi körök, amelyek vallási ellentétek és háborúk szításával rá akarták tenni kezüket az arab népek olaj- és földgáz lelőhelyeire, és más természeti erőforrásaira. A vallásnak semmi köze az amerikaiak iraki háborújához, Szaddam Huszein iraki, és Moamer Kadhafi líbiai elnök meggyilkolásához, az „arab tavaszhoz, vagy Aszad, szíriai elnök megkísérelt elmozdításához – állította. Emlékeztette hallgatóságát arra, hogy vonalhúzóval húzták meg az arab világ határait a világot egymás között felosztó gyarmatosítók.
Bolek Zoltán szerint ki kell szűrni a szélsőségeseket, nem szabad megengedni, hogy terjesszék felforgató, terrorizmusra szító nézeteiket. „Senki se kapjon lehetőséget szélsőségesen papolni. Meg kell akadályozni terrorista csoportok szerveződését” – fogalmazott, majd hozzátette: az erőszak nem gyógyít, az emberélet megismételhetetlen. A szélsőségeseknek a mérsékeltek a legfőbb ellenségei. Szerencsére a jóakaratú emberek többen vannak a rosszindulatúaknál. Az iszlámot nem lehet szerves egységnek tekinteni – mondta..
Az előadást követő beszélgetésen éles bírálatok fogalmazódtak meg a magyar közszolgálati média agymosó tevékenységéről, terrorista és bevándorló, terrorizmus és iszlám azonosításáról, idegenellenesség és békétlenség szításáról, vallások és emberek egymással történő szembeállításáról.
„Emberek és vallások békés együttélése akadályozható ugyan, de megakadályozni nem lehet. Csak egy észszerű választási lehetőség kínálkozik békés együttélés vagy kollektív pusztulás között”
– vélekedett Simó Endre, a Békekör elnöke, hozzátéve, hogy a megosztás és a konfrontáció politikájával szemben a Békekör folytatni fogja felvilágosító munkáját, olyan katolikus személyiségek bevonásával, akik a Szentírás szellemében küldetésüknek tartják az emberhez méltó együttélést, és visszautasítják a „keresztény értékként” feltüntetett kirekesztést.
Saját tevékenységükről szólva Bolek Zoltán előadta, hogy rengeteg segélyt osztanak, s nem csak muszlimoknak, hanem magyar keresztényeknek is.
„A történelem bizonyította, hogy az emberek képesek együtt élni, és akarnak is” – mondta szíriai személyes tapasztalataiból kiindulva Makt Mazen, a Magyarországi Arab Közösség titkára a Magyar Békekörben.
Miközben a magyar kormánymédia – egyébként az európai (szélső)jobb általában – előszeretettel nagyítja fel a leselkedő terrorveszélyt, kihegyezve azt migrációra, az adatok azt mutatják, egyre kevesebb a terrorakció és – szerencsére – mind kevesebb a halálos áldozatok száma is.
Immár harmadik éve töretlenül csökkent a világban a terrorcselekmények száma – derül ki az USA Külügyminisztériumának múlt héten kiadott jelentéséből. Eszerint tavaly mintegy 8600 terrortámadást volt, ami durván negyedével kevesebb, mint egy évvel korábban.
A terrorakciók halálos áldozatainak a száma is csökkent: tavaly 18 753 volt, ezek 70 százaléka pedig öt országban következett be: Afganisztánban, Irakban, Nigériában, Szomáliában és Szíriában.
Állandósultak a dzsihádisták által végrehajtott támadások Irakban, közben pedig az Iszlám Államhoz köthető terroristák újabb országokban követtek el merényleteket. A kalifátus összeomlása nem érte felkészületlenül a terrorszervezet vezetőit: visszatértek ahhoz a stratégiához, amely hasonló helyzetben egyszer már sikerre vezetett.
Biciklis turistákat gázoltak el két hete Tádzsikisztánban: a héttagú csoportból két amerikai, egy svájci és egy holland biciklis meghalt. A merénylet elkövetőjeként nem sokkal később az Iszlám Állam jelentkezett, és videót is közöltek a támadókról.
Ezen az látszik, hogy öt fiatal férfi egy fa alatt ül a hegyvidéken, mögöttük a terrorszervezet zászlajával. Arról beszélnek, hogy a tádzsik vezetők elhagyták hitüket, megengedték, hogy hitetlenek foglalják el az országot, majd
hűséget fogadtak Abu Bakr al-Bagdadinak, az Iszlám Állam vezetőjének,
és felesküdtek a hitetlenek elleni támadásra.
A tádzsik hatóságok szerint kések és lőfegyverek is voltak náluk. A csoport tagjai közül négyet azóta elfogtak, négy másikat agyonlőttek.
A tádzsikisztáni merénylők. Fotó: Amak
Nem ez volt az Iszlám Állam által adott egyetlen életjel az elmúlt hetekben. Szíria asz-Szuvajda nevű tartományában több öngyilkos merényletet is végrehajtottak, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja nevű szervezet jelentése szerint 255 embert öltek meg. Emellett
sok nőt és gyereket el is raboltak.
Júliusban végrehajtottak egy merényletet Pakisztán Beludzsisztán nevű tartományában is, itt 159-en haltak meg.
Pedig Donald Trump már többször büszkélkedett azzal, hogy legyőzték a terrorszervezetet, Helsinkiben, Putyinnal való találkozóján pedig azt mondta: az Iszlám Állam elleni harc 98-99%-ban véget ért. Az iraki kormány meg már decemberben bejelentette, hogy legyőzték a terroristákat, és olyan hírek is voltak, hogy maga Abu Bakr al-Bagdadi is súlyosan megsérült.
Akkor mi történt?
Valójában az Iszlám Állam már hónapokkal korábban felkészült a katonai vereségekre és elkezdte újjászervezni magát. Jennifer Cafarella, az Institute for the Study of War nevű think tank elemzője nemrég az NPR-nek arról beszélt, hogy a szervezet vezetői felismerték: nem tudnak kitartani a koalíciós erőkkel szemben és el fogják veszíteni a területük nagy részét, de ezt nem tekintették úgy, hogy a háborút is elvesztették. Ehelyett
elkezdtek a túlélésre berendezkedni, és felkészültek a harc következő szakaszára.
A helyzet ráadásul nem is új nekik: 11 évvel ezelőtt egyszer már gyakorlatilag minden érintett kormány bejelentette, hogy legyőzték az Iszlám Állam elődszervezetét, az iraki al-Kaidát, amely akkor valóban az összeomlás és teljes eljelentéktelenedés határára jutott.
Ahogy korábban is írtunk róla, az iraki al-Kaida 2003 és 2006 között rettegésben tartotta Irakot. A jordániai származású Abu Muszab az-Zarkávi által alapított és vezetett szervezet féktelen brutalitásáról volt hírhedt, emberei rengeteg véres merényletet követtek el (2003-ban például a bagdadi ENSZ-képviselet, a jordániai nagykövetség és a nedzsefi mecset ellen), és ők tettek közzé olyan videókat is, amelyeken amerikai túszokat fejeztek le.
Kegyetlensége miatt azonban az őt eleinte a síita elnyomás miatt támogató szunniták is elfordultak Zarkávitól, aki 2006 júniusában egy amerikai légicsapásban meghalt, a következő években pedig az Iraki Iszlám Állam nevet felvevő szervezet folyamatosan gyengült. Vezetőit sorra megölték vagy elfogták,
egy adott ponton állítólag mindössze néhány tucatnyi tagja maradt.
Szinte szó szerint a föld alá, vagy a sivatagos vidékekre kényszerültek, alig volt pénzük, nem tudtak szabadon mozogni – vagyis hasonló volt a helyzet, mint most.
2010-ben azonban Abu Bakr al-Bagdadi került a szervezet élére, amely két-három év alatt feltámadt. 2013-ban már beszivárogtak Szíriába, közben kihasználták az iraki kormány elleni elégedetlenséget is, kiszabadították szimpatizánsaikat a börtönökből, majd célzott támadásokat hajtottak végre a katonák és rendőrök ellen. 2014 júliusában pedig, a második legnagyobb iraki város, Moszul elfoglalása után, kikiáltották a kalifátust.
Abu Bakr al-Bagdadi Fotó: MTI/EPA/Iszlám Állam
A New Statesman elemzése szerint az Iszlám Állam hatalma csúcspontján is több volt, mint egy állam: inkább egyfajta mozgalom, amelynek az államalapítás csak egy állomása volt. A dzsihádisták ugyanis
a világ végét megelőző végső harcra készülnek:
Mohamed jóslatainak megfelelően, aki szerint a világ vége előtt nem sokkal a kalifátus meg fogja hódítani a világot.
Éppen ezért a mostani vereségek, bár átmenetileg gyengítették az ideológiát is, nem jelentik a szervezet végső kudarcát. Sőt, a Soufan Center elemzése szerint az Iszlám Állam ugyanazzal a módszerrel készíti elő visszatérését, mint amilyet 2013 előtt is alkalmazott: például az iraki tisztviselők, elsősorban a rendőrök és a biztonsági szolgálatok tagjai elleni célzott gyilkosságokkal.
Úgy fogalmaznak:
„a meggyengült Iszlám Állam a múltat akarja újrateremteni,”
és ahhoz, hogy esélyük legyen újra a 2014-eshez hasonló sikereket elérni, előbb 2013-at és az akkori tevékenységüket kell felidézniük.
Éppen ezért Irakban már hónapok óta rabolnak el és ölnek meg embereket, főleg Kirkuk, Dijala és Szalahuddin tartományokban – ezt a térséget többen már a halál háromszögeként emlegetik. Most napi átlagban közel három ilyen támadás történik, és ez jelentős növekedésnek számít, ugyanis egész márciusban összesen volt hét ilyen akció.
Fotó: Dabik
Több támadást videóra is vettek, de arra is volt példa, hogy a túszokkal küldtek videoüzenetet. Az egyik támadás során hat síita rendőrt raboltak el, akiket aztán a terrorszervezet zászlója elé térdeltettek, majd el kellett mondaniuk, hogy kivégzik őket, ha a kormány nem engedi el a fogságban tartott szunnita nőket. Néhány nappal később megtalálták a túszok holttestét.
Szakértők szerint az Iszlám Államnak nagyjából ezer embere lehet Irakban, 500 a sivatagos részeken, 500 a hegyekben. Az ilyen támadásokhoz viszont
nincs szükség sok emberre,
jellemzően 3-5 fős csoportok hajtják végre az akciót, amely után gyorsan vissza is vonulnak. David Sterman, a New America Foundation szakértője szerint a stratégiájuk leginkább az, hogy káoszt teremtsenek.
Azt is ki tudják használni, hogy Irakban sok olyan terület van, ahonnan négy éve tízezrek menekültek el az Iszlám Állam elől, és ők még nem tértek haza, így teljes falvak, kisebb városok állnak üresen, ami tökéletes terep a bujkáláshoz.
A Jamestown elemzése szerint az állandósult merényletek komoly dühöt váltottak ki a síita közösségből, de ez a düh (legalábbis egyelőre) nem általánosságban a szunniták ellen irányul, hanem inkább a kormány ellen, amely hiába próbál katonai erővel fellépni a dzsihádisták ellen. Az elhagyatott területeket, a sivatagot, a hegyvidéket ugyanis a kormánycsapatok nehezen ellenőrzik.
Kicsit paradox módon korábban,
amíg az Iszlám Állam nagy területet uralt, harcolni is könnyebb volt ellene:
lehetett tudni, hol találják meg a harcosaikat. Most viszont szétszóródtak, ráadásul az ellenük való harcot nehezítik az iraki kormány és a kurdok közti ellentétek is.
A dzsihádisták pedig mindezeket ki is használják. Továbbra is vannak komoly fegyvereik, de a városokba egyelőre nehezebben szivárognak be. A kétezres közepén, valamint 4-5 évvel ezelőtt azért tudtak ilyen téren sikeresek lenni, mert a síita kormány elnyomása miatt a szunniták közül sokan szimpatizáltak a radikális ideológiákkal – utána viszont megtapasztalták az Iszlám Állam rémuralmát.
Így viszont egyelőre kicsi az esély arra, hogy a terroristák elkezdjenek mondjuk egy olyan autóbombás merényletsorozatot, ami korábban szinte a védjegyükké vált. Ugyanakkor azt is bizonyították, hogy így is képesek a kormány ellenőrzése alatt álló nagyvárosokban támadni: néhány hete Bagdadban hajtottak végre merényletet.
Összedőlt ház az Iszlám Állam egyik bagdadi merénylete után. Fotó: MTI/EPA/Ahmed Ali
Azt, hogy milyen taktikát követnek, jól jelzi a kommunikáció is. Az Iszlám Állam szóvivője, Abu al-Hasszán al-Muhadzsir áprilisban egy üzenetben arra szólította fel a követőiket, hogy a kormánnyal együttműködő szunniták ellen hajtsanak végre merényleteket. A terrorszervezet egyik propagandalapja, az an-Naba pedig nemrég azt írta: a jelenlegi helyzetben nincs szükség nagy csoportokra, sok képzett harcossal, komoly fegyverzettel,
elég egyetlen ember, aki bármilyen, általa beszerezhető eszközzel támadást tud indítani.
Emellett továbbra is lépést tartanak a technika fejlődésével: a titkosított kommunikációs csatornákat már régóta használják, de a New York Times szerint újabban már a Bitcoinban érkező támogatást is fel tudják használni.
A propaganda pedig továbbra is aktív, és globálisan célozzák vele a potenciális követőket. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy
a terrorszervezetnek nem csak Szíriában és Irakban van bázisa,
Afgán források szerint az országba folyamatosan érkeznek a harcosok Észak-Afrikából, Közép-Ázsiából, de Oroszországból és Franciaországból is, januárban pedig a Fülöp-szigeteki hatóságok fogtak el egy spanyol férfit, aki Mindanao szigetén akart csatlakozni az Iszlám Állam helyi szervezetéhez.
Korábban Líbiában is próbálták megvetni a lábukat, és bár Szurt városát elvesztették, 3-4 ezer harcosuk még mindig lehet az országban. Egyiptomban a Sínai-félsziget északi részén vannak olyan, összeségében több száz fős terrorcsoportok, amelyek hűséget esküdtek Abu Bakr al-Bagdadinak, és a Száhel-övezetben is erősödnek a hozzájuk köthető csoportok.
Nagy európai terrortámadásnak viszont egyelőre kisebb a veszélye,
Pravoszláv templomra támadt több szélsőséges fegyveres Csecsenföld fővárosában, Groznijban. A kialakult lövöldözésben két rendőr, egy templomlátogató és a támadók közül négyen meghaltak. A támadást az Iszlám Állam vállalta.
Egy orosz hírportál tudósítása szerint a templom papja azt mondta: csak az egyik bejárat volt nyitva, a támadók azon akartak behatolni. A papnak és az egyik jelen lévő hívőnek azonban sikerült bezárni a kaput. A Kommerszant szerint
a támadók túszokat akartak ejteni.
A templomban tíz ember tartózkodott, amikor a fegyveresek megérkeztek.
A támadás hírére csecsen rendőrök és kommandósok érkeztek a helyszínre, és tűzharcba keveredtek a támadókkal., akik közül egynek sikerült elmenekülni. A műveletet az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldet diktatórikus módszerekkel vezető, Putyin-barát Ramzan Kadirov irányította.
A megölt terroristák közül három csecsen volt, a negyedik pedig ingus. Az egyik hivatalos verzió szerint
eredetileg a grozniji kormányépületet akarták megtámadni,
de ezt a hatóságok megneszelték, így választották a templomot.
A terrorista szervezetek megfigyelésével foglalkozó amerikai SITE Intelligence Group szerint a támadást az Iszlám Állam vállalta. Idén nem ez volt az első hasonló merénylet a térségben, amelyért a terrorszervezet vállalta a felelősséget. Februárban egy 22 éves férfi nyitott tüzet egy pravoszláv templom látogatóira egy vadászfegyverből a dagesztáni Kizljarban. Öt ember gyilkolt meg, mielőtt lelőtték.
Elemzők szerint a komoly területveszteségek ellenére az Iszlám Állam az utóbbi hetekben, hónapokban ismét megerősödött, és
újabb terrortámadásokat követhet el.
Arról, hogy a vereségek hatására a dzsihádisták milyen taktikához folyamodhatnak, itt írtunk korábban.
Közben Szíriában ismét előrenyomultak az amerikai és francia támogatású kurd-arab koalíció, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) harcosai az Iszlám Állam egyik utolsó enklávéjában, Deir-ez-Zór tartományban. A dzsihádisták még három várost tartanak itt ellenőrzésük alatt, és összesen az ország területének három százalékára terjed ki a hatalmuk.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
