Kezdőlap Címkék Teng Hsziaoping

Címke: Teng Hsziaoping

Két botrány az Interpolnál

Az Egyesült Arab Emirátus biztonsági főnökét megválasztották a nemzetközi rendőri szervezet, az Interpol élére annak ellenére, hogy emberi jogi szervezetek emberrablással és kínzással vádolták meg. Ahmed Nasszer al Raiszi tábornok persze csak a Közel Keleten jól bevált módszereket alkalmazta. A CIA is gyakran közel-keleti országokban hallgatja ki az elfogott terroristákat, hogy kínzással információkat csikarjon ki belőlük.

Az Interpol elnöke elvben a szervezet feje, de valójában a főtitkár irányítja az apparátust. Jürgen Stockot 2019-ben újabb öt évre megerősítették a posztján. Ahol már szolgált kínai vezető alatt is.

Ex Interpol főnök neje: él-e még a férjem?

Az Interpol központja Lyonban van, itt él a kínai főnök, aki korábban az állambiztonsági minisztérium államtitkára volt Pekingben. Egyszercsak hazahívták. A pekingi repülőtérről még volt ideje elküldeni az egyezményes írás jelet feleségének: mindennek vége, menekülj! Az asszony azonnal a francia rendőrség védelmét kérte és nem hiába. Többször megpróbálta őt elrabolni a kínai titkosszolgálat. A nő szerint azért, mert így akartak nyomást gyakorolni férjére, akit kihallgatott a kommunista párt rettegett ellenőrző bizottsága. Ez a párt belső rendőrsége, amely Hszi Csinping elnök utasítására még a legfelső vezetés tagjait is elfoghatja. Az Interpol főnök Pekingben egy olyan vezető bizalmasa volt, aki egykor a kommunista párt Politbürojának elnökségében a nemzetbiztonságért felelt. Szembeszállt Hszi Csinpinggel, és ezért lebukott. 90 milliárd jüanos korrupciós perben ítélték el Pekingben. Ez mintegy 13 milliárd dollárnak felelt meg akkor.

Franciaország hivatalosan is érdeklődött az Interpol főnök sorsa felől Kínában. Azt a választ kapta, hogy vizsgálat folyik ellene. Később röviden közölték: hosszú börtönbüntetést kapott, melyet enyhíthetnek, ha bűnbánó magatartást tanúsít. Vagyis hazahozza külföldön elrejtett pénzét, amelyből családja él Franciaországban. Neje azóta nem kapott életjelt a férjéről. Ezért kérte a francia hatóságokat: hivatalosan érdeklődjenek Pekingben arról, hogy él-e még az Interpol egykori főnöke valamelyik kínai börtönben?!

“A jövő adószedője” Oroszország új miniszterelnöke

Mihail Misusztyint Oroszországban is alig ismerték, külföldön pedig szinte egyáltalán nem. A londoni Financial Times mégiscsak felfigyelt rá, mert az orosz adóhivatal elnökeként igen hatékony volt. 20%-al emelkedtek az óriási állam adóbevételei, melyekre nagyon nagy szüksége is volt és van Putyinnak.

Putyinnak a hirtelen kormányváltást és alkotmánymódosítást határozott el. Több mint 20 éve van hatalmon és idén már 68 éves lesz. Bár jó formában van: például szívesen jéghokizik éppúgy mint Mihail Misusztyin, de neki is számolni kell a korral.

Népszavazás az alkotmányról

Putyin az elnöki rendszer átalakítását szeretné, mert a jelenlegiben 2024 után nem maradhatna hatalmon. Jogászai olyan új rendszert dolgoztak ki, melyben megnövekedne  a miniszterelnök szerepe és csökkenne az elnöké. Nem kétséges, hogy Putyin saját magára gondol az új szerepben is.

Kifulladt a modell

Putyin idejében helyreállt az orosz állam működése: a nyugdíjakat rendszeresen fizetik. Oroszországban még sohasem éltek olyan jól mint Putyin alatt. Ezért a nagy népszerűség, mely azonban folyamatosan kopik. A siker alapja ugyanis továbbra is az, hogy Oroszország a világ legnagyobb nyersanyag exportőre. Fegyver kivitele is figyelemreméltó. Más azonban nincsen! Míg Kína szinte minden területen fenyegeti az amerikaiak első helyét addig Oroszország csak a hagyományos exportra számíthat: nyersanyagokra és fegyverekre. Az eredmény: a 140 millió orosz GDP-je akkora mint 50 millió dél-koreai polgáré! A putyini stabilitás egyben a rendszer fejlődés képtelenségének is a bizonyítéka. Hosszú távon ez nem sok jót ígér az oroszoknak, akik továbbra is úgy vélik: egyenrangú nagyhatalmak Amerikával és Kínával. Valójában azonban Oroszország katonai óriás és gazdasági törpe – éppúgy mint a szovjet időkben.

Putyinnak valami újat kellene kitalálnia – és nemcsak az alkotmány terén. Életkora nem lehet akadály hiszen Teng Hsziaoping már elmúlt hetven éves is amikor hozzákezdett a nagy reformhoz Kínában.

Japán a kínai diák kémektől tart

A japánok megvették az Egyesült Államoktól azt a kémelhárító program csomagot, amely a diák kémek leleplezésére szolgál. A Nikkei Asian Review arról számolt be, hogy igen dinamikusan növekedett a külföldi diákok száma a japán egyetemeken. Különösen így van ez a műszaki egyetemeken, amelyek az egész világon elismert diplomát adnak.

A tavalyi évben Japán 298 ezer külföldi diákot látott vendégül. Ez 140%-os növekedést jelent a tíz évvel korábbi állapotokhoz képest.

A kínaiak hírszerzése igyekszik a diákokat is kihasználni

A japán kémelhárítás tapasztalatai szerint Peking különösen a posztgraduális képzésben résztvevő diákokat buzdítja arra, hogy hazafias célból megosszák a megszerzett tudást a titkosszolgálattal is. A műszaki kémkedésnek nagy hagyománya van Kínában. A fő célpont természetesen az Egyesült Államok. Oda Teng Hsziaoping épp ezért küldte tanulni ezerszámra a kínai diákokat már a nyolcvanas években. Az Egyesült Államokban örömmel fogadták az igen ambiciózus kínai diákokat mindaddig amíg ki nem derült, hogy nem kizárólag szakmai ambíciók lelkesítik egyik-másik jól teljesítő diákot. Ezért aztán az amerikaiak speciális kémelhárító programot dolgoztak ki a diák hírszerzés elhárítására. Ezt adták most el a japánoknak, akik szintén sok kínai diákot látnak vendégül.

Viták a kínai vezetésben: mihez kezdjünk Trumppal?

0

Túltoltuk a hazafias propagandát, ezért sújtott le Kínára Trump – így gondolják sokan a kínai vezetésben. Erről beszélt a Reuterspekingi tudósítójának egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú pekingi vezető.

Jelenleg a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt vezérkara Pejtaho üdülőkomplexumban nyaral. Ami igazán aggasztja őket az Donald Trump amerikai elnök, akiről egészen a legutóbbi időkig azt hitték, hogy csak blöfföl, amikor kereskedelmi háborút emleget. Aztán jöttek a szankciók, melyekre Peking válaszolt. Ebből nem sok jó jöhet ki – döbbentek rá a Tiltott Városban, ahol nemrég még vendégül látták Trumpot. Aki persze ügyesen rejti el valódi szándékait a bombasztikus kijelentések mögé.

A reformok atyja, Teng Hsziaoping azon a véleményen volt, hogy

„rejtsük el a valódi szándékainkat és ne mutassuk meg valódi céljainkat”.

A mostani első ember,

Hszi Csinping más véleményen van: ő meglehetősen nyíltan képviseli Kína világhatalmi terveit.

Ebben fő támogatója a propagandafőnök Wang Huning szociológia professzor, aki jól ismeri Amerikát, tanult, sőt tanított is ott, miközben annak az ősi kínai gondolatnak a híve, hogy Kína vezető szerepre jogosult mind a globális politikában, mind pedig a világgazdaságban, lévén egyben a világ legnépesebb állama.

Hszi Csinping a tavaly őszi pártkongresszuson vitte be a legfelső vezetésbe a kínaiak nagyságának a hívét. A Politikai Bizottság Állandó Bizottságába eddig csak úgy lehetett bekerülni, hogy valaki bizonyított egy tartomány vezetésével. Wang Huning nem járta ki ezt az iskolát. Viszont ő tervezte az Új Selyemút programot és a Kína 2025 koncepciót, mely nem kevesebbet állít mint hogy Kína szükségképp hamarosan a világ első számú nagyhatalma lesz.

Emiatt rágtak be az amerikaiak, akik egyáltalán nem kívánnak lemondani erről a vezető szerepről

–  állítja Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki tagja a Politikai Bizottságnak, de az Állandó Bizottságba nem került be. Viszont a Harvard egyetemen diplomázott, és ő vezeti azt a küldöttséget, amely a kereskedelmi ellentétekről tárgyal az amerikaiakkal. A tárgyalások titkosak, de Larry Kudlow, Trump gazdaságpolitikai tanácsadója a sajtónak elmondta:

kínai partnere rugalmasabb lenne, ha Pekingben ezt megengedné Hszi Csinping elnök.

Trump elnök unokája kínai nyelvű verssel köszöntötte videóról Pekingben a Tiltott városban Hszi bácsit. Ezek után Pekingben sokan azt hitték, hogy minden rendben van. Majd jöttek a szankciók. Trump már a teljes kínai exportot meg akarja vámolni.

Pekingben most nagy a bizonytalanság a válaszolt illetően.

Egy kemény fellépés valódi kereskedelmi háborúhoz vezetne, a puha reakciót pedig a gyengeség jelének fognák fel Washingtonban.

Sokan abban reménykednek, hogy Trump kemény szankciói csak határidős ügyletek. A novemberi választásokig tartanak amikor eldől, hogy megőrzi-e a többséget a republikánus párt a kongresszusban.

De hát addig is kell valamit lépni. A propagandát máris érezhetően visszafogták. Azt a kínai közgazdász professzort, aki a legnyíltabban képviseli a “China First” álláspontot, bírálatok érték Kínában. Hu Angang nyíltan hirdeti Kína különleges szerepét a világtörténelemben, s elsősorban azért vált a bírálatok tárgyává, mert nézetei remek lehetőséget kínálnak Trumpnak, hogy eladja saját America First elképzelését.

Kína kereskedelmi többlete ugyanis csakugyan óriási az Egyesült Államokkal szemben. A Kína 2025 program pedig nyíltan lefekteti, hogy a mesterséges intelligencia terén a Mennyei Birodalom az első helyre törekszik.

Ezt csináljuk, de ne mondjuk ki

– ez a vezetés többségének a véleménye Pekingben, ahol többen a propaganda irányítójának a fejét követelik. Kevéssé valószínű, hogy Hszi Csinping elnök beáldozza hű hívét, Kína nagyságának elszánt hirdetőjét a politikai harcokban. De visszafoghatja őt, hogy kevesebb muníciót adjon Donald Trumpnak a kereskedelmi háborúban Kína ellen.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK