No comment…
ÉLŐ: Mentés a Dunán
Közzétette: atv.hu – 2019. június 3., hétfő
Címke: TEK
Déli kávé Szele Tamással – Camerata Hungarica
Kérem, most nem a komolyzenei együttesről lesz szó, hanem – hogy kicsit kerékbe törjük egy szójátékkal a latin nyelvet – a bekamerázott Magyarországról. Már a Parlament előtt van a törvényjavaslat, ami lehetővé teszi, hogy az ország összes térfigyelő kamerájának összes felvétele egy nagy, közös adatbázisba kerüljön.
Baj ez?
Nagy baj.
Miért?
Épp néhány nappal ezelőtt írtunk a Kínát most már minden pontján behálózó megfigyelőhálózatról, az élet minden pillanatát ellenőrző és értékelő állampolgári pontrendszerről, a totális kontrollról, amit európai ember képtelen volna elviselni: nos, ez a kamerarendszer már nem egy lépés az ehhez vezető úton, hanem egy ilyen rendszer lényeges eleme. A többi elem kidolgozása nem lesz egyszerű, de mindenképpen – olcsóbb lesz. Az egész hóbelevancban a legdrágább a kamerák kihelyezése mindenfelé.
Emlékszem, a Szabadság téri aktív tiltakozás napjaiban egyszer tüntetés után – én tudósítani voltam ott – beültünk páran a téren álló kis kerthelyiségbe sörözni. Állt mellettünk egy lámpaoszlop, rajta legalább öt kamera, négy puskamikrofon, keretantenna, egyáltalán, amit csak műszakilag el lehet képzelni – és egyszer csak megjött két rendőr, elkezdték leszerelni a technikát. Barátságosan odaszóltunk:
– Jó napot kívánunk, minek tetszik leszerelni, holnap nem fog kelleni?
– Dehogynem, szerelhetjük is majd vissza… de tudják, leltárban van, addig nehogy ellopja valaki!
Ez alig pár éve volt, azóta sokat fejlődtünk, például a kamerákat magasra szerelik, és így nem lehet őket ellopni. Mármost elég sok térfigyelő kamera van ebben az országban, körülbelül olyan 35 ezer, ezek egész nap működnek, minden felvételük kötelezően bekerülne a nagy, közös adatbázisba…
Hát mekkora lenne az az adatbázis?
Az bizony a tegnap nyilvánosságra került adatok alapján folyamatosan 25 ezer terabájtnyi megfigyelési adatot kezelne, és egyelőre – a településeknél megjelenő, megsaccolhatatlan összegű további helyi költség nélkül – ötven milliárd forintba kerülne. Közpénzből.
Lesz az száz is, urak, ha jobban megnézitek, de így mulat egy magyar kormány, főleg, ha még kukkoló is. És hogyan használnák ezt a hatalmas rendszert?
A tervezet arról szól, hogy az adatokhoz közvetlenül, egy alkalmazáson át férnének hozzá a jogosult szervezetek. Így azok, akik feltöltik a képeket, megszűnnének adatkezelőnek lenni, mert nem tudnák, hogy egy másik szervezet mikor és miért kéri le a képeiket. Ugyanakkor a központi gyűjtőhely sem lenne adatkezelő, csak adatfeldolgozó. Ezzel viszont nem lenne olyan gazdája ennek a hatalmas képtömegnek, akit jogsértés esetén felelősségre lehetne vonni.
Jogilag minimum aggályos a dolog
Nem is csoda, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság élén Péterfalvi Attila adatvédelmi biztossal nagyon tiltakozik a rendszer ellen:
„A rendelkezésre álló információkból egy központosított, országos kiterjedésű, totális képi megfigyelőrendszer létrehozásának terve rajzolódik ki, amelynek nem lesz az adatkezelés jogszerűségéért felelősségre vonható adatkezelője, ugyanakkor a tervezett szabályozás elnagyolt felhasználású felhatalmazást adna a törvényben kijelölt szervezetek számára.” – írja a hivatal levele.
További aggályok is felmerülnek: elsősorban az, hogy a törvényjavaslat szövege szerint ezt a behemótot főként nem bűnüldözésre, hanem bűnmegelőzésre kívánják használni. Hogy ez miért gond? Kérem, ha egy megtörtént bűncselekményről készített felvételt elemeznek, az jó és helyes, hiszen megkönnyíti a bűnüldözők munkáját. Használták is ezeket a felvételeket a közelmúltban a körúti robbantó utáni nyomozásban, jól is tették. Azonban ha bűnmegelőzés céljából használják, akkor mindenkiről előre gyűjtenek adatokat, tömegesen, általában, különös ok nélkül, és az bizony még alaptörvény-ellenes is.
Egyszerűsítve: ha betörik az ablak az iskolai sportpálya mellett, a térfigyelő kamera felvételéből utólag meg lehet mondani, hogy a focizó huszonkét srác közül melyik törte be a labdával, Pistike vagy Jancsika. De ha bűnmegelőző figyelés folyik, akkor még a mérkőzés előtt elkezdik figyelni mind a huszonkét játékost, ahol csak megfordulnak, mert ki tudja, nem fogja-e valamelyik betörni az ablakot?
És aki nem is tagja egyik csapatnak sem, azt is lehet, sőt kell figyelni preventív célokkal, mert még beléphet, aki nem focizik, az is elkezdheti, szóval gyakorlatilag minden és mindenki állandó és jogtalan megfigyeléséről van szó.
Nem lesz többet magánélet?
Sőt. Külön jogtalan volna nem egyszerűen állandóan figyelni mindenkit és begyűjteni a felvételeket, hanem azokat biometrikusan elemezni is! Arról van ugyanis szó, hogy ha Pistike iskolába megy, mondjuk két kerülettel odébb, akkor őt egy csomó kamera látja. Az egyik látószögébe belép, a másikét elhagyja, és ez így megy végig. A kamera csak egy eszköz, nem tudja, kit, mit rögzít, ahhoz ember kéne, aki a felvételeket egyesítve utólag összevágja Pistike útját otthonról az iskoláig, de az is több óra munka lenne. Azonban, ha biometriai, arcfelismerő rendszert használunk, akkor elég kijelölni a megfigyelt orcáját, és akár utólag, akár élőben végigkövetheti a központban kukkoló tiszt az útját, ha akarja, egész nap is.
Ez nyilván azt jelentené, hogy nincs többet magánélet, de közélet sem. Ha valaki elkezdi csípni a rendszer szemét, azt naponta megbüntetik, mondjuk mert nem a zebrán ment át, vagy esetleg jegy nélkül utazott a trolin. Vagy bármiért. Lehetne erre mondani, hogy „be kell tartani minden szabályt és nem lesz baj”, csak olyan ember nem született még, aki erre képes volna. Olyan videovágó program viszont született már, ami azt is mozgóképre teszi, ami soha meg nem történt.
Egyszóval, nagy disznóság készülődik minálunk
Szerencsére vannak némely gondok a megvalósításával.
Egyrészt: a kamerarendszer hatalmas. Nem nagy: hatalmas. Csak rendőrségi térfigyelő kamerából van négyezer, ehhez jönnének még a bankok, bankautomaták, parkolók, magáncégek, magánszemélyek kamerái, az önkormányzatok, közterület-felügyeletek saját hálózatai, biztosítócégek eszközei, szóval meglehet, még kevés is az a becsült harmincötezer kamera és a huszonötezer terrabájtnyi adat. Ennek a kezelése nem csak jogi, hanem technikai szempontból is problémás: ehhez sem ember, sem testület nem elég.
Ehhez mesterséges intelligencia kell. Ami vagy jól működik, vagy nem: a példaképünkként szolgáló nagy Kínában is volt már példa meghibásodásra, és Dong Mingzhu ningpói esetét csak azért ismerjük pontosan, mert a tévedés áldozata történetesen milliomos – arról nincsenek adataink, hány névtelen és kevésbé tehetős ember arcát ismeri félre az folyamatos fejlesztés alatt álló kínai rendszer és MI. Amelyet különben csak mérhetetlenül drágán lehetne beszerezni, és mai állapotában, mint említettem, nem tökéletes – sőt, valószínűleg soha nem is lesz az, mert a neurális hálókra épülő mesterséges intelligencia nem fejleszthető korlátlanul.
A titkosszolgák sem örülnek
Másrészt: ha hiszik, ha nem ennek a rendszernek a legkevésbé az aktív titkosszolgák örülnek. Magyarországon ma ugyanis nem egy polgári titkosszolgálat működik, mint azt a közvélekedés tudni véli, á, dehogy is! Hivatalosan is legalább öt dolgozik, a valóságban lesz az félhivatalosan több is. A lista tehát távolról sem teljes, de ismereteink szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, és a TEK is a saját információs függetlenségéért harcol, őrzi a területét és ellenáll a hazai társszolgálatok behatolási kísérleteinek: azt csak a legnaivabbak képzelik, hogy létezik egységes magyar hírszerzés és elhárítás, vagy hogy Kövér László és Pintér Sándor beleláthatnak egymás kártyáiba, mert összetartják őket a közös elvek.
Abszurd tehát, de tény, hogy maguk a gumitalpúak is ellenségei ennek a mindent és mindenkit látó kamerarendszernek.
Azt természetesen senki sem gondolja komolyan, hogy az Adatvédelmi Hatóság vagy a jogvédők érvei számítanának ebben a helyzetben – ha zátonyra fut a vállalkozás, annak inkább lesznek anyagi, technikai és titkosszolgálati okai.
Ha pedig megvalósul mégis a Camerata Hungarica, a bekamerázott Magyarország, akkor mindenkinek melegen ajánlom, hogy tessék folyamatosan mosolyogni.
Ugyanis folyamatosan fényképeznek majd.
Magánrepülések közpénzből
„Bár korábban a miniszterelnök sajtófőnöke rezzenéstelen arccal úgy nyilatkozott, a magyar adófizetőknek egy fillérjébe se kerül Orbán Viktor utazgatása, kiderült, ez nem így van. Pintér Sándor belügyminiszter kérdésre válaszolva ugyanis bevallotta: a miniszterelnököt több útjára is elkísérte a TEK – természetesen saját költségvetésük terhére. A Terrorelhárító Központot pedig az adófizetők pénzéből tartják fenn” – írja közleményében Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke.
Szerinte szánalmas, hogy a kormány úgy tálalja a miniszterelnök hobbiját, hogy ez a magyar adófizetőknek kerül semmibe. Holott „azt már az óvodások is tudják, hogy Orbán Viktor még a fürdőszobába is kevlár mellényben megy, nyilvánvaló volt, hogy külföldre is viszi a speciális díszkíséretét.” Most, hogy Pintér Sándor végre előállt a farbával, a DK úgy látja, kutya kötelességük tisztázni: mennyibe került a valójában a miniszterelnök repkedése; milyen létszámú testőrséget utaztatott magával; továbbá, hogy a TEK embereinek is kijárt-e az a luxus, ami a miniszterelnöknek.
Mint ismeretes, a miniszterelnök hol a honvédség számára vásárolt Airbus gépek egyikével, hol pedig „kötélbarátja”, Garancsi István cégének ajándékaként, magánrepülőgéppel utazik kedvenc futballcsapata, a Mol Vidi nemzetközi meccseire. Korábban, amikor ezt az ellenzék a szemére vetette, Orbán Viktor így válaszolt: 30 éve is így mentem, a jövő héten is így fogok menni.
Fát is lehet vágni a hátunkon
A napokban derült ki a költségvetési vita kapcsán, hogy hamarosan (vagy már most is) kiemelt védelmet biztosít majd a TEK Szijjártó Péternek is, úgy, vagy kevésbé úgy, mint a főnökének. Most már nyílt titok, hogy kettőjükön kívül még a legfőbb ügyésznek, a két legmagasabb rangú bírónak, az államfőnek, a parlament elnökének – és valamennyiük családtagjainak is – jár a személyi védelem.
Alighanem békésebb vérmérsékletűek vagyunk, mint mondjuk az amerikaiak, mert ott elég egy rossz beszólás az elnöktől, és biztosan akad valaki, aki előveszi a fegyverszekrényéből a puskáját, hogy azonnal elégtételt vegyen. Igaz, arrafelé nem is kell feltétlenül elnöknek lenni ehhez, elég egy szigorú tanár, vagy egy buta hecc az osztálytársaktól. Lehet, hogy sokunknak jár a szája, bosszankodhatunk a politikusaink suttyóságán, de azért nem megyünk ellenük kaszára-kapára. Vagy ha igen, akkor már aligha elegendő az a néhány tagú személyi védelem.
De mi alapvetően nyugisabbak vagyunk, nekünk fát lehet vágni a hátunkon.
Próbáltam megérteni, mi oka lehetett annak, hogy most a TEK hirtelen úgy gondolta, Szijjártó mellé is kell adnia néhány fülhallgatós emberét. A biztonságpolitikai szakember azt nyilatkozta, azért van erre szükség, mert, ha mondjuk Afrikában, egy tárgyalás után, beszáll a szállodájában a liftbe, akár egy merénylő is mellé léphet, és akkor neki annyi. Ennek persze elejét lehetne venni, ha a vendéglátók állítanának mellé kíbereket, de nem akarok ez ügyben okoskodni. Első pillanatban arra gondoltam, talán azért van szüksége a személyes védelmére, mert jó néhányszor elég durván szólt be a külföldi kollégáinak, idiótának nevezve egyiket-másikat. És aki ezt rossznéven vette, talán azt üzente neki, ha legközelebb találkoznak, beveri a pofáját. Az is lehet, hogy a legutóbbi kormányok közötti kispályás focimeccsen tartott rá durván egy kolléga lábára, aki azt üzente, legközelebb visszakapja.
De miattunk biztosan nem volna szükség erre, mi békés nép vagyunk. Nekünk akár fát is lehet vágni a hátunkon.
Ádert is megértem, hogy nem kért a TEK szíves jelenlétéből, mert joggal gondolhatta, hogy minden lépése, magántalálkozója híre pillanatok alatt Orbán fülébe jut, pedig a „füles” nem is közvetlenül nála van. Lehet, hogy a fő horgász attól tart, ha megtudják „ott”, mekkora fogast fogott, még Anikó asszony elkunyerálja tőle, pedig alig várja, hogy az elnöki szakácsnő az ő asztalára tegye. A „házmestert” is megértem, hogy nem kért a TEK védelméből, ő már megszervezte a maga hadseregét, és gondosan megválogatta, hogy a katonái között még véletlenül se legyen olyan, aki már az előző rendszerben is kormányőrként netán a Kádárt védte. Lelki alkatából következően biztosan van némi üldözési kényszere is, ki tudja, nincs-e a Kövér-hadseregben valaki, akinek valamilyen rokona azok közül való, akik „zsigerből szoktak rárontani a nemzetükre”, és így akár őrá is.
Emiatt azért nyugodtan aludhatna, sétálgathatna, az ellenzék alapvetően nyugis nép, talán jár a szája bent, az üléseken, De fát is lehet vágni a hátukon.
Sokáig kész talány volt számomra, miért kellett Matolcsynak is valóságos hadsereget verbuválnia az MNB-hez, mintha az ő katonáinak kellene megvédeniük az ország aranykészletét. Ma már hajlok rá, hogy ezt is megértem: sokak szemében biztosan megérett egy-két jókora pofonra azért, amit a forinttal, meg a költségvetéstől elsíbolt, alapítványokba tolt, milliárdokkal a devizahitelesek kárára művelt.
Persze már mondtam, nem vagyunk mi olyan heves vérmérsékletű nép, mint akár csak a lengyelek, vagy a románok. A mi hátunkon akár fát is vághatnak a politikusaink.
Ja, igen, a Polt Pétert és a családját is védik. Azt nem tudom, miért kell Poltnéra is a TEK-nek költenie, talán ő is beleférne a munkahelye, a Matolcsy-sereg felügyeletének körébe. De ne legyünk kicsinyesek, ez is a mi pénzünk, meg az is. Nem tudom, miért szorul a legfőbb ügyész védelemre, hiszen ahogyan elkeni a Fidesz-közeli politikusok és pereputtyuk családi és korrupciós ügyeit, az nagy bátorságra vall. Ha bizonyos korrupciós ügyekben ennyire férfiasan bátor, talán meg tudná védeni magát a „kocsma előtt” is. Ha Olaszországban lennénk, talán még hivatkozhatna a TEK a maffiára is, de ez a „mi maffiánk” nem olyan, mint a forradalom, nem falja fel a saját gyermekeit.
Mi nyugis nép vagyunk. Fát is lehet vágni a hátunkon.
Nem Szijjártó védelme a furcsa
„Nem az a furcsa, hogy Szijjártó Péter bekerült a TEK által védett magyar politikusok és közéleti személyek közé, hanem az, hogy eddig nem védték, miközben a legfőbb ügyészt igen” – mondta a Független Hírügynökségnek Tarjányi Péter biztonsági szakértő. A Magyar Közlönyben a napokban jelent meg, hogy már a külgazdasági és külügyminisztert is a terrorelhárítók védik.
Hatosra bővült az állandó TEK-védelmet élvező politikusok és közéleti személyek csoportja Magyarországon: a miniszterelnök, a köztársasági elnök, a külügyminiszter, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész tartozik ide. (Orbán Viktor és Polt Péter közeli családtagjaik védelméről is gondoskodhat a terrorelhárítás.)
Nyugat-Európában – Németországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában például – már jó pár éve biztosítják a külügyminiszterek védelmét, mondta Tarjányi, aki Magyarországtól elvonatkoztatva emlékeztetett arra, hogy egy ország külügyminisztere – politikai akaratot végrehajtva – egy személyben irányítja a teljes diplomáciai tevékenységet, s felel is ezért.
„A mai világban biztonsági kockázatelemzési szempontból elfogadhatatlan,
hogy egy külügyminiszter – a segítőit leszámítva – egyedül utazik például egy észak-afrikai, ázsiai vagy közel-keleti országba, ahol a mozgása „nyílt információ”, s adott esetben az iszlám állam egy terroristája nyugodtan le tudja szúrni a szállodájában a liftben” – mondja Tarjányi, emlékeztetve az isztambuli orosz nagykövet ellen elkövetett merényletre. (Mint emlékezetes, 2016. decemberében egy kiállítás megnyitóján követtek el halálos merényletet Andrej Karlov Oroszország törökországi nagykövete ellen.)
Magyarországon is volt idő, amikor komoly védelmet kapott a külügyminiszter – a délszláv válság idején, amikor ezt indokolta az akkori diplomáciai tevékenység. Napjainkban pedig ugyan az Iszlám Állam politikai szárnyát igen, de a terroristaszárnyát nem sikerült megsemmisíteni, sőt, ez utóbbi erősödött is, és
Magyarország is rajta van a terrorszervezet listáján, még akkor is, ha annak csak az „alsó végén”
– mondja Tarjányi. Szijjártó pedig egy NATO- és EU-tagállam diplomáciájának irányítója, s kell is őt védeni – szögezte le.
Felvetésünkre, hogy miért nem kapott ilyen védelmet Szijjártó 2015-ben, amikor a terroristák beszivárgása inkább realitás volt mint ma (s tegyük hozzá, a kormányzat riogatta is a lakosokat ezzel), a biztonságpolitikai szakértő meggyőződését fejezte ki, hogy a TEK és a belügy javasolta az állandó védelem kiterjesztését rá is, de akkor a politika másként döntött. A politikáé volt a végső szó egyébként akkor is – mondott egy példát –, amikor a kilencvenes évek elején Magyarország és Izrael újból felvette a diplomáciai kapcsolatot, s az első budapesti nagykövet, David Krausz ugyan nem kért védelmet, de a Knesszet másként döntött, és védett személy lett.
A Magyar Közlönyben megjelent határozat értelmében a TEK az idei évre 504 millió, jövőre pedig 641 millió forint többletpénzt kapott Szijjártó védelmére. A TEK-védelem – mint megtudtuk Tarjányitól – tartalmaz egy egyszeri költséget, ezért is kap arányaiban jóval többet az idén az év hátralévő részére ebben az esetben, mint jövőre egész évre. Ki kell építeni a technikai védelmet, „fel kell okosítani” az általa használt ingatlanokat, járműveket, stb., ki kell képezni az őt védő embereket. S vannak az állandó kiadok, a fizetésük, az utaztatásuk költsége, a lőszerek, stb. – sorolta a biztonságpolitikai szakértő.
Tüntetési nagyüzem Budapest szívében
Tüntetni akar, de kevés az ideje, és az is be van osztva? Nem gond, olyan széles a demonstrációk palettája a hét első két napján a Kossuth téren és környékén, hogy mindenki megtalálhatja a szívének leginkább valót. De a tréfát félretéve: elvben már vasárnap hajnalban megkezdődött, s kedden este 11 óráig jelentettek be demonstrációkat a térre. Az már más kérdés, hogy melyik megmozdulást sikerül a Kossuth téren megtartani – ugyanis három vonalon is kordonokkal védik a teret.
Az Országgyűlési Őrség – amelyet, mint emlékezhetünk rá, Kövér László házelnök az elmúlt parlamenti ciklusban alaposan felfegyverzett – magát a Parlament épületét, a rendőrség hétfő estétől a rakpartot és a környezőutcákat, a TEK pedig éjjeltől kedd délelőtt 11 óráig egy nagyon széles körzetre terjeszti ki a felügyeletét.
Igaz, a lezárás nem lesz teljesen hermetikus: annyiban legalábbis nem, hogy – nem kis részt a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetnek köszönhetően – a tüntetőket átengedik azoknak a demonstrációknak az idejére, amelyeket a lezárások eldöntése előtt jelentettek be hivatalosan.
Ilyen tüntetés kezdődik majd kedden reggel 10-kor, s a tervek szerint tart délután 3-ig a „Nem akarjuk ezt a Parlamentet és kormányt!”, mégpedig a Civil Ellenzéki Kerekasztal szervezésében: Ők végül az Alkotmány utca és a Kossuth tér sarkán megtarthatják a megmozdulásukat, igaz, valamivel majd csak később kezdhetnek a tervezettnél, azután, hogy beengedik őket a számukra kijelölt helyszínre.
Addigra elvben véget ér majd az az élőlánc, amelyre e sorok írásakor még csak gyülekeztek a Kossuth téren az emberek, a Jogállamot szervezésében hirdetett akcióra. Az Élőláncot a Parlament köré! című akció 7-én estétől 8-án reggel 10 óráig tart majd.
Ha minden a tervek szerint alakul, akkor az élőlánc még egyben lesz, amikor holnap reggel – a Jobbiktól szerzett információink szerint valamikor reggel 8 és 10 óra között – a Jobbik parlamenti frakciójának a tagjai megkezdik a kordon lebontását. Amiről egyébként – e cikk írása idején – még azt sem lehetett tudni, hogy milyen kordont vonnak az ország háza köré. Úgy tudjuk, éjjel fognak majd a kordon kialakításának – ez nem feltétlenül lesz fémkordon, lehet akár élő kordon is.
Közben – 9 órától – lesz egy ráhangoló akció is az esti fő „attrakcióra”: az Indítsuk újra Magyarországot, állítsuk helyre az állami jogfolytonosságot nevű csoportosulás szervezésében „Alternatíva ismét a 3.0-ás többségre! Megoldással, tervvel” – című – eléggé rejtélyesnek tűnő – akciót este 11 óráig tervezik tartani
A Mérce információi szerint reggel 9-kor a Kossuth tér sarkán a Nyomtassteis! fogja osztogatni 41. lapszámát, terveik szerint 10 ezer példányt szórnak szét a tüntetők között a nap során.
Ha lesznek résztvevők, akkor azok csatlakoznak majd a Kossuth téren este hat órakor kezdődő, „igazi” megmozdulásra: a 3.0 Mi vagyunk a többség – Tüntetés a demokráciáért gyűlésre. A már két nagy százezres, illetve közel százezres demonstrációt megtartott szervezők már hétfő délután, a tér lezárása előtt lehetőséget kaptak a színpad kiépítésére.
Petíció a pártoknak Közben nem csak a Kossuth téren, de a Kossuth térre, pontosabban a Parlamentre fókuszálva a Civil Ellenzéki Kerekasztal kedden délután 5 órától kirajzottak az ellenzéki pártok székházaihoz, petíciót adva át nekik. Ebben azt kérik, hogy az ellenzéki képviselők ne tegyék le az esküt.
„Nem engedünk a TEK önkényének!”
Gulyás Balázs, a Mi vagyunk a többség tüntetés szervezője közleményben reagált a Terrorelhárítási Központ legújabb intézkedésére.
A parlament alakuló üléséhez időzített, jövő kedd délelőtt 10 órai társtüntetésünk bejelentését másfél hete elfogadta a rendőrség. A TEK most önkényesen eltávolítaná a parlament közeléből a már elfogadott tüntetést.
A választások utáni két nagytüntetést rendező Mi vagyunk a többség csoport válasza: „Nem engedünk a TEK önkényének! Nem hagyjuk, hogy több száz méterrel odébb tolják a délelőtt 10 órai társtüntetésünket. A rendőrségnek kötelessége biztosítani a bejárást a másfél hete elfogadott Alkotmány utcai tüntetési helyre. Ha kell bíróságra megyünk. Ha pedig a bíróság a TEK pártjára állna, akkor a lehető legközelebbi helyszínre már bejelentést tett a társtüntetésünk főszervezője.
Hatalmas rendőri készültség a fővárosban
Budapesten járva óriási rendőrségi készültség nyomait láttuk. Már délután jöttek hírek arról, hogy a TEK autói a főváros felé tartanak, ám, hogy mi a pontos úticél, arról megoszlottak a vélemények.
Vannak olyan hírek, hogy az MTVA épületét készülnek megvédeni, míg a legújabb információk szerint az Országgyűlés környékére összpontosítják az erőket. Ami biztos: rengeteg rendőr áll készenlétben a parlamentet övező utcákban, autókban, kisbuszokban várakoznak.
Mindezt ráadásul úgy, hogy a választási eredményeket még az urnazáráskor sem lehet megjósolni. Mint ahogy az sem világos, hogy kinek állna érdekében bármelyik közintézményt megtámadni Budapesten.
Vége a vásárnak, eltűnTEK a TEK tankjai
Hétfőn már hiába keresték a turisták a Terrorelhárítási Központ (TEK) páncélozott harcjárműveit a Vörösmarty térnél és a Bazilikánál.
Pedig, a kezdeti idegenkedést legyűrve, kezdtünk már hozzászokni a jelenlétükhöz. Ha még néhány hetet, hónapot kibírnak, akár meg is kedvelhettük volna ezeket a máskülönben nem túl barátságos megjelenésű monstrumokat. Ha lett volna rá idő, belenőhettek volna az utcaképbe, talán még a külföldi turisták által gyakran használt bédekkerekbe is bekerülnek.
Az már az első napokban is feltűnt, hogy a magyar fővárost felkereső külföldiek előszeretettel fotózkodnak a két páncélozott jármú társaságában. Halászbástya, Országház, tank – ezekkel a felejthetetlen emlékekkel távoztak hazánkból, és megfogadták: ha másért nem, a TEK két tankja miatt bizonyosan visszatérnek még Magyarországra.
Most ennek lőttek, bottal üthetjük a harci járművek nyomát.
Az Index meg is kérdezte az illetékeseket, hogy miért nincsenek ott a járművek. A TEK a következőt válaszolta: „A belügyminiszter utasításának megfelelően, az általa előírt időintervallumban” voltak kinn a harckocsik. A válasz, legalább annyira kielégítő, mint amennyire megnyugtató, mert arra enged következtetni, hogy a belügyminisztérium szerint már nincs akkora terrorveszély, mint korábban.
Ahogyan arról a Független Hírügynökség korábban már beszámolt, a két jármű közül az egyiket, amely a Vörösmarty téren állt, a múlt héten vörös festékkel fújták le.
Ez volt ma – 2017. december 21.
A Jobbik után az ÁSZ további ellenzéki pártokra is lesújtott és a választási kampány aktív résztvevőjévé vált; ennek ellenére nem Simicska fújta le a TEK harckocsiját Budapesten; a Médiatanács viszont példátlan szigorral lecsapott az Echo TV-re, pedig Mészárosék tévéjében csupán szabadon likvidálható háborús bűnösöknek nevezték a civil szervezeteket.
Több tízmillió a pártok büntetése
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a piacinál alacsonyabb irodabérleti díj miatt tervezi megbüntetni az LMP-t, az Együttet és a Párbeszédet és a DK-t. Azóta jelentkezett a Liberálisok is. A büntetések összege már több tízmillió forint. A büntetés akkor válik véglegessé, ha az ÁSZ megkapja a pártok észrevételeit és elutasítja azokat. Fellebbezés nincs.
Orbán és rezsimje retteg a bukástól – közölte Juhász Péter, az Együtt elnöke, aki vérlázítónak tartja, hogy az ÁSZ a Fidesz pártállami módszereit kiszolgálva, adminisztratív eszközökkel próbálja ellehetetleníteni az ellenzéki pártokat a 2018-as választások előtt.
Ha megkapja a jelentéstervezetben foglalt 19 milliós büntetést az Együtt, akkor
januárban és februárban nem lesz pénze semmire.
Nem Simicska fújta le a TEK harckocsiját Budapesten
Amit már most is lehet tudni: lefújták festékkel a TEK Vörösmarty téren állomásozó járművét. Minden más részlet homályos: a fotókon ugyanis egy vörös és egy fekete festék látható, ám azt nem tudni, hogy melyik volt előbb.
Állítólag a fekete volt az első: valaki egy feliratot fújt a harc járműre, ám az utóbb rákerült piros festék miatt nem lehet tudni, hogy az elkövető mit akart üzenni az utókornak. A maradványok alapján valószínűsíthető, hogy SHIT volt odaírva, de az sem kizárt, hogy SHAME.
A kordonnal elkerített harci jármű amúgy nem tudni mi célból állomásozik a Vörösmarty téren. (A hivatalos indoklás szerint azért, hogy a vásár látogatóinak biztonságát felügyelje.)
Reméljük, van biztosítás a TEK járműveire, és rongálás esetén a biztosító fizet, mint a katonatiszt. És még valami: Simicska Lajos nagy valószínűséggel ebben az ügyben ártatlan. Ő köztudottan más feliratokkal szokta megörvendeztetni a négybetűs szavakra fogékony közönséget.
Az Echo TV-ben civil szervezeteket likvidálható háborús bűnösöknek nevezték. A Médiatanács büntetése: félmillió forint
Állampolgári bejelentések alapján járt el a testület az Informátor című műsor egyik adása miatt, amelyben a magyarországi iszlám közösség bemutatásakor a meghívott szakértők bűncselekményekkel vádoltak meg civil szervezeteket, és a műsor készítői a vádaktól nem határolódtak el.
Az adás a menedékjogi programokat működtető hazai civil szervezeteket a társadalomra veszélyes, normasértő csoportként mutatta be, tagjaikat szabadon likvidálható háborús bűnösöknek, illetve hazaárulóknak nevezte – írják.
A közlemény szerint a testület az esetet súlyos jogsértésnek, gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, és médiaszolgáltatót a káros médiatartalom online változatának haladéktalan eltávolítására és a médiatanács döntéséről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Provokációra provokáció
Provokációra jó ötlet, meg némi kurázsi, viszont provokálni. Pintér Béla ezt teszi az Ascher Tamás Háromszéken előadásával a Katona József Színházban. A bajnok című produkció kapcsán azzal vádolták, hogy ismert politikus magánügyeit teregeti ki, de próbálja csak ezt megtenni a Katona direktorával, rendezőjével, színészével, Máté Gáborral és nőügyeivel. Hát most megpróbálta!
Pintér nem csak Máté Gábort pellengérezte ki, hanem többeket, így a címben szereplő jellegzetesen karizmatikus rendezőt, Ascher Tamást, a Katona korábbi direktorát, Zsámbéki Gábort, a kaposvári teátrum egykori igazgatóját, Babarczy Lászlót, no és saját magát is, meg persze a színházi szakmát. Az első részben inkább csak kajánul nyelvet öltöget, az az érzésem mintha pajkos diákelőadáson lennék, amin a rosszcsont nebulók a tanáraikat meg a társaikat parodizálják, nagy huncutul. És ez tud frenetikus lenni, ahogy időnként az előadás is az.
