Kezdőlap Címkék Temesvár

Címke: Temesvár

Román nácik tombolása Temesváron

Az Aur neonáci szervezet emberei rövid időre elfoglalták a városházát Románia másik legnagyobb városában, ahol jelenleg német a polgármester – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

Dominic Fritz kezdetben segély akciókban vett részt Temesváron, ahol 1989-ben megkezdődött a Ceausescu ellenes forradalom, nemrég pedig polgármesternek választották. Azóta céltáblája a román neonáciknak, akik a németek és a magyarok ellen mozgósítják híveiket Romániában, ahol az államfő is német.

A román Orbán?

George Simion, az Aur vezére szívesen így nevezi magát noha közben a magyar kisebbség ellen bújtogat Romániában. Az Aur jelenleg a negyedik párt Romániában, amely külföldön igyekszik szövetségeseket találni. Ezért elképzelhetőnek tartják, hogy belépjenek abba a szélsőjobboldali szövetségbe, melyet Orbán Viktor próbál meg tető alá hozni – egyelőre eredménytelenül – Európában.

Érdekes módon – sok más szélsőjobboldali vezérhez hasonlóan – George Simion is kiváló kapcsolatot ápol Putyinnal. Az orosz államfő mindenkit támogat, aki gyengíti az Európai Uniót. A román elit viszont egyértelműen szembenáll Moszkvával és maximálisan hangoztatja hűségét a NATO-hoz. Ez olyan apró diplomáciai különbségekben is megmutatkozik, hogy – a magyar kormánytól eltérően – nem bírálja Ukrajnát a nemzeti kisebbségek elnyomása miatt, mert tisztában van azzal, hogy ezzel Putyin malmára hajtja a vizet. Így nem csoda, hogy Putyin a választási kampány kellős közepén Budapestre látogat, ahol Orbán Viktor miniszterelnök örömmel fogadja őt, nem pedig Bukarestbe, ahol csak a neonácik állnak ki mellette.

Nyikita Szergelyevics Orbán

Nyikita Szergejevics Hruscsov 1959-ben, az SZKP XXI. kongresszusán meghirdette, hogy a Szovjetunió a nemzeti jövedelem összegét tekintve 1970-ben, az egy főre eső nemzeti jövedelmet tekintve pedig 1980-ban utoléri és megelőzi az Egyesült Államokat. Ez, mint tudjuk, soha nem következett be.

Hruscsov tévedését menti, hogy az ötvenes években a Szovjetunió nemzeti jövedelme valóban gyorsabban növekedett, mint az Egyesült Államoké, és Hruscsov azt feltételezte, hogy ez a különbség tartósan fennmarad. Azután már a hatvanas évek első felében megváltozott a helyzet, a nyolcvanas évekre pedig véglegesen. Ez volt az egyik oka a Szovjetunió és az egész szovjet blokk bukásának.

Orbán Temesváron is valami hasonlóval kecsegtette hallgatóságát.

Azt állította, hogy Magyarország immár nem a második, hanem az első vonalba kíván tartozni, és azzal a problémával kerül majd szembe, hogy Nyugat-Európából jönnek majd emberek, akik itt akarnak dolgozni. Az igazat megvallva, ha lengyel, szlovák, észt vagy román politikus beszélne ilyesmit, azt is nehezen hinnénk el, de azok az országok sokkal nagyobb mértékben tudtak eddig felzárkózni, mint Magyarország. Nálunk egyelőre a gazdasági növekedés egyik forrása, hogy a Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások keresetük egy részét hazautalják. Ha már Orbán azzal számol, hogy nyugatról ide jönnek a vendégmunkások, az ő ellenkező irányú hazautalásaira is fel van készülve? Ez persze csak vicc, az azonban komoly, hogy Orbán – mint egykor Hruscsov – komolytalan jóslatokkal szédíti közönségét.
Országgyűlési képviselőként annak idején „Hiszik is, vagy csak mondják” sorozatcím alatt lepleztem le napirend utáni hozzászólásaimban az első Orbán-kormány megalapozatlan állításait.

Most is így tehetjük fel a kérdést: vajon Orbán hiszi is, amit beszél, vagy csak mondja, mondja?

*
Orbán nemcsak a jövőt, de a múltat tekintve is nagyokat mondott.

„Ha a nyugatiakra vártunk volna, még mindig szovjet csapatok megszállása alatt élnénk, a Varsói Szerződés tagjai lennénk, és kommunista pártkongresszuson döntenének a jövőnkről. De mi szabad életet akartunk (…), és a hőseink vérüket is adták érte”

– állította, azt a benyomást keltve, mintha a közép-európaiak maguk harcolták volna ki szabadságukat, és ehhez semmi köze nem lett volna a nyugati nagyhatalmaknak. Noha az sem állja meg a helyét, hogy minden azon múlott, hogy mire jutott Reykjavíkban Gorbacsov Reagan amerikai elnökkel, és a lengyel, magyar, keletnémet ellenzék harcának is megvolt a maga szerepe a történelmi változásban, de amit Orbán mond, nyilvánvalóan hamis.
A Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági hanyatlása kényszerítette Gorbacsovot a katonai és politikai engedményekre, s az itteni ellenzék az így megnyíló teret töltötte ki a maga fellépésével.

Magyar dal fél évszázad legjobb román zenéi között

0

Fél évszázad legreprezentatívabb romániai dalai közé válogatták be a Kis dalt, Kinde Annamária és a Garabonciás együttes szerzeményét. „Döbbenetes és rendkívül megtisztelő, hogy bekerül az ember egy ilyen válogatásba” – reagált a Maszolnak Csutak István, a zenekar alapító tagja.

Az 1976–1981 között működő magyar country-rock együttes Temesvár viszonylagos szellemi szabadságának köszönhette létét és országos sikerét.

Az egykori állami lemezkiadónál, az Electrecordnál megjelent zenék közül 65 dal került be a rendkívül eklektikus válogatásba. Ezek között szerepel – egyedüli magyar nyelven éneklő előadóként – a Garabonciás, hetvenes évek végén íródott Kis dalával. Pontosabban azzal a dallal, ami a lemezkiadónál ez alatt a cím alatt futott, villant fel egy „pikáns” esetet a zenekar Ceaușescu-korszak alatti történetéből Csutak István.

A lemezgyárnál viszonylag enyhe volt a cenzúra, ezért a Kis dal, „kényes” szövege ellenére, bekerült a kiadóhoz, de végül „egy szemfüles elvtárs mégis lecsapott az osztályellenségre”. Hogy mentse a helyzetet, Boros Zoltán, a Román Televízió magyar adásának akkori szerkesztője kicserélte a dalt, így Kis dal címen valójában a Vallomás című dal futott. Csutak szerint ez kerülhetett be a mostani válogatásba is.

Minek köszönhette a magyarul, néha „kényes” szövegeket éneklő Garabonciás, hogy elfogadta a rendszer? „Temesvárnak” – válaszolja Csutak István, aki 1975-ben került a városba katonai szolgálatra, majd itt végezte el az egyetemet. „Abban az időben Tito Jugoszláviája, meg a város gyökerei miatt Temesvár adja a lehetőséget a magyar diákoknak, egyetemistáknak a tobzódásra” – véli a zenész. Temesváron működött az ország legjobb diákszínjátszó-csoportja, a magyar nyelvű Thália, a Látóhatár önképzőkör, a diákrádió M Stúdiója, a nevezetes temesvári városséták, a napilap gyakorlatilag cenzúrázatlan diákoldala, sorolja.

(Maszol)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK